Világgazdaság, 1970. július (2. évfolyam, 124/369-146/391. szám)
1970-07-10 / 131. (376.) szám
VILAGGAZDASAG 1970. JÚLIUS 10., PÉNTEK II. ÉVFOLYAM 131. (376.) SZÁM Amerikai tőkebehatolás Nyugat-Európában A közös piacú országokban gyorsabban nőnek a beruházások a tervezettnél, mindamellett egyre fokozódik az amerikai tőke szerepe — állapítja meg a Hatok brüsszeli bizottsága legújabb nyilatkozatában. A Közös Piac végrehajtó bizottsága csütörtökön ismét isürgette, hogy a tagországok az eddiginél hatékonyabban ellenőrizzék a területükön végrehajtott amerikai beruházásokat. A bizottság állásfoglalására azután került sor, hogy az európai parlament egyik tagja feltette a kérdést: vajon fontolóra vette-e Brüsszel az amerikaiak előretörésének megakadályozását a közös piac csomagolóiparában. Nemrégiben ugyanis az egyik jelentős amerikai csomagolóipari vállalat a Continental Can Co. leányvállalatot hozott létre Nyugat- Európában, amely most egy holland és egy nyugatnémet vállalatot akar felvásárolni. A bizottság válaszában közölte, megvizsgálja, hogy az új vállalat valóban fenyegeti-e majd a közösségen belüli szabad versenyt. Az ügy kapcsán ugyanakkor megállapította: az európai cégek kétségtelen hasznot húzhatnak az amerikai vállalatokkal történt egyesülésekből, mindazonáltal kedvezőbb egyensúly kialakítására kell törekedni az amerikai tőke túlsúlyával szemben. Időközben újabb részletei kerültek nyilvánosságra annak a titkos dokumentumnak, melyet a bizottság részére készített néhány neves gazdasági szakértő az USA tőkebehatolásának veszélyeiről. A jelentés élesen támadja az amerikai tőkét csábító túlságosan is nagyvonalú állami engedményeket, egyben helyteleníti egyes Nyugat-Európában tevékenykedő amerikai cég üzleti praktikáit. A szakértők két fontosabb területei sorolnák fel, ahol a Hatok országai egymás érdekeit keresztezik ahelyett, hogy összefognának s egységes politikát alakítanának ki az amerikai beruházások ellenőrzésére. Nagylelkű adókedvezményekben részesítik a területükön létesült amerikai vállalatokat, s a jelentős beruházási támogatások fedezik e cégek indulási költségeinek nagy részét. Az adókedvezmények nemcsak az illető államok jövedelmét csökkentik, de eltorzítják az EGK-n belül érvényesülő szabad verseny feltételeit is az amerikaiak előnyére — hangoztatja a munkaokmány. A beruházási támogatások valójában azt jelentik, hogy a közös piaci kormányok segélyezik a világ leggazdagabb és leghatalmasabb ipari szervezeteit. Az Európában létesült leányvállalatok — teszi hozzá a jelentés — általában elkerülik az anyavállalattal folytatott versenyt az amerikai piacon. Az USA piacain emiatt szinte kizárólag az európai tulajdonban levő vállalatok lépnek fel eladási igényekkel, s amennyiben az amerikai beruházások túlságosan gyorsan növekednek Európában, az USA és a közös piaci kereskedelmi kapcsolatok eltorzulhatnak. A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy az amerikai cégek Európában egyre inkább az európai pénzügyi forrásokat használják fel beruházásaikhoz, egyre intenzívebben veszik igénybe az európiacokat. Az amerikai tőke térhódításával szemben Nyugat-Európában mind többen követelik a közös piaci országok műszaki-tudományos együttműködésének fokozását. A most közzétett brüszszeli dokumentum is e szellemben íródott. Sürgeti a szervezet tagállamait, hogy rendszeres konzultációk során hangolják össze az egyes országokban tervezett fontosabb műszaki vállalkozásokat. Elsősorban, az atomenergia, a számítógépek, az űrkutatás és a környezetátalakítás terén ajánlja a kooperáció erősítését. Valamennyi állami támogatásban részesülő fontosabb műszaki és kutatási jellegű beruházást végleges elfogadásuk előtt a miniszteri tanács elé kellene terjeszteni, hogy meghatározhassák, van-e mód a közösségen belüli kooperációra — javasolja a dokumentum. A szervezet tagországaiban egyébként idén valóságos beruházási „boom” jött létre. A Brüsszelben napvilágot látott jelentésből kitűnik: a legutóbbi felmérések szerint a nyugatnémet beruházások előreláthatóan 22 százalékkal emelkednek az idén, szemben a múlt év végén jósolt 16 százalékkal. Franciaországban 27 százalékos növekedésre számítanak (korábbi becslés: 19 százalék). Olaszországban 42 (41) és Luxemburgban 68 (57) százalékra teszik a beruházások idei növekedésének várható értékét. Elsősorban a fém- és nyersanyagfeldolgozó iparágakban lendülnek fel a befektetések, ugyanakkor kevésbé erőteljesen nőnek a bányászatban, az élelmiszer-, a szesz- és a dohányiparban. A tervezetthez képest gyorsabb ütemű beruházások okát a jelentés részben az árak meredek emelkedésében látja. Ugyanakkor azonban a módosításokból arra lehet következtetni, hogy a vállalatvezetők általában derűlátóan ítélik meg a jövőbeli eladások kilátásait — hangoztatja a brüsszeli bizottság jelentése. A VILÁG ÉLELMEZÉSEINEK PROBLÉMÁJA A fejlődő országok népességének állandó szaporodása meghiúsítja az egy főre jutó élelmiszertermelés növelésének minden kísérletét — jelentette ki Wells, a FAO helyettes vezérigazgatója az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának Genfben folyó 49. közgyűlésén kifejtette, hogy a hatvanas években a fejlődő országok agrártermelése évente átlag 2,75 százalékkal növekedett, de az egy főre jutó élelmiszertermelés alig lett nagyobb, mert egyre több az ellátandók száma. Ha a fejlődő országok a hetvenes években el akarják érni a kitűzött célt, az egész gazdaság évi 6 százalékos növekedési átlagát, agrártermelésüket évente átlag 4 százalékkal kell emelniök. Az agrárforradalom, a termesztés jobb technológiája és a nagyobb hozamú gabonafajták bevezetése megnövelte az élelemtermelést, különösen a Távol-Keleten, s most először nyílik remény arra, hogy az élelmezés és a túlnépesedés problémája megoldhatóvá lesz. Az új mezőgazdasági technikák bevezetése milliókat kecsegtet reménnyel és jóléttel, ésszerűbb étrendet biztosíthat mind a városi, mind a falusi lakosságnak, de az általa nyújtott lehetőségeket jobban ki kell használni. Az elmúlt évtized folyamán nagyobb lett a különbség a mezőgazdaságban dolgozók és a lakosság többi rétegének jövedelme között, és egyre duzzad a faluból városba igyekvők áradata. Ez az áradat súlyosbítja a munkanélküliség problémáját, amely amúgy is korunk egyik legnehezebben megoldható kérdése. A falusi népesség létszáma 1985-ig több mint 400 millióval emelkedik — ez talán a legnagyobb veszély, amely az élelmezési probléma megoldására hivatott technológiai forradalmat fenyegeti, jelentette ki a FAO helyettes vezetője. (Reuter) A „TÍZEK” NEM DÖNTÖTTEK A VALUTAÁRFOLYAMOKRÓL Nem lehet — és nem is lenne célszerű — döntést hozni a valutaárfolyamok nagyobb rugalmasságának megvalósításáról a Nemzetközi Valuta Alap legközelebbi közgyűlése előtt. Ezt jelentette ki Ossola, a „Tízek Csoportjának” elnöke, a csoport Párizsban tartott ülése után. A világ leggazdagabb tőkésországainak pénzügyi szakértőiből alakult csoport — és annak ülését megelőzően az OECD valutapolitikai bizottsága — elsősorban ennek a témának szentelte Párizsban tartott tanácskozásait (lásd a VILÁGGAZDASÁG július 8-i számának első oldalát). A Nemzetközi Valuta Alap legközelebbi közgyűlését szeptemberben tartják, Koppenhágában. A Tizek Csoportja azért nem tudott egységes álláspontra jutni, fejtette ki a sajtónak adott tájékoztatójában a Reuter-iroda jelentése szerint Ossola, mert a Közös Piac tagállamai még nem hangolták össze álláspontjukat a rugalmasabb valutaárfolyamokról. A csoport elhatározta, hogy felkéri a Nemzetközi Valuta Alap igazgatóságát, hogy a következő három irányban folytasson további tanulmányokat : — olyan rendszer kidolgozása, amely bizonyos korlátozásokkal lehetővé teszi a paritások gyorsabb kiigazítását; — a devizaügyleteknél megengedett árfolyam ingadozások sávjának kiszélesítése a jelenlegi 1 százalékról 2—3 százalékra a hivatalos paritástól felvagy lefelé; — átmeneti intézkedések, amelyek lehetővé teszik, hogy valamelyik valuta árfolyamát „lebegővé” tegyék, amíg meg nem találja új, rögzített paritását. A Tízek pénzügyi szakértői abban egyetértettek, hogy semmiképpen sem fogadhatják el a paritástól való eltérésnek 2-3 százalékkal nagyobb mértékét, a korlátozások nélküli ingadozást, vagy valamilyen matematikai formula kidolgozását a paritások automatikus módosítására. Előző jelentésünkben már utaltunk azokra a hírekre, hogy az amerikaiak új kezdeményezéssel áltak elő az Egyesült Államok által szorgalmazott nagyobb rugalmasság megteremtésére. Ezt Volcker amerikai pénzügyminiszterhelyettes cáfolta, Ossola azonban nem tagadta kereken, csak annyit mondott, „helytelen lenne amerikai tervről beszélni, hiszen csak dokumentumról van szó, amelyet a bizottság egyes tagjai terjesztettek elő”. Ossola hangsúlyozta, hogy a tanácskozás valamennyi résztvevője kitart a rögzített paritások elve mellett, amelyeket még Bretton Woodsban fektettek le a Nemzetközi Valuta Alap megalakításakor. NAPRÓL NAPRA ♦ AZ AMERIKAI TŐKE TÉRHÓDÍTÁSA egyre jobban aggasztja a Közös Piac brüsszeli bizottságát. Jelentésünk újabb részleteket közöl a bizottság titkos okmányából, amely az amerikai beruházások korlátozását, a közös piaci országok műszaki-tudományos együttműködésének erősítését és a beruházási adókedvezmények csökkentését ajánlja ellenszerül. ♦ A KOREAI NDK JELENTŐS LÉPÉST TETT külkereskedelmi kapcsolatainak kibővítésében: kereskedelmi egyezményt kötött Indiával. A rúpia-fizetést előíró egyezmény keretében, a szakértők szerint, a forgalom további bővülése várható. ♦ ALÁÍRTÁK A MAGYAR NEMZETI BANK ÉS A LONDONI Lazard Brothers bankház 5,68 millió fontos hitelmegállapodását, amely lehetővé teszi a CHEMOKOMPLEX és az angol Kellog vállalat szerződésének részleges finanszírozását. ♦ AZ ELSŐ KOMOLY ÖSSZECSAPÁS AZ ÚJ LONDONI kormány és a brit szakszervezeti mozgalom között küszöbön áll. Kedden -- több mint negyven év óta először - sztrájkba lép Nagy-Britannia valamennyi kikötőmunkása. Munkabeszüntetésük teljes megbénulással fenyegeti a szigetország gazdasági életét. ♦ OLASZORSZÁGBAN AZ ÁRAK ÉS BÉREK emelkedésének üteme gyorsabb, mint Itália legtöbb versenytársánál, s tagadhatatlan, hogy az olasz líra veszélyzónába került. Ezt állapítja meg az olasz politikai válság gazdasági hátterét elemző cikkünk. ♦ OLASZORSZÁG HELYZETÉVEL — elsősorban a magyar külkereskedelem szempontjából — lapunk más helyén is foglalkozunk: római kereskedelmi tanácsosunk tájékoztatóját ismertetjük, amelyet a Magyar Kereskedelmi Kamara tagvállalatai számára tartott. Véleménye szerint idén is folytatódik a magyar—olasz kereskedelmi kapcsolatok tíz éve tartó dinamikus fejlődése. ♦ ERŐTELJESEN NÖVELI MEZŐGAZDASÁGÁNAK KIVITELÉT is Nyugat-Németország, a világ egyik legnagyobb agrár-importőrje, az utóbbi években. Ez derül ki az NSZK agrárexportját elemző jelentésünkből. ♦ CSEHSZLOVÁKIA BELFÖLDI PIACÁNAK KONSZOLIDÁLÁSA, a beruházások spontán alakulásának megszüntetése és a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmi passzívum növekedésének megállítása megkövetelte a kötelező népgazdasági terv lebontását a gazdasági egységekre. A Sajtószemle rovatunkban ismertetett cikk részletezi a tervlebontás formáit. nX Választékbővítést a gépipari közszükségleti cikkekből is Több cikkben foglalkoztunk már a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai alapján egyes gépipari termékek külkereskedelmi forgalmával, de még nem volt szó a gépipari közszükségleti cikkekről. Ezeknek aránya a teljes magyar gépipari exportban 12,3, az importban pedig 12,9 százalékot tesz ki, s nemcsak abszolút, hanem relatív mértékben is eléggé elmarad a külföldi államok hasonló jellegű külkereskedelmi forgalmától. Az osztrák gépipari exportból például a közszükségleti cikkek 27,6, az importból 33,5 százalékot tesznek ki, ugyanezek az arányok Belgiumban 34,6, illetve 20, Dániában 15,8, illetve 23,9, Svédországban 15,5, illetve 23,3 százalékot jelentettek. A nagyobb európai kapitalista országok esetében a közszükségleti cikkek aránya még jelentősebb, így Angliában 17,8, illetve 15,9, Franciaországban 24,8, illetve 20,5, az NSZK-ban 26,9, illetve 25,8, Olaszországban pedig 31,5, illetve 19,6 százalék. Az arányok persze más ágazatok részesedésétől is függnek, mégis az összehasonlítás nem túlságosan kedvező számukra. Még kedvezőtlenebbé válik a kép, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar importnak közel felét a magyar személygépkocsik teszik ki, s az export több mint 40 százalékát is két cikkcsoport alkotja, mégpedig a különböző fémgyártmányoké és a tv-vevőkészülékeké. Ezt mutatja alábbi táblázatunk: Export Import Szeretnénk hangsúlyozni azt is, hogy a közszükségleti cikkek nemzetközi forgalma általában nem hiánypótló jellegű, vagyis az egyes országok nemcsak azt importálják, amit maguk nem állítanak elő. A közszükségleti cikkek külkereskedelmi forgalmának igen erősen választékbővítő jellege van. Ez egyaránt jelentkezik a gépkocsiknál is, de a különböző híradástechnikai cikkeknél is. Ezek a tendenciák a magyar külkereskedelmi forgalomban kevésbé jelentkeznek, hiszen a táblázat elég egyértelműen mutatja, hogy a legtöbb termékcsoportból vagy az export, vagy az import jelentős. Tv-vevőkészüléket majdnem minden fejlett iparral rendelkező ország gyárt, mégis elég jelentékeny mennyiségben importál is. Az NSZK esetében például az export alig haladja meg az importot, Anglia és Franciaország esetében sem kirívó a különbség, nálunk viszont gyakorlatilag csak export van. Ha nem is ilyen nagy a differencia, de más termékcsoportokban is hasonló jelleget fedezhetünk fel, ami azt bizonyítja, hogy a gépipari közszükségleti cikkek külkereskedelmében nem törekszünk a hazai piac választékának bővítésére. Pedig ez mind az ipar, mind a fogyasztó érdeke. (a. i.) Kosáru Konyhai és háztartási 0,5 2,3 felszerelés 8,4 3,1 Egyéb félgyártmány Gázüzemű háztartási 20,0 9,8 felszerelés 0,0 5,7 Tv-vevő 22,9 0,5 Rádióvevő Háztartási elektromos 5,1 3,0 készülék 5,7 4,3 Személygépkocsi— 49,0 Motorkerékpár 9,7 8,2 Kerékpár Központi fűtési 8,1 2,7 berendezés 0,0 0,5 Mosdó, kád fémből 2,7 0,1 Lámpa, csillár 4,1 1,9 Óra 1,3 4,9 Lemezjátszó, magnetofon Gyermekkocsi, játék, 6,2 1,9 sportszer 3,8 1,9 Irodai cikk fémből 0,1 0,2 Ékszer, bizsu 1,4 Közszükségleti cikkek 100,0 100,0 Kedden sztrájkba lépnek az angol dokkmunkások Nagy-Britannia 47 000 dokkmunkása július 9-én végleg úgy döntött, hogy keddtől kezdve az egész országban meghatározatlan ideig sztrájkba lép. Az 1926. évi nagy általános sztrájk óta ez lesz az első alkalom, hogy az ország valamennyi kikötőjének dokkmunkása beszünteti a munkát. Ez a sztrájk, amelyre a brit dokkmunkások négy szakszervezete közösen hívta fel a dolgozókat, az első komoly összecsapás lesz az új konzervatív kormány és a brit szakszervezeti mozgalom között. Mivel a brit nyersanyag-import szinte teljes egészében a kikötőkön keresztül jut az országba, és a késztermékek exportja is innen irányul a világ különböző pontjaiba, a kikötőmunkások sztrájkja igen súlyos kihatással lesz az ország gazdaságára. Ezért a Reuter szerint, szinte biztosra vehető, hogy a kormány beavatkozik a munkások és a munkáltatók vitájába. Legfrissebb hírek szerint a kormány már kezdeményezést is tett a közvetítésre. A sztrájkfelhívást hosszas tárgyalások előzték meg. A szakszervezetek a bérek megduplázását követelték, ezt a munkaadók azzal az indokkal vetették el, hogy igen költséges, s elfogadása esetén nem lehetne megvalósítani a kikötők modernizálásának programját. A munkáltatók ellenjavaslata 20 fontos minimális hetibért biztosítana a dolgozóknak, ők azonban ennél lényegesen többet követelnek. A dokkmunkások sztrájkjáról érkezett hír éreztette hatását a londoni devizapiacon is, meredeken zuhant a font árfolyama Az értéktőzsdén lanyhultak több jelentős társaság részvényei és a kormánykötvények. A mozdonyvezetők és fűtők szakszervezetének 32 000 munkása július 9-én bejelentette, hogy szintén béremelést követel. Támogatja követelésüket a vasutasok országos szakszervezetének mintegy 190 000 tagja is. Robert Carr foglalkoztatottsági és termelékenységügyi miniszter a parlamentben bejelentette, hogy „amilyen gyorsan csak lehet”, törvényjavaslatot terjeszt elő az ipari kapcsolatok átfogó rendezéséről. (Reuter) INDIA ÉS A KOREAI NDK KERESKEDELMI EGYEZMÉNYT KÖTÖTT India mangán-klinkert és horganyt vásárol Koreától acélgyárai számára a most aláírt két évre szóló indiai— észak-koreai kereskedelmi egyezmény értelmében — jelenti phenjani kormánykörökre hivatkozva a Reuter. A koreai szállítások ellenértékeképpen India diesel-olajat, mangánércet és szenet szállít partnerének. A megállapodás szerint India rúpiában fizet — ez a fizetőeszköze egyébként a Szovjetunióval és a keleteurópai szocialista országokkal folytatott kereskedelemben is. A Reuter hírügynökség tájékozott források alapján közli, hogy az egyezményt megelőző tárgyalásokat Észak-Korea kezdeményezte. Úgy tart, Észak-Korea arra törekszik, hogy a Szovjetunióra, Kínára és néhány kelet-európai országra korlátozódó eddigi kereskedelmét bővítse. A most aláírt egyezmény valószínűleg nem befolyásolja Indiának Dél-Koreával folytatott kereskedelmét, ez utóbbi ugyanis Indiának fontos műszaki cikkeket, elsősorban vasúti felszereléseket szállít. Az indiai,észak-koreai kereskedelem várhatólag tovább bővül, mivel India fontos állomása az Észak- Koreából Kelet-Európába árut szállító hajók számára. ANGOL BANKKÖLCSÖN MAGYARORSZÁGNAK A brit Lazard Brothers and Co. bank 5,68 millió font sterlinges hitelmegállapodást kötött a Magyar Nemzeti Bankkal — közli csütörtök délutáni jelentésében a Reuter hírügynökség. A megállapodás értelmében az angol bank finanszírozza a CHEMOKOMPLEX és a londoni Kellogg International Corp. között létrejött ügylet font sterling szállításait.