Világgazdaság, 1971. május (3. évfolyam, 84/579-103/598. szám)
1971-05-05 / 85. (580.) szám
VILSGGAZDASAG 1971. MÁJUS 5., SZERDA H1. ÉVFOLYAM, 85. (580.) SZÁM Erősödik a márkaspekuláció Egyre több szó esik a nyugatnémet márka felértékelésének lehetőségéről, miután a nyugatnémet gazdaságkutató intézetek javaslata, amelyet tegnapi számunkban ismertettünk, újabb tápot adott a spekulációs márkavásárlásnak. A lebegő árfolyam bevezetésére vagy a márka felértékelésére irányuló javaslatokat a kormány hivatalosan nem tette magáévá, sőt azt is tagadják, hogy a minisztertanács csütörtöki, vagy a központi banktanács szerdai ülésén valutapolitikai intézkedést szándékoznak hozni. Könnyen lehetséges azonban, hogy a jelentés közzététele által kiváltott spekulációs hullám végül is a javasolt lépések valamelyikének megtételére kényszeríti a bonni vezetőket. A márka mellett a japán jen és a svájci frank is a felértékelésre esedékes valuták között szerepel. Svájcban cáfolják a paritásváltoztatás mindenféle tervét. Japánban már elismerik, hogy a kormány tanulmányozza a felértékelés lehetőségét. A nyugat-európai devizapiacokon kedden rendkívül ideges volt a hangulat. A spekulációs dollárkínálat felélénkült és a központi bankok, főleg az NSZK-ban, Hollandiában és Svájcban tekintélyes intervenciós vásárlásokra kényszerültek. Frankfurtban a Bundesbank a DPA értesülése szerint néhány óra alatt majdnem egymilliárd dollárt vásárolt fel a 3,63 márkás intervenciós árfolyamon. A dollár a Reuter-iroda jelentései szerint valamenynyi nyugat-európai pénzügyi központban a mélyponton áll. A devizapiaci fejleményekkel párhuzamosan folytatódott az arany árának emelkedése is. A londoni szabadpiacon 43 centtel 39,86 dollárra emelkedett az unciánkénti jegyzés a déli árrögzítéskor, bár délután nyereségrealizáló kínálat hatására kissé visszaesett. Londoni arany kereskedői körökben valószínűnek tartják, hogy az aranyár hamarosan eléri a 40 dollárt. Zürichben valóban kötöttek is ügyleteket ezen az áron, de a délelőtti középárfolyam csak 39,90 dollár volt, 48 centtel magasabb, mint az előző napon. Korrekciós intézkedés A devizapiacokon egyöntetű az a vélemény, hogy a közeljövőben valamilyen „korrekciós intézkedésnek” kell bekövetkeznie, tekintettel a dollárt beáramlás újabb erősödésére és a dollár árfolyamának gyengülésére. Az érdeklődés Bonn felé irányul, hiszen az újabb spekulációs mozgás kiváltója a nyugatnémet gazdaságkutató intézetek javaslata volt, amelyet tegnapi számunkban ismertettünk. Bonnban a DPA jelentése szerint még nem tudják, hogyan reagáljanak a kialakult helyzetre. Ma délután tartja szokásos ülését a nyugatnémet jegybank központi tanácsa, s ennek ülésén Schiller gazdasági miniszter, és Hankel, a minisztérium valutaszakértője is részt vesz. Tájékozott frankfurti körökben rámutatnak arra, hogy a gazdaságkutató intézetek nem a központi banknak, hanem a kormánynak címezték javaslatukat. A minisztertanács csütörtökön tart ülést, ettől azonban valutapolitikai döntés nem várható, mert Brandt kancellár aznap Londonban tartózkodik. Múlt csütörtökön Schiller bejelentette, hogy hamarosan javaslatokat terjeszt a minisztertanács elé, további stabilizálási intézkedésekről. A Reuter tudósítója ezzel kapcsolatban emlékeztet arra, hogy Schiller nemrég megjegyezte: egyetlen dolog késztetheti a bonni kormányt arra, hogy önállóan, tehát a Közös Piac többi tagállamaitól függetlenül, és már a közeljövőben tegyen valutapolitikai intézkedéseket, ez pedig az, ha a devizabeáramlás túlzott mértéket ért. A gazdasági minisztérium szóvivője kijelentette, hogy a gazdaságkutató intézeteknek a márkaárfolyam felszabadítására irányuló javaslatát tanulmányozzák. A Bundesbank nem volt hajlandó nyilatkozni a javaslatról, a hivatalos szóvivő még arra sem válaszolt, hogy egyáltalán megvitatják-e a banktanács szerdai ülésén akár a lebegő árfolyam bevezetését, akár a nyugatberlini intézetnek azt a javaslatát, hogy értékeljék fel a márkát. Svájci frank és Jen Brugger svájci gazdasági miniszter a hét végén kijelentette, hogy a kormány csak az ország külkereskedelmének szélsőséges kiegyensúlyozatlansága esetén szándékszik a svájci frank paritását megváltoztatni. „Jelenleg ez az eset nem forog fenn, a konjunkturális fellendülés belső jellegű” — tette hozzá a külföldi tudósítóknak adott nyilatkozatában. Svájc kormánya gazdaságstabilizálási törvényjavaslatot készít elő, amelyet majd népszavazásra bocsát. A tervezett intézkedésekről azonban Brugger nem közölt részleteket. A japán pénzügyminisztérium bejelentette, hogy enyhíti a devizakorlátozásokat. Ezzel az a célja, hogy lassítsa a japán devizatartalékok gyors növekedését és elejét vegye a jen felértékelésére irányuló követeléseknek. Kedden általános meglepetést keltett, hogy az intézkedéstervezet ellenére a szigetország külkereskedelmi minisztériumának szóvivője közölte: tanulmányozzák a jen esetleges felértékelésének kérdését. A szóvivő azonban részletekre nem volt hajlandó választ adni. Azzal a sajtóhírrel kapcsolatban sem foglalt állást, miszerint a minisztérium egyes beosztottjai nem hivatalos felértékelési tervet készítettek. Elképzelésük szerint a pénznem paritásának megváltoztatása akkor lesz tényleges vitatéma, ha az ország devizatartalékai meghaladják a 7 milliárd dollárt. Jelenleg a tartalékok szintje 5 milliárd. A jen 10 százalékos felértékelése nem befolyásolná komolyabban a gazdasági növekedés ütemét. Rekord magasságban a brit valutatartalékok Nagy-Britannia valutatartalékai áprilisban 43 millió font sterlinggel 1 milliárd 425 millió fontra emelkedtek és evvel az eddigi legmagasabb szintet érték el. Az emelkedés még nagyobb lehetett volna, de a brit kormány április folyamán 8 millió fontot fizetett vissza Nyugat-Németországnak az Európai Fizetési Unióval (EPU) kapcsolatos tartozás fejében. (E tartozás még az EPU 1958. évi megszűnése óta esedékes és Angliának ez év augusztusáig kellett visszafizetnie.) Január óta minden hónapban emelkedtek a brit tartalékok, márciusban 51 millió fonttal. A tartalékok újabb bővülése nem érte meglepetésként az üzleti köröket, mert a magas angol kamatláb következtében igen sok külföldi valuta áramlott az országba. A devizapiacon a font árfolyamára nem hatott a közlemény. (Reuter) Szimpozion Prágában Prágában megnyílt az Erópai Gazdasági Bizottság égisze alatt rendezett környezetvédelmi szimpozion. Az EGB eddigi gyakorlatának megfelelően a csehszlovák kormány meghívottjaként részt vesz a tanácskozáson az NDK delegációja is, noha ezt az EGB múlt heti ülésszakán több nyugati állam meg akarta akadályozni. Janez Stanovnik, az EGB főtitkára megnyitó beszédében kiemelte: a tanácskozás „átkeresztelése” és átszervezése nem érintheti a megbeszélés lényegét. ,A szimpozion, amelynek témája a környezetvédelem mellett a környezetfejlesztés, előreláthatólag egy hétig tart. Bíró József Kim Ir Szennél A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában tartózkodó Bíró József külkereskedelmi minisztert kedden délután fogadta Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a KNDK minisztertanácsának elnöke, és szívélyes baráti beszélgetést folytatott vele a két szocialista ország együttműködését érintő kérdésekről. A magyar külkereskedelmi miniszter Phenjanban megbeszéléseket folytatott Kim Ir-rel, a KNDK minisztertanácsa elnökének első helyettesével és Dzong Dzun Thek-kel, a minisztertanács elnökhelyettesével is. Ezeken a találkozókon a magyar—koreai gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről tanácskoztak. (MTI) Washington ingerült A márkafelértékelés javaslatára élesen reagált a nyugatnémet mezőgazdasági szövetség. A mezőgazdasági termelők arra hivatkoztak, hogy tavaly előtt a márka paritásának emelése súlyos anyagi veszteséget okozott nekik. Az újabb felértékelés olyan mértékben rontaná a mezőgazdasági lakosság bevételeit, hogy ezt semmiféle állami kártérítés nem pótolhatná. Franciaországban a DPA jelentése szerint viszás érzelmeket keltett a márka leplezett, vagy hivatalos felértékelésének lehetőségéről folyó vita. Párizsi pénzügyi körökben attól tartanak, hogy ez a vita csak további nyugtalanságot visz az amúgy is nehézségekkel és feszültségekkel küzködő nemzetközi valutarendszerbe. Párizsban utalnak arra is, hogy a márka beváltási árfolyamának egyoldalú felszabadítása, illetve lebegővé tétele ma már nem lehetséges, hiszen a Közös Piac tagállamai már megállapodtak abban, hogy összehangolják és szűkebb sávra szorítják valutájuknak a dollárral szembeni ingadozását. Párizsban mindenesetre szemmel láthatóan ellenzik azt, hogy az NSZK kormánya partnereitől független valutapolitikai intézkedést hozzon. Washingtonban bizonyos ingerültséggel nyilatkoznak az újabb dollár-izgalmakról. Az USA pénzügyi tisztviselői a Reuter jelentés szerint irracionálisnak, sőt természetellenesnek minősítették a dollár elleni spekulációs nyomást, hiszen — mint mondják — a kamatok szintje az Atlanti-óceán két oldalán közelebb került egymáshoz. A helyzet jelenleg nem ad okot komoly aggodalomra, hangoztatják ezek a tisztviselők, de hozzáteszik, hogy Washingtonban továbbra is gondos figyelemmel kísérik a devizapiaci fejleményeket. A Hatok ás Anglia tárgyalásai Brüsszelben A Nagy-Britannia és a Hatok küldöttségei között „helyettesi szinten” kedden tartott tárgyaláson Roy Denman, a brit küldöttség vezetője közölte, hogy Nagy-Britannia a következő három fő kérdésben szeretne engedményeket elérni: 1. Az exporthitelgaranciák közös piaci szabályozásának módját hároméves haladékkal szeretné alkalmazni; 2. a dömpingellenes rendszabályokat öt évig érvénybe szeretné tartani a közös piaci országokkal folytatott kereskedelmet kivéve; 2. a közös piaci országok és egyes kívülálló országok (elsősorban a szocialista országok) közötti kereskedelemben alkalmazott liberalizált importlistákat néhány hónap haladékkal kívánja alkalmazni. Fokozódik a diplomáciai aktivitás a közös piaci brit belépésről folyó miniszteri tárgyalások újabb menete előtt, amelyre május 11-én és 12-én kerül sor Brüsszelben. Jól értesült körök szerint Brandt nyugatnémet kancellár, aki szerdán nem hivatalos látogatásra Nagy- Britanniába utazik, csütörtökön megbeszéléseket folytat Heath brit miniszterelnökkel a csatlakozás problémáiról. Pompidou francia elnök kedden a francia kormány tagjaival és francia közös piaci szakértőkkel megvitatta a brüsszeli tanácskozásokkal kapcsolatos francia álláspontot. Jól informált források szerint a francia elnök 50 százalékos esélyt ad a brit csatlakozásra. Franciaország továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy Nagy-Britanniának ne adjanak olyan engedményeket, amelyeket a többi közös piaci ország sem élvez. IMAGRÓL NAPRA ♦ IJJABB SPEKULÁCIÓS HULLÁM borította el a nyugati devizapiacokat és egyre több szó esik a nyugatnémet márka felértékelésének lehetőségéről. Az összefoglalónkban ismertetett fejlemények hátterét a második oldalon közölt cikk rajzolja meg, amely az alapvető problémát a dollár túlértékeltségében látja. Úgy tűnik, hogy a nyugatnémet jegybank kénytelen lesz önállóan cselekedni, bár jobban szeretne közös nyugat-európai akcióval védekezni a „dollárözön” ellen. ♦ Élesen bírálja a közös piac mezőgazdasági politikáját és protekcionizmusát több amerikai szóvivő. Az USA bonni nagykövete odáig ment, hogy figyelmeztette Amerika kereskedelmi partnereit a várható kedvezőtlen politikai következményekre. Az amerikai szemrehányásokat azonban mintha cáfolná a negyedik oldalunkon közölt jelentés, amely szerint tavaly ugrásszerűen megnövekedett az Egyesült Államok mezőgazdasági exportja a Hatok országaiba. ♦ JÓL INDULT A SZOVJET ÖTÉVES TERV — ezt bizonyítják az ország iparának 1971 első negyedévi fejlődéséről nyilvánosságra hozott adatok. A termelés továbbra is gyorsan növekedett, a termelékenység 7 százalékkal volt magasabb a múlt év hasonló időszakához képest. Különösen gyorsan fejlődtek a népgazdaság fejlesztése szempontjából meghatározónak tekintett ágak, a vegyipar, a gépipar és a fémfeldolgozás. ♦ TÉVEDTEK A JUGOSZLÁV KÖZGAZDASÁGI INTÉZETEK, amikor 1971 első felére a beruházások visszaesését jósolták. Ugyanígy nem állja meg a helyét a külkereskedelmi forgalom alakulására vonatkozó előrejelzésük sem. A jugoszláv gazdaságban a devalváció ellenére a behozatal gyorsabban fejlődött, mint a kivitel, a bankok pedig féktelen beruházásokba kezdtek. Ezeken a területeken, úgy látszik, olyan törvények uralkodnak, amelyeken már semmilyen gazdasági logika sem segíthet —- írja a Sajtószemle rovatunkban közölt cikk. ♦ A MAGYAR KÖNNYŰIPARI VÁLLALATOK A NEHÉZSÉGEK ELLENÉRE több mint 5 százalékkal növelték termelésüket és az értékesítés ennél nagyobb mértékben nőtt. A belkereskedelmi értékesítés mintegy 19 százalékkal volt magasabb, de a külkereskedelem rendelkezésére felajánlott árualapok nem bővültek. A tőkés exportnál az állami támogatás degresszivitása is hozzájárul ahhoz, hogy jóval kevesebb áru áll a külkereskedelem rendelkezésére, mint egy évvel korábban. A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER MOSZKVÁBAN Kedden Moszkvába érkezett Schumann francia külügyminiszter. Látogatására annak a megállapodásnak alapján került sor, melyet az elmúlt év őszén Pompidou francia elnök moszkvai utazása során Franciaország és a Szovjetunió külügyminiszterei rendszeres konzultációira vonatkozóan kötöttek. Az MTI párizsi tudósítója jelenti, hogy a francia fővárosban nagy várakozással tekintenek Schumann tárgyalásai elé, amely a Les Echos című lap szerint „új stílusú együttműködést” vezet be a két ország között. A gaulleista La Nation című lap pedig úgy vélekedik, hogy új szakasz nyílik meg a szovjet— francia együttműködésben. A moszkvai Izvesztyija is nagy jelentőséget tulajdonít a látogatásnak és azt a meggyőződését hangoztatja, hogy Schumann moszkvai tárgyalásai a kooperáció kiszélesedéséhez fognak hozzájárulni. Ismeretes, hogy szovjet részről nagyra értékelik a szovjet—francia gazdasági együttműködés szervezett és tervszerű fejlődését, melyet — mint a DPA rámutat — példaként szoktak idézni a nyugati országokkal fenntartott kapcsolatok vonatkozásában. . A megbeszélések napirendjén a világpolitika nagy problémái, a két ország politikai és gazdasági kapcsolatai szerepelnek. Francia források emlékeztetnek arra, hogy Pompidou múlt őszi látogatásakor már szó esett a francia ipar bekapcsolódásáról a hatalmas volumenű új szovjet beruházásokba, Szibéria természeti kincsei kiaknázásában való részvételről és arról a lehetőségről, hogy mindezzel kapcsolatban hosszú lejáratú 10—12 éves együttműködési megállapodások jöjjenek létre. Azóta a két ország szakértői már megkezdték több ágazat problémáinak részletes vizsgálatát és valószínű, hogy Schumann megbeszélései során áttekintik az eddigi előrehaladást. Az Ekorassz szovjet gazdasági hírügynökség ismerteti Seydoux moszkvai francia nagykövet nemrégiben adott nyilatkozatát, amelyben a francia diplomata egyebek között arról szólt, hogy a Szovjetunió és Franciaország között már De Gaulle elnök 1966-os szovjetunióbeli látogatása óta jelentékenyen fejlődött a gazdasági, tudományos és technológiai együttműködés és ennek adott új lendületet Pompidou múlt őszi moszkvai útja. A nagykövet kiemelte, hogy az elmúlt öt év alatt, 1965-től 1970-ig, a két ország külkereskedelmi forgalma megduplázódott és a nyugati országok között Franciaország a Szovjetunió legnagyobb gép- és felszerelés szállítója. Ugyanakkor a franciák a fő vásárlói a szovjet traktoroknak és golyóscsapágyaknak. Hangsúlyozta, hogy a gépipari termékek árucseréjében további nagy lehetőségek vannak. A Reuter moszkvai jelentése szerint a gazdasági kérdések fontos szerepet játszanak majd a tárgyalásokon, de nem valószínű, hogy a külügyminiszterek azok részleteivel fognak foglalkozni. Nagy figyelmet szentelnek majd ezeknek olyan vonatkozásban, hogy jelentős eszközei a szovjet—francia kapcsolatok további erősítésének. Bírálatok tüzében a Hatok agrárpolitikája Egyre többen emeltek szót a protekcionizmus térhódítása ellen az elmúlt napokban. Lapunkban is ismertettük U Thant ENSZ-főtitkárnak az EGB ülésszakán elhangzott felszólalását, amelyben a kereskedelempolitika további liberalizálásának szükségességét hirdette. Brüsszeli NATO-berkekben aggodalmat kezd kelteni az USA és a Hatok egymás közti kereskedelmében terjedő protekcionizmus. A két nagy gazdasági hatalom vitájában újabban Stans amerikai kereskedelmi miniszter, az USA bonni nagykövete és Wilson brit ellenzéki vezér is felszólalt. A hivatalos látogatáson Ausztriában tartózkodó Maurice Stans az Egyesült Államok jelenlegi gondjairól szólva jelentős teret szentelt a kereskedelempolitikának. Az amerikai külkereskedelem kedvezőtlen alakulását főként egyes országok tisztességtelen versengései okozták. Ezek között említette a Közös Piac mezőgazdasági politikáját. Gondot okoz az USA-nak a nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások szaporodása is, valamint a GATT-szabályoknak ellentmondó politika érvényesülése egyes országokban. Stans ezzel azt állította szembe, hogy az amerikai piac jelenleg a legszabadabb és legnyíltabb a világon. Az amerikai kereskedelempolitika alapvető kérdése manapság az, hogyan tud az USA alkalmazkodni a gyors változásokhoz oly módon, hogy ez ne mondjon ellent kereskedelempolitikájának, amely a további liberalizálásra és a kedvező feltételek közötti kölcsönösen nyílt kereskedelemre irányul. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok nem vonul vissza a gazdasági elszigeteltségbe, de nem folytathat nyílt kereskedelmet olyan államokkal, amelyek nem veszik tudomásul, hogy a multinacionalizmus időszakában élünk. Stans beszédénél erősebb hangot ütött meg müncheni beszédében Kenneth Rush, az USA bonni nagykövete. Bírálta az Egyesült Államok néhány kereskedelmi partnerének politikáját és arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági megosztottság kedvezőtlen politikai következményekkel járhat. Az Egyesült Államokban tavaly megerősödött a protekcionista irányzat, de ez a kereskedelmi partnerek politikájára vezethető vissza. Bush élesen bírálta többek között a japán textilipart, de beszéde nagyobb részében a Hatok közös mezőgazdasági politikáját támadta. A mesterségesen magas támogatási árak és a különböző illetékek igen költséges mechanizmust hoztak létre az EGK-ban. Ha a termelést nem szabályozzák, a mezőgazdasági politika oda vezet, hogy hatalmas feleslegek keletkeznek. Ezek esetleges értékesítése a világpiacon károsan befolyásolja a normális kereskedelmi kapcsolatokat. Ténylegesen arról van szó, hogy a közösség a mezőgazdaságában mutatkozó gazdasági, szociális és politikai problémákat közös mechanizmusán keresztül a kívülállókra hárítja át. Wilson volt brit miniszterelnök szintén helyteleníti a Hatok mezőgazdasági politikáját. Ez derült ki beszédéből, amelyet az Egyesült Államokban tartott. A brit munkáspárti árnyékkormány feje elmondotta: Anglia közös piaci csatlakozása attól függ, befelé tekintő, avagy kifelé nyitott kereskedelempolitikát követ-e majd a kibővített közösség. Hangoztatta, a Hatoknak el kell ejteniök a mezőgazdasági politika főbb protekcionista intézkedéseit. A kereskedelempolitika liberalizálása érdekében össze kell fogniuk az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában jelentkezett liberális erőknek, s meg kell akadályozniuk a protekcionizmus további térhódítását a világkereskedelemben — hangsúlyozta a volt kormányfő. (Reuter, APA)