Világgazdaság, 1972. december (4. évfolyam, 234/983-253/1002. szám)
1972-12-07 / 238. (987.) szám
1972. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK IV. ÉVFOLYAM, 238. (987.) SZÁM Az OECD értekezlete után ÉLÉNKÜL AZ USA KERESKEDELEMPOLITIKAI OFFENZÍVÁJA Lassan kezd lendületbe jönni az Egyesült Államok gazdaságpolitikai offenzívája fő kereskedelmi partnerei, elsősorban a Közös Piac ellen. Az első komolyabb csatározás hadszíntere az OECD végrehajtó bizottságának kétnapos párizsi ülése volt. Ezen az EGK elhárította az akciót, amellyel az USA képviselője a közösség mezőgazdasági politikáján és kereskedelmi egyezmény-hálózatán akart rést ütni. Washington azonban diplomáciai úton erősíti a nyomást, Rogers külügyminiszter Brüsszelben személyesen figyelmeztette a brüsszeli bizottság vezetőit, igyekezzenek „elkerülni a konfliktust”. A befolyásos Javíts republikánus szenátor pedig az amerikai protekcionizmus feléledésének mumusát idézte fel, sőt a szövetségesekhez intézett figyelmeztetésnek lehet felfogni azt a megjegyzését is, hogy e protekcionizmussal egyidejűleg szabadabbá válik az USA kereskedelme a szocialista országokkal. A fejlett tőkésországok 23 tagú Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetének kedden késő este bezárult üléséről tegnap beérkezett hírügynökségi jelentések megerősítik, amit előző számunkban jelentettünk: a többség — elsősorban a Közös Piac képviselete — elutasította Eberle amerikai küldött javaslatát, hogy készítsenek tanulmányt a nemzetközi agrárkereskedelem liberalizálásáról, és hogy a végrehajtó bizottság legközelebbi, februárban esedékes ülésén vitassák meg a mezőgazdasági cikkek világkereskedelmének problémáit. Sikerült azonban az amerikai küldöttnek felvetetnie ,a legközelebbi ülés napirendjére a fejlődő országoknak nyújtott vámkedvezmények kérdését, ami alkalmat adhat az amerikaiaknak, hogy fellépjenek a Közös Piac preferenciális egyezményei ellen. Ezeket a megállapodásokat két szempontból is kifogásolják az amerikaiak: egyrészt azt állítják, hogy a fejlődő országok agrártermékei előnyhöz jutnak a Közös Piacon az amerikai árucikkekkel szemben, másrészt attól tartanak, hogy a vámkedvezmények fejében a Közös Piacnak nyújtott „fordított preferenciák” miatt a Közös Piac iparcikkei szoríthatják ki az amerikai portékát a fejlődő országok piacairól. Az OECD végrehajtó bizottságának legközelebbi ülésén megvitatják még a rendkívüli importkorlátozó intézkedések nemzetközi szabályozásának és a nem vámjellegű kereskedelmi akadályoknak a kérdését is. Figyelemre méltó a Kyodo közleménye, amely szerint nem sikerült az ülés napirendjére tűzni a kelet-nyugati kereskedelem problémáját, mert a küldöttek szerint ez politikai kérdéseket vetne fel, amelyeknek tanulmányozására az OECD nem hivatott. Brüsszelben Rogers amerikai külügyminiszter találkozott a Közös Piac bizottságának tagjaival, és a Reuter értesülése szerint figyelmeztette őket: fontos, hogy se az USA, se a közösség ne tegyen olyan lépéseket, amelyek megnehezítenék a jövőre tartandó multilaterális kereskedelmi tárgyalásokat, és hogy mindkét fél igyekezzék elkerülni a konfliktust. A NATO külügyminiszteri találkozójára Brüsszelbe érkezett Rogers a jelentés szerint burkoltan célzott a Közös Piacnak arra a tervére, hogy a mediterrán országokkal szabadkereskedelmi övezetet építsen ki, amely a fordított preferenciák nyújtását is előírja. New Yorkban — Európából való hazatérése után — beszédet mondott Javíts szenátor és azt javasolta, hogy az USA, Kanada, a Közös Piac és Japán vezetői csúcsértekezleten „rakják le az új világrend alapjait” nemcsak politikai és katonai, hanem gazdasági téren is. Kifejtette, hogy az ilyen magas szintű megállapodás nélkül Nixon elnök nehezen kapná meg a kongresszustól a világkereskedelmi tárgyalások folytatásához szükséges felhatalmazást, viszont annál nagyobb a veszélye annak, hogy a kongresszusa protekcionista kereskedelmi törvényt alkot. Ehhez hozzáfűzte, hogy „ellentmondás lenne”, ha az USA régi szövetségeseivel szemben protekcionista álláspontra helyezkedne, miközben nagymértékben liberalizálja kereskedelmi kapcsolatait a szocialista országokkal. — IP — Bonn korlátozza a külföldi tőkebeáramlást A nyugatnémet kormány intézkedést hozott a külföldi tőkebeáramlás megfékezésére. Szerdán azonnali hatállyal megerősítette azt a korábbi határozatát, hogy a külföldi kölcsönök 50 százalékát letétbe kell helyezni a Bundesbanknál. Eddig kivételt képeztek ez alól a szabály alól az 500 ezer márkánál kisebb kölcsönök. A szerdai szigorítás ezt a határt 50 ezer márkára szállította le. A bonni kormány ezzel a lépéssel egészítette ki a Bundesbank múlt heti kamatemelését. A leszámítolási kamattételt a hitelexpanzió megfékezésére módosították, de ez az intézkedés lazította a külföldi tőkebeáramlás útjában álló fékeket. A kormány mostani lépése ezt az utóbbi hatást igyekszik ellensúlyozni. A letéti rendszer erősen megdrágítja a külföldi hitelek felvételét. A kormány kivonta tegnapi intézkedése alól a nyugatnémet cégek és külföldi leányvállalataik közötti üzleti tranzakciókat, sőt ezek esetében valamelyest szabadabbá tette a pénzügyi kapcsolatok lebonyolítását. A nyugatnémet gazdaság expanziója jövőre erőteljesebb lesz az ideinél, különösen az év második felében — olvasható a kormány gazdasági tanácsadóinak most közzétett jelentésében. A tanácsadói bizottság, ismert nevén az öt bölcs, úgy véli, hogy a vállalatok jövedelme jövőre is 14 százalékkal növekszik, hasonlóan az ideihez, de lényegesen meghaladja a tavalyi 2,9 százalékos növekedést. A szövetségi munkaügyi hivatal nyilvánosságra hozta a novemberi munkanélküliségi adatokat. Ezek szerint a munkanélküliség aránya 1,1 százalék, szemben az októberi és az egy évvel korábbi 1 százalékkal. A jelentés az irányzatot mégis kedvezőnek nevezi, mert az idén novemberben a munkanélküliek száma csak 9,7 százalékkal nőtt, holott — sok év átlagát tekintve — októberről novemberre sokkal több munkás maradt állás nélkül. Tavaly például 22,3 százalékos volt a munkanélküliek számának növekedése az említett hónapban. (Reuter, DPA) Bern: csomagterv a drágulás ellen A svájci kormány is harcot hirdet az infláció ellen. A túlfűtött konjunktúra és a nagyarányú drágulás ötpontos csomagterv meghozatalára késztette a kormányt. Szerdán este Celio pénzügyminiszter ismertette a sajtó képviselőivel a parlament elé terjesztett javaslatot, amely nem árbefagyasztás, hanem az árak szigorú ellenőrzése. A drágulás elleni harcban felelevenítették a háború idején alkalmazott rendszert. A fogyasztók egyes termékek árának túlzott emelése miatt panaszt tehetnek az erre a célra felállított különleges bizottságnak. Ez a szerv nyomást gyakorolhat majd a vállalatokra, hogy mérsékeljék a drágítást. Általános hitelkorlátozást irányoz elő a csomagterv következő programpontja. Ennek érdekében kiterjesztik a kötelező letéti rendszert, és növelik a központi bank szerepét a különféle kölcsönök kibocsátásában. Az infláció importjának megakadályozására a berni kormány továbbra is rendelkezik azzal a felhatalmazással, hogy szükség esetén 5 százalékos adót vessen ki egyes exportügyletekre. A kormány bizonyos intézkedéseket hozott a telekspekuláció megfékezésére, a túlfűtött építési konjunktúra lehűtésére. Ezenkívül mérsékelte a leírásokkal kapcsolatos adókedvezményeket. (AFP) Az IMF jóváhagyta Románia csatlakozását A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) jóváhagyta Románia csatlakozását — jelenti tájékozott washingtoni forrásból a Reuter-iroda. Románia a KGST első tagállama, amely az Alap tagja lesz és az IMF-ben remélik, hogy idővel más kelet-európai országok is tesznek majd hasonló lépést, talán a Szovjetunió is. Washingtonban arra számítanak, hogy ,rövidesen a Világbank is elfogadja Románia belépését. Az IMF tagjainak száma Románia csatlakozásával 125-re emelkedik. A román megbízottak valószínűleg két héten belül aláírják a csatlakozó okmányokat. Ezzel egyidejűleg fizeti be Románia hozzájárulását. Kvótájának összegéről a jelentés csak annyit mond, hogy annak egynegyedét arányban kell befizetni. Szovjet—belga gyémántkereskedelmi közös vállalat Az antwerpeni Diamond Company elvi megállapodást kötött a szovjet hatóságokkal, amelynek értelmében a Szovjetunióból származó gyémántot az egész világon kizárólagos joggal forgalmazhatja. A megállapodás 1973 első felében, egy új kereskedelmi vállalat megalapítása után lép életbe. A vállalkozás főrészvényese a szovjet Almazsurelirexport külkereskedelmi vállalat lesz. Az antwerpeni cég már eddig is jelentős részt vállalt a Szovjetunió gyémánteladásainak lebonyolításában. Szóvivője szerint még nem ismeretes, hogy az egyezmény keretében milyen méretű eladásokra kerül majd sor. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ A NYUGAT-EURÓPASZERTE TAPASZTALHATÓ INFLÁCIÓS HULLÁM megfékezésére több országban újabb intézkedéseket jelentettek be. Svájcban szigorú árellenőrzést, általános hitelkorlátozást vettek tervbe. Olaszországban korlátozták a rövid lejáratú hiteleket. Párizsban várhatóan ma jelentik be az újabb inflációellenes intézkedéseket, közöttük a húsárak leszállítását és a hitelek korlátozását. A nyugatnémet kormány a külföldi tőkebeáramlást megfékező intézkedést tett, hogy megakadályozza a magasabb kamatláb miatt esetleg felélénkülő spekulációs tőkemozgást. ♦ FOLYTATÓDNAK IRÁN ÉS A NYUGATI OLAJKONZORCIUM tárgyalásai. Állítólag az utolsó fordulóról van szó, az olajegyezmény alapján Irán átveszi majd az abadani finomító irányítását, s a konzorcium jelentős beruházásokkal járul hozzá egy új olajfinomító felépítéséhez és növeli a Perzsa-öböl olajkikötőinek kapacitását, öt év múlva megkétszereződik Iránnak a kőolajból származó jövedelme. ♦ JÓVÁHAGYTÁK A KÖZÖS PIAC JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉT. A miniszteri tanács jövőre 4 milliárd elszámolási egység kiadást állapított meg, 8 százalékkal többet, mint az idén. Az összeg 80 százalékát a mezőgazdaság támogatására fordítják. ^ ♦ AZ IDÉN REKORDOT ÉR EL A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEXPORT. A Herbária 2,2 millió dollárért exportál gyógynövényeket. Mivel a vadontermő növények begyűjtésére mind kevesebben vállalkoznak, igyekeznek minél több gyógynövényt mezőgazdasági keretek között termeszteni. Az ausztrál munkáspárt győzelme után DÉLKELET-ÁZSIAI AGGODALMAK Délkelet-Ázsia több országának kormányköreiben aggodalmat keltett a munkáspárt győzelme a legutóbbi ausztráliai választáson. Attól tartanak, hogy mind politikai, mind gazdasági tekintetben megváltozik Ausztrália szerepe a térségben és ez az elmúlt harminc éven át szilárdnak bizonyult kapcsolatrendszer súlyos zavaraival járhat. Az ausztrál jelenlétet Délkelet- Ázsia politikai és gazdasági ügyeiben a vezető tőkés országok által létrehozott szövetségek, a SEATO és az ANZUS tevékenységében való részvétel határozta meg. Katonai szerződés köti Ausztráliát Új-Zéland társaságában Nagy-Britanniához, valamint Malaysiához és Singapore-hoz. Az új kormány viszont elsősorban Peking felé kíván hidat építeni és nem titkolja, hogy idejétmúltnak tekinti az eddigi csoportosulásokat. Thaiföld, Indonézia, Singapore, és Malaysia az elmúlt évtizedekben — miközben politikailag az említett szövetségekre támaszkodtak — jelentős gazdasági kapcsolatokat építettek ki Ausztráliával, piacul szolgálnak az ausztrál élelmiszer- és fogyasztásicikkipar termékeinek és komoly nyersanyagszállítói a kontinensnyi országnak. Ugyanakkor Ausztrália tevékeny tagja számos, a térség gazdasági problémáival foglalkozó regionális nemzetközi szervezetnek, mint az Ázsiai Fejlesztési Bank, a Colombó Terv, az ENSZ Ázsiai Gazdasági Bizottsága (ECAFE) és más intézmények. Az említett országok aggodalmait Lee singapore-i miniszterelnök foglalta össze a legkifejezőbben, amikor — a politikai és gazdasági kérdésekre egyaránt célozva — kifejtette: Nagy-Britannia csatlakozása a Közös Piachoz azt a kötelezettséget rója Ausztráliára, hogy erősítse kapcsolatait a térség országaival. A katonai szerepvállalás csökkentésének perspektívája Indonéziában párosul azzal a félelemmel is, hogy az új Canberrai kormány — politikai és gazdasági előnyök reményében — „elsieti” a Kínával létrehozandó szorosabb kapcsolatok kiépítését. (A diplomáciai kapcsolatok felvételéről Ausztrália és Kína párizsi nagykövetei már megkezdték a tárgyalásokat.) Az indonéz érzékenység azért is erős, mert az 1965-ös válság óta, melyet a jelenlegi uralkodó körök hajlamosak nagyrészt Peking számlájára írni, különösen aggódnak Kína délkelet-ázsiai befolyásának növekedése miatt. Erre az időre esett egyébként Ausztrália és Indonézia gazdasági kapcsolatainak megerősödése is. Tokióban viszont nem tartanak kedvezőtlen fordulattal Japán és Ausztrália kapcsolataiban a munkáspárti kormány hivatalba lépése után. (Reuter) A RÖVID LEJÁRATÚ HITELEK KORLÁTOZÁSA OLASZORSZÁGBAN Rómában bejelentették, hogy felemelik a rövid lejáratú kereskedelmi kölcsönök után fizetendő kamatokat. Egyidejűleg közölték, hogy a Nyugat-Európában általános hiteldrágulás ellenére a hivatalos bankkamatlábat változatlanul 4 százalékon tartják. A változás következtében a 22 napig terjedő kölcsönöknél, a kamatláb 3,5 százalékról 5,5 százalékra emelkedett. A háromhetesnél nagyobb lejáratú hiteleknél viszont változatlanul 3,5 százalékos lesz a kamat. Malagodi pénzügyminiszter kijelentette, hogy a hitelek drágulása ellenére sem kívánják felemelni a 4,5 százalékos hivatalos bankkamatlábat. A kereskedelmi hitelek részleges megdrágítása a a pénzügyminiszter szerint „bizonyosfajta, rendellenes pénzügyi műveletek” visszaszorítását célozza. (A Reuter ezzel kapcsolatban rámutat, hogy az utóbbi hónapokban erőteljesen élénkült a tőzsdei befektetéssel kapcsolatos hitelkereslet, valamint a líra leértékelésétől tartó importőrök hiteligénye.) A pénzügyminiszter szerint a lépés „szerfelett szelektív”. A kormány továbbra is arra törekszik, hogy költségvetés és hitelpolitikájával kielégítse a beruházók igényeit a belső kereslet és a foglalkoztatottság fenntartásának érdekében. A miniszter külön megemlítette, az infrastruktúrát javító, az ipari fejlődést biztosító beruházásokat. A megfigyelők szerint Róma egyes rövid lejáratú hitelek befagyasztása mellett továbbra is biztosítani kívánja a tőkeberuházások zavartalan menetét, különösen a recesszióval küszködő iparágakban. Párizsban mára újabb inflációellenes lépéseket várnak A francia kormány ma várhatóan újabb intézkedéseket jelent be a drágulási hullám megfékezésére. A tervezett lépések között említi a Reuter tudósítója az államkölcsön-kötvény kibocsátását, a húsárak csökkentését, mozgóbérskála bevezetését és a takarékbetétek kamatainak emelését. A kormány egy héttel ezelőtt emelte a bankkamatlábat és hasonló lépést tett októberben is, az egyéb likviditás-korlátozó intézkedések mellett. A húsárakat az értéknövekedési adó időleges leszállításával kívánják csökkenteni. Párizsi tudósítónk megjegyzi, hogy különösen a marhahús rendkívül drága a különféle adók miatt. A TERIMPEX által exportált 1 kilogramm válogatott marhahús francia határparitásos ára körülbelül 6—6,5 frank. Ugyanakkor ez a hús a hentesnél már 24—26 frankba kerül. A takarékbetétek kamatainak emelése a fogyasztás helyett a takarékosságra ösztönzi a lakosságot és ezáltal csökkenteni kívánja a keresletet. Ami a mozgó bérskála bevezetését illeti, nincs kizárva, hogy a kormány megnehezíti a béremelést. Seguy, a baloldali CGT szakszervezeti központ vezetője az Humanité-nek adott nyilatkozatában figyelmeztette a kormányt, hogy ne kísérelje meg befagyasztani a béreket. Kifejtette, hogy a mozgó bérskála bevezetése nem korlátozhatja a munkásságvásárlóerejét. Bergeron, a Force Ouvriére szakszervezet vezetője szigorú ellenőrzést követelt és rámutatott arra, hogy az inflációellenes intézkedéseket össze kell hangolni a többi közös piaci országokkal. Arról is szó van — teszi hozzá tudósítónk —, hogy az eddiginél komolyabban ellenőrzik majd a hitelek megszorítására vonatkozó rendeletek végrehajtását. Állítólag szigorú rendszabályokat hoznak azokkal a bankokkal szemben, amelyek a meghatározott hitelkeretnél nagyobb hiteleket nyújtanak a magáncégeknek. A várható intézkedésekből világosan kitűnik a francia kormány aggodalma a jövő év tavaszán megrendezendő választások előtt. A forgalmi adó időszakos csökkentésével elsősorban arra törekszenek, hogy a választók hangulatát kedvezően befolyásolják. Az árbefagyasztás politikájának elvetésével a munkáltatóknak kívánnak kedvezni. Tartósnak ígérkezik az infláció a Közös Piacon Nem valószínű, hogy az infláció a közeljövőben lelassulna a Közös Piac országaiban — mondja a brüsszeli bizottság negyedévi jelentése. Az októberben összeállított dokumentum még nem vehette figyelembe a tagállamokban azóta hozott inflációellenes intézkedéseket — jegyzi meg a Reuter hírügynökség. A gazdasági tevékenység az év végén felélénkül, elsősorban a világkereskedelemben tapasztalható fellendülés miatt. A termelés növekedése különösen a nehéziparban, s általában a beruházási javakat előállító iparágakban lesz a leggyorsabb. Mindez a foglalkoztatottság növekedéséhez vezet, a belső kereslet élénkülése egyidejűleg növeli majd az importot, és csökkenti az EGK fizetési mérlegfeleslegét. A keresleti oldalról tapasztalható növekvő nyomás erősíti az árfelhajtó irányzatot. A költségek oldaláról is ilyen hatás érzékelhető, elsősorban a bérterhek növekedése miatt. Meredeken emelkedik a Reuter-kódex A hét első napjaiban meredeken emelkedett a Reuter nyersanyagár-indexe. A 17 alapvető nyersanyag árából összeállított index, amelynek bázisa 1931. szerdán este megközelítette a 705 pontot. Január 3-án, amikor az idén az árutőzsdék először kinyitottak, a Reuter árindexe 538,9 pont volt, s december 5-ig 699,6 pontra szökött fel. Hétfőn és kedden az index 10 ponttal ment feljebb, tükrözve a cukor, a kakaó, a gumi és a gyapjú árának emelkedését. Idei rekordszintet ért el a ghanai kakaó, az RSS típusú természetes gumi és a kanadai búza ára. (Reuter)