Világgazdaság, 1969. december (1. évfolyam, 227-245. szám)
1969-12-02 / 227. szám
1969. DECEMBER 2. A LONDONI FÉMTŐZSDE London, december 1. — A londoni fémtőzsde raktárainak készlete az elmúlt héten a következőképpen módosult: A rézkészlet 2700 tonnával 11150 tonnára apadt. Beérkezett 1450, kiszállítottak 4150 tonnát. A készlet megoszlása: huzal tuskó 7400 tonna, katódréz 3750 tonna. Az ón készlete 225 tonnával 5087 tonnára esett vissza, beérkezett 80, kiszállítottak 305 tonnát. Az ólomkészlet 200 tonnával 5025 tonnára csökkent, beérkezett 100, kiszállítottak 300 tonnát. A horgany készletei 775 tonnával 5950 tonnára emelkedtek. Beérkezés 775 tonna, kiszállítás nem történt. A készlet megoszlása: 6075 tonna magasfokú, GOB 375 tonna. Az ezüst készletei 50 000 unciával zsugorodtak, a hét végi szintjük 14 millió 590 000 uncia volt. Beérkezett 60 000, kiszállítottak 110 000 unciát. A rézpiac legfontosabb eseményét a háromhónapos pozíció árainak rekordszintre történt emelkedése jelentette. Tőzsdei szakemberek szerint a meredek áremelkedés a fedezővásárlások élénkülésének tulajdoníthatók. Ezenfelül szórványos érdeklődést jelentettek, főleg Franciaországból. Az én piacán az azonnali jegyzés 18V2 fonttal, a határidős ár 13V2 fonttal szökött fel. A szilárd irányzatra a jelek szerint nem gyakorolt befolyást a penangi tőzsdelanyhulás. Az ólomárak azonnalra egy fonttal, határidőre mintegy 15 shillinggel emelkedtek. A Reuter-jelentés, hogy a Dominco továbbra is termelési nehézségekkel küzd, alátámasztotta az irányzatot. A horgany-kontraktusban számottevő lanyhulás következett be, amely különösen az azonnali pozícióban volt szembeszökő. Kereskedők szerint a múlt heti készletek növekedése okozta a jelentős árcsökkenést. Az azonnali jegyzés egy fonttal, a határidős ár 7 shilling 6 pennyvel ment lejjebb. Az adásvételi forgalom, nem érte el az előző napok szintjét. Az ezüstárak egészében véve nem változtak, mert az amerikai irányzat következtében kialakult vásárlási kampányt a nyereségrealizáló eladások jól kiegyenlítették. A délutáni ülésen a rézárak folytatták az emelkedést, bár a forgalomban számottevő lanyhulás következett be. Az ónárak nyitáskor árnyalatnyit feljebb szöktek, de később a nyereségrealizáló eladás lejjebb nyomta a jegyzéseket. Az esti zárásig végeredményben az azonnali pozícióban 5 fonttal, a határidősben pedig 3 fonttal emelkedtek az árak. Szilárd az ólom piaca is, az azonnali jegyzés 2 fontot, a határidős 12 shilling 6 pennyt emelkedett. Az ólomárak irányzatának megfelelően jól tartott volt az irányzat a horgany piacán is, a jegyzések átlagosan 10 schillinggel mentek feljebb. A megújuló vásárlásokra a kereskedők nem reagáltak, így az ezüstárak 1—1 pennyvel értek el magasabb szintet mint a délutáni nyitó jegyzések. (Reuter) A BELGA ACÉLPIAC Antwerpen, december 1. — A múlt héten a belga acélpiacon az árak szilárdak és változatlanok voltak, kivéve a hidegen hengerelt finomlemezt, amelynek jegyzése — a belga exportőrök szerint az angol verseny következtében — metrikus tonnánként 168—170 dollárról 167—169 dollárra csökkent (Fob Antwerpen). A piacon elég kevés kereskedelmi acél volt kapható, az előző heti 123 dollár helyett tonnánként 125 dolláros áron. A belga idomacél- és csőgyárak továbbra sem jelentkeztek a piacon. (Reuter) HETI JELENTÉS A LONDONI GUMIPIACRÓL A londoni gumipiac a múlt héten általában lanyhuló irányzatot mutatott — ez a fogyasztói kereslet hiányának és bőséges ellátmánynak tulajdonítható. Csak kevés kötés jött létre, s a piac csöndes volt. A határidős gumi ára kts pennyvel csökkent, illetve %-dal emelkedett ; a tényleges árué 3/16—5/ig pennyvel esett. A legjobb minőségű tényleges áru iránt csak korlátozott érdeklődés mutatkozott, viszont a piacot időnként megerősítette a fedezővásárlási és készletkiegészítési tevékenység. A piacon továbbra is bizonytalanság uralkodik és a hanyatló tendencia látszott felülkerekedni. (Reuter) ELŐRETÖR A GÁZELLÁTÁS Londoni jelentés szerint az amerikai Petrolane Inc.-nek — az USA egyik legnagyobb független olajtermék-kereskedelmi vállalatának — elnöke kijelentette, hogy tíz év alatt Európában a cseppfolyósított olajgáz-ipar kapacitása legalább 200 százalékkal növekszik. Szerinte ez az iparág merőben új fejlődési lehetőségek előtt áll. A cseppfolyós olajgáz a legsokoldalúbban felhasználható tüzelőanyag. fémek ANTIMON, WOLFRAM A minimálisan 99,6 százalékos tisztaságú kínai antimon cil ára a londoni szabadpiacon metrikus tonnánként 1950—2100 font sterlingre emelkedett, ami 150—200 fontos növekedést jelent az előző napi szinthez képest. A kereskedők árelképzelései a szokásosnál is élesebben eltértek egymástól; helyenként 2300 font sterlinget is említettek. A vásárlói érdeklődés, különösen a kereskedők részéről, igen élénk , az ellátmány továbbra is szűkös. A londoni szabadpiacon a wolfram ipari nyersanyagok CSÖKKEN A KOKSZTERMELÉS Az angliai észak-keleti gázszolgáltató szerv vezetője szerint elképzelhető, hogy két-három év múlva megszűnik a gázkoksz-ellátás. Szerinte az a tény, hogy a gázkokszról széles területen áttérnek a földgázra, azt a következményt vonja maga után, hogy a gázgyárak, amelyek melléktermékként gázkokszot állítottak elő, néhány év múlva ezt a tevékenységüket megszüntetik, és teljesen áttérnek a földgáz feldolgozására és továbbítására. (Reuter) amely háztartásban, iparban és egyéb területen sokszáz célra alkalmas. Az Egyesült Államokban negyedik helyen áll az ott felhasználásra kerülő energiafajták sorában. Amerikán kívül ez az anyag kevésbé használatos, de a fejlődési lehetőségek jelentősek. Az említett vállalat bízik abban, hogy ez az iparág az Egyesült Államok határain kívül is rohamos növekedésnek néz elébe, Hollandiában és Nyugat- Németországban már komoly befektetéseket eszközölt, öt év alatt körülbelül 50 millió dollárt invesztált európai tevékenységébe; ez az összeg a vállalat évi bevételének körülbelül 10 százalékát teszi ki. (Reuter) NÖVEKSZIK A VILÁG GYAPOTFOGYASZTÁSA A világ idei gyapotfogyasztása körülbelül egymillió bálával haladja meg a termesztést — jósolta az amerikai földművelésügyi minisztérium külföldi megfigyelő szolgálata. Az egész világ 1969—1970. évi gyapottermesztése 52,1 millió bála lesz, a tavalyi 53,1 millióval szemben, a fogyasztás viszont 53,3 millió bála. A világ gyapotkészletei 1970. augusztus 1-én elérik a 21 millió bálát; az idei áldozati készlet 22,4 millió bála volt. A gyapotkereskedelem 700 000 bálával, 17,3 millió bálára növekszik. A Szovjetunió jövő évi termése 9,5 millió bála lesz, 200 000 bálával, több, mint idén; a Kínai Népköztársaságban viszont az ideinél kevesebbet 6,8 millió bála gyapotot szednek majd. A szocialista országok fogyasztása 1969—70-ben 18,2 millió bála lesz, az előző évi 17,9 millió bála helyett. Várható, hogy jövőre tovább emelkedik a szocialista országok gyapotbehozatala a nem szocialista országokból. (Reuter) HETI JELENTÉS A BRADFORDI GYAPJÚSZALAGPIACRÓL Annak ellenére, hogy a legtöbb szalagkészítő alacsonyabb árat jegyez, mint egy héttel ezelőtt, a bradfordi gyapjúszalagpiac mégis szilárdabb irányzatot mutat. Az ausztráliai gyapjúból készített szalag ára elég jól tartott, s a fonodák érdeklődése megújult. A múlt héten elég kevés kötés jött létre, s helyenként alacsony árakat említettek. A szalagkészítők azonban gyorsan reagálnak a piaci változásokra, s ha jelentősebb mennyiségeket adtak el és megfelelő készleteket biztosítottak, minden bizonnyal megállítják a hanyatló irányzatot. (Reuter) mezőgazdasági cikkek A KANADAI BÚZATERMÉS KILÁTÁSAI A kanadai Gazdasági Tanács elnökének véleménye szerint az ország búzaexportja 1975-ignemigen fogja évente meghaladni a 360 millió bushel menynyiséget, ez az elmúlt öt év átlagánál körülbelül 20 százalékkal alacsonyabb. A belföldi felhasználás az említett időszak alatt a jelenlegi 160 millióval szemben elérheti a 200 millió bushelt. Az ország búzaexportjának jelentős növekedésére számítani nem lehet, függetlenül attól, hogy más országokban egyszer-egyszer előforduló rossz termések valamelyest növelik a kanadai búza iránti keresletet. (Reuter) A SZICÍLIAI GYÜMÖLCSPIAC Catania, december 1. — A Primofiore citrom piaca csöndesebb. A szedés megélénkült. November 21-én 800, 25-én 1027 tonna citromot szállítottak Cataniából Odesszába. A citrom ára a termőterületen 58 és 72 lira között váltakozik kilogrammonként, a sor ár, természetesen zöld gyümölcsre, kilogrammonként, ládába csomagolva, 65—67 lira, duplakartonban 2250 lira. A mesterségesen sárgított citrom ára duplakartonban 2500—2550 lira. Az ipari felhasználásra szánt citrom kilogrammonként 25—30 líráért, a még szedetlen 35—40 líráért kelt el. A korai nagyméretű mandarin iránt igen élénk kereslet mutatkozik. A legjobb minőségű gyümölcs ára kilogrammonként 110—120 líra, másodosztályúé 70—90 líra. A még nem teljesen érett Móra narancs exportárát 20 kilogrammos ládákban kilogrammonként 90 és 115 líra között jegyezték. A Tarrochi narancs egyelőre csak névleges ára: legjob minőségű 95—115, másodosztályú 80—90 líra kilogrammonként. A megjavult külföldi kereslet következtében felélénkült a mandulapiac, a mogyorópiac csöndes. (Reuter). AZ NSZK GABONAEXPORTJA A Német Szövetségi Köztársaság idei gabonaexportja megközelíti az 1,8 millió metrikus tonnát, ami a tavaly kivitelre került 300 000 tonnának mintegy hatszorosa. A bonni földművelésügyi minisztérium szóvivője közölte, hogy a mennyiségből 1,2 millió tonna búza, a többi pedig árpa. A legfontosabb vevők a kelet-európai országok, elsősorban Csehszlovákia. A vásárlások országonkénti megoszlását a szóvivő nem közölte. A nyugatnémet gabonaexport ilyen jelentős emelkedése két tényezőnek köszönhető: az egyik az ország két egymás utáni rekordaratása, a másik a kelet-európai országok gyengetermése miatt megnövekedett vásárlói érdeklődés. (Reuter) érc is drágult: a cit Európa ár long tonnás egységenként az előző napi 480—500 shillingről 485—510 shillingre emelkedett. A kereskedők árelképzelése eléggé eltérő, a piac megszilárdulását az élénk kereslet és a feltűnően szűkös ellátmány okozza. A wolframérc egyik legnagyobb vásárlója Kelet-Európa (a jelek arra mutatnak, hogy a közelmúltban majdnem 1000 tonna wolframot vásárolt a GSA, az amerikai stratégiai tartalékok hivatala felszámolt készleteiből). A GSA által eladott wolframnak ma már majdnem teljes egésze a kereskedők kezében van, ha további készleteket szabadítanak fel, azt valószínűleg csak belföldön lehet majd értékesíteni. (Reuter) A GÖRÖG GAZDASÁG JÖVŐ ÉVI FEJLŐDÉSÉRŐL A görög pénzügyminiszter az ország gazdasági helyzetének alakulásáról nyilatkozott. Elmondotta, hogy idén 8,3 százalékkal növekszik a nemzeti jövedelem, szemben a múlt évi 4,5 és az 1964—1966-os időszak átlag 7,5 százalékos növekedési ütemével. Meggyorsult az ipari termelés fejlődése is: ebben az évben 5 százalékkal haladta meg a múlt évi növekedést és eléri a 12 százalékot. Emelkedtek Görögország arany- és devizatartalékai is, 20 millió dollárral haladják meg a múlt év azonos időszakának 263 millió dolláros szintjét. A jövő évi költségvetési előirányzat szerint az állami bevételek 6 millió drachmával, 58 millió 600 ezer drachmára emelkednek, a kiadások pedig meghaladják a 66 millió drachmát. A deficit fedezésére részben külföldről, részben hazai forrásokból vesznek fel hiteleket. A jövő évi beruházások a tervek szerint 2,5 millió drachmával lesznek magasabbak, mint idén és értékük megközelíti a 13 millió drachmát. (Reuter) Javaslat a szovjet vörösréz hasznosítására Japán legnagyobb gazdasági szövetsége, a Keidanren közölte, hogy B. M. Gvisiani, a szovjet állami tudományos és műszaki bizottság elnökhelyettese Japánban tett látogatása során érdekes javaslatot tett. Felvetette, hogy Japánnak, valamint nyugat-európai országoknak nemzetközi konzorciumot kellene létesíteniük, hogy a nyugat-szibériai Adokán melletti vörösréztartalékokat közösen feltárják és hasznosítsák. A részvételre, mondta, fel lehetne kérni Franciaországot, Angliát és néhány más európai országot is. A Keidanren szerint azonban a szovjet—japán gazdasági kooperációs bizottságokban e témakörben folyó tárgyalásokat eddig az akadályozta, hogy a terv becsült költségeinek dolgában nem tudtak megállapodni. Japán kereskedelmi körökből származó értesülések szerint egyébként az ország rézolvasztói, amelyek már több külföldi országban működő vállalatokkal hosszú lejáratú szállítási megállapodásokat kötöttek, nem nagy lelkesedéssel fogadják a szovjet javaslatot. (Reuter) ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK Ausztriában áremelkedés várható Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet szerint jövőre Ausztriában a fogyasztói árak átlagban öt százalékkal lesznek magasabbak, a márka felértékelése és a belföldön kifejlődő infláció összetett kihatásaként. Az intézet legutóbbi havi jelentése szerint a felértékelés kihatása nélkül is körülbelül négyszázalékos áremelkedés lett volna várható. Ennek az irányzatnak a következménye az lesz, hogy magasabb bérigényekkel lépnek fel, ez viszont újabb áremelő tényezőként hat olyan időben, amikor a gazdasági növekedés a jelenleginél csekélyebb lesz. Az intézet annak a véleményének is kifejezést ad, hogy az osztrák exportnak a márka fölértékelése folytán megnövekedett versenyképessége a növekvő árakat és nem a termelés növekedését vonja maga után. Az osztrák gazdaság termelési kapacitását jelenleg majdnem teljes mértékben kihasználják; jövőre további terhelés várható, mert bevezetik a rövidített munkaidőt. A kormány kísérletet tesz arra, hogy az importált termékek árainak emelkedését fékezze és ennek érdekében a márkafelértékelés hatását a vámtarifában és a behozatali árkiegyenlítési adóban eszközölt csökkentések útján ellensúlyozza. Ez intézkedésnek a kihatásaként a fogyasztói árak 0,2 százalékos leszorítása várható, feltéve, hogy az említett engedményeket teljes egészükben érvényesítik a fogyasztói árak képzésénél — írja az intézet jelentése. Ausztria kereskedelmi deficitje az év első 10 hónapjában a tavalyi 11 440 000 000 schillingről idén 9 130 000 000 schillingre csökkent. Az export 51 350 000 000 schilling volt (előző évben 42 260 000 000), az import 60 480 000 000 schilling (53 700 000 000). Októberben a kereskedelmi mérleg hiánya 880 millió schilling a szeptemberi 650 millió schillinggel szemben. (Reuter) A zöldség és gyümölcs világpiaca A zöldség-, gyümölcstermelés kiterjedt. Nagymértékben fejlődött a melegházi termelés is. Az 1967—68-as mezőgazdasági év rendkívüli kedvező időjárása szerte Európában óriási zöldséggyümölcsterméseket hozott. A készletek a legtöbb termékből hatalmasra nőttek és szinte értékesíthetetlenné váltak. A fogyaszás mennyisége az elmúlt években emelkedett, s ezzel párhuzamosan összetétele is megváltozott. A kereslet eltolódott a finomabb zöldségfélék és a drágább gyümölcsök javára. A vevő már megszokta azt, hogy egész évben hozzájuthat bármilyen gyümölcshöz, gyakorlatilag megszűnt tehát az idényszerűség. Ezt a nemzetközi szállítási viszonyok tökéletesedése is elősegítette. A szállítási és a konzerválási lehetőségek bővülése lehetővé tette a gyümölcs- és zöldségpiac nemzetközivé válását. Az EGK-országok a világ legnagyobb gyümölcstermelői. Évi gyümölcstermelésük meghaladja az egy főre jutó 80 kilogrammot, amelyből minden lakosra 45 kilogramm alma jut. Az almatermelés — ha az ellenrendszabályok nem hoznak eredményt — tartós válsághoz vezethet a piacokon. Az OECD-országokban az átlagos almatermelés az 1957—60-as 6,4 millió tonnáról 1961— 64-ben, 7,5 millió tonnára emelkedett és 1970-re 9,5 millió tonna várható. Az almafogyasztás fejenként 17 kilogrammra emelkedett az utolsó néhány évben és 1970-re várhatóan 19 kilogramm lesz. Eddig az almatermelés emelkedése a Földközi-tenger mellékén, főként Olaszországban volt tapasztalható. Ma már nemcsak a hagyományos almatermő országokban nő a termelés, hanem az eddig importáló országokban is, mert a telepítések ezeken a területeken is hamarosan termőre fordulnak. Franciaország 1950-ig almaimportjáról volt nevezetes. Az utóbbi időben ez a helyzet gyökeresen megváltozott és az elmúlt években már jelentős kiviteli lehetőséggel rendelkezett. Kivitele máris meghaladja a behozatalt, pedig az igazán nagy termések még csak ezután várhatók. A másik komoly fordulat az NSZK-ban következett be. Ez a hagyományosan importáló ország az elmúlt idényben már több ezer tonna almát adott el Angliában. Az NSZK-ban telepített gyümölcsösök is hamarosan termőre fordulnak. A becslések szerint 1970-re Európa almaimport-igénye 1,2 millió tonna lesz, viszont az exportálható többlet eléri az 1,6 millió tonnát. Jövőre a nemzetközi körtepiacon is nyomasztó feleslegekkel kell számolni. A termelés az OECD-országokban együttesen el fogja érni az 5,1 millió tonnát. Olaszország körtetermelése 1970-ben becslések szerint eléri az 1,8 millió tonnát, ez a mennyiség az európai OECD-országok összes várható termelésének 46 százaléka. Franciaország körtetermelését 1970-ben 550 ezer tonnára becsülik, ami az 1961. és 1964. évi átlaghoz képest több mint 80 százalékos növekedést jelent. Ugyancsak a termelés növekedése várható Spanyolországban, Görögországban, Portugáliában és Törökországban, továbbá Jugoszláviában is, de ezeknek az országoknak a termelése a nemzetközi kereskedelem szempontjából nem jelentős. A világ narancs- és mandarintermelése az 1968—1969-es gazdasági évben rekordszínvonalat ért el (19,4 millió tonna). A földközi-tengeri országok termelése 7,4 millió tonna körül alakul, az 1966—67-es és 1967—68-as idényekhez hasonlóan. A citrom kínálata elérte a 33 millió tonnát. Az északi félteke grape-fruit-termelése a várható 2,7 millió tonnával szintén rekordszínvonalat jelent. Az EGK-tagállamokban a cseresznye- és meggytermés az idén a tavalyinál kisebb volt, nem fedezte a belső szükségletet. Az 590 ezer tonnás terméscsökkenés 15 százalékos visszaesést jelent az 1967. évihez képest. 1968-ban a világon 254,13 millió tonna burgonyát termeltek. Az előző évvel szemben ez egyszázalékos növekedésnek felel meg. Észak-Amerikában és Európában (a Szovjetunió nélkül) a múlt évben a korábbinál kevesebb burgonyát termesztettek. A kiesést azonban pótolta a Szovjetunió, Dél-Amerika és Japán megnövekedett termelése. Nyugat-Európa 4 százalékkal csökkent burgonyatermelése elsősorban a Német Szövetségi Köztársaság és Franciaország kedvezőtlen terméseredményeire vezethető vissza. Az NSZK-ban, ahol a vetésterület is csökkent, 10 százalékos volt a visszaesés. Franciaországban 8 százalékos vetésterület-csökkenés mellett 4 százalékkal volt kisebb az átlagos hozam az említett időszakban. A Szovjetunióban a korábbinál valamivel kisebb vetésterületen 6 százalékkal több burgonyát termeltek, mint egy évvel korábban. A többi szocialista országban, egy százalékkal csökkent 1968-ban a burgonyatermelés. A Közös Piacot különböző oldalról számos támadás érte amiatt, hogy az elmúlt évben nagy mennyiségű gyümölcsöt és zöldséget semmisített meg. A Közös Piac bizottsága ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az árzuhanások megakadályozására a termékfelesleget kénytelen kivonni a piacról, ennek finanszírozása a közös agráralapból történik. Az áru megsemmisítésére csak végső esetben kerülhet sor. A közös szabályozás életbe léptetése előtt a felesleget le sem szüretelték, ha valamelyik gyümölcsből vagy zöldségből az egész termést nem lehetett eladni, hanem a termelőnél ment tönkre. Nem a közös szabályozásból keletkezett tehát az áru megsemmisítésének problémája, a különbség csak az, hogy most „hivatalból” semmisítik meg az árut, ez korábban a termelő dolga volt, anélkül, hogy a hatóságoktól bármilyen kárpótlást kapott volna. A termelés és a fogyasztás összhangjának biztosítására a közös piacrend a harmadosztályú áru értékesítését 1971-ig fokozatosan megszünteti. A nem gazdaságos gyümölcsfák kivágását premizálják. A holland kormány például az elmúlt három évben 1,3 millió dollárt fizetett ki szórvány gyümölcsfák (alma- és körtefák) kivágásáért. Az 1950 előtt telepített, legalább 30 fából álló gyümölcsös kivágása esetén fánként 4,50 dollárt fizettek a termelőknek. Dr. Imre János AZ NSZK ÉS INDONÉZIA Az indonéz kereskedelemügyi miniszter Bonnban tárgyalásokat folytat országa adósságainak törlesztéséről. A miniszter aki látogató körútja során már számos hitelező országot keresett fel, Bonnban sajtókonferenciát tartott. Itt kijelentette, ha Indonéziát felszólítanák 2 milliárd 300 millió dolláros nemzetközi tartozásainak azonnali visszafizetésére, az felemésztené az ország exportból származó jövedelmének 30 százalékát. Indonézia hitelezői azonban belátják: a távol-keleti ország fejlesztési terveinek megvalósítását ez oly mértékben akadályozná, hogy saját érdekeik is veszélybe kerülnének. A miniszter találkozott Abs nyugatnémet bankvezetővel is, aki tervet dolgozott ki Indonézia rövid, közép és hosszú lejáratú tartozásainak visszafizetésére, az ország fejlesztési igényeinek figyelembevételével. A csomagterv értelmében Indonézia 30 év alatt törleszthetné az NSZK-val szembeni valamennyi adósságát. A Szovjetunióval folytatott, a hiteltörlesztések elhalasztását célzó tárgyalásokat sikertelennek mondotta a miniszter. Mint ismeretes, a Szovjetunió annak idején 700 millió dollár értékű árut szállított hitelben a Szukarnokormánynak. Végül a kereskedelemügyi miniszter bejelentette, tárgyalásai eredményeképpen az NSZK újabb 15 millió márka fejlesztési segélyt ajánlott fel, és ezzel az idén nyújtott segélyek értéke eléri a 115 millió márkát. (Reuter)