Világgazdaság, 1970. augusztus (2. évfolyam, 147/392-165/410. szám)

1970-08-04 / 148. (393.) szám

1970. AUGUSZTUS 4. Jelentés a múlt hétről Líbia vitája A NYUGATI ÉRTÉKTŐZSDÉK az olajvállalatokkal A New York-i értéktőzsdén múlt héten nem módosult különösebben az irányzat. A vezető ipari részvények át­lagárfolyamát jelző Dow Jones-index mindössze két ponttal emelkedett és nem sikerült feltornásznia magát a „lélektani határnak” nevezett 740 pon­tos szintre. Péntekig úgy látszott, hogy a tőzsde „erőt gyűjt” újabb rohamra, ami az­után pénteken be is következett. An­nak hírére, hogy az Egyesült Államok közel-keleti béketervét Izrael elfogad­ta, hirtelen feljebb mentek az árfo­lyamok. Később azonban a jegyzések, erejüket vesztve ismét hanyatlottak a nyereségrealizáló üzletek hatására. A kedvező irányzat kibontakozását hátráltatta az a jelentés is, hogy 677 jelentős amerikai vállalat nyeresége a második negyedben 5,5 százalékkal csökkent a múlt év azonos időszaká­hoz képest. A First National City Bank felméréséből kiderül, hogy számos vál­lalat profitja annak ellenére esett vissza, hogy eladásaik nőttek. A Ford, a Standard Oil of New Jersey, vala­mint a Dupont a magasabb termelési költségekre, illetve az alacsonyabb el­adási árakra hivatkoztak magyarázat­képpen. Tőzsdei szakértők felhívják a figyel­met arra, hogy a profitok az első ne­gyedben 9 százalékkal csökkentek, és ennek alapján a befektetők valójában rosszabb eredményekre számítottak. Kérdéses — mondják e körök —, hogy vajon az árfolyamok jelenlegi viszony­lagos mozdulatlansága hosszabb stag­náló szakasz kezdetét jelzi-e vagy pe­dig a vihar előtti csendet, amit erő­teljes le- vagy felfelé irányuló ten­dencia, esetleg nyári hossz követ. Londonban kedvezően alakultak az irányzatok. A Reuter árfolyammuta­tója ismét 14 ponttal emelkedett. Bizo­nyos mértékig korlátozóan hatott a jegybank figyelmeztetése a kereskedel­mi bankokhoz, hogy túlságosan maga­sak a hitelkihelyezéseik. Széles körben javultak azután az árfolyamok, amikor múlt szerdán ismeretessé vált, hogy befejeződik a dokkmunkások általános sztrájkja. Frankfurtban a részvényárak alaku­lása ismét főleg a véletlen tényezők függvénye volt. A kezdeti bizonytalan és gyenge irányzat később óvatos vá­sárlások következtében, kismértékben megerősödött. Az árfolyam-meghatá­rozó tényezők között viszont továbbra is első helyen szerepelt a befektetők várakozása, vajon sikerül-e korlátok közé szorítani a béremeléseket és ezzel döntően hozzájárulni a konjunkturális helyzet normalizálásához. Ezenkívül erőteljesen hatottak a magas kamat­lábakkal kapcsolatos meggondolások is. Tőzsdei körök szerint a Bundesbank kénytelen lesz mérsékelni a kamat­szintet, ha külföldön tovább csökken­tik a kamatokat. E derűlátás tükrö­ződött a kötvénypiac tendenciájában is, ahol az iparvállalatok kötelezvé­nyeinek jegyzései meredeken emel­kedtek. Zürichben ellentétes irányú árfolyam­­mozgások jellemezték a tőzsdét. Ösz­­szességükben viszont túlnyomórészt feljebb mentek a jegyzések. Párizsban még markánsabb árfolyam­javulás volt tapasztalható. A meg­élénkült adásvétel közepette hónapok óta legmagasabb volt az árfolyam-­ emelkedés. A befektetők elsősorban a bankok, áruházak és az elektromos­ipar részvényeit­­keresték. SUGÁRHAJTÁSOS TEHERHAJÓK Japán hajóépítő szakembereknek az a véleményük, hogy a korszerű teher­szállító hajókat mindenütt a világon a közeljövőben átalakított sugárhajtásos repülőgépmotorok fogják hajtani. A nehézolajat felhasználó gőzturbinák vagy Diesel-motorok pótlását sugárhaj­tásos motorokkal már a világ legtöbb nagy hajógyárában tanulmányozzák. Az Ishikavajima-Harima hajógyár­ban foglalkoznak azzal, hogy a General Electric Co. által előállított LM—2500 típusú sugárhajtásos repülőgépmotort hajók meghajtására alkalmassá tegyék. Ezzel párhuzamosan olyan gyorsjáratú konténerszállító hajó tervezésével is foglalkoznak, amelyet négy ilyen mo­tor hajtana meg, összesen 80 000 lóerő tolóerő kifejtésével. A hajó óránkénti maximális sebessége 55 kilométer lesz. A gyár véleménye szerint a repülő­gép-motorok átalakítása hajómotorrá viszonylag egyszerű. A motor okozta zajt is könnyű csökkenteni, minthogy a hajókon elég nagy terület áll rendel­kezésre. Jelentős előnye az új megol­dásnak, hogy az említett négy motor súlya összesen 20 tonna, míg az azonos teljesítményű Diesel-motor vagy gőz­turbina súlya 1500—2000 tonna lenne. Emellett jelentős férőhely is megtaka­rítható. A sugár­hajtásos motorok nem igényelnek üzemközbeni karbantartást, évente csak egyszer kell őket generá­­lozni, és szükség esetén könnyen cse­rélhetők. A meghajtásukhoz használt üzemanyag drágább ugyan, mint a Diesel-olaj, de hatásfoka jóval nagyobb és fogyasztása csekélyebb. (Kyodo) ­ Elindult első útjára a 9300 tonna űr­tartalmú Suzuran Maru, a világ leg­nagyobb komphajója, amely augusztus 4-től a Japán-tenger partjai mentén több mint 1000 kilométeres távolságon közlekedik majd rendszeresen. A 920 személy és 250 jármű szállítására alkal­mas komphajót a Koyo Dockyard Com­pany építette. 9 A Volkswagenwerk AG. 110—145 márkával emeli eddigi modelljeinek árát. A vállalat szóvivője szerint az ár­korrekcióra az általános költségnöveke­dés miatt van szükség. A VW 1200 ára (4695 márka) azonban továbbra is vál­tozatlan marad. 9 Leértékelik a dél-vietnami piasztert — jósolja az amerikai Newsweek. A lap szerint a dollár új árfolyama 235 piaszter lesz a jelenlegi 118 piaszter he­lyett. A feketepiacon ugyanakkor 360 piaszterért adnak egy dollárt.­­ Speron Sommerfeit személyében Norvégia bonni nagykövetét nevezték ki a közös piaci csatlakozásról folyta­tandó tárgyalásokon részt vevő norvég küldöttség vezetőjévé. Sommerfelt, aki korábban évekig országa GATT, illetve az EFTA képviselője volt, a nemzetközi kereskedelempolitika ismert norvég szakértője.­­ A Kínai Népköztársaság és a Dél­jemeni Népi Köztársaság képviselői Adenben jegyzőkönyvi megállapodást írtak alá a két ország gazdasági és mű­szaki együttműködéséről.­­ Fokozza az együttműködést az audio­­vizuális technika területén hat európai kiadóvállalat: a nyugatnémet Bertels­mann, a francia Hachette a svájci Ren­contre, az olasz Mondadori, a svéd Bon­nier Foeretagen és a holland Verenigde Nederlandse Uitgeversbedrief. A hat társaság zürichi központtal közös szer­vezetet hozott létre, hogy segítségével fokozzák a­­ tapasztalatcserét és a ka­zetta-programok közös kivitelezését. A WGa JELENT! 9 Olajtermékeket forgalmazó vállalat létrehozásáról írt alá egyezményt Bo­­kassa tábornok, a Közép-afrikai Köztár­saság elnöke és az olasz ENI vezetője. Az új vállalat az AGIP-Bangui nevet viseli. Pénzügyi részletekről nem érke­­­zett hír.­­ A tíz legjelentősebb nyugatnémet tengeri kikötőben 1970 első hat hónap­jában 62,8 millió tonna árut raktak át, 6,9 millió tonnával többet, mint az el­múlt év hasonló időszakában. 9 Guerrero, az UNCTAD főtitkára öt­napos látogatásra Japánba utazott. Ta­lálkozik Kiicsi Aicsi külügy-, és Miya­­zawa külkereskedelmi miniszterrel, és többek között a fejlődő országoknak a különböző ENSZ-szervezeteken keresz­tül nyújtandó segélyek kérdéseit vitatja meg velük.­­ Az osztrák fogyasztói árindex július­ban 0,6 ponttal emelkedett, s elérte a 115,8 pontot. Az index egy évvel koráb­ban 111,2 pont volt (bázis 1966). 9 600 000 tonna vasérc importjára kö­töttek megállapodást Indiával lengyel külkereskedelmi vállalatok. A vasércet Indiából 1970 március és 1971 május kö­zött szállítják le. Lengyel részről ki­látásba helyezték, hogy vasérc import­járól hajlandók Indiával hosszú lejáratú megállapodást kötni.­­ Üzembe helyezték a jugoszláviai Solinban a Prvoborac cementgyár új telepét. Az új üzemegység évente 450 000 tonna cementet gyárt majd. Építésébe és felszerelésébe 220 millió dinárt ru­háztak be, ebből 25 százalékot a gyár saját eszközeiből adott.­­ Az olasz kormány végleges jóvá­hagyásától függően az Alitalia olasz légitársaság 1975 májusi szállításra 22 millió dollárért megrendelte az ötödik Boeing—747 típusú repülőgépet és 1979. évi szállításra opciót kért újabb néhány gép rendelésére a továbbfejlesztett 7478-as modellből. Kanadai mini-acélművek A Financial Times cikkszolgá­lata nyomán. Az Intersteel Consultants kanadai műszaki tanácsadó konszern olyan kis méretű acélművek tervezésével és be­vezetésével foglalkozik, amelyek a fej­lődő országok igényeinek kapacitásban megfelelnek. Ezek az acélművek évente 50 ezer tonna vagy ennél nagyobb mennyiség­ előállítására készülnek és a konszern véleménye szerint Kanadában is piacra lehetne találni, bár a legna­gyobb érdeklődés kétségtelenül a fej­lődő országok részéről nyilvánul meg. Az Intersteel egy nemzetközi kon­zultáns, tervező és kivitelező társaság leányvállalata, amely ipartelepek kulcs­átadásig történő létesítésével foglalko­zik. Elpoke Leslie Nemethy, aki konzul­tánsként már a világ számos országá­ban működött közre acélművek meg­építésénél. Az amerikai tulajdonban levő Occi­dental Oil Company a múlt héten be­szüntette Líbia második legnagyobb gázcseppfolyósító üzemének építését — jelenti tájékozott forrásra hivatkozva a Reuter-iroda. A 100 millió dolláros beruházás Agedábia közelében az épí­tés kezdeti szakaszában volt. A munka beszüntetésének okáról nem közöltek semmit, de a Reuter tu­dósítója emlékeztet arra, hogy a líbiai kormány az év elején utasította az Occidental vállalatot az olajtermelés 37 százalékos csökkentésére. Ez az in­tézkedés az olaj túltermelésének meg­előzését célozta. Következménye azon­ban a jelek szerint az volt, hogy az olajmezőkön hirtelen csökkent a gáz­nyomás. Úgyszólván szünetel a terme­lés a bregai gázcseppfolyósító üzemben is, amely a maga nemében a legna­gyobb a világon. Ennek építését csak júniusban fejezte be az ugyancsak amerikai Esso-Standard vállalat. A kormány betiltotta a gázszállítást, alighogy a 200 millió dolláros bregai üzem elkészült, mert nem tudott meg­egyezni az Esso-Standard céggel az árakról és adókról. Az olaj­kitermelés öt év óta a legalacsonyabb szinten van, a működő fúrótornyok száma a tavaly decemberi 55-ről 21-re esett. Mindennek hátterében — a jelentés szerint — az van, hogy a kormány mindeddig eredménytelenül tárgyalt a két nagy amerikai olajvállalattal, ame­lyektől a nyersolaj exportárának eme­lését követeli. Államközi kapcsolatok az NDK és India között India — mint röviden már jelentet­tük — magasabb szintre emeli kapcso­latait az NDK-val: főkonzulátust léte­sít Berlinben. Az NDK is főkonzulátust állít fel India fővárosában — jelentette be hétfőn az indiai parlamentben Swa­­ran Singh külügyminiszter. Új-Delhi és Berlin kapcsolatai állan­dóan javulnak — írja a Reuter tudósí­tója —, különösen a kereskedelem, a tudományos és kulturális kapcsolatok vonatkozásában. „Most érkezett el az ideje, hogy ezt a javulást főkonzulátu­sok létesítésével megpecsételjük. Mind­két országnak érdeke ugyanis, hogy ösztönözze a kooperációt minden lehet­séges területen” — mondotta az indiai külügyminiszter. Az NDK és India konzuli kapcsola­tainak felvétele hasonló viszonyt te­remt az NDK-val, amilyen India és Vietnam (Észak- és Dél-), valamint In­dia és a két Korea között fennáll. In­diának főkonzulátusa van Saigonban, Hanoiban, Szöulban és Phenjanban. Néhány évvel ezelőtt az indiai kor­mány ellenállt a baloldal erőteljes nyomásának, hogy ismerje el az NDK-t, Indiának ugyanis nagyköveti szintű, tel­jes diplomáciai kapcsolatai vannak az NSZK-val. Zambia megkezdte a rézfeldolgozást Zambia, a világ egyik legjelentősebb réztermelő országa, megkezdte legfon­tosabb ásványi­ kincsének feldolgozá­sát. A zambiai rezet jelenleg nyers­fém formájában exportálják és külföldön dolgozzák fel réztermékké. Az Indeco, Zambia állami ipari koorporációja a Reuter-iroda jelentése szerint vasár­nap közölte, hogy megkezdték a huzal­­tuskó előállítását egy újonnan épített üzemben. A Luanshuában, a zambiai rézbányaövezetben most létesített üzem heteken belül kiterjeszti tevékenységét rézhuzal és kábel gyártására is. Hivatalosan véget ért a brit dokkmunkás-sztrájk Hétfőn, 17 nap után ismét felvette a munkát Nagy-Britannia 47 ezer ki­kötőmunkása. A kirakodásra váró áruk nagy mennyisége egyes kikötőkben, mint például Londonban, már az első nap arra kényszerítette a munkáltató­kat, hogy a már elfogadott kedvezőbb bérfeltételekkel túlórákra vegye igény­be a dokkmunkásokat, akik így a sztrájk miatt elvesztett bér jelentős ré­szét kevesebb munkával megszerezhe­tik. A másik véglet az, hogy a munkára jelentkezett személyeket több helyen, például Liverpoolban — természetesen az alapbér kifizetése mellett — haza kellett küldeni, mivel a hajók a sztrájk bizonytalan kilátásai miatt már koráb­ban elhagyták a dokkokat, s más or­szágokban rakatták ki áruikat. A hajó­­tulajdonosok vesztesége — az AP sze­rint — a sztrájk ideje alatt megha­ladta a 12 millió dollárt. A dokkmunkás-sztrájk hétfőn hiva­talosan véget ért, de máris további 700 ezer dolgozó munkabeszüntetése vár­ható — írja a Reuter. Az ország váro­saiban dolgozó utcaseprők, szemétki­­hordók és csatornatisztítók szakszer­vezete 30 százalékos béremelést köve­tel. A munkáltatók ennek csak a felét hajlandók felajánlani, így lehetséges egy újabb sztrájkmozgalom elindulása. A brit foglalkoztatási és termelé­kenységi minisztérium szóvivője sze­rint lehet, hogy az idén a sztrájkok miatt kiesett munkanapok száma eléri a 10 milliót. VILÁGGAZDASÁG Palotaforradalom a sivatagban Maszkát és Oman lakóinak többsége talán még most sem tudja, hogy orszá­gában a hét elején megfosztották trón­jától a 60 éves Szaid Bin Taimurt. Az utód a volt uralkodó 28 éves fia, Qa­­bas Bin Szaid, aki oxfordi nevelése so­rán apjánál szélesebb látókörre tett szert. Maszkát és Omán szultánság az Arab-félsziget délkeleti részén fekszik, területe 212 379 négyzetkilométer, lakói­nak száma körülbelül 600 000 fő. A kül­világtól elzárt országban évszázadok óta nem ment végbe társadalmi válto­zás, hacsak a feudalizmus részleges győzelmét nem nevezzük annak. A félfeudális gazdaság aztán teljes mér­tékben konzerválódott. A középkori vi­szonyokra utalnak olyan tények, hogy az országban nem jelennek meg újsá­gok, nincs rádió, nincsenek pártok, a teljes lakosság írástudatlan. Az ország gazdasági élete datolya, füge, citrusfé­lék, cukornád termesztéséből, halászat­ból és gyöngyhalászatból áll. A köz­lekedés karavánutakon bonyolódik le. Az elmúlt évek nagy felfedezése, a kő­olaj, amelyet évente 35 millió dollár értékben termelnek ki. A trónörökös hatalomra kerülésekor ígéretet tett, hogy modernizálja és libe­ralizálja az államot, a huszadik század igényeihez igazodva korszerű kormányt állít fel, s ennek az lesz a fő célja, hogy felszámolja a fejlődés korlátait. Az ország független, de 150 éve szoros szerződéses kapcsolatok fűzik Nagy- Britanniához, amely katonai tanácsadó­kat is küldött befolyása biztosítására. A szultánságban végbement változás két körülményre irányítja a figyelmet: a brit „Szueztől keletre” politika és az elmaradott arab sejkségek kapcsolata, valamint ennek szerves kiegészítője, e gazdag kis­államok gazdaságpolitikája, szerepük a nemzetközi életben. E témá­val kapcsolatban F. Jones, a Financial Times külpolitikai szerkesztője írt ér­dekes tanulmányt. Dougles­ Home, az új brit külügymi­niszter, összhangban a tory-párt poli­tikájával, fontos feladatának tartja, hogy megváltoztassa Wilson „Szueztől keletre” politikáját, vagy legalábbis el­halassza az 1971 végére beígért kato­nai visszavonulást. A tory-politikusok érvei között első helyet foglal el az a gyakran hangoztatott indokolás, mely szerint a Perzsa-öbölben található brit támaszpontok után vákuum keletkez­ne a stratégiailag igen jelentős térség­ben. A Gulf-államok fontosságát mi sem bizonyítja jobban, hogy, területü­kön található a világ eddig felfedezett olajkészleteinek kétharmada. A térség „nagyhatalmai” Irán, s szemben vele Szaúd-Arábia, valamint Kuvait, és kijárattal rendelkezik a Perzsa-öbölhöz Irak is. Bahrein szige­te az öböl egyik hagyományos keres­kedelmi központja. A nagyobb területű államok közé tartozik még a bevezető­ben említett, titokzatosnak is nevezett Maszkat és Omán, valamint Qatar. A többi kis állam (Abu Dhabi, Dubai, Sharjah, Umm al Quiwain, Ras el Khaimah, Ajman és Fujairah), a múlt század óta szerződéses kapcsolatban áll Nagy-Britanniával. E kis sejkségekben csak mintegy 200 ezer ember lakik, középkori viszonyok között. Többségük nem is tudja, milyen kincset rejt alat­tuk a föld, s a közeli tengerfenék. Az úgynevezett olajsejkségek politi­kai struktúrája igen fejletlen, Maszkát és Ománhoz hasonlóan palotaforradal­­maknak, államcsínyeknek van kitéve. Egy ilyen változás esetleg a haladó arab nacionalizmus érdekeit szolgál­hatja, s ezért tartja szükségesnek Nagy-Britannia, hogy katonai kivonu­lása után ezeket az államokat állam­­szövetségben egyesítse. A sejkek ha­gyományos ellenségeskedése nehezen megvalósíthatóvá teszi ezt a brit elkép­zelést. De még ha létre is jönne egy állam­­szövetség, jelentősége elmaradna a szomszédos államoké mögött, még a kőolaj kitermelése területén is. Irán évente 168 millió tonna nyersolajat ak­náz ki, Szaúd-Arábia 148 millió, Ku­vait 129 millió, Irak pedig 75 millió tonnát. Ezzel szemben a sejkségek leg­jelentősebbje, a hatvanas évek olaj­szenzációját jelentő Abu Dhabi terüle­tén pusztán 29 millió tonna kőolaj ke­rül felszínre. A legrégibb kitermelő, Bahrein, napjainkban évi 3,8 millió tonna olajat hoz felszínre. A többi szer­ződéses állam titokban reméli — a ku­tatások szerint nem minden alap nél­kül —, hogy a közeli években Abu Dhabi nyomába léphet. Szinte vala­mennyi jelentős olajtársaság részt vesz a Perzsa-öböl menti kutatófúrásokban. A British Petroleum, a Compagnie Francaise des Petroles mellett japán, holland, olasz, német és nem utolsósor­ban amerikai érdekeltségek találhatók ezekben az országokban. A sejkségek és a külföldi társaságok egymás közti versenye egyre élesebbé válik. A küszöbönálló brit visszavonu­lás természetesen fokozza a konkur­­renciaharcot. A Perzsa-öböl mentén ha­gyományosak a területi viták, eddig el­hanyagolt, de feltételezhetőleg gazdag kőolajkészleteket tartalmazó sivatagi területekre egyszerre, több állam is be­jelenti igényét. A szigetek esetében a harc még elkeseredettebb. Az ezzel kapcsolatos viták megoldását nehezíti az a körülmény, hogy a part menti vi­zek hovatartozását illetően, nem szüle­tett még egységesen elfogadott nem­zetközi megállapodás. A zűrzavart a legjobban az a vita illusztrálja, amely május utolsó napjaiban tört ki az Abu Musza-sziget közvetlen közelében fel­fedezett olaj tulajdonságaival kapcso­latban. Mint arról annak idején la­punkban is beszámoltunk, az amerikai Occidental Petroleum Corporation kon­cessziót kapott Umm­­ai Quinain sejk­ség uralkodójától kőolajkutatásra a parti sávban. A szomszédos Sharjah sejkség, amely néhány hónappal ez­előtt 12 mérföldre növelte területi vi­zeinek szélességét, ugyanerre a terület­re a Butes Gas and Oil társaságnak adott próbafúrásokra engedélyt. A ko­molyabb összecsapást ideiglenesen brit katonai erők akadályozták meg. Irán kormánya nem titkolja azt az ambícióját, hogy Nagy-Britannia távo­zása után a térség vezető hatalmává váljon. Több kis szigetre maga is igényt tart. Mint a térség legjelentősebb olaj­­hatalma, nemtetszését nyilvánította ki, mikor arról értesült, hogy a konzerva­tív kormány a brit katonai visszavonu­lás elhalasztását tervezi. V. A. NDK-SZEKCIÓ A LONDONI KERESKEDELMI KAMARÁBAN A Londoni Kereskedelmi Kamara „NDK-szekciót” létesített Anglia és az NDK kereskedelmének fejlesztésére. A szekció megnyitó ülésén száz angol ipari és kereskedelmi cég képviselője vett részt. Az elnöklő John Cooper, a kamara pénzügyi igazgatója elmon­dotta: • — Brit statisztikák szerint a múlt év­ben az NDK és Anglia kereskedelme mindössze 27,3 millió font értékű volt, ebből 14,6 milliót az angol import, 12,7 milliót az angol export tett ki. — Hang­súlyozta, hogy ez kevés két fejlett ipari ország között. Jack Peel, az új szekció elnöke sze­rint a forgalom az elmúlt időszakban igen alacsony színvonalú volt,, még a Nagy-Britanniának­­a többi kelet-euró­pai országgal folytatott kereskedelmé­hez viszonyítva is. A két ország közötti politikai helyzet, mely a kereskedelem bővítését hátráltatta — javult, különö­sen az elmúlt tizenkét hónap során. Ez a körülmény bizosítja a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény megvalósítá­sát és a bővítés további lehetőségét. Van néhány kérdés, melyet mindkét oldalon vizsgálat alá vetnek. Ide tar­tozik egymás piacának, kereskedelme szerkezetének és üzletviteli módszeré­nek jobb megismerése. Anglia az NDK ipari termékeinek és fogyasztási cik­keinek lehet jelentős vásárlója, a brit ipar viszont berendezésekkel és gépek­kel láthatná el az NDK épülő iparát. Nagy-Britannia különösen érdekelt partnere vegyiparában, elektronikai és elektromos iparában, valamint a gép­ipar különböző ágazataiban. Az NDK-szekció első ülése bővelke­dett vitákban. Kérdés hangzott el azzal kapcsolatban, hogy nem lenne-e hasz­nos brit kereskedelmi iroda felállítása Berlinben és arról, hogy milyen úton valósítható meg a két ország kö­zötti kereskedelem fellendítése olyan mértékben, hogy a forgalom a jelen­legi hároméves kereskedelmi egyezmény keretében évi 100 millió fontot érjenek A szekció ülése üdvözölte azt a javas­latot, hogy brit műszaki hetet rendez­zenek az NDK-ban, de a többség nem értett egyet azzal az NDK-indít­­vánnyal, hogy ezt a jövő évi tavaszi lipcsei vásár keretében tartsák meg. (Reuter) AZ ELSŐ LENGYEL MÉLYFÚRÓ BERENDEZÉS Tudósítónktól: A gorlicei Fúrótechnikai Készülékek és Felszerelések Gyárában nemrégiben egy modern fúróberendezést állítottak elő. Ez az első ilyenfajta berendezés Lengyelországban. Segítségével az ás­ványolaj- és gázlelőhelyek feltárásához szükséges mélyfúrásokat — háromezer méter mélységig — a geológiai kutatá­soknál pedig akár 4500 méter mély­ségig is — végrehajthatják. A fúrótorony magassága egy több emeletes ház magasságával egyenlő. Eléri az 50 métert. A motorok telje­sítménye 1700 Ps-re tehető. A fúró­­berendezést 1972-től Gorlicében szériá­ban fogják gyártani. A jövő évben az ásványolaj- és gázkitermelés céljaira szolgáló fúróberendezések mellett néhá­nyat a szénbányászat részére is elő­állítanak. LENGYELORSZÁG PAPÍRGYÁRAT EXPORTÁL ROMÁNIÁBA Tudósítónktól: A lengyel Metalexport és a román Industriaeimport vállalat Bukarestben megállapodást írt alá egy Románia részére szállítandó lengyel nyerspapír­gyárról. A gyár — melyet Berceniben állítanak fel — évi teljesítménye több mint 20 ezer tonna nyerspapír lesz. A rendelés értéke körülbelül 13 millió devizazloty. A berendezés fő szállítója a cseplicei Fama papírgépgyár. E gyár gépei már négy kontinensen ismertek.

Next