Világgazdaság, 1972. augusztus (4. évfolyam, 148/897-170/919. szám)
1972-08-01 / 148. (897.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG Die Presse A belgrádi kormányzatnak a gazdasági egyensúly helyreállítására irányuló eredményes törekvése tükröződik az évek óta krónikusan passzív kereskedelmi mérleg kedvező alakulásában. A múlt év megfelelő időszakához képest 1972. május végéig az export 29 százalékkal növekedett, az import viszont 16 százalékkal esett vissza. Hasonló javulás várható a fizetési mérlegben is, ami 1971-ben még 300 millió dolláros deficittel zárt. Belgrádi szakértők viszont ez évre már mintegy 120 milliós aktívumra számítanak. Ez a fejlődés nem kedvezett Ausztriának, mert míg Jugoszláviába szállított exportjának értéke 1972. első öt hónapjában 25,2 százalékkal 993 millió schillingre visszaesett, onnan származó bevitele csak 7,3 százalékkal csökkent, 440,5 millió schillingre. Ebben a jugoszláv importkorlátozások mellett az is közrejátszott, hogyaz ottani vállalatok erőteljesen csökkentették bevitelüket, túlzott készletállományuk leapasztása érdekében. A bécsi jugoszláv kereskedelmi tanácsos szerint a két ország közötti fizetési mérleg 1972 első félévében valószínűleg csaknem egyensúlyba juthatott, főként a vendégmunkások átutalásai és az idegenforgalmi bevételek révén. A jugoszláv kivitelben ma már 83,5 százalékot képviselnek az iparcikkek, osztrák relációban ez az arány 80 százalék. Jugoszlávia — mint fejlődő ár- A VILÁGSAJTÓBÓL Javult Jugoszlávia fizetési mérlege szágnak tekintett partner — nemcsak a Közös Piac, hanem Ausztria részéről is vámkedvezményeket élvez. Az EGK és Bécs között létrejött kereskedelmi szerződés valószínűleg rontani fog a jugoszláv export ausztriai esélyein, mivel 1972. október 1-től Ausztria 30 százalékos vámkedvezményt alkalmaz az EGK- val szemben, vagyis ugyanannyit, mint a fejlődő országokat megillető preferencia. A korábbi himlőmegbetegedések ellenére előnyösen fejlődik az idegenforgalom is. Bár a vendégéjszakák száma május végéig, 1971 hasonló időszakához képest, 15 százalékkal visszaesett, a devizabevételek mégis 26 százalékkal 113 millió dollárra növekedtek. Az idegenforgalom 1971-ben kerek 359 millió dollár bevételt hozott Jugoszláviának, ez az összeg idén valószínűleg túllépi a 400 millió dolláros határt. Félév végén a devizatartalékok 550 milliós rekordértéket értek el. Az ipari termelés az első hat hónapban 8,8 százalékkal növekedett. Az áremelkedés üteme nem csökkent és máris túllépte a gazdasági program által egész évre előirányzott 5,4 százalékot. A szakértők véleménye eltér a tekintetben, hogy a növekedés milyen mértékig haladja meg a tervezettet, az azonban ismeretes, hogy a megélhetési költségek az egész évre tervezett 6 százalékos növekedéssel szemben máris 9,4 százalékkal drágultak. (1972. július 25.) SüddeutscncZeitiiiig Azzal, hogy a brüsszeli Egmontpalotában a napokban aláírták a szabadkereskedelmi megállapodásokat az EFTA-országokkal, amelyek nem kívánnak ugyan belépni az EGK-ba, de szabadkereskedelmi zónát akartak létesíteni vele, véget ért Nyugat-Európa kereskedelempolitikai kettészakadásának egy évtizedes időszaka. E szerződésekkel sikerült megoldani azt a problémát, hogy a kívülmaradó EFTA-országok egymás közt továbbra is szabadkereskedelmet akarnak folytatni, ugyanakkor pedig kifelé, a harmadik országokkal való kereskedelmükben meg akarják őrizni vámpolitikai önállóságukat. Ilyenformán Nyugat-Európában áthidalták a két integrációs szervezet megalakulásával az 50-es évek végén keletkezett vámpolitikai szakadékot. Ezt a hídverést kétségtelenül az tette lehetővé, hogy az EGK keretében végbemenő integráció -már elérte azt a fokot, amikor már nem kell tartani a szervezetnek egy lazább kereskedelmi övezetben való feloldódástól. Az immár 10 tagállamra bővülő európai közösség jelenleg már elég erősnek érzi magát, hogy szabad kereskedelmi megállapodásokat létesítsen a maradék EFTA- országokkal, Svédországgal, Svájccal, Ausztriával és Finnországgal, Portugáliával és Izlanddal. E megállapodások öt év alatt egy olyan 16 országra kiterjedő kereskedelmi térséggé kell hogy tegyék Nyugat-Európát, amelyben az iparcikkek forgalma vámmentesen történik. A legtöbb nehézséget a tárgyalásokon az okozta, milyen cikkekkel tegyenek kivételt a vámmentesség szempontjából. Ezek közé tartoznak elsősorban a fa és a papír, amelyekben különösen Svédország, Finnország és Ausztria érdekelt, a Svédországban és Ausztriában gyártott bizonyos acélfajták, való- A szabadkereskedelmi övezet jelentősége mint egyes vegyipari cikkek, amelyekre nézve Svédország és Svájc vámmentességet sürgetett Brüsszel vonakodása ellenében. Portugália és Izland esetében olyan speciális problémákról volt szó, amelyek ezeknek az országoknak a gyenge ipari fejlettségével és exportjuknak az ebből eredő egyoldalú szerkezeti eltorzulásával vannak összefüggésben. Portugália, hogy hasznot húzzon a szabadkereskedelmi megállapodásból, a halkonzervekre, a paradicsompürére és a borra igényelt vámkedvezményeket. Izland számára Brüsszelnek az innen származó halimportot kellett szabaddá tennie, lévén a halgazdálkodás az izlandi nemzetgazdaság bázisa. A fő bökkenőt itt közvetve az okozta, hogy az izlandiak 12 mérföldről 50-re akarják kiterjeszteni halászati övezetüket. A vámokat is csak abban az esetben szüntetik meg Izland viszonylatában a kijelölt 1973. április 1-re, ha addigra a hágai nemzetközi bíróságon sikerül rendezni ezt a viszályt. A fát és a papírt illetően a britek nem kívánták, hogy a volt EFTA-partnereikkel szemben ismét visszaállítsák a vámsorompókat, holott átlépésük az EGK-ba erre most módot nem adott volna. A tíz országra bővülő Közös Piac a jövő évtől kezdve már nem kevesebb, mint 260 millió fogyasztót számlál. Ehhez számítandó még a maradék EFTA-országokban élő további 30 millió ember. Tehát a szabadkereskedelmi zóna jelenlegi megteremtése csaknem 300 millió fogyasztót érint. A kívülmaradó EFTA-országok exportjának 30 százaléka már eddig is az EGK hat alapító országába irányult. Nyersen számítva ezután a társuló 16 ország külkereskedelmének már mintegy kétharmadát fogja lebonyolítani egymás között, s ez a felét teszi az egész világkereskedelemnek. (1972. július 22—23.) Handelsblatt DEUTSCHE WIRTSCHAFTSZEITUNG Industriekurier Augusztus 14-én Varsóban új lengyel —nyugatnémet tárgyalássorozat kezdődik a jövő évi áruszállítási kontingensek megállapításáról. Hasonló jellegű tárgyalások kezdődnek Bonnban augusztus 28-án Romániával és szeptember 25-én Csehszlovákiával, s előreláthatólag októberben Magyarországgal és Bulgáriával is. A megbeszélések egyik fontos témája lesz az EGK-országok megállapodása, amely szerint 1974-től közös kereskedelempolitikát alakítanak ki a szocialista országokkal szemben. Az NSZK szocialista partnereinek azonban lehetősége van arra, hogy — mivel az EGK-megállapodásban nem rögzítették a kooperációs lehetőségeket — a bilaterális szerződéseket 1974-re is meghosszabbítsák. Lengyelország és az NSZK kereskedelme az utóbbi időben — elsősorban a lengyel—nyugatnémet szerződés megkötése, valamint Lengyelország importliberalizálása eredményeképpen — jelentősen bővült. Hasonlóan kedvezően fejlődtek az NSZK kereskedelmi kapcsolatai a többi szocialista országgal is. Ez év első öt hónapjában a következőképpen alakult az NSZK kereskedelme a szocialista országokkal: Nyugatnémet tárgyalások szocialista partnerekkel Az eljövendő tárgyalásokra Lengyelország már elküldte kívánságlistáját, amely lényegében a még meglevő impontkontingensek emelésére vonatkozik. Nyugatnémet részről azonban akad még néhány probléma a kontingensek bővítését illetően. Így például bőráruból rendkívül korlátozott az NSZK felvevőpiaca, s ugyanez vonatkozik a textíliára is. A hengerelt áruk kontingenseit illetően ugyancsak meghaladja Lengyelország kívánsága az NSZK lehetőségeit. Gazdasági körök véleménye szerint további problémák jelentkezhetnek a Lengyelország által kívánt alacsony kamatú hitellel kapcsolatban is. Az ez évi tárgyalások másik fontos témája a nyugatnémet cégek és a szocialista országok vállalatai közöttikooperációs lehetőségek megvizsgálása. A szerződésekben lefektetett nyilatkozatok bár csak az együttműködési szándékot fejezik be, egyidejűleg bizonyos jogalapot teremtenek a vállalatok közötti kooperációs kapcsolatok kialakítására, s körvonalazzák az együttműködés kereteit is. Az évenkénti tárgyalások pedig az eredmények értékelésének és a nehézségek feltárásának fórumai, s lehetőséget teremtenek a problémák állami szintű megoldására. (1972. július 17.) Export Import millió márkában Lengyelország 483,8 348,6 Csehszlovákia 484,9 328,6 Magyarország 366,0 214,9 Románia 328,0 338,5 Bulgária 114,1 97,7 NUKLEÁRIS MŰSZ A METRIMPEX 10 éve foglalkozik nukleáris műszerek exportjával. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG) 1024 csatornás analizátora és perifériális egységei, a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) 512 csatornás analizátora, és kiegészítő egységei, komplett aktivációs analízis- és Mössbauer-laboratóriumai, valamint a legújabban kifejlesztett Modul-rendszerű nukleáris család 1972-ben először jelent meg külföldi piacokon. A debreceni Atomkutató Intézet új cikkei, az integrált áramkörű nukleáris műszerek ugyancsak az idén jelentek meg először a külföldi vásárokon. Az új nukleáris műszerek közé tartozik az ELTE Geofizikai Intézetének igen jelentős berendezése, a bauxitanalizátor is, amelynek első, három évvel ezelőtt elkészült példányát minden évben továbbfejlesztették. Ez év EREXPORT tól kezdve már integrált áramkörű kivitelben gyártják. Ezt a készüléket júniusban a nemzetközi bauxitszervezetek Besztercebányán tartott konferenciáján, az ICSOBA-n mutatták be először a külföld érdeklődőknek. A továbbfejlesztett berendezés iránt a Szovjetunió és Csehszlovákia is érdeklődik. A régebbi készüléket csak tőkésországokba, Franciaországba és Görögországba exportálták. A görögök és a franciák további vásárlási szándékaikat is bejelentették. A legújabb üzletet Indiával kötötték 1972. évi szállításra. A METRIMPEX további piackutatásokat is végez. Részt vesz az októberi „Nudex '72”-n Bázelben, ahol a többi nukleáris műszereit is bemutatja. A magyar nukleáris műszerek legnagyobb vásárlói a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK, India, Egyiptom és Pakisztán. A Magyar Kereskedelmi Kamara ......................................................... A külföldi bemutatkozás eredményei Ma már egyre több vállalat ismeri fel a külföldön rendezett műszaki értekezletek, szimpozionok, előadások, gazdasági napok fontosságát. A MINERALIMPEX és a Magyaróvári Timföld- és Műkorundgyár az elmúlt két év alatt több ilyen rendezvényen vett részt. Egy-egy ilyen műszaki értekezlet, szimpozion megszervezése és előkészítése igen körültekintő munkát igényel, de az eredmény általában nem marad el. A vállalat piaci kapcsolatai bővülnek, sőt sok esetben később még üzletkötés is követi a bemutatkozást. A MINERALIMPEX és a MOTIM eddig hat ilyen külföldi rendezvényen vett részt. Ezek témája az „elektromosan ömlesztett kádkövek felhasználásának” ismertetése volt. 1970-ben Moszkvában, Prágában a külkereskedelmi vállalat saját rendezésében tartott műszaki előadást, majd ezt követte a düsseldorfi bemutatkozás. 1971-ben Brüsszelben, Milánóban, az idén pedig Hollandiában és Lengyelországban vett részt a magyar gazdasági napokon. Ma már megállapítható, hogy e rendezvények a vállalat exportjának szempontjából eredményesen végződtek. Így például a moszkvai bemutatkozás után a Szovjetunióba megindult a tűzálló kövek exportja. De a vásárlók közé léptek a csehszlovák cégek is, ugyanakkor Olaszországba és Belgiumba is nagy mennyiségben exportál a vállalat. Ezenfelül mód volt arra is, hogy a magyar gazdasági napokon a különböző kemenceépítő vállalatokkal felvette a MINERALIMPEX a kapcsolatot kooperáció kiépítése céljából. A Magyar Kereskedelmi Kamara rendezvényei lehetőséget biztosítottak arra is, hogy az ipari vállalat még jobban megismerje a külföldi piac igényeit és az eladási lehetőségeket. Jó üzlet a szerencsejáték Az österreichische Spielbank AG. 1971. évi eredményei arra utalnak: a szerencsejáték jó üzlet. A bankhoz tartozó hét ausztriai játékkaszinó kiugróan kedvező forgalma után az államnak 120 millió schilling adót fizetett, 20 százalékkal többet, mint az előző évben. Az osztalék 1968-tól 1971-ig fokozatosan 15 százalékról 19 százalékra emelkedett. Az 1971. évi osztalék előreláthatólag 19—20 százalék között lesz. Az osztrák játékkaszinók bevételei 1969 óta 50 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor a látogatók száma 220 ezerről 290 ezerre nőtt, ezen belül a külföldiek aránya 38 százalékról 46 százalékra emelkedett. A bank vezetősége IDEGENFORGALOM egyébként a fizetőképes külföldi közönségre alapozza üzletpolitikáját. A Spielbank vezérigazgatója röviddel ezelőtt Las Vegasba utazott, hogy onnan jó ötletekkel gyarapodva térjen vissza.Bár az USA és Ausztria viszonyai alig összehasonlíthatók, és az amerikai személyzet magatartásában sincs utánoznivaló, néhány módszert mégis meghonosíthatónak ítélt a vezérigazgató. Ilyenek az alacsony belépődíjak, alacsony tétek, nagy kínálat játéklehetőségekből, és reflexibilis nyitvatartási idők. Ezeket sikerrel lehet az osztrák kaszinók üzletpolitikájába illeszteni, valamint eredményes az a rendszer is, hogy a kifizetett belépődíj felét ingyen zsetonok formájában visszaadják a vendégeknek. B. A. 1972. AUGUSZTUS 1. Magyar vállalatok a kámai autógyárban A kámai autógyár építésébe több nagy külföldi cég — elsősorban francia, amerikai, nyugatnémet — is bekapcsolódik. A részvételi lista várhatóan tovább bővül — magyar vállalatok is előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a szovjet importőrökkel. A beruházók mintegy 20 festősor munkába állításával számolnak, s ebből négy komplett felületkezelő berendezést Magyarországról vásárolnának meg. A várható siker záloga: eddig a NIKEX körülbelül 50 hasonló rendeltetésű berendezést szállított már a szocialista országokba. Legutóbb pedig 17,5 millió rubeles szerződést írt alá a NIKEX a másik nagy szovjet autógyár — a lihacsovi — beruházásának megvalósításához. A várható megrendelés teljesítését konzorcium végzi majd. Tagjai: a NIKEX, Hajtómű- és Felvonógyár, valamint a GÉPEXPORT. A „szereposztás” szerint a NIKEX a külkereskedelmi feladatokból adódó problémákat oldja majd meg, a GÉPEXPORT végzi a fővállalkozást, míg a HAFE a technológia gazdája, know-how és licencek tulajdonosa. A tervezői munkálatokba ezenkívül esetenként a KGMTI, a VEGYTERV és az Intranszmas is bekapcsolódik. A gyártással a HAFE és a GÉPEXPORT foglalkozik. Az elképzelések szerint a berendezések szállítására 1974-ben és az azt követő időszakban kerülne sor. Ma már több mint száz magyar—nyugatnémet kooperációs szerződés van érvényben, s ezek közül az egyik legrégebbi a Híradótechnikai Vállalat és a Hirschmann cég együttműködését szabályozza. A kooperáció igen sok előnnyel járt a HTV számára: emelkedett a műszaki színvonal, javult a termékek minősége. A kedvező tapasztalatok alapján, egy újabb témában idén kötött megállapodás nemcsak tovább fejleszti az együttműködést, hanem nagyobb exportlehetőségekkel is kecsegtet. A Híradótechnikai Vállalat 1969 novemberében — amikor az ipari kooperáció még újdonságszámba ment — kötötte első hároméves együttműködési megállapodását a nyugatnémet Hirschmann céggel. Az ELEKTROMODUL közvetítésével idén áprilisban további három évre, 1975 végéig meghosszabbították ezt a szerződést és 1972 februárjától kezdődően már egy második kooperációs egyezmény is életbe lépett a budapesti és az esslingeni vállalat között. Az első kooperáció csatlakozók, antennaszűrők és antennaerősítő részegységek közös gyártására vonatkozik, s nem nullszaldós megállapodás: 1972 végéig előreláthatólag összesen mintegy 1,5 millió nyugatnémet márka lesz a magyar fél nettó exportbevétele. Az 1972 októberétől 1975 végéig tartó időszak alatt pedig a HTV ugyanezekből minimálisan 1,2 millió márka értékben köteles szállítani a nyugatnémet cégnek. Az NSZK-ba szállított készgyártmányok a Hirschmann cégjelzést viselik magukon, de a szerződés szerint a Közös Piac és az EFTA országain, valamint Dél-Afrikán kívül bármely más államba „HTV—Hirschmann” néven exportálhatók, ha a felek erről egymást kölcsönösen tájékoztatják. Bár a kooperáció úgy indult, hogy a magyar vállalat csak kevés anyagot és sok munkát fektet a termelésbe, ma már a HTV ott tart, hogy egyre több a hazai alkatrész a késztermékben. Persze még mindig érkeznek anyagok az NSZK-ból vámelőjegyzésben, de más országokból származó importtermékeket is beépítettek, és egyre nagyobb a magyar alkatrészek aránya. Kezdetben például a kommerciális híradástechnikai készülékek csatlakozóiban mintegy 20 százaléknyi volt a hazai anyag, de ma már ez az arány 70 százalékos. A HTV egyik célja ez volt, hogy egyre több importanyagot magyar áruval helyettesítsen és ennek révén növelje a tiszta devizahozamot. Tervek vannak arra is, hogy az eddiginél több Hirschmann-csatlakozót vonnak be a kooperációs gyártásba, illetve, hogy a saját fejlesztésű HTV-csatlakozók gyártását egybeolvasztják a nyugatnémet rendelésre végzett munkával. A kooperáció előnye a készáruexporttal szemben a HTV számára kereskedelmi szempontból a vámtétel különbözősége miatt is nyilvánvaló. Nem mindegy, hogy a kiszállított termékeket 20 százalékos, vagy annál jóval kisebb vám terheli. De még többet jelent a kooperáció a gyár műszaki színvonalára nézve. Egyrészt a szakemberek igen sokat tanulnak, másrészt a HTV hozzájut e termékek gyártásában a legfejlettebb technológiához, modern módszerekhez és technikai megoldásokhoz. Ez természetesen javítja az adott áruk minőségét is. Esetenként a kooperációs kapcsolatok révén olcsóbban juthatnak knowhow-okhoz is, mintha azokat egyszerűen importálnák. A kooperáció nemcsak az érintett cikkek gyártását segíti a HTV- ben, hanem igen magas az a „láthatatlan hozam” is, amelyek révén emelkedik a műszaki szint, javul az üzemszervezés, a gyár más termékeinél is. A Hirschmann segítségével olyan műszaki színvonalat sikerült elérni, amelyre jellemző, hogy az NSZK-ba kiszállított termékek reklamációs százaléka nem nagyobb, mint az esslingeni üzemben készülő gyártmányoké. A Hirschmann cég számára is előnyös az együttműködés és hogy mindkét fél kedvező tapasztalatok szerzett, azt bizonyítja a már említett újabb kooperációs szerződés is, amely 1972. február 1-től szól hároméves időtartamra nagy központi lakótelepi antennarendszerek közös fejlesztésére, gyártására, illetve részben értékesítésére. A három év alatt a HTV 350 ezer DM értékben vásárol majd a nyugatnémetektől berendezéseket, elsősorban az úgynevezett primér hálózatot, amely a főerősítőből, illetve a házak közötti összeköttetés megteremtéséből áll. Az elképzelések szerint a HTV kezdetben a szekunder hálózatot, azaz egy házon belül a lakások felé elágazó rendszert fogja gyártani. A végcél az, hogy a teljes rendszert Magyarországon gyártsák és exportálják is. Főleg a szocialista országok piaca jön számításba, ahol ezen rendszerek még nem terjedtek el. (E rendszerben egyetlen antenna több ezer lakást fog ellátni műsorral.) A hazai kereslet is igen nagy, mert az ÉVM az új lakótelepeket már ilyen nagy központi berendezésekkel kívánja felszereltetni, ha erre mód van, már a IV. ötéves terv lakásépítési programja során. A magyar import ellentételeként a Hirschmann vállalta, hogy további, a HTV profiljába vágó termékeket ad át kooperációs gyártásra és ebből szintén 350 ezer márka értékben vásárol majd vissza. Vince Mátyás A HIRSCHMANN CÉG ÉS A HÍRADÓTECHNIKAI VÁLLALAT KOOPERÁCIÓJA RÖVIDEN A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet 7 millió forintért adott el gépeket az NDK-ban. A HUNGAROTEX a női szoknyák és blúzok készítésére kötött bérmunkaszerződést egy nyugatnémet céggel, valamint magyaros mintájú blúzok exportjában is megállapodtak, összesen 850 ezer devizaforint értékben. Az egyiptomi Semaf vagongyár közel 22 ezer klíringfont értékű Knorr típusú fékberendezést és 59 ezer fontért vasúti kerékpárt vásárolt a NIKEX- től. Angol szövőgépet vásárolt a Soproni Szőnyeggyár. Az új berendezéssel négy méter széles szőnyegek is készíthetők. ^ Gyógynövényextraháló berendezést készít a VDK részére a Csongrád megyei Vegyesipari Szolgáltató Vállalat.»• A Láng Gépgyár 11 expanziós edényt exportált Romániába. Papír- és rongybálázó gépet vásárol Svédországból a Déldunántúli MÉH Vállalat. ■» Negyvenhat lengyel gyártmányú Faluban kártológépet helyeznek üzembe a Pamutfonóipari Vállalat kaposvári gyárában. VÉGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Bp. Vill., Blaha Lujza tér 1—3. Telefon :343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 72.2180/3 07 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008