Világgazdaság, 1972. február (4. évfolyam, 21/770-41/790. szám)
1972-02-01 / 21. (770.) szám
AUSZTRIA BÍZIK AZ EGK-SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉBEN Ausztria előreláthatólag még az idén megköti az Európai Gazdasági Közösséggel az általános szerződést, amely szabadkereskedelmi övezetet létesít az iparban és a mezőgazdaság egyes kiemelt ágazataiban — mondta Weics osztrák mezőgazdasági miniszter, aki a nyugat-berlini Zöld Hét nemzetközi mezőgazdasági kiállításon vesz részt. A szerződés 1973 január 1-én hatályba is léphet, ha a parlamenti eljárás a megfelelő ütemben folyik. Az osztrák miniszter Nyugat-Berlinben találkozott több közös piaci kollégájával, s megvitatta velük a tárgyalások jelenlegi állását. Érdekes nyilatkozatot tett a kiállításon Ausztria nyugat-németországi kereskedelmi képviselője. Eszerint a két ország kereskedelme tavaly megközelítette a 8,5 milliárd nyugatnémet márkát. Ebből mintegy 6 milliárdért az NSZK szállított Ausztriába, míg az osztrák export csak 2,5 milliárd volt. Az ebből adódó 3,5 milliárd márka deficit azonos Ausztria külkereskedelmi mérlegének hiányával. A dinamikusan fejlődő idegenforgalom egyenlíti ki ezt a deficitet. Ausztria átlagban évi 6 százalékkal növeli kivitelét az NSZK-ba, míg vásárlásai évi 15 százalékkal nőnek. (APA) 9 «R» A bolgár—román együttműködés további erősítését határozta el a két ország gazdasági vegyes bizottságának Szófiában megtartott 10. ülése. A kooperációt mindenekelőtt a gépgyártás, az elektrotechnika, az elektronika, a vegyi- és a könnyűipar területén fejlesztik tovább. A bolgár—román árucsere idén mintegy 25 százalékkal növekszik. 9 Francia gazdasági delegáció érkezett Máltára. A küldöttség a máltai kormány tagjaival megvitatja a gazdasági és pénzügyi együttműködés lehetőségeit. 9 Chilében államosították az utolsó külföldi hitelintézetet, az amerikai First National City Bankot. Részvényeit a Banco de Talca chilei bank vásárolta fel, amelyet már régóta a kormány tart ellenőrzése alatt. Hanyatlott az ipari termelés Olaszországban. Hivatalos statisztikák szerint tavaly az ipar 2,8 százalékkal kevesebbet állított elő, mint az előző évben. Nagy-Britanniában tavaly 13,5 millió munkanap ment veszendőbe a sztrájkok miatt, több mint az 1926-os általános sztrájk óta bármikor. A heti bérek 13,5 százalékkal emelkedtek. Az IMF tagállamai tavaly 1,9 milliárd dollár értékű, különböző pénznemekben folyósított hitelt vettek igénybe. Az összeg körülbelül ugyanannyi, mint 1970-ben volt, viszont elmarad az 1968-ban regisztrált 3,55 milliárd dollártól, amikor számos tőkés ipari állam — közöttük az USA, Anglia, Franciaország és Kanada fordult az alaphoz. 1971-ben egyébként a szervezet 137 millió dollár értékű aranyat vásárolt Dél-Afrikától, ma korlátozták a szaharin használatát az Egyesült Államokban. A most kiadott ideiglenes rendelkezés törli a szaharint a biztonságos édesítőszerek listájáról. Felhasználásánál abból kell kiindulni, hogy a felnőtt átlagos napi fogyasztása legföljebb 1 gramm lehet. JELENTI • Argentin küldöttség utazott Európába és az Egyesült Államokba, hogy mintegy 1 milliárd dollár összegű hitelt szerezzen. Argentína, amely igen súlyos gazdasági és pénzügyi válságon megy keresztül, a kölcsönből infrastrukturális beruházásokat szeretne végrehajtani, illetve egyensúlyba kívánja hozni fizetési mérlegét. 4B» Az amerikai dokkmunkás-sztrájk átterjedt Kanadára is. Vancouver kikötőinek munkásai megtagadták a hajók kirakását, hogy a nyugati partvidéken sztrájkoló amerikai kollégáiknak ily módon segítséget nyújtsanak. 48* Az Ibéria spanyol repülővállalat csatlakozik az „Atlasz”-csoporthoz, amely így kiszélesítheti tevékenységét. Az Atlasz, amelybe a nyugatnémet, a francia és a belga légitársaság tömörül, a repülőgéppark karbantartási költségeinek csökkentésére alakult. Egy-egy ország meghatározott típusú repülőgépet és alkatrészeket tart karban. Japán fizetési mérlegének aktívuma tavaly 7 milliárd 677 millió dolláros rekordot ért el. A korábbi legnagyobb felesleg 1970-ben volt, 1 milliárd 374 millió dollár értékben. Az 1971. évi mérleg alakulását elsősorban az export megugrása és az importnak a belső gazdasági helyzettel összefüggő lelassulása okozta. Az Egyesült Államok a Vietnami Demokratikus Köztársasággal folytatott tavalyi titkos tárgyalásai során 7,5 milliárd dolláros háború utáni újjáépítési segélyt ajánlott fel az indokínai országoknak — jelentették be csütörtökön amerikai kormánytisztviselők Washingtonban. Ebből az összegből 2,5 milliárd dollár a VDK- nak jutott volna. A nyugatnémet exportárak idexe tavaly 4,3 ponttal 121,6 pontra emelkedett, valamivel kisebb mértékben, mint 1970-ben és 1969-ben. Az importárak indexe viszont 0,5 ponttal 106,7 pontra csökkent, szemben az 1970. évi 0,7 pontos visszaeséssel. Mindkét indexnek bázisa 1962. • 2 1972. FEBRUÁR 1. KÍNA ÉS A KÖZEL-KELET Bejrúti tudósítónktól: Kína ENSZ-tagsága és a közel-keleti országok közeledése valószínűleg maga után vonja a kereskedelmi forgalom erőteljes növekedését is. A Kínai Népköztársaságnak Jordánia és Szaúd- Arábia kivételével ma már minden arab országgal diplomáciai kapcsolatai vannak. Kína külkereskedelmében egyelőre a Közel-Kelet részesedése igen alacsony. Ennek elsődleges oka, hogy Kínának nincs szüksége közel-keleti olajra. A Közel-Keletről 1970-ben csak 400 ezer tonna nyersolaj jutott Kínába, főként Egyiptomból. Ez a 700 millió lakosú Kína számára elhanyagolható tétel. Kína kőolajban önellátásra törekszik, s ennek eddig meg is vannak a sikerei. A kínai olajtermelés 1970-ben 20 millió tonna körül volt, szemben az 1960. évi 5,5 millió tonnával. Kínában az egy főre jutó olajfogyasztás rendkívül alacsony: évi 5 gallon olaj és olajtermék, szemben az amerikai napi 3 gallonnal. A kínai nehézipar fejlődésével és az autók terjedésével azonban a fogyasztás is meredek ütemben fog emelkedni. Ekkor az ország valószínűleg rákényszerül az olajimportra. A közel-keleti országok közül a közeljövőben Szudánnak és Algériának vannak a legnagyobb esélyei a Kínával való kapcsolatok gyors fejlesztésére. Ennek főként az az oka, hogy a kínai kölcsönök általában kamatmentesek, hosszú lejáratra szólnak, és a kínai hitelezők hajlandók a segélyt élvező ország fejlesztési létesítményének költségeit akár helyi valutában, akár külföldi devizában fedezni. OPTIMISTA A FRANCIA ÜZLETI ÉLET Francia gyáriparosok, a Banque de France korábban kiadott havi jelentéséhez hasonlóan, derűlátóbban ítélik meg az általános gazdasági kilátásokat. Az országos statisztikai hivatal (INSEE) most tette közzé annak a közvéleménykutatásnak az eredményét, amelyet francia gyárosok között végzett. Az INSEE meglepőnek nevezi az általános klímaváltozást, amely a decemberi valutáris rendezés után bekövetkezett. Igaz, fűzi hozzá: a januári termelésnövekedés részben szezonális okokkal magyarázható. A raktárkészletekben kevés változás történt, a készletek színvonala egy árnyalattal magasabb az átlagosnál. A befutott megrendelések állománya olyan nagy, mint a múlt januárban volt. Az exportkereslet kedvező, meg kell azonban várni a februárt — figyelmeztet a statisztikai hivatal —, hogy világossá váljon: tartós irányzatról van-e szó, vagy pedig az export élénkülése csak a valutaválság miatt elhalasztott kereslet következménye. A termelési kilátásokat az üzleti élet általában bizakodóan ítéli meg: az expanzió üteme valószínűleg tartható lesz. Bergeron, a Force Ouvriére szakszervezeti központ főtitkára kijelentette: a francia kormány nyilvánvalóan az ipari árak ideiglenes ellenőrzésének kiterjesztése mellett van. Bergeron a szakszervezeti vezetőknek Giscard d’Estaing gazdasági csúcsminiszterrel való eszmecseréje után nyilatkozott. A miniszter szerint nem lehet viszatérni a tavaly szeptember 15-ét megelőző helyzethez.Ekkor vezették be a jelenlegi árellenőrzési rendszert. A legtöbb vezető iparágat arra kötelezték, hogy szeptember 15 és március 15. között áraikat ne emeljék 1,5 százaléknál nagyobb mértékben.) Giscard d’Estaing szakszervezeti vezetőknek kifejtette, hogy a jól dolgozó vállalatok be tudják tartani a korlátozásokat. A kormány még nem határozott a jelenlegi árellenőrzési rendszer jövőjéről. A miniszterrel való eszmecserén a szakszervezeti vezetők előadták saját javaslataikat: ezek szerint több cikk, elsősorban élelmiszer, nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árát maximálni kellene. A javaslatok érdeklődést váltottak ki és néhány esetben kísérletképpen valószínűleg ki is próbálják azokat — fűzte hozzá Bergeron. A szakszervezeti vezető szerint Giscard d’Estaing ismételten hangoztatta eltökéltségét, hogy fenntartják a gazdasági növekedés ütemét és csökkentik a munkanélküliséget. A két héttel ezelőtt bejelentett reflációs csomagterv megakadályozza, hogy ez évben gazdasági hanyatlás következzen be. (Reuter) Újabb importkorlátozás Ghánában A ghánai kormány újabb árucikkek bevitelét korlátozza — jelentette be a kereskedelmi minisztérium. A rendelkezés többek közt a rizs, a búzaliszt és a cukor importját érinti. A lépés a minisztérium szerint összhangban van a rendszernek azzal a szándékát, hogy állandó testületet hozzon létre az alapvető fontosságú árucikkek importjának szabályozására. Ghánában a decemberi valutaleértékelés után az alapvető fontosságú cikkek árát a leértékelés előtti színvonalon fagyasztották be. (Reuter) Tárgyalások nyugat-európai félvezetőipari együttműködésről A félvezetők piacán körülbelül 20 hónap óta morzsolódnak az árak, és ez a körülmény, valamint a nagy amerikai csoportok növekvő súlya, már egy ideje aggasztja az európai iparvállalatokat. A bizonytalan helyzet megszilárdítására ez az iparág, hasonlóan az informatikához, tárgyalásokat kezdett, mert mindenki meg van győződve arról, hogy a siker biztosítása érdekében szövetkezni kell. Erre nézve számos elgondolás született és legutóbb megbeszélések kezdődtek a francia Lescosem vállalat, a nyugatnémet AEG-Teleiorikon és az angol Plessey között. A szövetkezésre való törekvés nem okoz meglepetést, ha figyelembe veszszük, hogy az Atlanti-óceánon túl működő vezető vállalatokkal csak az európai ipar gyorsított fejlődése teszi lehetővé a verseny felvételét. Minden érdekelt vállalat arra törekszik, hogy megtalálja helyét a félvezetőgyártásban, mert ez az elektronikus ipar egyik kulcsállása, amely döntő a katonai felszerelések, a számítóberendezések, a távközlési és a legújabb propagandaeszközök gyártása szempontjából. A számos tervezet közül az látszik a legvonzóbbnak, amely az említett négy cég által paritásos alapon létesítendő közös vállalatot javasol. Ezen belül a cégek szakosodhatnának, míg az eladási politika összhangba kerülne. Az a kérdés, hogy az említett csoportok és az érintett kormányok egy véleményen vannak-e a követendő ipari és pénzügyi politika dolgában, mert bármennyire szükségesnek is látszik a kooperáció, a különböző nemzeti nézőpontokra tekintettel megvalósítása nehézségekbe ütközhet — írja a Les Echos. India olcsóbb olajat akar vásárolni Sethi, India kőolaj- és vegyipari minisztere azzal vádolta a külföldi olajvállalatokat, hogy Indiának lényegesen kisebb árengedménnyel adják el a nyersolajat, mint a világpiacon más országoknak. Az indiai állami olajvállalat kiadványában ismertetett cikk szerint India arra törekszik, hogy más forrásokból olcsóbb nyersolajat szerezzen be, mert „lehetetlen a végtelenségig ebben a helyzetben élni”. A miniszter megjegyzései közvetlenül azután láttak napvilágot, hogy a Perzsa-öböl menti olajtermelő országok és a nyugati olajvállalatok a múlt héten megegyeztek az olaj adózásának alapjául szolgáló árának újabb emelésében, ami azt vonja maga után, hogy Indiának mint fogyasztónak, át kell vállalnia a vállalatoktól a magasabb ár jelentős részét. Már több mint három éve húzódik a vita az olajárak körül az indiai kormány és az ESSO, Burmah, Shell és a Caltex vállalat között. A barrelenkénti olajár 1971 elején 1,25—1,28 dollár volt, s az indiai kormány most — még nem számítva a genfi megállapodás következményeit — 1,66—1,68 dollárt fizet egy barrel olajért. Az ár 1 centtel történő emelkedése a kormánynak 7 millió rúpia (1 millió dollár) évi többletköltséget jelent. (Reuter) Kooperációs lehetőségek Csehszlovákiával A Csehszlovák Kereskedelmi Kamara lapjának decemberi számában számos műanyag- és vegyipari kooperációs lehetőséget sorol fel, amelyekhez csehszlovák partnerek nála jelentkeztek. A létesíteni kívánt kooperációk témái a következők: poliészter-párnalemez, kollotíp anyagok, sztirén-akrilát anyagok, toluénből készülő tereftálsav, festékanyagok (szubsztantív festékek, színtartó, csávázó, naftol típusú festékek, szerves pigmentek), speciális bőrfestékek, epoxi-gyanták, ioncserélőgyanták, polikarbonikus savak, melamin borítású dekorlemezek, poliészter fóliák, karbamid- és melamingyanták és présporok, ftálsavanhidrid, antrakinon, akrilsav, klórozott szénhidrogének, textilipari segédanyagok, finom vegyszerek. A fenti kooperációk iránt érdeklődők a COOP 116 számra hivatkozva forduljanak a Csehszlovák Kereskedelmi kamara kooperációs részlegéhez, címe: UL. 28. Ríja 13. Praha 1. VILÁGGAZDASÁG CIPRUS ÉS A KÖZÖS PIAC Nagy-Britannia közös piaci csatlakozása új helyzet elé állítja a nemzetközösségi államokat, így Ciprust is. A földközi-tengeri szigetországot ugyanis rendkívül szoros gazdasági szálak fűzik Angliához; a külkereskedelmi forgalomnak körülbelül 40 százalékát az angliai export és az import adja, s nyilvánvaló, Nicosiában arra törekednek, hogy a Közös Piac kibővítése ne rontsa Ciprus gazdasági esélyeit. A kis államban a görög és a török közösség viszálya és az ezzel összefüggő, néha-néha válsággal fenyegető feszültség ellenére a szigeten gazdasági konjunktúra van. Egy hivatalos és egy nem hivatalos adat ennek bizonyítására: a nemzeti jövedelem 1960 és 1970 között (1958-as árakon számolva) átlagosan évi 7 százalékkal növekedett. A „nem hivatalos” mutatószám a ciprusi építkezési ütemről és az idegenforgalmi fellendülésről tanúskodik: a 9250 négyzetkilométernyi országban az utóbbi esztendők folyamán évente 20 szálloda épült fel. (Az említett időszakban , 1960 és 1970 között a szigetre látogatók száma megötszöröződött, s a turisták száma meghaladta a 126 000-et.) A ciprusi gazdaság legfontosabb ágazata a mezőgazdaság, s ezért a Közös Piaccal a közeljövőben folytatandó tárgyalások tétje ,és fő kérdése az lesz, hogy Ciprus termékei megkapják-e ugyanazokat a vámkedvezményeket, mint amelyeket a Nemzetközösség tagjaként élvezett Ciprus Nagy-Britannia piacán London belépése előtt. A mezőgazdasági terményekből áll a ciprusi export 58 százaléka. Nagy-Britannia veszi fel a burgonya és sárgarépa exportjának 90, a borkivitel 76, a szőlőexport 85, a narancs és a citromfélék kivitelének 38 százalékát. Mint a VILÁGGAZDASÁG már beszámolt róla, a brüsszeli közös piaci bizottság beleegyezett a tárgyalásokba, amelyeken Ciprus és az integráció képviselői a társult tagságról döntenek. A tervek szerint két szakaszban csökkentik a vámokat, ennek értelmében Ciprus mezőgazdasági terményei valószínűleg olyan kedvezményeket kapnak a Közös Piacban, mint Izrael és Spanyolország. Mint Nicosiában elmondották, ez egyúttal azt is jelenti, hogy Ciprusnak fokozott versennyel kell szembenéznie, s a spanyol és az izraeli konkurrencia mellett számolnak a görög és a török mezőgazdaság exportjának versenyképességével is. A mezőgazdaság alapvető szerepe és az idegenforgalom növekvő súlya mellett Cipruson nem elhanyagolható az ipar sem. Általános törekvés tapasztalható néhány — elsősorban könnyűipari — ágazat erősítésére. (A televízióban kampány indult, amelynek célja, meggyőzni a nézőket arról, hogy a ciprusi áruk minőségben nem maradnak el a külföldi termékektől, így a néző inkább a honi árucikkeket vásárolja meg.) Jelenleg az ipar 11 százalékban járul hozzá a nemzeti jövedelemhez, ezt az arányt 1976-ra, a harmadik ötéves terv végére 14 százalékra akarják növelni. Kifejtették Nicosiában: a tervet és a tervezési tevékenységet kiegészítő jellegűnek tekintik, s a kormány csak akkor avatkozik a gazdasági életbe, ha a magántőke vonakodik valamit végrehajtani. Ily módon a terv rendkívül laza és rugalmas, ami egyébként kitűnik az előirányzott célok általános jellegéből. Az idei esztendőben kezdődő és 1976- ban befejeződő harmadik ötéves terv céljai a következők: a fizetési mérleg egyensúlyának további fenntartása, a sziget természeti kincseinek kihasználása, a szolgáltatások javítása és a területi, körzeti fejlesztés. Végül érdemes pillantást vetni Ciprus szocialista kapcsolataira; a külkereskedelemnek hozzávetőlegesen 8 százaléka jut a szocialista világra. Ciprus ipari termékeinek egy részét szocialista piacokon helyezi el. Magyarország és a földközi-tengeri szigetország kereskedelmi forgalma az utóbbi években megkétszereződött, s 1970-ben túlhaladta a 20 millió devizaforintot. Exportunknak több mint a fele gép és berendezés, s csupán 2 százaléka élelmiszer, ami a dolláralapú külkereskedelemben igen jó arány. A fokozódó érdeklődés egyik legfrissebb példája, hogy a magyar vállalatok vesznek részt a ciprusi réz kitermelésében. M. J. Stagnálás után fellendülésre számít a svéd gazdaság A svéd parlament elé terjesztett költségvetési törvényjavaslat azzal számol, hogy az ország bruttó nemzeti terméke, amely tavaly mindössze 0,3 százalékkal emelkedett, idén visszatér a normális kerékvágásba és valamivel több mint 3,5 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. A folyó évben esedékes a heti munkaórák számának 42,5-ről 40-re való csökkentése. Becslés szerint ez a folyamat országos szinten a bruttó nemzeti termék 2 százalékának megfelelő termelési kapacitásveszteséggel jár. Az előterjesztés szerint ilyen körülmények között a növekedés előirányzott üteme kielégítőnek mondható. A beruházások bruttó értéke 7 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, 1971-ben ezen a téren 2,4 százalékos csökkenés mutatkozott. Az átlagos emelkedésen belül az ipari és kereskedelmi beruházások számítás szerint 9,5 százalékkal, a központi kormány beruházásai 7 százalékkal, a helyi hatóságok beruházásai 6,5 százalékkal lesznek magasabbak a tavalyiaknál, a lakásépítéseknél pedig 3 százalékos emelkedés várható. A két utóbbi tételben tavaly csökkenés mutatkozott. A magánfogyasztás 1971-ben 0,2 százalékkal volt alacsonyabb, mint előző évben; a folyó évre itt 4 százalékos növekedés várható. A közületi fogyasztás, amely 1971-ben 4,2 százalékkal emelkedett, az idén csak 3 százalékkal lesz nagyobb. Az árszínvonalban 4 százalékos emelkedést, a háztartások reáljövedelmében pedig 2,25 százalékos javulást jósolnak. A költségvetési törvényjavaslat az export idei fejlődését 4,5 százalékra becsüli, szemben a tavalyi 5 százalékos emelkedéssel. Az átlagosnál magasabb javulást várnak a cellulóz-, a vas- és acélexporttól, míg a gépipari export mennyisége tavalyi 7,5 százalék helyett idén alig 4 százalékkal lesz magasabb. Kisebb mértékű emelkedés várható a tartós fogyasztási cikkek exportjában is. Svédország importja tavaly 5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1970- ben; a folyó évre ezzel szemben 5,5 százalékos növekedést várnak. Az ipari termelés javulásával kapcsolatban valószínű, hogy az ipari termelőeszközök behozatala is nőni fog. Hasonlóképpen több személyautó behozatalát is várják, minthogy két egymásután következő éven át ezek behozatala csökkent. Az ország kereskedelmi mérlege, amely 1971-ben körülbelül 3 milliárd svéd koronával javult, az idén valószínűleg valamivel romlani fog. Ennek ellenére még mindig közel 1,4 milliárd korona aktívumot várnak. A folyó fizetések mérlege a tavalyi 750 millió koronás többlet helyett idén valószínűleg 500 millió korona körüli deficittel zárul. Ez többek között onnan ered, hogy a dollár devalvációja folytán a hajózás nettó bevételei csökkentek, a fejlesztési segélyek átutalásában emelkedés mutatkozik és magasabb a kamatfizetés is. Az idegenforgalom előreláthatólag többé-kevésbé normális mértékben fejlődik, az ebből eredő nettó passzívum körülbelül 300 millió koronával lesz több. (SÍP) LANYHUL A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG ÚJ-ZÉLANDBAN Új-Zélandban a GNP az 1971—72-es pénzügyi évben körülbelül 14 százalékkal fog növekedni, az elmúlt év 14,5 százalékával szemben — jósolja az új-zélandi gazdaságkutató intézet. A növekedés reálértékben 4 százalékos lesz. Az ipari termelés expanziója is körülbelül ezt az ütemet fogja csak elérni. A termelékenység növekedése lelassult: ebben az évben nem éri el az 1 százalékot (tavaly 1—1,5, tavalyelőtt pedig 2,9 százalékos volt). Az inflációs tendencia változatlanul fennmarad. Az árak 1971 szeptemberében az előző év szeptemberéhez képest 11,1 százalékkal emelkedtek. A gazdasági tevékenység lassulásával párhuzamosan csökkentek a beruházások. A magánszektor befektetései 1971— 1972-ben előreláthatólag csak 6,5 százalékkal növekednek (az előző évben az ütem 23 százalék volt), az állami kiadások növekedési üteme is csökkenni fog, bár ennél kisebb mértékben. Az invesztíciós tevékenység ösztönzésére a kormány hitelkönnyítéseket jelentett be. A lanyhulást az import növekedésének lassulása kísérte. A bevitel ennek ellenére 1970 és 1971 szeptembere között 11,3 százalékkal növekedett, szemben az 5,3 százalékos export-expanzióval. Azt várják, hogy 1972-re a kivitel növekedése 10 százalékos lesz. Folytatódik az exportpiacok diverzifikálása azzal a céllal, hogy csökkentsék Új-Zéland függőségét az angol piactól. Anglia részesedése az újzélandi exportban 1970-ben 38,2 százalék volt, 1971-ben pedig már 35,1 százalék. Változik az ország exportstruktúrája is. Tavaly az ipari termékek kivitele 15,6 százalékkal, a faanyagoké pedig 12,9 százalékkal növekedett. A tejtermelés még fontos helyet foglal el az exportban, amit a magas exportárak is biztosítanak. Az amerikai kereskedelmi minisztérium előrejelzései szerint az új-zélandi kormány intézkedései az Angliával való preferenciális tarifák 5 éven belüli megszüntetésére javítják az USA exportkilátásait. A gazdaság diverzifikálása szintén tág lehetőségeket nyit az amerikai tőkebefektetések előtt (BIKI)