Világgazdaság, 1971. március (3. évfolyam, 41/536-62/557. szám)
1971-03-02 / 41. (536.) szám
Árleszállítás Lengyelországban Március 1-től a LEMP Politikai Bizottsága és a kormány február 16-i határozatának megfelelően az élelmiszerárak Lengyelországban ismét azon a szinten vannak, amelyen tíz héttel ezelőtt voltak. Egyidejűleg visszaállították a régebbi éttermi, étkezdei és büféárakat is. Ugyanakkor változatlanul érvényben hagyták azokat az árleszállításokat, amelyeket a fogyasztási cikkek vonalán hajtottak végre december elején, és érvényben maradtak az alacsony jövedelmű családok gazdasági helyzetének javítására hozott intézkedések is. A decemberi élelmiszerárak visszaállítása 11 milliárd zlotyval növeli a lakosság vásárlóerejét, a fogyasztási iparcikkek csökkentett árának érvényben hagyása pedig éves viszonylatban további 13 milliárd zloty többletet jelent a családi költségvetésekben. Ezen túlmenően az idényvégi kiárusításon a vásárlók körülbelül 2,5 milliárdot takarítanak meg — hangoztatja az MTI varsói tudósítójának kommentárja. A több mint 70-fajta élelmicikk 10— 30 százalékkal történő leszállítását a Szovjetunió által folyósított hosszú lejáratú hitel tette lehetővé, illetve a szarvasmarha- és sertéstenyésztés terén mutatkozó javulás. A nagy jelentőségű életszínvonal-emelést biztosító lépéseket döntően a Szovjetunió segítsége tette lehetővé — szögezi le az MTI említett tudósítása. A szovjet kormány — mint ismeretes —, 1 millió tonna kenyérgabonát adott el Lengyelországnak, — és mutat rá a tudósítás — igen komoly, hosszú lejáratú hitelt is biztosított. A lengyel minisztertanács egyszersmind március 1-től 5 százalékkal felemelte a felszabadulás óta 10 éves munkaviszonyt teljesített nyugdíjasok járulékát. Január 1-től mintegy 240 ezer nyugdíjas kapott már emelést. Két hónap alatt tehát ez a második intézkedés a nyugdíjasok helyzetének javítására. A tegnapi lengyel lapok vezető témája az élelmiszerárak visszaállítása volt. A Trybuna Ludu vezércikkében a többi között hangoztatta, hogy „ez a lépés egyfelől a Szovjetunió segítőkészségének, másfelől pedig a LEMP KB decemberi és februári határozatai következetes megvalósításának eredménye”. Árleszállítás a Szovjetunióban Moszkvai tudósítónktól. A Szovjetunióban tegnap számottevően mérsékelték egyes fogyasztási cikkek árát. Az árleszállítás bizonyos cikkeknél 50 százalékig terjedt. Az intézkedés azonnali hatállyal életbe lépett. A hivatalos közlemény, amelyet a Szovjetunió árhivatala és belkereskedelmi minisztériuma tett közzé, bejelenti, hogy a minisztertanács megbízása alapján jelentős mértékben csökkentették néhány iparcikk fogyasztói árát. A mosógépek árát átlagosan 16 százalékkal mérsékelték, a kisképernyőjű tv-készülékek ára 19 százalékkal, a régebbi típusoké 30 százalékkal ment lejjebb. A mopedek, segédmotoros kerékpárok, 125—275 köbcentiméteres motorkerékpárok árát 11—19 szá-zalékkal csökkentették. A villanyborotvák ezentúl 20 százalékkal lesznek olcsóbbak. A Szovjetunió vegyiparának fejlődését tükrözi, hogy csökkentették egyes műanyagból előállított készítmények árát is. Az orkánkabátok 15 százalékkal, a műanyag esőkabátok, illetve az aerosolos vegyszerek 38 százalékkal lettek olcsóbbak. Más vegyi termékek, így a mosóporok ára 20 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékű az árleszállítás a golyóstollaknál, ezekhez az eddigi ár feléért juthatnak hozzá a szovjet vásárlók. A Pravda cikke, amely bejelenti az árleszállításokat, hírül adja, hogy a fogyasztásicikk-ellátásban további javulás várható, és kívánatosnak mondja, hogy a ruhák és lalábbelik minőségében és külsejében javulás mutatkozzék. A legújabb intézkedést megelőzte az 1970—75-ös népgazdasági terv irányelveinek közzététele, amelyben ezek a célok első helyen szerepelnek. Az irányelveket két héttel ezelőtt hozták nyilvánosságra és az SZKP rövidesen sorra kerülő kongresszusán vitatják meg. Feszült a helyzet Angliában Négy éve nem tapasztalt mélypontra zuhantak a részvények jegyzései hétfőn a londoni értéktőzsdén. A váratlan esést az általános gazdasági kilátások és az úgynevezett ipari kapcsolatok törvényjavaslata körüli, várható éles harcok okozták. A Financial Times indexe 6,4 ponttal 311,7 pontra esett. A Heath-kormány szakszervezetellenes törvényjavaslata ellen sztrájkkal tiltakozott hétfőn 2 millió brit munkás. A sztrájkot az AEU, a legnagyobb vasas szakszervezet hirdette meg, csatlakoztak a munkabeszüntetéshez a technikusok és a gépészek is. A megmozdulás elsősorban az autógyárakat érinti, számolnak azzal is, hogy zavarok lesznek az áramszolgáltatásban. A munkabeszüntetés miatt egy központi napilap sem tudott megjelenni. Az angol államvasutak szóvivője a feszült belső helyzet közepette jelentette be Londonban, hogy március végén és április első felében 17—22 százalékkal emelik a menetdíjakat. Az intézkedésre azért van szükség, mert az üzemi költségek növekednek és a kormány csökkenti a vasutak szubvencionálását — hangsúlyozta a szóvivő. Chile igényli a szovjet segítséget Allende chilei elnök kijelentette, hogy országának szüksége van a Szovjetunió segítségére, és műszaki együttműködésére, amely „elengedhetetlen további fejlődésük szempontjából.” Az elnök a moszkvai televíziónak adott nyilatkozatában a TASZSZ jelentése szerint kifejtette, hogy Chilének nagy lehetőségei vannak a Szovjetunió tudásának, tapasztalatainak és eredményeinek felhasználására, elsősorban az iparban és a mezőgazdaságban, ahol Chile sok évvel lemaradt a fejlődésben. A chilei kormány — hangsúlyozta Allende — mindennél nagyobb fontosságot tulajdonít a harcnak a külföldi tőke ellen, amely a markában tartja az ország java természeti kincseit. PÁRIZS KONJUNKTÚRAPOLITIKAI DILEMMÁJA Egyesek szerint a 0,7 százalék többékevésbé megfelel az előző években tapasztalt januári ritmusnak, valójában azonban belső tartalma következtében komoly aggodalmakról lehet hallani. Jellemző például, hogy a hús ára 1,5— 2,6 százalékkal nőtt januárban, a tejtermékek ára 4,2 százalékkal, végül 1 százalékos ugrásszerű emelkedés következett be a szolgáltatások árszínvonalában. Az átlagnál lassúbb volt a ruházati cikkek árának emelkedése. A Banque de France elnöke péntek este tartott sajtótájékoztatójában bejelentette újabb hitelkorlátozások lehetőségét. Amennyiben a hitelek iránti igény továbbra is olyan jelentős, mint az elmúlt hetekben, arra kell számítani, hogy a következő hónapokban, sőt esetleg hetekben újabb hitelkorlátozásokat vezetnek be. Feltűnő azonban, hogy ezen belül viszonylag alacsony a belföldi vállalatok hiteligényének növekedése. Igaz, hogy 1970-ben a francia vállalatoknak nyújtott bankhitelek 19,7 százalékkal növekedtek, az 1969. évi 11,1 százalékkal szemben. 1970 december végén 272,8 milliárd frank volt a magánvállalatoknak nyújtott bankhitelállomány volumene az 1969. évi 226,9 milliárddal szemben. Ez a jelenség egyébként érdekes ellentmondást takar: a hitelkorlátozó politika abból ered, hogy a francia kormány ezzel akarja szabályozni, pontosabban lassítani a túlfűtött konjunkturális helyzetet, és ezen keresztül az aggasztó inflációs folyamatot. Legalábbis egyelőre azonban nem mérséklődött a konjunktúra, erről tanúskodik a hitelek iránti magas igény is, a magas kamatlábak viszont az infláció irányában hatnak, tehát pontosan ellenkező célt érnek el vele, mint az egész hitelpolitika célkitűzése. A viszonylag jó általános konjunktúrán belül nem megfelelő a magánfogyasztás ritmusa, ezért elhatározták, hogy a magánfogyasztási kedv növelésére újabb enyhítéseket vezetnek be a részlethitelre történő vásárlások esetében. Ezek az újabb rendelkezések 3 csoportra oszthatók: 1. Mindenekelőtt a kamatokat csökkentik, eddig a kamat 18—20 százalék volt cikkektől függően, most mindegyiket 1,5 százalékkal mérséklik. 2. Egyes termékeknél, elsősorban gépkocsiknál, tehergépkocsiknál az eddigi 30 százalékról 20 százalékra csökkentik a lefizetendő előleg nagyságát. 3. Valamelyest növelik a bankok hitelnyújtási kereteit. Tudósítónktól: A jelenlegi francia gazdasági helyzet a francia hatóságokat és a pénzügyi köröket egyaránt komoly aggodalommal tölti el. Ezen aggodalmak alapja az, hogy az árak lendületesen növekedtek januárban, ugyancsak nőtt a hitel iránti igény, végül egy-két tényezővel ellentétben nem nőtt olyan mértékben a fogyasztás, mint várták. A fogyasztói árindex 1971 januárjában 0,7 százalékkal emelkedett, holott decemberben a növekedés mindössze 0,2 százalék volt. A Közös Piac külügyminisztereinek értekezlete A Közös Piac tagállamainak külügyminiszterei hétfői brüsszeli tanácskozásukon Nagy-Britannia, Írország, Dánia és Norvégia közös piaci tagságáról folytatandó legközelebbi értekezletet készítették elő. A délután kezdődött megbeszélések középpontjában annak megvitatása állt, hogy Nagy-Britannia a legközelebbi öt évben milyen arányban járuljon hozzá a Közös Piac évi költségvetéséhez. A három százalékkal kezdődő és évenként emelkedő hozzájárulásra vonatkozó angol javaslatot a tagállamok eddig visszautasították. Az értekezlet elején megegyezés jött létre arról, hogy az átmeneti időszak alatt összhangba hozzák az angol mezőgazdasági árakat az európai árakkal. Ez a folyamat öt szakaszban bonyolódik le és a tervek szerint 1977. július elsején fejeződik be. A hétfői ülést megelőzően a tagállamok külügyminiszterei — munkaebéden — a Közös Piac miniszteri tanácsának reformjára vonatkozó francia javaslatokat tárgyalták meg. (DPA) Szovjet—svéd együttműködési megállapodás Svédország és a Szovjetunió tervezési és építési együttműködéséről írtak alá jegyzőkönyvet a múlt hét végén Moszkvában. Az együttműködés a Szovjetunió északi területeinek fejlesztését szolgálja. A TASZSZ jelentése szerint a jegyzőkönyv már tartalmazza a két ország gazdasági, tudományos és technikai együttműködésére vonatkozó kormányközi egyezmény vázlatát és a korszerű építőanyagok termelésében való együttműködés tervezetét. A ■ NAPRÓL NAPRA ♦ LENGYELORSZÁGBAN MÁRCIUS ELSEJÉTŐL AZ ÉLELMISZEREKRE ismét a december 15. előtti árak érvényesek. Az árcsökkentés 11 milliárd zlotyval növeli a lakosság vásárlóerejét. A lengyel minisztertanács március 1-től 5 százalékkal felemeli egyes nyugdíjkategóriák járulékát is. A Szovjetunióban szintén árleszállítást hajtottak végre március első napján: jelentős mértékben csökkent több ipari fogyasztási cikk ára. ♦ A JAPÁN—AMERIKAI TEXTILVITA KÖZELEBB JUTOTT A MEGOLDÁSHOZ. Az Egyesült Államokba irányuló export önkéntes korlátozására tervet dolgoz ki most a japán textilipar. A tervezet megfelel Mills javaslatának, aki úgy véli, hogy a többi távol-keleti textilexportáló ország Japánnal egyidejűleg megkezdhetné textilkivitelének korlátozását. ♦ A COLOMBO-TERV ORSZÁGAINAK NYÚJTOTT HITELEK CSÖKKENTEK az utóbbi években. Az országok miniszterei egyetértenek abban, hogy változtatni kell a hitelpolitikán, enyhíteni kell a kölcsönfeltételeket és tovább kell liberalizálni a világkereskedelmet. A most befejeződött miniszteri értekezleten megállapították azt is, hogy a súlyos adóterhek kedvezőtlenül hatottak a fejlesztési tervek végrehajtására. ♦ DÉLIGYÜMÖLCS-IMPORTUNKNAK GONDOT JELENT a narancs és banán világpiaci árának emelkedése. Ezen néhány esetben segít új piac keresése, így a fejlődő országokkal kötött szerződések számának növekedése. A DÉLKER Vállalat importcikkei között a déligyümölcsön kívül a halkonzervek is nagy szerepet játszanak, ezek beszerzésénél a szocialista országok szállítóképessége jelent nehézséget. • A JAPÁN GAZDASÁG GYENGE PONTJA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS, amelynek reformjához a kormány politikai megfontolásokból nem mer erélyesen hozzálátni — írja a Sajtószemle rovatunkban közölt cikk. Az országnak hatalmas gondot jelent a felhalmozódott rizskészlet és a rizstermelés csökkentésére irányuló program sikertelensége. A kormány nem tudja elég hatékonyan ösztönözni a mezőgazdaság más termékekre való átállítását. ♦ FRANCIAORSZÁG FÜGGETLENÍTENI AKARJA MAGÁT A KŐOLAJTÓL, és ezért meggyorsítja az atomenergia-termelés ütemét. Az olajfrontról érkezett másik hír szerint visszatértek Tripoliba a nyugati olajtársaságok képviselői, hogy folytassák tárgyalásaikat a földközitengeri országokat képviselő Líbiával. Tripoliban az a hír kapott szárnyra, hogy a kormány államosítani akarja az országban működő olajvállalatokat — ezt a hírt azonban nem erősítették meg. NŐ A KÍNAI KÜLKERESKEDELEM milliárd dolláros repülőgépvásárlás az USA-ban? A kínai fővárosban több mint két hete tartó kínai—japán megbeszélések, amelyek az úgynevezett memorandumkereskedelem ez évi kereteiről folytak — pekingi jelentés szerint — befejező fázisba jutottak. A Kyodo japán hírügynökség hírt ad arról, hogy a két ország közötti forgalom körülbelül 69 millió dollár lesz, azaz meg fog egyezni az elmúlt év forgalmával. Az erre vonatkozó közös közleményt, amely a hagyományoknak megfelelően politikai nyilatkozatot is tartalmaz, legkésőbb ma reggel teszik közzé. Japán kormánykörök elégedettek, hogy viszonylag rövid idő alatt sikerült mind politikai, mindkereskedelmi vonatkozásban megállapodásra jutni és ezt a rugalmas kínai magatartásnak tulajdonítják. Nem tartják azonban kielégítőnek a memorandumon belüli kereskedelem volumenét, amely a kínai— japán forgalomnak csupán mintegy 10 százalékát képviseli. Japán ipari és kereskedelmi körök a gyorsnak minősített eredményt azzal magyarázzák, hogy Kínára kedvező benyomást gyakorolt a két ország közötti kapcsolatok normalizálása érdekében alakított japán parlamenti liga. Arra is figyelmeztetnek azonban, hogy nincs ok különösebb elégedettségre mindaddig, amíg a Szato a kormány meg nem változtatja a Kínával kapcsolatos hivatalos politikát. Ennek egyelőre nincs jele. Szato a japán parlamentben hétfőn kijelentette, hogy Japán nem oldhatja meg egyedül a Kínával kapcsolatos problémákat és úgy vélekedett, hogy változásra csak az általános nemzetközi helyzettel öszszefüggésben kerülhet sor. Elutasította, hogy változtassanak a tajvani nacionalistákkal kialakult viszonyon, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a Kínai Népköztársaság és Japán viszonyának javításához „kölcsönös megértésre” volna szükség. Mindenesetre számos jel mutat arra, hogy a most zajló kínai—japán érintkezések viszonylagos rugalmassága részét képezi annak a pekingi törekvésnek, hogy tovább fejlesszék a kulturális forradalom által holtpontra juttatott nemzetközi politikai és gazdasági kapcsolatokat Kína és a külvilág között. Ebben a vonatkozásban támaszt jelenthet, hogy a kínai gazdaság kezd talpraállni. Az MTI milánói jelentése beszámol az EPOCA című ottani lapban megjelent Csou En-laj nyilatkozatról. A kínai miniszterelnök elmondotta, hogy az 1967-ben és 1968-ban elszenvedett „kisebb mértékű” visszaesés után Kína ipari termelésének értéke 1970-ben elérte a 90 milliárd dollárt. A mezőgazdasági termelés értéke pedig 30 milliárd dollárra emelkedett. Ezen belül a búzatermelés 240 millió tonnát tett ki és lehetővé tette 40 millió tonna állami tartalék képzését. A műtrágyatermelés 14 millió tonnára nőtt, szemben a 30—35 millió tonnára becsült szükséglettel, melyet Csou En-laj szerint 1975-ben már a hazai termelésből fognak biztosítani. Az olajtermelés 20 millió tonna volt és ez fedezte Kína belső fogyasztását. A kínai gazdaság 1970-es becsült eredményeiről tett közzé információt a japán külügyminisztérium is. A kínai nemzeti összterméket 75 milliárd dollárban jelölték meg, ami 10 százalékkal több mint 1969-ben. 10 százalékos növekedést számít a japán forrás a kínai külkereskedelemben is, melynek volumene szerinte 4 milliárd 300 millió dollár felett van. A mezőgazdasági termelést 220—230 millió tonnára becsülték. Különleges érdeklődésre tarthat számot — ha igaznak bizonyul — az a jelentés, amelyet a Reuter az ABC amerikai rádiótársaságra hivatkozva New York-ból keltezett. A hír szerint Kína tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államok repülőgépiparának megbízottai van mintegy 100 darab négy motoros sugárhajtású polgári repülőgép (Boeing 707, vagy Douglas DC 8) megvásárlása céljából. Az ügylet, ha létrejön, 1 milliárd dolláros forgalmat biztosítana az amerikai gyártóknak, akik már csak kevés megrendeléssel számolhatnak az említett típusú gépekből. Az ABC-nek adott nyilatkozatában Bergman, a repülőgépgyárak ügynöke úgy vélekedett, hogy Nixon legutóbbi beszéde, amelyben kívánatosnak tartotta a Kínával folytatandó nagyobb kereskedelmet, hatással lehetett a kínaiakra. HATVANÖT ORSZÁG LIPCSÉBEN Ebben az évben március 14. és 23. között rendezik meg a Lipcsei Tavaszi Vásárt. A kelet-nyugati kereskedelem egyik legjelentősebb eseményének színhelyén 65 ország 9500 kiállítója mutatja be mintegy 350 000 négyzetméter területen a legkorszerűbb beruházási javakat és fogyasztási cikkeket. A vásárról Heinz Naue kereskedelmi tanácsos tartott hétfőn délelőtt sajtótájékoztatót. Az 1971. évi tavaszi vásáron az alap- anyagipar, az energiagazdálkodás, az elektronika és az elektrotechnika, az építőipar és az élelmiszergazdaság termékeit tekinthetik meg az érdeklődők és természetesen bemutatják a gépipari termelési eszközök teljes választékát. (Az őszi vásáron bemutatandó műanyagipari gépek és berendezések, nyomdaipari gépek, famegmunkáló gépek és gépjárművek kiállítói információs irodákkal képviseltetik magukat.) A legnagyobb nemzetközi részvétel a szerszámgép- és szerszámiparban várható, továbbá a textilgépiparban és a kohászatban. Számos kiállító mutatja be élelmiszer- és élvezeticikk-termékeit. A vásár képét a szocialista országok részvétele határozza meg: 285 000 négyzetméteren jelentkeznek 6500 kiállítóval. Ebből az NDK több mint 254 000 négyzetmétert foglal el és 4200 kiállítóval képviselteti magát. Magyarország 30 kiállító külkereskedelmi vállalata 150 ipari nagyüzemet képvisel, elsősorban automatizálástechnikai és elektrotechnikai termékeket állítanak ki. Lengyel hajók a Szovjetuniónak A Szovjetunió 35 darab áruszállító hajót vásárol a szczecini „Warski” és a gdanski „Lenin” hajógyártól, összesen 260 ezer BRT űrtartalommal. A hajókat 1972—75. közötti szállításra rendelték. A lengyel hajógyárakban a felszabadulás óta 550 hajó készült a Szovjetuniónak, összesen 3 millió BRT űrtartalommal.