Világgazdaság, 1972. december (4. évfolyam, 234/983-253/1002. szám)

1972-12-07 / 238. (987.) szám

1972. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK IV. ÉVFOLYAM, 238. (987.) SZÁM Az OECD értekezlete után ÉLÉNKÜL AZ USA KERESKEDELEMPOLITIKAI OFFENZÍVÁJA Lassan kezd lendületbe jönni az Egyesült Államok gazdaságpolitikai offenzívája fő kereskedelmi partnerei, elsősorban a Közös Piac ellen. Az első komolyabb csatározás hadszíntere az OECD végrehajtó bizottságának kétnapos párizsi ülése volt. Ezen az EGK elhárította az akciót, amellyel az USA képviselője a közösség mezőgazdasági politikáján és kereskedelmi egyezmény-hálózatán akart rést ütni. Washington azonban diplomáciai úton erősíti a nyomást, Rogers külügyminiszter Brüsszelben személyesen figyel­meztette a brüsszeli bizottság vezetőit, igyekezzenek „elkerülni a konflik­tust”. A befolyásos Javíts republikánus szenátor pedig az amerikai protek­cionizmus feléledésének mumusát idézte fel, sőt a szövetségesekhez intézett figyelmeztetésnek lehet felfogni azt a megjegyzését is, hogy e protekcioniz­mussal egyidejűleg szabadabbá válik az USA kereskedelme a szocialista országokkal. A fejlett tőkésországok 23 tagú Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetének kedden késő este bezá­rult üléséről tegnap beérkezett hírügy­nökségi jelentések megerősítik, amit előző számunkban jelentettünk: a több­ség — elsősorban a Közös Piac kép­viselete — elutasította Eberle amerikai küldött javaslatát, hogy készítsenek ta­nulmányt a nemzetközi agrárkereske­delem liberalizálásáról, és hogy a vég­rehajtó bizottság legközelebbi, február­ban esedékes ülésén vitassák meg a mezőgazdasági cikkek világkereskedel­mének problémáit. Sikerült azonban az amerikai küldött­nek felvetetnie ,a legközelebbi ülés napi­rendjére a fejlődő országoknak nyújtott vámkedvezmények kérdését, ami alkal­mat adhat az amerikaiaknak, hogy fel­lépjenek a Közös Piac preferenciális egyezményei ellen. Ezeket a megálla­podásokat két szempontból is kifogá­solják az amerikaiak: egyrészt azt állít­ják, hogy a fejlődő országok agrár­termékei előnyhöz jutnak a Közös Pia­con az amerikai árucikkekkel szemben, másrészt attól tartanak, hogy a vám­­kedvezmények fejében a Közös Piac­nak nyújtott „fordított preferenciák” miatt a Közös Piac iparcikkei szoríthat­ják ki az amerikai portékát a fejlődő országok piacairól. Az OECD végrehajtó bizottságának legközelebbi ülésén megvitatják még a rendkívüli importkorlátozó intézke­dések nemzetközi szabályozásának és a nem vámjellegű kereskedelmi akadá­lyoknak a kérdését is. Figyelemre méltó a Kyodo közleménye, amely szerint nem sikerült az ülés napirendjére tűzni a kelet-nyugati kereskedelem problé­máját, mert a küldöttek szerint ez poli­tikai kérdéseket vetne fel, amelyeknek tanulmányozására az OECD nem hi­vatott. Brüsszelben Rogers amerikai külügy­miniszter találkozott a Közös Piac bi­zottságának tagjaival, és a Reuter ér­tesülése szerint figyelmeztette őket: fontos, hogy se az USA, se a közösség ne tegyen olyan lépéseket, amelyek megnehezítenék a jövőre tartandó mul­tilaterális kereskedelmi tárgyalásokat, és hogy mindkét fél igyekezzék elke­rülni a konfliktust. A NATO külügy­miniszteri találkozójára Brüsszelbe ér­kezett Rogers a jelentés szerint burkol­tan célzott a Közös Piacnak arra a tervére, hogy a mediterrán országokkal szabadkereskedelmi övezetet építsen ki, amely a fordított preferenciák nyújtá­sát is előírja. New Yorkban — Európából való ha­zatérése után — beszédet mondott Javíts szenátor és azt javasolta, hogy az USA, Kanada, a Közös Piac és Japán vezetői csúcsértekezleten „rakják le az új világrend alapjait” nemcsak politikai és katonai, hanem gazdasági téren is. Kifejtette, hogy az ilyen magas szintű megállapodás nélkül Nixon elnök ne­hezen kapná meg a kongresszustól a világkereskedelmi tárgyalások folyta­tásához szükséges felhatalmazást, vi­szont annál nagyobb a veszélye annak, hogy a kongresszusa protekcionista ke­reskedelmi törvényt alkot. Ehhez hoz­záfűzte, hogy „ellentmondás lenne”, ha az USA régi szövetségeseivel szemben protekcionista álláspontra helyezkedne, miközben nagymértékben liberalizálja kereskedelmi kapcsolatait a szocialista országokkal. — IP — Bonn korlátozza a külföldi tőkebeáramlást A nyugatnémet kormány intézkedést hozott a külföldi tőkebeáramlás megfé­kezésére. Szerdán azonnali hatállyal megerősítette azt a korábbi határozatát, hogy a külföldi kölcsönök 50 százalékát letétbe kell helyezni a Bundesbanknál. Eddig kivételt képeztek ez alól a sza­bály alól az 500 ezer márkánál kisebb kölcsönök. A szerdai szigorítás ezt a ha­tárt 50 ezer márkára szállította le. A bonni kormány ezzel a lépéssel egészítette ki a Bundesbank múlt heti kamatemelését. A leszámítolási kamat­tételt a hitelexpanzió megfékezésére módosították, de ez az intézkedés lazí­totta a külföldi tőkebeáramlás útjában álló fékeket. A kormány mostani lé­pése ezt az utóbbi hatást igyekszik el­lensúlyozni. A letéti rendszer erősen megdrágítja a külföldi hitelek felvéte­lét. A kormány kivonta tegnapi intézke­dése alól a nyugatnémet cégek és kül­földi leányvállalataik közötti üzleti tranzakciókat, sőt ezek esetében vala­melyest szabadabbá tette a pénzügyi kapcsolatok lebonyolítását. A nyugatnémet gazdaság expanziója jövőre erőteljesebb lesz az ideinél, kü­lönösen az év második felében — olvas­ható a kormány gazdasági tanácsadói­nak most közzétett jelentésében. A ta­nácsadói bizottság, ismert nevén az öt bölcs, úgy véli, hogy a vállalatok jöve­delme jövőre is 14 százalékkal növek­szik, hasonlóan az ideihez, de lényege­sen meghaladja a tavalyi 2,9 százalékos növekedést. A szövetségi munkaügyi hivatal nyil­vánosságra hozta a novemberi munka­nélküliségi adatokat. Ezek szerint a munkanélküliség aránya 1,1 százalék, szemben az októberi és az egy évvel ko­rábbi 1 százalékkal. A jelentés az irányzatot mégis kedvezőnek nevezi, mert az idén novemberben a munka­­nélküliek száma csak 9,7 százalékkal nőtt, holott — sok év átlagát tekintve — októberről novemberre sokkal több munkás maradt állás nélkül. Tavaly például 22,3 százalékos volt a munka­­nélküliek számának növekedése az em­lített hónapban. (Reuter, DPA) Bern: csomagterv a drágulás ellen A svájci kormány is harcot hirdet az infláció ellen. A túlfűtött konjunktúra és a nagyarányú drágulás ötpontos cso­magterv meghozatalára késztette a kormányt. Szerdán este Celio pénzügy­­miniszter ismertette a sajtó képviselői­vel a parlament elé terjesztett javas­latot, amely nem árbefagyasztás, hanem az árak szigorú ellenőrzése. A drágulás elleni harcban feleleve­nítették a háború idején alkalmazott rendszert. A fogyasztók egyes termékek árának túlzott emelése miatt panaszt tehetnek az erre a célra felállított kü­lönleges bizottságnak. Ez a szerv nyo­mást gyakorolhat majd a vállalatokra, hogy mérsékeljék a drágítást. Általános hitelkorlátozást irányoz elő a csomagterv következő program­pontja. Ennek érdekében kiterjesztik a kötelező letéti rendszert, és növelik a központi bank szerepét a különféle köl­csönök kibocsátásában. Az infláció im­portjának megakadályozására a berni kormány továbbra is rendelkezik azzal a felhatalmazással, hogy szükség esetén 5 százalékos adót vessen ki egyes ex­portügyletekre. A kormány bizonyos intézkedéseket hozott a telekspekuláció megfékezésére, a túlfűtött építési kon­junktúra lehűtésére. Ezenkívül mérsé­kelte a leírásokkal kapcsolatos adóked­vezményeket. (AFP) Az IMF jóváhagyta Románia csatlakozását A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) jóváhagyta Románia csatlakozását — jelenti tájékozott washingtoni forrásból a Reuter-iroda. Románia a KGST első tagállama, amely az Alap tagja lesz és az IMF-ben remélik, hogy idővel más kelet-európai országok is tesznek majd hasonló lépést, talán a Szovjetunió is. Washingtonban arra számítanak, hogy ,rövidesen a Világbank is elfogadja Románia belépését. Az IMF­­ tagjainak száma Románia csatlakozásával 125-re emelkedik. A román megbízottak valószínűleg két héten belül aláírják a csatlakozó ok­mányokat. Ezzel egyidejűleg fizeti be Románia hozzájárulását. Kvótájának összegéről a jelentés csak annyit mond, hogy annak egynegyedét arányban kell befizetni. Szovjet—belga gyémántkereskedelmi közös vállalat Az antwerpeni Diamond Company elvi megállapodást kötött a szovjet ha­tóságokkal, amelynek értelmében a Szovjetunióból származó gyémántot az egész világon kizárólagos joggal for­galmazhatja. A megállapodás 1973 első felében, egy új kereskedelmi vállalat megalapí­tása után lép életbe. A vállalkozás fő­részvényese a szovjet Almazsurelir­­export külkereskedelmi vállalat lesz. Az antwerpeni cég már eddig is je­lentős részt vállalt a Szovjetunió gyé­­mánteladásainak lebonyolításában. Szó­vivője szerint még nem ismeretes, hogy az egyezmény keretében milyen méretű eladásokra kerül majd sor. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ A NYUGAT-EURÓPASZERTE TAPASZTALHATÓ INFLÁCIÓS HUL­LÁM megfékezésére több országban újabb intézkedéseket jelen­tettek be. Svájcban szigorú árellenőrzést, általános hitelkorlátozást vettek tervbe. Olaszországban korlátozták a rövid lejáratú hiteleket. Párizsban várhatóan ma jelentik be az újabb inflációellenes intéz­kedéseket, közöttük a húsárak leszállítását és a hitelek korlátozását. A nyugatnémet kormány a külföldi tőkebeáramlást megfékező intéz­kedést tett, hogy megakadályozza a magasabb kamatláb miatt esetleg felélénkülő spekulációs tőkemozgást. ♦ FOLYTATÓDNAK IRÁN ÉS A NYUGATI OLAJKONZORCIUM tár­gyalásai. Állítólag az utolsó fordulóról van szó, az olaj­egyezmény alap­ján Irán átveszi majd az abadani finomító irányítását, s a konzorcium jelentős beruházásokkal járul hozzá egy új olajfinomító felépítéséhez és növeli a Perzsa-öböl olaj­kikötőinek kapacitását, öt év múlva meg­kétszereződik Iránnak a kőolajból származó jövedelme. ♦ JÓVÁHAGYTÁK A KÖZÖS PIAC JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉT. A miniszteri tanács jövőre 4 milliárd elszámolási egység kiadást álla­pított meg, 8 százalékkal többet, mint az idén. Az összeg 80 százalékát a mezőgazdaság támogatására fordítják. ^ ♦ AZ IDÉN REKORDOT ÉR EL A MAGYAR GYÓGYNÖVÉNYEXPORT. A Herbária 2,2 millió dollárért exportál gyógynövényeket. Mivel a vadontermő növények begyűjtésére mind kevesebben vállalkoznak, igyekeznek minél több gyógynövényt mezőgazdasági keretek között termeszteni. Az ausztrál munkáspárt győzelme után DÉLKELET-ÁZSIAI AGGODALMAK Délkelet-Ázsia több országának kor­mányköreiben aggodalmat keltett a munkáspárt győzelme a legutóbbi ausztráliai választáson. Attól tartanak, hogy mind politikai, mind gazdasági tekintetben megváltozik Ausztrália sze­repe a térségben és ez az elmúlt har­minc éven át szilárdnak bizonyult kap­csolatrendszer súlyos zavaraival járhat. Az ausztrál jelenlétet Délkelet- Ázsia politikai és gazdasági ügyeiben a vezető tőkés országok által létrehozott szövetségek, a SEATO és az ANZUS tevékenységében való részvétel hatá­rozta meg. Katonai szerződés köti Ausztráliát Új-Zéland társaságában Nagy-Britanniához, valamint Malaysiá­hoz és Singapore-hoz. Az új kormány viszont elsősorban Peking felé kíván hidat építeni és nem titkolja, hogy ide­jétmúltnak tekinti az eddigi csopor­tosulásokat. Thaiföld, Indonézia, Singapore, és Malaysia az elmúlt évtizedekben — miközben politikailag az említett szö­vetségekre támaszkodtak — jelentős gazdasági kapcsolatokat építettek ki Ausztráliával, piacul szolgálnak az ausztrál élelmiszer- és fogyasztásicikk­­ipar termékeinek és komoly nyers­anyagszállítói a kontinensnyi ország­nak. Ugyanakkor Ausztrália tevékeny tagja számos, a térség gazdasági prob­lémáival foglalkozó regionális nemzet­közi szervezetnek, mint az Ázsiai Fej­lesztési Bank, a Colombó Terv, az ENSZ Ázsiai Gazdasági Bizottsága (ECAFE) és más intézmények. Az említett országok aggodalmait Lee singapore-i miniszterelnök foglalta össze a legkifejezőbben, amikor — a politikai és gazdasági kérdésekre egy­aránt célozva — kifejtette: Nagy-Bri­­tannia csatlakozása a Közös Piachoz azt a kötelezettséget rója Ausztráliára, hogy erősítse kapcsolatait a térség or­szágaival. A katonai szerepvállalás csökkenté­sének perspektívája Indonéziában páro­sul azzal a félelemmel is, hogy az új Canberrai kormány — politikai és gaz­dasági előnyök reményében — „elsieti” a Kínával létrehozandó szorosabb kap­csolatok kiépítését. (A diplomáciai kap­csolatok felvételéről Ausztrália és Kína párizsi nagykövetei már megkezdték a tárgyalásokat.) Az indonéz érzékenység azért is erős, mert az 1965-ös válság óta, melyet a jelenlegi uralkodó körök hajlamosak nagyrészt Peking számlá­jára írni, különösen aggódnak Kína délkelet-ázsiai befolyásának növekedése miatt. Erre az időre esett egyébként Ausztrália és Indonézia gazdasági kap­csolatainak megerősödése is. Tokióban viszont nem tartanak ked­vezőtlen fordulattal Japán és Auszt­rália kapcsolataiban a munkáspárti kormány hivatalba lépése után. (Reu­ter) A RÖVID LEJÁRATÚ HITELEK KORLÁTOZÁSA OLASZORSZÁGBAN Rómában bejelentették, hogy feleme­lik a rövid lejáratú kereskedelmi köl­csönök után fizetendő kamatokat. Egy­idejűleg közölték, hogy a Nyugat-Euró­­pában általános hiteldrágulás ellenére a hivatalos bankkamatlábat változatla­nul 4 százalékon tartják. A változás következtében a 22 napig terjedő kölcsönöknél, a kamatláb 3,5 százalékról 5,5 százalékra emelkedett. A háromhetesnél nagyobb lejáratú hi­teleknél viszont változatlanul 3,5 száza­lékos lesz a kamat. Malagodi pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy a hitelek drágulása ellenére sem kívánják felemelni a 4,5 százalékos hivatalos bankkamatlábat. A kereske­delmi hitelek részleges megdrágítása a a pénzügyminiszter szerint „bizonyos­fajta, rendellenes pénzügyi műveletek” visszaszorítását célozza. (A Reuter ezzel kapcsolatban rámutat, hogy az utóbbi hónapokban erőteljesen élénkült a tőzs­dei befektetéssel kapcsolatos hitelkeres­let, valamint a líra leértékelésétől tartó importőrök hiteligénye.) A pénzügy­­miniszter szerint a lépés „szerfelett szelektív”. A kormány továbbra is arra törekszik, hogy költségvetés és hitelpoli­tikájával kielégítse a beruházók igényeit a belső kereslet és a foglalkoztatottság fenntartásának érdekében. A miniszter külön megemlítette, az infrastruktúrát javító, az ipari fejlődést biztosító be­ruházásokat. A megfigyelők szerint Róma egyes rövid lejáratú hitelek be­fagyasztása mellett továbbra is biztosí­tani kívánja a tőkeberuházások zavar­talan menetét, különösen a recesszió­­val küszködő iparágakban. Párizsban mára újabb inflációellenes lépéseket várnak A francia kormány ma várhatóan újabb intézkedéseket jelent be a drágu­lási hullám megfékezésére. A tervezett lépések között említi a Reuter tudósí­tója az államkölcsön-kötvény kibocsá­tását, a húsárak csökkentését, mozgó­bérskála bevezetését és a takarékbeté­tek kamatainak emelését. A kormány egy héttel ezelőtt emelte a bank­­kamatlábat és hasonló lépést tett októ­berben is, az egyéb likviditás-korlátozó intézkedések mellett. A húsárakat az értéknövekedési adó időleges leszállításával kívánják csök­kenteni. Párizsi tudósítónk megjegyzi, hogy különösen a marhahús rendkívül drága a különféle adók miatt. A TER­­IMPEX által exportált 1 kilogramm válogatott marhahús francia határpari­tásos ára körülbelül 6—6,5 frank. Ugyanakkor ez a hús a hentesnél már 24—26 frankba kerül. A takarékbetétek kamatainak emelése a fogyasztás helyett a takarékosságra ösztönzi a lakosságot és ezáltal csök­kenteni kívánja a keresletet. Ami a mozgó bérskála bevezetését il­leti, nincs kizárva, hogy a kormány megnehezíti a béremelést. Seguy, a bal­oldali CGT szakszervezeti központ ve­zetője az Humanité-nek adott nyilat­kozatában figyelmeztette a kormányt, hogy ne kísérelje meg befagyasztani a béreket. Kifejtette, hogy a mozgó bér­­skála bevezetése nem korlátozhatja a munkásság­­vásárlóerejét. Bergeron, a Force Ouvriére szakszervezet vezetője szigorú ellenőrzést követelt és rámuta­tott arra, hogy az inflációellenes intéz­kedéseket össze kell hangolni a többi közös piaci országokkal. Arról is szó van — teszi hozzá tudó­sítónk —, hogy az eddiginél komolyab­ban ellenőrzik majd a hitelek megszo­rítására vonatkozó rendeletek végre­hajtását. Állítólag szigorú rendszabá­lyokat hoznak azokkal a bankokkal szemben, amelyek a meghatározott hitelkeretnél nagyobb hiteleket nyújta­nak a magáncégeknek. A várható intézkedésekből világosan kitűnik a francia kormány aggodalma a jövő év tavaszán megrendezendő vá­lasztások előtt. A forgalmi adó idő­szakos csökkentésével elsősorban arra törekszenek, hogy a választók hangu­latát kedvezően befolyásolják. Az ár­befagyasztás politikájának elvetésével a munkáltatóknak kívánnak kedvezni. Tartósnak ígérkezik az infláció a Közös Piacon Nem valószínű, hogy az infláció a közeljövőben lelassulna a Közös Piac országaiban — mondja a brüsszeli bi­zottság negyedévi jelentése. Az október­ben összeállított dokumentum még nem vehette figyelembe a tagállamokban azóta hozott inflációellenes intézkedése­ket — jegyzi meg a Reuter hírügynök­ség. A gazdasági tevékenység az év végén felélénkül, elsősorban a világkereskede­lemben tapasztalható fellendülés miatt. A termelés növekedése különösen a ne­héziparban, s általában a beruházási javakat előállító iparágakban lesz a leg­gyorsabb. Mindez a foglalkoztatottság növekedéséhez vezet, a belső kereslet élénkülése egyidejűleg növeli majd az importot, és csökkenti az EGK fizetési mérlegfeleslegét. A keresleti oldalról tapasztalható nö­vekvő nyomás erősíti az árfelhajtó irányzatot. A költségek oldaláról is ilyen hatás érzékelhető, elsősorban a bérterhek növekedése miatt. Meredeken emelkedik a Reuter-k­ódex A hét első napjaiban meredeken emel­kedett a Reuter nyersanyagár-indexe. A 17 alapvető nyersanyag árából össze­állított index, amelynek bázisa 1931. szerdán este megközelítette a 705 pontot. Január 3-án, amikor az idén az áru­tőzsdék először kinyitottak, a Reuter árindexe 538,9 pont volt, s december 5-ig 699,6 pontra szökött fel. Hétfőn és kedden az index 10 ponttal ment feljebb, tükrözve a cukor, a kakaó, a gumi és a gyapjú árának emelkedését. Idei rekordszintet ért el a ghanai kakaó, az RSS típusú természetes gumi és a kanadai búza ára. (Reuter)

Next