Világgazdaság, 1972. július (4. évfolyam, 127/876-147/896. szám)

1972-07-04 / 128. (877.) szám

1972. JÚLIUS 4. Dialógus a TUC és a kormány között Heath brit miniszterelnök londoni re­zidenciáján kedden megbeszélések kez­dődnek a kormány tagjai és a szakszer­vezeti főtanács (TUC) harminc vezető­je között. Ez a szokatlanul nagyszámú részvevővel fémjelzett tanácskozás lesz az első kapcsolatfelvétel a kormány és a TUC között, amióta június 23-án fel­szabadították a font árfolyamát. Londonban arra számítanak, hogy Heath a szakszervezeti vezetőktől bér­­követeléseik mérséklését kéri a font megrendült helyzetére hivatkozva. A szakszervezeti vezetők pedig minden bizonnyal felhasználják az alkalmat, hogy ismét sürgessék az „ipari kapcso­latokat” szabályozó, régóta sérelmezett törvény visszavonását. Nem valószínű, hogy a miniszterelnök hajlandó lenne erről érdemben tárgyalni, bár egyes fel­­tételezések szerint felvetheti a létfenn­tartási költségek emelkedéséhez kap­csolódó automatikus fizetésjavítások gondolatát. Ennek fejében azonban elvárja, hogy a szakszervezetek is ta­núsítsanak megértést a konzervatív kormány gazdaságpolitikájával szemben — hangoztatják londoni politikai meg­figyelők. A mai megbeszélés csak bevezeti a héten sorra kerülő tanácskozássoroza­tot, amely döntő jelentőségű lehet a Heath-kormány ár- és bérpolitikájá­nak további sorsát illetően — húzza alá a Reuter hírügynökség. Néhány na­pon belül 100 brit nagyvállalat vezető­je arról határoz majd, folytatják-e az áremelések évi 5 százalékban megsza­bott önkéntes korlátozásának politiká­ját. A kormánnyal kötött megállapodá­suk ugyanis még e hónap végén lejár. ROMÁN-EGYIPTOMI ÁRUCSERE-FORGALMI JEGYZŐKÖNYV Részvétel a nemzetközi vásárokon Kairóban aláírták Románia és Egyip­tom árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét, amely az 1972. július 1. és 1973. decem­ber 31. közötti időpontot öleli fel. A dokumentumban tükröződik a két or­szág kereskedelmében érvényesülő di­namizmus. A következő másfél évben is jelentősen növekednek a kölcsönös szállítások. Románia elsősorban szer­számgépeket, berendezéseket, kőolaj­ipari és villamos energetikai felszerelé­seket, vegyipari és fafeldolgozó ipari termékeket szállít az EAK-ba, ahonnan főként gyapotot, textíliákat, kőolajat, fémkohászati kokszot, és különféle mezőgazdasági termékeket vásárol. Az Egyiptomban tartózkodó román kereskedelmi küldöttség, amelyet Stancu külkereskedelmi miniszterhelyettes ve­zet, a jegyzőkönyv aláírása előtt tár­gyalásokat folytatott vezető egyiptomi gazdasági szakemberekkel. A küldött­séget fogadta Marzában egyiptomi gaz­dasági és külkereskedelmi miniszter is. A román—marokkói bányaipari együttműködés keretében a közelmúlt­ban adták át rendeltetésének az Imi­­nirfi nevet viselő refletációs berende­zést. A román szakemberek helyszíni közreműködésével épített létesítmény kapacitása naponta 200 tonna érc. A szakemberek intenzíven részt vesznek a taalati bánya megnyitásának munká­lataiban is.* Egyre intenzívebben vesznek részt a román vállalatok a fejlődő országok­ban rendezett vásárokon. Másodszor állítják ki termékeiket a román külke­reskedelmi cégek Dar es-Salaamban, ahol július 1-én nyílt meg a nemzet­közi kiállítás. Románia elsősorban azo­kat a termékeket szállította Tanzánia fővárosába, amelyekre, a kelet-afrikai országok érdeklődést tanúsíthatnak, így többek között traktorokat, mezőgazda­­sági gépeket, szerszámgépeket, szállítási berendezéseket, különböző elektrotech­nikai termékeket. A román kiállítás ezenkívül vegyipari cikkeket, építő­anyagokat, kész és félkész faipari ter­mékeket és ipari fogyasztási cikkeket is bemutat. Július 1-én nyílt meg a nemzetközi vásár La Valettában is, Málta főváro­sában. Ezúttal első ízben jelentek meg a román cégek ezen a vásáron. A ro­mán bemutató keresztmetszetet ad a népgazdaságról. A gépektől és berende­zésektől kezdve műanyagokon, festéke­ken, gyógyszereken és élelmiszeripari termékeken keresztül. Románia vala­mennyi jelentős exportterméke meg­tekinthető. (Agerpres) fl. Új hajójárat nyílt Bulgária és Kuba között. Négy bolgár hajó bonyolítja le a forgalmat. A Bulgáriában tartózkodó kubai kereskedelmi hajózási miniszter megállapodást kötött bolgár partneré­vel arról is, hogy az új járaton Chilébe és Peruba is szállítanak majd terméke­ket. Egyidejűleg jegyzőkönyvet írtak alá a két ország hajózási minisztériu­mának együttműködéséről. • Japán fizetési mérlegének aktívuma májusban 22 millió dollár volt; messze elmaradt az egy hónappal korábbi 157 millió és az egy évvel korábbi több mint egymilliárd dolláros aktívum mö­gött. Az export mérsékeltebb növekedé­sét az autókivitel és a hajók szállításá­nak csökkenése, míg az import erőteljes megugrását az élelmiszerek iránti na­gyobb belső kereslet okozta. • Prágában ülést tartott Csehszlovákia és a Koreai NDK tudományos együtt­működési vegyes bizottsága. Az ülés­szak befejeztével a két küldöttség ve­zetője aláírta a tárgyalásokról kiadott jegyzőkönyvet. • A Balkancar és a nyugatnémet DEMAG közötti együttműködés lehető­ségeit tanulmányozza Meyer, a német cég képviselője, aki gazdasági küldött­ség élén tartózkodik Bulgáriában, meglátogatott néhány bolgár külkeres­kedelmi vállalatot és megtekintette a szófiai autóipari kutatóintézetet is.­­ Románia első autósztrádáját átadták a forgalomnak. Bukarestet és Pitestit 96 kilométer hosszú, 26 méter széles négysávos út köti össze. Az építkezés­hez 600 ezer tonna aszfalt, 300 ezer köbméter cementalapozás, és 1 millió köbméter burkolóanyag kellett. Befejezte pekingi látogatását Ban­­daranakie asszony, Sri Lanka minisz­terelnöke. Elutazása előtt aláírta a két ország gazdasági és műszaki együtt­működéséről szóló egyezményt. Meg­állapodás született arról is, hogy kínai segítséggel gyapotfeldolgozó üzemet lé­tesítenek Sri Lankában. A két ország első kereskedelmi egyezménye 1952- ben született. A katonai ellenőrzés alá helyezték a chilei állami vasútvonalakat. Péntek óta 25 ezer munkás sztrájkol. A vas­utasok a veszélyességi pótlék emelését követelik. A szakszervezetek vezetői és a szállítási minisztérium közötti tár­gyalások eredménytelenül végződtek s ezt követően Allende elnök felhatal­mazta a katonaságot, hogy a vasútvo­nalak irányítását vegye át. 4B: Átlagosan 11,3 százalékkal emelték az NSZK-ban a postai és távbeszélő díjakat. Az intézkedés előzetes becslé­sek szerint 2,2 millió márka pótlólagos bevételhez juttatja az ágazatot, amely régóta nagy deficittel küzd. Itt Lengyel gépipari küldöttség tartóz­kodott az NSZK-ban. A gépipari mi­niszterhelyettes vezette delegáció több nyugatnémet céggel folytatott tárgyalá­sokat. Kiemelkedő jelentőségű a Klöck­­ner-Humboldt-Deutz kölni székházában történt látogatás. • Algéria a belga műszaki és kultu­rális megállapodást írt alá Brüsszelben Buteflika algériai és Harmel belga külügyminiszter. A megállapodás sze­rint Belgium tanárokat és szakértőket küld Algériába számos fejlesztési ter­vezet megvalósításához, továbbá ösz­töndíjakat nyújt és oktatási berende­zéseket szállít. • Az Egyesült Államok kormánya 660 millió dolláros megrendelést adott fel öt amerikai hajógyárnak. A megren­delés kereskedelmi hajókra szól, közü­lük háromnak űrtartalma 265 ezer BRT lesz. Ez a legnagyobb megrende­lés, amelyet az amerikai kormány béke­időben adott fel kereskedelmi hajókra. IlSi Az olasz kormány jóváhagyta a nyugdíjak emelésére vonatkozó tör­vényjavaslatot, amely 2600 milliárd lí­rával növeli az 1972. július 1. és 1975. december 31. között kifizetendő nyug­díjakat. Az intézkedés 8,2 millió nyug­díjast érint. fli Hibrid autóbuszokat készített a to­kiói városi tanács megrendelésére a Kawasaki cég. Sajátosságuk, hogy Die­sel-motoros generátorokkal feltöltött telepekkel működnek. A júliusban üzembe helyezendő öt busz égésterméke 75—80 százalékkal kisebb, mint a ha­gyományos Diesel-motoros buszoké. Amennyiben a városi közlekedésben beválnak, új fejezet nyílik a tízmilliós Tokióban a környezetszennyeződés el­leni küzdelemben. Ám javul a lengyel beruházási építke­zések üteme. Az év első felében 25 kü­lönösen fontos új ipari létesítményt ad­tak át rendeltetésének. Ezenfelül több új gyár és bánya a kitűzött határidő előtt megkezdte termelését. Jelentős a glogowi rézkohó, a Lubin és a Polko­­wice bánya. Júliusig­­a tervezettnél 5 ezerrel több új lakást építettek. Az épí­tőiparban a termelékenység 10 százalék­kal növekedett. „Repülőbérleteket” szeretne megho­nosítani a gyakran repülő utasoknak a Swissair svájci repülővállalat. Az egy évre érvényes bérlet kedvezménye 10 százalékos lenne. A Swissair a bérlet­rendszert a belső járatokon már be­vezette, jó tapasztalatokkal. Ám Az Orosz SZSZK-ban öt év alatt 60 ezer kilométer úthálózat építését ter­vezik. Tavaly útépítésre 600 millió ru­belt fordítottak, 1958-ban mindössze 40 milliót. * Árfolyammódosítások Moszkvában Moszkvai tudósítónktól­ A Szovjetunió Állami Bankja a nem­zetközi pénzpiacon végbement válto­zásoknak megfelelően módosította né­hány külföldi valuta árfolyamát. Az angol fontért ebben a hónapban 2,03 rubelt adnak, szemben a korábbi 2,15 rubellel. Az amerikai dollár árfolyama is csökkent, 100 dollárért 82 rubelt ad­nak, 0,3 rubellel kevesebbet, mint jú­niusban. Erősödött ugyanakkor a ka­nadai dollár, amely ebben a hónapban 0,8365 rubelt ér a korábbi 0,8330 rubel­lel szemben. Hasonló irányban módo­sították a svájci frank árfolyamát is: 100 frankért 21,98 rubelt adnak, a ko­rábbi 21,59 rubellel szemben. Árnya­latnyit emelték a japán jen árfolyamát is. Feltűnően csökkentették viszont a pakisztáni rúpia árfolyamát, s 100 rú­piáért 17,41 rubellel szemben, ebben a hónapban csak 7,54 rubelt fizetnek. Lényegesen kisebb mértékben, de le­felé módosították a francia frank ár­folyamát is. A Honeywell és a szocialista piac A szocialista országok számítógép­­piaca évi 20 százalékkal bővül. Ez a fejlődés gyorsabb, mint Nyugat-Euró­­pában és az Egyesült Államokban — írja a Honeywell párizsi központjának közlönye. A növekvő eladási lehetősé­gek kihasználása érdekében a cég át­szervezi marketing tevékenységét a szocialista országokban. A Lengyelországgal, Csehszlovákiá­val, Magyarországgal, Romániával és Bulgáriával fenntartott üzleti kapcsola­tok intézése ezentúl a vállalat ausztriai központjának hatáskörébe tartozik. Az NDK-ba irányuló szállítások ügyeit át­veszi a kölni központ, míg a Szovjet­unióba irányuló szállításokkal továbbra is a vállalat párizsi irodái foglalkoznak. Ugyancsak Párizsban fog működni a központi koordinációs iroda. (APA) Ciprusi érdeklődés szovjet járművek iránt Az Autóexport ciprusi ügynökségéhez 80 darab Moszkvics személyautó, kombi és teherszállító autóra érkezett megren­delés. Régebbi érdeklődés alapján most foglalkoznak a Zsiguli szállításának kér­désével is. A tárgyalásokat szeptember­ben Nicosiában folytatják, ahol az Avtoexport a nemzetközi­­vásáron kü­lönböző típusú autókat állít ki. Ciprusi mezőgazdasági szövetkezeek részéről érdeklődés mutatkozik 20 ló­erős T—25 típusú traktorok és a hozzá tartozó rászerelhető segédgépek iránt. A megrendelés nagyságát ugyancsak a nemzetközi vásáron döntik el. (Eko­­taszsz) Szovjet gépexport Franciaországba A Franciaországba exportált szovjet gyártmányú fémforgácsoló szerszám­gépek értéke az idén elérheti az 1 mil­lió rubelt — mondotta a Sztankoimport külkereskedelmi vállalat alelnöke az Ekotassz munkatársának, miután be­fejezte a szovjet—francia Stankofrance vegyes vállalattal folytatott tárgyalá­sait. Ez a vállalat eddig már 600 000 rubel értékű fúró-, csiszoló- és vízszin­tes fúrógépet, továbbá esztergapadot rendelt, és a második félévre is 400 000 rubeles rendelés várható. A Sztankoimport egyébként a francia Magra-France vállalattal is tárgyal 300 000 rubel értékű szerelési szerszám szállításáról. Líbiai olaj a szocialista országokba Líbiának sikerült piacot biztosítania a szocialista országokban a British Pet­roleum államosított sark­i kútjaiból származó olaj több mint felére. A most kötött jugoszláv—líbiai megállapodás részleteit hivatalosan nem tették közzé, de jól tájékozott források szerint Jugo­szlávia évente 0,5—1 millió tonna kő­olajat vásárol Líbiától bartermegálla­­podás keretében. A British Petroleum a sarkri olaj­mezőn együtt­­ dolgozott az amerikai Bunker Hunt konszernnel. A líbiai ál­lamosítás évi 10 milió tonna olajra ter­jedt ki, az amerikai cég kitermelési jogát változatlanul meghagyta. Líbia az elmúlt hetekben megállapodást kö­tött szovjet, bolgár és román külkeres­kedelmi cégekkel olaj eladásáról. Ezek­nek részleteit szintén nem hozták nyil­vánosságra, de — a Reuter értesülései szerint — a Szovjetunió öt éven keresz­tül évi 2 millió tonnát, Bulgária pedig az idén félmilliót, s ezt követően pedig 1975-ig 1 millió tonna olajat vásárol. Románia másfél millió tonnára tart igényt, de ennek a mennyiségnek az átvételére nem kötelezte el magát. A líbiai kormány levelet intézett az amerikai Occidental Petroleum vezető­ségéhez. Ebben felszólítja az amerikai vállalatot, hogy „technikai okok miatt” napi 320 ezer barrelre csökkentse ter­melését. Az Occidental jelenleg napon­ta 403 ezer barrel olajat hoz felszínre Líbiában. (Reuter) Az olasz mezőgazdaság és a Közös Piac Az EGK márciusi határozata az ag­rárpolitikáról Olaszország számára is rendezést jelenthet. Eddig minden erő­feszítés ellenére sem sikerült megvál­toztatni az olasz mezőgazdaság hely­zetét, s a mezőgazdaság és az ipar köz­ti különbséget felszámolni. A helyzet éleződésével egyre szükségesebbé vál­nak az agrár- és szociálpolitikai intéz­kedések. A kormány azonban sem az ehhez szükséges apparátussal, sem meg­felelő pénzügyi eszközökkel nem ren­delkezik. Egy közösségi akció is csak akkor lehet sikeres, ha az agrárstruk­túra problémája mellett nem hagyják figyelmen kívül a szociális kérdéseket sem. Olaszország déli része számára még mindig a mezőgazdaság a fő gaz­dasági ág és az új munkahelyek léte­sítése az ipar fejlesztése útján nem va­lósítható meg máról holnapra. Nehezíti ezt a konjunkturális helyzet is, a nö­vekvő munkanélküliség és a kényszerű kivándorlás. Mindezek árnyékában még egy na­gyon kevésbé életképes mezőgazdaság­ban is érthető a vonakodás az üzemek leállításáról, illetve a mezőgazdasági tevékenység feladatáról. 3,8 millió me­zőgazdasági üzemet, melyből 1,5 millió a 2 hektár alatti gazdaság, nem lehet egyszerűen azáltal szanálni, hogy le­állításukat követelik, vagy megemelt agrárárakkal feljavításukat ösztönzik. Ha az egészséges foglalkozásváltozta­tás korlátokba ütközik, úgy a magas árakkal, különösen gabona esetében nem lehet a mezőgazdaság életképes helyzetét fenntartani, még kevésbé létrehozni. Ezzel legfeljebb a takar­mánygabona pótlólagos vásárlását ne­hezítik meg és akadályozzák, egyes esetekben lehetetlenné teszik az állat­tenyésztés fejlesztését. 1970-ben még 9,6 millió szarvasmarhát számoltak össze, 1971-ben már csak 8,7 milliót. Ha ehhez még figyelembe vesszük a gabonától független, gyorsan terjedő tejbázisú borjúnevelést, akkor köny­­nyen felismerhető, mi okozza a növek­vő marhahúsimportot és a visszaeső önellátási színvonalat (1970-ben még 54 százalék, 1971-ben már csak 44 százalék volt). Olaszország egyrészt a világ első húsimportőre lett, másrészt viszont a mezőgazdasági cikkek külkereskedel­mi mérlegét 5,5 milliárd márka deficit terheli. A tejfelvásárlás is csökken, ami a tej és tejtermékek növekvő im­portjához vezet. Ha a szarvasmarha­hizlalás nem kifizetődő, önként kínál­kozik a sertéshizlalás. Itt azonban dön­tő szerepet játszik a takarmányráfor­dítás, amivel a kisparaszti gazdaságok nem tudnak lépést tartani. Itt is csök­kent az önellátás szintje, és nőtt az import. Az olasz mezőgazdaság problémáját csak átfogó változtatással lehet meg­oldani, amelynek azonban árcsökken­tést is magában kell foglalnia. Ugyanis éppen az erősen szétaprózott termelési szerkezet miatt ma a gazdáknak csak kis hányada érdekelt a magas gabona­árakban. Még a termelői támogatással és garantált árakkal ösztönzött kultú­rák, mint például a kemény búza és olívatermesztés esetében sem fejlődik a termelés annyira, hogy az importot nélkülözhessék. Mivel a támogatás ki­fizetése rendszertelenül történik — gyakran másfél évi várakozás után — sürgős feladat ezeknek a tisztán techni­kai akadályoknak az eltávolítása, hogy megtervezzék a termelés további csök­kenését. (Ernährungsdienst) FINNORSZÁG MEGÁLLAPODÁSAI A SZOCIALISTA ORSZÁGOKKAL Június 26. és 30. között Varsóban tartotta 11. ülését a lengyel—finn ve­gyes bizottság. A két fél ipari és keres­kedelmi képviselői megvitatták az ipari együttműködés 1971 márciusa óta elért eredményeit, valamint az együttműkö­dés elmélyítésének további lehetősé­geit. A finn—lengyel ipari kooperáció fejlődésének igen fontos tényezője a kétoldalú kereskedelmi forgalom bő­vítése és a forgalom áruszerkezetének gazdagabbá tétele. Tárgyaltak arról, hogy az együttmű­ködést hamarosan kiterjesztik a villa­mosgépgyártás, a vegyipar, valamint a csomagolóanyaggyártás területére is. A lengyel—finn kereskedelem 70 száza­lékát jelenleg a lengyel szén- és a finn cellulózszállítások teszik ki. A jövőben az aláírt megállapodás értelmében nö­velni fogják a félkész és kész termé­kek forgalmát. A szovjet—finn gazdasági együttmű­ködési kormányközi bizottság Moszk­vában tartja II. ülésszakát. Ebből az alkalomból finn gazdasági kormány­­küldöttség érkezett a szovjet fővárosba Karjalainen vezetésével, aki a Finn Nemzeti Bank igazgató tanácsának tag­ja. A finn küldöttség tagjai között van Linnamo kereskedelemügyi miniszter, akit Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter fogadott. Az ülésen megvi­tatták a két ország kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak bővítésével összefüggő kérdéseket. A Német Demokratikus Köztársaság és Finnország kormányának megbízot­tai Helsinkiben aláírták a két ország 1972. július 1. és 1973. június 30. kö­zötti árucsere-forgalmára vonatkozó jegyzőkönyvi megállapodást. (PAP, TASZSZ, ADN) Környezetvédelmi kiállítás Stuttgartban Stuttgartban Environment ’72 néven megnyílt az első nemzetközi környezet­­védelmi kiállítás. Tizenhárom ország 160 szakcége állítja ki a környezetszeny­­nyeződés meggátlását szolgáló találmá­nyait és berendezéseit. A kiállítással egyidejűleg nemzetközi környezetvédel­mi kongresszust is rendeznek, amelyre 2500 delegátust, közöttük 1000 tudóst várnak. Az egy hónapig nyitva tartó ki­állítást a találgatások szerint­­ félmil­lió látogató keresi fel. Megrendezésének költségei 2,5 millió márkát tettek ki. (Reuter) Japán a kínai olaj­kitermelés terve A Japan Drilling Co. olajvállalat képviselői tárgyalásokat folytatnak a pekingi hatóságokkal az olajkiterme­lésben való együttműködésről. Az AP jelentése szerint a Kínai Népköztár­saság­­műszaki együttműködésre kérte fel a japán céget a Sárga-tenger északi részén fekvő olaj­lelőhelyek közös ki­aknázásához. A Sárga-tengeren történő kiterme­lésről részleteket a japán cég szóvivője még nem tudott mondani, csak annyit jegyzett meg: a kínaiak valószínűleg előzetes felmérést végeztek a térségben, mielőtt együttműködésre kérték fel a tokiói vállalatot, amelynek fő feladata a fúrás. Egyiptom ötéves terve Az egyiptomi kormány júliusban tár­gyalja a jövőre induló ötéves terv elő­terjesztéseit. A terv fő céljai a követ­kezők: a nemzeti jövedelem megkét­szerezése, a gazdasági és társadalmi fejlődésnek megfelelő beruházások elő­mozdítása és a népszaporulattal arány­ban álló gazdaságnövekedési ütem el­érése. Líbia és Egyiptom képviselői — a föderáción belüli kapcsolatok erősítése végett — több gazdasági együttműkö­dési megállapodást írtak alá. Szakosí­tott egyiptomi vállalatok 45 000 lakást építenek és 80 000 hektár földet tesznek termővé Líbiában. Közös egyiptomi— líbiai vállalatok alakulnak a tengeri halászat, a halfeldolgozás és halexport fejlesztésére. Közös beruházási válla­latot hoznak létre. Jelentékenyen kibő­vül a két ország kereskedelme. Az együttműködési megállapodások ellenőrzésére havonta ülésező vegyes bizottság alakul. VILÁGGAZDASÁG Az ENI képviselője Moszkvában tárgyalt Az ENI olasz állami vállalat képvise­lője Moszkvában sikeres tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió gázipari mi­nisztériumának illetékeseivel — jelen­tette be az olasz cég szóvivője. A moszkvai megbeszéléseken lefektették a jövőbeni együttműködés alapjait. Eh­hez a decemberben kötött műszaki és tudományos­ együttműködési megálla­podás nyújtja a keretet. A szóvivő elmondta: a szovjet fővá­rosban megállapodásra jutottak, hogy a kooperációt különösen a földgáz- és olajvezetékeik tervezésében és építésé­ben, az olajkutatásban és kitermelés­ben fejlesztik ki, s együttműködnek közös vállalkozások formájában a har­madik országok olajiparában is. (Reu­ter) Iparosítás Algériában Algéria 1970—73-as négyéves terve keretében gyors ütemben folyik az iparosítás. Az utóbbi két évben mint­egy 90 ipari létesítmény épült. 1971- ben az ipari beruházások összege el­érte az 5 milliárd dinárt. Igen jel­lemző az export—importszerkezet át­alakulása. Algéria immár nem csupán kőolajat, földgázt,­s bort és déligyümöl­csöt exportál, hanem mindinkább nö­vekvő mennyiségben nyersvasat, fémet és készárut. A most folyó négyéves tervben a hangsúly a nehézipar fejlesztésén van, bár a kőolaj és a fémkohászat továbbra is az ipari beruházások élén áll összesen 12,4 milliárd dinárral. Kelet—nyugati értekezlet Varsóban Varsóban befejezte tanácskozásait a kelet—nyugati kereskedelem és koope­ráció időszerű kérdéseiről rendezett nemzetközi értekezlet, amelyet a brüsz­­szeli Management Centre Europe és a lengyel Külkereskedelmi Kamara szer­vezett. A találkozón a nyugati államok­ból 200, a szocialista országokból pedig 120 kereskedelmi, gazdasági, ipari és pénzügyi szakember vett részt. Soldaczuk professzor, az értekezlet lengyel társelnöke elmondta, hogy a konferencián különösen fontos helyet foglaltak el a kelet-nyugati kereske­delem finanszírozásának kérdései.(MTI)

Next