Világgazdaság, 1970. április (2. évfolyam, 62/307-82/327. szám)

1970-04-08 / 66. (311.) szám

AZ ÚJ OLASZ KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJA Rumor olasz miniszterelnök kedden a római parlament két háza előtt be­jelentette, hogy kormánya gazdaságpo­litikájában a tartós fellendülés biztosí­tására törekszik a beruházások ösz­tönzése útján, de a pénzügyi stabilitás keretein belül. Az olasz fizetési mérleg folyó téte­leinek aktívuma idén az előrejelzések szerint csökken, ezért a kormány nem riad vissza a legerélyesebb eszközöktől sem, hogy megakadályozza a nagyobb arányú tőkekiáramlást. (Mint a VI­LÁGGAZDASÁG április 7-i számának ■első oldalán beszámoltunk róla, a tő­kekiáramlás egyre nagyobb gondokat okoz olasz pénzügyi körökben.) A mi­niszterelnök nem részletezte, milyen lépésekhez akar folyamodni, de jól ér­tesült római pénzügyi körök szerint egyelőre csak a központi bank által je­lenleg is gyakorolt ellenőrzés folytatá­sáról van szó. Nem számolnak újabb állami beavatkozással. A kormány szükség esetén kész nö­velni az élelmiszerimportot — jelentet­te ki Rumor, hangsúlyozva, hogy a belföldi áremelkedésnek nem szabad gyorsabbnak lenni a külföldi árak nö­vekedésénél. Ennek biztosítása érdeké­ben a kormány szigorúbban akarja korlátozni a közületi kiadásokat, és nem lehetetlen a különféle szolgáltatá­sok — a közlekedés, a gáz- és a vil­lanyáram — díjainak, valamint a lak­béreknek a rögzítése sem. Rumor felkérte a parlamentet, minél hamarabb búcsúztassa el azt a törvény­­javaslatot, amely adóengedményekkel akarja ösztönözni a cégeket arra, hogy a részvénypiac útján szerezzenek tőkét. Az olasz gazdaságot jelenleg az ex­panzió erőteljes üteme jellemzi, fejtet­te ki Rumor. Ez részben abból adódik, hogy a tavaly őszi sztrájkok okozta termeléskiesést igyekeznek pótolni, részben abból, hogy a belföldi kereslet egyre növekszik. A külföldi kereslet idén nem lesz olyan jelentős, mint ta­valy, de kielégítőnek minősíthető. A gazdaság növekedési ütemének fenn­tartásához a kormány becslése szerint idén 15 százalékkal kell növelni a be­ruházásokat. A kormány sietteti az 1971—75. évi ötéves terv kidolgozását, a vállalati és munkaügyi jog reformjának végrehaj­tását, és gazdasági tervei között szere­pel az elmaradottabb déli országrész fejlesztése is. Az ország tavalyi gazdasági fejlődé­sét Giolitti költségvetési miniszter is­mertette. Elmondotta, hogy a bruttó nemzeti termék líra-értéke 1969-ben 9,2 százalékkal nőtt, reálértékét tekint­ve azonban csak 5 százalékkal növeke­dett. 1968-ban 7,6, illetve 6 százalékos volt a GNP növekedése. A lassúbb emelkedés elsősorban az év utolsó négy hónapjában kitört sztrájkok következménye: az ipari nö­vekedés az előző évi 8,9 százalékkal szemben csak 4,3 százalékot mutatha­tott fel. A mezőgazdaság, amely 1968- ban 2,7 százalékkal visszaesett, tavaly 2,5 százalékos termelésnövekedéssel di­csekedhetett, s a 9,6 százalékos emelke­dést mutató építkezés meghaladta a ta­valyelőtti 8 százalékos kimagasló telje­sítményt is. Az 1968. évi 1,5 százalék­kal szemben az árak tavaly átlagban 4 százalékkal emelkedtek. Colombo pénzügyminiszter kifejtette, hogy az olasz gazdaság csak az eset­ben mutathat fel idén jó eredményt, ha sikerül véget vetni a munkaügyi fe­szültségeknek, leszorítani az árak emel­kedését és csökkenteni a közületi ki­adásokat. A nemzeti jövedelem tavaly nem öt, hanem hét százalékkal emel­kedhetett volna, ha nem törnek ki az őszi sztrájkok. Ellentmondó nyilatkozatok az amerikai gazdaságról A Washingtonból érkező jelentésekből kitűnik, hogy a Nixon-adminisztráció a bankpolitika irányítóival egyetértésben lazított a gazdaságpolitikát korlátozó gyeplőkön. A gazdasági vezetők számításai szerint az év második felében ismét felélénkül a gazdasági tevékenység, és lassul az áremelkedés üteme. E politika bírálói azonban attól tartanak, hogy az infláció, amely valójában eddig sem csil­lapodott, az enyhítő intézkedések hatására méginkább mozgásba lendül. Kennedy pénzügyminiszter legutóbbi nyilatkozatában kifejtette: az év első felében még stagnálni fog a­­gazdasági fejlődés és tovább hat az inflációs nyo­más, később azonban ismét feléled az amerikai gazdaság. Az újabb konjunk­túrát elősegítheti a hitelfeltételek eny­hítése, a jövedelmi pótadó megszünte­tése és a társadalombiztosítási díjak felemelése — jelentette­­ki a miniszter. Az elnöki gazdasági tanácsadóbizott­ság egyik tagja, Herbert Stein megerő­sítette a pénzügyminiszter prognózisát. Mint mondotta: a jelek arra vallanak, hogy a jelenleg érvényesülő stagnálás csak korlátozott időtartamú lesz, és a termelés júniustól kezdve ismét emel­kedni fog. Hivatkozott a pénzellátást enyhítő legutóbbi intézkedésekre, vala­mint azokra a jelentésekre, amelyek a kulcsiparágnak számító gépkocsiipar dekonjunktúrájának végét jelezték. Stein jóslatának alátámasztására utalt a termelő beruházások növelését célzó vállalati tervekre (felmérések sze­rint idén 10,6 százalékkal kívánják nö­velni az egyes cégek beruházásaikat), s arra, hogy az év első negyedében ta­pasztalt termelési visszaesést nagyobb­részt a raktárkészletek felhasználása okozta. Valószínűtlen — hangoztatta a tanácsadó —, hogy ez az irányzat hu­zamosabb ideig folytatódik. E derűlátó prognózisokkal szöges el­lentétben áll a legnagyobb amerikai szakszervezeti szövetség, az AFL-CIO álláspontja. A szövetség képviselője a kongresszus előtt foglalkozott a gazda­sági helyzettel és kétségét fejezte ki, hogy a kormányzat politikája az év második felére valóban felélénkítheti a gazdaságot. A New York-i bankveze­tők is óvatosak annak az időpontnak meghatározásában, amely a gazdasági ciklus mozgásának fordulópontját je­lentheti. Brimmer, a Federal Reserve egyik vezetője pedig elhamarkodott­nak nevezte az eddigi monetáris poli­tika feladását, hiszen az áremelkedés üteme az év elején semmit sem csök­kent a múlt év utolsó negyedéhez ké­pest. Síkraszállt a pénzszűkítő politika további érvényesítéséért egészen addig, amíg nem mutatkozik hatása az árak alakulásában. A valóságban azonban máris számos jele van a Federal Reserve Board meg­változott politikájának, így például március utolsó hetében több mint fél milliárd dollárral csökkentek az ame­rikai bankok külföldi leányvállalatok­kal szemben fennálló tartozásai, a pénzpiaci feszültség enyhülése követ­keztében. Az Egyesült Államok pénz­intézetei még így is több mint 12,3 milliárd dollárral tartoznak külföldi fiókintézeteiknek. Az inflációs veszély mindamellett még távolról sem múlt el. Az állami és a katonai alkalmazottak béremelése — washingtoni megfigyelők szerint —, te­temesen ronthatja a Nixon-kormányzat esélyeit a gazdasági stabilitás helyre­­állítására, és ismét mozgásba hozhatja az inflációs spirált. A több mint 5 mil­lió állami és katonai alkalmazott fize­tésének emelése az idei költségvetési évben 1,2 milliárd dollárba, a követke­zőben pedig 2,5 milliárdba kerül majd az államháztartásnak. Nixon elnök igyekezett megnyugtatni a közvéleményt, s hangoztatta hogy az idei és a jövő évi költségvetés egyen­súlyát sikerül megőrizni. Ugyanakkor bejelentette a postai díjszabások eme­lését és utalt arra, hogy legkésőbb 1972-ben módot kell találni az állami bevételek fokozására. A Fehér Házhoz közelálló körök valószínűnek tartják, hogy sor kerül a cigaretta és a benzin forgalmi adójának emelésére is. ­ Élénk diplomáciai tanácskozások Londonban A brit fővárosban nagyfokú diplo­máciai aktivitás tapasztalható — írja a Reuter tudósítója. Alighogy befe­jezte munkáját az angol—szovjet kon­zultatív bizottság, a bizottságban részt­vevő szovjet küldöttség vezetője, Kozirev külügyminiszterhelyettes tár­gyalásokat kezdett az angol politikai és gazdasági vezetőkkel. Palme svéd miniszterelnök Wilsonnal és a brit kormány tagjaival folytat megbeszé­léseket. Az angol—szovjet konzultációs bi­zottság tárgyalásainak befejeztével konkrét ajánlatokat terjesztett a brit, illetve a szovjet kormány elé. Ezek többek között előirányozzák a tudo­mányos kapcsolatok bővítését s a két ország iparának fejlesztésében való kölcsönös együttműködést. A szovjet küldöttséget vezető Kozirev továbbra is Londonban maradt, és az angol kormány tagjaival a két országot érintő nemzetközi problémákról, a kelet—nyugati kapcsolatokról tanács­kozik. Palme svéd miniszterelnök a hír­­ügynökségi jelentések szerint — első­sorban a szorosabb nyugat-európai gazdasági, kereskedelmi és műszaki­­ együttműködés megvalósításáról foly­tat eszmecserét az angol politikai ve­zetőkkel. Palme, a megérkezése után tett nyi­latkozatában hangoztatta, hogy az EFTA-országoknak koordinálniuk kell a Közös Piaccal szemben elfoglalt álláspontjukat. Svédország — mondta — csak a Hatokkal folytatott tárgya­lások után dönti el, hogy a Közös Piachoz való csatlakozás nem veszé­lyezteti-e semlegességi politikáját. Tokióba érkezett a szovjet küldöttség Vlagyimir Novikov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhelyettese kedden Tokióba érkezett, hogy az EXPO—70 világkiállításon részt vegyen a Szovjetunió nemzeti napján — je­lenti a TASZSZ-iroda. Megérkezésekor a repülőtéren kijelentette: a nemzet­közi kiállítások, különösen az olyanok, mint az EXPO—70, kétségtelenül segí­tik a kölcsönös megértést, az államok és a népek közötti hasznos együttmű­ködést, erősítik az általános békét. A Szovjetunió ezért fogadta szívesen a meghívást, hogy vegyen részt az oszakai világkiállításon. A Szovjetunió és Japán a szomszédok. Békében és barátság­ban élni, fejleszteni a kölcsönösen elő­nyös együttműködést a kereskedelem­ben és más területeken megfelel né­peink érdekeinek. Reméljük, hogy a két fél minden lehetőt elkövet, hogy tovább erősödjék a két ország jó­szomszédi viszonya — hangsúlyozta Novikov. Mint a Kyodo japán hírügynökség jelenti, Novikov találkozik Szato mi­niszterelnökkel és Aicsi Kiicsi külügy­miniszterrel. Valószínűleg tárgyal Ku­­raisi mezőgazdasági és erdészeti mi­niszterrel is. Novikov a napokban Moszkvában ta­lálkozott Kavasima Sodzsiro-val, a ja­pán Liberális Demokrata Párt elnök­­helyettesével. Eszmecserét folytattak a japán halászatról a Csendes-óceán észa­ki részén, és a hosszú lejáratú keres­kedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény megújításáról. Japán poli­tikai körökben valószínűnek tartják, hogy ezeket a kérdéseket a most sorra kerülő Novikov—Aicsi-találkozó napi­rendjére is felveszik. A KGST-ORSZÁGOK KÜLKERESKEDELMI ÉRTEKEZLETE A KGST-országok és Jugoszlávia külkereskedelmi minisztériumai kép­viselőinek részvételével hétfőn Prágá­ban megnyílt a KGST-országok kül­kereskedelmi tanácskozása. A megbe­szélések középpontjában az 1970-es évi kereskedelmi forgalom bővítése áll. Az ülés április 15-ig tart. (APA) NAPRÓL NAPRA ♦ EXPANZIÓS POLITIKA ÉS A TŐKEKIÁRAMLÁS megakadályozása — ezek az új olasz kormány gazdasági programjának fő jellemvoná­sai. A belföldi áremelkedés korlátozása érdekében a miniszterelnök erélyes intézkedéseket ígért, s kilátásba helyezte az élelmiszer-import növelését is. A költségvetési miniszter arról számolt be, hogy a tavaly őszi sztrájkmozgalom lassította az olasz nemzeti össz­termék emelke­dését. ♦ AZ AMERIKAI GAZDASÁG STAGNÁLÁSÁT a kormány szóvivői szerint a második félévben már újabb élénkülés fogja felváltani. Más vélemények azonban kevésbé derűlátóak, így például az AFL—CIO szakszervezeti szövetség élesen bírálja Washington konjunktúra-poli­tikáját. ♦ MEGÉLÉNKÜLT A MAGYAR—SVÉD ÁRUFORGALOM a hosszú lejáratú megállapodás időszaka alatt. Elismerésre méltóan fejlődnek az ipari kooperációs kapcsolatok is. Tudósításunknak külön aktualitást ad a magyar külügyminiszter stockholmi látogatása. ♦ A MAGYAR—SZOVJET MŰSZERIPARI kapcsolatokról számolt be a Maspriborintorg kedden megnyílt budapesti kiállításának vezetője. A kiállítás időtartama alatt szakmai bemutatók lesznek és kérésre be­mutatják a műszerek működését is. ♦ EURÓPA LEGJELENTŐSEBB ALUMÍNIUMTERMELŐI közé kerül a VMW osztrák állami vállalat. Az osztrák cég nagyszabású beruházási programjához a svájci Alusuisse cég nyújt műszaki segítséget. ♦ A KGST-ORSZÁGOK KÖZÖTTI TERVEGYEZTETÉS fontosságára hívja fel a figyelmet a román nagykövetség gazdasági titkára, nyilat­kozatának második részében, amely a külkereskedelmi kapcsolatokkal foglalkozik. Fontosnak tartja, hogy a kooperáció ne csak a KGST tag­államaira korlátozódjon, hanem a többi szocialista országra is kiterjed­jen. A magyar—román együttműködésben egyebek között az alumí­niumipar lehetőségeit is kiemelte. ♦ AZ ÁRUTOVÁBBÍTÁS PROBLÉMÁIVAL, elsősorban a késedelmes ki­rakodással foglalkozik a harmadik oldalon közölt cikkünk, s arra a következtetésre jut, hogy megfelelő új szabályzatok kellenek a vasúti szállítmányozásban jelentkező feszültségek feloldásához. Szélesedő ipari kooperáció, növekvő kereskedelmi forgalom Svédországgal A magyar—svéd árucsere-forgalmat öt évre megkötött államközi szerződés szabályozza. A hosszú lejáratú szer­ződés utolsó éve az 1970. év. Az idei kontingenslistákat a közelmúltban Budapesten lezajlott kereskedelmi tár­gyalásokon fogadták el. A hosszú lejáratú megállapodás idő­szaka alatt, sőt már azt megelőzően is, a magyar—svéd áruforgalom meg­élénkült. Tíz év alatt az árucsere megkétszereződött, s csupán 1969-ben 20 százalékkal növekedett. A Svédor­szágba irányuló magyar export túl­nyomó többsége mennyiségi korláto­zás nélküli. A kontingenslisták lehető­séget adnak arra, hogy ebben az év­ben tovább növekedjék a friss gyü­mölcs- és zöldségfélék, a mélyhűtött élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági termékek, különféle könnyűipari cik­kek, izzólámpák, televíziókészülékek, gépalkatrészek svédországi exportja. A még mennyiségi korlátozás alá tar­tozó cikkek közül az új megállapodás fokozottabb exportlehetőséget biztosít a textíliák, cipők, hengereltáruk, kü­lönféle porcelán és cserépáruk érté­kesítésére is. A magyar külkereske­delem elsősorban gépeket, járműve­ket, különféle fémipari termékeket és műszereket, cellulózé- és papírfélesé­geket, vegyipari cikkeket, golyóscsap­ágyakat, ötvözött acélokat vásárol Svédországból. A magyar és svéd hivatalos szervek tavaly májusban megállapodásba fog­lalták, hogyan támogatják államközi szinten a két­­ország közötti gazda­sági, ipari, műszaki együttműködést. Az együttműködési megállapodás ma­gyar aláírója, dr. Szalai Béla külke­reskedelmi miniszterhelyettes, svéd partnerével együttesen úgy határozott, hogy az egyezmény végrehajtására vegyes bizottságot hoznak létre. A bizottság az év elején Budapesten megnyílt svéd műszaki napokkal egy időben a magyar fővárosban tartotta alakuló ülését. Első ülésszakán át­tekintette a már időközben kibonta­kozott ipari-műszaki kereskedelmi kooperációkat és megjelölte azokat a főbb területeket, ahol a két fél véle­ménye szerint újabb kooperációk jö­hetnek létre. A bizottság svéd tagozatának ve­zetője elismeréssel nyilatkozott 15 olyan kooperációról, amely máris eredményesnek bizonyult. Ezek közé tartozik például a Volvo és az IKARUS gyár, a MECMAN cég és az Egri Finomszerelvény Gyár, az Elemering­­ton és a BUDAVOX, a Fligt cég és a Bányagépgyártó Vállalat, valamint a 31. Építőipari Vállalat és az AB Bygging cég együttműködése. Ez utób­bit kivéve a gyártási kooperáció fő­ként gép- és finommechanikai, hír­adástechnikai, továbbá járműgyártó üzemek között bontakozott ki. A bi­zottság megállapította, hogy új kap­csolatok felvételére nyílik lehetőség a vegyiparban, a gumi- és műanyag­­gyártásban, a fémiparban, az élelmi­­szeripari, az építő-, gép- és vegyigép­gyártásban, továbbá a mezőgazdaság­ban, a vetőmagtermelésben, az állat­­tenyésztésben, a vágóhidak tervezésé­ben, magtárolók, silók építésében és a nyersbőrfeldolgozásban is. A javas­latok megvalósítását most vizsgálják az érdekelt vállalatok. A MASPRIBORINTORG BUDAPESTEN Kedden megnyílt a Maspriborintorg szovjet külkereskedelmi vállalat ki­állítása a Budapesti Nemzetközi Vásár 25/a pavilonjában. Megkértük N. Fe­­derovot, a szovjet pavilon vezetőjét, hogy tájékoztassa olvasóinkat a szov­jet—magyar műszeripari kapcsolatok­ról és az árubemutatón látható egyes termékekről. — Magyarország hagyományos part­nere a szovjet műszereket exportáló vállalatnak. Eddig már több millió rubel értékben szállítottunk különböző berendezéseket az ELEKTROIMPEX, a METRIMPEX, a MEDICOR megren­delésére. Együttműködünk néhány magyar vállalattal is. Például a ME­DICOR laboratóriumaiba több termé­künket építik be. A MOM szakem­berei látogatást tettek a szovjet ter­melővállalatoknál, amelynek eredmé­nyeként ma már szintén több mű­szerünket felhasználják. Az együtt­működés kibővítésére további lehető­ség van telefonberendezések és rá­dió-teléállomások kooperációs gyártá­sában. Az elképzelések szerint szovjet tervek alapján valósulna meg, magyar vállalatok gyártanák e berendezéseket a két országban előállított alkatré­szekből. A Maspriborintorg már hagyomá­nyos kiállítónak számít Magyarorszá­gon. Nemcsak a BNV-n, hanem szak­bemutatók keretében is tájékoztatjuk a magyar szakembereket termékeink­ről. Jelenleg 350 négyzetméter alap­területen mintegy 120—130 mérőmű­szert mutatunk be. A magyar part­nerek figyelmét több újdonságon kí­vül, a három lipcsei aranyéremmel kitüntetett berendezésünkre hívnám fel. Az automatikus analizátor segít­séget nyújt az oxigénkoncentráltság meghatározásához és kimutatja az argon-, valamint a nitrogén-szennye­zettséget is. E berendezés széles terü­leten használható fel. A potenciométer a 2 Voltnál kisebb egyenfeszültségek mérését szinte ezrednyi pontossággal végzi. A váltóáramú kapcsolótábla a jelenleg piacon található termékeknél olcsóbb, pontosabb mérést tesz lehe­tővé és több műszerrel összekapcsol­ható. A magyar szakemberek jobb tájékoztatása érdekében magyar nyel­vű gyűjtőkatalógust és egyes termé­keket bemutató úgynevezett szórólapo­kat is készítettünk. Ezenkívül a kiál­lítás időtartama alatt szakmai előadá­sokat is tartunk. Ha a magyar ter­melővállalatok kérik, a helyszínen mű­ködés közben is bemutatjuk műsze­reinket. F. A. FINNORSZÁG ÉS A KÖZÖS PIAC A múlt hónapban megválasztott finn parlament megnyitó ülésén Kekkonen köztársasági elnök utalt a finn kor­mánynak arra a döntésére, hogy Hel­sinki nem hajlandó csatlakozni az északi országok gazdasági uniójához, a NORDEK-hez. A NORDEK-egyez­­mény aláírása ugyanis veszélyeztet­hetné Finnország semlegességi politiká­ját. A finn döntést a nemzetközi hely­zet fejlődése indokolja, mindenekelőtt a Közös Piac kiszélesítése és politikai közösséggé való kiépítése. A Közös Piac brüsszeli központjában működő finn nagykövet még aznap át­nyújtotta Kekkonen beszédének szöve­gét Reynek, a bizottság elnökének. A követ hozzáfűzte, Finnország — sem­legességi politikája megtartása mellett — kész olyan kereskedelmi megálla­podást kötni a Közös Piaccal, amely biztosítja kereskedelmi érdekeit és ver­senyképességét. (ADA—DPA)

Next