Világgazdaság, 1972. augusztus (4. évfolyam, 148/897-170/919. szám)

1972-08-01 / 148. (897.) szám

MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG Die Presse A belgrádi kormányzatnak a gazda­sági egyensúly helyreállítására irányuló eredményes törekvése tükröződik az évek óta krónikusan passzív kereske­delmi mérleg kedvező alakulásában. A múlt év megfelelő időszakához képest 1972. május végéig az export 29 szá­zalékkal növekedett, az import viszont 16 százalékkal esett vissza. Hasonló ja­vulás várható a fizetési mérlegben is, ami 1971-ben még 300 millió dolláros deficittel zárt. Belgrádi szakértők vi­szont ez évre már mintegy 120 milliós aktívumra számítanak. Ez a fejlődés nem kedvezett Auszt­riának, mert míg Jugoszláviába szállí­tott exportjának értéke 1972. első öt hónapjában 25,2 százalékkal 993 millió schillingre visszaesett, onnan származó bevitele csak 7,3 százalékkal csökkent, 440,5 millió schillingre. Ebben a jugosz­láv importkorlátozások mellett az is köz­rejátszott, hogy­­az ottani vállalatok erő­teljesen csökkentették bevitelüket, túl­zott készletállományuk leapasztása ér­dekében. A bécsi jugoszláv kereskedel­mi tanácsos szerint a két ország közötti fizetési mérleg 1972 első félévében va­lószínűleg csaknem egyensúlyba jutha­tott, főként a vendégmunkások átuta­lásai és az idegenforgalmi bevételek révén. A jugoszláv kivitelben ma már 83,5 százalékot képviselnek az iparcikkek, osztrák relációban ez az arány 80 szá­zalék. Jugoszlávia — mint fejlődő ár- A VILÁGSAJTÓBÓL Javult Jugoszlávia fizetési mérlege szágnak tekintett partner — nemcsak a Közös Piac, hanem Ausztria részéről is vámkedvezményeket élvez. Az EGK és Bécs között létrejött kereskedelmi szer­ződés valószínűleg rontani fog a jugo­szláv export ausztriai esélyein, mivel 1972. október 1-től Ausztria 30 százalé­kos vámkedvezményt alkalmaz az EGK- val szemben, vagyis ugyanannyit, mint a fejlődő országokat megillető prefe­rencia. A korábbi himlőmegbetegedések elle­nére előnyösen fejlődik az idegenforga­lom is. Bár a vendégéjszakák száma május végéig, 1971 hasonló időszakához képest, 15 százalékkal visszaesett, a de­vizabevételek mégis 26 százalékkal 113 millió dollárra növekedtek. Az idegen­­forgalom 1971-ben kerek 359 millió dol­lár bevételt hozott Jugoszláviának, ez az összeg idén valószínűleg túllépi a 400 millió dolláros határt. Félév végén a devizatar­talékok 550 milliós rekordértéket értek el. Az ipari termelés az első hat hónapban 8,8 szá­zalékkal növekedett. Az áremelkedés üteme nem csökkent és máris túllépte a gazdasági program által egész évre előirányzott 5,4 százalékot. A szakértők véleménye eltér a tekintetben, hogy a növekedés milyen mértékig haladja meg a tervezettet, az azonban ismeretes, hogy a megélhetési költségek az egész évre tervezett 6 százalékos növekedés­sel szemben máris 9,4 százalékkal drá­gultak. (1972. július 25.) SüddeutscncZeitiiiig Azzal, hogy a brüsszeli Egmont­­palotában a napokban aláírták a sza­badkereskedelmi megállapodásokat az EFTA-országokkal, amelyek nem kíván­nak ugyan belépni az EGK-ba, de sza­badkereskedelmi zónát akartak létesí­teni vele, véget ért Nyugat-Európa ke­reskedelempolitikai kettészakadásának egy évtizedes időszaka. E szerződések­kel sikerült megoldani azt a problé­mát, hogy a kívülmaradó EFTA-orszá­­gok egymás közt továbbra is szabad­kereskedelmet akarnak folytatni, ugyan­akkor pedig kifelé, a harmadik orszá­gokkal való kereskedelmükben meg akarják őrizni vámpolitikai önállóságu­kat. Ilyenformán Nyugat-Európában áthidalták a két integrációs szervezet megalakulásával az 50-es évek végén keletkezett vámpolitikai szakadékot. Ezt a hídverést kétségtelenül az tette lehetővé, hogy az EGK keretében vég­bemenő integráció -már elérte azt a fo­kot, amikor már nem kell tartani a szervezetnek egy lazább kereskedelmi övezetben való feloldódástól. Az immár 10 tagállamra bővülő európai közösség jelenleg már elég erősnek érzi magát, hogy szabad kereskedelmi megállapo­dásokat létesítsen a maradék EFTA- országokkal, Svédországgal, Svájccal, Ausztriával és Finnországgal, Portugá­liával és Izlanddal. E megállapodások öt év alatt egy olyan 16 országra ki­terjedő kereskedelmi térséggé kell hogy tegyék Nyugat-Európát, amelyben az iparcikkek forgalma vámmentesen történik. A legtöbb nehézséget a tárgyaláso­kon az okozta, milyen cikkekkel tegye­nek kivételt a vámmentesség szempont­jából. Ezek közé tartoznak elsősorban a fa és a papír, amelyekben különösen Svédország, Finnország és Ausztria érdekelt, a Svédországban és Ausztriá­ban gyártott bizonyos acélfajták, való- A szabadkereskedelmi övezet jelentősége mint egyes vegyipari cikkek, amelyekre nézve Svédország és Svájc vámmentes­séget sürgetett Brüsszel vonakodása el­lenében. Portugália és Izland esetében olyan speciális problémákról volt szó, amelyek ezeknek az országoknak a gyenge ipari fejlettségével és export­juknak az ebből eredő egyoldalú szer­kezeti eltorzulásával vannak összefüg­gésben. Portugália, hogy hasznot húz­zon a szabadkereskedelmi megállapo­dásból, a halkonzervekre, a paradicsom­pürére és a borra igényelt vámkedvez­ményeket. Izland számára Brüsszelnek az innen származó halimportot kellett szabaddá tennie, lévén a halgazdálko­dás az izlandi nemzetgazdaság bázisa. A fő bökkenőt itt közvetve az okozta, hogy az izlandiak 12 mérföldről 50-re akarják kiterjeszteni halászati övezetü­ket. A vámokat is csak abban az eset­ben szüntetik meg Izland viszonylatá­ban a kijelölt 1973. április 1-re, ha addigra a hágai nemzetközi bíróságon sikerül rendezni ezt a viszályt. A fát és a papírt illetően a britek nem kívánták, hogy a volt EFTA-partnereikkel szem­ben ismét visszaállítsák a vámsorompó­kat, holott átlépésük az EGK-ba erre most módot nem adott volna. A tíz országra bővülő Közös Piac a jövő évtől kezdve már nem kevesebb, mint 260 millió fogyasztót számlál. Ehhez számítandó még a maradék EFTA-országokban élő további 30 mil­lió ember. Tehát a szabadkereskedelmi zóna jelenlegi megteremtése csaknem 300 millió fogyasztót érint. A kívül­maradó EFTA-országok exportjának 30 százaléka már eddig is az EGK hat ala­pító országába irányult. Nyersen szá­mítva ezután a társuló 16 ország kül­kereskedelmének már mintegy kéthar­madát fogja lebonyolítani egymás kö­zött, s ez a felét teszi az egész világ­kereskedelemnek. (1972. július 22—23.) Handelsblatt DEUTSCHE WIRTSCHAFTSZEITUNG Industriekurier Augusztus 14-én Varsóban új lengyel —nyugatnémet tárgyalássorozat kezdő­dik a jövő évi áruszállítási kontingen­sek megállapításáról. Hasonló jellegű tárgyalások kezdődnek Bonnban augusz­tus 28-án Romániával és szeptember 25-én Csehszlovákiával, s előrelátható­lag októberben Magyarországgal és Bulgáriával is. A megbeszélések egyik fontos témája lesz az EGK-országok megállapodása,­ amely szerint 1974-től közös kereskedelempolitikát alakítanak ki a szocialista országokkal szemben. Az NSZK szocialista partnereinek azon­ban lehetősége van arra, hogy — mivel az EGK-megállapodásban nem rögzí­tették a kooperációs lehetőségeket — a bilaterális szerződéseket 1974-re is meghosszabbítsák. Lengyelország és az NSZK keres­kedelme az utóbbi időben — elsősorban a lengyel—nyugatnémet szerződés meg­kötése, valamint Lengyelország import­liberalizálása eredményeképpen — je­lentősen bővült. Hasonlóan kedvezően fejlődtek az NSZK kereskedelmi kap­csolatai a többi szocialista országgal is. Ez év első öt hónapjában a következő­képpen alakult az NSZK kereskedelme a szocialista országokkal: Nyugatnémet tárgyalások szocialista partnerekkel Az eljövendő tárgyalásokra Lengyel­­ország már elküldte kívánságlistáját, amely lényegében a még meglevő im­­pontkontingensek emelésére vonatko­zik. Nyugatnémet részről azonban akad még néhány probléma a kontingensek bővítését illetően. Így például bőráru­ból rendkívül korlátozott az NSZK fel­vevőpiaca, s ugyanez vonatkozik a tex­tíliára is. A hengerelt áruk kontingen­seit illetően ugyancsak meghaladja Lengyelország kívánsága az NSZK le­hetőségeit. Gazdasági körök véleménye szerint további problémák jelentkez­hetnek a Lengyelország által kívánt alacsony kamatú hitellel kapcsolatban is. Az ez évi tárgyalások másik fontos témája a nyugatnémet cégek és a szo­cialista országok vállalatai közötti­­kooperációs lehetőségek megvizsgálása. A szerződésekben lefektetett nyilatko­zatok bár csak az együttműködési szán­dékot fejezik be, egyidejűleg bizonyos jogalapot teremtenek a vállalatok kö­zötti kooperációs kapcsolatok kialakí­tására, s körvonalazzák az együttműkö­dés kereteit is. Az évenkénti tárgya­lások pedig az eredmények értékelésé­nek és a nehézségek feltárásának fóru­mai, s lehetőséget teremtenek a prob­lémák állami szintű megoldására. (1972. július 17.) Export Import millió márkában Lengyelország 483,8 348,6 Csehszlovákia 484,9 328,6 Magyarország 366,0 214,9 Románia 328,0 338,5 Bulgária 114,1 97,7 NUKLEÁRIS MŰSZ A METRIMPEX 10 éve foglalkozik nukleáris műszerek exportjával. Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG) 1024 csatornás analizátora és perifériális egységei, a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) 512 csatornás analizátora, és kiegészítő egységei, komplett aktivációs analízis- és Möss­­bauer-laboratóriumai, valamint a leg­újabban kifejlesztett Modul-rendszerű nukleáris család 1972-ben először jelent meg külföldi piacokon. A debreceni Atomkutató Intézet új cikkei, az integ­­rált áramkörű nukleáris műszerek ugyancsak az idén jelentek meg először a külföldi vásárokon. Az új nukleáris műszerek közé tar­tozik az ELTE Geofizikai Intézetének igen jelentős berendezése, a bauxit­­analizátor is, amelynek első, három évvel ezelőtt elkészült példányát min­den évben továbbfejlesztették. Ez év­ EREXPORT­ tól kezdve már integrált áramkörű ki­vitelben gyártják. Ezt a készüléket jú­niusban a nemzetközi bauxitszerveze­­tek Besztercebányán tartott konferen­ciáján, az ICSOBA-n mutatták be elő­ször a külföld érdeklődőknek. A to­vábbfejlesztett berendezés iránt a Szov­jetunió és Csehszlovákia is érdeklődik. A régebbi készüléket csak tőkésorszá­gokba, Franciaországba és Görögország­ba exportálták. A görögök és a fran­ciák további vásárlási szándékaikat is bejelentették. A legújabb üzletet Indiá­val kötötték 1972. évi szállításra. A METRIMPEX további piackutatásokat is végez. Részt vesz az októberi „Nud­ex '72”-n Bázelben, ahol a többi nukleá­ris műszereit is bemutatja. A magyar nukleáris műszerek legna­gyobb vásárlói a Szovjetunió, Csehszlo­vákia, az NDK, India, Egyiptom és Pakisztán. A Magyar Kereskedelmi Kamara ......................................................... A külföldi bemutatkozás eredményei Ma már egyre több vállalat ismeri fel a külföldön rendezett műszaki érte­kezletek, szimpozionok, előadások, gaz­dasági napok fontosságát. A MINERAL­­IMPEX és a Magyaróvári Timföld- és Műkorundgyár az elmúlt két év alatt több ilyen rendezvényen vett részt. Egy-egy ilyen műszaki értekezlet, szim­­pozion megszervezése és előkészítése igen körültekintő munkát igényel, de az eredmény általában nem marad el. A vállalat piaci kapcsolatai bővülnek, sőt sok esetben később még üzletkötés is követi a bemutatkozást. A MINE­­RALIMPEX és a MOTIM eddig hat ilyen külföldi rendezvényen vett részt. Ezek témája az „elektromosan ömlesz­tett kádkövek felhasználásának” ismer­tetése volt. 1970-ben Moszkvában, Prá­gában a külkereskedelmi vállalat saját rendezésében tartott műszaki előadást, majd ezt követte a düsseldorfi bemu­tatkozás. 1971-ben Brüsszelben, Milánó­ban, az idén pedig Hollandiában és Lengyelországban vett részt a magyar gazdasági napokon. Ma már megállapítható, hogy e ren­dezvények a vállalat exportjának szem­pontjából eredményesen végződtek. Így például a moszkvai bemutatkozás után a Szovjetunióba megindult a tűzálló kövek exportja. De a vásárlók közé léptek a csehszlovák cégek is, ugyan­akkor Olaszországba és Belgiumba is nagy mennyiségben exportál a vállalat. Ezenfelül mód volt arra is, hogy a ma­­gyar gazdasági napokon a különböző kemenceépítő vállalatokkal felvette a MINERALIMPEX a kapcsolatot koope­ráció kiépítése céljából. A Magyar Ke­reskedelmi Kamara rendezvényei lehe­tőséget biztosítottak arra is, hogy az ipari vállalat még jobban megismerje a külföldi piac igényeit és az eladási lehetőségeket. Jó üzlet a szerencsejáték Az österreichische Spielbank AG. 1971. évi eredményei arra utalnak: a szerencsejáték jó üzlet. A bankhoz tartozó hét ausztriai játékkaszinó ki­ugróan kedvező forgalma után az ál­lamnak 120 millió schilling adót fize­tett, 20 százalékkal többet, mint az elő­ző évben. Az osztalék 1968-tól 1971-ig fokozatosan 15 százalékról 19 százalék­ra emelkedett. Az 1971. évi osztalék előreláthatólag 19—20 százalék között lesz. Az osztrák játékkaszinók bevételei 1969 óta 50 százalékkal emelkedtek. Ugyanakkor a látogatók száma 220 ezer­ről 290 ezerre nőtt, ezen belül a külföl­diek aránya 38 százalékról 46 százalék­ra emelkedett. A bank vezetősége IDEGENFORGALOM egyébként a fizetőképes külföldi kö­zönségre alapozza üzletpolitikáját. A Spielbank vezérigazgatója röviddel ezelőtt Las Vegasba utazott, hogy on­nan jó ötletekkel gyarapodva térjen vissza.­Bár az USA és Ausztria viszo­nyai alig összehasonlíthatók, és az ame­rikai személyzet magatartásában sincs utánoznivaló, néhány módszert mégis meghonosíthatónak ítélt a vezérigazga­tó. Ilyenek az alacsony belépődíjak, alacsony tétek, nagy kínálat játéklehe­tőségekből, és reflexibilis nyitvatartási idők. Ezeket sikerrel lehet az osztrák kaszinók üzletpolitikájába illeszteni, valamint eredményes az a rendszer is, hogy a kifizetett belépődíj felét ingyen zsetonok formájában visszaadják a vendégeknek. B. A. 1972. AUGUSZTUS 1. Magyar vállalatok a kámai autógyárban A kámai autógyár építésébe több nagy külföldi cég — elsősorban francia, amerikai, nyugatnémet — is bekap­csolódik. A részvételi lista várhatóan tovább bővül — magyar vállalatok is előrehaladott tárgyalá­sokat folytatnak a szovjet importőrökkel. A beruházók mintegy 20 festősor munkába állítá­sával számolnak, s ebből négy komp­lett felületkezelő berendezést Magyar­­országról vásárolnának meg. A vár­ható siker záloga: eddig a NIKEX körülbelül 50 hasonló rendeltetésű be­rendezést szállított már a szocialista országokba. Legutóbb pedig 17,5 millió rubeles szerződést írt alá a NIKEX a másik nagy szovjet autógyár — a liha­­csovi — beruházásának megvalósítá­sához. A várható megrendelés teljesítését konzorcium végzi majd. Tagjai: a NIKEX, Hajtómű- és Felvonógyár, valamint a GÉPEXPORT. A „szerep­­osztás” szerint a NIKEX a külkereske­delmi feladatokból adódó problémá­kat oldja majd meg, a GÉPEXPORT végzi a fővállalkozást, míg a HAFE a technológia gazdája, know-how és licencek tulajdonosa. A tervezői mun­kálatokba ezenkívül esetenként a KGMTI, a VEGYTERV és az Intransz­­mas is bekapcsolódik. A gyártással a HAFE és a GÉPEXPORT foglalkozik. Az elképzelések szerint a berendezések szállítására 1974-ben és az azt követő időszakban kerülne sor. ­ Ma már több mint száz magyar—nyugatnémet kooperációs szerződés van érvényben, s ezek közül az egyik legrégebbi a Híradótechnikai Vállalat és a Hirschmann cég együttműködését szabályozza. A kooperáció igen sok előnnyel járt a HTV számára: emelkedett a műszaki színvonal, javult a ter­mékek minősége. A kedvező tapasztalatok alapján, egy újabb témában idén kötött megállapodás nemcsak tovább fejleszti az együttműködést, hanem nagyobb exportlehetőségekkel is kecsegtet. A Híradótechnikai Vállalat 1969 no­vemberében — amikor az ipari koope­ráció még újdonságszámba ment — kötötte első hároméves együttműkö­dési megállapodását a nyugatnémet Hirschmann céggel. Az ELEKTRO­­MODUL közvetítésével idén áprilisban további három évre, 1975 végéig meg­hosszabbították ezt a szerződést és 1972 februárjától kezdődően már egy második kooperációs egyezmény is életbe lépett a budapesti és az esslin­­geni vállalat között. Az első kooperáció csatlakozók, antennaszűrők és antennaerősítő rész­egységek közös gyártására vonatkozik, s nem nullszaldós megállapodás: 1972 végéig előreláthatólag összesen mint­egy 1,5 millió nyugatnémet márka lesz a magyar fél nettó exportbevétele. Az 1972 októberétől 1975 végéig tartó idő­szak alatt pedig a HTV ugyanezekből minimálisan 1,2 millió márka érték­ben köteles szállítani a nyugatnémet cégnek. Az NSZK-ba szállított készgyártmá­nyok a Hirschmann cégjelzést viselik magukon, de a szerződés szerint a Közös Piac és az EFTA országain, va­lamint Dél-Afrikán kívül bármely más államba „HTV—Hirschmann” néven exportálhatók, ha a felek erről egymást kölcsönösen tájékoztatják. Bár a ko­operáció úgy indult, hogy a magyar vállalat csak kevés anyagot és sok munkát fektet a termelésbe, ma már a HTV ott tart, hogy egyre több a hazai alkatrész a késztermékben. Persze még mindig érkeznek anyagok az NSZK-ból vámelőjegyzésben, de más országokból származó importter­mékeket is beépítettek, és egyre na­gyobb a magyar alkatrészek aránya. Kezdetben például a kommerciális hír­adástechnikai készülékek csatlakozói­ban mintegy 20 százaléknyi volt a hazai anyag, de ma már ez az arány 70 százalékos. A HTV egyik célja ez volt, hogy egyre több importanyagot magyar áru­val helyettesítsen és ennek révén nö­velje a tiszta devizahozamot. Tervek vannak arra is, hogy az eddiginél több Hirschmann-csatlakozót vonnak be a kooperációs gyártásba, illetve, hogy a saját fejlesztésű HTV-csatla­kozók gyár­tását egybeolvasztják a nyugatnémet rendelésre végzett munkával. A kooperáció előnye a készáruex­porttal szemben a HTV számára ke­reskedelmi szempontból a­­ vámtétel különbözősége miatt is nyilvánvaló. Nem mindegy, hogy a kiszállított ter­mékeket 20 százalékos, vagy annál jóval kisebb vám terheli. De még töb­bet jelent a kooperáció a gyár mű­szaki színvonalára nézve. Egyrészt a szakemberek igen sokat tanulnak, más­részt a HTV hozzájut e termékek gyár­tásában a legfejlettebb technológiához, modern módszerekhez és technikai megoldásokhoz. Ez természetesen ja­vítja az adott áruk minőségét is. Esetenként a kooperációs kapcsola­tok révén olcsóbban juthatnak know­­how-okhoz is, mintha azokat egyszerűen importálnák. A kooperáció nemcsak az érintett cikkek gyártását segíti a HTV- ben, hanem igen magas az a „láthatat­lan hozam” is, amelyek révén emel­kedik a műszaki szint, javul az üzem­­szervezés, a gyár más termékeinél is. A Hirschmann segítségével olyan mű­szaki színvonalat sikerült elérni, amely­re jellemző, hogy az NSZK-ba kiszál­lított termékek reklamációs százaléka nem nagyobb, mint az esslingeni üzem­ben készülő gyártmányoké. A Hirschmann cég számára is elő­nyös az együttműködés és hogy mind­két fél kedvező tapasztalatok szerzett, azt bizonyítja a már említett újabb kooperációs szerződés is, amely 1972. február 1-től szól hároméves időtar­tamra nagy központi lakótelepi anten­narendszerek közös fejlesztésére, gyár­tására, illetve részben értékesítésére. A három év alatt a HTV 350 ezer DM értékben vásárol majd a nyugatnéme­tektől berendezéseket, elsősorban az úgynevezett primér hálózatot, amely a főerősítőből, illetve a házak közötti összeköttetés megteremtéséből áll. Az elképzelések szerint a HTV kezdetben a szekunder hálózatot, azaz egy házon belül a lakások felé elágazó rendszert fogja gyártani. A végcél az, hogy a teljes rendszert Magyarországon gyárt­sák és exportálják is. Főleg a szocialista országok piaca jön számításba, ahol ezen rendszerek még nem terjedtek el. (E rendszer­ben egyetlen antenna több ezer lakást fog ellátni műsorral.) A hazai kereslet is igen nagy, mert az ÉVM az új lakó­telepeket már ilyen nagy központi be­rendezésekkel kívánja felszereltetni, ha erre mód van, már a IV. ötéves terv lakásépítési programja során. A magyar import ellentételeként a Hir­schmann vállalta, hogy további, a HTV profiljába vágó termékeket ad át kooperációs gyártásra és ebből szintén 350 ezer márka értékben vásárol majd vissza. Vince Mátyás A HIRSCHMANN CÉG ÉS A HÍRADÓTECHNIKAI VÁLLALAT KOOPERÁCIÓJA RÖVIDEN A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet 7 millió forintért adott el gépeket az NDK-ban. A HUNGAROTEX­ a női szoknyák és blúzok készítésére kötött bérmunka­­szerződést egy nyugatnémet céggel, va­lamint magyaros mintájú blúzok ex­portjában is megállapodtak, összesen 850 ezer devizaforint értékben. Az egyiptomi Semaf vagongyár kö­zel 22 ezer klíringfont értékű Knorr típusú fékberendezést és 59 ezer fontért vasúti kerékpárt vásárolt a NIKEX- től. Angol szövőgépet vásárolt a Sop­roni Szőnyeggyár. Az új berendezéssel négy méter széles szőnyegek is készít­hetők. ^ Gyógynövényextraháló berendezést készít a VDK részére a Csongrád me­gyei Vegyesipari Szolgáltató Vállalat.­­»• A Láng Gépgyár 11 expanziós edényt exportált Romániába. Papír- és rongybálázó gépet vásárol Svédországból a Déldunántúli MÉH Vállalat. ■»­ Negyvenhat lengyel gyártmányú Faluban kártológépet helyeznek üzem­be a Pamutfonóipari Vállalat kapos­vári gyárában. VÉGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal, Bp. Vill., Blaha Lujza tér 1—3. Telefon :343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 72.2180/3­ 07 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008

Next