Világgazdaság, 1972. január (4. évfolyam, 1/750-19/768. szám)
1972-01-15 / 10. (759.) szám
TILAG GAZDASÁG 1972. JANUÁR 15., SZOMBAT IV. ÉVFOLYAM, 10. (759.) SZÁM Próbatétel előtt a decemberi valutamegállapodás A nyugati devizapiacok hangulata tegnap idegesebb volt, mint a washingtoni valutamegállapodás óta bármikor. Híresztelések és cáfolatok egymást váltva lebegtették a jegyzéseket az új középárfolyamok körül. A dollár gyengülése folytatódott és ezúttal New Yorkra is átterjedt. Tekintélyes összegek áramlottak az Atlanti-óceánon túlról Nyugat-Európába. Ezek a jelek már-már a korábbi spekulációs hullámokat megelőző időszakokra emlékeztetnek. Hamarosan eldől, hogy az új középárfolyamok megállapításához kapcsolt szélesebb ingadozási sáv kiállja-e a próbát, megakadályozza-e a fenyegető újabb spekulációs dollár kiáramlást. A dollár árfolyama pénteken — a hírügynökségi jelentések szerint — tovább hanyatlott az összes nyugati pénzügyi központokban. Az idegességet fokozta az a tény, hogy csütörtökön este a dollár gyengülése átterjedt New Yorkra is. Ez a tendencia pénteken is folytatódott a Wall Streeten és a szakértők szerint jelentős összegek áramlottak dollárból nyugat-európai valutákba. Ezúttal az angol font iránti érdeklődés is nagy volt, amit főleg a decemberi brit külkereskedelmi eredményekkel indokolnak. A nyugat-európai valuták közül a márka is csatlakozott a holland forinthoz és a belga frankhoz, amelyeknek jegyzése az új középárfolyam fölé került. A piacok hangulatára jellemző, hogy a nyugatnémet szövetségi bank és a holland központi bank hivatalosan cáfolta a híreszteléseket, amelyek szerint lejjebb szállította az árfolyamot, amelyen a dollárt támogatja a devizapiacokon. A Reuter-iroda pénteki valutaindexe (amelyet a negyedik oldalon közlünk), azt mutatja, hogy a dollár a nyugateurópai valutákkal szemben átlagosan már csak 0,73 százalékkal áll fölötte az új középárfolyamnak. Az idegesség és a dollár gyengülése számos bizonytalansági tényezőre vezethető vissza — mondják londoni szakértők. Szerepet játszik az is, hogy New Yorkban jelenleg viszonylag alacsony a kamatok szintje és ez ösztönzi a dollárkiáramlást. Fontosabb azonban annak a véleménynek a terjedése, hogy az amerikai kongresszus nem fog sietni az aranyár emelésének törvénybe iktatásával, s ezzel párhuzamosan az a másik híresztelés, hogy a jelenleginél nagyobb mértékben fogja devalválni a dollárt. Sok szó esett már eddig is arról, hogy a japán jen felértékelése elégtelennek bizonyult és hamarosan újabbra lesz szükség. Pénteken először bukkantak fel olyan vélemények is, hogy a márkát is feljebb kell értékelni, mint a jelenlegi középárfolyam. A devizapiaci bizonytallanságnak tulajdonítható az is, hogy az aranypiacokon ismét fordult a helyzet: Londonban 40 centtel, 45,925 dollárra emelték a jegyzést, ami új csúcseredmény a kettős aranypiac bevezetése óta. A devizapiacok forgalma is nagyobb volt pénteken, mint a washingtoni megállapodás közzététele óta bármikor, londoni bankkörökben azonban az árfolyamingadozásokat aránytalanul nagynak minősítik a létrejött tranzakciók összegéhez viszonyítva. A Washingtonban elhatározott szélesebb ingadozási sávok fő értelme az, hogy alkalmasak a spekulációs pénzáramlás szabályozására. Ha a nyereséget kereső pénz egy irányba kezd áramlani, az árfolyamok az új rendszerben olyan mértékig változhatnak meg, hogy ellenkező irányú áramlást indítanak el. Magyarán: a dollár, amely jelenleg még a legtöbb valutával szemben középárfolyama fölött áll, olyan mélyre eshet, hogy újra érdemes lesz márkáért vagy svájci frankért dollárt vásárolni és így megfordul a spekulációs áradat, anélkül, hogy a központi bankoknak kellene beavatkozniuk. A szélesebb ingadozási sávokkal együttjáró kevesebb árfolyamingadozást a devizapiacon működő kereskedőknek és szakértőknek meg kell szokniuk, mert ezek a washingtoni megállapodás természetes velejárói — jelentette ki Hankel, a bonni gazdasági minisztérium pénzügyi osztályának vezetője a Frankfurter Rundschaunak adott nyilatkozatában. Ezt a felfogást mintha alátámasztaná a frankfurti devizapiacról a hivatalos zárás után érkezett utolsó jelentés. Eszerint a bankok egymás közti ügyleteiben a dollár árfolyama emelkedett a hivatalos zárásnál jegyzett mélyponthoz képest. — IP — Stans a nemzetközi kereskedelemről és az amerikai konjunktúráról Eredmény nélkül zárultak Eberle tárgyalásai Stans amerikai kereskedelmi miniszter az amerikai gazdaság kilátásaival foglalkozott első új évi nyilatkozatában. Kijelentette: az ország bruttó nemzeti terméke reálértékben legalább 6 százalékkal nő az idén. Nyilatkozatában, amelyet az egyik vidéki kereskedelmi kamara közgyűlésén mondott el, de Washingtonban adtak ki, ismertette a Nixon-kormány kereskedelmi elképzeléseit; kifejtette, remélik, hogy 1972-ben fontos változások következnek be a világkereskedelem jellegében. Hasonló hangnemben ismertette az Egyesült Államok kereskedelmi igényeit a Brüsszelben tárgyaló Eberle is, a legfrissebb jelentés szerint azonban a Közös Piaccal folytatott megbeszélés eredménytelenül zárult, s a partnerek legközelebb február elején kísérlik meg újra érdekeik összegyeztetését. A portlandi kereskedelmi kamara közgyűlésén felszólaló Stans azt jósolta, hogy az amerikai gazdaság reálnövekedése több mint 6 százalék lesz az idén. „Az sem lepne meg — fűzte hozzá —, ha a GNP növekedése meghaladná a 6,5 százalékot, vagyis az expanzió nagyobb volna, mint 1955 óta bármikor.” Prognózisát részletezve a miniszter azt mondotta: számottevően csökkenni fog a munkanélküliség, figyelemreméltóan nő a személyi jövedelem és ez a takarékossági ráta csökkenésével párosul, folytatódik az építkezési boom, újabb csúcsszintre emelkedik a lakberendezési cikkek értékesítése „kitűnő autóév” lesz és növekszenek az ipari tőkeberuházások. A közgazdászok túlnyomó része hasonló értelmű prognózist tett közzé, általában a GNP 6 százalékos reálnövekedését jósolják és az infláció 3 százalékos fokozódásával számolnak. Idézett beszédében Stans kijelentette, hogy a múlt havi nemzetközi valutamegállapodás után most a világkereskedelmi problémák megoldása került napirendre. Idén fontos változások lesznek a nemzetközi kereskedelemben — hangoztatta. „Partnereinket most meg kell győznünk arról, hogy számolják fel vagy módosítsák a kereskedelem nem tarifás akadályait, elsősorban az EGK agrárpolitikai rendelkezéseit, és mérsékeljék az amerikai termékek útját álló diszkriminációkat, így a Közös Piac preferenciális egyezményeit.” A Brüsszelben tárgyaló Eberle a közös piaci partnerekkel folytatott első megbeszélés után azt mondotta: bízik abban, hogy sikerül tető alá hozni a megegyezést, még mielőtt az aranyár emelésére vonatkozó javaslat a kongresszus elé kerül. Lapzártakor érkezett jelentés szerint azonban a tárgyalássorozat eredménytelenül végződött. A következő tanácskozást február 3-ra hívták össze. (Reuter, AFP) Továbbfejlődik a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés A KGST-országok komplex integrációs programjából adódó feladatokat tárgyalta meg a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködési állandó albizottság. A január 10. és 14. között tartott 16. ülésszakon meghallgatták több magyar és szovjet kutatóintézet és vállalat beszámolóját a közös munkákról, s azok eredményeiről. Az albizottság megállapította, hogy a magyar és a szovjet szakemberek az utóbbi időben különösen a fényforrástechnika fejlesztésében, az elektromosenergetikai kutatásokban és a vízépítési technika fejlesztésében értek el jelentős eredményeket: nagy teljesítményű izzólámpagyártó gépsort dolgoztak ki közösen, sikeres volt az együttműködés az elektromos távvezetékek karbantartásának gépesítésében, valamint az automatizált öntözőrendszerek kialakításában. Elhatározták a közös kutató-fejlesztő munka kiterjesztését 14 újabb témára, mindenekelőtt az autóközlekedéssel kapcsolatosan. Közösen dolgozzák ki például a különféle autójavítási munkák gépesítését és együttműködnek olyan készülékek, berendezések kialakításában, amelyek a levegő szennyezésének mérésére, illetve a szennyeződés kiszűrésére alkalmasak. Az ülésszak jegyzőkönyvét pénteken este írta alá dr. Jávor Ervin, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és M. E. Rakovszkij, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese. NAPRÓL NAPRA ♦ A DOLLÁR DEVIZAPIACI GYENGÜLÉSE, a nyugati központokban tapasztalható valutaidegesség már-már a korábbi spekulációs hullámokra emlékeztet, amelyek végül is megdöntötték a Bretton Woodsban kialakított valutarendszert. Ezúttal azonban az árfolyamok nagyobb mértékben ingadozhatnak és ez talán védelmet nyújt a túlzott dollárkiáramlás ellen. ♦ KÍNA MEGSZŰNT A NYUGAT-EURÓPAI fejlemények puszta szemlélője lenni — mondta bécsi előadásán a brüsszeli bizottság ázsiai szakértője. Az ázsiai ország bizonyos feltételek esetén készen állna az együttműködésre. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödtek Kína és a Közös Piac országainak kapcsolatai. Kereskedelmi és műszaki delegációk érkeznek a Hatok tagállamaiba, amelyekkel ma már a kínai külkereskedelem egyhetede bonyolódik le. ♦ A KÖZÖS PIAC MEZŐGAZDASÁGI POLITIKÁJA jelenleg a termékek egymás közti szabad áramlásának, a külső országokkal szembeni egységes protekcionizmusnak és az exportfeleslegek elhelyezésére vállalt közös gazdasági felelősségnek az elve alapján működik. A jövőt illetően szükség van a strukturális átrendeződésre, amelynek hatására az aránytalanul magas mezőgazdasági árak közelebb kerülhetnek a világszínvonalhoz — fejtette ki budapesti előadásán Luc Fauvel, a párizsi egyetem professzora. ♦ NAGY-BRITANNIA EGÉSZ GAZDASÁGÁRA hatással lehet az angol bányászsztrájk, amely az új év első hetének a végén kezdődött — írja a Világsajtóból című rovatban közölt cikk. A sztrájk nemcsak az angol bányászat kritikus és zilált helyzetére vet fényt, hanem — ha tartós lesz — veszélyeztetheti Nagy-Britannia konjunkturális kilátásait is. MAGYAR TERVEZÉS EXPORTRA Tervezővállalataink tevékenységében egyre nagyobb szerepet kapnak az exporttervezések. A Középülettervező Intézet, a KÖZTI megbízott igazgatója, Mányoki László arra a legbüszkébb, hogy Algírban ez év júliusában helyezik ünnepélyesen üzembe az általuk tervezett olimpiai stadiont és létesítményeit. Még az idén több kisebb és nagyobb középületet terveznek algíri megbízásból, így például egyetemi épületeket, gyárépületet, szanatóriumot. Nigériából további városrendezési tervek készítésére kaptak megbízást és oda középületeket terveznek, így például vízkutató intézetet, kórházat, államigazgatási épületeket. Iránnal sportcsarnokok tervezéséről tárgyalnak. Jugoszláviában idén fejezik be a lendavai fürdőkomplexum tervezését. Az Élelmezési Tervezőiroda exportmunkáiról Kerekes Ferenc főmérnök adott tájékoztatást. Algériai megrendelésre két komplett konzervgyár kiviteli terveit készítik és másik kettő tervezésére rövidesen ajánlati tervet küldenek. Az NDK számára korszerű, óránként 2000 baromfit feldolgozó üzemet terveztek, kilenc újabb hasonló üzem tervezésére és technológiai felszerelésére most kaptak megbízást. Egy új rendelést is kaptak NDK-ból, óránként 500 pulykát feldolgozó vonalra. A LAKÓTERV mérnökei — tájékoztatott Koltai Endre főmérnök — Vietnam részére évenként 600 lakást felépítő poligonüzemet terveznek és még hasonló kettő tervezéséről tárgyalnak. Csehszlovákia és Lengyelország panelekből összeállítható szállodák, turinghotelek és munkásszállók tervezéséről tárgyal a vállalattal, a nagyobb NDK- megrendelésnek az elmúlt hónapokban tettek eleget, több lakónegyedet terveztek Berlin és Gera számára. Az IPARTERV 1972-ben is tovább növeli szellemi exportját. Vietnam részére erőművet terveznek, a Szovjetunió megbízásából hűtőtárolókat, Csehszlovákia, az NSZK és Algéria részére pedig könnyűszerkezetből gyorsan öszszeállítható raktárakat és üzemi csarnokokat. Az Általános Épülettervező Vállalat megbízást kapott az NDK-beli Freiberg város részére új modern könyvtárépületek, Karl Marx Stadtból pedig nagyobb egészségügyi intézmények tervezésére. V. P. SORSDÖNTŐ TALÁLKOZÓ A NORVÉGOKKAL Brüsszelben ismét összeültek a Közös Piac és Norvégia képviselői, hogy megpróbálják végre elérni azt a döntő frontáttörést, amelyben a halászati probléma megoldatlansága miatt eddig hiába reménykedtek. Az a benyomás uralkodik a Közös Piac magas rangú tisztviselői között — írja a Reuter brüszszeli tudósítója —, hogy a mostani tárgyalások kudarca, legalábbis egy időre, szertefoszlathatja a norvég csatlakozás esélyeit. Az eszmecsere nagyköveti színvonalon folyik, de a norvég delegátus állandó telefonösszeköttetésben van kormányával. Akörül legélesebb a vita, hogy, milyen biztosítékokat nyújtsanak a norvég halászoknak a csatlakozás után. Norvégia „addig, míg szükséges” protekcionista intézkedéseket követel, a Hatok viszont a különleges kedvezményeket csak tízéves átmeneti periódusra akarják megadni, a továbbiakra vonatkozóan pedig csak homályos ígéretekre szorítkoztak. Vitás a kizárólagos halászati zóna nagysága is. Cappelen norvég külügyminiszter a stortingban nyilatkozott és optimistán ítélte meg a kilátásokat. Rámutatott, hogy a halászati kérdés a közös piaci kérdéskomplexumnak csak egy kis részét képezi. Kiemelte, hogy minden más területen már megegyeztek. A norvég ipar és a norvég mezőgazdaság jó feltételeket kapott. A halászati problémában felmerült nézetkülönbségek a valóságban nem olyan nagyok — mondotta. Nagy-Britanniával is folytatódnak a tárgyalások. Igaz, a hírügynökségek napról napra olyan jelentéseket küldtek, hogy a legrövidebb időn belül várható minden hátramaradt kérdés maradéktalan rendezése. A határidőket azonban egyre későbbi időpontra halasztották. A hét elején még csütörtök éjfél volt a végső időpont, ezután péntek éjjel, a legutóbbi jelentések pedig már hétfőről beszélnek. Az idő mindenesetre sürget, mert 22-én a csatlakozási ceremóniát mindenképpen le szeretnék bonyolítani. Az ír kormány már döntött: elfogadja a Közös Piac feltételeit a cukorkvóták kérdésében és így gyakorlatilag a csatlakozás elől minden akadály elhárul. Dublin így január 22-én már aláírhatja a csatlakozási okmányt. A végleges jóváhagyásig azonban még meg kell várni a népszavazás eredményét, amelyet március végén, vagy április elején rendeznek meg. (Reuter, UPI, MTI, AFP, DPA) Eredménytelen az olajtárgyalások első hete A kőolajexportáló országok szervezetének (OPEC) tárgyaló küldöttsége Genfben az olajvállalatok delegációja elé terjesztette új, revideált javaslatát, amely a dollár leértékeléséből adódott hátrányok kompenzálására hivatott. Az OPEC új javaslata a legutóbbihoz hasonlóan a tavaly februárban Teheránban megállapított árak 8,57 százalékos emelésén alapszik. A szervezet szóvivője hangsúlyozta, hogy többről van szó, mint az árak egyszerű 8,57 százalékos emeléséről, a javaslat ugyanis sok részletet tartalmaz. A 8,57 százalékos áremelés független a teheráni egyezményben rögzített évi 2,5 százalékos, inflációt ellensúlyozó tényezőtől. Az OPEC az első genfi ülésen, hétfőn az olajár 12,2 százalékos emelését követelte. Ezt arra alapozta, hogy Connally amerikai pénzügyminiszter saját bevallása szerint a decemberi valutaátrendezés nyomán a dollár gyakorlatilag 12 százalékkal értékelődött le a legjelentősebb nyugat-európai valutákhoz képest. Miután az olajvállalatok ezt a javaslatot visszautasították, az OPEC 8,57 százalékos drágítást is hajlandó elfogadni. Ez megegyezik a dollárnak a font sterlinggel szembeni értékveszteségével. Az OPEC új javaslata még egy kérdésben rugalmasabb, nem ragaszkodik már mereven az augusztus 15-i visszamenőleges határidőhöz. Az olajvállalatok delegációja a pénteki ülésen gyakorlatilag nem jutott szóhoz, meghallgatta az OPEC javaslatát és ígéretet tett annak tanulmányozására. A vállalatok öttagú delegációja már két különböző javaslatot terjesztett elő. Az elsőben nem áremelésre tett ajánlatot, hanem egy importárindex alapján pótlólagos adó fizetésére vállalt volna kötelezettséget, a második szerint pedig 3,2 százalékos áremeléshez járult volna hozzá. Az OPEC mindkét rendezési javaslatot visszautasította. A genfi tárgyalások nem mentesek a drámai pillanatoktól. Csütörtökön este például az OPEC nyilatkozatban jelentette be, hogy a maga részéről megszakítja a megbeszéléseket, s ekkor az egyoldalú áremelés, az esetleges olajembargó, vagy a szállítások lassítása is felmerül. Természetesen a jelenlegi helyzet még nem olyan súlyos, hogy ezekről beszélni lehetne. A hét végén és a jövő hét elején nem találkoznak a küldöttségek, s így lehetőség nyílik újabb kompromisszum kidolgozására. A legközelebbi ülést január 19-én tartják Genfben, s egy nappal később az OPEC Abu Dhabiban tartott rendkívüli konferenciájának határozata szerint új napirendi pontot is felvesznek: az olajtermelő országoknak a nemzetközi vállalatokban való részesedésének kérdését. A dollárleértékelés hátrányos hatásainak kompenzálásáról az OPEC egyelőre csak a hat Perzsa-öböl menti ország képviseletében tárgyal. Ezek Irak, Irán, Kuwait, Abu Dhabi, Katar és Szaúd-Arábia, amelyekben napi 12,2 millió barrel kőolaj került felszínre 1970-ben. Az országok a teheráni olajár-megállapodás eredményeként jelentős új bevételekhez jutottak, s az olajárak 8,57 százalékos emelése további 500 millió dollár bevételt eredményezhet. (Reuter, AP, AFP) Magyar berendezések a Lihacsov Autógyárban A Lihacsov Autógyár a rekonstrukció után 250 ezer teherautót gyárt majd. A nagyszabású beruházás egyik résztvevője a pénteken aláírt szerződés értelmében a NIKEX lesz. A Prommasimport komplett felületvédelmi berendezéseket vásárolt, amelyekkel a tehergépkocsik vezetőfülkéjének alkatrészeit festik. A szovjet megrendelést széles konkurrenciaharcban nyerték el francia, nyugatnémet és japán cégek elől. A siker nem utolsósorban annak köszönhető, hogy ebben az autógyárban már több mint 8 éve működik hat magyar felületvédelmi berendezés. A vállalt teljesítési határidő 1974. első negyedéve.