Világgazdaság, 1972. április (4. évfolyam, 65/814-83/832. szám)
1972-04-01 / 65. (814.) szám
VILÁGGAZDASÁG 1972. ÁPRILIS 1., SZOMBAT IV. ÉVFOLYAM, 65. (814.) SZÁM AZ USA ÉS AZ EGK Aggodalmak a kapcsolatok jövője miatt Az Egyesült Államok és a Közös Piac viszonyáról újabb figyelemre méltó megnyilatkozások hangzottak el. A Christian Science Monitor „Atlanti szakadás” címmel arra figyelmeztet: kritikus szakaszába érkezett az Egyesült Államok és Nyugat-Európa kapcsolatainak rendszere. Az amerikai aggodalmat tolmácsolja Butz mezőgazdasági miniszter is, amikor szemére hányja a Közös Piacnak, hogy a mezőgazdasági áremelések milyen nagy kárt okoznak az amerikai mezőgazdaságnak. Az újságcikkek és a miniszteri nyilatkozat szervesen illeszthető Nixon elnök Manshaltnak küldött táviratához, amelyben — mint már arról hírt adtunk —, az amerikai—nyugateurópai kapcsolatok szorosabbra fűzését szorgalmazta. Érdekes nyilatkozatot tett Dahrendorf, a brüsszeli bizottság külügyekért felelős tagja, aki nagyobb mozgásszabadságot követel az EGK végrehajtó testületének külügyi kérdésekben. Dahrendorf, az „Európai Közösség” című folyóiratnak adott nyilatkozatában azt fejtegette, hogy a miniszteri tanács által a brüsszeli bizottságnak adott tárgyalási mandátumnak biztosítania kell a bizottság mozgásszabadságát. A miniszteri tanács direktíváinak lehetőséget kell nyújtaniuk arra, hogy a tárgyalófelek rugalmasan közelítsék meg a kitűzött célt. Dahrendorf nyilatkozatát az APA híriroda úgy értékeli, hogy az EGK „külügyminisztere” több játékteret követel a közös EGK-külpolitikának. Az EGK és az USA viszonyával kapcsolatos amerikai aggodalmaknak ad hangot a Christian Science Monitor cikke. A lap hangoztatja, hogy egyelőre egyetlen felelős megfigyelő sem merne „katasztrófát” jósolni, de „az atlanti kapcsolatokkal foglalkozó magas rangú hivatalos személyek számára nagyon is valóságos veszélynek tűnik, hogy az USA és Nyugat-Európa önkéntelenül is ellenségeskedésbe sodródnak bele”. A cikkíró nyugat-európai forrásokat és lapvéleményeket idéz, amelyek egybehangzóan „pénzügyi felelőtlenséggel” vádolják Washingtont, kiemelve a fedezet nélküli papírdollárok Európába áramlását és azt, hogy az amerikai részvénytársaságok ez utóbbiak segítségével vásárolják fel európai versenytársaikat. „Az Egyesült Államok és Nyugat- Európa közötti szakadás gazdasági téren következett be” — hangsúlyozza, majd rámutat, hogy az UJSA elnökválasztásra, Franciaország és az NSZK parlamenti választásokra készül. Nagy- Britannia az ír kérdéssel és a kibővített EGK-hoz való csatlakozás gondjaival van elfoglalva, azaz az Atlantióceán mindkét partján a belpolitikai problémák dominálnak, de a gazdasági ingerültség — fűzi hozzá — „gyorsan átterjedhet a külkapcsolatok terére is”. Butz mezőgazdasági miniszter a Közös Piac mezőgazdasági politikája miatt aggódik. Szerinte a miniszteri tanács múlt heti határozata a mezőgazdasági árak emeléséről káros helyzetbe hozza az amerikai mezőgazdaságot. Különösen az amerikai kukoricaexport kerülhet nehéz helyzetbe a nyugat-európai piacokon. 1972—73-ra a kukoricaárakat 5, majd augusztusban újabb 11 százalékkal emelik, a dollár leértékelését belekalkulálva azonban az amerikai kukorica 20—30 százalékkal is drágul. Butz szerint az új kereskedelmi korlátozások „keserű csalódást okoznak és visszavetik a világkereskedelmet”. Kifejtette, hogy a közös piaci politika eredményeképpen a hatékonyan gazdálkodó amerikai kukoricatermesztők hátrányba kerülnek és csökkenteniök kell a termelést, a kevésbé hatékonyan dolgozó nyugat-európai termesztők viszont a protekcionizmusra felbuzdulva újabb és újabb földeket vetnek be kukoricával. A Közös Piacról beérkezett híreknél még figyelemre méltó a Reuternek a kívülrekedt EFTA-tagállamokkal folyó tárgyalásokról adott tudósítása. A nem csatlakozó EFTA-államokkal folyó tárgyalások két eddigi szakasza nem sok eredményt hozott — írja a Reuter. Mind a hat Brüsszellel tárgyaló állam sokkal rugalmasabb álláspont elfogadására kérte az EGK-t. A közös piaci bizottság a tanácskozásokról szóló jelentését most a miniszteri tanács elé terjeszti, ez fogja eldönteni április 24-én és 25-én, adjon-e új instrukciókat. A legnagyobb gondot az érzékeny áruk kérdése okozza. Ezeket az EGK szeretné kizárni a tarifacsökkentésre hivatott termékek köréből. Az elmúlt két hétben mind a hat ország figyelmeztette Brüsszelt, ilyen alapon nem tárgyalhat. Elsősorban Finnország Izland és Portugália elégedetlen a Közös Piac magatartásával. Az előbbi kettő exportja alapvetően függ néhány terméktől, Portugáliának pedig az iparosodás alacsony foka jelent problémákat. Igaz, az óra- vagy az acélexport korlátozása nehézségeket okozhat például Svájcnak vagy Svédországnak, ezek az államok azonban a fejlettség magas szintjére jutottak el és így, mint brüsszeli jól tájékozott forrásokban mondják, a velük való megegyezés inkább elképzelhető. Valószínű. Elsőnek a New York Times közölte a hírt, hogy az Egyesült Államok kincstára „drámai lépés” tervét fontolgatja: a már 10 milliárd dollár alá apadt hivatalos aranykészlet egy részét a szabadpiacon értékesíteni. Connally pénzügyminiszter állítólag híve ennek a gondolatnak, de még nem hozott döntést. A törvények értelmében a pénzügyminiszternek bármikor joga van ilyen eladás elrendelésére. Az amerikai pénzügyi tisztviselők szerint ez a művelet kettős célt szolgálna. Egyrészt leverné a szabad piaci aranyárat, másrészt demonstrálná az Egyesült Államok kormányának azt a szándékát, hogy fokozatosan megszüntesse az arany szerepét a nemzetközi valutarendszerben. Ami az első célt illeti, az amerikai tisztviselők hangsúlyozzák, hogy az aranypiac általában igen „sovány”, tehát forgalma viszonylag csekély. Ilyenformán kis mennyiségű kínálat is nagy hatást gyakorolhat az árak alakulására. Az amerikai arany megjelenése a piacon legalább is azzal az eredménnyel járna, hogy mindenkinek világossá tenné: a szabadpiaci aranyjelzés nincs semmiféle összefüggésben a valutaparitásokkal, a devizapiacokkal, s általában a világgazdasággal. A második céllal kapcsolatban Washingtonban azt mondják: az aranyeladással az USA bizonyítaná, hogy nem látja értelmét nagy aranykészlet tartásának monetáris célokra, különösen most, amikor a dollár már nem váltható át aranyra. Az aranypiacon a legtöbb szakértő szerint idővel a kínálatot meghaladó kereslet várható, tehát az ár hosszabb távon tovább emelkedik. Mint Bennett amerikai pénzügyi államtitkár az International Herald Tribune jelentése szerint mondotta: „Eljöhet az idő, amikor az arany túl értékes lesz ahhoz, hogy pénzre pazaroljuk.” Az amerikai pénzügyminisztérium szeretné bizonyítani, hogy az arany ma éppen úgy pusztán árucikk, ahogyan az ezüst már régóta az. Volcker amerikai pénzügyminiszterhelyettes az OECD úgynevezett harmadik munkabizottságának ülése altalhogy a miniszteri tanács megváltoztatja a brüsszeli bizottságnak adott mandátumot, a változások országról országra különbözőek lesznek. Az EFTA-országok — Svájc és Finnország kivételével — még nem fogadták el az iparcikkek szabadkereskedelmének elvét, amelyet Brüsszel felkínált. Svédország teljes vámunióra tör, Ausztria pedig érdekelt abban, hogy a mezőgazdasági termékeket is belevegye a megegyezésbe. Portugália inkább társulni szeretne a teljes jogú tagság kilátásával. Izland nem fogadhat el olyan rendezést, ami életfontosságú halexportját sújtaná. A maradék EFTA-országok és az EGK június vége előtt tető alá akarja hozni a megállapodást, hogy az január 1-én életbe lépjen. mával tartott sajtóértekezletén (lásd a VILÁGGAZDASÁG március 28-i számának 1. oldalát) kijelentette, nem tud arról, hogy kormánya aranyat szándékozna értékesíteni a szabadpiacon. Hozzátette, hogy az USA ilyen lépést semmi esetre sem tenne partnereinek előzetes megkérdezése nélkül. A cáfolat nyomatékából azonban sokat elvett Volcker ezt követő fejtegetése — írja a Financial Times. A pénzügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy Amerika mindenképpen csökkenteni szándékszik az arany jelentőségét a nemzetközi valutarendszerben. Ebben a megfigyelők a megerősítését látják annak a hírnek, hogy — legalábbis az amerikai pénzügyminisztériumon belül — foglalkoznak az aranykészlet értékesítésének tervével. A londoni szabadpiacon az arany ára jelenleg 38 százalékkal magasabb, mint a régi unciánként 35 dolláros hivatalos ár és 27 százalékkal van felette az új, 38 dolláros szintnek. MÉG MINDIG BIZONYTALAN A VALUTAHELYZET Washington aranyeladási tervvel foglalkozik A hét elején Párizsban tartott valutatanácskozás optimista hangulatú sajtótájékoztatója és a nyugat-európai devizapiacok nyugalma ellenére úgy tűnik, hogy a tőkés valutarendszer helyzete még mindig bizonytalan. A legújabb izgalmat az a hír keltette, hogy a washingtoni kormány azt tervezi: aranytartalékának egy részét a szabad piacon értékesíti. A párizsi tanácskozáson részt vevő amerikai pénzügyminiszterhelyettes cáfolta ugyan ezt az értesülést, de nyilatkozata nem volt nagyon meggyőző. Annál kevésbé, mert egyidejűleg hangsúlyozta, milyen fontosnak tartja az USA az arany monetáris szerepének visszaszorítását. A Renault elnöke Moszkvában Vlagyimir Novikov, a szovjet minisztertanács elnökhelyettese pénteken a Kremlben fogadta Pierre Dreyfust, a Renault francia állami autógyár elnökvezérigazgatóját. Ez alkalommal áttekintették a szovjet gazdasági szervezetek és a Renault gyár üzleti együttműködésével összefüggő kérdéseket. Japán hitelt ajánl a VDK-nak A japán kormány értesítette a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, hajlandó az Export-Import Bankon keresztül hiteleket nyújtani a VDK gazdaságfejlesztési terveinek végrehajtásához. Jól értesült körök szerint a kormány szándékát már februárban közölte a Hanoiba látogató két magas rangú japán tisztviselő. Az Export-Import Bank hiteleivel meggyorsítható az észak-vietnami szénbányák feltárása. A Kyodo értesülése szerint a Mitsui és a Sumitomo konszernek már tárgyalnak Észak-Vietnammal a szénbányászat nagyméretű fejlesztéséről és tavaly novemberben a VDK szénbányászati delegációja járt Japánban. Tokiói megfigyelők jelentősnek tartják a japán ajánlat kiszivárogtatásának időzítését — írja az MTI tokiói tudósítója —, minthogy jelenleg egy 14 tagú észak-vietnami gazdasági küldöttség tartózkodik Japánban. Éljen április 4 NAPRÓL NAPRA ♦ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS NYUGAT-EURÓPA kapcsolatai kritikus szakaszba érkeztek — írja egy amerikai lap. Ezt az állítást illusztrálja néhány legutóbb elhangzott nyilatkozat. Az USA földművelésügyi minisztere a mezőgazdasági árak emeléséért bírálta a Közös Piacot, Dahrendorf, a brüsszeli bizottság diplomáciai feje viszont nagyobb politikai mozgásszabadságot követelt nemcsak az EGK- nak, hanem a bizottságnak is. ♦ AZ USA EL AKARJA ADNI A FORT KNOX-BAN őrzött aranykészlet egy részét. A nyugati pénzügyi központokban elterjedt hírek szerint konkrét formában foglalkoznak ezzel az elgondolással, de döntés még nem született. A monetáris aranykészlet leépítésével Washington egyebek között azt akarná bizonyítani, hogy komolyan veszi az arany sokat emlegetett „demonetizálását”. ♦ CHILE SZORGALMAZZA A MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSÉT. E program keretében jelentős ügyletet kötött a Szovjetunióval: 5 ezer traktort vásárolt. A szerződés magában foglalja pótalkatrészek szállítását és a chilei traktorosok kiképzését is. ♦ OLASZORSZÁG GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSE GYORSABB VOLT tavaly, mint korábban gondolták. A kormány évi gazdasági jelentéséből az derül ki, hogy a nemzeti össztermék ténylegesen 1,4 százalékkal volt nagyobb 1971-ben, mint az előző esztendőben. A korábbi becslések 0,8 és 1 százalék közé tették a tavalyi expanziót. Az eredmény azonban így is erősen elmarad az 1970-ben elért 5,1 százalékos reális növekedéstől. ♦ JAPÁN KÉSZ A VDK-NAK HITELEKET NYÚJTANI a tokiói Export- Import Bank útján. A japán ipar elsősorban az észak-vietnami szénbányák fejlesztése iránt érdeklődik. A VDK és Japán kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztéséről egyébként a Világsajtóból című rovatunk egyik szemelvénye rajzol körképet. A fűtőanyagmérleg problémái Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter csütörtökön délelőtt a Magyar Sajtó Házában újságírókkal beszélgetett a tárca elképzeléseiről, gondjairól. Kérdésekre válaszolva elsősorban az energiahordozók termelésének és felhasználásának perspektíváiról, valamint az ország energiastruktúrájának változásáról szólt. Az ország fűtőanyagmérlegében az idén tovább csökken a szilárd tüzelőanyagok aránya és növekszik a szénhidrogéneké. Az energiastruktúra tervszerű átalakításának folyamatában ma körülbelül feleúton járunk — mondotta dr. Szekér Gyula. A mostani ötéves tervben épülő, illetve bővülő tiszai és százhalombattai hőerőműveket szénhidrogénre alapozzák és ez is tükrözi a szerkezet tudatos megváltoztatására irányuló törekvést. A tervezett magyar atomerőmű első blokkjánakteljesítménye 880 MW lesz) 1980-ban kell belépnie az energiaszolgáltatásba és a következő három év során fokozatosan megkezdi majd a többi egység is az energiatermelést. Az építkezés előreláthatólag 1974—75- ben indul meg, hogy a nagyberuházás időben felkészüljön. A miniszter ismertette az energiahordozók hazai kitermelésének perspektíváit és az ezzel kapcsolatos problémákat. Mint ismeretes, Magyarország szénvagyonát körülbelül 2 milliárd tonnára becsülik, de ebből csak mintegy 700 millió tonna — más becslések szerint csak 500 millió tonna van a jelenleg működő bányák körzetében. Viszonylag jó helyzetben van a mecseki bányavidék, mert itt még jelentősek a tartalékok, de a nógrádi, tatai és dorogi szénmedencében a készletek előreláthatólag néhány évtizeden belül kimerülnek. A hazai erőművek ellátására a jövőben még számításba jöhet a bükkábrányi lignitkészlet is, amelynek felszíni kitermelése esetleg megindítható. Az idei rendkívül enyhe tél következtében a szénbányák a téli hónapokban a vártnál többet termeltek és ugyanakkor a felhasználás is természetesen kisebb volt. Ez a készletek növekedésére vezetett, ami a magyar szén raktározhatóságának közismert nehézségei miatt a kitermelés bizonyos fokú visszafogását teszi szükségessé. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az országnak nincs szüksége a bányában kitermelt szénre, csupán átmeneti nehézségről van szó. A földgáz termelését a lehetőségekhez képest megpróbálják növelni,a földgázfelhasználás központi kifejlesztési programjának megfelelően. Kőolajból az országban bányászott menynyiség már régóta nem fedezi a szükségleteket és a jövőben egyre több szénhidrogén importjára kell felkészülni. A felhasználók szükségleteinek kielégítése céljából jelentős beruházások vannak folyamatban és az idén több mint 1 milliárd forintos költséggel, részben üzembe lép a Barátság II. kőolajvezeték. Dr. Szekér Gyula a konzultáción említést tett az olefinprogram továbbfejlesztéséről A következő ötéves terv folyamán Kazincbarcikán PVC-termelő kapacitást terveznek kiépíteni. Hasonlóan az etilénüzem beruházásához, szeretnének a szocialista integrációra támaszkodva optimális kapacitású üzemet létrehozni. A miniszter megemlítette, hogy a magyar—szovjet olefinegyezmény tapasztalatait is figyelembe véve hasonló csehszlovák—NDK-megállapodás született a közelmúltban, bizonyítva, hogy e területen csak az intenzív nemzetközi együttműködés a jó választás. Az automobilizmus térhódítása a nehéziparra is sok feladatot ró. Javítani kívánják a gumiabroncsok és a műszaki gumiipari cikkek minőségét, az autóápolási cikkek választékának bővítése révén pedig szeretnének lépést tartani az igényekkel. A miniszter megemlítette, hogy gyógyszeriparunk a tervidőszakban berendezkedik növényvédőszerek gyártására is. Szó esett a hazai vegyiszáltermelésről is. Köztudott, hogy a kapacitás kicsi, s a hazai textilipar ilyen irányú igényeit nagyrészt tőkés importból kell fedezni. A népgazdaság teherbíróképességét eddig más vegyipari beruházások tették próbára, de most már eljött az ideje annak, hogy új vegyiszáltermelő beruházás gondolatával foglalkozzanak. Szintén kívánatos lenne, ha ezt a szocialista országok integrációja keretében lehetne majd megvalósítani — tette hozzá dr. Szekér Gyula. V. M. SZOVJET TRAKTOROK CHILÉNEK Ülésezett a hitelezők párizsi klubja Chile állami gazdaságfejlesztési szervezete (CORFO) 5 ezer traktort vásárolt a Szovjetuniótól és versenytárgyalást írt ki további 4 ezer darab beszerzésére — jelentette be a vállalat szóvivője. A szovjet traktorokat a Traktoexport külkereskedelmi vállalat szállítja, az ügylet értéke 11,6 millió dollár. A megállapodás szerint a Szovjetunió alkatrészeket is szállít, valamint 50 műszaki szakembert küld Chilébe az ottani kezelőszemélyzet kiképzésére. Chile az ellenérték 15 százalékát készpénzzel fizeti, a fennmaradó részt 19 félévi részletben évi 3 százalékos kamattal. A traktorok felét még az idén eljuttatják a latin-amerikai országba. A Reuter tudósítója emlékeztet Chile egyik korábban kötött szerződésére, amely szerint Románia az idén 2000 traktort szállít, s összesen 3800 darabot ad el a CORFO-nak. A traktorok vásárlása az Allende elnök által meghirdetett mezőgazdasági program részét alkotja. Chile fő hitelezői (a 16 országot tömörítő párizsi klub) március 28—29-én megbeszélést folytattak a latin-amerikai ország hiteltörlesztésének elhalasztásáról. Az ülésről részleteket nem tettek közzé, csak annyit jelentettek, hogy a hitelezők április 17. és 19. között ismét üléseznek. Jól tájékozott körök szerint a megbeszélésen Chile 1971 és 1974 között esedékes 1,3 milliárd dolláros tartozásainak átütemezését kívánták megoldani. Allende egyik korábbi nyilatkozata szerint Chile összes külföldi adóssága 3,7 milliárd dollárra rúg. A párizsi megbeszélések légkörét befolyásolta Chile és fő hitelezőjének, az Egyesült Államoknak az utóbbi időben megromlott kapcsolata. Az amerikai küldött az ülésen szóba hozta az amerikai rézipari érdekeltségek tavalyi chilei államosítását, s azt a tervet, hogy a santiagói kormány állami tulajdonba veszi az ITT chilei érdekeltségeinek döntő részét is. Az USA-val szemben a latin-amerikai ország 1 milliárd dollárral adósodott el. A chilei El Teniente rézbánya munkásai egyébként elfogadták a kormány béremelési javaslatát. A kormány a magas bérű bányászok keresetét 30 százalékkal javítja, az alacsony kategóriáknál pedig 40 százalékkal. A munkások eredetileg 55 százalékos béremelést kértek. Így az április 3-ra tervezett sztrájk elmarad.