Világgazdaság, 1971. október (3. évfolyam, 190/685-211/706. szám)
1971-10-14 / 199. (694.) szám
1971. OKTÓBER 14., CSÜTÖRTÖK I. ÉVFOLYAM, 199. (694.) SZÁM KAMATLESZÁLLÍTÁS NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN Bonn védekezik a márka felértékelődése ellen A Német Szövetségi Köztársaságnak a bonni kormánytól elvben független központi bankja cselekvésre szánta el magát, hogy megállítsa a devizapiacon szabadon lebegő márka árfolyamának további emelkedését. A nyugatnémet exportot fenyegető veszély a bank szemében, úgy látszik, olyan nagy, hogy nem volt hajlandó tovább várni. A bank a rendelkezésre álló eszközökhöz,a hivatalos kamatláb leszállításához és a hitelbefagyasztás enyhítéséhez folyamodott. Ezzel kockáztatta az inflációs tendenciák erősítésének veszélyét, bár a hivatalos szóvivők hangoztatják, hogy az ország belső konjunkturális helyzete is indokolja a hitelpolitika lazítását. Klasen, a Bundesbank elnöke sajtóértekezleten a következőkben ismertette a bank központi tanácsa által elhatározott lépéseket: a hivatalos leszámítolási kamattételt 4,5 százalékra szállítják le az eddigi 5 százalékról, a lombardkölcsönök kamatát pedig 5,5 százalékra az eddigi 6,5 százalékról. A kamatmódosítások csütörtöktől kezdve lépnek életbe. Ezenkívül november 1-étől kezdődőn 10 százalékkal leszállítják a kötelező tartalékbetéteket, amelyet a kereskedelmi bankoknak belföldi betétállományuk után a központi banknál kamatmentesen kell elhelyezniük. (A külföldiek betétei után előírt tartalékbetétazonban változatlan marad.) Ez az utóbbi intézkedés mintegy 3 milliárd márka eddig befagyasztott likviditást szabadít fel. Klasen hangsúlyozta, hogy a központi banktanács elsősorban „külgazdasági megfontolások” alapján hozta döntését. A hitellazítást azonban az NSZK belső gazdasági helyzete is indokolja, és hatása semmi esetre sem lesz káros. A központi banktanács megállapította, hogy a belföldi konjunktúrában „számottevő lanyhulási tendenciák” jelentkeznek. Különösen az exportra termelő iparágakat sújtja a márka túlzott mértékű felértékelődése és az Egyesült Államokban hozott importkorlátozó intézkedések hatása. A konjunktúra bizonyos mértékű lehűlése kívánatos, de a túlzott visszaesés veszélyessé válhat, s a jelenlegi körülmények között stagnálásra és inflációra vezethet, mondta Klasen és felszólította a szakszervezeteket és a munkáltatókat, hogy a mostani határozatok fényében „tárgyilagosan” vizsgálják meg a gazdasági helyzetet és mérsékeljék igényeiket. Különben 1972-ben igen komollyá válhat a helyzet és a foglalkoztatottság visszaesése fenyeget. A szövetségi bank azt reméli, hogy a továbbiakban csak igen csekély béremelések lesznek, az árak pedig nem növekednek. A fogyasztói árak indexének jelenlegi évi 5,9 százaléknak megfelelő emelkedési üteme túl gyors. A bankelnök válaszolt azokra a megjegyzésekre, amelyek szerint a banktanács határozatát a kormány befolyásolta. Kijelentette, hogy a Bundesbank nem fogad el utasításokat. „Függetlennek tartjuk magunkat” — mondotta. A nyugatnémet gazdasági helyzet olyan komoly, hogy a bank nem várhatott tovább a nemzetközi valutaproblémák megoldására. A legkorábbi időpont, amelyben valamilyen megoldás várható, november 15-e, de nem lehet megcáfolni azt a véleményt sem, hogy a nemzetközi valutabizonytalanság megszüntetésére még legalább egy évig várni kell — tette hozzá Klasen. Bonnban a nyugatnémet gazdasági minisztérium örömmel üdvözölte a Bundesbank határozatát. A minisztérium szóvivője szerint ez a lépés alkalmas a márka túlzott felértékelődésének megfékezésére, összhangban van a kormánynak az ország gazdasági helyzetéről alkotott véleményével is. A nyugatnémet kereskedelmi és iparkamarák szövetsége, valamint általában az ipar helyeslően fogadta a kamatleszállítást, bár a fémipari vállalatok szóvivője szerint a bejelentés időpontja nem szerencsés, tekintettel a küszöbönálló fémipari kollektív tárgyalásokra. Félő, hogy a banktanács intézkedéseiben a szakszervezetek biztatást látnak bérköveteléseik emelésére. Frankfurti bankkörökben már vegyesebb volt a kamatleszállítás fogadtatása. Elismerik, hogy az NSZK-ban és külföldön uralkodó kamatszint eltérésének csökkentése enyhíti a valutabeáramlást és a márka felértékelődésének mérséklése esetleg javíthatja az exportáló vállalatok helyzetét, de hozzáteszik, hogy az ilyen nagymértékű enyhítés (különösen a lombard-kamattétel 1 százalékos leszállítása okozott meglepetést) végeredményben kedvezőtlen hatású lesz. Schiller gazdasági miniszter a bonni parlament gazdasági bizottsága előtt nyilatkozott. A Reuter-iroda értesülése szerint ismét határozottan elutasította azt az elgondolást, hogy a devizaforgalom korlátozása útján torlaszolják el az inflációs hatású pénzbeáramlást és fékezzék a márka árfolyamának emelkedését. A márka árfolyamának felszabadítását az ellenőrző intézkedések nem pótolhatják, hangsúlyozta. A frankfurti devizapiacon a dollár árfolyama azonnali emelkedéssel reagált a kamatleszállítás bejelentésére. Később azonban ismét visszaesett, és a szerdai záráskor 3,3310—3,3340 márkával jegyezték, lényegében változatlanul az előző naphoz képest. A márka felértékelődésének mértéke tehát továbbra is 10 százalék körül van. (DPA, Reuter) KGST-integráció a könnyűiparban Szerdán a Könnyűipari Minisztériumban a KGST különböző bizottságaiban, munkacsoportjaiban tevékenykedő szakemberek részvételével értekezletet tartottak arról, mit jelent a könnyűipar számára a KGST-ben kibontakozó integráció és milyen feladatokat ró az ágazatra. Dr. Bakos Zsigmond miniszterhelyettes elmondotta: négy integrációs témára fordítanak főleg figyelmet, ezen belül átfogó feladatot jelent a textilipar kemizálása. A magyar textilipar a szintetikus szálak felhasználásában a KGST-országok átlagától is elmaradt, és 1975-ben közelíti meg a jelenlegi nemzetközi átlagot. A vegyipari állandó bizottsággal együttműködve törekednek a feldolgozandó alapanyagok biztosítására és összehangolják a távlati igényeket. A magyar— szovjet és a magyar—lengyel vegyiparban máris kibontakoznak a gyártásszakosításra vonatkozó törekvések. Másik fontos téma a műbőrgyártás fejlesztése, ezen a téren már foglalkoznak a közös kutatóközpont létesítésére elhangzott javaslatokkal. A komplex integrációs programkiemeli a cellulóz- és papíripar fejlesztését. Tárgyalások kezdődtek egy közösen felépítendő papírgyár létrehozásáról. A gyár a tervek szerint a Szovjetunióban épülhet fel. Tervezik a papíripar távlati nyersanyagigényeinek megjelölését és közösen törekednek a nyersanyagbázis biztosítására. A közelmúltban aláírt magyar—szovjet papíripari gyártásszakosítási megállapodás is jelzi, mennyiben érdekelt a magyar fél az együttműködésben. A megállapodás szerint öt év alatt csaknem 12 millió rubel értékű papíripari terméket cserélnek a kereskedelmi kontingenseken felül. A második fázis AZ USA SZAKSZERVEZETEI EGYÜTTMŰKÖDNEK AZ ELNÖKKEL Egytized százalékkal csökkenve, 6 százalékot tett ki a munkanélküliség szeptemberben az Egyesült Államokban és 3 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz képest. E szerény eredményeket kormánykörökben érthető módon örömmel nyugtázzák. A hivatalos optimizmust nyilván erősíteni fogja az is, hogy a szakszervezetek, a korábbi várakozásokkal ellentétben némi együttműködési készséget tanúsítanak a nixoni gazdaságpolitika második fázisának sikere érdekében. Meany, az AFLACIO szakszervezet elnöke a szakszervezet végrehajtó bizottságának keddi ülése után bejelentette, hogy hajlandó részt venni a Nixon által létrehozott bérbizottság tevékenységében. Meany azzal indokolta a szakszervezet elhatározását, hogy biztosítékot kaptak Nixontól: a kormány nem fogja a bérbizottság által a bérek alakulására kidolgozandó feltételeket megvétózni. Az AFLACIO elnökének állásfoglalása után a Fehér Ház hivatalos közleményben is megerősítette Nixon ígéreteit. Egyben bejelentették: az elnök rövidesen a kongresszus elé terjeszti a második fázis gazdaságpolitikájának szervezeti intézkedéseiről szóló javaslatát. Ezek értelmében kerül sor a bérbizottság megszervezésére, amely saját hatáskörében fog dönteni a kialakítandó bérpolitikáról és a bérellenőrzési eljárásokról. Felállítják az árbizottságot is. Kongresszusi javaslataiban Nixon felhatalmazást kér továbbá a kamatlábak és osztalékok ellenőrzésére, a profitokat azonban nem kívánja befolyásolni. Kéri azt is, hogy 1973. április 30-ig hosszabbítsák meg az árak és bérek ellenőrzését biztosító jogkörét. A First National City Bank havi közgazdasági tájékoztatója a második fázis programjával foglalkozva kétségesnek tartja, hogy az ellentmondásos tartalmú elképzelések hosszú időn keresztül érvényesíthetők. A bank szerint az adókedvezményekkel serkentett termelésnövekedés összeütközésbe fog kerülni az áremelkedések korlátozására irányuló intézkedésekkel. A tájékoztató a fogyasztás alakulásával kapcsolatban úgy vélekedik,hogy a 10 százalékos importvám és a dollár de facto leértékelése ellenére növekszik az importált termékek vásárlása. Ezzel indokolja, hogy a termelésben és a munkanélküliek számának alakulásában nem tapasztalható javulás. A munkanélküliséggel kapcsolatban azonban megjegyzi, hogy a hivatalos statisztikák egyformán tartják számon a gazdaság különféle szektoraiban érdekelt munkaerőket, és mivel különféle ágazatokban a foglalkoztatottság színvonala rendkívül eltérő, a munkaerőpiac helyzetét valamivel kedvezőbbnek tartja, mint amit a statisztikai adatok alapján általában vélnek. (Reuter) Szovjet—japán gazdasági tárgyalások Nyikolaj Bajbakov, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke Moszkvában fogadta Munenori Akagi japán földművelés- és erdőgazdaságügyi minisztert. Megbeszélésükön jelen volt Alexandr Iskov szovjet halgazdasági miniszter is. Munenori Akagi egyébként a hét elején már tárgyalt Iskovval a jövő évi japán—szovjet halászati megbeszélések előkészítéséről. Akagi akkor kifejezte azt a reményét is, hogy sikerül találkoznia Koszigin miniszterelnökkel, hogy vele más halászati problémákról is tárgyaljon. . A Bajbakovval folytatott tárgyalásain a Szibéria fejlesztésében való szovjet— japán együttműködésről volt szó. Bajbakov a Kyodo szerint kijelentette, hogy a Szovjetunió egy milliárd dolláros, a kormány által garantált kölcsönt szeretne kapni Japántól a tyumeni olajmezők kiépítésére és egy csővezeték építésre, amely a kitermelt olajat Nahodka kikötőjébe szállítaná. Ami a Japánnak szállítandó szovjet földgázt illeti, Bajbakov azt mondta, hogy még megfontolás tárgyává teszik. Erről akkor születik döntés, ha befejeződött a tartalékok felmérése a szárazföldön és a környező tengerekben. ___________ 141-NAPRÓL NAPRA ♦ KAMATLESZÁLLÍTÁST JELENTETT BE A NYUGATNÉMET KÖZPONTI BANK. Az intézkedést külgazdasági szempontokkal indokolják. Azt remélik tőle, hogy gátat vet a szabadon lebegő márkaárfolyam további emelkedésének, amely hátrányos helyzetbe hozta a nyugatnémet exportot. Az intézkedés felidézi az infláció veszélyét, bár a hivatalos szóvivők szerint a belső gazdasági helyzettel összhangban van. ♦ A JEN MIELŐBBI FELÉRTÉKELÉSÉT követeli a japán gazdasági szövetség. A japán valuta gyakorlatilag már több mint 9 százalékkal felértékelődött a dollárral szemben. A jen lebegő árfolyamának, illetve felértékelésének a távol-keleti országok exportjára és importjára, valamint a legnagyobb japán vállalatok kivitelére gyakorolt hatásával foglalkozik írásunk. ♦ A KELET-AFRIKAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG GYAKORLATILAG MEGSZŰNT LÉTEZNI, miután Kenya és Tanzánia között pénzügyi ellentétek merültek fel. Előbb Kenya központi barikja vetett véget minden pénzügyletnek déli szomszédjával, majd Tanzánia követte a példát. Ezzel gyakorlatilag a kereskedelmi forgalom is megszűnt a két ország között — írja a Világsajtóból rovat cikke. ♦ A TECHNOSERVIS JUGOSZLÁV KÜLKERESKEDELMI VÁLLALAT magyar osztálya évek óta foglalkozik a magyar külkereskedelmi vállalatok képviseletével. Vállalataink és a Technoservis, valamint a két ország vállalatainak kapcsolatairól tájékoztatta munkatársunkat a Technoservis főosztályvezetője. ♦ AZ ARANY ÉS EZÜST PIACI HELYZETÉVEL foglalkozik a londoni Mocatta and Goldsmid szeptemberi beszámolója. A Tízek csoportjának az arany kismértékű felértékelése mellett való kiállása bátorítja az arany vásárlókat, mindenesetre nehéz áttekinteni, hogy a Tízek üléseiről nyilvánosságra került hírek mennyire befolyásolják a szabad arany piacát. Az ezüstárak alakulása elsősorban a spekulációs hangulatot tükrözi, de hamarosan elérkezik az idő, amikor a piacon a külső tényezők is érvényesíthetik befolyásukat — teszi hozzá a cég jelentése. „A reális erőviszonyokat tükröző valutarendszert kell kialakítani” Magyar felszólalások a bécsi kelet-nyugati kongresszuson A nemzetközi valutareform kidolgozásakor a szocialista országoknak is hallatniuk kell a szavukat — mutatott rá Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese a bécsi gazdasági tanácskozáson. A textilgazdálkodás kérdéseivel és a kooperációval is foglalkozott magyar felszólalás a kongresszus harmadik napján. Új valutarendszer létrehozására van szükség, amely kifejezésre juttatja a Bretton Woods óta nagymértékben megváltozott viszonyokat, hangoztatta a bécsi Donaueuropäisches Institut és a kaliforniai Stanford Research Institute által szervezett kelet-nyugati kereskedelmi kongresszuson Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese. A valutarendszernek tükröznie kell a tényleges nemzetközi erőviszonyokat. Az utóbbi 25 esztendőben nagy változások mentek végbe, megalakult az Európai Gazdasági Közösség, megerősödött Japán, megnövekedett a fejlődő országok szerepe, végül, de nem utolsósorban a szocialista országok a KGST- ben tömörültek. Ezeknek az országoknak — szögezte le — joguk van arra, hogy egy új nemzetközi valutarendszer kidolgozásakor a hangjukat hallassák. Az Egyesült Államok gazdaságpolitikája messze távolodott a realitásoktól — idézi a felszólalót az APA hírügynökség tudósítása. Irreális az Egyesült Államok magatartása például a szocialista kereskedelmet illetően. Az amerikai hatóságok csak olyan üzleteket hajlandók jóváhagyni, amelyek nem járulnak hozzá a szocialista országok gazdasági fejlődéséhez. Ám ez a politika a lényeges területek vonatkozásában már nem akadályozhatja a szocialista országok fejlődését. Viszont odavezetett, hogy az Egyesült Államok részesedése a keleti kereskedelemben mindössze 4 százalék, holott a világkereskedelemben való részesedése 16 százalék. Ez az arányeltolódás évente átlagosan 1 milliárd dollár kiesést jelent az amerikai export szempontjából. Irreális az az elképzelés is, hogy az aranyár változatlanul hagyható, és a dollárválságot más országok valutáinak felértékelése útján meg lehet oldani. Egyetlen kormány sem teheti meg, hogy valutáját — a hazai ipar versenyképességét veszélyeztető mértékben — felértékelje. Ilyenformán az USA fizetésimérleg-problémái amerikai belgazdasági intézkedések nélkül megoldhatatlanok. A helyzet sürgetővé teszi egy új nemzetközi valutarendszer kialakítását, mert különben általános gazdasági visszaesés veszélye fenyeget. E veszély elhárításában minden ország érdekelt, már csak azért is, mert különben a nemzetközi munkamegosztás terén az utóbbi években elért eredmények veszendőbe mennek — hangoztatta az MNB elnökhelyettese. A hosszú lejáratú hitelek jelentősége szüntelenül nő a kelet—nyugati kereskedelemben — mondotta Malesa, a varsói Bank Handlowy elnöke. Kifejtette: e hitelek legkedvezőbb formája a közvetlen megállapodás az exportőrök és az importőrök bankja között. A banktól bankig futó közvetlen hitel lehetővé teszi, hogy az exportőr már a szállításkor megkapja a pénzét és az importőr a legkedvezőbb kondíciók mellett vásároljon. A hosszú lejáratú hitelek esetében a kamatokat a pénzpiac rövid lejáratú mozgásaitól függetlenül kell megállapítani és véget kell vetni annak, hogy a hitelt igénylő szocialista országoktól a szokásosnál magasabb biztosítási prémiumot számítanak fel. A lengyel szakember rámutatott, hogy az ipari vagy gazdasági kooperációk esetében a hitelnek nagy szerepe van, sőt elengedhetetlen a hitel a kooperációban gyártott termékek exportjának finanszírozásához. Magyar nézőpontból világította meg a kooperációval összefüggő problémákat a budapesti Intercooperation vezérigazgatója. A nyugati cégekkel karöltve alakítandó vegyes vállalatok tekintetében mégnincsenek pontos irányelvek, a magyar pénzügyminisztérium most tanulmányozza ezt a problémát — mondotta dr. Virág. De a vegyes vállalatok létrehozása nem is a legfontosabb, a magyar és a nyugati cégek érdekeinek közös vállalkozások és más partneri formák ugyancsak jól megfelelhetnek. A nyugati cégek számára a joint ventures nagyobb biztonságot jelentene, hiszen bankgaranciát kapnak arra, hogy visszaszolgáltatják az invesztíciós ráfordításokat, kifizetik a szállításokat és a szolgáltatásokat. A vegyes vállalatok esetében viszont mindez messzemenően függ a létrehozott vállalat üzleti sikereitől. A szakember további lehetőségként utalt arra, hogy magyar vállalatok révén eszközölhetők beruházások olyan külső országokba, ahová a nyugati partner valamilyen okból nem akar közvetlenül invesztálni. Magyarország ebben az esetben fizetésként elfogadná a szóban forgó ország áruját, amitől esetleg a partner cég húzódozik. A kooperáció fogalmát definiálva, a felszólaló kifejtette, hogy minden olyan gazdasági tevékenység ide sorolható ami a szokványos vételen és eladáson túlmegy. A VÖEST, az osztrák állami acélkonszern igazgatója, Matthes, a kooperáció időszerűségét a szocialista országok gép- és berendezésexportjával hozta összefüggésbe. Tudvalevő — mondotta —, hogy Nyugaton megvan a kellő hajlam arra, hogy nyersanyagokat vásároljanak a Kelettől. De az exportvolumen fokozása érdekében a szocialista partnerek bevallott céljává vált a gépek és a nehézipari berendezések exportjának fejlesztése. Tulajdonképpen ez a kulcsprobléma a mai helyzetben, s ennek elérésére törekszenek a KGST-országok a liberalizálás, a multilateralizálás és — igen nagymértékben — a kooperációs megállapodások segítségével. E cél megvalósítását szolgálja az, hogy a kelet—nyugati megállapodások tekintélyes része közvetlen ellenszállításokat ír elő, avagy kooperációs szerződések keretében jön létre. Ebbe valószínűleg még jó ideig bele kell törődni — egészen addig, amíg a keleti országok végtermékei maradéktalanul kielégítik a nyugati ügyfelek igényeit. A magyar textilipar terveit dr. Oblath György, a HUNGAROTEX vezérigazgatója ismertette. A magyar ipar jelentős mértékben átáll a szintetikus szövetek feldolgozására, és ez hosszabb távon lehetővé teszi az export fokozását. A nyugati országokba irányuló kivitelt 30 százalékkal óhajtják növelni — mondotta. Emellett mind nagyobb jelentősége lesz a konfekció- és a kötöttáruszektoroknak. Ugyanakkor Magyarország az import fokozását is tervezi, kivált a félkésztermékek és a hozzávaló kellékek területén. A hosszú lejáratú invesztíciók 60—65 millió dollárt ölelnek majd fel ebben az ágazatban. A felszólaló megjegyezte, hogy a textiliparban különösen a licencek nyújtásán alapuló kooperációk hasznosak. A holland és nyugatnémet konfekciós cégekkel kötött szerződések jó példát szolgáltatnak erre. E vállalatok a magyar partner rendelkezésére bocsátották a know-how-t, s ennek fejében megfelelő arányú kedvezményt kapnak a bérmunka árából — mutatott rá a HUNGAROTEX vezetője, V. J.