Világgazdaság, 1972. szeptember (4. évfolyam, 171/920-192/941. szám)
1972-09-20 / 184. (933.) szám
• Eyskens belga miniszterelnök fogadta Manescut, aki gazdasági küldöttség élén tartózkodik Brüsszelben. Áttekintették az ipari és tudományosműszaki együttműködés, a kereskedelmi kapcsolatok és az idegenforgalom fejlesztésének kérdéseit. Manescu tárgyalt a belga gazdasági miniszterrel és több kereskedelmi vállalat és pénzintézet vezetőivel. • Olechowski lengyel külkereskedelmi miniszter találkozott a Lengyelországban tartózkodó japán parlamenti küldöttséggel. Megtárgyalták a két ország közötti árucsere-forgalom időszerű kérdéseit és az ipari kooperációk növelésének lehetőségét. Bezárta kapuit a 97. Zágrábi Nemzetközi Vásár, amelyen 6300 külföldi és hazai vállalat mutatta be 300 ezer termékét. A vásárnak 10 nap alatt másfél millió látogatója volt. • Hollandiában drasztikus intézkedéseket kell bevezetni az infláció és a munkanélküliség terjedésének megfékezésére — hangsúlyozta a parlament őszi ülésszakának megnyitásakor Juliana királynő. Emelik a jövedelmi adót, a vállalatiadót és a tőkeadót, valamint különleges adót vetnek ki a személygépkocsikra. Egyidejűleg 4 százalékkal emelik a nyugdíjaikat. • Egyiptom lakossága a statisztikai hivatal legújabb adatai szerint elérte a 35 milliót. Az ország lakossága 16 hónap alatt 1 millióval gyarapodott. A fővárosban jelenleg 5 millió 384 ezren élnek. • Megkezdte Moszkvában 43. ülését a KGST közlekedési állandó bizottsága. Ezen megvitatják a KGST komplex programjából eredő és a nemzetközi hajózásra vonatkozó együttműködési kérdéseket. • Szerződést kötött a Peugeot a chilei kormánnyal. Ebben kizárólagos jogot kap középméretű személygépkocsik és teherautók gyártására a latin-amerikai országokban. Ez a második szerződés, amellyel a chilei kormány az ország autóiparának újjászervezésére törekszik. Előzőleg a Citroen kötött megállapodást Chilével kisautók gyártására. A Peugeot 6,6 millió dolláros tőkével vegyes vállalatot létesít a Corso chilei állami vállalattal, amelynek részesedése 60 százalék lesz. 1980-ban a gyár 30 ezer járművet állít elő. A bőrexport újbóli korlátozását kérte Nixon elnöktől és a mezőgazdasági minisztertől a képviselőház 30 tagja. Kérésüket azzal indokolták, hogy a cipőipar válságos helyzetbe jutott a korlátozások augusztus 30-án meghirdetett eltörlését követően. Románia nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít a Gabon Köztársasággal. A hivatalos bejelentés szerint ily módon is elő akarják segíteni az együttműködés javítását. 4. Anglia acéltermelése augusztusban — heti átlagban 451 300 metrikus tonna — 4,3 százalékkal több volt, mint júliusban. Egy évvel korábban viszont a termelés ennél magasabb volt. A belföldi megrendelések már júliusban növekedtek, s üteme augusztusban erősödött. Csehszlovák gazdasági kormányküldöttség érkezett Szófiába, Hula miniszterelnök-helyettes vezetésével. Hula, aki az állami tervbizottság elnöki tisztét is betölti. Szófiában megvitatja a két ország 1976-tól 1990-ig terjedő gazdasági együttműködésének program JELENTI • Ghánái gazdasági kormányküldöttség tartózkodik Bukarestben. A delegációt a földosztással és a természeti kincsek ügyeivel megbízott miniszter vezeti. Találkozott a román külkereskedelmi miniszterhelyettessel és a gazdasági minisztérium több vezető munkatársával. Bezárta kapuit az erfurti nemzetközi kertészeti kiállítás, az IGA ’72. A turisták tízezrein kívül 15 ezer NDK- beli és külföldi szakember tekintette meg a bemutatót. A szakértőcsoportok elsősorban azt tanulmányozták, hogy milyen formák születtek az NDK-ban a zöldségfélék nagyüzemi termesztésének elősegítésére. • Panajotov nehézipari miniszter vezetésével bolgár gazdasági kormányküldöttség utazott Svédországba, hogy Stockholmban részt vegyen a bolgár— svéd gazdasági ipari tudományos-műszaki együttműködési vegyes bizottság második ülésének munkájában. Egyidejűleg elutazott Szófiából a Feldt idegenforgalmi miniszter vezette svéd kereskedelmi küldöttség. • A vízgazdálkodásban való együttműködésről tárgyalt Prágában a lengyel mezőgazdasági minisztérium illetékes miniszterhelyettese. Megbeszélései kiterjedtek a határfolyók és a határvidék természeti kincseinek problémájára is. • A Kínai Népköztársaság 500 ezer tonna acél szállítását kéri a japán acélipartól, legkésőbb februárig. A japán vas- és acélszövetség elnökének bejelentése szerint a kínaiak már át is adták részletes kívánságlistájukat, amely tartalmazza, milyen típusú acélt szeretne vásárolni a kínai ipar. • Vegyes vállalatot létesít Malaysiában a Goodyear és a malaysiai Pernas állami vállalat. A 48 millió malaysiai dollárral felépülő üzem gumiabroncsokat és más gumitermékeket gyárt majd, és előreláthatólag 1974 elején lép üzembe, kapacitása napi 35 ezer libra gumitermék lesz. Az új vállalat neve Goodyear Malaysia Berhad. • • 9 • 1972. SZEPTEMBER 20. EXPANZIÓ ÉS INFLÁCIÓ A francia gazdasági helyzet Párizsi tudósítónktól. A francia központi statisztikai hivatal tanulmányt tett közzé a francia gazdaság helyzetéről. Ebből úgy tűnik, hogy a legkésőbb a jövő év tavaszán esedékes választások már ma jelentkező politikai ellentmondásai és problémái mellett a jelenlegi helyzetben a gazdaság jelenti a kormány számára viszonylag biztató perspektívát. A francia ipar termelése 1971-ben 7 százalékkal nőtt, ez év elején rövid átmeneti lassulás után újabb lendületet vett és úgy becsülik, hogy az év végére 6 százalékos emelkedésről adhatnak számot. E növekedést leginkább a belföldi fogyasztás magas szintje indokolja, ugyanakkor az export is gyorsuló tendenciát mutat. Az export értéke 10 százalékkal haladja meg az importét, szemben a múlt év végi 5 százalékos különbséggel. Az ipari termelés növekedését a termelőberuházások gyorsulása és a lakásépítkezések fellendülése is segíti. A termelésemelkedést a munkanélküliség csökkenése kíséri, de ehhez hozzájárul az is, hogy a munkaidőt 1972 első félévében átlagosan félórával rövidítették. A statisztikai hivatal jelentése az infláció aggasztó méreteiről számol be. Az év első felében hivatalos adatok szerint 2,8 százalékkal, az év második felében pedig előreláthatóan 3,1 százalékkal emelkednek az árak. Amennyiben a második félévi becslés helytálló, az év végére összesen 5,9 százalékos lesz az áremelkedés. Az első félév folyamán elsősorban az élelmiszerek ára nőtt. Ez az emelkedés most is folytatódik, de arra számítanak, hogy az ipari termékek ára a második félévben gyorsabban növekszik és túlhaladja az élelmiszerárak emelkedésének ütemét. Ezt elsősorban azzal magyarázzák, hogy a nyugat-európai konjunktúra javulásának következtében általában emelkednek a nyersanyagárak, egyidejűleg lejárnak a gyáriparosok és a kormány közötti szerződések, amelyek az iparcikkek árszínvonalát határozták meg. Az infláció ilyen ütemű gyorsulása aggodalommal tölti el a gazdasági élet vezetőit. Úgy vélik, hogy az exportnál az infláció hatása csak később fog jelentkezni, mert a partnerországokban is jelentős az áremelkedés, amivel azonos mértékben emelhetik a francia exportáruk árait is. Ezen túlmenően még mindig hat a legutóbbi frankleértékelés adta előny , ami szintén exportnövelő tényező. A belföldi infláció gyorsulását ösztönzi, hogy évente átlagban 20 százalékkal növekszik a pénztőkeállomány mind a háztartásokban, mint pedig a vállalatoknál. Két veszély foglalkoztatja most a francia kormányt. Az egyik az, hogy a vásárlók az árak további emelkedésétől való félelmükben menekülnek a pénztől, ahogy ezt 1969-ben is tették. Ez önmagában véve újra inflációs forrás lehet. A második veszély, amitől tartanak, az önköltségek emelkedése. A francia statisztikai hivatal jelentése szerint várhatóan 11 százalékkal emelkednek a bérek, míg a partnerországokban mindössze 9,1 százalékkal. Amennyiben ez a különbség változatlanul fennmarad, az árkülönbség, érthetően, a francia áruk rovására fokozódik. Staribacher a szabadkereskedelmi egyezményről Az osztrák ipari vállalatoknak a belföldi piacon rövid távon jelentékeny veszteségekkel kell számolniuk, ha Ausztria és a Közös Piac szabadkereskedelmi egyezménye életbe lép — mondta Staribacher osztrák kereskedelmi miniszter ipari szakemberek előtt. A hátrányt a miniszter szerint csak az export növelésével tudják majd ellensúlyozni. A nagyobb piachoz való csatlakozás hosszú távú előnyei azonban messze a háttérbe szorítják a kezdeti hátrányokat és azipari növekedés meggyorsulásához vezetnek — hangsúlyozta a miniszter. Az EGK-val kötött egyezmény első szakasza, amelyben szabadkereskedelmi zónát alakítanak ki, október 1-én léphatályba és ennek keretében egy sor ipari vámot egyharmaddal csökkentenek. Jövőre általános egyezmény veszi át a mostani ideiglenes megoldás helyét és akkor az Ausztria és a Közös Piac országai közötti kereskedelemben az iparcikkek vámját 11 év alatt fokozatosan felszámolják. (Reuter) lengyel—indiai kereskedelmi tárgyalások A lengyel—indiai árucsere-forgalom jelenlegi helyzetéről és a forgalom bővítésének lehetőségeiről tárgyalt Varsóban az indiai külkereskedelmi minisztérium küldöttsége. A két fél egyetértett abban, hogy a következő években a forgalom jelentős mértékben bővíthető. Lengyelország a hagyományos indiai exportcikkeken (tea,kávé) kívül szövetet, kötöttárut, bőrt és bőrcikkeket, valamint különféle háztartási árucikkeket importál majd. A lengyel szállítások főként komplett ipari objektumokból (elektromos erőművek ésvegyipari gyárak) állnak majd. Ezenkívülgépeket és berendezéseket, vegyipari termékeket és széles választékban fémipari gyártmányokat ad el Lengyelország Indiának. Az indiai küldöttség találkozott Sznajder lengyel belkereskedelmi miniszterrel is, akivel az indiai belkereskedelem és az ellátás problémáit vitatta meg. (PAP) Mérséklődik az infláció az U USA-ban Észrevehetően lassul az infláció üteme az Egyesült Államokban — mondja a First National City Bank jelentése. Az évi szemle szerint a dollár vásárlóereje az idén augusztusig 3,2 százalékkal romlott és a Nixon-kormányzat közelít meghirdetett céljához, az infláció 3 százalékra való leszorításához. A többi nagy nyugati országban 1966 és 1971 között az infláció évi rátája 4,3 százalék volt. Az inflációs nyomás különösen Európában volt erős, főként az 1971-ben bekövetkezett lanyhulás után. A nyugat-európai valuták vásárlóerő-vesztesége évente 6,1 százalék, magasabb mint az 1966—1971-es periódusban mért 4,9 százalék. A nyugat-európai viszonylagos expanziós költségvetési és pénzügyi politika azt az aggodalmat kelti, hogy az infláció gyorsulni fog. A nyugat-európai termelési ciklus körülbelül egy évvel az amerikai mögött van, és most ugyanazok a problémák merülnek fel, mint tavaly ilyenkor az USA-ban: hogy kellene megfékezni az inflációt a gazdasági élénkülés megállítása nélkül. A bank szerint az olasz líra eddig 4,5, a nyugatnémet márka 5,2, a dán korona 6, a francia frank 5,3, a font sterling 6,7, és a norvég korona 6,2 százalékot vesztett értékéből. Még néhány adat: az ausztrál infláció ez évben 6,5, az indonéz 1,3, az indiai 5, a chilei 25,3 százalék volt. (Reuter) Együttműködési megállapodás Lengyelország és Jugoszlávia között A Lengyelországban tartózkodó Dimitrijevics jugoszláv gazdaságügyi miniszter Sznajder lengyel belkereskedelmi miniszterrel államközi megállapodást írt alá a belkereskedelem és a szolgáltatások terén megvalósítandó együttműködésről. A megállapodás kiterjed az áruházak és modellházak közötti közvetlen kapcsolatra, a könnyűipari gépek és berendezések gyártásában megvalósítandó szakosításra és kooperációra, valamint a kereskedelemmel és a szolgáltatásokkal kapcsolatos tudományos-műszaki együttműködésre. A jugoszláv gazdaságügyi minisztert Olszewski lengyel miniszterelnök-helyettes is fogadta. Megbeszéléseiken a gazdasági együttműködés fejlesztésének általános kérdéseiről volt szó. A hírhez a PAP kommentárja hozzáfűzi, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakban 45 százalékkal kell növekednie a két ország forgalmának a lengyel kivitel értéke ebben az időszakban körülbelül 426 millió dollár lesz, a jugoszláv exporté pedig 410 millió dollár. A lengyel aktívum valószínűleg a gépek és berendezések növekvő ütemű szállításából adódik majd. Az ebbe az árucsoportba tartozó termékek lengyel exportja 222 millió dollár értékű lesz, az import pedig 215,4 millió dollár. A két ország közötti együttműködésben az összes lehetőség még nincs kihasználva. A kommentáríró szerint szorosabb kapcsolat, esetleg munkamegosztás jöhetne létre a két ország hajóépítőipara és hajómotorgyártása között, a Diesel-motorok gyártásában, az autóbusziparban, a teherautógyártásban, az építő- és útépítőgépek, a traktorok és mezőgazdasági gépek előállításában. Az idei évre a két ország kereskedelmi forgalmának előirányzata 150 millió dollár, 10 millió dollárral több a múlt évinél és 25 millió dollárral magasabb az 1970. évinél. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet az idei évre ennél nagyobb forgalmat várni; körülbelül 180 millió dollár értékűre becsülik a decemberig lebonyolítandó árucserét. Ez annyit jelent, hogy 1975-ig az öt év alatt kölcsönösen szállított áruk értéke az előirányzott 836 millió dollár helyett elérheti az 1 milliárd dollárt is. VILÁGGAZDASÁG SZOVJET-JAPÁN GAZDASÁGI KAPCSOLAT Moszkvai tudósítónktól: A közeljövőben japán kormányküldöttséget várnak a Szovjetunióba. Elsősorban a két ország politikai kapcsolatainak rendezése áll a tárgyalások középpontjában (a második világháború befejezése óta függő kérdések a japán területi követelések — hátráltatják a rendezést). Minden bizonnyal a politikai kérdésekkel párhuzamosan a gazdasági együttműködés további — a korábbinál hatékonyabb — fejlesztését is megvitatják. A két ország között a gazdasági kapcsolatok, a politikai rendezetlenség ellenére, magas szintet értek el. Ebben az évben Japán változatlanul megőrzi első helyét a Szovjetuniónak a tőkésországokkal folytatott külkereskedelmében. A várható forgalom 700 millió rubel, s ez összehasonlítva az 1957. évi 20 millió rubellel, dinamikus növekedést mutat. A Szovjetunió és Japán között az 1971—1975-re kötött kereskedelmi szerződés alapján bonyolódik az árucsere, s öt évre az előirányzat 5 milliárd dolláros forgalom. A keretszerződés összegének teljesítése, sőt túlteljesítése minden bizonnyal megvalósul. A kereskedelmi kapcsolatok jellemzője, hogy elsősorban a Szovjetunió exportlistáján döntő többségben olyan nyersanyagok szerepelnek, amelyek a japán gazdaság terveinek megvalósításához szükségesek. Az utóbbi időben — ez kedvező tendencia — megnövekedett a szovjet gép- és berendezésexport. Elsősorban kohászati berendezéseket adtak el. A japán export a gépek és berendezések szállítása mellett fogyasztási cikkekből is áll. Az árucsere-forgalom struktúrája tehát nem sokban különbözik a harmadik országokkal lebonyolított kereskedelemtől. A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban ma már általános törekvés a tartós és több évre szóló együttműködés. A szovjet—japán árucsere-forgalomban is vannak jelek, amelyek ennek az irányzatnak az erősödését mutatják. Megállapodás jött létre, hogy közös érdekeltségű kikötőt építenek Nahodkában. A hármas rendeltetésű — konténer-, tömegáru- és fakikötő — sokat segíthet a két ország közötti szállítás egyszerűsítésében. Most valósítják at mel az együttműködést, amelynek értelmében 1973-ig a japánok 163 millió dollárért szállítanak gépeket, darukat a szovjet gazdaságnak, s cserébe 8 millió köbméter fát kapnak. A további tartós kapcsolatok kialakításában mindkét ország érdekelt. Japánban az acélipar, a vegyipar és a színesfémipar a nyersanyaghiány miatt kapacitásgondokkal küzd. A Szovjetunióban — különösen Szibériában — gazdag olaj-, gáz-, szén- és egyéb ásványkincskészletek vannak, amelyek közös kiaknázása japán problémákat is megoldhat. Szovjet részről készek egy ilyen tartalmú szerződés aláírására (japán szempontból az elhatározás folyamatát gyorsíthatja az elmúlt időszakban az Egyesült Államokkal való gazdasági kapcsolatok felhősödése). Az amerikai—japán kapcsolatok alakulása egy másik vetületben is növeli a Szovjetunió szerepét a japán gazdaságpolitikában. Az amerikai piacokon megnehezedő körülmények is arra késztetik Japán, hogy európai értékesítési területek felé forduljon. Ide pedig a legrövidebb út a Szovjetunión keresztül vezet.Szibérián keresztül 13 ezer kilométer távolságra van Japán Európától. Ugyanakkor még a nyitott Szuezi-csatornán is 21 ezer kilométert kell megtenni, hogy eljussanak az öreg földrészre.) Japán tehát különösen érdekelt abban, hogy a Szovjetunió fejlessze vasúti szállítási kapacitását és megvalósítsa konténerizációs programját. F. A. Tanácskozások a szibériai olajkitermelésről A Szovjetunió és Japán képviselői novemberben találkoznak Tokióban, hogy megvitassák a Szahalin-sziget kontinentális talapzatában rejlő kőolaj- és földgázkészletekkiaknázására vonatkozó terveket — jelentette be Imasato, az Overseas Petroleum és a japán—szovjet együttműködési bizottság kőolajipari albizottságának elnöke. E hónap elején a szigeten találkoztak a két ország szakértői és akkor állapodtak meg a novemberi időpontban. Képviseltette magát a szeptember eleji találkozón az amerikai Gulf Oil képviselője is. Felajánlotta, hogy szükség esetén műszaki segítséget ad a nyílt tengeren folyó kőolaj- és földgázkutatásokhoz. A novemberi találkozón megvitatják annak a 200 millió dolláros kölcsön nyújtásának a feltételeit, amelyet a Szovjetunió kért, továbbá a kitermelt kőolaj és földgáz Japánba szállításának kérdését. A tokiói találkozó eredményét a japán—szovjet gazdasági együttműködési bizottság hatodik ülésszaka elé terjesztik, amelyet a jövő év elején Moszkvában tartanak. Szovjet szakértői felmérések szerint a sziget kontinentális talapzata 200 méteres mélységig 5 milliárd tonna olajkészletet rejt magában. A szovjet—japán kőolajipari együttműködés egyéb terveiről a japán kormány több szinten is hivatalos vizsgálatokat végez. A Reuter-iroda hozzáfűzi, hogy elsősorban a 14 100 kilométer hosszúságú kőolajvezeték építéséről van szó, amellyel az alacsony kéntartalmú tyumeni olajat szállítják majd Japánba. Tokióban jelenleg azt a szovjet kérést tanulmányozzák, hogy 1 milliárd dolláros kölcsönt nyújtsanak a szovjet vállalatoknak a szükséges gépek és berendezések, valamint anyagok vásárlására. A vita a hitelnyújtás formája körül folyik, a szovjet javaslat szerint japán bank nyújtaná szovjet banknak a kölcsönt, a tokiói külkereskedelmi és pénzügyminisztérium viszont azt a megoldást szorgalmazza, hogy a szállítók nyissanak hitelkeretet. Fordulat jelei a jugoszláv külkereskedelemben Jugoszlávia kereskedelmi mérlege néhány hónap alatt olyan mértékben megváltozott, hogy az még a szakértőket is meglepte. Az import a múlt év első felében elért 1,7 milliárd dollárral szemben csak 1,4 milliárd dollár értékű volt, azaz 16 százalékkal csökkent. Az export viszont 83 millió dollár helyett több, mint 1 milliárd dollár lett (vagyis 30 százalékkal emelkedett). A külkereskedelmi deficit így 300 milió dollárra apadt, amelyet az áruforgalmon kívüli bevételek ellensúlyozni tudtak. A fizetési mérleg aktívvá vált, a devizatartalékok a kétszeresükre, 500 millió dollárra nőttek. A külkereskedelmi mérleg kedvező irányú változásait Jugoszláviában egyértelműen az egyik legnagyobb tehertételtől való megszabadulásnak tartják. A kereskedelmi mérleg javulásában közreműködő tényezők azonban szoros kapcsolatban állnak a jugoszláv gazdaság többi, helyenként már-már krónikusnak nevezhető problémájával, amelyekre a mérlegváltozás nem elhanyagolható befolyást gyakorol. Az 1971 januárjában végrehajtott dinárdevalvációnak és az azt megelőző különböző áramelést korlátozó intézkedéseknek semmiféle hatása nem volt a kereskedelmi mérlegre. Ez néhány hónap alatt világossá vált. Az export és az import arányának radikális változása az idei év elején következett be, tehát feltehetőleg a decemberi újabb devalválás és a még érvényben levő árbefagyasztás együttes hatásának tulajdonítható. (Az ármoratóriumról szóló határozat tavaly novemberben született, öt hónapra szólt, az infláció fékezését volt hivatott szolgálni. Igen sok termékre vonatkozott és kevés kivételt tettek alóla.) A devalváció révén az export több dinárbevételt hozott mint a belföldi fix áron való értékesítés. Egyébként azok a vállalatok, amelyeknek termékei számára a fentiek mellett a konjunktúra is kedvezett, nem szívesen kötöttek üzletet belföldi partnerrel, különösen olyannal, amely gyakran még fizetőképp sem volt. Az importnál fura devalváció miatt megdrágult, begyűrűztetése a belföldi kereskedelembe a fix árak miatt nem volt lehetséges. Mindezeknek két ma még pontosan nem értékelhető következménye is lett: megváltozott az export struktúrája és áruhiány keletkezett a belföldi piacon. A struktúra változását a fix áras termékek — elsősorban nyersanyagok és mezőgazdasági cikkek (köztük például a hús) — kivitelének ugrásszerű növekedése jelentette. Éppen ezek viszont azok a termékek, amelyek a gazdaság egyenletes fejlesztése és az életszínvonal fenntartása szempontjából a legalapvetőbbek, hiszen ezért vonatkozott éppen ezekre legszigorúbban az árbefagyasztás. Az export bővülése miatt viszont az áruhiány is ezekből a cikkekből jelentkezik a legégetőbben. Gyárak állnak például cementhiány miatt és az államnak nemrég hús- és búzaimportról kellett gondoskodnia. Ez az intervenciós állami import a kedvező kereskedelmi mérleg ellenében hat. Nagyobb probléma azonban, hogy az ármoratórium május végi feloldása máris érezteti hatását: májusban 15 százalékkal emelkedtek a villamosenergia árak, 8—15 százalékkal a közlekedési tarifák; júniusban 13 ágazat 20—25 ezer termékének árát emelte. Így becslések szerint év végéig az előirányzott 5—6 százalék helyett legalább 12 százalékos lesz az inflálódás mértéke. Ez pedig megint a külföldi importőrrel egyenrangú vásárlóvá teszi a belföldi vevőt , s a mérleg ismét megfordulhat. (Ez a tendencia június óta érezhető is) Jugoszláv viszonylatban azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vásárlásra kész vállalatok nem mindig fizetőképesek, s ha csak a valóban vásárlóképes keresletet elégítenék ki a termelők, az áruhiány nem tűnne igazán nagynak, s az inflációs ráta is kisebb mértékben emelkedne. A kereskedelmi mérleg javulása tehát kedvező jelenség, de csak a gazdasági stabilizálódás részeként értékelhető. Tibor Ágnes