Világgazdaság, 1972. március (4. évfolyam, 42/791-64/813. szám)
1972-03-01 / 42. (791.) szám
VILÁGGAZDASÁG 1972. MÁRCIUS 1., SZERDA IV. ÉVFOLYAM, 42. (791.) SZÁM Japán levonja a következtetést „TOKIÓ KÉSZ MEGKÖVETNI PEKINGET” A japán kormány kész levonni a megfelelő következtetéseket a kínai— amerikai kiegyezés előidézte új helyzetből. Miközben Nixon küldötte fogadkozik, hogy az Egyesült Államok továbbra is szoros barátságra törekszik Japánnal; a japán politikusok messzeható jelentőségű politikai fordulatot jelentettek be. Közölték: normalizálni akarják az ország kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal, Nixon mintájára elismerik az együttélés öt, kínaiak által alkalmazott elvét, megkövetik Kínát Mandzsúria annektálásáért és az 1937-es invázióért. A kezdeményezést, amelyre nyilván az üzleti körök nyomására szánták el magukat, kiegészítették egy gyakorlati intézkedéssel. A jövőben engedélyezik az állami hitelek igénybevételét a kínai kereskedelemben, valahányszor ezt Kína igényli. Tokióban sokan úgy vélik, hogy Nixon pekingi tárgyalásai ellenére Japán még megelőzheti az amerikaiakat, s csak Kínán múlik, hogy melyik versenytársat tekinti kívánatosabb kereskedelmi partnernak. Nixon elnök tegnap üzenetet küldött Szato japán miniszterelnöknek, kijelentve, hogy pekingi megbeszélései során végig szem előtt tartotta az amerikai—japán viszonyt. Az USA továbbra is a legnagyobb súlyt helyezi a távol-keleti szigetországhoz fűződő kapcsolatokra, a két ország közötti kötelékeket még szorosabbra kívánja fűzni. Az üzenettel egyidejűleg Tokióba érkezett Marshall Green külügyi államtitkár, hogy a japán politikusokat a pekingi tárgyalásokról tájékoztassa. Kijelentette: Pekingben nem születtek titkos megállapodások, s az Egyesült Államok továbbra is tartja magát vállalt kötelezettségeihez. E fogadkozások hatása a japán politikusok tetteiből mérhető le. A miniszterelnök — mint előző számunkban már jelentettük —, 180 fokos fordulatot végrehajtva, leszögezte: Kína egyedüli törvényes kormányának a pekingi kormányt tekintik, Tajvant pedig a Kínai Népköztársaság részének tartják. Tegnap a japán kormányférfiak ennél is jóval tovább mentek. Szato a parlamentben közölte: országa kész elismerni az együttélés — Peking által szorgalmazott — öt elvét. Fukuda külügyminiszter, még tovább lépve, azt mondotta, Japánnak szintén be kell ismernie, hogy kárt okozott Kínának Mandzsúria megszállásával és a japán—kínai háborúval. „Hangot kell adnunk önbírálatunknak és meg kell követnünk Kínát” — jelentette ki Fukuda. E beismeréssel kell megkezdődnie a normalizációs folyamatnak. Az elmondottakhoz Szato miniszterelnök hozzáfűzte: a magatartásváltozás úgy a leghatásosabb, ha azt a parlamentben juttatják kifejezésre. Emellett a kormány Japán szándékait küldöttek útján is Peking tudomására óhajtja hozni. Arra a kérdésre, hogy visszavonják-e a Tajvannal 1952-ben kötött békeszerződést, a miniszterelnök azt válaszolta, hogy e problémát a Kínával folytatott tárgyalások során rendezik. A kormány egyszersmind bejelentette — nyilván abban a reményben, hogy ez megnyitja az utat a tárgyalások előtt, jegyzi meg a Reuter tudósítója —, hogy engedélyezi az állami hitelek igénybevételét a Kínával folytatott kereskedelemben. A kormány szóvivője közölte, hogy az Export—Import Bank által folyósított hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hiteleket Kína igénybeveheti, valahányszor csak óhajtja. Idáig a japán kormány csupán „esetről esetre” engedélyezte a hitelek igénybevételét és nem tette lehetővé, hogy gépek és hajók szállításához is felhasználják, összhangban a Tajvannak tett ígérettel. Mint ismeretes, Josida volt miniszterelnök 1964-ben megígérte Tajvannak, hogy az Eximbank pénzeszközeit nem használják fel a Kínával folytatott kereskedelemben. Néhány hónapja ezt az ígéretet már hajlékonyabban értelmezik; azt mondják ez nem kötelezi a japán kormányt. De tokiói üzleti körökben azt gondolják, hogy Peking addig nem folyamodik hitelért, amíg a Josida-levelet nem nyilvánítják hivatalosan is semmisnek. Valószínű, hogy ez a lépés sem várat soká magára, legalábbis erre vall az egyik tokiói újság tegnapi írása, amelynek sokatmondó címe így hangzik: „A Josida-levél holt betű — mondotta Fukuda a parlamentben”. Japán monopolista körökben úgy vélik — hangoztatja az MTI tudósítójának kommentárja — bűn lenne eleve elveszettnek tekinteni azt a versenyt, amely az Egyesült Államok és Japán között folyik a hatalmas kínai piac megszerzéséért. Igaz, hogy a Nixonlátogatás „övön aluli ütés” volt, de ha Japán időben magához tér, győzelmet arathat. Ezt az optimista véleményt arra alapozzák, hogy Nixon a választások, illetve a tajvani kérdés valamilyen rendezése előtt aligha vállalkozhat a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására. Ezzel szemben a japán kormányt felmenti Tajvan iránti kötelezettségei alól az, hogy Nixon a szigetet kiárusította Pekingnek. Japán olyan helyzetbe került, hogy megelőzve az amerikaiakat, bármelyik pillanatban rendezheti államközi kapcsolatait Kínával. Most már csak Pekingen múlik, hogy melyik versenytársat részesíti előnyben. V. J. Allende Chile külföldi adósságairól Chile kész szigorú takarékossági programot bevezetni annak érdekében, hogy a külföldi hitelezők hároméves moratóriumot adjanak az adósságok visszafizetésére — mondotta Allende chilei elnök Antofagastában tartott beszédében. Allende a „párizsi klubhoz” tartozó hitelező országokat (az USA-t, Japánt és a nyugat-európai országokat) arra kérte: fogadjanak el más megoldást az IMF által kidolgozott formula helyett. (Ez, mint ismeretes, úgynevezett készenléti hitel nyújtását tenné lehetővé.) A tárgyalássorozat a hét végén Párizsban folytatódik. A tervek szerint a chilei küldöttséget Almeyda külügyminiszter vezeti. (Reuter) NÖVEKSZIK AZ USA KERESKEDELMI DEFICITJE Az Egyesült Államok külkereskedelmi deficitje januárban 318,9 millió dollárra emelkedett a decemberi 273,3 millióhoz képest — közli a washingtoni kereskedelmi minisztérium. Az év első hónapjában az export 9,4 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly decemberben, az import azonban ennél gyorsabb ütemben, 9,9 százalékkal növekedett és elérte a 4 milliárd 540 millió dollárt. A kereskedelmi mérleg látványos javulására egyébként hivatalos körökben egyelőre nem is számítanak. Connally pénzügyminiszter a szenátus pénzügyi bizottsága előtt kifejtette, hogy erre az évre csak „bizonyos” javulást várnak. A külkereskedelmi passzívum az idén még fennmarad. Connally egy másik nyilatkozatában utalt arra: legalább másfél évre van szükség ahhoz, hogy Amerika kereskedelmi pozíciója számottevően megjavuljon. A pénzügyminiszter szerint valószínű a japán külkereskedelmi többlet fennmaradása is. A japán aktívum az idén szerinte mintegy 7 milliárd dollár lesz, 900 millióval kevesebb, mint tavaly. Tekintettel a jen 16,9 százalékos felértékelésére, ez igen jelentős eredmény lenne. Connally az átfogó kereskedelmi törvénytervezetről is nyilatkozott. Szerinte nem valószínű, hogy ez ebben az évben a kongresszus elé kerülhet. A külkereskedelmi adatokkal ellentétben az amerikai gazdaság összesített indexe januárban kedvezőbb képet mutat. Az index 2,3 százalékkal emelkedett és így 134,8 pontra ugrott (1967 - 100 bázison). A januári eredmény a legkedvezőbb 1968 októbere óta. Decemberben a mutató még 1,2 ponttal süllyedt. A jelentést kommentálva Passer kereskedelmi miniszterhelyettes kifejtette: az Index alátámasztja a gazdasági fellendülést jósoló előrejelzéseket. (Reuter) Kína repülőgépeket vásárol ? Az amerikai—kínai kereskedelmi kapcsolatok normalizálódása jegyében az USA hajlandó lenne Tristar-típusú óriás utasszállító repülőgépeket felajánlani Pekingnek, amennyiben ilyen irányú kérést kap — írja az Aviation Week legutóbbi száma, amely alig egy nappal azután jelent meg, hogy Nixon elbúcsúzott a kínai vezetőktől. A lap véleménye szerint a Fehér Ház elsősorban a Tristarokat ajánlaná a kínaiaknak, amelyeket az USA néhány hónapon belül rendszeres légiforgalomban is üzembe állít. Londonban ezzel egyidőben a Daily Express azt a hírt röppentette szárnyra, hogy Davies kereskedelem- és iparügyi miniszter Pekingbe készül, hogy megpróbálja rávenni Kínát az angol— francia szuperszonikus Concorde megvásárlására. Az angol lap tudni véli, hogy a miniszter egy Concorde-gépen repül Pekingbe a brit kereskedelmi kiállítás megnyitására. A minisztérium cáfolta a hírt, ugyanakkor közölte, hogy Kína komoly érdeklődést mutat a gép iránt, és jelenleg angol—francia szakértői küldöttség tartózkodik a kínai fővárosban. (AFP, (Reuter) Magyar gazdasági napok Lengyelországban Lengyelországban májusban magyar gazdasági napok lesznek, ezeknek során neves magyar szakemberek Varsóban 20, Katowicében 10, és Bielskóban egy előadást tartanak. A lengyel fővárosban tegnap délelőtt Mizsák Gyula kereskedelmi tanácsos előzetes sajtókonferencián tájékoztatta a lengyel szaklapok és napilapok, képviselőit a rendezvények programjáról és a magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok fejlődéséről. Hangsúlyozta, hogy Magyarország külkereskedelmi forgalmában Lengyelország a negyedik helyet foglalja el és hogy a kereskedelmi kapcsolatok mellett magyar részről sok lehetőséget látnak a kooperációs kapcsolatok bővítésére is, elsősorban a gépiparban, a vegyiparban, a műszál-, gyógyszer- és gumigyártásban, valamint a gépkocsiiparban. Szovjet-ír gazdasági tárgyalások A kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséről folytatnak tárgyalásokat Dublinban Írország és a Szovjetunió képviselői. A 8 tagú szovjet delegációt Manzsulo külkereskedelmi miniszterhelyettes vezeti. 1971 decemberéig Írország 2,8 millió font sterling értékben importált javakat a Szovjetunióból, elsősorban olajat és fát, az ír export nagysága pedig 200 000 font sterling volt. Írországnak, a szocialista országok közül eddig Bulgáriával van kereskedelmi egyezménye. Ír gazdasági küldöttség járt ezenkívül Lengyelországban és Csehszlovákiában is. A keleteurópai országokból származó import tavaly 13,4 millió font sterling volt, az export ezzel szemben mindössze 2,2 millió. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ JAPÁN EZENTÚL ENGEDÉLYEZI ÁLLAMI EXPORTHITEL igénybevételét a Kínai Népköztársaság viszonylatában. Ezzel a gazdasági intézkedéssel egészítette ki a Szato-kormány a politikai fordulatot, amelyet a miniszterelnök a parlamentben bejelentett. Tokiói üzleti körökben Nixon pekingi látogatása után is lehetségesnek tartják, hogy Japán még lekörözheti az Egyesült Államokat a kínai piacért folyó versenyben. ♦ NEM ÁLLÍTOTTA MEG AZ AMERIKAI CÉGEK NYUGAT -EURÓPAI TERJESZKEDÉSÉT a tavaly decemberi valutamegállapodás, holott a dollár leértékelésétől ezt lehetett volna várni. A tengerentúl még így is érdemesnek látják a nyugat-európai beruházásokat, amelyek a korábban legkívánatosabbnak tartott Angliából egyre inkább az EGK hat tagállamára terelődnek át — állapítja meg az Atlanti-óceán két oldalán működő óriásvállalatok konkurrenciájáról közölt cikkünk első része. ♦ AZ ÖNELSZÁMOLÁS A SZOVJETUNIÓBAN IS a gazdaságirányítás egyik jelentős módszere. A nagy gazdasági egységekben, a különféle típusú ipari egyesülésekben azonban egyelőre nem érvényesül a szükséges hatékonysággal. A Világsajtóból rovatunkban ismertetett cikk e kérdés megoldását a gazdasági fejlődés kulcsának minősíti, tekintve az ipari egyesülések szaporodását. Azt ajánlja, hogy az önelszámolás rendszerét egyedileg alakítsák ki, az egyesülések sajátosságait figyelembe véve. ♦ A MINŐSÉG JAVÍTÁSA SZÜKSÉGES A SZŐLŐ és bor piacainak megtartásához. Erre a következtetésre vezet a szőlő és a bor világpiaci helyzetének elemzése. A borpiacon a múlt évtizedben feszültségek jelentkeztek, de a jövő évtized végén a termelés valószínűleg már nem fedezi a szükségletet. A csemegeszőlő esetében már most is mutatkozik ez a tendencia. ♦ AZ ÉSZAKI TENGER OLAJKINCSÉHEZ nagy reményeket fűznek a környező országok, annál is inkább, mert a legutóbbi angol bányászsztrájk ismét felhívta a figyelmet Nyugat-Európa energiastruktúrájának viszonylagos elmaradottságára. Románia, Ausztria, India AZ EGK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Élénk a tevékenység a Közös Piac főhadiszállásán. A kibővített miniszteri tanács — mint tegnapi számunkban már jelentettük — megállapodásra jutott a csúcskonferencia időpontjáról és napirendjéről. Megvitatta a gazdasági és valutaunió megkezdésével összefüggő kérdéseket, de döntését elhalasztotta következő ülésére. A mezőgazdasági miniszterek is kísérletet tettek vitás kérdéseik rendezésére, lapzártáig érkezett jelentések szerint nem sok eredménnyel. Az 1972—73-as mezőgazdasági árakról a tagállamok továbbra is eltérő nézeteket vallanak, de nincs egység a Hatok mezőgazdaságának megreformálásáról sem. A közösség belső életével kapcsolatos események közül említésre méltó még, hogy állami és magánvállalatok között megállapodás született az urándúsításban való együttműködésről. Ezúttal a pezsgő közös piaci életből egy témát, a külkapcsolatokat ragadjuk ki, időszerűvé teszi ezt Románia lépése, amelyben a fejlődő országoknak járó általános vámpreferenciákat kéri. Kreisky osztrák kancellár nyugat-európai körútjának második szakasza, valamint a fejlődő országok és az EGK kapcsolatainak több, újabb fejleménye. Burtica román külkereskedelmi miniszter hivatalos levélben kérte Thorn luxemburgi külügyminisztert, a Közös Piac miniszteri tanácsának jelenlegi elnökét, hogy az EGK terjessze ki Romániára is a fejlődő országokból érkező termékek importjára nyújtott általános vámpreferencia-rendszert. Ez az első eset — írja az APA hírügynökség —, hogy szocialista ország ilyen kéréssel fordul a Közös Piachoz. Burtica a levélben rámutatott arra, hogy Románia 50 százalékig még agrárország, s ez jogosítja a kedvezményes vámelbírálásra. Románia szállításai az EGK-ba a közösség teljes importjának mindössze 0,5 százalékát teszik ki, s aligha befolyásolják a Közös Piac külkereskedelmét. A miniszteri tanács jelenlegi elnöke sajtóértekezleten elmondta, hogy a Hatok tanulmányozzák a román kérést — fűzi hozzá a Reuter-iroda. A brüsszeli bizottság részéről cáfolták azt az értesülést, hogy Románia és Lengyelország kész közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni a Közös Piaccal konkrét megállapodások megkötéséről — írja a Neue Zürcher Zeitung egyik múlt heti száma. Eddig több technikai egyezmény jött létre a mezőgazdasági irányárak betartásáról, de nem valószínű, hogy a szocialista országok egyelőre ennél tovább mennek — hangoztatják Brüsszelben. Most, amikor küszöbön áll a kereskedelempolitikai illetékesség teljes átadása a közös piaci intézményeknek — írja a lap —, a szocialista országoknak egyre gyakrabban kell dönteniük az EGK-val folytatandó formális tárgyalások és az eddigi megállapodásokról való lemondás között. A pamuttextíliák kereskedelmével kapcsolatos lengyel kérelmet is csak akkor terjeszti a brüsszeli bizottság a Hatok miniszteri tanácsa elé, ha Varsó hajlandó tárgyalni a Közös Piaccal, mint szervezettel.* Kreisky osztrák kancellár megkezdte nyugat-európai körútjának második szakaszát. Ezúttal Hágába, Bonnba és Luxemburgba látogat el, miután az előző héten Párizsban, Londonban és Brüsszelben tárgyalt. Következő állomáshelyein is Ausztria és a Közös Piac kapcsolatait tartja a legfontosabb megvitatandó témának. Ausztria decemberben kezdte el tárgyalásait az EGK-val a szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozására. E megállapodás keretében a felek öt év alatt kölcsönösen eltörölnék az ipari termékek vámtételeit. Az osztrák kormány azonban bizonyos aggodalommal szemléli, hogy a tárgyalások eddig a nem kívánt eredményeket hozták. Bécsben elsősorban azt kérik, hogy az úgynevezett „érzékeny” termékekre, többek között 3 papírra és acélra, hosszabb átmeneti időszakot állapítsanak meg. A brüsszeli bizottság elképzelései szerint ugyanis e termékek vámtételét 12 év alatt csökkentenék. Körútjának első szakasza után Kreisky — a Reuter jelentése szerint — elmondta, hogy Ausztria nem tartja elfogadhatónak a Közös Piac jelenlegi javaslatait és feltételeit. Mindenesetre a tárgyalások kilátásait illetően optimista. Ezt a bizakodást részben alátámaszthatja az elmúlt hetekben munkacsoport szinten tartott tárgyalássorozat. A munkacsoportokban az EGK és Ausztria szerződésének ipari, mezőgazdasági és egyéb vonatkozásait vizsgálták. Hétfőn is ülésezett Brüsszelben egy munkacsoport, s ez a vas- és acélszektorral összefüggő kérdéseket vizsgálta meg. Ausztria olyan szerződést szeretne kötni, amely túllépi az ipari szabadkereskedelmi övezetet, s a vámmentességet bizonyos mezőgazdasági termékekre is kiterjeszti. Erre az osztrák kérésre a brüsszeli bizottság hivatalos álláspontot még nem dolgozott ki, de az osztrák elképzeléseket minden bizonnyal élesen ellenzi majd Hollandia. Éppen ezért várható, hogy a nyugateurópai körút jelenlegi állomáshelyén, Hágában, folytatják majd a „legizgalmasabb” tárgyalásokat. * India brüsszeli képviselője memorandumot nyújtott át a Közös Piac bizottságának. Ebben az ázsiai ország kéri az EGK-t, hogy minél hamarább kezdjen tárgyalásokat Indiával kereskedelmi egyezmény megkötéséről, s ez úton biztosítsa az indiai exportérdekek figyelembe vételét még Anglia csatlakozása előtt. A nemzetközösségi kereskedelmi preferenciák elvesztése érzékenyen érinti India exportját, elsősorban a juta, a textiláruk és bőráruk kivitelét. Málta pénzügyi segélyt szeretne kapni az EGK-tól. Mintoff miniszterelnök kérte a brüsszeli bizottságot, hogy a közösség és Málta kapcsolataival foglalkozó tanács legközelebbi ülésszakára vegyék fel ezt a témát. A földközi-tengeri ország tavaly társulási egyezményt kötött az EGK-val, s megkapta azokat a jogokat, amelyek a Földközi-tenger térségében fekvő országoknak járnak, azaz bizonyos termékei kedvezményesen juthatnak az EGK piacára. A közösséggel társult afrikai országoknak azonban az EGK pénzügyi segélyt is nyújt. Ebben a támogatásban a földközi-tengeri országok nem részesülnek. Málta kérését a Közös Piac napirendre tűzi — válaszolta Mintoffnak Thorn luxemburgi külügyminiszter. Spanyolország külügyminisztere, Lopez Bravo március 1-én Luxemburgba utazik, ahol tárgyalásokat folytat luxemburgi kollegájával Spanyolország és a Közös Piac kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. Mauritius szerdán kezdi meg tárgyalásait a brüsszeli bizottsággal. A szigetországot a megbeszéléseken a miniszterelnök képviseli. Az Indiai-óceánban fekvő állam a Nemzetközösség tagja, de a brit belépés miatt elveszti előnyeit, amelyeket Anglia piacán élvezett. Mauritius két út között választhatott: mint nemzetközösségi tag Anglia belépése után társulhat a Közös Piachoz, de mint Afrikához tartozó ország, azonnal tárgyalásokat kezdhet, hogy ugyanolyan jogokat szerezzen, amelyek a Yaounde-i Konvencióban tömörült 18 társult afrikai országnak járnak.