Világgazdaság, 1971. május (3. évfolyam, 84/579-103/598. szám)

1971-05-05 / 85. (580.) szám

VILSGGA­ZDASAG 1971. MÁJUS 5., SZERDA H1. ÉVFOLYAM, 85. (580.) SZÁM Erősödik a márkaspekuláció Egyre több szó esik a nyugatnémet márka felértékelésének lehetőségéről, miután a nyugatnémet gazdaságkutató intézetek javaslata, amelyet tegnapi szá­munkban ismertettünk, újabb tápot adott a spekulációs márkavásárlásnak. A le­begő árfolyam bevezetésére vagy a márka felértékelésére irányuló javaslatokat a kormány hivatalosan nem tette magáévá, sőt azt is tagadják, hogy a miniszter­­tanács csütörtöki, vagy a központi banktanács szerdai ülésén valutapolitikai intézkedést szándékoznak hozni. Könnyen lehetséges azonban, hogy a jelentés közzététele által kiváltott spekulációs hullám végül is a javasolt lépések vala­melyikének megtételére kényszeríti a bonni vezetőket. A márka mellett a japán jen és a svájci frank is a felértékelésre esedékes valuták között szerepel. Svájc­ban cáfolják a paritásváltoztatás mindenféle tervét. Japánban már elismerik, hogy a kormány tanulmányozza a felértékelés lehetőségét. A nyugat-európai devizapiacokon kedden rendkívül ideges volt a han­gulat. A spekulációs dollárkínálat fel­élénkült és a központi bankok, főleg az NSZK-ban, Hollandiában és Svájc­ban tekintélyes intervenciós vásárlá­sokra kényszerültek. Frankfurtban a Bundesbank a DPA értesülése szerint néhány óra alatt majdnem egymilliárd dollárt vásárolt fel a 3,63 márkás in­tervenciós árfolyamon. A dollár a Reu­­ter-iroda jelentései szerint valameny­­nyi nyugat-európai pénzügyi központ­ban a mélyponton áll. A devizapiaci fejleményekkel párhu­zamosan folytatódott az arany árának emelkedése is. A londoni szabadpiacon 43 centtel 39,86 dollárra emelkedett az unciánkénti jegyzés a déli árrögzítés­­kor, bár délután nyereségrealizáló kí­nálat hatására kissé visszaesett. Lon­doni arany kereskedői körökben való­színűnek tartják, hogy az aranyár ha­marosan eléri a 40 dollárt. Zürichben valóban kötöttek is ügyleteket ezen az áron, de a délelőtti középárfolyam csak 39,90 dollár volt, 48 centtel magasabb, mint az előző napon. Korrekciós intézkedés A devizapiacokon egyöntetű az a vé­lemény, hogy a közeljövőben valami­lyen „korrekciós intézkedésnek” kell bekövetkeznie, tekintettel a dollárt beáramlás újabb erősödésére és a dollár árfolyamának gyengülésére. Az érdek­lődés Bonn felé irányul, hiszen az újabb spekulációs mozgás kiváltója a nyugatnémet gazdaságkutató intézetek javaslata volt, amelyet tegnapi szá­munkban ismertettünk. Bonnban a DPA jelentése szerint még nem tudják, hogyan reagáljanak a kialakult hely­zetre. Ma délután tartja szokásos ülé­sét a nyugatnémet jegybank központi tanácsa, s ennek ülésén Schiller gazda­sági miniszter, és Hankel, a miniszté­rium valutaszakértője is részt vesz. Tájékozott frankfurti körökben rá­mutatnak arra, hogy a gazdaságkutató intézetek nem a központi banknak, ha­nem a kormánynak címezték javasla­tukat. A minisztertanács csütörtökön tart ülést, ettől azonban valutapoli­tikai döntés nem várható, mert Brandt kancellár aznap Londonban tartózko­dik. Múlt csütörtökön Schiller bejelen­tette, hogy hamarosan javaslatokat ter­jeszt a minisztertanács elé, további stabilizálási intézkedésekről. A Reuter tudósítója ezzel kapcsolatban emlékez­tet arra, hogy Schiller nemrég meg­jegyezte: egyetlen dolog késztetheti a bonni kormányt arra, hogy önállóan, tehát a Közös­ Piac többi tagállamaitól függetlenül, és már a közeljövőben tegyen valutapolitikai intézkedéseket, ez pedig az, ha a devizabeáramlás túl­zott mértéket ért. A gazdasági­­ minisztérium szóvivője kijelentette, hogy a gazdaságkutató in­tézeteknek a márkaárfolyam felszaba­dítására irányuló javaslatát tanulmá­nyozzák. A Bundesbank nem volt haj­landó nyilatkozni a javaslatról, a hi­vatalos szóvivő még arra sem vála­szolt, hogy egyáltalán megvitatják-e a banktanács szerdai ülésén akár a lebegő árfolyam bevezetését, akár a nyugat­berlini intézetnek azt a javaslatát, hogy értékeljék fel a márkát. Svájci frank és Jen Brugg­er svájci gazdasági miniszter a hét végén kijelentette, hogy a kormány csak az ország külkereskedelmének szélsőséges kiegyensúlyozatlansága ese­tén szándékszik a svájci frank paritá­sát megváltoztatni. „Jelenleg ez az eset nem forog fenn, a konjunkturális fel­lendülés belső jellegű” — tette hozzá a külföldi tudósítóknak adott nyilatko­zatában. Svájc kormánya gazdaság­stabilizálási törvényjavaslatot készít elő, amelyet majd népszavazásra bocsát. A tervezett intézkedésekről azonban Brugger nem közölt részleteket. A japán pénzügyminisztérium be­jelentette, hogy enyhíti a devizakorláto­zásokat. Ezzel az a célja, hogy lassítsa a japán devizatartalékok gyors növeke­dését és elejét vegye a jen felértékelé­sére irányuló követeléseknek. Kedden általános meglepetést keltett, hogy az intézkedéstervezet ellenére a sziget­­ország külkereskedelmi minisztériumá­nak szóvivője közölte: tanulmányozzák a jen esetleges felértékelésének kérdé­sét. A szóvivő azonban részletekre nem volt hajlandó választ adni. Azzal a sajtóhírrel kapcsolatban sem foglalt ál­lást, miszerint a minisztérium egyes beosztottjai nem hivatalos felértékelési tervet készítettek. Elképzelésük szerint a pénznem paritásának megváltoztatása akkor lesz tényleges vitatéma, ha az ország devizatartalékai meghaladják a 7 milliárd dollárt. Jelenleg a tartalékok szintje 5 milliárd. A jen 10 százalékos felértékelése nem befolyásolná komo­lyabban a gazdasági növekedés ütemét. Rekord magasságban a brit valutatartalékok Nagy-Britannia valutatartalékai áp­rilisban 43 millió font sterlinggel 1 mil­liárd 425 millió fontra emelkedtek és evvel az eddigi legmagasabb szintet érték el. Az emelkedés még nagyobb lehetett volna, de a brit kormány áp­rilis folyamán 8 millió fontot fizetett vissza Nyugat-Németországnak az Euró­pai Fizetési Unióval (EPU) kapcsolatos tartozás fejében. (E tartozás még az EPU 1958. évi megszűnése óta esedékes és Angliának ez év augusztusáig kel­lett visszafizetnie.) Január óta minden hónapban emelkedtek a brit tartalékok, márciusban 51 millió fonttal. A tarta­lékok újabb bővülése nem érte meg­lepetésként az üzleti köröket, mert a magas angol kamatláb következtében igen sok külföldi valuta áramlott az országba. A devizapiacon a font ár­folyamára nem hatott a közlemény. (Reuter) Szimpozion Prágában Prágában megnyílt az Erópai Gazda­sági Bizottság égisze alatt rendezett kör­nyezetvédelmi szimpozion. Az EGB ed­digi gyakorlatának megfelelően a cseh­szlovák kormány meghívottjaként részt vesz a tanácskozáson az NDK delegá­ciója is, noha ezt az EGB múlt heti ülésszakán több nyugati állam meg akarta akadályozni. Janez Stanovnik, az EGB főtitkára megnyitó beszédében kiemelte: a ta­nácskozás „átkeresztelése” és átszerve­zése nem érintheti a megbeszélés lénye­gét. ,A szimpozion, amelynek témája a környezetvédelem mellett a környezet­fejlesztés, előreláthatólag egy hétig tart. Bíró József Kim Ir Szennél A Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság fővárosában tartózkodó Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisztert kedden délután fogadta Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának fő­titkára, a KNDK minisztertanácsának elnöke, és szívélyes baráti beszélgetést folytatott vele a két szocialista ország együttműködését érintő kérdésekről. A magyar külkereskedelmi miniszter Phenjanban megbeszéléseket folytatott Kim Ir-rel, a KNDK minisztertanácsa elnökének első helyettesével és Dzong Dzun Thek-kel, a minisztertanács el­nökhelyettesével is. Ezeken a találkozó­kon a magyar—koreai gazdasági kap­csolatok fejlesztésének lehetőségeiről tanácskoztak. (MTI) Washington ingerült A márkafelértékelés javaslatára éle­sen reagált a nyugatnémet mezőgazda­­sági szövetség. A mezőgazdasági ter­melők arra hivatkoztak, hogy tavaly előtt a márka paritásának emelése sú­lyos anyagi veszteséget okozott nekik. Az újabb felértékelés olyan mértékben rontaná a mezőgazdasági lakosság be­vételeit, hogy ezt semmiféle állami kár­térítés nem pótolhatná. Franciaországban a DPA jelentése szerint viszás érzelmeket keltett a márka leplezett, vagy hivatalos felérté­kelésének lehetőségéről folyó vita. Párizsi pénzügyi körökben attól tarta­nak, hogy ez a vita csak további nyug­talanságot visz az amúgy is nehézségek­kel és feszültségekkel küzködő nem­zetközi valutarendszerbe. Párizsban utalnak arra is, hogy a márka bevál­tási árfolyamának egyoldalú felszaba­dítása, illetve lebegővé tétele ma már nem lehetséges, hiszen a Közös Piac tagállamai már megállapodtak abban, hogy összehangolják és szűkebb sávra szorítják valutájuknak a dollárral szembeni ingadozását. Párizsban min­denesetre szemmel láthatóan ellenzik azt, hogy az NSZK kormánya partne­reitől független valutapolitikai intézke­dést hozzon. Washingtonban bizonyos ingerültség­gel nyilatkoznak az újabb dollár-izgal­makról. Az USA pénzügyi tisztviselői a Reuter jelentés szerint irracionálisnak, sőt természetellenesnek minősítették a dollár elleni spekulációs nyomást, hi­szen — mint mondják — a kamatok szintje az Atlanti-óceán két oldalán közelebb került egymáshoz. A helyzet jelenleg nem ad okot komoly aggo­dalomra, hangoztatják ezek a tiszt­viselők, de hozzáteszik, hogy Washing­tonban továbbra is gondos figyelemmel kísérik a devizapiaci fejleményeket. A Hatok ás Anglia tárgyalásai Brüsszelben A Nagy-Britannia és a Hatok kül­döttségei között „helyettesi szinten” kedden tartott tárgyaláson Roy Denman, a brit küldöttség vezetője közölte, hogy Nagy-Britannia a következő három fő kérdésben szeretne engedményeket el­érni: 1. Az exporthitelgaranciák közös piaci szabályozásának módját hároméves ha­ladékkal szeretné alkalmazni; 2. a dömpingellenes rendszabályokat öt évig érvénybe szeretné tartani a közös piaci országokkal folytatott keres­kedelmet kivéve; 2. a közös piaci országok és egyes kí­vülálló országok (elsősorban a szocia­lista országok) közötti kereskedelemben alkalmazott liberalizált importlistákat néhány hónap haladékkal kívánja al­kalmazni. Fokozódik a diplomáciai aktivitás a közös piaci brit belépésről folyó minisz­teri tárgyalások újabb menete előtt, amelyre május 11-én és 12-én kerül sor Brüsszelben. Jól értesült körök sze­rint Brandt nyugatnémet kancellár, aki szerdán nem hivatalos látogatásra Nagy- Britanniába utazik, csütörtökön meg­beszéléseket folytat Heath brit minisz­terelnökkel a csatlakozás problémáiról. Pompidou francia elnök kedden a francia kormány tagjaival és francia közös piaci szakértőkkel megvitatta a brüsszeli tanácskozásokkal kapcsolatos francia álláspontot. Jól informált for­rások szerint a francia elnök 50 száza­lékos esélyt ad a brit csatlakozásra. Franciaország továbbra is azt az állás­pontot képviseli, hogy Nagy-Britanniá­­nak ne adjanak olyan engedményeket, amelyeket a többi közös piaci ország sem élvez. I­MAGRÓL NAPRA ♦ IJJABB SPEKULÁCIÓS HULLÁM borította el a nyugati devizapiaco­kat és egyre több szó esik a nyugatnémet márka felértékelésének le­hetőségéről. Az összefoglalónkban ismertetett fejlemények hátterét a második oldalon közölt cikk rajzolja meg, amely az alapvető problémát a dollár túlértékeltségében látja. Úgy tűnik, hogy a nyugatnémet jegy­bank kénytelen lesz önállóan cselekedni, bár jobban szeretne közös nyugat-európai akcióval védekezni a „dollárözön” ellen. ♦ Élesen bírálja a közös piac mezőgazdasági politiká­ját és protekcionizmusát több amerikai szóvivő. Az USA bonni nagy­követe odáig ment, hogy figyelmeztette Amerika kereskedelmi part­nereit a várható kedvezőtlen politikai következményekre. Az amerikai szemrehányásokat azonban mintha cáfolná a negyedik oldalunkon kö­zölt jelentés, amely szerint tavaly ugrásszerűen megnövekedett az Egyesült Államok mezőgazdasági exportja a Hatok országaiba. ♦ JÓL INDULT A SZOVJET ÖTÉVES TERV — ezt bizonyítják az ország iparának 1971 első negyedévi fejlődéséről nyilvánosságra hozott ada­tok. A termelés továbbra is gyorsan növekedett, a termelékenység 7 százalékkal volt magasabb a múlt év hasonló időszakához képest. Kü­lönösen gyorsan fejlődtek a népgazdaság fejlesztése szempontjából meghatározónak tekintett ágak, a vegyipar, a gépipar és a fémfeldol­gozás. ♦ TÉVEDTEK A JUGOSZLÁV KÖZGAZDASÁGI INTÉZETEK, amikor 1971 első felére a beruházások visszaesését jósolták. Ugyanígy nem állja meg a helyét a külkereskedelmi forgalom alakulására vonatkozó előrejelzésük sem. A jugoszláv gazdaságban a devalváció ellenére a behozatal gyorsabban fejlődött, mint a kivitel, a bankok pedig féktelen beruházásokba kezdtek. Ezeken a területeken, úgy látszik, olyan törvé­nyek uralkodnak, amelyeken már semmilyen gazdasági logika sem se­gíthet —- írja a Sajtószemle rovatunkban közölt cikk. ♦ A MAGYAR KÖNNYŰIPARI VÁLLALATOK A NEHÉZSÉGEK EL­LENÉRE több mint 5 százalékkal növelték termelésüket és az értéke­sítés ennél nagyobb mértékben nőtt. A belkereskedelmi értékesítés mintegy 19 százalékkal volt magasabb, de a külkereskedelem rendel­kezésére felajánlott árualapok nem bővültek. A tőkés exportnál az ál­lami támogatás degresszivitása is hozzájárul ahhoz, hogy jóval keve­sebb áru áll a külkereskedelem rendelkezésére, mint egy évvel koráb­ban. A FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER MOSZKVÁBAN Kedden Moszkvába érkezett Schu­mann francia külügyminiszter. Látoga­tására annak a megállapodásnak alap­ján került sor, melyet az elmúlt év őszén Pompidou francia elnök moszk­vai utazása során Franciaország és a Szovjetunió külügyminiszterei rendsze­res konzultációira vonatkozóan kötöt­tek. Az MTI párizsi tudósítója jelenti, hogy a francia fővárosban nagy várakozással tekintenek Schumann tárgyalásai elé, amely a Les Echos című lap szerint „új stílusú együttműködést” vezet be a két ország között. A gaulleista La Nation című lap pedig úgy vélekedik, hogy új szakasz nyílik meg a szovjet— francia együttműködésben. A moszkvai Izvesztyija is nagy jelen­tőséget tulajdonít a látogatásnak és azt a meggyőződését hangoztatja, hogy Schumann moszkvai tárgyalásai a ko­operáció kiszélesedéséhez fognak hozzá­járulni. Ismeretes, hogy szovjet részről nagyra értékelik a szovjet—francia gazdasági együttműködés szervezett és tervszerű fejlődését, melyet — mint a DPA rámutat — példaként szoktak idézni a nyugati országokkal fenntar­tott kapcsolatok vonatkozásában. . A megbeszélések napirendjén a világ­­politika nagy problémái, a két ország politikai és gazdasági kapcsolatai sze­repelnek. Francia források emlékeztetnek arra, hogy Pompidou múlt őszi látogatásakor már szó esett a francia ipar bekapcsoló­dásáról a hatalmas volumenű új szov­jet beruházásokba, Szibéria természeti kincsei kiaknázásában való részvételről és arról a lehetőségről, hogy mindezzel kapcsolatban hosszú lejáratú 10—12 éves együttműködési megállapodások jöjjenek létre. Azóta a két ország szak­értői már megkezdték több ágazat problémáinak részletes vizsgálatát és valószínű, hogy Schumann megbeszélé­sei során áttekintik az eddigi előre­haladást. Az Ekorassz szovjet gazdasági hír­­ügynökség ismerteti Seydoux moszkvai francia nagykövet nemrégiben adott nyilatkozatát, amelyben a francia dip­lomata egyebek között arról szólt, hogy a Szovjetunió és Franciaország között már De Gaulle elnök 1966-os szovjet­unióbeli látogatása óta jelentékenyen fejlődött a gazdasági, tudományos és technológiai együttműködés és ennek adott új lendületet Pompidou múlt őszi moszkvai útja. A nagykövet kiemelte, hogy az elmúlt öt év alatt, 1965-től 1970-ig, a két ország külkereskedelmi forgalma megduplázódott és a nyugati országok között Franciaország a Szov­jetunió legnagyobb gép- és felszerelés szállítója. Ugyanakkor a franciák a fő vásárlói a szovjet traktoroknak és golyóscsapágyaknak. Hangsúlyozta, hogy a gépipari termékek árucseréjében to­vábbi nagy lehetőségek vannak. A Reuter moszkvai jelentése szerint a gazdasági kérdések fontos szerepet játszanak majd a tárgyalásokon, de nem valószínű, hogy a külügyminiszte­rek azok részleteivel fognak foglal­kozni. Nagy figyelmet szentelnek majd ezeknek olyan vonatkozásban, hogy je­lentős eszközei a szovjet—francia kap­csolatok további erősítésének. Bírálatok tü­zében a Hatok agrárpolitikája Egyre többen emeltek szót a protek­cionizmus térhódítása ellen az elmúlt napokban. Lapunkban is ismertettük U Thant ENSZ-főtitkárnak az EGB ülésszakán elhangzott felszólalását, amelyben a kereskedelempolitika to­vábbi liberalizálásának szükségességét hirdette. Brüsszeli NATO-berkekben aggodalmat kezd kelteni az USA és a Hatok egymás közti kereskedelmében terjedő protekcionizmus. A két nagy gazdasági hatalom vitájában újabban Stans amerikai kereskedelmi miniszter, az USA bonni nagykövete és Wilson brit ellenzéki vezér is felszólalt. A hivatalos látogatáson Ausztriában tartózkodó Maurice Stans az Egyesült Államok jelenlegi gondjairól szólva jelentős teret szentelt a kereskedelem­politikának. Az amerikai külkereskede­lem kedvezőtlen alakulását főként egyes országok tisztességtelen versen­gései okozták. Ezek között említette a Közös Piac mezőgazdasági politikáját. Gondot okoz az USA-nak a nem vám­jellegű kereskedelmi korlátozások sza­porodása is, valamint a GATT-szabá­­lyoknak ellentmondó politika érvénye­sülése egyes országokban. Stans ezzel azt állította szembe, hogy az amerikai piac jelenleg a legszabadabb és leg­nyíltabb a világon. Az amerikai kereskedelempolitika alapvető kérdése manapság az, hogyan tud az USA alkalmazkodni a gyors változásokhoz oly módon, hogy ez ne mondjon ellent kereskedelempolitiká­jának, amely a további liberalizálásra és a kedvező feltételek közötti kölcsö­nösen nyílt kereskedelemre irányul. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok nem vonul vissza a gazdasági elszigeteltségbe, de nem foly­tathat nyílt kereskedelmet olyan álla­mokkal, amelyek nem veszik tudomásul, hogy a multinacionalizmus időszaká­ban élünk. Stans beszédénél erősebb hangot ütött meg müncheni beszédében Ken­neth Rush, az USA bonni nagykövete. Bírálta az Egyesült Államok néhány ke­reskedelmi partnerének politikáját és arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági megosztottság kedvezőtlen politikai kö­vetkezményekkel járhat. Az Egyesült Államokban tavaly megerősödött a pro­tekcionista irányzat, de ez a kereske­delmi partnerek politikájára vezethető vissza. Bush élesen bírálta többek kö­zött a japán textilipart, de beszéde na­gyobb részében a Hatok közös mező­­gazdasági politikáját támadta. A mes­terségesen magas támogatási árak és a különböző illetékek igen költséges me­chanizmust hoztak létre az EGK-ban. Ha a termelést nem szabályozzák, a mezőgazdasági politika oda vezet, hogy hatalmas feleslegek keletkeznek. Ezek esetleges értékesítése a világpiacon ká­rosan befolyásolja a normális kereske­delmi kapcsolatokat. Ténylegesen arról van szó, hogy a közösség a mezőgazda­ságában mutatkozó gazdasági, szociális és politikai problémákat közös mecha­nizmusán keresztül a kívülállókra há­rítja át. Wilson volt brit miniszterelnök szin­tén helyteleníti a Hatok mezőgazdasá­gi politikáját. Ez derült ki beszédéből, amelyet az Egyesült Államokban tar­tott. A brit munkáspárti árnyékkor­mány feje elmondotta: Anglia közös piaci csatlakozása attól függ, befelé te­kintő, avagy kifelé nyitott kereskede­lempolitikát követ-e majd a kibővített közösség. Hangoztatta, a Hatoknak el kell ejteniök a mezőgazdasági politika főbb protekcionista intézkedéseit. A ke­reskedelempolitika liberalizálása érde­kében össze kell fogniuk az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában je­lentkezett liberális erőknek, s meg kell akadályozniuk a protekcionizmus to­vábbi térhódítását a világkereskede­lemben — hangsúlyozta a volt kor­mányfő. (Reuter, APA)

Next