Világgazdaság, 1973. január (5. évfolyam, 1/1003-21/1023. szám)
1973-01-03 / 1. (1003.) szám
1973. JANUÁR 3., SZERDA V. ÉVFOLYAM, 1. (1003.) SZÁM AZ EGK KIBŐVÜLÉSÉNEK VISSZHANGJA* Hatok helyett ezentúl Kilencek Január 1-től Anglia, Dánia és Írország hivatalosan is a Közös Piac tagja. A csatlakozás napjáról Angliában nagyszabású ünnepségsorozattal emlékeztek meg, Dániában és Írországban jóval kevesebb visszhangot kapott az esemény. Az angol ünneplésnek részben a közvélemény megnyerése is célja, hiszen a közvéleménykutatások még mindig arról tanúskodnak, hogy a britek véleménye erősen megoszlik a csatlakozásról. Az angol lapok többsége az ellentétek tompítását sürgeti, azonban a munkáspárti ellenzék és a szakszervezetek is változatlanul nemtetszésüknek adnak hangot. Az új év első napján Brüsszelben Nagy-Britannia, Írország és Dánia képviselője átnyújtotta az új EGK-bizottság tagjainak hivatalos megerősítését igazoló okiratot. Ezzel formálisan is megkezdte működését a kilencre bővült Közös Piac, amely a csatlakozással a tőkés világ legnagyobb kereskedelmi hatalmává, az Egyesült Államok után pedig a második leghatalmasabb gazdasági egységévé lépett elő. A brit közvélemény még mindig megosztott Szerte Nagy-Britanniában ünnepségeket rendeztek. Heath miniszterelnök a BBC-nek adott nyilatkozatában hangoztatta, hogy Anglia számára a mostani időszak még csak az első lépést jelenti. „Most következnek el a legizgalmasabb idők” — mondotta, mielőtt Ottawába utazott Pearson voltkandai miniszterelnök temetésére. Az angol Timesban írott cikkében Heath kiemelte, hogy a Közös Piacnak nem célja a nemzeti tradíciók kisebbítése, hanem ezek „új európai dimenzióba való helyezése”. A közös piaci tagállamok együttesen olyan dolgok véghezvitelére is képesek, amelyeket külön-külön nem tehetnének meg — mondotta. Wilson ellenzéki pártvezér újévi üzenetében sürgette a Munkáspártot, számolja fel a közös piaci tagság megítélésében tapasztalható megosztottságot. Wilson mindenkit felhívott a hivatalos irányvonal támogatására, amely a szerződés újratárgyalását kívánja. A brit szakszervezeti főtanács (TUC) szintén a közös piaci csatlakozás elutasító álláspontját ismételte meg: a TUC szerint a kormánynak sokkal következetesebben kellett volna ahhoz az elvhez ragaszkodnia, hogy az EGK-tagsággal járó terhek és az abból származó haszon kiegyenlítse egymást. A kisebbségi liberális pártvezér, Thorpe ezzel szemben üdvözölte a belépést, majd sürgette, hogy néhány éven belül közvetlenül válasszák meg az Európai Parlament tagjait, biztosítva, hogy azok teljesen függetleníthessék magukat a „tisztán nemzeti választótagságtól”. A BBC a csatlakozás napján sugárzott egyik fő műsorában ismertette közvéleménykutatásának adatait. Ezek szerint a megkérdezettek 39 százaléka nem helyeselte a belépést, 38 százalék örült, 23 százalék pedig nem tudott válaszolni. A lapok közül a Daily Telegraph szerint az EGK kibővítése egy egykori nagyhatalom végső elhalását, vagy pedig az angol történelem új és ragyogó fejezetét tekintheti. Túl hosszú ideig volt Nagy-Britannia tanácstalan szemlélője a Hatok növekvő gazdasági jólétének és politikai hatalmának — írja. A Times arról ír, hogy Anglia a tagsággal megoldhatja saját problémáit. Utal rá, hogy London az EGK pénzügyi központja, Európa Wall Streetje lehet. Hangzatos „Andante Európa felé” című írásában a Guardian rámutat, hogy „nem kell boldogtalannak lenni az angolok egy részének tartózkodása miatt.” Az viszont tragikus lenne, ha az angolok a következő években viszszamenőleg azon tanakodnának „ki lépett rosszul, és mikor”. A Munkáspártot figyelmezteti: „ne essen kísértésbe, ne bizonygassa, hogy a közös piaci tagság az oka Nagy-Britannia minden bajának.” A Financial Times rámutat, hogy a nemzeti félelmeket, előítéleteket, érdekeket és törekvéseket nem lehet egyik napról a másikra egyszerűen megszüntetni. Ez csak akkor történhet meg, ha a tagállamok elismerik, hogy vannak olyan dolgok, amelyeket csak közösen tudnak megtenni. Az újság reméli, hogy az EGK az eddiginél szorosabb közösséggé fejlődik, amelynek intézményeit „egy nap nagyobb felelősséggel ruházzzák fel a legfelső szuverenitás, a védelem területén is.” A GATT-TÁRGYALÁSOK ELŐTT Élesedik az EGK és az USA viszálya Az Egyesült Államok fenntartja a jogát, hogy módosítsa az EGK-val szemben érvényes vámszintet — jelenti a Reuter-iroda, s hozzáfűzi —, az amerikai kormány döntése előrevetíti az USA és az EGK közötti kemény alkudozásokat az idén kezdődő GATT-tárgyalásokon. A washingtoni kormány megerősítette, hogy értesítette erről az elhatározásáról a GATT tagállamait. A hivatalos amerikai álláspont szerint e bejelentés nagyobb rugalmasságot kölcsönöz a szeptemberben kezdődő GATT-megbeszéléseknek. Az amerikai lépés válasz volt a Közös Piac néhány nappal korábbi hasonló döntésére. A GATT előírásai lehetővé teszik, hogy három évente módosítható legyen az egyes tagállamokban érvényes vámszint. Az EGK korábban már élt ezzel a jogával, de csak egyes speciális árucikkek vonatkozásában. Ezúttal egész import vámszínvonalának módosítását tervezi. Washingtoni megfigyelők meglepőnek találják az EGK döntését, amellyel a közösség — véleményük szerint — nyomást akar gyakorolni az amerikai gazdaság vezetőire. Az Egyesült Államok viszont először élt ezzel a bejelentési jogával. Gazdasági körök szerint az amerikai döntés csak az EGK-ból származó importra vonatkozik, s nem terjed ki az USA többi jelentős kereskedelmi partnerére. Sőt Washingtonban jelezték, hogy hamarosan tárgyalásokat szeretnének kezdeni Kanadával és Japánnal a Közös Piac vámmódosítási döntéséről. Az EGK az amerikai mezőgazdasági export legnagyobb felvevő piaca. Az USA agrárköreiben azonban egy ideje attól félnek, hogy a közösség kibővülése a piac zsugorodásával jár majd együtt. Az Egyesült Államok kereskedelmi partnereinek a jövőben sokkal merevebb amerikai kereskedelmi, politikát kell majd elviselniük — mondta Burgsten neves amerikai közgazdász egyik előadásában. Washington már sokkal energikusabban használja fel a dömpingellenes rendelkezéseket és a kiegyenlítő vámokra vonatkozó törvényt, és sokkal keményebben tárgyal, mint a múltban. Bergsten elmondta, hogy a többi tőkésországnak engednie kell az Egyesült Államok szempontjából tényleg fontos kérdésekben: a Közös Piacnak a mezőgazdasági ártámogatás módosításával, Japánnak pedig belső piaca megnyitásával. Bergsten javasolta, hogy a GATT alapszabályzatát egészítsék ki olyan rendszabályokkal, amelyek a közvetett külföldi beruházásokra és a multinacionális vállalatok tevékenységére vonatkoznak. A GATT eddigi szabályzata ezeket a területeket nem öleli fel. A közgazdász helyeslőleg szólt Schultz pénzügyminiszter javaslatáról, amely a fizetésimérleg-fölösleg leépítésére a felértékelés mellett a kereskedelmi vámok egyoldalú csökkentésének módszerét is elfogadhatónak tartja. Bergsten azonban kiegészítéseket javasolt ehhez: tegyék lehetővé, hogy az érintett tagállam visszaállítsa a korábbi vámszintet, ha a fizetési mérlegének egyenlege ismét deficitessé vált. Érintette az USA és Nyugat-Európa kereskedelmi huzavonájának témáját Schnittker mezőgazdasági szakember. Egy torontói gazdasági szervezet ülésén elmondta, hogy a nemzetközi mezőgazdasági kereskedelem kilátásai 10—15 éves távlatban jók, de rövid és középtávon inkább rosszaknak tekinthetők. Pesszimizmusának okaként a Közös Piac kibővítését hozta fel. Anglia csatlakozása után a vámtétel ebben az országban is erősen megugrik, a rozs importvámja például 107 százalékkal lesz nagyobb. Hosszabb távon tudja csak ellensúlyozni a Közös Piac protekcionizmusát néhány kedvező tényező, például a húskereslet világszerte tapasztalható növekedése, a Szovjetunió gabonavásárlásai és a Kínával való új kapcsolatok lehetőségei. A rövid és középtávon mutatkozó borús kilátások miatt viszont meglehetősen közömbösen követik majd a nyugati világ mezőgazdasági termelői az idén kezdődő GATT-tárgyalásokat. Az ír gazdaságot veszély fenyegeti Írországban viszonylag kevesebb ünneplésben részesítik a belépést. Lenihan új ír külügyminiszter rádióinterjúban rámutatott, hogy a közös piaci tagság elvezethet az ír egység megteremtéséhez. Az ír függetlenségi mozgalom egy nagygyűlésen elfogadott határozata szerint viszont a következő időszakban „súlyos veszélyek fenyegetik az ír gazdaságot”. A köztársasági mozgalom hivatalos szárnya Írország gyásznapjává nyilvánította január elsejét, és felszólította az íreket, hogy a nemzeti emlékműveket vonják be fekete drapériával. Dániában viszonylag nyugodtan fogadták a csatlakozás napját. Nem volt sem ünneplés, sem tüntetés. Joergensen miniszterelnök szokásos újévi üdvözletében csak az NSZK-ra utaló egyik megjegyzésében tett említést a Közös Piacról, kijelentve: „jó jelnek tartja, hogy a belépés pillanatában Brandt az EGK egyik leghatalmasabb tagországának a kancellárja”. Andersen külügyminiszter „nagy jelentőségűnek” nevezte a közös piaci tagságot. A konzervatív Berlingska Tidende szerint a népszavazáson kinyilvánított nagy többség miatt nincs szükség olyan támogatógyűlések szervezésére, mint Angliában. A francia megnyilatkozások közül figyelemre méltó a Vie Francaise gazdasági hetilap „Franciaország meghódítása” című cikke, amely arról ír, hogy a brit tőke az elmúlt hónapokban élénken terjeszkedett Franciaországban. Különösen az építőiparban, az élelmiszeriparban és a textiliparban nagy a brit előretörés. A franciaországi ingatlanforgalomnak 10 százalékát brit cégek bonyolítják le. Egy brit vállalat például felvásárolta a Louvre nagyáruházát, és ott irodát rendezett be. Egy másik cég Nizza mellett téli sportközpontot épít. Angol kézre kerül három nagy párizsi szálloda is — írja a lap. Az NSZK-ban Scheel külügyminiszter adott rádióinterjút, kijelentve, hogy a nyugatnémet külpolitika fő feladata a Közös Piac megerősítése. Scheel szerint belátható időn belül Norvégia is megváltoztatja elhatározását és csatlakozik. Ami a kilenceket illeti, mint a külügyminiszter kifejtette, nemcsak a gazdasági és pénzügyi uniót kell megteremteni,, hanem eltökélten kell törekedni a politikai unióra is. A TASZSZ hírügynökség szerint a brit csatlakozás „bizonytalansággal és aggodalommal teli korszakot” hoz Angliára. A Pravda utal arra, hogy Nagy-Britannia az angolok többségének akarata ellenére került az EGK-ban. A Komszomolszkaja Pravda képtelennek nevezi azokat az elképzeléseket, hogy a Közös Piac „a harmadik erő” szerepét töltheti be az Egyesült Államok és a Szovjetunió között. (Reuter, DPA, AFP, TASZSZ, MTI) Chile harca a gazdasági nehézségekkel A KORMÁNY ERÉLYES LÉPÉSEKRE KÉSZÜL Chile súlyos gazdasági nehézségeit Allende az előzetes jelzések szerint hadigazdálkodás bevezetésével akarja leküzdeni. Az országban burjánzó fekete kereskedelem és a szédületes iramú infláció megszüntetése érdekében jobb, termelékenyebb munkát és az ország szempontjából takarékosabb fogyasztást várnak a lakosságtól. A kormány 1973. évi költségvetése viszont az ország történetében a legmagasabb összegű. Rövidesen folytatódnak azok a tárgyalások is, amelyeken eldől, hogy a Népi Egység kormánya kap-e fizetési haladékot az Egyesült Államoktól. Allende chilei elnök a hírügynökségi jelentések szerint napokon belül bejelenti a hadigazdálkodás, valamint olyan intézkedések bevezetését, amelyektől Chile súlyos gazdasági betegségeinek orvoslását várják. Elsősorban a fogyasztási cikkek elosztási rendszerét kívánják javítani, hogy véget vethessenek a virágzó feketepiacnak. Prats tábornok, a belügyminiszter egy beszédében arról szólt, hogy az ország külső és belső gazdasági nehézségeinek leküzdéséhez több, igényesebb munkára és a fogyasztásnál nagyobb önmegtartóztatásra van szükség. Az élelmiszerek és egyéb fogyasztási cikkek hiánya, valamint az ahhoz természetesen párosuló zugkereskedelem miatt a Népi Egység kormányában részt vevő baloldali pártok az ellenzéket kárhoztatják, mondván, ezzel a kormány hitelét akarják rontani. A politikai ellentétek úgy élesednek, ahogy közeledik a márciusi választások napja. Az ellenzék minden lehető módon gáncsolja Allende kormányának intézkedéseit. Legutóbb az 1973. évi költségvetés megszavazásánál sikerült lefaragniuk a kormány előirányzataiból. Ennek ellenére Chile történelmének legnagyobb állami költségvetését fogadták el: a kormány 143 milliárd escudót (7,15 milliárd dollárt) költhet a következő évben. Az ehhez szükséges összegek előteremtése azonban korántsem lesz könnyű feladat. Az állami vállalatok tavalyi veszteségeit chilei közgazdászok 1,1 milliárd dollárra becsülik. Az ország legfontosabb jövedelmi forrásának, a réznek világpiaci ára változatlanul lefelé tartó trendvonallal jellemezhető. A legutóbbi fémpiaci jelentések azonban a rézfogyasztás jelentős fellendülését jósolják, aminek első jeleiként a hatalmas raktárkészletek csökkenéséről adnak hírt. Ez valamelyes derűlátásra adhat okot, de változatlanul meg kell küzdeni azzal a problémával, hogy megfelelő mennyiségű deviza álljon a külkereskedelem rendelkezésére a rendkívül jelentős élelmiszerimport fedezésére. A belső piaci árakat legalábbis chilei mértékek szerint stabilizálni kell (ott a 25—30 százalékos infláció az évek hosszú során át megszokottá vált), tavaly ugyanis 150 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak szintje. Mint arról a VILÁGGAZDASÁG rendszeresen hírt adott, magas szinten dialógus kezdődött Chile és az Egyesült Államok között az adósságok visszafizetéséről, illetve a törlesztések átütemezéséről. Az amerikai tárgyaló fél a chilei kérés teljesítését az Anaconda és a Kennecott rézmonopóliumok kártalanításától teszi függővé. A tárgyalásokat januárban tovább folytatják. Ha sikerül az Allende-kormány számára is elfogadható megállapodásra jutni, az meghatározó jelentőségű lehet még akár a márciusi választások eredménye szempontjából is. Ha pedig az Egyesült Államok pénzügyileg engedményt tesz a Népi Egység kormányának, ezzel erősí- ■ tené Chile külpolitikai pozícióját is. B. J. Magyar—indiai kereskedelmi tárgyalások Y. T. Shah indiai külkereskedelmi államtitkár vezetésével kedden kereskedelmi delegáció érkezett Budapestre az 1973. évi magyar—indiai árucsereforgalommal kapcsolatos tárgyalásokra. A VDK gazdasági küldöttsége Budapesten Kedden Budapestre érkezett a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági küldöttsége, amely a magyar- vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság III. ülésszakán vesz részt. A delegációt Le Thanh Nghi, a minisztertanács elnökhelyettese vezeti. Az együttműködési bizottság szerdán a Parlamentben kezdi meg ülését. Angol—román bank nyílik Londonban Londoni tudósítónktól. Ha az illetékes állami hatóságok beleegyeznek, 1973-ban Londonban megnyílik az Anglo—Romanian Bank. Alaptőkéje 3 millió font lesz, melynek 50 százalékát a román külkereskedelmi bank, 30 százalékát a Barclays Bank International, 20 százalékát pedig az amerikai Manufactures Hanover Trust jegyzi. Az új bankház elsősorban a Románia és Nagy-Britannia, illetve a Romániaás a Nemzetközösség többi tagállama közötti kereskedelmet finanszírozza. - -------------------- ///1 9“ NAPRÓL NAPRA ♦ AZ ÚJÉVTŐL HIVATALOSSÁ VÁLT A KÖZÖS PIAC KIBŐVÜLÉSE, a közvéleménykutatások szerint azonban a britek véleménye változatlanul megoszlik. Wilson munkáspárti pártvezér, s a szakszervezetek is az eddiginél jobb feltételeket követelnek. A Közös Piac kibővítésének okait és az EGK három vezető hatalma közötti erőviszonyok alakulását elemzi írásunk a második oldalon. AUSZTRIÁBAN BEVEZETTÉK AZ ÉRTÉKNÖVEKEDÉSI ADÓT. A hatóságok az árakat az új adóforma figyelembevételével igyekeztek úgy megállapítani, hogy a lakosságnak ne jelentsenek többletkiadást. Ausztria gazdasági életét egyébként a nyár óta újabb konjunkturális fellendülés jellemzi. Az áremelkedések üteme a többi nyugat-európai országhoz hasonlóan ott is felgyorsult. ALGÉRIA NÉGYÉVES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI TERVIDŐSZAKÁNAK utolsó évét az új pénzügyi törvény, a költségvetés aláírásával kezdi meg. A tavalyi évet a gyors fejlődés jellemezte, a kőolajiparban helyreállt a normális termelés, jó eredményeket értek el a gazdaság más szektorai, így a mezőgazdaság is. Az ország külkereskedelmi forgalma erőteljesen növekedett. REKORD BEVÉTELT ÉRT EL A MONIMPEX a tőkésországokba irányuló exportjában, ami egyébként a népgazdasági szinten elért átlagot is meghaladta. Sikeresnek értékeli a vállalat behozatali tevévényét is, jelentős mennyiségű devizamegtakarítást könyvelhetett el. 1973. évben azonban számolnia kell bizonyos termékek kedvezőtlenebb piaci helyzetével. ♦ ERŐSelEMELÉSEKRE LEHET SZÁMÍTANI A LONDONI FÉMTŐZSDÉN. A készletek jelentős csökkenésével számolnak, és ez a kereskedelem kilátásait kedvezővé teszi. Az elmúlt évben a font lebegtetése az angol valuta mintegy tízszázalékos leértékelődését eredményényekré, így a fémpiacon valóságos árnyereséget csak az ezüst és az ólom kereskedelme hozott. Rekordokat dönt a Reuter árindex A Reuter hírügynökség összesített nyersanyagár-indexe tegnap 762,1 volt, túlszárnyalva az 1972. év utolsó munkanapjának 753 pontos rekordját. (Az indexet 1931-es bázison, 17 tőzsdecikk árának súlyozott átlagaként számítják.) A Reuter-iroda jelentése szerint 1972- ben állandó és meredek emelkedést mértek: 1972 és 1973 első munkanapja között az index 223,2 ponttal ment feljebb. A legjobban a gyapjú ára emelkedett: Bradfordban a fésűsszalag kilogrammonkénti jegyzése az év eleji 89 pennyről 218 pennyre ugrott. A 17 főbb árucikk között egyedül az amerikai gyapot libránkénti ára esett vissza: az év elején 39,25 cent volt, az évet pedig 36,25 centes áron zárta. Szovjet segítség Perunak Peru és a Szovjetunió képviselői műszaki és gazdasági segélyezési jegyzőkönyvet írtak alá Limában. A jegyzőkönyv értelmében a Szovjetunió részt vesz a Pampa de Olmos-i hidroelektromos erőmű és öntözőrendszer építési munkálataiban. A Lambayeque északi részében építendő létesítmény teljes beruházási költsége mintegy 375 millió dollár. Az Aragones kubai halászati miniszter vezetésével Peruban járt delegáció 32,5 millió dollár értékben 110 halászhajót rendelt egy magánkézben levő perui hajógyártól. A hajókat 1973 júniusa és 1975 között adják át a megrendelőnek, köztük 12 tonhalhalászatra szolgáló gyorsjáratú nagy vitorlás hajót, valamint apró rákok lehalászására alkalmas vízi járműveket. (AP)