Világgazdaság, 1971. június (3. évfolyam, 104/599-125/620. szám)
1971-06-01 / 104. (599.) szám
STANS NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLETET JAVASOL „Az USA átértékeli kereskedelmi politikáját” Stans amerikai kereskedelmi miniszter tegnap bejelentette: az Egyesült Államok javasolja, hogy hívjanak össze nemzetközi tanácskozást a kereskedelem és a beruházások problémáinak megvitatására. Előterjesztését a gazdasági tömbök és egyes országok fokozódó protekcionizmusával indokolta. E javaslat megtételére alkalmasint a dollárválsággal kapcsolatban elhangzott kritikák indították az amerikai gazdaságpolitika irányítóit, de valószínűleg egyéb motívumok is szerepeltek benne. Az amerikai vezetőket nem hagyhatja közömbösen — a kifelé mutatott egykedvűség ellenére sem — a fizetési mérleg rohamos gyengülése, a kereskedelmi mérleg deficitje, az amerikai részesedés visszaesése a világkereskedelemben. Az amerikai kereskedelmi miniszter javaslatának előterjesztésére a Nemzetközi Gyapjútextil Szervezet közgyűlése szolgáltatott alkalmat. Az OECD miniszteri tanácsának június 7-én kezdődő ülésszaka pedig — előzetes jelentések szerint — Rogers külügyminiszternek nyújt majd lehetőséget arra, hogy javasolja egy tanácsadó csoport alakítását. Ennek lenne feladata előkészíteni a legfontosabb gazdaság- és valutapolitikai jellegű problémák megvitatására hivatott magas szintű tárgyalásokat. E megbeszéléseken az Egyesült Államok megmagyarázná és védelmezné álláspontját a valutapolitikával, a külföldi beruházások és az agrártermékek kereskedelmével kapcsolatban. Washingtoni nyilatkozatában Stans a következőket mondotta: az Egyesült Államok mélyrehatóan értékeli kereskedelmi politikáját, és kívánatos, hogy más országok is kövessék ezt a példát. Amerika — mondotta — továbbra is elkötelezettnek tekinti magát a „fair” és nyitott kereskedelem elveihez. De „sem egy ország, sem egy tömb nem rejtőzhet el a megerősített protekcionista állások falai mögött”. Nem folytathatunk — tette hozzá — nyílt kereskedelmet, ha nemzetek zárt tömbjei léteznek. Az Egyesült Államoktól nem várható, hogy a szabad kereskedelem és a szabad beruházások politikáját folytatja, csak akkor, ha más országok hasonlóan cselekszenek. Az amerikai áruk előtt nem zárulhatnak be a külső piacok, más országok önkényes diszkriminációja miatt, meg kell gyorsítani valamennyi ország kooperációját a nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások leépítésére. Szükségessé vált — folytatta Stans —, hogy újból megvizsgálják a GATT szerepét, abból a célból, hogy előírásainak inkább érvényt szerezzenek és azok megtartását valamennyi társország részéről jobban biztosítsák. „Az utóbbi évtizedben ilyen vagy olyan módon hátrányosabb helyzetbe került a versenyképesség szempontjából az amerikai kereskedelem és az amerikai áru. Útjában számos nyilvánosságra nem hozott intézkedés, adminisztratív szabály, adóügyi disszkrimináció, importkorlátozás, export-szubvenció és preferenciális kereskedelmi megállapodás akadályozza — hangoztatta az amerikai miniszter. E megkülönböztetésekhez folyamodva, fő kereskedelmi partnereink némelyike megsérti a GATT előírásait” — fűzte hozzá. „Közeleg az idő, midőn a most ismertetett körülmények szükségessé teszik, hogy a világ nemzetei tanácskozásra gyűljenek össze és történelmi jelentőségű konferenciát tartsanak a kereskedelem és a beruházás kérdéseiről” — jelentette ki Stans. A nyilatkozat további részében a miniszter az amerikai textilimporttal foglalkozott, amelynek helyzete — úgymond — megoldást igényel. Az amerikai textiliparban 100 ezer munkahely ment veszendőbe, s az utóbbi két esztendőben 549 üzemet zártak be. Az USA textiliparának termelése 25 százalékkal csökkent a múlt évben, ugyanakkor az import 28 százalékkal részesedett az amerikai gyapjútermék-piac ellátásában. A dollárválság és az amerikai külkereskedelem „agreszívebbé" tételére irányuló elképzelések közötti összefüggésekkel a „Mit tesz az USA a dollár védelmére?” című cikk foglalkozik lapunk e számában. A VILÁGGAZDASÁG előző számában közöltünk tájékoztatást arról, hogy az USA kereskedelmének mérlege áprilisban — két év óta először — deficittel zárult. Az adatok nyilvánosságra hozatala után az elnök gazdasági tanácsadó bizottságának egyik tagja nyomban kifejtette: ezek az eredmények még indokoltabbá teszik az Egyesült Államok erőfeszítéseit a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok megreformálására. Itt érdemel említést, hogy a nagy tekintélyű New York-i Morgan Guaranty Trust, a müncheni bankártalálkozó megnyitása napján becslést tett közzé, s eszerint az amerikai fizetési mérleg hiánya áprilisban és május első két hetében — normális időben elképzelhetetlenösszeget — 7 milliárd dollárt ért el, ami az első negyedév dollárveszteségével együtt a 12 milliárdot is meghaladja, vagyis több az előző év rekord-deficitjénél. Ebbe a képbe illeszkedik az AP jelentése is Amerika részesedéséről a világexportban. Az amerikai hírügynökség tájékoztatása szerint az Egyesült Államok részesedése a világ késztermékkivitelében a második világháború óta 1970-ben volt a legalacsonyabb. Figyelembe véve a még ma sem lezárt vitát az Egyesült Államokba irányuló japán textilexportról, valószínűleg nem véletlenül használta fórumui bejelentésére Stans a textilipar közgyűlését. Az USA tudvalevőleg azt szeretné, ha Japán korlátozná Amerikába irányuló kivitelét, viszont piacait maradéktalanul megnyitná az amerikai áruk előtt. A kereskedelempolitikai vitában az Egyesült Államok másik fő ellenfele a Közös Piac. Az EGK rendelkezéseit különösen az agrárérdekeltségek szószólói támadják. A bírálatok most nyomatékosabbá váltak, minthogy Anglia csatlakozása esetén az Egyesült Államok dohány, gabona és zsírexportőrei további veszteségeket szenvednek. Az amerikai agrártermelők a múlt évben több mint 500 millió dollár értékű terméket szállítottak Angliába, sokkal félnek attól, hogy legnagyobb külső piacuk beleolvad a vámfalakkal körülbástyázott közösségbe. V. J. Kína élénk nemzetközi tevékenysége Ceausescu kelet-ázsiai körútra indult A hírügynökségek továbbra is igen sok olyan jelentést közölnek, amelyek Kína egyre szélesedő nemzetközi politikai és gazdasági tevékenységéről számolnak be. Prágai tudósítónk szerint a csehszlovák fővárosban a napokban írták alá az 1971. évi árucsere-forgalomról szóló kínai megállapodást, az MTI Varsóból jelenti, hogy odaérkezett Csou Huanmin kínai külkereskedelmi miniszterhelyettes, aki az ugyancsak 1971-re szóló lengyel—kínai kereskedelmi megállapodás megkötéséről fog tárgyalni. A Reuter arról számol be, hogy a Toyota japán autógyár a Kínai Népköztársaságba küldi megbízottját a gyár gépkocsijai Kínába irányuló exportjának előkészítésére, és ugyancsak a Reuter ad hírt arról, hogy egy kanadai repülőtársaság előkészítő lépéseket tesz a Vancouver és Peking, illetve Sanghaj közötti légijárat megindítására. A Financial Times cikkszolgálata a Ceylonnak felajánlott 25 millió dolláros hoszszú lejáratú kamatmentes kölcsön folyósításának megkezdéséről ír, és ismerteti a kantoni vásárról visszatért tudósítójának jelentését, aki élményei közül a következőket hangsúlyozza: Kína ma önbizalommal eltöltött ország, mind politikai rendszerének életképességét, mind gazdaságát illetően. Ez nagy szerepet játszik abban a külkereskedelem iránt újjászületett érdeklődésben, amit a kantoni vásáron tapasztalni lehetett. A politikai rendszer stabilitása is nyújtott valamit Kínának, amit felmutathat a külvilág felé — még akkor is, ha sok nyugati látogató sem vonzónak, sem könnyen érthetőnek nem találja azt, ami a kínai politikában történik. Ha a gazdasági és politikai stabilitást fenn lehet tartani, és nincsen ezzel ellentétes jelzés, Kína még tovább léphet a világgal fenntartott normális viszony irányába — foglalja össze véleményét a Financial Times cikkszolgálata. E körülmények között nyugati körökben igen nagy érdeklődést tanúsítanak Ceausescu román köztársasági elnök hétfőn megkezdett kelet-ázsiai körútja iránt, melynek során Pekingbe, Hanoiba, Phenjanba és Ulánbátorba látogat. A Reuter kommentárja emlékeztet arra, hogy az elmúlt évben Románia Kínától nagy összegű hosszú lejáratú kölcsönt kapott teljes ipari üzem létesítésére. A kölcsön összegét és a létesítendő üzem jellegét nem hozták nyilvánosságra, japán források azonban 244 millió dolláros tételről vélnek tudni, és különféle politikai spekulációkat kapcsolnak az ügylethez. A Reuter-tudósító rámutat, hogy Románia a közelmúltban aktívabb szerepet vállal a KGST-n belüli integráció kialakításában és csatlakozott újabb KGST-szervekhez, például a közös beruházási bankhoz. Úgy vélekedik, hogy a szocialista gazdasági szervezetekkel mind szorosabbá váló román kapcsolatok annak felismerését tükrözi, hogy a független diplomáciai tevékenységhez az egészséges gazdasági bázis elengedhetetlen. Eddig azonban Románia nem tudott szert tenni ilyen gazadsági bázisra. A Reuter-tudósító szerint az elmúlt évek nagyarányú nyugati gépimportja és know-how-vásárlásai következtében Romániának sok adóssága van, tőkés exportja azonban nem fejlődött a remélt mértékben. Pekingi látogatásra készül Tepavac, jugoszláv külügyminiszter is. Útjával kapcsolatban a belgrádi Politika című lap kiemeli, hogy a jugoszláv—kínai kapcsolatok minden területen állandóan fejlődnek és szélesednek. Ezt a kölcsönös érdekkel magyarázza s igen jelentősnek tekinti a gazdasági együttműködés fokozódását. Emlékeztet, hogy a közelmúltban két jugoszláv gazdasági delegáció is járt Kínában, a két ország ismét képviselteti magát egymás vásárain és a jugoszláv hajóiparnak 15 millió font értékű hajó kínai szállítására van megállapodása. A jugoszláv külügyminiszter utazásától a lap azt várja, hogy a jugoszláv—kínai együttműködés megszilárdul és ösztönözni fogja a kapcsolatok további fejlődését. Trudeau beszámolója moszkvai tárgyalásairól Trudeau kanadai miniszterelnök 12 napos hivatalos szovjetunióbeli látogatása után az ottawai parlamentben beszámolt útjának tapasztalatairól és a szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásairól. A kanadai kormányelnök megállapította: a két ország között több alapvető kérdésben nézetkülönbség van, de reméli, hogy az aláírt jegyzőkönyv értékes eszköz lesz e problémák megoldásában. Trudeau több mint 20 órát tárgyalt Kosziginnel, főleg általános politikai kérdésekről, de gazdasági témákkal is foglalkoztak. „A szovjet kormányfő biztosított arról — mondotta Trudeau —, hogy a Szovjetunió először Kanadához fordul, ha búzaimportra lesz szüksége. Ezenkívül Koszigin közölte velem, hogy országának érdeke az Északi-tenger halállományának hosszú távú megőrzése.” (Reuter) \SI\ W* * NAPRÓL NAPRA ♦ A FOKOZÓDÓ PROTEKCIONIZMUSRXH^^O^aZVA Stans amerikai kereskedelmi miniszter nemzetközz~filtéraskozás összehívását javasolta a kereskedelem és a beruházások problémáinak megvitatására. A miniszter közölte, hogy az USA mélyrehatóan átértékeli kereskedelmi politikáját és kívánatos, hogy más országok is kövessék ezt a példát. ♦ AZ AMERIKAI KÜLKERESKEDELEM AGRESSZÍVEBBÉ TÉTELÉRE irányuló elképzelések és a dollárválság közötti összefüggéseket vizsgálja cikkünk a 2. oldalon. Az USA álláspontjának lényege az, hogy nem áldozza fel belgazdaságának expanzióját a nemzetközi valutapolitika céljaiért. A súlyos valutaválság ellenére e nézet alig módosult, de fontos új elem, hogy az amerikai külkereskedelmi aktívum jelentős fokozását tűzték ki célul. ♦ CHILE FEJLESZTENI AKARJA KAPCSOLATAIT A KGST-VEL. Almeyda Medina a latin-amerikai ország külügyminisztere moszkvai látogatása során kifejtette: országa a szocialista államokkal a KGST-n keresztül szeretné kiépíteni az ipari együttműködés bizonyos formáit. Tanulmányozni fogják a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankhoz való csatlakozás lehetőségeit is. ♦ ÚJ IRÁNYZAT JELENTKEZIK A SZOVJET ALUMÍNIUMGYÁRTÁSBAN. A legutóbbi időkig alapanyagul egyedül a bauxitot használták fel. Néhány év óta a timföld előállításához elkezdték zsírkő és alumit felhasználását és ezzel végetért a bauxit egyeduralma. A kelet-ázsiai köztársaságokban meg akarják kezdeni a timföld kaolinból történő előállítását is. Az átállás fő oka az, hogy a Szovjetuniónak viszonylag kevés bauxittartaléka van — írja a Világsajtóból című rovatunkban közölt cikk. ♦ A MAGYAR KEMPINGBÚTOROK nagy helyet foglaltak el a BNV szabadterületi kiállítói között, ugyanakkor a külföldi résztvevők bemutatóin csak elvétve találkozhattunk ilyen termékekkel. Ennek oka nemcsak az, hogy a hazai gyártás lépést tud tartani az igényekkel, hanem az is, hogy külföldön már versenytársként tartják számon a HUNGAROCOOP-ot, mint e bútorok jelentős exportőrét. A két gyártó szövetkezet a következő öt év alatt jelentős beruházások révén változtatni kíván cikklistáján és a munkaigényesebb termékekre helyezi a fő hangsúlyt. BEZÁRTA KAPUIT A BNV Dr. Bíró József és Vályi Péter nyilatkozata i Világszerte több mint ezer rendszeres nemzetközi vásárt, illetve nemzetközi részvételű szakmai kiállítást tartanak számon évente és ezek sorában egyre tekintélyesebb helyet foglal el a Budapesti Nemzetközi Vásár — mondotta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a BNV zárása alkalmából A vásárra 22 országból érkezett hivatalos vendég, akik elismerően nyilatkoztak a vásár rendezéséről, az árukínálatról s szinte valamennyien azt a szándékukat fejezték ki, hogy bővíteni kívánják gazdasági kapcsolataikat Magyarországgal A magyar ipar csaknem teljes exportskálájával megismerkedhettek a látogatók és azzal is, hogy a vállalatok hogyan akarják végrehajtani a negyedik ötéves terv feladatait, hogyan halad a hazai gyártmány-, illetve a műszaki fejlesztés. A külföldi kiállítók már jó előre tanulmányozták negyedik ötéves tervünk beruházási programjait s ahhoz kapcsolódva állították össze a gépipari termékek és más beruházási javak árukínálatát. A vásár eredményei nem mérhetők le a létrejött üzletkötések, illetve aláírt szerződések számával és értékével. A BNV mégis alkalmat adott, hogy több, korábban már megkezdett és jól előkészített üzleti tárgyalás szerződéskötéssel záruljon. — A vásár legfőbb eredménye — mondotta a miniszter —, hogy a szélesebb értelemben vett külgazdasági kapcsolatok új formáinak kibontakozását segítette elő. Jó néhány külföldi és magyar kiállítási csarnokban találkozhattunk kooperációban gyártott termékekkel. A korábbi vásárok egyikén sem volt annyi kooperációs és licencvásárlási tárgyalás mint az idén. A BNV egyre szélesebb körű információs központot jelent a külföldi üzletembereknek is, akik átfogó képet kaphattak iparunk fejlődéséről, s egyben az exportlehetőségekről. A magyar üzemek, kutatóintézetek szakértői pedig összehasonlíthatták, hogy gyártmányaik mennyiben felelnek meg a nemzetközi piac követelményeinek, és hogyan kell tovább haladniok a műszaki fejlesztésben. A jövőben, 1972. május 19—29. között nyílik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár és erre ismételten várjuk a hazai és a külföldi kiállítókat — mondotta befejezésül dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. * Dr. Ajtai Miklós és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei, hétfőn körsétát tettek a vásáron. Ezután Vályi Péter a következőkben összegezte tapasztalatait: — A nemzetközi együttműködés fejlődéséről igen kedvező képet kaptunk a vásáron. Nemzetközi kapcsolataink fejlesztésére utalt a mezőgazdasági, a járműipari kiállítás, a vegyipari gépeket és útépítőgépeket gyártó vállalatok bemutatkozása. A közös együttműködés igen jó példája a kertészeti munkák komplett gépesítése, amelynek tervezését és gyártását a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár NDK-beli partnerével közösen vállalta és bonyolítja le. A kooperáció nyomán nagyon jól variálható és több célra használható mezőgazdasági gépcsalád áll majd rendelkezésre. Jó benyomást tett ránk a járműipar bemutatkozása és igen sikeresek az IKARUS autóbuszai is. Mindenütt, ahol jártunk, arról tájékoztattak, hogy a nemzetközi kapcsolatok új formái vannak kialakulóban, örvendetes, hogy a szocialista országok között az államközi megállapodásba foglalt egyezmények megvalósulnak és termelési kooperációk alakulnak ki. LEBEGŐ MÁRKA A nyugati devizapiacokon tegnap — pünkösd hétfő lévén — nem folyt üzletkötés, de két figyelemre méltó megnyilatkozás történt, amelyről érdemes beszámolnunk. A nyugatnémet kereskedelmi bankok szövetségének elnöke a márka jövőjéről nyilatkozott és azt jósolta, hogy hosszú lebegés után végül is igen nehéz lesz helyreállítani a korábbi, 3,66 márkás dollárparitást. Rómában az olasz központi bank elnökének évi jelentését tették közzé, amely hangsúlyozza, hogy az USA fizetési deficitjét nem csak átmeneti tényezők okozzák. Münchmeyer, a nyugatnémet kereskedelmi bankok szövetségének elnöke, Bonnban közzétett nyilatkozatában kijelenti: a nyugatnémet kormánynak nincs más választása, mint fenntartani a márka árfolyamának lebegtetését legalább az év végéig. A rögzített árfolyamokhoz való visszatérés egyelőre nem lehetséges, mert a márka hivatalos felértékelésébe a Közös Piac tagállamai nem egyeznének bele. A hivatalos, 3,66 márkás dollárparitáshoz való visszatérés viszont kizártnak tekinthető, mert csak igen szigorú devizakorlátozások segítségével lehetne kikényszeríteni. Guido Carli, az olasz központi bank közgyűlése elé terjesztett évi jelentésében kifejti: az Egyesült Államok fizetési mérlegének legutóbbi kedvezőtlen alakulása megmutatta, hogy az amerikai deficit nemcsak átmeneti tényezőknek a következménye, hanem annak is, hogy az amerikai árucikkek versenyképessége csökkent, mert a világ más országai a műszaki fejlődésben jobban megközelítették Amerikát. Nem elég azonban — folytatja a jelentés — AZ ÉV VÉGÉIG korlátozni a fölös nemzetközi likviditásnak ezt a fő forrását, az amerikai deficitet. Szükséges az eurodollár-piac szabályozása is, például a bankok minimális tartalékait előíró nemzetközi megállapodás útján, vagy a fölös likviditás elszívását szolgáló olyan intézkedésekkel, mint a washingtoni Export- Import Bank legutóbbi kölcsönkibocsátása. Az elmúlt három év alatt nem történt olyan fejlemény, amely megváltoztatta volna a központi banknak azt a véleményét, hogy az arany árának emelése nem szüntetné meg a kiegyensúlyozatlanságot, illetve még kevésbé tenné lehetővé olyan új eszközök létrehozását, amelyek nemzetközi tartalékul szolgálhatnak. A valutaválságról szólva Carli jelentése kiemeli, hogy ennek eredményeként remélhetőleg megszilárdul a politikai akarat a Közös Piac megerősítésére és Anglia felvételének megkönnyítésére. Ami a sterling-övezet tartalékait illeti, Carli szerint kívánatos lenne, ha ezeket a londoni sterling-követeléseket „az európai közösség tartalékeszközévé alakítanák át”. Olaszország támogatja a Hatok valutapolitikájának összehangolását a Werner-terv alapján, de elhamarkodottnak tartja, hogy megkezdjék a közös piaci valuták egymás közti ingadozási sávjának szűkítését. (Ezt a szűkítést június 15-én akarták megkezdeni, de a valutaválság miatt el kellett halasztani.) A közösség tagállamainak pénzügyi, gazdasági és szociálpolitikai összehangolása ugyanis még nem ért el arra a fokra, amely a valutaárfolyamok szorosabb összekapcsolását lehetővé tenné.