Világgazdaság, 1970. január (2. évfolyam, 1/246-21/266. szám)
1970-01-14 / 8. (253.) szám
IZÁGGAZDALM 1970. JANUÁR 14., SZERDA____________________________________________II. ÉVFOLYAM 8. (253.) SZÁM Közös Piac-Anglia - EFTA- NORDEK Elkészült az a jelentés, amelyben a Közös Piac brüsszeli bizottsága a közösség miniszteri tanácsának február 9-i ülése elé terjeszti a Hatok „végleges” álláspontját Anglia csatlakozásának feltételeiről — jelenti a brit külügyminisztériumhoz közelálló forrásból az MTI londoni tudósítója. A még titkosnak mikíoizáló okmány szerint az angoloknak csak öt év „alkalmazkodási” időt engedélyeznének, holott a brit kormány hét évet kért ahhoz, hogy mezőgazdaságának pénzügyi rendszerét összhangba hozza a Közös Piac rendelkezéseivel. . Londonban lehetségesnek tartják, hogy a Közös Piac miniszterei még július vége előtt ünnepélyesen megnyitják a tárgyalásokat Angliával, de nem tartják valószínűnek, hogy a komoly, érdemi , tárgyalások szeptember előtt megkezdődhetnek. Ezzel kapcsolatban figyelemre méltó, hogy az EGK-tagságról kissé eltérő hangnemben nyilatkozott hétfőn a brit miniszterelnök és külügyminiszter, emeli ki az MTI tudósítása. Wilson miniszterelnök televíziós nyilatkozatban az AFP jelentése szerint azt mondta, hogy „nem lépünk be a Közös Piacba, ha nem kapunk megfelelő feltételeket”. A miniszterelnök elismerte, hogy a csatlakozás az angliai élelmiszerárak emelkedésére vezetne, de a távolabbi előnyök, mondta, a csatlakozás mellett szólnak. A kormány egyébként február elején közzéteszi hivatalos becsléseit arról, hogy mibe is kerülne Angliának a belépés. A kérdésekre válaszolva Wilson megjegyezte még, hogy nem hisz az európai politikai föderáció létrehozásának lehetőségében, legalábbis, ami a következő húsz-harminc évet illeti. Stewart külügyminiszter viszont a Reuter-iroda jelentése szerint egy beszédben, amelyet nyugat-európai újságírók egy csoportja előtt mondott, kijelentette, hogy a brit kormány változatlanul , el van szánva a csatlakozásra. Hangsúlyozta, hogy Anglia hátsó gondolatok nélkül elfogadja a római szerződés „politikai folyományait”. Angliának nincsenek fenntartásai a nyugateurópai közösségek intézményes kereteivel kapcsolatban és nem akarja gátolni ezeknek az intézményeknek a továbbfejlődését. Az EFTA főnöke bizakodik John Coulson, az EFTA főtitkára sajtóértekezleten kijelentette, véleménye szerint igen jó kilátásai vannak a szélesebb európai piac megteremtéséről, a Közös Piaccal folytatandó tárgyalásoknak, s bízik abban, hogy ezek a tárgyalások sikerre vezetnek. Az EFTA főtitkára Oslóban nyilatkozott, ahol hivatalos látogatáson tartózkodik és tanácskozik a kormány vezetőivel. Anglia előreláthatólag nyáron megkezdi a tárgyalásokat a közösséggel, ezek bonyolultnak és nehéznek fognak bizonyulni, de minden valószínűség szerint sikeresek lesznek. Az EFTA tagállamainak szolidaritását firtató kérdésre John Coulson azt válaszolta, hogy a szervezet miniszteri tanácsa elhatározta, átmeneti időszakot köt ki azoknak az országoknak a javára, amelyek elmaradnak a közösséggel folytatott tárgyalásokban, nehogy új tarifasorompók emelkedjenek, mielőtt valamenyi EFTA-tagállam befejezte tárgyalásait. Coulson nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Svédország társulási egyezményt kössön a Hatokkal, esetleg kombinálva más megállapodásokkal. Mindenekelőtt az a fontos, hogy az EFTA tagállamai között a csatlakozás következtében ne keletkezzenek új kereskedelmi akadályok. Mi lesz a NORDEK-kel? Dánia legkésőbb nyáron kész lesz a tárgyalásokra a Közös Piaccal, miután az északi gazdasági unió, a NORDEK megalakítására irányuló tárgyalások addig már feltehetőleg befejeződtek — jelentette ki Raunsgaard dán miniszterelnök a napokban, miután politikai vezetőkkel tanácskozott a NORDEK jövőjéről. Mint ismeretes, az északi gazdasági együttműködésről folytatott tárgyalások nemrég holtpontra jutottak és folytatásuk nem várható a márciusi finn választások előtt. Dánia sürgősebbnek tartja az északi unió tervét, s reméli, hogy csak annak megvalósulása után kezdődnek a tárgyalások a Közös Piaccal. Finnország dilemmája A finn kormány hivatalos közleményben bejelentette: fenntartja magának azt a jogot, hogy a NORDEK megalakításáról folyó tárgyalásokat félbeszakítsa, vagy a NORDEK megalakítását megakadályozza, ha időközben valamely másik északi ország „érdembeni tárgyalásokat” kezd a Közös Piachoz való csatlakozásról. A finn minisztertanács ülése után közzétett közleményben Helsinki azt is követeli, hogy az esetleges NORDEK-szerződésbe olyan cikkelyt iktassanak, amely felmenti a tagállamokat a szerződés olyan pontjainak betartása alól, amelyeket egy másik tagállamnak a Közös Piachoz való csatlakozása érint. A finn kormány — mint a DPA jelenti Helsinkiből — ezzel akarja biztosítani magát az ellen, hogy túl szoros kapcsolatba kerüljön a Közös Piaccal. Koivisto miniszterelnök a közlemény kiadása után sajtóértekezleten közölte: Finnország hajlandó a NORDEK-tárgyalásokat újra felvenni Dániával, Norvégiával és Svédországgal, ha partnerei ezt a két feltételét elfogadják. Nyilatkozott Karlajainen külügyminiszter is, aki a napokban érkezett viszsza brüsszeli látogatásáról. Tagadta, hogy Finnország választás elé akarja állítani Dániát és Norvégiát: vagy Közös Piac, vagy NORDEK. Brüsszeli tanácskozásai után Karlajainen egyébként elmondta, hogy Finnország meg akarja védeni versenyképességét, s ezért nem zárkózik el a Közös Piaccal való tárgyalások elől. A közösség és Finnország jövőbeni kapcsolatainak rendezésénél azonban tekintettel kell lenni Finnország semlegességére. Mérséklődik a francia gazdasági növekedés Az INSEE, a párizsi országos statisztikai intézet jelentése szerint a francia ipari termelés a következő néhány hónapban az eddigieknél mérsékeltebb ütemben ugyan, de tovább bővül. A derűlátó prognózist annak ellenére fenntartják, hogy a francia ipar megrendelésállománya és a belföldi kereslet csökken. Decemberben — az intézet felmérése szerint — a belföldi kereslet zsugorodása folytatódott, és ugyanilyen tendencia érvényesült az exportrendelésekben. Ezzel szemben a beruházási eszközök kivitele a múlt év utolsó hónapjában igen magas szintet ért el. Az INSEE múlt novemberi előrebecslése szerint a francia ipari termelés emelkedésének hónapokon belül meg kell állnia, ha a belföldi kereslet csökkenése az előző hónapok ütemében folytatódik. A francia pénzügyminisztérium kedden bejelentette, hogy az ország kereskedelmi mérlegének deficitje a novemberi 720 millióról 710 millió frankra csökkent. Bár a behozatal közel egymilliárd frankkal növekedett, az export emelkedése ezt nemcsak ellensúlyozta, de — kis mértékben — meghaladta azt. Giscard d’Estaing pénzügyminiszter, a kereskedelmi mérlegről közzétett adatokról szólva, megállapította: a decemberre vonatkozó statisztikák megerősítették a korábbi kedvező irányzatot és megmutatták, a külkereskedelmi egyensúly kezd helyreállni. Ennek bizonyságául felhozta, hogy a nem frankövezetbeli kereskedelemben az export 93 százalékban fedezte az importot. A francia kereskedelmi kalkulációk módszere szerint ez már azt jelenti, hogy a frank-zónán kívül lebonyolódó külkereskedelemben gyakorlatilag kiküszöbölték a deficitet. A múlt év utolsó hónapjainak kedvező eredményei már nem voltak képesek megakadályozni, hogy az egész évre vonatkozó passzívum ne emelkedjék a 12,5 milliárd frankos szintre, amely így több mint 5 milliárddal haladta meg az 1968. évi deficitet — hangoztatta a francia pénzügyminiszter. (Reuter) ANGLIA KERESKEDELMI MÉRLEGE Kedvezőtlenebb eredményt mutatott fel Nagy-Britannia kereskedelmi mérlege decemberben, mint egy hónappal korábban — jelenti a Reuter tudósítója. A kereskedelmi minisztérium közölte, hogy a kereskedelmi mérleg a múlt hónapban pontosan kiegyensúlyozott volt. A 639 millió font értékű export és 700 millió fontra rúgó import közötti különbséget ellensúlyozták a láthatatlan tételekből, így a fuvarozásból és a biztosításból származó bevételek. Az export- és reexport 7 millió fonttal csökkent, novemberhez képest, de ez részben a karácsonyi ünnepek okozta termeléskiesés számlájára írható. A mérleg rosszabbodásában szerepet játszott a behozatal 11 millió font értékű növekedése is. A kereskedelmi minisztérium szóvivője több tényezőt is felsorolt, amely hozzájárult az import emelkedéséhez. Egyrészt az importőrök, bízva az importletéti rendszer eltörlésében , számos októberi, novemberi rendelés teljesítését későbbre kérték. Decemberben pedig, amikor e várakozások nem igazolódtak be (az importletétek kulcsát mindössze 10 százalékkal csökkentették) a külföldi exportőrök leszállították a megrendelt árucikkeket. A szóvivő arról is beszámolt, hogy 1969-ben 14 százalékkal nőtt Nagy- Britannia exportja az előző évhez képest, míg az import értéke csupán 5 százalékkal volt magasabb. A behozatal értékének növekedésében szerepet játszott a nyersanyagok, így a réz, a gumi, az alumínium, az ón és az élelmiszerek áremelkedése. Mint a Daily Telegraph szerkesztőségi cikke megállapítja, az idei év első felének kilátásai továbbra is jók Nagy-Britanniára nézve. A főbb kereskedelmi partnerek közül az USA változatlanul magas inflációs rátától szenved, és az NSZK még mindig nem emésztette meg teljesen a márka felértékelésének következményeit. NAPRÓL NAPRA ♦ A KÖZÖS PIAC ÉS ANGLIA tárgyalásai talán még július vége előtt megkezdődnek. Legalábbis erre enged következtetni az a hír, hogy a Közös Piac Végrehajtó Bizottsága kidolgozta — és a miniszteri tanács elé terjeszti — véleményét az angol csatlakozás feltételeiről. De nyilván abban is a szavakról a tettekre való áttérés fejeződik ki, hogy fokozódik az új utak keresésére irányuló hajlam az EFTA- ban, amelynek sorsa össze van kötve Anglia sorsával, illetve az északi országok még tető alá sem hozott csoportosulásában,, amelyet ugyancsak sok szál fűz Angliához. . . . AZ NSZK BÉRPOLITIKÁJÁNAK KIALAKÍTÁSÁRÓL Kerrt sikerült megállapodni —- közli a nyugatnémet kormány, a jegybank, a munkaadók és a szakszervezetek képviselőinek tanácskozásáról kiadott jelent*tés. A Schiller gazdaságügyi miniszter kezdeményezte új testület, az úgynevezett „koncentrált akció” csoport első értekezletét azonban további megbeszélések követik, célul tűzve ki a gazdaságpolitikai elképzelések összehangolását. ♦ AZ IDEGENFORGALOMBÓL AZ ELMÚLT ESZTENDŐBEN 29 millió dollár és 28 millió rubel bevétel származott — mondotta. sajtóérterkezletén Szurdi István belkereskedelmi miniszter. Ez az előző évekrhez képest említésre méltó gyarapodás, a távlati tervek azonban az idegenforgalomból származó bevétel nagyjában kétszeresére Való erne-tánár IviátMTnrrraálr /-.IX T?llVir\rr #-» 1 A K Vl | fÁKK OC ni DQ A h h száll fm*" lehetőségre van szükség. ♦ FELLENDÜLT VIETNAM GAZDASÁGI ÉLETE, javult a vietnamiak életszínvonala 1969-ben, hangoztatja a l’Humanité cikke, amelynek sajtószemlénkben adtunk helyet. A Vietnami Demokratikus Köztársaság ipari termelésének globális értéke 5,5 százalékkal növekedett 1968-hoz képest s ez számottevő eredmény — különösen ha figyelembe vesszük a 45 hónapos intenzív bombázás okozta jelentős károkat. ♦ A NEMZETKÖZI VALUTAALAP fennállásának ideje alatt hozzávetőleg 20 milliárd dollár hitelt folyósított tagjai számára. Az immár 115 társországot felölelő IMF évi jelentése egyszersmind azt is közli, hogy tartalékai — figyelembe véve az SDR-rendszert, az úgynevezett papírarany bevezetését —, elérik majd a 28,9 milliárd dollárt. Az igénybe vett erőforrások tetemes részét 1969-ben a valutáris nehézségekkel bajlódó országok — például Franciaország — hívták le. ♦ A VEGYIPARI GÉPBESZERZÉSEK területén harmonikus az ipar és külkereskedelem együttműködése — erre a következtetésre jut munkatársunk cikke, amely a CHEMOKOMPLEX importtevékenységét tekinti át. A vegyipar — népgazdaságunk egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata — gépigényeinek kielégítésére több száz millió forint értékű külföldi berendezést vásárol a CHEMOKOMPLEX. 1969-ben a többi között a Tiszai Vegyikombinát, a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Nyergesújfalui Viscosagyár, az Ajkai Timföldgyár beruházásaiban működött közre. Különösen nagy jelentőségűek az alumíniumipar számára vásárolt gépek — segítségükkel megoldható a bauxitkincs gazdaságosabb kihasználása. ,í Tervek 1970-re EXPORT-IMPORT PROGRAMUNK AZ NDK-VAl Múlt év decemberében magyar kereskedelmi küldöttség járt az NDK- ban. Látogatásuk során megbeszéléseket folytattak az 1969-es évi forgalomról, és aláírták az 1970-re szóló árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A kereskedelmi mérlegben néhány százalékos magyar aktívum mutatkozott 1969-ben, s ennek elsősorban az az oka, hogy az NDK nem tudott minden esetben eleget tenni a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek. Az NDK-szállítások hiányát a magyar gazdaság különösen erősen érezte, a barnaszén-brikettnél, a vegyipari cikkeknél és az irodagépeknél. Az új kereskedelmi megállapodás szerint a két fél 1970-re 15 százalékkal kívánja növelni a forgalmat, s ez értékben több mint kétmilliárd márkát jelentene. Mivel a múlt évben a kereskedelmi mérleg aktív magyar szaldóval zárult, mindkét fél az egyensúly helyreállítására törekszik. Az előirányzat szerint az NDK-exportot 20, a magyar kivitelt pedig 10 százalékkal szeretnék az 1969-es szinthez képest emelni. Mindkét ország szállításaiban a legnagyobb tétel: a gépek. (Az NDK exportjában a gépek 50 százalékkal szerepelnek idén.) Magyarország az NDK-tól főleg szerszámgépeket; útépítő-, univerzális rakodó- és raktári gépeket; a visontai lignitbányához külszíni fejtőberendezéseket, vegyipari és műanyagipari gépeket, hajtatóházakat, armatúrákat; élelmiszeripari és könnyűipari gépeket, orvosi készülékeket; a Zeiss - művektől optikai cikkeket, továbbá reléket és jelzőberendezéseket vásárol. Ebben az évben — a megállapodás szerint — az NDK 9 millió rubel értékben szállít majd irodagépeket, 12,5 millió rubel értékben tehergépkocsikat (2000 darabot) és 8 millió rubel értékben különféle szállítóeszköz-alkatrészeket. Jelentősen növelni fogja 1970-ben a barnaszékbrikett-szállításait is. Idén körülbelül 10 000 személygépkocsit vásárolunk az NDK-tól, összesen 9 millió rubel értékben (ennek 38 százaléka Trabant, 62 százaléka Wartburg). Jelentős lesz mezőgazdasági gépvásárlásunk is és nagymértékben emeljük fogyasztásicikk-importunkat, elektromos háztartási cikkek, mopedek, varrógépek, bútorok érkeznek nagyobb mennyiségben és növeljük a műtrágya behozatalunkat is. A magyar exportban emelkedik a gépek aránya. 1970-ben a kivitel 45 százaléka gép, 30 százaléka pedig mezőgazdasági cikk lesz — gyümölcs, húskészítmények, konzervek, vetőmag stb. A Szovjetunió után autóbuszokból az NDK a legnagyobb vásárlónk. 1970-ben 1500 darab autóbuszt adunk el partnerünknek, ezenkívül traktorokat, speciális tehergépkocsi- és autóbusz-alkatrészeket, gáztűzhelyeket, timföldet, gyógyszert, élelmiszeripari gépeket, szellőző-berendezéseket és tervdokumentációkat, valamint műszaki szolgáltatásokat szállítunk az NDK-ba. Kereskedelmi forgalmunkban is a Szovjetunió után az NDK a legnagyobb partnerünk. Kooperációs kapcsolatainkban is kiemelkedő szerepet tölt be az NDK. Az együttműködés azonban ma még leggyakrabban gyártásmegosztásban ölt tonnát. A német fél sok esetben szívesen adja át bizonyos típusok gyártási jogát, például a Secura típusú pénztárgépekről van ilyen jellegű megállapodásunk. (Ezekkel azonban sokszor az a helyzet, hogy partnereink viszonylag elavult típusok gyártásáról mondanak le.) Man egyéb megoldandó probléma is, a kapcsolatokban. A közelmúltban például Magyarország javasolta, amennyiben az NDK nem tudja évi Trabantszálításait növelni — holott erre Magyarországon jelentős igény mutatkozott —, Magyarország vállalja bizonyos Trabant-alkatrészek gyártását kész gépkocsik szállítása ellenében. Mivel azonban az NDK-ban még nem született határozat arról, hogy fejlesszék-e ezt a gépkocsitípust, a magyar ajánlatra még nem adtak határozott, választ. T. A. " “■ 1 ! Nincs megállapodás a nyugatnémet bérpolitikában A nyugatnémet gazdasági vezetők kedden, 12 órás megbeszélésük után, közös álláspontot alakítottak ki arra vonatkozóan, hogy a nyugatnémet gazdaság még mindig túlfeszített és különleges erőfeszítésekre van szükség a stabilitás és a növekedés biztosítására. A kormány, a jegybank, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői azonban képtelenek voltak megállapodni a követendő bérpolitikában. A munkaadók szövetségének elnöke túlzottnak nevezte a szakszervezetek több mint 10 százalékos bérkövetelését és erre az évre maximum 5,5 százalékos béremelést tart a gazdaság jelenlegi helyzetében „elviselhetőnek”. Ez volt idén az úgynevezett „koncentrált akció” csoport első találkozója, amely Schiller gazdaságügyi miniszter vezetésével rendszeresen tanácskozik a gazdaságpolitikai célkitűzések összehangolásáról. A találkozó után kiadott közös közlemény hangsúlyozza, hogy nem szükséges dramatizálni az árhelyzetet. A márka felértékelését megfelelően adagolt és elfogadott stabilizációs politikával kell támogatni, ami ugyanakkor nem vezet stagnációhoz. Éppen ezért a szakszervezetek felhívják a jegybank figyelmét, hogy amint lehetséges, csökkentse a kamatlábat és javítsa a pénzellátást. A munkaadók hosszú távon egyetértettek ezzel, de véleményük szerint egy időre fenn kell tartani a jelenlegi hitelpolitikát. A közlemény bejelenti, a találkozón részt vevő valamennyi fél egyetértett abban, hogy idén a magánszektor számára körülbelül 7 százalékos valódi növekedési ütem felel meg leginkább. Mint Schiller a találkozó után elmondotta, egyetértés született a tekintetben is, mindent el kell követni, hogy az árdrágulást 3 százalék alatt tartsák ebben az évben. (Reuter, AP) Alaptalanok a nyugati hírek a rubelről Leonyid Zamjatyin, a szovjet kormány szóvivője újságírók előtt kijelentette, hogy a nyugati forrásból származó híresztelések a rubel esetleges értékváltoztatásáról nélkülöznek mindenféle alapot — közli az MTI. A rubel körüli találgatásokróla VILÁGGAZDASÁG január 13-i számának első oldalán tudósítottunk.