Világgazdaság, 1972. január (4. évfolyam, 1/750-19/768. szám)
1972-01-04 / 1. (750.) szám
VILAG GAZ MS 1G 1972. JANUÁR 4., KEDD IV. ÉVFOLYAM, 1. (750.) SZÁM Gazdasági átrendeződés Pakisztánban és Bangia Deshben Nagy horderejű gazdasági intézkedés született az év második napján Pakisztánban. Bhutto államfő elrendelte 20 jelentős vállalat állami irányítás alá helyezését. Az ország keleti felében, amely Bangia Desh néven független állammá kiáltotta ki magát, megtették az első lépéseket a gazdasági tevékenység újrabeindításához. Számos országban jelezték már, hogy hajlandók a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésére a volt keleti tartománnyal, sőt a diplomáciai elismerés lehetősége is felmerült. Hétfő esti jelentés szerint Nyugat-Pakisztánban szabadon bocsátják Rahman sejket, a kelet-pakisztáni vezetőt. Bhutto e döntése mögött az a törekvés húzódhat meg, hogy az Indiához fűződő viszonyt normalizálják, s a Bangla Deshsel se szakadjanak meg végleg a kapcsolatok. Bhutto már decemberben, röviddel hatalomra jutása után meghirdette a harcot a pakisztáni gazdaságot kézben tartó „22 család” ellen. Megvonták az útleveleket e családok tagjaitól, továbbá szigorú büntetést helyeztek kilátásba arra az esetre, ha a közeljövőben nem repatriálják külföldre menekített vagyonukat. Pakisztáni államosítás A „22 család” elleni harc újabb lépéseként hozta meg döntését a pakisztáni kormány a részleges államosításról. Az államfő Szocialista Néppártjának legfontosabb választási programpontja az alapvető gazdasági reformok végrehajtása volt. E reformokhoz teremt lehetőséget a mostani döntés. Az államosítás 20 vállalatot érint. Ezek a vas- és acéliparba, a nehézgépgyártásba, az autógyártásba, a traktoriparba, az elektromosiparba, a vegyi- és petrolkémiai iparba tartoznak. Találhatók köztük olajfinomítók, gázművek és hőerőművek. Az államosított vállalatok vagyonát az üzleti könyvek alapján 10 milliárd rúpiára (2,3 milliárd dollárra) becsülik. Hasszán pénzügyminiszter a rendeletet kommentálva sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy további államosítások nincsenek kilátásban, bár a bankok és biztosító társaságok társadalmi ellenőrzés alá helyezésére valószínűleg még sor kerül. A mostani rendelet nem érinti a külföldi vállalatokat. Pakisztánnak érdeke, hogy minél nagyobb mennyiségben érkezzen külföldi tőke az országba. Kifejtette a miniszter azt is, hogy az államosítás részleges, mivel a változás csak a vállalatok gazdasági irányításában következik be, a pénzügyi ellenőrzés továbbra is az eddigi tulajdonosokat illeti meg. Változatlan marad az ország gazdasági életében döntő szerepet játszó pamutipar helyzete. Pakisztán a „pozitívan együttműködő” állami és magántulajdonon alapuló gazdaságot akar létrehozni. Bhutto az „új gazdasági fellendülés” előfutáraként jellemezte nyilatkozatában a döntést. Megoszlanak azonban a kívülállók véleményei az államosítás következményeiről, a Reuter tudósítója szerint Bhutto rendeletének tulajdonképpeni célja: a külföldi befektetők meggyőzése arról, hogy az ország gazdasági helyzete szilárd, s kedvező hely a külföldi tőkések számára. Kérdéses azonban, mennyire meggyőző bizonyíték ez. Sok függ attól is, milyen szakértelemmel rendelkeznek majd az állami ellenőrzés alá helyezett vállalatok új vezetői. Bizonytalan légkört teremt az a körülmény, hogy Pakisztánnak még mindig nincsen alkotmánya, s a nyugati országrész két tartományában politikai zavargások is támadtak. Mudzsibur Rahman sejk szabadonbocsátásával a feszültségek enyhítéséhez kíván hozzájárulni Bhutto — írja az AP hírügynökség. Nemcsak India és Pakisztán között egyengetheti a rendezés útját a kelet-pakisztáni politikus háziőrizetének feloldása, hanem hozzájárulhat Nyugat-Pakisztán és a Bangla Desh kapcsolatainak tisztázásához is. Az ország egykori keleti tartománya hatalmas jutatermelő s a nyugati országrész jutafeldolgozó iparának közvetítésével Pakisztán legjelentősebb devizabevételi forrását biztosította. Bangia Desh gazdasági életének beindulása A nyugat-pakisztáni gazdasági élet átszervezésével egyidejűleg Bangia Desh is meghozta első intézkedéseit a gazdasági élet újbóli beindítása érdekében. A Bangia Desh-kormány — mint már jelentettük — állami irányítás alá helyezte azokat a vállalatokat, amelyeknek tulajdonosai elhagyták az országot, továbbá átvette 32 jutaexport-vállalat irányítását is. Államosításra került sor a teatermesztésben és feldolgozásban, valamint a pamutparlettn. Állami vezetők irányítják azokat a bankokat Bangla Deshben, amelyeknek anyavállalatai Nyugat-Pakisztánban vannak. Az export irányítását a kormány vette kéze. Érvénytelenítette mindazokat a szerződéseket, amelyeket még Pakisztán kötött a nyersjuta- vagy jutatermékek exportjáról. A PTI indiai hírügynökség értesülései szerint új szerződéseket kell kötni s ezeket az exportőr köteles bejelenteni a központnál. A nyers juta minimális árait rövidesen felülvizsgálják, addig a jelenlegi árak maradnak érvényben. A kormány megszüntette azt a korábbi rendeletet is, amely szerint Indiába jutát vagy jutaterméket exportálni nem szabad. A Bangla Desh Népi Köztársaság pénznemének a rúpiát jelölték ki. Ennek új paritását már meg is állapították: 18,9677 rúpia egyenlő egy font sterlinggel. A nemzetközi politikai életben egyre többet szerepel az új állam. Palme svéd miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít a Bangia Desh-kormánnyal, amint az indiai csapatok elhagyták az ország területét. Megtörtént az első hivatalos kapcsolatfelvétel az USA és a Bangia Desh között. A daccai amerikai konzulátus vezetője újévi üdvözletváltásra kérte fel Szamad külügyminisztert. A Bangla Delh-kormány külügyminisztere elmondta, hogy a következő napokban küldöttség utazik Indiába és az új-delhi tárgyalások után a két ország valószínűleg diplomáciai kapcsolatokat létesít. Részt vesz a kelet-bengáliai állam küldöttsége az afro-ázsiai szolidaritási szervezet január 10-én kezdődő kairói konferenciáján. Érdeklődik A Bangla Deshsel való kereskedelmi kapcsolatok kiépítése iránt Lengyelország és Bulgária is. Manszur Ali pénzügyminiszter megbeszélést folytatott a Daccában tartózkodó bolgár kereskedelmi küldöttség vezetőjével és fogadta a lengyel konzulátus vezetőjét is. A megbeszélések után kiadott közlemény szerint a két szocialista ország nyersruhát, bőrt, gyapotszálat, dohányt vásárolna, míg útépítő berendezéseket, traktorokat, mezőgazdasági gépeket, műtrágyát és hajókat szállítana. Indira Gandhi indiai miniszterelnök támogatásáról biztosította Bangla Desh kormányát. India hatalmas ország — mondotta —, s két éven belül önellátóvá válik. Az új államnak tehát nem kell mástól támogatást kérnie, India egyedül is ki tudja elégíteni Bangla Desh segélyigényét. India már 9 hónapon keresztül viselte a 10 millió keletpakisztáni menekült gondját, s ez a teher az ország gazdaságában nem okozott feszültséget. Az indiai miniszterelnök asszony e nyilatkozatához megfigyelők azonban hozzáfűzik, hogy néhány hónappal ezelőtt Új-Delhiben még olyan pénzügyi terhekről beszéltek, amelyeket India önmaga nem tud vállalni. V. A. Újabb fejlemények a máltai vitában Az év utolsó napján hivatalos közleményt tettek közzzé Mintoff máltai miniszterelnök és Khadafi líbiai elnök megbeszéléséről. A közlés szerint Líbia segítséget nyújt Máltának az angolok távozása esetén. A megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra, de a legújabb hírek alapján kezdenek kirajzolódni az együttműködés körvonalai A hírügynökségek vasárnapi jelentései szerint líbiai szakértők érkeztek a szigetre abból a célból, hogy átvegyék az angoloktól a — katonai és polgári célokat egyaránt szolgáló — repülőtér kezelését. A máltai miniszterelnök — mint ismeretes — 18 millió font sterling bérleti díjat kért az angoloktól a stratégiai bázisok használatáért, de Heath miniszterelnök ezt a követelést elutasította. A máltai kormánynak sürgős szüksége van pénzre, a költségvetés hiánya hozzávetőleg 11 millió font sterlinget tesz ki. Az angolok távozása esetén vesztesége mintegy 13 millió font sterling lesz, emellett 6 ezer máltai veszti el munkahelyét, holott már eddig is nagy a munkanélküliség a szigeten — állítja a Reuter jelentése. A nyugatnémet DPA hírügynökség megállapítja: ma még nem lehet tudni, képes és hajlandó lesz-e Líbia az angolok távozásából eredő összes károkat pótolni. A jelentések szerint Líbia a gazdasági támogatásért azt kéri, vonják be a sziget partja mentén folyó olajkutatásba, és nyújtson számára Málta tengerészeti és légi támaszpontokat. Említést érdemel, hogy még Mintoff líbiai utazása előtt az Egyesült Államok kormánya nyilvánosságra hozta: hajlandó kétoldalú segélymegállapodást kötni Máltával. Washingtonban azt is közölték, az Egyesült Államok kész csatlakozni Nagy-Britanniához és más NATO-országokhoz, ha azok pénzügyi ajánlatot tesznek Máltának. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy több helyütt kétségbe vonják az angolok távozási szándékának komolyságát, és a különböző új kapcsolatok kiépítéséről szóló jelentéseket eltúlzottnak tartják. A TASZSZ hírügynökség például komolytalannak nevezte az angol döntést a csapatok visszavonásáról. „Ez csupán újabb kísérlet, hogy nyomást gyakoroljanak Máltára” — hangoztatta a szovjet hírügynökség. Importkorlátozások Guyanában A guyanai kormány január 1-től egy sor árucikkre, így élelmiszerekre, szeszes italokra, bútorokra teljes behozatali tilalmat rendelt el, más termékek, így az újságpapír importját pedig behozatali engedélyhez köti. A Carista-országokból behozott árukra a külkereskedelmi minisztérium bejelentése szerint az intézkedés nem vonatkozik. A határozatot azzal indokolják, hogy kiegyensúlyozottabbá kívánják tenni az ország kereskedelmi forgalmát. A tilalmi listára helyezett, illetve az engedélyhez kötött termékek behozatala az országnak évente mintegy 12 millió guyanai dollár értékű devizába került. A teljes behozatali tilalom alá eső termékek körébe tartoznak a húskonzervek és egyéb húsfélék, a sózott, a szárított és a füstölt hal, a levesporok és a gyümölcslevek, a cukorfélék és más cukor alapú élelmiszerek, a sör, a bor és az ipari célra használatos tisztítószerek, a lenvászon és egyes üvegfajták. Importengedélyhez kötött a sonkakonzervek, az újságpapír és egyéb papírfajták, valamint bizonyos kozmetikai cikkek behozatala. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ AZ ÚJ PAKISZTÁNI KORMÁNY REFORMOKKAL igyekszik stabilizálni a gazdasági helyzetet. Bhutto államfő részleges államosításokat jelentett be, amelyek — mint mondotta — az állami és magántulajdon „pozitív együttműködésén” alapuló gazdaság létrehozását célozzák. A volt Kelet-Pakisztánban, Bangia Deshben hozzákezdtek a gazdasági élet beindításához. Itt is állami irányítás alá helyeztek egyes vállalatokat, valamint az exportot. A Bangia Deshsel a politikai és gazdasági kapcsolatok kiépítése iránt egyre több ország tanúsít érdeklődést. ♦ DERŰLÁTÓN NYILATKOZOTT NIXON elnök Amerika gazdasági kilátásairól. Szerinte gazdasági intézkedései rövidesen meghozzák a kívánt eredményt: az infláció és a munkanéküliség csökkentését és a termelés növekedését. Több jelentős amerikai gazdaságpolitikus is nyilatkozott az USA gazdasági helyzetéről, így McCracken, Nixon lelépő gazdasági tanácsadója, aki pesszimistább jóslatában úgy tartja, hogy az infláció a jelenlegi módszerekkel hosszabb távon nem fékezhető meg. ♦ AUSZTRIA ÉS A KELETI ORSZÁGOK közötti kereskedelem problémáit elemzi a Világsajtóból című rovatunk egyik cikke. Ausztriának a szocialista országokkal lebonyolított forgalma sokkal jelentősebb, mint a legtöbb nyugati államé. Ausztria tovább kívánja liberalizálni a behozatalt bizonyos szerződéses biztosítékok védelme mellett. ♦ AZ ÁLLAMI IPAR KÜLKERESKEDELMI értékesítésre szánt termékei tavaly az elmúlt éveknél kisebb ütemben növekedtek. A szövetkezeti ipar lényegesen jobb eredményeket ért el, bár részesedése az összeladásokban természetesen kisebb. ♦ CUKORHIÁNY VAN A VILÁGPIACON. Egyes jóslások szerint idén a cukorárak soha nem látott magas szintet érnek el. Viszonylag kedvező feltételekkel vásárolhatnak a Nemzetközi Cukorszervezet importőrei, a kívülállók viszont magas árakat lesznek kénytelenek megfizetni. A látványos drágulást elsősorban az okozza, hogy a legfontosabb termelő országokban kevés cukrot állítanak elő, amiből nem fedezhetők a növekvő szükségletek. ÉRTESÜLÉSEK A JUGOSZLÁV DEVIZAINTÉZKEDÉSEKRŐL A múlt év utolsó előtti napján Belgrádban bejelentették, hogy a dinárt konvertibilissé teszik és az ország monetáris politikáját hasonlóképpen alakítják ki, mint ahogy azt a kemény valutával rendelkező nyugati országok teszik. Hadzsics külkereskedelmi miniszter közölte a sajtó képviselőivel, hogy a kormányzat a jövőben reális átváltási árfolyamot alakít ki a dinár számára, ami a háború óta merev hivatalos árfolyamhoz volt rögzítve — írja a Reuter belgrádi tudósítója. A kormány jóváhagyást kért a Nemzetközi Valuta Alaptól ahhoz, hogy a dinár paritásától lefelé és fölfelé 5 százalékig terjedően ingadozhasson a kemény valuták viszonylatában. (A legutóbbi washingtoni konferencia, mint ismeretes, kimondotta, hogy a Tízek klubjához tartozó országok valutái 2,25 százalékkal ingadozhatnak az új pantás körül lefelé vagy fölfelé.) A miniszter közölte: a Jugoszláv Nemzeti Banknak interveniálnia kell majd, hogy a dinár mozgása ne lépje túl a megállapított limiteket. Nem közölte azonban, milyen formát ölt majd a bank intervenciója. A sajtóértekezleten bejelentették, hogy az új külkereskedelmi és devizarendszer, amelyet decemberben határoztak el, az idei év derekán már maradéktalanul érvénybe lép , és mindaddig hatályban marad, amíg a kereskedelem teljes liberalizálását és a dinár konvertibilitását el nem érik. Az új rendszer devizapiac létesítését is előirányozza abból a célból, hogy kapcsolatot teremtsenek a bel- és külföldi devizaárfolyamok között. A Jugoszláv Nemzeti Bank közzétette instrukcióit a dinárnak a nemzetközi fizetési forgalomba történő bekapcsolására — írja lapunk belgrádi tudósítója. Mint már jelentettük, 1972. januártól külföldi személyek és külföldi vállalatok dinárszámlát nyithatnak jugoszláv bankoknál. E számlákon gyűjthetik a jugoszláv vállalatok által szállított áruk dinárellenértékét, illetve a különféle szolgáltatásokból eredő tételeket. Ezeket a pénzeszközöket meghatározott esetekben devizára lehet konvertálni vagy külföldre transzferálni. Ilyenformán a jugoszláv vállalatok dinárért exportálhatnak és importálhatnak, de ugyanazokat a jogokat élvezik, mintha devizák beáramlását biztosítanák. A külföldi partnereket ösztönözheti dinárszámla nyitására, hogy ennek eredményeként meghatározott célokra hiteleket vehetnek fel és jugoszláv árukat vásárolhatnak. A kölcsönös érdekeltség abban is kifejezést nyer, hogy így megrövidül a kifizetések határideje. Az eddigi gyakorlat szerint a jugoszláv bankok a megbízástól számított 30 nap múlva eszközölték csak a kifizetéseket. A rendelkezés célja egyrészt a jugoszláv export ösztönzése, másrészt az, hogy a deviza — amelyet a jugoszláv vállalat fizet a külföldieknek — az országban maradjon, miután a dinár helyettesítheti a devizát. A deviza—dinár forgalomban ezt az intézkedést tekintik a tervezett konvertibilitás első lépcsőjének. A decemberi dinár-leértékelés időben érkezett, nemcsak azért, mert egyidőben történt a dollár leértékelésével, de a jugoszláv külkereskedelem és a belső konjunktúra szempontjából is — állapítják meg a gazdasági szakértők. A dinár árfolyamának módosítása jelentős ösztönzést ad az exportnak. Az 1971-es eredmények tanúsága szerint erre nagy szükség is van. Jugoszlávia exportja 1971 eltelt 11 hónapjában 7 százalékkal növekedett. de a Közös Piacra irányadó kivitel 5 százalékkal csökkent az előző évhez képest és az EFTA-országok viszonylatában is mindössze 2 százalékkal növekedett az export. Említést érdemel, hogy Olaszország viszonylatában 12 százalékkal, Franciaország és Ausztria viszonylatában 10 százalékkal esett vissza Jugoszlávia kivitele. Az NSZK-nak ugyan többet adtak el mint az előző évben, de az export növekedése itt is az átlag alatt maradt. Venezuela megszakítja preferenciakapcsolatát az USA-val Venezuela érvénytelenítette az Egyesült Államokkal 1939-ben kötött preferenciális kereskedelmi egyezményt — jelentette be Caldera elnök újévi üzenetében. Az államfő szerint a lépés a venezuelai gazdasági fejlődés érdekében történik. A felmondott egyezmény értelmében az Egyesült Államok és Venezuela vámkedvezményekkel könnyítette egymás termékeinek, így a venezuelai olajnak, és az amerikai gépipari cikkeknek a kereskedelmét. Venezuela fokozatosan elveszti olajpiacait a közel-keleti termelők javára — közli a venezuelai központi bank év végi jelentése. Az eladott nyersolaj mennyisége január és október között 4,7 százalékkal csökkent, a melléktermékek eladása pedig ugyanezen időszak alatt 5 százalékkal esett. Ez részben annak tudható be, hogy a fogyasztói kereslet a világpiacon 1971-ben lassabban növekedett, de annak is, hogy az olajvállalatok érdeklődése fokozódik a közelkeleti olaj iránt. A közel-keleti olajat Amerikában kedvezőbb helyzetbe hozta a szállítási költségek csökkenése. A jelentés szerint Venezuela csak 1971 első negyedében tudta fenntartani a kőolajtermelés 1970-ben regisztrált 3,2 százalékos növekedési ütemét. Így a napi kibocsátás szeptember és december között 3 millió 550,470 barrelra esett, ami az 1970-es termelési értékhez képest 4,1 százalékos csökkenésnek felel meg. (Reuter) A román—amerikai kapcsolatok /£ és a legnagyobb te - kedvezmény elve \^*6**^ Nixon elnök pártolja azt a gondolatot, hogy az Egyesült Államok Romániára is kiterjessze a legnagyobb kedvezmény elvét — hangoztatja Aleshire külügyminiszter-helyettes Findley republikánus képviselőhöz intézett levelében. Findley volt az, aki javasolta a törvényhozásban, hogy Romániának adják meg ezt a kedvezményt, ami azt jelentené, hogy a Romániából importált cikkeket az Egyesült Államokban a nem szocialista országok többségére irányuló vámok terhelnék. Jelenleg a szocialista országok közül ilyen kedvezményben csak Lengyelország és Jugoszlávia részesül. Abshire azt írja, hogy a kormány még nem határozta el, ajánlja-e a legnagyobb kedvezmény elvének kiterjesztését más szocialista országokra, így a Szovjetunióra és Kínára is. „Az elnök szerint a kedvezmény megadása Romániának megjavítaná a kereskedelmi kapcsolatokat az amerikai üzleti élet javára és megmutatná az akaratunkat az amerikai—román gazdasági kapcsolatok további fejlesztésére” — mondja levelében Abeshire. (Reuter)