Világgazdaság, 1970. október (2. évfolyam, 188/433-210/455. szám)
1970-10-01 / 188. (433.) szám
Szovjet—csehszlovák gazdasági együttműködés A Szovjetunió és Csehszlovákia kereskedelme az 1971-től 1975-ig terjedő tervidőszakban 43 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén végződő ötéves időszakban — idézi a Reuter-iroda a Pravda cikkét, amely a szovjet—csehszlovák tervegyeztetési tárgyalások befejezéséről számol be. A két ország népgazdasági tervének egyeztetéséről szóló jegyzőkönyvet Moszkvában írták alá. A Szovjetunió egyebek között segítséget nyújt a prágai földalatti megépítéséhez. A kölcsönös gépszállítások volumene öt év alatt 60 százalékkal emelkedik. A Pravda szerdai száma elemző cikkében a következőket állapítja meg a TASZSZ jelentése szerint: a népgazdasági tervek koordinálása az egyik fontos eszköz ahhoz, hogy a KGST-országok között kialakuljanak az állandó és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok. A tervegyeztetés lehetővé teszi a népgazdaságok együttműködését, a szakosodás további fejlődését. A Pravda ezután így folytatja: az 1971-től 1975-ig terjedő időszakban a szovjet—csehszlovák áruforgalom értéke eléri a mintegy 13,5 milliárd rubelt. Ez az elmúlt ötéves időszakhoz viszonyítva hozzávetőleg 43 százalékos növekedést jelent. Kiemelkedik a gépipari termékek kölcsönös szállításának 60 százalékos emelése. Az együttműködés ezen a területen mindkét ország számára hasznos. Az ötéves időszakban tovább fokozódik a két ország kooperációja és szakosodása új és tökéletesebb gépipari termékek előállításában. Csehszlovákia vasipari, vegyipari, könnyű- és élelmiszeripari berendezéseket szállít partnerének — egyebek között sörgyári és tejfeldolgozó berendezéseket, hajókat, mozdonyokat, teherautókat, mezőgazdasági gépeket és fémmegmunkáló szerszámgépeket. A Szovjetunió bánya- és vasipari berendezéseket, szerszámgépeket, mozdonyokat, útépítő- és mezőgazdasági gépeket, traktorokat, személygépkocsikat és repülőgépeket szállít Csehszlovákiának. A szovjet partner nemcsak a prágai metró építésében nyújt segítséget, hanem házgyárak építéséhez is szállít berendezéseket. Ezenkívül megállapodtak abban, hogy Csehszlovákia részt vesz a Szovjetunióban újonnan feltárt olajmezők kiaknázásában. A Szovjetunió viszont alapanyaggal látja el a kelet-szlovákiai fémkohászati kombinátot. A tervek összehangolása során a fogyasztási cikkek termelésének kérdéseit is megvizsgálták és megállapodtak kölcsönös áruszállításokban — írja a Pravda. A Moszkvában folytatott kereskedelmi tárgyalásokon részt vett Brodnicek, a csehszlovák külkereskedelmi minisztérium főosztályvezetője. Hazatérése után tájékoztatta a következő tervidőszakra előirányzott kölcsönös kereskedelemről a pozsonyi Új Szó című lapot. A következő öt év árucseréjére vonatkozóan Brodnicek beszámolt néhány konkrét változásról. Csehszlovákia az eddigi klasszikus nyersanyagok helyett dúsított, korszerű fajtákat fog importálni a Szovjetunióból. A vasérc esetében például a jövőben mennyiségileg kevesebbet, 68—72százalékos vastartalmánál fogva viszont jobban hasznosítható, értékesebb ércet vásárolnak. Az árucsere struktúrája sok tekintetben megváltozik. Csehszlovákia újfajta gépipari termékeket szállít a Szovjetuniónak, elsősorban a vegyipar számára. Emellett természetesen készruhákat és egyéb közszükségleti cikkeket is exportál. A Szovjetunióból származó gépipari behozatalt a számítások szerint megkétszerezik. Kilenc korszerű TU 154 típusú repülőgép és egy szuperszonikus gép mellett a legközelebbi öt év alatt mintegy 225 ezer Zsiguli, Moszkvics és Volga személyautó behozatalát tervezik. Csehszlovákia a mezőgazdasági gép szükségletének egy részét, főként gabonakombájnokat, traktorokat, ekéket és a megfelelő alkatrészeket szintén a Szovjetuniótól fogja beszerezni. A lap riporterének kérdésére a Szovjetunióval szemben az elmúlt két évben felgyülemlett adósságok törlesztéséről is szó esett. Csehszlovákia exporttervének túlteljesítésével 1970 első félévének végéig, tartozásainak nagy részét kiegyenlítette . Az év végéig fennmaradt hátralék a két ország kereskedelmi forgalmának mintegy 3 százalékát teszi ki, s ez azt jelenti, hogy nem több 40—50 millió rubelnél. Ezt az összeget valószínűleg 1971 végéig minden nehézség nélkül képes lesz Csehszlovákia visszafizetni. Friedmann bírálja a bonni gazdaságpolitikát nyúltak. A professzor egyrészt Bonn nemrég elhatározott döntéseire célzott, amelyek során, mint ismeretes, 10 százalékos , később visszafizetendő pótadót vetettek ki és hét hónapra felfüggesztették az új beruházások leírási kedvezményeit. A jegybank pedig több intézkedéssel arra törekedett, hogy csökkentse a kereskedelmi bankok túlzottnak ítélt likviditását, néhányszor felemelte kötelező befizetéseik arányát, megszigorította a rendelkezésükre bocsátott kölcsönök feltételeit és megnehezítette értékpapírjaik visszleszámítolását Ezek az intézkedések valódi céljaikat nem érték el — mutatott rá Friedmann: a 10 százalékos pótadó tulajdonképpen csak kamatveszteséget jelent, hiszen a jövedelemkiesés bankhitel formájában is pótolható. A Bundesbanknak ki kellene egészítenie rendelkezéseit — javasolja a professzor — és meg kellene tagadnia a kereskedelmi bankok által felajánlott értékpapírok felvásárlását. A pénzellátást korlátozná az is, ha e papírokat a bankok a lakosságnak is felajánlhatnák és a vásárlók bankbetéteik terhére fizetnék ki ellenértéküket. A pénzellátás szűkössége maga után vonná a kamatok emelkedését is, mindez azonban nem jelentene különösebb problémát — állítja az amerikai közgazdász. Időleges jelenség lenne, mert a gazdasági tevékenység szükségszerű lelassulása mérsékelné a hitelkeresletet is, ez viszont lejjebb kényszerítené a kamatokat. A Bundesbank igazgató tanácsának szerdai ülésén nem hoztak egyetlen jelentősebb hitelpolitikai döntést sem. Pedig a megfigyelők arra számítottak, hogy mérséklik a lombard hitelek 9 százalékos kamatját, hogy megfelelhessen a nemzetközi kamatszínvonalnak. Klasen, a jegybank elnöke igen derűlátóan nyilatkozott — Fiedmann-nal ellentétben — a kormány és a jegybank gazdaságpolitikai intézkedéseinek hatékonyságáról, s mint mondotta: már jelentkeznek a normalizáció jegyei az NSZK gazdaságában. Ezért egyelőre újabb bankpolitikai intézkedésekre nincs szükség — jelentette ki. A normalizáció folyamata azonban — a bonni pénzügyminisztérium prognózisa szerint — még jó ideig elhúzódhat. A jövő évi kilátásokat mérlegelve, a prognózis arra a következtetésre jut, hogy a hazai és külföldi kereslet magas szintje 1971-ben is akadályozni fogja a termelési szektor és a munkaerőpiac feszültségének enyhülését, végső soron az árfelhajtó tényezők semlegesítését. Meglepő következtetésekre jutott az NSZK-ban időző neves amerikai közgazdász professzor, Milton Friedmann, miközben kifejtette véleményét a nyugatnémet gazdaságpolitikáról. Ha a jegybank a pénzellátás növekedésének korlátozásával nem tudja megfékezni az inflációt, akkor a márkát nem a felértékelés, hanem egyenesen a leértékelés veszélye fenyegeti — jelentette ki. A Bundesbank restriktív hitelpolitikája képtelen visszaszorítani az infláció terjedését — folytatta —, mivel valójában nem befolyásolja a forgalomba kerülő pénz mennyiségét. Az eddigi intézkedések nem orvosolták a bajokat, csupán külső kozmetikának bizo- Japán növekvő kereskedelme a szocialista országokkal Japán virágzó kereskedelmi kapcsolatokat épített ki a szocialista országokkal, az egyetlen kivételt Románia jelenti — állapítja meg a Reuter hírügynnökség a tokiói pénzügyminisztérium statisztikája alapján. E statisztikákból kiderül, hogy az év első felében 905 millió 871 ezer dollárra rúgott a 12 szocialista országgal folytatott kereskedelmi forgalom, szemben a múlt év azonos időszakának 692 millió 359 ezer dolláros összegével. A szocialista piacokra irányuló japán export 500 millió 175 ezer dollárt tett ki, s a távol-keleti szigetország 405 millió 696 ezer dollár értékű árucikket importált ezekből az országokból. Elsősorban az NDK-val, Magyarországgal, Albániával és Jugoszláviával lebonyolított árucsere növekedett, egyetlen év leforgása alatt több mint 50 százalékkal. A kínai-japán árucsere-forgalom pedig 77 százalékkal volt magasabb 1970 első hat hónapjában, mint egy évvel korábban. Tokiói kereskedelmi körök véleménye szerint a Kínával folytatott kereskedelem értéke az idén elérheti a 800 millió dolláros szintet is, és ez nagyarányú fellendülést jelentene a tavalyhoz képest. Az elmúlt évben ugyanis 625 millió dollárra rúgott az árucsere-forgalom értéke. A Kyodo hírügynökség már az első nyolc hónapra vonatkozó hivatalos statisztikákat ismerteti a japán—kínai kereskedelemről. A jelentés szerint ez 51 százalékkal haladta meg a múlt év első nyolc hónapjának szintjét. A Kínába irányuló japán export augusztus 31-ig bezárólag 391,6 millió dollár értéket képviselt, 90 százalékkal múlta felül a múlt év azonos időszakának eredményét. Ugyanakkor a Kínából származó behozatal 1969 első nyolc hónapjához képest egymillió dollárral visszaesett és mindössze 150,8 millió dollárt tett ki. A Kínával kereskedelmi kapcsolatban álló cégekhez és a Jetróhoz, Japán külkereskedelmi szervezetéhez közelálló körök szerint nem valószínű, hogy az év hátralevő részében tovább csökken a kínai áruk behozatala. Becsléseiket arra alapítják, hogy az utóbbi időben mindkét ország vállalatai számos kezdeményezést tettek kereskedelmi szerződések aláírására. A Kínában elért japán exportsikerek különösen annak figyelembevételével tűnnek jelentősnek — mondják —, hogy Csou En-laj kínai miniszterelnök az idén meghirdette a „négy kereskedelmi alapelvet” és számos japán cég emiatt nem tudott bekapcsolódni a kínai eladásokba. Az eredmények annak köszönhetők — hangoztatják e körökben —, hogy a múlt év őszén tartott Kantoni Vásáron a japán cégeknek sikerült nagy értékű kereskedelmi megállapodásokat kötniök. Másrészt az export fellendülését eredményezte a gépek, a berendezések iránt mutatkozó nagyarányú kínai kereslet. Az év további részében számítani lehet a gépipari termékek mellett a műtrágyafélék és az acélipari termékek jelentős japán kivitelére is. A Kínába irányuló japán export az idén elérheti az 580—590 millió dollárt. Ami a Kínából származó japán behozatalt illeti, Tokióban derűlátóan ítélik meg a következő hónapok kilátásait. A kínai jelentések rekordaratásról számoltak be, s emiatt nem valószínű, hogy visszaessen a kínai agrártermékek exportja, amelyek pedig a kínai eladások túlnyomó részét alkotják. Valószínűnek látszik, hogy év végéig a múlt évi 240 millió dolláros szintet érik el az importban — teszik hozzá japán kereskedelmi körökben. NAPRÓL NAPRA ♦ TÖBB MINT NEGYVEN SZÁZALÉKKAL NÖVEKSZIK a szovjetcsehszlovák kereskedelem a következő ötéves tervidőszakban. A tervegyeztetési tárgyalásokról beszámoló cikkünk szerint tovább fokozódik a két ország együttműködése új és tökéletesebb gépipari termékek előállításában, s sok tekintetben megváltozik az árucsere struktúrája. Csehszlovákia újfajta gépipari termékeket szállít és dúsított korszerű alapanyagokat importál. ♦ OSZTRÁK—BOLGÁR TÁRGYALÁS-SOROZAT kezdődött Szófiában. A megbeszélések első lépéseként meghatározzák a jövő évi kereskedelmi kontingenseket, majd a gazdasági-műszaki együttműködés további lehetőségeit. A két ország tavalyi kereskedelméről és az együttműködés szükségességéről tájékoztat tudósításunk. A JAPÁN ÉS A SZOCIALISTA ORSZÁGOK kereskedelmi forgalma erőteljesen fejlődik. Ebben a japán—kínai forgalomnak van a legnagyobb szerepe. Tudósításunk ezt a viszonylatot elemzi részletesebben. ♦ SZAÚD-ARÁBIA: A VILÁG NEGYEDIK KŐOLAJTERMELŐ hatalma, az idén kezdte meg új, 1970—1975-ös ötéves tervének végrehajtását. A terv célkitűzései, az ország jelenlegi gazdasági helyzetét és külkereskedelmének alakulását ismerteti írásunk. ♦ A VASÚTI KOCSIFORDULÓK MEGGYORSÍTÁSÁRA határozott intézkedések történtek a Gazdasági Bizottság határozata óta. A vagonok ki- és berakásával kapcsolatos veszteségek csökkentek, de a kirakási munkát még tovább lehet javítani. Ezt a témakört elemzi a harmadik oldalon található tudósítás. S ’ sHfr MAGYAR-INDIAI KERESKEDELMI ÉS GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására V. V. Giri, az Indiai Köztársaság elnöke és felesége október 4—7. között hivatalos látogatást tesz Magyarországon. India a harmadik világ országai közül hazánk legjelentősebb kereskedelmi és gazdasági partnere. Különösen az elmúlt évtized tanúskodik dinamikus fejlődéséről, amit az 1960-ban megkötött rúpia-elszámolású klíringegyezmény alapozott meg. Ezt követte az 1963-ban aláírt hosszú lejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodás, melynek érvényességét 1966-ban meghosszabbították 1970-ig. A közelmúltban Budapesten parafált kereskedelmi és fizetési megállapodás az 1971—1975. évekre szabályozza a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat. Ez tartalmazza a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánást. A magyar—indiai árucsere-forgalom alakulását az elmúlt években a következő táblázat szemlélteti: ércelőkészítő. Különösen jelentős az együttműködés az alumíniumiparban. A korbai és koynai alumíniumművekhez Magyarország szállította a timföldgyár komplett tervdokumentációit és a szakértőit is rendelkezésre bocsátja. A gyógyszeripari együttműködés keretében már működik Indiában egy B—12 vitamint előállító üzem. A magyar export további expanziója — a kiegyensúlyozottabb kereskedelem érdekében — fontos előfeltétele a forgalom további dinamikus fejlődésének. Várható, hogy indiai partnereink élni fognak az 1966-ban Magyarország által beruházási javakra felajánlott — de csak kis részben realizált — 250 millió rúpiás hitel nyújtotta lehetőségekkel. Ennek kihasználása ugyanis, eredeti rendeltetésének megfelelően, segítené az indiai nemzetgazdaság fejlesztési programjának megvalósítását, egyúttal ösztönözné a magyar exportot is. Ugyanekkor vállalatainknem téveszthetik szem elől, hogy India mérhetetlenül nagy piacán éleződik a verseny, ami fejlett technikát, korszerűbb kereskedelmi módszereket kíván és a versenyképesség további javítását. Végül érdemes emlékeztetni arra, hogy India ma már sok cikkben önellátó, azaz maga gyártja azt, amit nemrégiben még importból biztosított. Ez egyben együttműködési lehetőségeket kínál. A helyes következtetés tehát az, hogy a kölcsönös forgalom növelése csak az indiai nem hagyományos cikkek, ipari termékek fokozódó importjával, illetve a magyar gépipari export növelésével képzelhető el, ami azt is jelenti, hogy növekszik a gyártási együttműködés és közös vállalkozások jelentősége. Míg a korai hatvanas években Mielőtt van a magyar segítséggel épült gyarország csupán a tradicionális indiai cikkeket vásárolta: vasérc, csillám, sellak, bőr, kávé, tea, dohány, bors, és a takarmány céljait szolgáló földidiadára stb., az átalakuló indiai exportcikkek listáján megjelentek mind jelentősebb mennyiségben a cipők, kozmetikai cikkek, építőanyagok, acélcsövek, szerszámgépek, járműalkatrészekés a különböző gépipari berendezések. A jövő év végéig például már 1500-ra emelkedik a magyar vasutakon futó indiai vagonok száma. Az iparosodó, egy-egy gazdasági szektorban a legmodernebbet produkáló India növekvő exportpotenciálját mutatja — egyebek között — az a tény is, hogy India évi 60—80 együttműködési szerződést ír alá a legfejlettebb technológiát alkalmazó nyugati vállalatokkal és ennek eredményeként is egyre bővül a korszerű ipari termékek, gépek, berendezések köre. Ily módon a hatvanas évek eleji mintegy húszféle importcikk ma már meghaladja a félszázat. Ugyanezen idő alatt a magyar exportcikkek száma is jelentősen gyarapodott és jelenleg jóval meghaladja a százat. A legfontosabb exportcikkek: hengereltáruk, különféle vegyi cikkek, gyógyszerek és gyógyszer-alapanyagok, műtrágya, vasúti anyagok, műszerek, különböző gyárberendezések, erőművek. India érthető módon törekszik rá — fejlődését meggyorsítandó —, hogy mind több komplett üzemet vásároljon Magyarországtól, a szükséges műszaki dokumentációkkal és technológiai eljárásokkal együtt. E törekvések eredményeként — mint ismeretes — Indiában már termel a hazánk által szállított lámpagyár, gyutacsgyár és kábelgyár és néhány vízi és hőerőmű. Átadás DPM Érték millió devizaforint 1960 1962 1964 1966 1968 1969 1970. I—VI. Magyar export 79,6 141,0 232,3 234,3 180,8 275,3 135,8 Magyar import 73,5 224,2 221,3 219,2 274,7 185,5 116,2 TARASZOV ÉS SCHILLER MEGBESZÉLÉSEI Taraszov szovjet autóipari miniszter szerdán megbeszéléseket folytatott Bonnban Schiller nyugatnémet gazdaságügyi miniszterrel. A szovjet külkereskedelmi bank, a Daimler-Benz autóipari konszern és a Deutsche Bank képviselői is jelen voltak a megbeszéléseken. A Reuter-jelentés szerint a tervezett kámai teherautógyár tervéhez nyújtandó esetleges nyugatnémet kormánygaranciák kérdése állt az előtérben. A Daimler-Benz jelenleg tárgyalásokat folytat a szovjet kormánnyal az 1,08 milliárd dollár költségű kámai gyár felépítéséről. HITELENYHÍTÉS FRANCIAORSZÁGBAN Giscard d'Estaing francia pénzügyminiszter bejelentette, kormánya ideiglenesen félretette azt a tervet, hogy aranyzáradékos kölcsönt bocsát ki Franciaországban — írja a Reuter. A kormány e lépést a jelenlegi piaci árirányzatok miatt vetette el. Az aranyzáradékos kölcsön lehetősége tavaly merült fel, amikor a hazai halmozók készleteik egy részét szabadon eladták, de az arany emelkedő irányzata és a pénzügyi bizonytalanságok azt eredményezték, hogy a francia halmozók kevésbé hajlandók megválni aranyuktól. Pénzügyi körök szerint a Franciaországban felhalmozott arany jelenleg körülbelül 4 és 5 milliárd frank értékű. A pénzügyminiszter szerint napjainkban a francia befektetőknek nem érdemes középtávon aranyat invesztálni. Hozzátette, a most elvetett javaslat ismét napirendre kerül, ha a piaci helyzet ezt lehetővé teszi. A francia kormány ugyanakkor bejelentette — írja az APA —, hogy enyhíteni kíván a frank leértékelését követően életbe léptetett hitelkorlátozásokon. 1969 augusztusában megszigorították a gépkocsik és a háztartási gépek részletvásárlási feltételeit. A kormányzat mostani intézkedése következtében az eddigi 50 százalék helyett csupán a vételár 40 százalékát kell majd egy összegben befizetni. A törlesztési időszakot pedig 18 hónapról 21 hónapra hosszabbítják meg. Hasonlóképpen módosították a lakókocsik, a háztartási gépek és bútorok részletvásárlási feltételeit is. A tervezet csütörtökön kerül az országos hiteltanács elé és jóváhagyás után nyomban életbe lép. Az intézkedés időzítését a megfigyelők összefüggésbe hozzák a párizsi autókiállítással, amely október 1-én nyitja meg kapuit.