Világgazdaság, 1973. február (5. évfolyam, 22/1024-41/1043. szám)
1973-02-01 / 22. (1024.) szám
■ 1973. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK V. ÉVFOLYAM, 22. (1024.) SZÁM 22 százalékos exportnövekedés, 3 százalékos importcsökkenés Kedvező tendenciák a külkereskedelmi forgalomban 1972-ben az export több mint 22 százalékkal emelkedett, az import 3 százalékkal csökkent. Az áruforgalmi egyenleg egy év alatti javulása szerződéses paritáson számolva meghaladja a 7 milliárd devizaforintot, az egy évvel ezelőtti passzívum helyett többlet keletkezett. A külkereskedelem 1972. évi eredményeiről és problémáiról kértünk tájékoztatást a Külkereskedelmi Minisztériumban Kovács Gyula főosztályvezetőtől. 1972-ben a belső gazdasági klímát érintő intézkedések az exportkínálatot növelték, az importigényeket csökkentették. Ezzel párhuzamosan a külső piacok felvevőképessége is nőtt. Hozzá kell mindehhez tennem, hogy a külkereskedelmi apparátus jó munkája is hozzájárult az eredményekhez. Többéves tapasztalatok alapján az a véleményünk, hogy a külkereskedelmi áruforgalmat elsősorban a belső gazdasági helyzet — a nemzeti jövedelem, a beruházások és készletek, a fogyasztás alakulása — befolyásolja. 1972-ben a nemzeti jövedelem folyó áron több mint 9 százalékkal, változatlan áron pedig több mint 6 százalékkal nőtt, a felhasználás folyó áron pedig csak 4 százalékkal emelkedett. Változatlan áron, tehát volumenében viszont alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ez arra vezethető vissza, hogy a beruházások a tervezettnél kisebb mértékben valósultak meg, így számos iparág exportérdeklődése fokozódott. A készletek növekedési üteme kisebb volt, mint egy évvel korábban, a lakossági pénzbevételeknél , kisebb mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a fogyasztás a tervezettnél alacsonyabb szintű volt. Mindez azt eredményezte, hogy az import mérséklődött, a nemzeti jövedelemnél kisebb belső felhasználás pedig lehetővé tette az exporttöbbletet. Hogyan ítéli meg a külső piacok alakulását? — A külső okok jelentőségét az előbbiek nem gyengítik. A szocialista partnerek beruházásai megélénkültek, rubelelszámolású gépkivitelünk 28 százalékkal, közel 2 milliárd devizaforinttal emelkedett. A tőkés piacok konjunkturális helyzetének módosulásában részünkre legjelentősebb a cserearányok javulása volt, és ennek következtében árnyereség állott elő. Az első háromnegyedévi tényszámok alapján dollárexport áraink indexe 102,7, importunk árindexe 98,2 volt, a cserearány mutatója 4,6 százalékkal javult. Ezen belül legjelentősebb az ármozgás az élelmiszergazdaságban, ahol az árnyereség megközelítőleg 600 millió devizaforintot ért el. 1972-ben az áruforgalomban az eredmények nem egyenletesen elosztva jelentkeztek. Változatlanul érzékelhető volt bizonyos ciklikusság. A negyedévek záró hónapjainak és a IV. negyedévnek eredménye kiugró volt. (Különösen kiemelkedik a decemberi teljesítés, amelynek egyenlege a dollárelszámolású területek éves szaldóját 260—280 millió devizaforinttal, a rubelforgalom mérlegét pedig 1 milliárd devizaforinttal javította.) A rubel-exportunk melyik árucsoportban nőtt a leggyorsabban? — Kivitelünk ezen a területen szinte minden árufőcsoportban emelkedett. A fejlődés mértéke az energiahordozóknál volt a legnagyobb, több mint 50 százalékos. Kiemelkedően emelkedett a gépkivitelünk. A közel 30 százalékos fejlődésben jelentős szerepet játszott a komplett berendezések exportjának 230 millió devizaforintos, 42 százalékos felfutása. Az eladások fele a vegyipari és élelmiszeripari gépekre esik. Szerszámgépekből is több mint tíz százalékkal, vákuumtechnikai gépekből pedig 60 százalékkal szállítottunk többet. November végéig 5200 darab autóbuszt exportáltunk, ez értékben 40 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi kivitelt. 30 százalékkal nőtt a villamos forgógépek és híradástechnikai gyártmányok külföldi eladása. A műszerek és orvosi műszerek exportja 10—15 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának összértéke 19 százalékkal magasabb, mint 1971-ben. Kevesebb húst, baromfit, tojást és sajtost szállítottunk a múlt évben. A tervezettnél alacsonyabb sertéskivitelben közrejátszott az év végi száj- és körömfájás járvány is. A tartósított zöldségfélék és húskonzervek exportját növeltük, ez utóbbiét négyszeresére, 40 százalékkal több mélyhűtött árut szállítottunk ki, és értékben emeltük a boreladásokat, elsősorban a palackos borét. Az 1971. évinek többszörösét szállítottuk ki kenyérgabonából, és jelentősen fokoztuk a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint az alma kivitelét — több mint 30 százalékkal. A fogyasztási iparcikkek exportját 19 százalékkal növeltük, 30 százalékkal több háztartási villamosgépet, 25 százalékkal több izzólámpát és egyéb közfogyasztású híradástechnikai gyártmányt értékesítettünk. Az előző évinél például négyszer több magnetofont exportáltunk. A konfekcióipari termékek közül kiemelkedik az év első felében tapasztalt minőségi problémák ellenére a cipőexport több mint 20 százalékos növekedése, valamint a textilkonfekció 20 százalékos fejlődése. A kiszerelt gyógyszerek kivitele 15 százalékkal lett magasabb. Az anyagok, az alkatrészek és a félkészáruk eladását 28 százalékkal fokozttuk. (A többlet 40 százaléka gépalkatrészekre jut.) A hengerelt áruk exportja 11—13 százalékkal nőtt. 1972-ben 30 százalékkal több timföldért, 35—40 százalékkal több alumíniumtermékest szállítottunk a szocialista országokba, mint az előző évben. A rubelelszámolású területekről származó importban jelentős emelkedés — 600 millió devizaforint — csak az anyagi jellegű termékekben volt. Az energiahordozók behozatalának növekedésében a legjelentősebb tétel a szovjet kőolaj. Több villamosenergiát importáltunk. A fűtőanyagok közül a brikett és a fűtőolaj behozatala mérséklődött. A könnyűipari alapanyagok importja az elmúlt évi szinten maradt. A kohászati termékek 19 százalékkal, a vasérc importja 10 százalékkal volt több, a cement behozatala pedig meghaladta a fél millió tonnát. A vegyipari anyagokból 26 százalékkal hoztunk be többet, mint egy évvel korábban. Gépimportunk összértéke 1972-ben 15 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Itt a komplett berendezések, az építőipari gépek, a Diesel-mozdonyok, a villamosforgógépek, a számítógépek behozatala nőtt, míg a szerszámgépek, vegyipari gépek, traktorok és konfekcióipari gépek vásárlása csökkent. A fogyasztásiipar-cikkek importja lényegében a múlt évi szinten maradt, kivéve a háztartási villamosgépek és a személygépkocsik behozatalát. Mérsékeltük a varrógépek, a bútorok és textíliák, a híradástechnikai berendezések, rádió, magnetofon és lemezjátszó vásárlását. A mezőgazdasági termékek importja 140 millió devizaforinttal, 18 százalékkal alacsonyabb lett, mint 1971- ben. A mérséklődés a növényi eredetű termékeknél jelentkezett, így például gabonából az 1971. évinek kereken egyharmadát importáltuk. A dollárelszámolású forgalmunk hogyan módosult az előző évhez képest? — Ami az exportot illeti, leggyorsabban a gépek és berendezések kivitele fejlődött. Az itt bekövetkezett 26 százalékos növekedés legnagyobb része a fejlődő országokra esik. A fejlett tőkésországokba jutó gépexport csak 10 százalékkal magasabb, mint az előző évben. A legnagyobb növekedés az élelmiszergazdaság termékeinél következett be, itt közel 20 százalékkal magasabb a kivitel. A növekmény 90 százaléka az élőállatokra és állati termékekre esik. Ebben szerepet játszott, hogy a vágómarha értékesítési átlagára mintegy 45 százalékkal emelkedett. Ha tonnában számoljuk a vágómarhakivitelt, az csak néhány százalékkal lett magasabb az 1971. évinél. Jelentősen nőtt a sertésexport is, bár az év végi száj- és körömfájás miatt a tervezett kivitel nem valósult meg teljes mértékben. Többet adunk el borból, zöldségből és gyümölcsből is. Az anyagok és félgyártmányok exportja 14 százalékkal emelkedett, a növekmény kétharmada, több mint 300 millió devizaforint, a kohászati termékekre jut. Nőtt a vegyipari anyagok tőkésországokba irányuló kivitele is. Ezeknél kedvező, hogy a viszonylag lanyha külső piaci helyzet ellenére gyógyszeripari termékeink kivitelét 37 millió devizaforinttal tudtuk növelni. A fogyasztásiipar-cikkekből 17,5 százalékkal nőtt a kivitelünk, ennek 73 százalékát képviselik a könnyűipari cikkek. A ruházati export 100 millió devizaforinttal haladta meg az előző évit. A dollárterületekről származó importunk összességében 4,5 százalékkal csökkent. Csupán a beruházási gépek és berendezések behozatala nőtt 9 százalékkal. A hazai beruházások mérséklődése tehát nem egyformán érintette a két elszámolási területrőlszármazó gépbehozatalunkat. Az éves tervben szereplő dollár-gépimport előirányzatot túlteljesítettük. Az anyagok és alkatrészek behozatala átlag 4,5 százalékkal mérséklődött. A 300 millió deviza forintos csökkenést szinte teljesen a kohászati termékek importjának mérséklődése okozta. Visszaesett a hengerelt áruk és különféle csövek vásárlása. A könnyűipar részére szükséges anyagok behozatala mérséklődött. A vegyi anyagok vásárlását 6 százalékkal, az alkatrészek importját pedig 10 százalékkal növeltük. Az energiahordozók behozatala a tavalyinak csak 60 százaléka. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből 10 százalékkal importáltunk kevesebbet, mint 1971-ben. Ez főleg arra vezethető viszsza, hogy a gabonaimport egy része már 1971-ben realizálódott és így az 1972. évi árnövekedés hatását időben csökkentettük. Ugyanakkor a hazai szükséglet is csökkent, elsősorban a korábbi években nagy mennyiségben importált állati eredetű és élelmiszeripari termékekből. A fogyasztási iparcikkekből közel 13 százalékkal hoztunk be kevesebbet, mint az előző esztendőben. Jelentős változást eredményezett, hogy személygépkocsikat a múlt évben főleg a szocialista országokból vásároltunk. 1973-ban a külkereskedelem növelése mellett legfontosabb célunk, hogy megszilárdítsuk a múlt évben elért eredményeket. A vállalatok részére komoly feladatot fog jelenteni elsősorban a szocialista országokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése, ezen belül az import lebonyolítása. Véleményünk szerint több kezdeményezés szükséges a termelő vállalatok részéről is, hogy a múlt évben folytatott jó piaci munkát ne csak azonos szinten tartsák, hanem javítani is tudják — mondotta befejezésül Kovács Gyula főosztályvezető. M. E. Pompidou Kínába látogat Pompidou francia köztársasági elnök szeptember 11-én a Kínai Népköztársaságba utazik — közölték szerdán az Elysée palotában. Ez alkalommal látogat először francia államelnök Kínába. A két ország kapcsolatai az utóbbi években javultak. A múlt évben Maurice Schumann külügyminiszter töltött öt napot Pekingben. Franciaország már korábban, 1964-ben elismerte a Kínai Népi Köztársaságot, és így figyelemre méltó szerepet játszott az elmúlt években a Kína és a nyugati államok diplomáciai kapcsolatainak létrehozásában. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ FRANCIAORSZÁG POLITIKAI OKOKBÓL úgy döntött: támogatja Romániának azt a kérését, hogy preferenciális bánásmódban részesüljön a Közös Piac részéről — mondta romániai látogatásának befejeztével Schumann francia külügyminiszter. Hozzáfűzte, hogy a brüsszeli bizottság döntése szerint a Romániának nyújtandó preferenciák nem lehetnek általánosak, csak specifikusak. ♦ NIXON ELNÖK A KONGRESSZUS ELÉ TERJESZTETTE évi gazdasági jelentését. Belgazdasági téren három feladatot emelt ki: az inflációt 2,5 százalékra, a munkanélküliségi rátát 4,5 százalékra kell leszorítani az idén, míg a GNP reálnövekedésének tervezett üteme 6,75 százalék. Külgazdasági vonatkozásban a jelentés megismétli az Egyesült Államok követelését a világ kereskedelmi és valutarendszerének a megreformálására. ♦ AUSZTRÁLIA ÉS ANGLIA PREFERENCIÁLIS KERESKEDELMI egyezménye tegnap érvényét vesztette. Ausztrália a brit közös piaci csatlakozással megváltozott helyzethez két intézkedéssel alkalmazkodik: felszabadítja az importvám alól a Nemzetközösségen kívüli országokból származó termékeket és központi ellenőrzés alá vonják a nyers- és feldolgozott ásványi kincsek kivitelét. ♦ KÖRNYEZETVÉDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁST írtak alá szovjet és amerikai tudósok. Kezdetbenkicserélik a kutatási eredményeket, a későbbiekben pedig közös kutatási programokat valósítanak meg. A szovjet fővárosban a két ország halászati megállapodásának megújításáról is tárgyalások folynak. ♦ ELLEN KÖLTSÉGVETÉST DOLGOZ KI A DEMOKRATA PÁRT. A kongresszus két házának demokratapárti tagjai együttes ülésen egyetértettek ugyan a nixoni költségvetés 268,7 milliárd dolláros kiadási plafonjával, de az összeg felosztását élesen bírálták. Az együttes ülés résztvevői határozatot fogadtak el, amely szerint február 15-ig ellen-költségvetést állítanak össze. Angliában, Dániában és Írországban is ÉLETBE LÉPETT AZ EGK MEZŐGAZDASÁGI RENDTARTÁSA A Közös Piac három új tagállama ma kezdi meg a közös mezőgazdasági rendtartás bevezetését. Szinte az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy ez megtörténhet-e mert több, technikai jellegű kérdés megoldása késett, és az EGK mezőgazdasági bizottsága csak tegnap este tudta a szükséges intézkedéseket megtenni. A késedelem fő vesztese a korábban már tiltakozó Dánia lett volna, amelyik ily módon nagyobb exportszubvenciótól esett volna el. A mezőgazdasági politika terén újabb összetűzési alapot ad majd az árak tavasszal esedékes meghatározása: a termelők 7 százalékos áremelést követelnek, a brüsszeli szakértők ezzel szemben csak 2-3 százalékos drágulást tarthatnak elfogadhatónak. A mezőgazdasági rendszabályokról az EGK mezőgazdasági bizottsága még tegnap este is tanácskozott Nyugat-Berlinben. A korábbi hírekkel ellentétben végül is sikerült megoldani a felmerült technikai problémákat. Elsősorban az Angliába érkező közös piaci mezőgazdasági termékek (sertéshús, szárnyas, tojás stb.) szubvenciójáról volt szó. A halasztási vita mindazonáltal belpolitikai viharokat keltett Dániában. Három ellenzéki párt parlamenti vitát kezdeményezett a Közös Piac és Dánia mezőgazdasági megállapodásairól. Politikai megfigyelők szerint az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványt tesznek majd Frederiksen mezőgazdasági miniszter ellen, aki az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat vezette. Ha az indítványt megszavazná a kormányt jelenleg támogató Népi Szocialista Párt is, a Joergensen-kabinet egy főnyi kisebbségben maradna. Az ellenzéki pártok azért bírálják a minisztert, mert nem tájékoztatta kellőképpen a parlamentet. Azt is szemére hányják, hogy a sertéstenyésztők számára kialkudott kompenzáció mintegy 60 millió dollárral kevesebb az eredetileg reméltnél. Ami a mezőgazdasági árakat illeti, az idén is a szokásos maratoni alkudozásokkal lehet számolni. A COPA (az EGK mezőgazdasági termelőinek szervezete) elhatározta, hogy 7 százalékos átlagáremelést követel az 1973— 74-es mezőgazdasági évre. A brüsszeli bizottság szakértői ezzel szemben csak 2—3 százalékos áremelkedést tartanak elfogadhatónak. Brüsszel mindazonáltal még nem öntötte végleges formába javaslatait. Mint Lardinois, a bizottság mezőgazdasági kérdésekért felelős tagja kifejtette, ez február végéig nem is történhet meg. A bizottságnak mindazonáltal nincs nagy cselekvési szabadsága. London is már többször kinyilvánította, hogy nem tart elfogadhatónak nagy áremelkedést egyrészt az infláció miatt, másrészt azért, mert Anglia és a Hatok árszínvonala között nagy a különbség. A miniszteri tanácsnak március végéig kell határoznia az árakról, hogy azok április 1-én életbe léphessenek. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a holland és a nyugatnémet termelők a gabonaárak nagyobb emelése mellett kardoskodnak, a franciák és az olaszok ezzel szemben a tejtermékek és a marhahús árát szeretnék a leginkább emelni. Tavaly a minisztereknek 100 órás alkudozás után sikerült megállapodniuk az új árakban. (Reuter) Brit-francia vita az LbK jövőjéről Nagy-Britannia sürgeti, hogy a Közös Piac mielőbb hangolja össze kül- és védelmi politikáját is. Amery brit külügyi államminiszter Brüsszelben nagyobb hallgatóság előtt nyilvános vitát folytatott Thorn luxemburgi külügyminiszterrel és Habib Deloncle gaulleista képviselővel Nyugat-Európa jövőjéről. Amely szerint már most lépéseket kellene tenni a közös védelmi politika kidolgozására, ha azt akarják, hogy ez tíz éves távlatban megvalósuljon. A francia képviselő szerint ezzel szemben még más téren is nagyok a nehézségek, és időszerűtlen lenne a sok vitára okot adó védelmi politika kérdését feszegetni. Megismételte a francia külpolitika három sarkalatos tételét: az önálló francia atomütő erőnek, a nyugat-európai országok laza konföderációjának és a külügyi kérdésekben tanúsítandó nagy mozgásszabadságnak az elvét. (Reuter) Schumann befejezte bukaresti látogatását Az EGK preferenciát nyújt Romániának? Schumann francia külügyminiszter befejezte kétnapos romániai látogatását. Két ízben tárgyalt Macovescu külügyminiszterrel, s fogadta őt Ceausescu államfő és Maurer miniszterelnök is. A francia diplomata bukaresti sajtóértekezletén megelégedéssel nyilatkozott a két ország kapcsolatairól. Kifejtette, hogy nem voltak kiküszöbölésre szoruló ellentétek minthogy „Romániának és Franciaországnak eltérő társadalmi rendszere ellenére azonos a koncepciója az enyhülésről és Európa jövőjéről”. A román külügyminiszter a többi között megállapította: Franciaország Románia egyik legfontosab gazdasági partnere, s hozzáfűzte: közös érdek, hogy további erőfeszítések történjenek az áruforgalom intenzívebbé tételére , a kereskedelem struktúrájának diverzifikálása és kiegyensúlyozása útján —, továbbá arra, hogy a gazdasági és technikai-tudományos együttműködést a kölcsönös előnyök alapján tovább mélyítsék és szélesítsék. Ez annyit jelent — folytatta —, hogy új formulákra van szükség, és „képzelőerőt, hajlékonyságot és nagy megértést kell tanúsítanunk kontinensünk jelenlegi helyzetének és dinamikus fejlődésének láttán”. A francia külügyminiszter ígéretet tett: kormánya támogatja Románia arra vonatkozó igényét, hogy a Közös Piac részéről preferenciális bánásmódban részesüljön. Franciaország — mondotta — politikai döntést hozott, midőn e téren Romániát támogatja; tekintetbe veszi, hogy Románia az első kelet-európai ország, amely kapcsolatok létesítésére kéri föl a Közös Piacot. Hozzáfűzte azonban: a Közös Piac bizottsága úgy döntött, hogy a Romániának nyújtandó esetleges preferenciák nem lehetnek általánosak, csak specifikusak. Az acélt, a textíliákat és a vegyi termékeket eleve kiveszik a tarifaegyezmények hatálya alól. Románia — mint ismeretes ugyanolyan elbánást igényel, mint a fejlődő országok, vagyis általános tarifakedvezményt kér. Schumann megjegyezte: ezt Franciaország eredetileg gazdasági okokból helytelenítette, de most mérlegre tette a politikai érveket is, és „úgy döntöttünk, hogy a politikai tényező az elsődleges”. Az ügy nem oldható meg egyik napról a másikra, előbb be kell fejezni a mediterrán országoknak nyújtandó tarifakedvezményekről folytatott tárgyalásokat. De „minden arra vall, hogy a román kérés az idei év vége előtt megoldódik’’ —- hangoztatta a francia külügyminiszter. (Reuter)