Világgazdaság, 1971. december (3. évfolyam, 233/728-254/749. szám)
1971-12-01 / 233. (728.) szám
VILÁGGAZDASÁG 1971. DECEMBER 1., SZERDA I. ÉVFOLYAM, 233. (728.) SZÁM Az UNCTAD állásfoglalása a valutaválság megoldásáról „Vonják be a kommunista országokat a rendezés munkájába” Az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Szervezete — az UNCTAD — a Tízek csoportjának római értekezlete alkalmából hosszabb jelentést adott ki, melyben egyebek között azt javasolja, hogy a fejlett ipari országok feleslegeiket bocsássák a fejlődő országok rendelkezésére. A nemzetközi valutarendszeren belül olyan mechanizmust kell létrehozni — mondja a jelentés —, amely exportpiacokat teremt az ipari országok termékei számára és így biztosítja a világgazdaság egyensúlyát és dinamizmusát. Olyan módszereket kell alkalmazni, hogy a fejlett országok kereskedelmi feleslegeit osszák szét a fejlődő országok között. Az UNCTAD titkárságának jelentése bírálja azt a szemléletet, amelynek jegyében a valutaválságot kizárólag az USA és legfontosabb kereskedelmi partnerei közötti tárgyalások útján kívánják rendezni. Semmit vagy alig valamit beszéltek eddig a lehetőségekről, amelyek a kritikus helyzet könnyítését a harmadik világ, különösen a fejlődő országok bekapcsolása révén tennék lehetővé. A legegyszerűbb mód az volna a megoldásra, ha kapcsolatot teremtenének a feleslegek és új tartalékok képzése között, amelyek az elmaradott országok fejlesztését finanszíroznák — fejti ki a jelentés. Egy ilyen kapcsolat növelhetné a fejlődő országok vásárlóerejét és új lehetőséget nyújtana egyébként realizálhatatlan feleslegek elhelyezésére. Ilyen típusú terv alkalmazása jelentős hozzájárulás lenne a mostani válság megoldásához, miután továbbra is lehetővé tenné, hogy a nyugat-európai országok és Japán fenntartsák kereskedelmi feleslegüket, és az USA is lényeges kereskedelmi mérlegtöbbletre tehetne szert. Ez kiküszöbölné a fejlett országok ellentétes célkitűzései következtében fennálló veszélyeket, és lehetővé tenné a kereskedelmi háború elkerülését. A jelentés szerzőinek véleménye szerint a mérlegfeleslegek és a fejlődő országok finanszírozása közötti kapcsolat nemcsak a jelenlegi válságból nyitná meg az utat a rendezés felé, de hasznos lenne mindaddig, amíg valamilyen gazdasági mechanizmus szükséges a fejlett országok ellentmondásos kereskedelmi céljainak kiegyensúlyozásához. Ugyanakkor lehetővé tenné annak a követelménynek a kielégítését is, hogy a fejlődő országok számára igazi forrásokat nyissanak meg. A jelentés befejezésül javasolja, hogy a jelenlegi válság bármilyen megoldása tartalmazza a nyugat-európai országok és Japán beviteli restrikcióinak liberalizálását is. Az amerikai pótimportvám hatásáról készült becslések szerint — közli a jelentés — ez évi rátában 500 millió dollárban csökkenti a fejlődő országokból származó importot. Megvizsgálták 19 fejlődő ország adatait, s ebből kitűnt, hogy az említett országok devizatartalékaiból 400 millió dollár megy veszendőbe az amerikai valuta értékének lemorzsolódása miatt. Határozott lépésekre van szükség — hangoztatja az UNCTAD jelentése —, hogy minimálisra csökkentsék a devizaparitások kiigazításából a fejlődő országokra háruló terheket, s ilyenformán el lehessen érni azokat a célokat, amelyeket az ENSZ második fejlesztési dekádja kapcsán kitűztek. A fejlődő országoknak szüksége van arra is, hogy a Nemzetközi Valuta Alap keretében növeljék és liberalizálják lehívási jogaikat. Kvótáikat fel kell emelni, a törlesztési határidőket meg kell hosszabbítani — javasolja a jelentés. A pénzügyi struktúra általános felülvizsgálatára irányuló vállalkozások során ki kell munkálni azokat a módozatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a fejlődő országoknak nagyobb szava legyen a határozatok meghozatalában. Lehetővé kell tenni — fejeződik be az UNCTAD jelentése —, hogy „a keleteurópai és ázsiai kommunista országokat betársítsák az új pénzügyi struktúra kiépítésébe”. (Reuter) Csalódás és meglepetés Rómában Rómában tegnap ismeretessé vált, hogy a Tízek pénzügyminiszter-helyetteseinek hétfői tanácskozásán Volcker új amerikai csomagtervet terjesztett elő. A terv súlyos feltételei hallatán az USA partnerei „meglepetésüknek és csalódottságuknak” adtak hangot. Kedden egészen a délutáni órákig a Közös Piac pénzügyminiszterei üléseztek, majd az esti órákban megkezdődött a Tízek pénzügyminisztereinek konferenciája. A francia küldöttség szóvivőjétől származó közlés szerint Volcker pénzügyminiszter-helyettes az alábbi csomagtervet ajánlotta megvitatásra az USA partnereinek: 1. nem értékelik le a dollárt; 2. egyelőre nem állítják vissza a dollár aranyra való átválthatóságát; 3. a partnerek közreműködése az amerikai fizetési mérleg 13 milliárd dolláros fordulatának előidézésében és ígérete arra, hogy nem korlátozzák az Egyesült Államok külföldi tőkeberuházásait. A szóvivő megerősítette, hogy e három ponton túlmenően az Egyesült Államok az OECD-országok valutáinak oly módon való felértékelését kívánja, hogy annak összesített átlaga 11 százalékot tegyen ki. Mindennek fejében az Egyesült Államok hajlandó visszavonni a 10 százalékos pótvámot. Az elmondottakhoz a szóvivő hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok az árfolyamingadozási sávok 3 százalékra való kibővítését javasolja lefelé és fölfelé. Emellett az Egyesült Államok azt kívánja: mutatkozzék haladás a nem tarifális kereskedelmi akadályok lebontása és a katonai kiadások terheinek átcsoportosítása terén. Az amerikai javaslat hallatára a Közös Piac pénzügyminiszterei kifejezték meglepetésüket, amit Giscard d’Estaing megtoldott csalódottságának kifejezésre juttatásával is. Az EGK pénzügyminisztereinek megbeszéléséről — amelyen ezúttal már Barber brit pénzügyminiszter is részt vett — a nyugatnémet küldöttség szóvivője adott tájékoztatást. A szóvivő szerint a Közös Piac álláspontja változatlan: ragaszkodnak ahhoz, hogy az Egyesült Államok vegye ki a részét a paritások rendezéséből, a dollár valamilyenfajta leértékelésével. Az EGK pénzügyminiszterei színvallásra akarják kényszeríteni Connallyt, árulja el, hajlandó-e vagy sem az USA a dollárt is bekapcsolni a rendezésbe. Ha a válasz igenlő, a Közös Piac az eddigieknél konkrétabb formában is kész a fölértékelésre vonatkozó tanácskozásra. Ha a válasz elutasító, további tárgyalásokra van szükség — mondotta a szóvivő, aki nem fűzött további magyarázatot e közléshez. Elmondotta, hogy a Közös Piac pénzügyminiszterei nagy vonalakban egyetértésre jutottak a helyzet megítélését illetően. Közölte, hogy a tegnapi megbeszélésen csupán a devizaparitások módosításáról tárgyaltak, a kereskedelmi problémákról és a katonai terhek újraelosztásáról nem. Megjegyezte, hogy ami az NSZK-t illeti, kész arra, hogy egyidejűleg a kereskedelmi akadályokról is tárgyaljon. Ezt azonban csupán a nyugatnémet küldöttség nevében állíthatja, a többi érdekelt ország helyett nem nyilatkozhat. Brüsszelben, a Nyugat-európai Unió ülésszakán Luns, a NATO főtitkára kijelentette felszólalásában: a pénzügyi válság megoldásának halogatása a protekcionista és elszigetelődéspárti irányzatok erősödéséhez vezet, és avval fenyeget, hogy felbomlik az atlanti szolidaritás. (Reuter) Stratégia és olaj IRÁN AKCIÓJA A PERZSA-ÖBÖL TÉRSÉGÉBEN Irán tegnap váratlanul megszállta a Perzsa-öböl három kis szigetét. A három sziget a Hormuz-szorosban fekszik, tehát az, aki a birtokában tartja, ellenőrizheti Irak egyetlen tengeri útvonalát. A három sziget közül kettő jelentős a kőolajlelőhelyek szempontjából is. Az ügy előtörténetéhez tartozik Nagy- Britannia visszavonulása ebből a térségből, közelebbről pedig az, hogy nemrég háromoldalú megállapodás született Irán, Nagy-Britannia, illetve az Abu Musza szigetet, a három sziget egyikét igénylő Sharjah emirátus között. A megállapodás szerint Irán és Sharjah kormánya osztozkodik az olajbevételeken, viszont Irán az emirátusnak évi 1,5millió font sterling segélyt nyújt mindaddig, amíg az emirátus évi olajbevételei el nem érik a 3 millió font sterlinget. Ez azonban — hangoztatja a parányi szigetállam kormánya — nem jogosította fel Iránt a katonai megszállásra. A másik két szigetre vonatkozóan semmiféle előzetes egyezmény nem volt. Az arab világban nagy felháborodást váltott ki Irán lépése. Kuwait külügyminisztere elítélte az agressziót, Szaúd- Arábia kormánya rendkívüli ülésre ült össze, Irak külügyminisztere kijelentette, hogy Teherán akciója veszélyezteti a békét és a szabad hajózást a Perzsa-öbölben. A külügyminiszter az arab országokat felhívta, hogy kollektíven torolják meg „az iráni agressziót”. (Reuter, AP, MTI) Castro a latin-amerikai országok együttműködéséről A hivatalos látogatáson Chilében tartózkodó Fidel Castro kubai miniszterelnök hétfőn sürgette a latin-amerikai földrész gazdasági és politikai egységének megteremtését. A miniszterelnök az ENSZ latin-amerikai gazdasági bizottságának képviselőivel találkozott. Rámutatott, csak az egyesült Latin- Amerika szállhat szembe sikeresen Washington gazdasági diszkriminációs intézkedéseivel. Hangoztatta, hogy Kuba Chilével együtt kész gazdasági integrációra lépni bármely más latinamerikai országgal, de azok ezt nem tehetik meg, mert „engedélyt kell kérniük” az Egyesült Államoktól. Castro utalt arra, hogy az Amerikai Államok Szervezete tíz évvel ezelőtt Washington utasítására fogadta el a Kuba-ellenes bojkottot. Latin-Amerika a világban csak szorosabb gazdasági, majd később politikai unió megteremtésével játszhat teljes szerepet a világban — fűzte hozzá. A kubai miniszterelnök szombaton Ecuadorba utazik — jelentette be Ibarra ecuadori elnök. Ibarra „bátor reformernek” nevezte Castrót. Hírek szerint a megbeszélések központi kérdése Ecuador és Kuba diplomáciai kapcsolatainak helyreállítása lesz. (Reuter, MTI, EFE) Bazzaville-Kongó és az NDK gazdasági együttműködése A Kongói Népi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság vegyes bizottságának ülésére gazdasági küldöttség utazott Brazzaville-be. A december 1-én kezdődő ülésen megvitatják a gazdasági és kulturális együttműködés erősítésének lehetőségeit. Ez az együttműködés az NDK részéről nyújtandó pénzügyi segélyt is előirányoz. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKAT HAGYJÁK SZÓHOZ JUTNI a valutarendszer újjárendezése során — követeli az UNCTAD jelentése, amely egyszersmind kívánatosnak minősíti, hogy a szocialista országokat ugyancsak vonják be a nemzetközi rendezésbe. A Tízek római tanácskozásán Amerika meglepte partnereit nagyszámú és súlyos követelésével, illetve felajánlott engedményeinek szerény voltával. ♦ NEM KÖZELEDTEK AZ ÁLLÁSPONTOK a halászati vitában a Hatok és a négy tagjelölt újabb brüsszeli miniszteri szintű megbeszélésén. Sőt, a kilátások a december 11-i újabb forduló előtt meglehetősen borúsak. Anglia és Norvégia határozottan ellenzi a Hatok elképzelését, Franciaország, Belgium képviselője pedig közölte, hogy a mostani javaslat a Hatok utolsó szava. ♦ KOSZIGIN MINISZTERELNÖK KÜSZÖBÖNÁLLÓ NORVÉGIAI ÉS DÁNIAI útjával kapcsolatban moszkvai tudósítónk megállapítja, hogy a tanácskozások középpontjában külpolitikai kérdések állnak majd. Többek között szó lesz az európai biztonsági konferenciáról, amelynek összehívását a két északi ország is támogatja. Gazdasági téren nagyok a lehetőségek, bár a Közös Piachoz való esetleges csatlakozás nehézségeket okozhat. ♦ A LEBEGŐ ÁRFOLYAMOK A KÜLKERESKEDELMI ÜZLETMENETBEN is zavarokat idéztek elő. A vállalatok célja minél többet a felértékelődő pénznemekben számlázni, minél kevesebbet pedig a bizonytalan devizákban. Ez az egyes országok közötti kétoldalú tranzakciókban bonyodalmakra vezet. A bizonytalan helyzet az árfolyamok újrarendezéséig fennmarad. ♦ CASTRO KUBAI MINISZTERELNÖK CHILEI LÁTOGATÁSA célja Kuba diplomáciai és kereskedelmi elszigeteltségének feloldása — állapítja meg a Világsajtóból című rovatunkban idézett szemelvény. Egyre több jel mutat arra, hogy jó néhány latin-amerikai állam hajlik a szankciók megszüntetésére. Castro egyébként Santiagóban fölvetette a latin-amerikai országok gazdasági integrációjának gondolatát. ♦ AZ ÉPÍTÉSÜGYI KOOPERÁCIÓKRÓL TÁRGYALT A FRANCIAMAGYAR vegyes bizottság építőipari albizottsága. Cikkünk az együttműködés fokozásának lehetőségeit vázolja. STANS MOSZKVAI SAJTÓÉRTEKEZLETE Moszkvai tudósítónktól, Maurice Stans amerikai külkereskedelmi miniszter szovjetunióbeli látogatásának befejezésével kedden késő este Moszkvában sajtótájékoztatón számolt be tapasztalatairól és a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok várható alakulásáról. A miniszter utazásának célját és feladatát abban jelölte meg, hogy az amerikai üzletemberek részére a szovjet piacon előkészítse a terepet. Ezt a feladatot többé-kevésbé sikerült megvalósítania — mondotta —, mert kapukat nyitott az eddig szilárdan álló falon. Ezután az üzletembereken múlik, hogy az itt és így keletkezett réseket menynyire tudják tovább szélesíteni. Hogy konkrétan mit jelent ez, arról is szólt röviden. Elsősorban a közös beruházások lehetőségét említette. Erre az olaj, a gáz- és fakitermelés területén látszik lehetőség, de komoly nehézségekkel kell megküzdeni. A többi között „kemény híd” az a szovjet feltétel, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a közös beruházás eredményeként létrejövő üzem nem lehet amerikai tulajdon. Stans megjegyezte, hogy a tárgyalások során felmerült lehetőségek mindegyike olyan beruházási összegeket igényel, amelyre megítélése szerint egyetlen amerikai vállalat sem képes. Tehát, ha sor kerülne ilyesmire — minden egyéb akadály elhárítása után — akkor konzorciumot kellene létrehozni, amely képes pénzügyileg is finanszírozni ezt a vállalkozást. Egy külföldi tudósító kérdésére válaszolva kijelentette, hogy az utóbbi időben nyugaton elterjedt reménységek, hogy a szovjet—amerikai kereskedelem 1975-re ötmilliárd dollárra emelkedik, nem megalapozottak — sőt egyenesen elképzelhetetlenek. Megítélése szerint többszörösére nőhet a jelenlegi forgalom — ez pillanatnyilag 160 millió rubel körül van —, de bármilyen értékelésnél figyelembe kell majd venni, hogy honnan indultak el. Szovjet részről többször is aláhúzták, hogy a kereskedelem bővítésének alapfeltétele az amerikai diszkrimináció felszámolása. Ez a többi között még azzal is kiegészült, hogy a szocialista ország vezetői kérték, az amerikaiak nyújtsanak importhiteleket a Szovjetunióba szállított áruk után is. Egy másik kérdésre válaszolva leszögezte, nem várható Nixon elnök jövő év májusi útja során kereskedelmi egyezmény aláírása. Ilyet az USA általában nem köt partnereivel. De amikor a tudósítók emlékeztették, hogy a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatokban a 30-as években létezett ilyen megállapodás, csak annyit mondott, minden elképzelhető. Viszont a műszaki-tudományos kapcsolatok fejlődése iránt mindkét részről óriási az érdeklődés és itt rövidesen kézzelfogható eredmények is születhetnek. A „hogyan tovább” szokásos kérdésre röviden, de annál tömörebben válaszolt az amerikai külkereskedelmi miniszter. A kapcsolatokat, amelyek most kezdenek kiépülni, tovább építik, s körülbelül egy hónap múlva Washingtonba látogat egy szovjet delegáció, amely a külkereskedelmi minisztérium szakembereiből áll. Eredménytelen csatlakozási megbeszélések a halászatról Ismét eredménytelenül keltek fel a tárgyalóasztaltól a Hatok és a csatlakozni kívánó négy ország képviselői a halászati politikában mutatkozó ellentétek miatt. Anglia, Norvégia, Dánia és Írország közös piaci belépésének útjában már csak ez az egy, korábban kisebb jelentőségűnek minősített kérdés megoldatlansága áll. Tizenhét órás, éjjel is folyó ülésezések után csalódottan távoztak a miniszterek. Az álláspontok nem közeledtek, s pillanatnyilag áthidalhatatlannak tűnnek. A Hatok javaslata tízéves átmeneti időszakot kíván biztosítani a közösség halászati politikájának átvételére. Eszerint tíz év múlva teljesen szabaddá válik a halászat a leendő tagok partmenti vizeiben is, hacsak a kibővített EGK nem hoz majd ellentétes, egyhangú döntést. Anglia a maga részéről biztosítékot kíván arra, hogy a hat, illetve tizenkét mérföldes partmenti vizeket tíz év elteltével is csak az adott ország halászai halászhassák. Erősen elzárkózott a közös piaci javaslattól Norvégia, Európa vezető halászati országa is, amely a halászati politikának neki kedvező rendezését kívánja. Norvégia azonban nem siet, hajlandó a tárgyalásokat januárban is folytatni, míg Anglia még az idén szeretné aláírni a csatlakozási okmányt. A legközelebbi tárgyalási fordulóra december 11-én kerül sor Brüsszelben. A kilátások nem kedvezőek, mivel Franciaország, Belgium és Luxemburg már közölte, hogy a Hatok legutóbbi javaslata az utolsó szó volt. A Hatok külügyminiszterei egyébként külön is találkoztak, hogy egyeztessék az EFTA többi tagjával kezdődő tárgyalások menetrendjét. A miniszteri tanács megadta a felhatalmazást az EGK végrehajtó bizottságának, hogy a közösség részéről december 3-án kezdje el a tárgyalásokat. A felhatalmazás az ipari termékek szabadkereskedelmi övezetének létrehozására vonatkozik. December 3-án ülnek tárgyalóasztalhoz a végrehajtó bizottság képviselői a svájci delegációval, december 6-án Ausztria következik, míg a Svédországgal, Finnországgal, Izlanddal és Portugáliával folytatandó tárgyalások kezdési időpontját még nem állapították meg. A svájci kormány egyébként már reagált is a brüsszeli döntésre, s megadta a felhatalmazást a december 3-i tárgyalásokra. A néhány nap múlva kezdődő megbeszéléseken tehát nem kerül szóba a sokat vitatott mezőgazdasági kereskedelem, és az úgynevezett szenzitív termékek kérdése sem. Ez utóbbiak közé adatok azokat a cikkeket sorolják, amelyeknek korlátlan beáramlása a közösség országaiba káros lehet. Brüsszeli körökben elterjedt értesülések szerint ezeket a témákat a megbeszélések második fordulóján, december végén és januárban vitatják meg. A végrehajtó bizottságnak adott tárgyalási felhatalmazást egyébként jóváhagyta Anglia, Írország, Dánia és Norvégia is. (Reuter, DPA, APA, MTI) Magyar kereskedelmi delegáció Marokkóban A Casablancában megrendezett magyar gépipari kiállítás és műszaki-tudományos napok alkalmából Udvardi Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével delegáció tartózkodik Marokkóban. A delegáció vezetőjét fogadta Karim Lamrani miniszterelnök, gazdasági miniszter. Mindkét félkifejtette, hogy lehetőséget lát a két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai további bővítésére. Látogatása során a miniszterhelyettes megbeszéléseket folytatott több más miniszterrel, illetve államtitkárral. Vázolták azokat a lehetőségeket, amelyeknek révén Magyarország részt vállalhat a marokkói fejlesztési tervek megvalósításában. A megbeszélések szakértői szinten tovább folynak. (MTI)