Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)

1970-05-05 / 83. (328.) szám

MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG fancetablatt A tervek szerint még 1981-ig kell vár­nunk, amíg a Duna—Majna—Rajna­­csatorna megépül és megnyílik az euró­pai kontinenst átszelő 3500 kilométeres hajózási út. E hosszú idő dacára az ér­dekelt gazdasági és hajózási körök már dolgoznak az új úton haladó árufor­galom tervein és felkészülnek a vár­ható versenyre. Az sem véletlen, hogy a nyugat-európai kikötők közül elsőként Antwerpen készül fel új feladatára, am­­elyet — a kikötő igazgatója szerint — mint „majdani dunai kikötőnek” kell ellátnia. Antwerpen képviselői már ré­szt­ vettek a Duna menti államok bécsi tanácskozásán is. . Antwerpennek imáris élénk kapcsolata vann a Duna-medencével. Magyar, ro­mán, jugoszláv és osztrák kamionok sűrűn láthatók a­­kikötőben, amely vas­úton is könnyen érhető el a dunai or­szágokból és ez hozzájárul a konténer­forgalom fejlődéséhez. Az épülő Schelde—Rajna-csatorna, amely előre­láthatólag 1974-ben készül el, 40­­kilo­méterrel csökkenti Antwerpen távolsá­gát a Rajnától és előmozdítja az ant­werpeni tolóhajóforgalmat. Ha azután a­ Rajna—­Majna—Duna-csatorna is el­készül, Antwerpen közvetlen összeköt­tetést kap a Fekete-tengerrel és ezen át a Szovjetunió vízi úthálózatával, ami óriási perspektívát tár fel. Anwerpen kikötőjének vezetősége már most hangsúlyozza, hogy a Közös Piac országai nem szoríthatják háttérbe a közösségen kívül álló országok áru­forgalmát. Delwalde kikötő-igazgató né­hány érdekes adatot közölt Belgium és hat dunai ország (Ausztria, Csehszlová­kia, Magyarország, Jugoszlávia, Roma­ A VILÁGSAJTÓBÓL Antwerpen dunai kikötővé válik m­a és Bulgária) kereskedelmi forgal­máról. Belgium 1968-ban 3,6 milliárd belga frank értékű árut impotált a Duna-medencéből és 6,4 millird frank értékű árut exportált oda. A 10 milliárd frankos volumen talán nem lenyűgöző, de 1960 óta a kivitel 50 százalékkal, a behozatal pedig 40 százalékkal nőtt és 1969-ben mindkét viszonylatban újabb 10 százalékos fejlődés következett be. A GATT kötelékébe tartozó Ausztriá­val és Jugoszláviával kötetlen forgal­mat bonyolít le Belgium, míg a KGST keretébe tartozó többi dunai országgal az 1966—68. években gazdasági, keres­kedelmi és műszaki együttműködési szerződéseket kötött. A Duna-medencé­ből érkező import 28 százaléka, az oda irányuló export 14 százaléka halad át Antwerpenen, ami mintegy 135 ezer tonna áruforgalmat jelent, nem szólva a 260 ezer tonnát kitevő tranzitfor­galomról A Rajnán, Nyugat-Európa legfonto­sabb vízi útján most a dunai árufor­galom ötszöröse bonyolódik le, de a háború óta a Duna forgalma fejlődött erőteljesebben. 1963-tól 1968-ig a Rajna forgalma 43 százalékkal, a Dunáé 70 százalékkal gyarapodott. Ha a két víz­rendszert összekapcsolják, becslés sze­rint 20 millió tonna áruforgalomra le­het számítani, de ez könnyen ennek többszöröse is lehet. Az ipari országok nagyobb áruforgalmat bonyolítanak le. Minthogy a Duna mentén fekvő orszá­gokban gyors ütemben fejlődik az ipar, feltehető, hogy a Duna—Raj­na-tengely minden közlekedési vonalán igen élénk forgalom alakul ki. (1970. április 25.) ^ran6foríer3eiInng BLICK durch DIE wi A Kínai Banknak, Kína központi bankjának londoni kirendeltsége egész sor külföldi bankkal körlevélben kö­zölte, hogy hajlandó velük yüanban (amelynek általánosan elfogadott neve „renminbi”) akár azonnali, akár pedig határidős üzleteket kötni. Ezeket a kör­leveleket angol, nyugatnémet, francia és svájci bankok kapták, éspedig főleg olyanok, amelyek Kínával már eddig is levelezésben állottak. Erre a nyu­gati bankok a Kínai Banknál Peking­­ben és Londonban renminbiben veze­tett számlákat nyitottak, illetve még nyitnak. A kínaiak az azonnali, valamint a határidős üzletek keretében egyaránt 100 font sterling­­ 590,80 renminbi árfolyamon létesítenek kötéseket. A renminbiben történt határidős termin­­eladások után azonban a Kínai Bank egy hónapra 0,3 százalék, három hó­napra 1 százalék és hat hónapra 2,4 százalék költséget számít. A Kínai Bank renminbiben csakis külkereske­delmi célokra köt üzleteket, az utazási és a tőkeforgalom céljaira azonban nem. Az üzlet külkereskedelmi jellegét mindenkor bizonyítani kell. Kínai rész- BANK OF LONDON & SOUTH AMERICA Az 1969. év csalódást jelentett a latin­amerikai integráció előrehaladása szempontjából. Bár az év folyamán létrejöttek az andesi és La Plata-i szubregionális tömörülések, a regioná­lis szintű latin-amerikai szabadkeres­kedelmi társulás (LAFTA) alkati gyen­geségei újból fokozott élességgel jutot­tak kifejezésre. A szervezet nehézségei, amelyek kezdettől fogva gátolták az integráció előrehaladását, az év folya­mán is megoldatlanok maradtak. Ennek legmeggyőzőbb jele, hogy a SAFTA kilencedik éves értekezlete, amelyet Caracasban a múlt év októ­berétől decemberig tartottak meg, kény­telen volt a szervezet alapokmányát, az 1960. évben létesült montevideói szerződést több irányban módosítani. Ezeket a módosításokat az úgynevezett caracasi jegyzőkönyv tartalmazza, de ez inkább leplezi a fennálló nehézsége­ket, nemhogy hatékonyan orvosolná őket. A montevideói szerződés szerint a szervezet tagországainak a közös áru­listán való liberalizálást négy részlet­ben, éspedig mindenkor 25—25 százalék erejéig fokozatosan kellett volna vég­rehajtaniuk. Ezenkívül az országos áru­listákon 1960-tól 1973-ig évente 8 szá­zalékos vámcsökkentést kellett volna k­eresztülvinniük. Mindezek eredménye­képpen az övezet integrációja 1973-ban teljes mértékben megvalósult volna. Ez azonban áthághatatlan nehézsé­gekbe ütközött. Ezért a caracasi jegyző­könyv értelmében függőben tartják a közös listán liberalizálandó áruvolu­men második 25 százalékának össze­állítását, amelyben már 1966 óta hiába próbáltak megegyezni. Ezenkívül a jegyzőkönyv szerint az országos áru­listák liberalizálási határidejét 1973-tól 1980-ig tolják ki olyképpen, hogy 1970- től kezdődőleg a tagországok egymás között nem évi 8, hanem csupán évi 2,9 százalékos liberalizálást visznek ke­resztül. Részben konvertibilissé teszik a jüant sől az ellen sem emelnek kifogást, hogy az üzletkötések továbbra is nyugat­európai valutákban történjenek. Dol­lárban üzletek nem köthetők. Egyesek szerint a renminbi új ár­folyamának megállapítása nem jelent lényeges változást az utóbbi időben a transzfer-műveleteknél alkalmazott el­járással szemben. Viszont derűlátó vé­lemények szerint Kína ezzel megtette az első lépést valutájának átváltható­sága felé és ebben az a presztízskérdés vezetné, hogy a szocialista országok közül elsőnek tegye valutáját konverti­bilissé. Minthogy a termin­kötéseknél hat­havi határidő gyakran nem elegendő, lehetségesnek tartják, hogy Kína ki­építi a határidős renminbi-üzletet és esetleg az árfolyamok terén is nagyobb mozgási szabadságot engedélyez. A kínaiak már hosszú ideje működ­nek a londoni pénzpiacon. A Nyugattal kötött üzleteik lebonyolításánál mindig rendkívül pontos fizetőknek bizonyul­tak, sőt gyakran már lejárat előtt is eleget tettek fizetési kötelezetségeiknek. (1970. április 24.) A latin-amerikai integráció nehézségei A caracasi jegyzőkönyvben foglalt módosításokat nem a montevideói szer­ződés fogalmazása, hanem az egész övezet strukturális adottságaiban rejlő nehézségek tették szükségessé. A LAFTA kevésbé fejlett országai ugyan­is gazdaságilag annyira el vannak ma­radva, hogy legalább egy évtizedbe fog telni, amíg a fejlettebb tagországokkal egyenlő partnerekként tárgyalhatnak. Ily körülmények között figyelemre méltó, hogy éppen a legkedvezőbb hely­zetben levő országok, így mindenek­előtt Argentína és Brazília húzódoznak a montevideói szerződés rendelkezései­nek teljesítésétől. Az övezet kereske­delmében az iparilag legfejlettebb or­szágok, Argentína, Brazília és Chile játsszák a legnagyobb szerepet. A LAFTA strukturális gyengeségét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a tagországok közti kereskedelmi forga­lom az övezet teljes külkereskedelmé­nek 1967-ben csupán 10­­százalékát, 1968-ban pedig még mindig csak 11 százalékát képviselte. A már említett andesi regionális tö­mörülés az 1969. május 26-án Bogotá­ban létrejött cartagenai egyezmény ér­telmében alakult meg. Tagországai Bo­lívia, Chile, Kolumbia, Ecuador és Peru. Venezuela 1970 végéig alapító tagként utólag csatlakozhat az egyezményhez. Az andesi tömörülés tagországai egy­más között fokozatosan csökkentik vámjaikat és ennek eredményeképpen szubregionális síkon vámuniót fognak alkotni a LAFTA nagyobb területet felölelő regionális övezetén belül. A cartagenai egyezmény 1969. december 16-án lépett életbe; az andesi tömörü­lés székhelye Lima. Az egyezmény ha­tályba lépése nyomán most következ­nek a vámok fokozatos leszállítására, valamint a közös külső vámtarifa meg­állapítására irányuló tárgyalások. Ezek­nek során a tagországoknak még nagy nehézségekkel kell megküzdeniük. (1970. évi 40. szám) A Kőbányai Gyógyszerárugyár exportja A Kőbányai Gyógyszerárugyár tavaly 1968- hoz képest mintegy 20 százalék­kal növelte a termelését, és 2,2 milliárd forintért állított elő gyógyszereket. Emelkedett az export is; a termékek 80 százalékát külföldön értékesítették. Egy év alatt a szocialista országokba 26, a tőkés piacokra 24 százalékkal szállítottak többet, mint az előző év­ben. A tőkés exportjuk összetételében 1969- ben pozitív változás következett be. Kivitelükben egyre nagyobb részt foglalnak el a kiszerelt készítmények. Nehézséget okoz azonban, hogy a cso­magolt termékekre igen magas vám­tételeket rónak ki egyes országokban. Jó együttműködést alakított ki a Kő­bányai Gyógyszerárugyár a külföldi partnerekkel. Ezek közül kiemelkedik a több évre visszatekintő tudományos, műszaki és értékesítési kooperáció a belga Janssen céggel. Ennek értelmé­ben már több készítményt vettünk át és bocsátottunk a belga partnerek ren­delkezésére. A Kőbányai Gyógyszeráru­gyár közreműködik az Indiában épülő B-12-es gyógyszergyár létesítésében is. A technológia átadása, a gépek szállí­tása mellett segítséget nyújtanak a ter­melés beindításához. LANGE SVÉD KERESKEDELEMÜGYI MINISZTER MAGYARORSZÁGON Hétfőn a Külkereskedelmi Minisztériumban megkezdődtek dr. Biró Jó­zsef külkereskedelmi miniszter és U­nnar Lange svéd kereskedelemügyi miniszter hivatalos megbeszélései. A miniszterek a két ország gazdasági kapcso­latain kívül érintették az európai gazdasági integráció kérdését is. Magyarország és Svédország 1946- ban kötötte meg a háború utáni első árucsere-forgalmi megállapodását. 1963- ban írták alá az első három évre szóló hosszú lejáratú magyar—svéd árucsere­forgalmi egyezményt. Jelenleg az 1966 áprilisában Stockholmban aláírt ötéves kereskedelmi megállapodás van érvény­ben. A hosszú lejáratú megállapodás utolsó évére, 1970-re, az árulistákat az év elején, Budapesten folytatott ve­gyesbizottsági tárgyalásokon fogadták el. Ugyancsak januárban tartotta Bu­dapesten első ülését a gazdasági és ipari műszaki együttműködési vegyes bizottság. A kooperációkat előmozdító államközi szintű megállapodás gondo­lata a két miniszter legutóbbi buda­pesti tárgyalásain vetődött fel. A magyar—svéd árucsere-forgalom az utóbbi tíz évben egyenletesen fej­lődött. 1960 óta a magyar export meg­háromszorozódott, az onnan származó import megkétszereződött. A forgalom értéke tavaly megközelítette a 34 mil­lió dollárt. A Svédországban ismert fontosabb magyar exportcikkek közé tartoznak a textíliák, konfekciócikkek, cipők, bőrdíszműáruk, kempingfelszere­lések, bútorok, hengereltáruk, tv-készü­­lékek, izzólámpák, gyógyszerek,­­ hús­konzervek, valamint a friss és a mély­hűtött gyümölcs- és zöldségfélék. A magyar vállalatok Svédországból fő­ként cellulózt, papírt, gépeket, iroda­­felszereléseket, járműveket, ötvözött acélokat, golyóscsapágyat, vegyi anyago­­­kat, gyógyszeralapanyagokat, nyers- és kikészített bőröket, szereznek be. Svéd­ország egyike a legliberalizáltabb ke­reskedelempolitikát folytató országnak, s a magyar export további fejlődésé­nek csak a magyar szállító- és ver­senyképesség szab határt. AZ EXPORT-IMPORTENGEDÉLYEK NAPI POSTÁJÁBÓL A Külkereskedelmi Minisztériumban hétfőn reggel ismételten számos ex­port-, illetve importengedélyt hagytak jóvá. Ezek közül kiválasztottunk néhá­nyat, amelyeket az alábbiakban ismer­tetünk. A Szovjetunióba — a jóváhagyott en­gedélyek alapján — 600 ezer rubelért vasúti kocsikhoz tartalék alkatrészeket, 500 ezer rubelért vákuum-formázógé­peket, 700 ezer rubelért kábelgyártó gépsorokat, 300 ezer rubelért vákuum­impregnáló gépeket, 200 ezer rubelért vegyipari berendezéseket, 1 millió ru­belért zománcozó gépeket exportálha­tunk. A magyar vállalatok a Szovjet­unióba a legfrissebb engedélyek alap­ján 1000 darab hűtőszekrényt és 1,5 millió rubelért különféle hűtőpultokat, 300 tonna dughagymát, 600 ezer rube­lért akusztikai berendezéseket, 300 ezer rubelért ipari televíziókat, 100 ezer ru­belért eredményhirdetőket szállíthat­nak. Az NDK-ba 300 ezer rubelért kü­lönféle konfekcióárukat exportálhatunk. Bulgáriába a hétfőn jóváhagyott enge­dély alapján 100 ezer rubelért ellen­őrző mérőműszereket adhatunk el. Szocialista importtételeket is engedé­lyeztek hétfőn reggel. A Szovjetunióból tenyészjuh és tenyészsertés érkezik. Ugyancsak a Szovjetunióból 50 ezer ru­belért magfizikai műszereket importál­hatunk. A belföldi választék bővítésére Csehszlovákiából 15 ezer darab mag­netofon vásárolható. Úgyszintén Cseh­szlovákiából több százezer rubelért for­gácsoló szerszámgépeket, 400 darab hangszórót, 200 ezer négyzetméter tü­körüveget, 100 tonna klórszulfonsavat importálhatunk. Kínából 10 tonna fa­héj, 150 tonna tea és 500 tonna fenyő­gyanta behozatala vált lehetővé. Az NDK-ból 500 ezer rubelért különféle bútorok, 300 ezer rubelért benzinkutak, 13 ezer darab női pulóver és 10 ezer darab férfi úszónadrág érkezik be a jóváhagyott engedélyek alapján. 10 ezer darab bambusznád hozható be a Vietnami Demokratikus Köztársaság­ból. A tőkés exportengedélyek közül is kiválasztottunk néhányat, így például Ausztriába 1000 darab bélyegalbumot, Japánba 5 tonna őrölt paprikát, Kana­dába 300 ezer dollárért ólomkristályt, Iránba 1200 tonna ötvözött alumínium­sodronyt, Görögországba 50 tonna por­festéket, az NSZK-ba 5 tonna ólom­kristályt, Spanyolországba és a Kanári­szigetekre 33 ezer darab kemping­matracot adhatunk el. Ausztriában, az NSZK-ban és Norvégiában 10 ezer da­rab szemüvegkeretet értékesíthetünk. A nyugat-európai piacokon 4000 darab alumíniumradiátort és 45 ezer darab szifont, valamint 600 ezer dollárért sertésvelúrbőröket adhatunk el. Finn­országba nagy mennyiségben szerszám­gépeket exportálhatunk. Japánból és az USA-ból 800 ezer dollárért növényvédőszer importálha­tó, a kiadott engedélyek alapján. Az NSZK-ból 300 tonna szintetikus szalag, Japánból 300 ezer dollárért felső kö­töttáru, Jugoszláviából 300 ezer dollá­rért műszálszövet, Brazíliából 1000 ton­na kávé, Indiából 350 tonna tea és 500 tonna bors, az EAK-ból pedig 750 ezer dollárért sör behozatala válik lehetővé. Az alábbi bérmunkaengedélyeket is kiadták: Svájcnak 30 ezer darab férfi­nadrág és 5000 darab férfikabát, Ka­nadának 10 ezer női kabát, Libanonnak 5000 férfikabát, Hollandiának 10 ezer női kabát, 3000 női műszőrmekabát és 5000 férfikabát készíthető. ­ A Birmingham­i Kereskedelmi- és Iparkamara 10 tagú delegációja, Frank Cole alelnök vezetésével, hétfőn hazánk­ba érkezett a Magyar Kereskedelmi Ka­mara meghívására. Sós Iván, a Kamara elnöke fogadást adott a delegáció tiszte­letére a Gellért Szállóban.­­ Hat olasz cég együttesen kiállítást rendez az AUTOKER bemutatótermé­ben, ahol a magyar szakemberekkel a szerviz- és a garázsipari berendezései­ket ismertetik meg. A hat cég közül öt most veszi fel a kapcsolatait magyar partnereivel, s egy, a Ravaglioli, más­két éve kapcsolatban áll és konszigná­ciós raktára is van Budapesten.­­ A METRIMPEX képviselői 1 millió rúpia értékben írtak alá szerződést az indiai magyar kiállításon. A vállalat a Mete­fém Ktsz és a Textilipari Ku­tató Intézet által előállított textilmű­szereket exportálja. RÖVIDEN : Csehszlovák nukleáris és laborató­riumi műszerek kiállítása nyílt meg hétfőn Budapesten a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kutatási ellátó­ szolgá­lata, az AKADIMPORT Országház ut­cai kiállítótermében. A kiállításon a KOVO külkereskedelmi vállalat három nagy csehszlovák cég, a Tesla művek, a Mikrotechna és a Laboratorni Prist­­roje készítményeit mutatja be.­­ Belgrádban magyar—jugoszláv ve­gyesbizottsági tárgyalások folynak, amit magyar részről Czeitler Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes ve­zet. A tárgyalásokon áttekintik az 1970. évi árucsere-forgalmi megállapodást, valamint eszmecserét folytatnak az 1971—75. évi megállapodás előkészíté­séről.­­ Az NSZK-ból aggregátort vásárolt a SZIM esztergomi gyára. A berendezés üzemi próbáira júliusban kerül sor. Olasz és francia cégek a BNV-n Az idei vásáron 50 olaszországi cég vesz részt. A szicíliai tartomány első ízben mutatkozik be önálló anyaggal. Főleg mezőgazdasági felszereléseket hoznak Budapestre. Igen változatosnak ígérkezik az olasz autók seregszemléje. A vásár egyik érdekessége lesz az új típusú olasz automata fagylaltgép. Ér­deklődésre tartanak számot, a szinte­tikus kötöttáruk, gyógyszerek, vegyipari gépek, tablettázó berendezések, külön­böző szerszámgépipari termékek. Tizenöt francia vállalattal több mu­tatkozik be a BNV-n, mint tavaly: ösz­­szesen 70 francia cég állít ki könnyű­ipari, gépipari termékeket. A Chanel, a Dior kozmetikai különlegességekkel ismertet meg. A francia ipar fémkohá­szati és textilgépeket is bemutat. A magyar—francia kooperációban készült ipari termékeket is megismerhetik a vásár látogatói. 1970. MÁJUS 5. 3 Rekonstrukció­­ Ózdon Az Ózdi Kohászati Üzemek 1969-ben termékeinek több,­­ mint 20 százalékát szállította — a METALIMPEX-en­­ke­resztül — a szocialista és a tőkés pia­cokra. A több mint negyven tőkés part­ner a 156 ezer tonna hengereltáru kö­zel 70 százalékát vásárolta meg. Leg­nagyobb felhasználók az NSZK-beli, olasz és a skandináv vállalatok voltak. A szocialista országok közül a Szovjet­unió, Csehszlovákia és Lengyelország állnak az első helyeken. A vállalat a közelmúltban írt alá­ megállapodást egy osztrák céggel különböző szerelvények szakosított gyártására. Most román és NDK-beli partnerekkel kezdődtek ko­operációs tárgyalások. Az Ózdi Kohászati Üzemek — amely jelenleg az ország hengereltáru-terme­­lésének egyharmadát adja —­ jelentős rekonstrukcióra készül. Első lépésként — 1973 június végéig — folyamatos acélöntőművet építenek, ahol évente 325 ezer tonna kisbugát gyártanak. 1975-ig pedig évi 300 ezer tonna hen­gereltáru kibocsátására képes rúd- és dróthengerművet építenek fel. Ezzel je­lentősen emelkedik majd a jó minő­ségű betonacél, hengerhuzal, valamint egyéb finom áru hazai termelése, és lényegesen javul az építőipar és a fel­dolgozóipar ellátása is. A beruházás eredményeként megváltozik az ország rúd- és dróttermékeinek export-import mérlege. A hengermű üzembe helyezé­sével a hengereltáru-importunk 1975- ben körülbelül 7,1 millió dollárral, míg 1980-ban várhatóan már 19,5 millió dol­lárral csökken. A fejlesztéshez szüksé­ges gépeket, berendezéseket az Ózdi Kohászati Üzemek nagyrészt impor­tálja. Jelenleg a Szovjetunióból, Cseh­szlovákiából, Olaszországból és az NSZK-ból érkeztek be ajánlatok, ame­lyeket most tanulmányoznak. Magyar Kereskedelmi Kamara­­iiiiiimiiiimirimiiiiiiiimiiiiimiiiiiiminimiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiimmiii Belgiumi tapasztalatok A belga Külkereskedelmi Hivatal, valamint a Gyáriparosok Országos Szövetségének meghívására a közel­múltban Belgiumba látogatott a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara küldött­sége. Siklós Ferenc és dr. Gerson Györgyné visszaérkezésük után elmon­dották, hogy belga partnereink nagy figyelmet fordítanak a két ország kö­zötti kereskedelmi és kooperációs kap­csolatok bővítésére. Úgy vélik, hogy — noha az elmúlt időben sikerült több területen is jelentős megállapodásokat aláírni­­, a lehetőségeket még egyik fél sem aknázta ki teljesen. Ezért a közeljövő feladata, hogy minél több személyes­­ kapcsolatot építsenek ki egymással a két ország termelőválla­latai. A magyar delegáció megállapo­dott abban, hogy 1970 őszén Brüsz­­szelben a Külkereskedelmi Hivatal ke­retén belül magyar tagozatot hoznak létre. Ebben, az előzetes hírek szerint, részt vesz majd a vegyipari, valamint a fémipari szövetség is, mint a két ország közötti kapcsolatok fellendíté­sében legjobban érdekelt iparágak vezető szervei. Az alakuló ülésen belga kérésre az új gazdasági mechanizmust ismertető előadást tart majd a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara kikül­döttje. A közeljövőben több belga szak­delegáció érkezik hazánkba. A napok­ban érkezett a vegyipari szövetség 30 tagú küldöttsége és a tervek szerint több magyar vállalatot is felkeres. Tárgyalásokat folytatnak magyar part­nereikkel gyártási és értékesítési ko­operációról, licenc-eladásról és vásár­lásról, valamint közös kutatásokról. Májusban az Országos Gáz- és Kő­olajipari Tröszt meghívására gázipari delegáció látogat el és kezd tárgya­lásokat az együttműködésről. Június második felében a fémipari szövetség vezetői érkeznek Magyarországra. A cél, előkészíteni az ősszel hazánkba látogató nagy létszámú belga küldött­ség útját és találkozni a magyar gaz­dasági élet vezető szakembereivel. Ezek a látogatások minden bizony­nyal elősegítik az 1971 őszén Brüsszel­ben megrendezésre kerülő magyar mű­szaki napok sikerét. E rendezvényso­rozat középpontjában az ipari koope­ráció áll. F. A. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. est., Telefon: 180—830 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszám­lára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 70.2577/3 — Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008

Next