Világgazdaság, 1970. május (2. évfolyam, 83/328-102/347. szám)
1970-05-05 / 83. (328.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG fancetablatt A tervek szerint még 1981-ig kell várnunk, amíg a Duna—Majna—Rajnacsatorna megépül és megnyílik az európai kontinenst átszelő 3500 kilométeres hajózási út. E hosszú idő dacára az érdekelt gazdasági és hajózási körök már dolgoznak az új úton haladó áruforgalom tervein és felkészülnek a várható versenyre. Az sem véletlen, hogy a nyugat-európai kikötők közül elsőként Antwerpen készül fel új feladatára, amelyet — a kikötő igazgatója szerint — mint „majdani dunai kikötőnek” kell ellátnia. Antwerpen képviselői már részt vettek a Duna menti államok bécsi tanácskozásán is. . Antwerpennek imáris élénk kapcsolata vann a Duna-medencével. Magyar, román, jugoszláv és osztrák kamionok sűrűn láthatók akikötőben, amely vasúton is könnyen érhető el a dunai országokból és ez hozzájárul a konténerforgalom fejlődéséhez. Az épülő Schelde—Rajna-csatorna, amely előreláthatólag 1974-ben készül el, 40kilométerrel csökkenti Antwerpen távolságát a Rajnától és előmozdítja az antwerpeni tolóhajóforgalmat. Ha azután a Rajna—Majna—Duna-csatorna is elkészül, Antwerpen közvetlen összeköttetést kap a Fekete-tengerrel és ezen át a Szovjetunió vízi úthálózatával, ami óriási perspektívát tár fel. Anwerpen kikötőjének vezetősége már most hangsúlyozza, hogy a Közös Piac országai nem szoríthatják háttérbe a közösségen kívül álló országok áruforgalmát. Delwalde kikötő-igazgató néhány érdekes adatot közölt Belgium és hat dunai ország (Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Roma A VILÁGSAJTÓBÓL Antwerpen dunai kikötővé válik ma és Bulgária) kereskedelmi forgalmáról. Belgium 1968-ban 3,6 milliárd belga frank értékű árut impotált a Duna-medencéből és 6,4 millird frank értékű árut exportált oda. A 10 milliárd frankos volumen talán nem lenyűgöző, de 1960 óta a kivitel 50 százalékkal, a behozatal pedig 40 százalékkal nőtt és 1969-ben mindkét viszonylatban újabb 10 százalékos fejlődés következett be. A GATT kötelékébe tartozó Ausztriával és Jugoszláviával kötetlen forgalmat bonyolít le Belgium, míg a KGST keretébe tartozó többi dunai országgal az 1966—68. években gazdasági, kereskedelmi és műszaki együttműködési szerződéseket kötött. A Duna-medencéből érkező import 28 százaléka, az oda irányuló export 14 százaléka halad át Antwerpenen, ami mintegy 135 ezer tonna áruforgalmat jelent, nem szólva a 260 ezer tonnát kitevő tranzitforgalomról A Rajnán, Nyugat-Európa legfontosabb vízi útján most a dunai áruforgalom ötszöröse bonyolódik le, de a háború óta a Duna forgalma fejlődött erőteljesebben. 1963-tól 1968-ig a Rajna forgalma 43 százalékkal, a Dunáé 70 százalékkal gyarapodott. Ha a két vízrendszert összekapcsolják, becslés szerint 20 millió tonna áruforgalomra lehet számítani, de ez könnyen ennek többszöröse is lehet. Az ipari országok nagyobb áruforgalmat bonyolítanak le. Minthogy a Duna mentén fekvő országokban gyors ütemben fejlődik az ipar, feltehető, hogy a Duna—Rajna-tengely minden közlekedési vonalán igen élénk forgalom alakul ki. (1970. április 25.) ^ran6foríer3eiInng BLICK durch DIE wi A Kínai Banknak, Kína központi bankjának londoni kirendeltsége egész sor külföldi bankkal körlevélben közölte, hogy hajlandó velük yüanban (amelynek általánosan elfogadott neve „renminbi”) akár azonnali, akár pedig határidős üzleteket kötni. Ezeket a körleveleket angol, nyugatnémet, francia és svájci bankok kapták, éspedig főleg olyanok, amelyek Kínával már eddig is levelezésben állottak. Erre a nyugati bankok a Kínai Banknál Pekingben és Londonban renminbiben vezetett számlákat nyitottak, illetve még nyitnak. A kínaiak az azonnali, valamint a határidős üzletek keretében egyaránt 100 font sterling 590,80 renminbi árfolyamon létesítenek kötéseket. A renminbiben történt határidős termineladások után azonban a Kínai Bank egy hónapra 0,3 százalék, három hónapra 1 százalék és hat hónapra 2,4 százalék költséget számít. A Kínai Bank renminbiben csakis külkereskedelmi célokra köt üzleteket, az utazási és a tőkeforgalom céljaira azonban nem. Az üzlet külkereskedelmi jellegét mindenkor bizonyítani kell. Kínai rész- BANK OF LONDON & SOUTH AMERICA Az 1969. év csalódást jelentett a latinamerikai integráció előrehaladása szempontjából. Bár az év folyamán létrejöttek az andesi és La Plata-i szubregionális tömörülések, a regionális szintű latin-amerikai szabadkereskedelmi társulás (LAFTA) alkati gyengeségei újból fokozott élességgel jutottak kifejezésre. A szervezet nehézségei, amelyek kezdettől fogva gátolták az integráció előrehaladását, az év folyamán is megoldatlanok maradtak. Ennek legmeggyőzőbb jele, hogy a SAFTA kilencedik éves értekezlete, amelyet Caracasban a múlt év októberétől decemberig tartottak meg, kénytelen volt a szervezet alapokmányát, az 1960. évben létesült montevideói szerződést több irányban módosítani. Ezeket a módosításokat az úgynevezett caracasi jegyzőkönyv tartalmazza, de ez inkább leplezi a fennálló nehézségeket, nemhogy hatékonyan orvosolná őket. A montevideói szerződés szerint a szervezet tagországainak a közös árulistán való liberalizálást négy részletben, éspedig mindenkor 25—25 százalék erejéig fokozatosan kellett volna végrehajtaniuk. Ezenkívül az országos árulistákon 1960-tól 1973-ig évente 8 százalékos vámcsökkentést kellett volna keresztülvinniük. Mindezek eredményeképpen az övezet integrációja 1973-ban teljes mértékben megvalósult volna. Ez azonban áthághatatlan nehézségekbe ütközött. Ezért a caracasi jegyzőkönyv értelmében függőben tartják a közös listán liberalizálandó áruvolumen második 25 százalékának összeállítását, amelyben már 1966 óta hiába próbáltak megegyezni. Ezenkívül a jegyzőkönyv szerint az országos árulisták liberalizálási határidejét 1973-tól 1980-ig tolják ki olyképpen, hogy 1970- től kezdődőleg a tagországok egymás között nem évi 8, hanem csupán évi 2,9 százalékos liberalizálást visznek keresztül. Részben konvertibilissé teszik a jüant sől az ellen sem emelnek kifogást, hogy az üzletkötések továbbra is nyugateurópai valutákban történjenek. Dollárban üzletek nem köthetők. Egyesek szerint a renminbi új árfolyamának megállapítása nem jelent lényeges változást az utóbbi időben a transzfer-műveleteknél alkalmazott eljárással szemben. Viszont derűlátó vélemények szerint Kína ezzel megtette az első lépést valutájának átválthatósága felé és ebben az a presztízskérdés vezetné, hogy a szocialista országok közül elsőnek tegye valutáját konvertibilissé. Minthogy a terminkötéseknél hathavi határidő gyakran nem elegendő, lehetségesnek tartják, hogy Kína kiépíti a határidős renminbi-üzletet és esetleg az árfolyamok terén is nagyobb mozgási szabadságot engedélyez. A kínaiak már hosszú ideje működnek a londoni pénzpiacon. A Nyugattal kötött üzleteik lebonyolításánál mindig rendkívül pontos fizetőknek bizonyultak, sőt gyakran már lejárat előtt is eleget tettek fizetési kötelezetségeiknek. (1970. április 24.) A latin-amerikai integráció nehézségei A caracasi jegyzőkönyvben foglalt módosításokat nem a montevideói szerződés fogalmazása, hanem az egész övezet strukturális adottságaiban rejlő nehézségek tették szükségessé. A LAFTA kevésbé fejlett országai ugyanis gazdaságilag annyira el vannak maradva, hogy legalább egy évtizedbe fog telni, amíg a fejlettebb tagországokkal egyenlő partnerekként tárgyalhatnak. Ily körülmények között figyelemre méltó, hogy éppen a legkedvezőbb helyzetben levő országok, így mindenekelőtt Argentína és Brazília húzódoznak a montevideói szerződés rendelkezéseinek teljesítésétől. Az övezet kereskedelmében az iparilag legfejlettebb országok, Argentína, Brazília és Chile játsszák a legnagyobb szerepet. A LAFTA strukturális gyengeségét mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy a tagországok közti kereskedelmi forgalom az övezet teljes külkereskedelmének 1967-ben csupán 10százalékát, 1968-ban pedig még mindig csak 11 százalékát képviselte. A már említett andesi regionális tömörülés az 1969. május 26-án Bogotában létrejött cartagenai egyezmény értelmében alakult meg. Tagországai Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador és Peru. Venezuela 1970 végéig alapító tagként utólag csatlakozhat az egyezményhez. Az andesi tömörülés tagországai egymás között fokozatosan csökkentik vámjaikat és ennek eredményeképpen szubregionális síkon vámuniót fognak alkotni a LAFTA nagyobb területet felölelő regionális övezetén belül. A cartagenai egyezmény 1969. december 16-án lépett életbe; az andesi tömörülés székhelye Lima. Az egyezmény hatályba lépése nyomán most következnek a vámok fokozatos leszállítására, valamint a közös külső vámtarifa megállapítására irányuló tárgyalások. Ezeknek során a tagországoknak még nagy nehézségekkel kell megküzdeniük. (1970. évi 40. szám) A Kőbányai Gyógyszerárugyár exportja A Kőbányai Gyógyszerárugyár tavaly 1968- hoz képest mintegy 20 százalékkal növelte a termelését, és 2,2 milliárd forintért állított elő gyógyszereket. Emelkedett az export is; a termékek 80 százalékát külföldön értékesítették. Egy év alatt a szocialista országokba 26, a tőkés piacokra 24 százalékkal szállítottak többet, mint az előző évben. A tőkés exportjuk összetételében 1969- ben pozitív változás következett be. Kivitelükben egyre nagyobb részt foglalnak el a kiszerelt készítmények. Nehézséget okoz azonban, hogy a csomagolt termékekre igen magas vámtételeket rónak ki egyes országokban. Jó együttműködést alakított ki a Kőbányai Gyógyszerárugyár a külföldi partnerekkel. Ezek közül kiemelkedik a több évre visszatekintő tudományos, műszaki és értékesítési kooperáció a belga Janssen céggel. Ennek értelmében már több készítményt vettünk át és bocsátottunk a belga partnerek rendelkezésére. A Kőbányai Gyógyszerárugyár közreműködik az Indiában épülő B-12-es gyógyszergyár létesítésében is. A technológia átadása, a gépek szállítása mellett segítséget nyújtanak a termelés beindításához. LANGE SVÉD KERESKEDELEMÜGYI MINISZTER MAGYARORSZÁGON Hétfőn a Külkereskedelmi Minisztériumban megkezdődtek dr. Biró József külkereskedelmi miniszter és Unnar Lange svéd kereskedelemügyi miniszter hivatalos megbeszélései. A miniszterek a két ország gazdasági kapcsolatain kívül érintették az európai gazdasági integráció kérdését is. Magyarország és Svédország 1946- ban kötötte meg a háború utáni első árucsere-forgalmi megállapodását. 1963- ban írták alá az első három évre szóló hosszú lejáratú magyar—svéd árucsereforgalmi egyezményt. Jelenleg az 1966 áprilisában Stockholmban aláírt ötéves kereskedelmi megállapodás van érvényben. A hosszú lejáratú megállapodás utolsó évére, 1970-re, az árulistákat az év elején, Budapesten folytatott vegyesbizottsági tárgyalásokon fogadták el. Ugyancsak januárban tartotta Budapesten első ülését a gazdasági és ipari műszaki együttműködési vegyes bizottság. A kooperációkat előmozdító államközi szintű megállapodás gondolata a két miniszter legutóbbi budapesti tárgyalásain vetődött fel. A magyar—svéd árucsere-forgalom az utóbbi tíz évben egyenletesen fejlődött. 1960 óta a magyar export megháromszorozódott, az onnan származó import megkétszereződött. A forgalom értéke tavaly megközelítette a 34 millió dollárt. A Svédországban ismert fontosabb magyar exportcikkek közé tartoznak a textíliák, konfekciócikkek, cipők, bőrdíszműáruk, kempingfelszerelések, bútorok, hengereltáruk, tv-készülékek, izzólámpák, gyógyszerek, húskonzervek, valamint a friss és a mélyhűtött gyümölcs- és zöldségfélék. A magyar vállalatok Svédországból főként cellulózt, papírt, gépeket, irodafelszereléseket, járműveket, ötvözött acélokat, golyóscsapágyat, vegyi anyagokat, gyógyszeralapanyagokat, nyers- és kikészített bőröket, szereznek be. Svédország egyike a legliberalizáltabb kereskedelempolitikát folytató országnak, s a magyar export további fejlődésének csak a magyar szállító- és versenyképesség szab határt. AZ EXPORT-IMPORTENGEDÉLYEK NAPI POSTÁJÁBÓL A Külkereskedelmi Minisztériumban hétfőn reggel ismételten számos export-, illetve importengedélyt hagytak jóvá. Ezek közül kiválasztottunk néhányat, amelyeket az alábbiakban ismertetünk. A Szovjetunióba — a jóváhagyott engedélyek alapján — 600 ezer rubelért vasúti kocsikhoz tartalék alkatrészeket, 500 ezer rubelért vákuum-formázógépeket, 700 ezer rubelért kábelgyártó gépsorokat, 300 ezer rubelért vákuumimpregnáló gépeket, 200 ezer rubelért vegyipari berendezéseket, 1 millió rubelért zománcozó gépeket exportálhatunk. A magyar vállalatok a Szovjetunióba a legfrissebb engedélyek alapján 1000 darab hűtőszekrényt és 1,5 millió rubelért különféle hűtőpultokat, 300 tonna dughagymát, 600 ezer rubelért akusztikai berendezéseket, 300 ezer rubelért ipari televíziókat, 100 ezer rubelért eredményhirdetőket szállíthatnak. Az NDK-ba 300 ezer rubelért különféle konfekcióárukat exportálhatunk. Bulgáriába a hétfőn jóváhagyott engedély alapján 100 ezer rubelért ellenőrző mérőműszereket adhatunk el. Szocialista importtételeket is engedélyeztek hétfőn reggel. A Szovjetunióból tenyészjuh és tenyészsertés érkezik. Ugyancsak a Szovjetunióból 50 ezer rubelért magfizikai műszereket importálhatunk. A belföldi választék bővítésére Csehszlovákiából 15 ezer darab magnetofon vásárolható. Úgyszintén Csehszlovákiából több százezer rubelért forgácsoló szerszámgépeket, 400 darab hangszórót, 200 ezer négyzetméter tükörüveget, 100 tonna klórszulfonsavat importálhatunk. Kínából 10 tonna fahéj, 150 tonna tea és 500 tonna fenyőgyanta behozatala vált lehetővé. Az NDK-ból 500 ezer rubelért különféle bútorok, 300 ezer rubelért benzinkutak, 13 ezer darab női pulóver és 10 ezer darab férfi úszónadrág érkezik be a jóváhagyott engedélyek alapján. 10 ezer darab bambusznád hozható be a Vietnami Demokratikus Köztársaságból. A tőkés exportengedélyek közül is kiválasztottunk néhányat, így például Ausztriába 1000 darab bélyegalbumot, Japánba 5 tonna őrölt paprikát, Kanadába 300 ezer dollárért ólomkristályt, Iránba 1200 tonna ötvözött alumíniumsodronyt, Görögországba 50 tonna porfestéket, az NSZK-ba 5 tonna ólomkristályt, Spanyolországba és a Kanáriszigetekre 33 ezer darab kempingmatracot adhatunk el. Ausztriában, az NSZK-ban és Norvégiában 10 ezer darab szemüvegkeretet értékesíthetünk. A nyugat-európai piacokon 4000 darab alumíniumradiátort és 45 ezer darab szifont, valamint 600 ezer dollárért sertésvelúrbőröket adhatunk el. Finnországba nagy mennyiségben szerszámgépeket exportálhatunk. Japánból és az USA-ból 800 ezer dollárért növényvédőszer importálható, a kiadott engedélyek alapján. Az NSZK-ból 300 tonna szintetikus szalag, Japánból 300 ezer dollárért felső kötöttáru, Jugoszláviából 300 ezer dollárért műszálszövet, Brazíliából 1000 tonna kávé, Indiából 350 tonna tea és 500 tonna bors, az EAK-ból pedig 750 ezer dollárért sör behozatala válik lehetővé. Az alábbi bérmunkaengedélyeket is kiadták: Svájcnak 30 ezer darab férfinadrág és 5000 darab férfikabát, Kanadának 10 ezer női kabát, Libanonnak 5000 férfikabát, Hollandiának 10 ezer női kabát, 3000 női műszőrmekabát és 5000 férfikabát készíthető. A Birminghami Kereskedelmi- és Iparkamara 10 tagú delegációja, Frank Cole alelnök vezetésével, hétfőn hazánkba érkezett a Magyar Kereskedelmi Kamara meghívására. Sós Iván, a Kamara elnöke fogadást adott a delegáció tiszteletére a Gellért Szállóban. Hat olasz cég együttesen kiállítást rendez az AUTOKER bemutatótermében, ahol a magyar szakemberekkel a szerviz- és a garázsipari berendezéseiket ismertetik meg. A hat cég közül öt most veszi fel a kapcsolatait magyar partnereivel, s egy, a Ravaglioli, máskét éve kapcsolatban áll és konszignációs raktára is van Budapesten. A METRIMPEX képviselői 1 millió rúpia értékben írtak alá szerződést az indiai magyar kiállításon. A vállalat a Metefém Ktsz és a Textilipari Kutató Intézet által előállított textilműszereket exportálja. RÖVIDEN : Csehszlovák nukleáris és laboratóriumi műszerek kiállítása nyílt meg hétfőn Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia kutatási ellátó szolgálata, az AKADIMPORT Országház utcai kiállítótermében. A kiállításon a KOVO külkereskedelmi vállalat három nagy csehszlovák cég, a Tesla művek, a Mikrotechna és a Laboratorni Pristroje készítményeit mutatja be. Belgrádban magyar—jugoszláv vegyesbizottsági tárgyalások folynak, amit magyar részről Czeitler Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes vezet. A tárgyalásokon áttekintik az 1970. évi árucsere-forgalmi megállapodást, valamint eszmecserét folytatnak az 1971—75. évi megállapodás előkészítéséről. Az NSZK-ból aggregátort vásárolt a SZIM esztergomi gyára. A berendezés üzemi próbáira júliusban kerül sor. Olasz és francia cégek a BNV-n Az idei vásáron 50 olaszországi cég vesz részt. A szicíliai tartomány első ízben mutatkozik be önálló anyaggal. Főleg mezőgazdasági felszereléseket hoznak Budapestre. Igen változatosnak ígérkezik az olasz autók seregszemléje. A vásár egyik érdekessége lesz az új típusú olasz automata fagylaltgép. Érdeklődésre tartanak számot, a szintetikus kötöttáruk, gyógyszerek, vegyipari gépek, tablettázó berendezések, különböző szerszámgépipari termékek. Tizenöt francia vállalattal több mutatkozik be a BNV-n, mint tavaly: öszszesen 70 francia cég állít ki könnyűipari, gépipari termékeket. A Chanel, a Dior kozmetikai különlegességekkel ismertet meg. A francia ipar fémkohászati és textilgépeket is bemutat. A magyar—francia kooperációban készült ipari termékeket is megismerhetik a vásár látogatói. 1970. MÁJUS 5. 3 Rekonstrukció Ózdon Az Ózdi Kohászati Üzemek 1969-ben termékeinek több, mint 20 százalékát szállította — a METALIMPEX-enkeresztül — a szocialista és a tőkés piacokra. A több mint negyven tőkés partner a 156 ezer tonna hengereltáru közel 70 százalékát vásárolta meg. Legnagyobb felhasználók az NSZK-beli, olasz és a skandináv vállalatok voltak. A szocialista országok közül a Szovjetunió, Csehszlovákia és Lengyelország állnak az első helyeken. A vállalat a közelmúltban írt alá megállapodást egy osztrák céggel különböző szerelvények szakosított gyártására. Most román és NDK-beli partnerekkel kezdődtek kooperációs tárgyalások. Az Ózdi Kohászati Üzemek — amely jelenleg az ország hengereltáru-termelésének egyharmadát adja — jelentős rekonstrukcióra készül. Első lépésként — 1973 június végéig — folyamatos acélöntőművet építenek, ahol évente 325 ezer tonna kisbugát gyártanak. 1975-ig pedig évi 300 ezer tonna hengereltáru kibocsátására képes rúd- és dróthengerművet építenek fel. Ezzel jelentősen emelkedik majd a jó minőségű betonacél, hengerhuzal, valamint egyéb finom áru hazai termelése, és lényegesen javul az építőipar és a feldolgozóipar ellátása is. A beruházás eredményeként megváltozik az ország rúd- és dróttermékeinek export-import mérlege. A hengermű üzembe helyezésével a hengereltáru-importunk 1975- ben körülbelül 7,1 millió dollárral, míg 1980-ban várhatóan már 19,5 millió dollárral csökken. A fejlesztéshez szükséges gépeket, berendezéseket az Ózdi Kohászati Üzemek nagyrészt importálja. Jelenleg a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Olaszországból és az NSZK-ból érkeztek be ajánlatok, amelyeket most tanulmányoznak. Magyar Kereskedelmi Kamaraiiiiiimiiiimirimiiiiiiiimiiiiimiiiiiiminimiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiimiiiimmiii Belgiumi tapasztalatok A belga Külkereskedelmi Hivatal, valamint a Gyáriparosok Országos Szövetségének meghívására a közelmúltban Belgiumba látogatott a Magyar Kereskedelmi Kamara küldöttsége. Siklós Ferenc és dr. Gerson Györgyné visszaérkezésük után elmondották, hogy belga partnereink nagy figyelmet fordítanak a két ország közötti kereskedelmi és kooperációs kapcsolatok bővítésére. Úgy vélik, hogy — noha az elmúlt időben sikerült több területen is jelentős megállapodásokat aláírni, a lehetőségeket még egyik fél sem aknázta ki teljesen. Ezért a közeljövő feladata, hogy minél több személyes kapcsolatot építsenek ki egymással a két ország termelővállalatai. A magyar delegáció megállapodott abban, hogy 1970 őszén Brüszszelben a Külkereskedelmi Hivatal keretén belül magyar tagozatot hoznak létre. Ebben, az előzetes hírek szerint, részt vesz majd a vegyipari, valamint a fémipari szövetség is, mint a két ország közötti kapcsolatok fellendítésében legjobban érdekelt iparágak vezető szervei. Az alakuló ülésen belga kérésre az új gazdasági mechanizmust ismertető előadást tart majd a Magyar Kereskedelmi Kamara kiküldöttje. A közeljövőben több belga szakdelegáció érkezik hazánkba. A napokban érkezett a vegyipari szövetség 30 tagú küldöttsége és a tervek szerint több magyar vállalatot is felkeres. Tárgyalásokat folytatnak magyar partnereikkel gyártási és értékesítési kooperációról, licenc-eladásról és vásárlásról, valamint közös kutatásokról. Májusban az Országos Gáz- és Kőolajipari Tröszt meghívására gázipari delegáció látogat el és kezd tárgyalásokat az együttműködésről. Június második felében a fémipari szövetség vezetői érkeznek Magyarországra. A cél, előkészíteni az ősszel hazánkba látogató nagy létszámú belga küldöttség útját és találkozni a magyar gazdasági élet vezető szakembereivel. Ezek a látogatások minden bizonynyal elősegítik az 1971 őszén Brüsszelben megrendezésre kerülő magyar műszaki napok sikerét. E rendezvénysorozat középpontjában az ipari kooperáció áll. F. A. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. est., Telefon: 180—830 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszámlára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 70.2577/3 — Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008