Világgazdaság, 1973. március (5. évfolyam, 42/1044-64/1066. szám)
1973-03-22 / 57. (1059.) szám
NYUGODT, DE AGGÓDÓ DEVIZAPIACOK A frankfurti devizapiacon tegnap a nyugatnémet jegybank már harmadik napja egyfolytában támogatnia kellett a márka árfolyamát a belga frankkal, a svéd koronával és a dán koronával szemben. A francia frankkal szemben a márka árfolyama szintén az alsó határra esett, de intervencióra nem volt szükség. A támogatásra fordított összegek nem voltak jelentősek, mintegy 60 millió belga frankot, 5,3 millió svéd koronát és 3,6 millió dán koronát vásárolt fel a bank. A figyelem az európai valutákra irányult, a dollár forgalma nyugodt volt, jegyzései egy árnyalattal emelkedtek az előző naphoz képest. Szilárd volt a lebegő angol font irányzata is. A piacok hangulatát mindazonáltal „aggódónak” minősíti a Reuter hírügynökség pénzügyi szerkesztőjének kommentárja, s ezt a devizakorlátozások és a hivatalos pénzpiaci beavatkozások szaporodásának tulajdonítja. A devizakorlátozásokat bevezető szervekhez csatlakozott a svéd jegybank is: nagyobb tranzakcióknál betiltotta a napi ügyleteket, dollárt csak legalább kétnapos határidőre lehet eladni; a külföldi bankok svéd korona követelései után bizonyos összegen felül negatív kamat fizetendő, a svéd bankok pedig a külföldi devizapiacokon elért nyereség 10 százalékát kötelesek nem kamatozó letétként elhelyezni a jegybanknál. A kedden este bejelentett intézkedés tegnapra enyhítette a svéd korona felértékelésére számító spekulációs nyomást. A svájci parlament felsőházában Celio pénzügyminiszter ismét elutasította azt a gondolatot, hogy Svájc csatlakozzék a nyugat-európai országok közös lebegtetéséhez. A svájci frank pillanatnyilag túlértékelt, hangsúlyozta, amíg ezt a helyzetet nem igazítják ki, nem lehetséges olyan átfogó monetáris megoldás, amelyre Svájc törekszik. Az olasz líra helyzetéről Malagodi pénzügyminiszter nyilatkozott. A líraárfolyam felszabadításának eredményeként — mondta — a líra átlagosan 6 százalékkal értékelődött le. A dollárral szemben 2 százalékos felértékelés, a márkával szemben 10 százalékos leértékelés adódott. (Reuter, DPA) 1973. MÁRCIUS 22. A valutaválság és a harmadik világ Az Izvesztyija cikke szerint a fejlődő országok különösen megsínylik a jelenlegi valutaválságot gazdaságuk gyengesége miatt. A lap singapore-i tudósítója ezt a tényt a délkelet-ázsiai fejlődő országok példájával szemlélteti. Mezőgazdaságuk fejlesztéséhez a délkelet-ázsiai országoknak korszerű ipari berendezésekre, közlekedési eszközökre van szükségük — írja a tudósító. Ezek megszerzéséhez kénytelenek nyersanyagot, mezőgazdasági terményeket, vagy jobb esetben félgyártmányokat eladni, így a dollár leértékelése, a font sterling árfolyamának lebegtetése — azoké a valutáké, amelyeken a délkelet-ázsiai országok elsősorban kötik exportüzleteiket — jelentős valutáris veszteségeket okoz ezeknek az országoknak, így például a jen felértékelése után a Japánból származó importcikkek megdrágultak. Ez azonban csupán a kérdés egyik oldala. Sok fejlődő ország ez idő szerint nagy összegekkel tartozik Japánnak, összesen körülbelül 580 milliárd jennel. Ha a jelenleg még csak lebegtetett jen árfolyamát — mint várják —, az amerikai dollárhoz viszonyítva 20 százalékkal felértékelik, akkor egyedül az árfolyamkülönbség óriási veszteségeket okoz majd a fejlődő országoknak, hiszen az adósságokat felértékeli, vagyis drágább jenben kell megfizetniök. A világkereskedelemben való rendkívül egyoldalú orientációjuk szintén fokozza a jelenlegi valutáris megrázkódtatások kedvezőtlen hatását a délkeletázsiai országok szempontjából. Bizonyos fejlődés ellenére ezek az országok még mindig nem építettek ki széles körű kapcsolatokat a szocialista közösség országaival. Pedig e kapcsolatok bővítése jelentős mértékben enyhítené a jelenlegi valutaválság kedvezőtlen hatását a délkelet-ázsiai országok gazdaságára — írja az Izvesztyija tudósítója. (TASZSZ) Ülésezett az OECD végrehajtó bizottsága Az OECD miniszteri tanácsa június 6. és 8. között tartja évi ülésszakát Párizsban — jelentette be tegnap van Lennep, a szervezet főtitkára. A tanács főként két kérdéscsoporttal foglalkozik: a nemzetközi kereskedelemben alkalmazható védelmi záradékokkal és a nemzetközi beruházásokkal, ezzel összefüggésben a multinacionális vállalatok tevékenységével. Ezek voltak a főbb napirendi pontok az OECD végrehajtó bizottságának ezen a héten tartott kétnapos rendkívüli tanácskozásán is. Megállapodtak abban, hogy a júniusi ülésszakig további tanulmányokat kell készíteni a multinacionális vállalatok által okozott problémákról, a nemzetközi beruházásokról és ezeknek a kereskedelmmel és a gazdasági fejlődéssel való kapcsolatairól. A mostani találkozó után Eberle, az amerikai elnök kereskedelmi főtárgyalója hangsúlyozta, hogy országa igen fontosnak tartja a védelmi klauzulákkal kapcsolatos kérdések tisztázását, mert ettől nagymértékben függhet a világkereskedelem liberalizálása és növelésre. Arra a kérdésre, hogy szükségesnek tartja-e a GATT-alapokmány védelmi klauzulákkal foglalkozó 19. cikkelyének az átírását, Eberle azt válaszolta, ha nem is kell átírni, de legalább gondosan felül kell vizsgálni. (Reuter, AFP) 40. Rendkívül gyorsan növekedtek februárban a megélhetési költségek az USA-ban. Az áremelkedés 0,8 százalékos volt, amire 22 év óta nem volt példa. Az élelmiszerárak 2,2 százalékkal mentek feljebb. 4S. Nixon amerikai elnök fogadta Trapeznyikov akadémikust, a szovjet Állami Tudományos és Műszaki Bizottság elnökhelyettesét, aki a szovjet—amerikai műszaki-tudományos együttműködési vegyes bizottság Washingtonban folyó ülésszakán részt vevő szovjet küldöttséget vezeti. A találkozón megvitatták a vegyes bizottság munkájának kérdéseit, valamint a szovjet—amerikai tudományos-műszaki együttműködés további fejlesztésének távlatait. Lengyelország fél millió font sterling összegű segélyt ajánlott fel a Bengáli Népi Köztársaságnak. Textíliákat, cipőket, orvosi felszereléseket és gyógyszereket szállítana, valamint segítséget nyújtana a hajózás, a halászat, az erdőgazdaság és az energiatermelés fejlesztéséhez. Tetőpontjára hágott szerdán a holland sztrájkhullám. A textil- és a fémipar 38 ezer munkása lépett sztrájkba. A szakszervezetek azt követelik, hogy ne százalékosan, mint eddig, hanem lineárisan emelkedjenek a bérek, hogy ne növekedjenek az egyes bérkategóriák közötti különbségek. Nagy-Britannia 1 millió font segélyt nyújt Zambiának műúthálózatának fejlesztésére. Az összegből Zambia útépítő berendezéseket vehet. Zambia nagyszabású útépítési programot hajt végre, hogy megszűnjön közlekedési függősége Rhodesiától. Rendkívül gyorsan növekedett Norvégia exportja a szocialista országokba. Tavaly a kivitel 42 százalékkal, 620 millió koronára emelkedett. Oslo jelenleg új kereskedelmi megállapodás megkötéséről folytat tárgyalásokat az NDK- val, miután a két ország felvette a diplomáciai kapcsolatokat. aW© jelenti SE* A dél-afrikai áruk elleni bojkottra szólította fel a nyugat-európai országokat a johannesburgi papság egyik vezetője. Az európai szakszervezetek utasíthatnák tagjaikat, ne kezeljenek dél-afrikai árut, így kényszerítve ki, hogy a kormány jobb életfeltételeket biztosítson a fekete és a színes lakosságnak — mondotta. Az Elektromos távvezeték létesítéséről kötött szerződést az NDK és Csehszlovákia. A vezeték 400 kilovoltos lesz. A legtöbb közös piaci cukorfinomító az EGK törvényszékéhez fellebbezett a brüsszeli bizottság döntése ellen. Brüszszel a trösztellenes rendszabályokra hivatkozva 9 millió elszámolási egységnyi bírsággal sújtotta őket, a piacok felosztása és árkartell alakítása miatt. • Nyugat-berlini üzletemberek küldöttsége érkezett Szófiába. A delegáció megbeszéléseket folytat a bolgár kereskedelmi szervezetek vezetőivel a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítéséről. Pakisztán kiterjesztette a kizárólagos halászati zónát. A felségvizek határa változatlanul 12 mérföld, de külföldi halászhajó ezentúl 50 mérföldnél jobban nem közelítheti meg az ország partjait. Tovább emelkednek a nyugatnémet árak. Tavaly február óta 7,7 százalékos volt a nagykereskedelmi árak inflációja. A leggyorsabban a bőráruk és a szőrmék drágultak (107 százalékkal), a gyapjútermékek ára 68, a burgonyáé pedig 64 százalékkal ment feljebb. A Pezetel lengyel külkereskedelmi vállalat erre az évre 65 repülőgép exportjára kötött szerződést szovjet, az NDK-beli, bolgár, koreai, mongol, brit és francia megrendelőkkel. Az AN—2. típus mezőgazdasági, utasszállító és ejtőernyős kiképző célra, a Wilgi típus pedig egészségügyi és vitorlázógép vontatási célra alkalmas. A motoros gépekkel egyidejűleg Lengyelország az idén több mint 130 különféle vitorlázó sportgépet szállít angol, svájci, svéd, ausztrál és új-zélandi megrendelésre. • • • A szovjet vegyipar fejlesztése Moszkvai tudósítónktól: Továbbra is a vegyipar fejlesztése lesz a szovjet gazdaság egyik fő feladata — jelentette ki sajtótájékoztatóján Kosztandov szovjet vegyipari miniszter. Tájékoztatása szerint 1971 és 1975 között csaknem kétszer annyi vegyipari terméket állítanának elő a Szovjetunióban, mint az előző ötéves terv során. Ugyanilyen arányban nő a vegyipari ágazat exportja is. A műtrágyatermelés 1975-re eléri a 90 millió tonnát, s így e területen a szovjet ipar világviszonylatban is megszerzi az első helyet. A műanyagok és a szintetikus gyanta gyártását megkétszerezik. Nagy jelentőségű kapcsolatokat alakítottak ki a szocialista országok szakembereivel, így például Csehszlovákia ammóniagyártó berendezéseket, Lengyelország pedig kénsavgyárak felszereléseit szállítja a Szovjetuniónak. Nyugatnémet ipari küldöttség megy Kínába Májusban nyugatnémet ipari szakértőkből álló küldöttség látogat a kínai fővárosba, — jelenti a Reuter. Az Essenből keltezett jelentés szerint a küldöttséget Beitz, a Krupp elnöke vezeti. A látogatás célja — úgymond — a két ország gazdasági kapcsolatainak bővítése. Az NSZK, Japán után, a legnagyobb kereskedelmi partnere Kínának, de a két ország közötti forgalom az utóbbi öt esztendőben fokozatosan csökkent. Kína állítólag az NSZK-ban óhajt beszerezni — hozzávetőleg 1 milliárd márka értékben — egy meleg és egy hideg acélhengerművet. E célból tavaly kínai szakértők tanulmányutat tettek a Ruhr-vidéken. (Reuter) Negyedmillió dolgozó sztrájkol Dániában Az elmúlt négy évtized legnagyobb arányú sztrájkja kezdődött kedden éjfélkor Dániában. Több mint negyedmillió dolgozó szüntette be a munkát. A szakszervezetek szövetsége és a munkaadók képviseleti szerve már hosszú ideje tanácskozott a március 1-én lejárt kollektív szerződés kétéves meghosszabbításáról. A kormány Wechselmann személyében közvetítőt nevezett ki, hogy segítsen létrehozni egy kompromisszumot. A dolgozók követeléseit figyelembe véve Wechselmann javaslatai között szerepelt: a nőknek a férfiakéval egyenlő bérezése, az alacsony fizetésű munkások külön béremelése, a munkahét csökkentése, a fizetett szabadság kérdése, valamint a megélhetési költségek mozgásával lépést tartó béralakulás. A legnagyobb vita ez utóbbi javaslat körül bontakozott ki. A munkaadók számításai szerint a kívánt béremelés évi 9 százalékot tenne ki, ehhez járulna 3,4 százalék az infláció ellensúlyozására. A szakszervezetek szerint az évi növekedés alig haladná meg a 6 százalékot, tehát belül maradna az 1969-ben kialkudott 5,8 és az 1971-es 6,5 százalékos emelési határon. A munkabeszüntetés a nyomda-, a vas- és fém-, a bútor-, a textil-,a gépgyártó- és a szolgáltató iparokat érinti. Koppenhágai jelentések szerint az olaj- és fűtőanyagiparra és a közlekedésre is átterjedt a sztrájk, ha néhány napon belül sem születik kielégítő megoldás. Politikai megfigyelők még jóslásokba sem mernek bocsátkozni a munkabeszüntetés hosszát illetően, „lehet egy hét, de meghaladhat egy hónapot is”. A szakszervezeteknek naponta 25 millió koronába került a sztrájkolóknak nyújtott támogatás, a munkaadók pedig napi 115 millió koronás veszteséggel számolnak. (Reuter) Viteldíj-háború Európa és Amerika légi vállalatai között Az amerikai polgári légügyi tanács elutasította hét külföldi repülővállalat észak-atlanti menetdíj-ajánlatait, amelyek április 1-vel léptek volna életbe. A tanács túl alacsonynak minősítette az Air Afrique, a csehszlovák légitársaság, az izraeli El Al, a Finnish Air, az Ibéria, az Irish International és a TAP portugál vállalat által javasolt transzatlanti díjakat. Az amerikai szervezet korábban hasonló okból elutasította a BOAC, a Lufthansa, az Alitalia és az Olympic Airlines javaslatait. Az amerikai és az európai légi vállalatok között több hónapja folyik már a menetdíjak körüli huzavona. A pénzügyi zavarokkal küzdő amerikai társaságok magasabb árakat követelnek, míg az európai vállalatoknak alacsonyabb árakra van szükségük, ha sikeresen akarnak versenyezni a chartertársaságokkal. A csehszlovák légi vállalat ajánlata szerint egy normál menettérti jegy Prága és New York között 688 dollár lenne, míg az amerikai TWA és PANAM 704 dolláros árat tart szükségesnek. A csehszlovákok szerint 344 dollárt kellene fizetnie annak az utasnak, aki 14—45 napos tartózkodásra utazik Prágába. A két amerikai cég viszont 490 dolláros menetdíjat akar. (Reuter) MENTŐÖV AZ EURATOMNAK Hat évi állandó válság után kissé fellélegezhet az Euratom, az Európai Atomenergia Közösség. A Spiegel február 5-én még azt írta, hogy az Euratom megkapta a „halálos lövést”. „Lövések” valóban voltak, de a halál egyelőre elmaradt. Egy nappal később, február 6-án a Kilencek kutatásügyi miniszterei 14 órás kompromisszum-keresés után négyéves programot fogadtak el. (Erről beszámolt a VILÁGGAZDASÁG is.) A négyéves terv egy időre megszünteti a bizonytalanságot, hiszen az utóbbi években már nemegyszer havi programokon dolgoztak az Euratom kutatóintézetei. Az elhúzódó válság gyökerei mélyre nyúlnak. A hatvanas évtized első felében még úgy tűnt, hogy az atomenergia belátható időn belül lényeges szerepet kap a fejlett ipari országok energiaellátásában. E jóslat egyelőre nem vált be. Az 1976-tól 1985-ig terjedő tízéves időszakban Nyugat-Európa energiaigényének 70,7 százalékát olajból, 12,2 százalékát földgázból fogja fedezni. A mostani számítások szerint tehát a nukleáris energia hosszabb távon is csupán mellékszereplő lesz. Az EGK közös energiapolitikája gyermekcipőben jár. Ennek egyik fő okát abban jelölik meg a szakértők, hogy az energiaellátás különböző szervezetek hatáskörébe tartozik. A szén a Montánunió, az olaj, a földgáz, a vízi, és az elektromos energia a brüsszeli bizottság, a nukleáris energia pedig az Euratom szakterülete. Végül, az EGK hosszú éveken át hiába törekedett átfogó ipari és, tudományos fejlesztési koncepció, közös technológiai program kialakítására. Ebbe ugyanis szervesen beleilleszkedett volna a nukleáris kutatás, az elméleti kísérletezés, a reaktorépítés. E tényezők összhatásának következménye, hogy az Euratom néhány kezdeti eredmény után — megtermtették a magfizikai berendezések és a hasadóanyagok közös piacát — válságba került. A miniszteri tanács 1967 óta nem tudott egyetlen hosszú távú kutatási programban sem dűlőre jutni. Bénítóan hatott az Euratom működésére De Gaulle elnök és a többi közös piaci ország ellentéte. A néhai francia államfő a reaktorokat természetes uránbázison akarta fejleszteni. Pompidou 1969-ben engedett a partnerek kérésének, és — gazdasági okokból is — engedélyezte az áttérést a dúsított uránbázisra. Nem sikerült azonban feloldani az ellentétet a közvetlen atommagkutatás, és más, az Euratom eredeti céljától eltérő kutatási tevékenységek között. A nukleáris jellegű kutatás fokozatosan célját vesztette, s a szervezet két irányba próbált tapogatózni: részben az alapkutatások, részben pedig a nem nukleáris területe, a számítógépek, a repülőgép- és világűrtechnika és az elektronika felé. Az „áthangolódás” hívei az Egyesült Államokat és az EGK-t elválasztó technológiai szakadékra hivatkoztak, viszont a nem nukleáris kutatási témák esetleges térnyerése már nyílt beismerése lett volna a szervezet kudarcának. A februári megegyezés azonban azt mutatja, hogy az atomenergia-közösség likvidálását nem merte kockáztatni a kibővített EGK vezérkara. Az egyezség szerint a 70 millió font sterlinges program három részből áll. Mint az Economist ismertette, az első rész nukleáris tervein 1440 kutató dolgozik majd, 58,3 millió fontos költségvetéssel. (Tehát az anyagi eszközök zömét továbbra is a nukleáris kutatásokra fordítják, igyekezvén megállítani a nem nukleáris programok térnyerését.) A második részben foglalt kutatási feladatokra 8,5 millió fontot szánnak, ezek megoldásával 209 tudós foglalkozik. Áprilisig határozzák meg a témákat, amelyek egyaránt lesznek nukleáris és nem nukleáris jellegűek. A program harmadik része négy és fél millió fontot ölel föl, ezeket a tudományos feladatokat nem az Euratom, hanem a tagországok nemzeti kutatóintézeteiben végzik el. Az atomközösség négy kutató központjában — a belgiumi Geelben, az olaszországi Isprában, az NSZK-beli Karlsruheban és a hollandiai Pettenben — az alkalmazottaknak egyelőre nem kell félniük az elbocsátástól. A négyéves program jóvoltából az 1948 kutató közül 1900 megtarthatja állását. A tanács az Euratom kutatóintézetei számára konkrét, részletezett feladatokat írt elő. Világosan kitűnik a tervezetből az egyes tagországok vonakodása, mi több, bizalmatlansága a közös atomkutatás iránt. A személyzet egyhatoda olyan kiegészítő feladatokon dolgozik, amelyekben nem vesz részt mind a kilenc állam. Az isprai laboratórium (és az itt levő ESSOR reaktor) fejlesztését Olaszország vállalta, viszonzásképpen nem kell részt vennie a karlsruhei kutatóintézet egyes programjaiban. A hollandiai Pettenben reaktort építenek, de csak három tagország járul hozzá a költségekhez: Hollandia, Belgium és az NSZK. A hasadóanyagok biztonsági ellenőrzésével kapcsolatos munkálatokba Franciaország politikai okokból nem kapcsolódik be. A bizottság elképzelése szerint a négy intézet között bizonyos munkamegosztást alakítanának ki. Az elképzeléseket azonban a későbbiekben még felülvizsgálhatják. A tavaly októberi párizsi csúcsértekezletről kiadott közlemény leszögezte, hogy 1973 végéig ki kell dolgozni a Közös Piac technológiai és tudományos kutatási politikáját. Az átfogó közös koncepcióval nyilvánvalóan nem lehet ellentétes a nukleáris kutatás. Éppen ezért a négyéves tervezetben alighanem változtatnak, sőt az ellentétek feltámadását sem lehet kizárni. A hollandok és a dánok most is akadékoskodtak, a kormányuk hozzájárulásától tették függővé a program elfogadását. Az angolok — nem is burkoltan — ellenzik a technológiai „szuperstruktúra” létrehozását. Az idézett brit hetilap még egy nagy kérdőjelet említ: az Euratom négy kuttóintézetének négy év alatt 70 millió fonttal kell gazdálkodnia, miközben a brit atomenergia hivatal harwelli központja ugyancsak négy év alatt 80 millió fontot használ fel. Kérdés, hogy milyen lesz az Euratom-kutatások hatásfoka. Mindezek ellenére az Európai Atomenergia Közösség nem zárja be kapuit, a kompromisszum eredényeként a kutatóintézeteket nem szanálják. A négyéves programról létrehozott egyezség azt mutatja, hogy a nukleáris jellegű tudományos kutatás az integráció egyik legkényesebb területe, s az érdekek egyeztetése igen vontatottan halad előre. Martin József Az NSZK államelnöke Rómában Heinemann nyugatnémet államelnök Scheel külügyminiszter társaságában Rómába érkezett, és hivatalos megbeszéléseket folytat majd az olasz állam vezetőivel. A két ország kapcsolatát számos vitás kérdés terheli, és mint a Reuter római tudósítója írja, olasz részről határozottan támogatják Brandt kancellár keleti politikáját. Az NSZK pedig éppen a közelmúltban biztosította Olaszországot arról, hogy mennyire fontosnak tartja a mediterrán térséget. Olaszország azt szeretné, ha a kibővült Közös Piac nagyobb figyelmet szentelne a Földközi-tenger partján fekvő országoknak. Heinemann-nak és Leonénak nem sok beleszólása van a nemzetközi ügyek alakulásába, így az érdemi megbeszéléseket a külügyminiszterek folytatják majd, de az elnöki találkozók napirendjén a nemzetközi politika szinte minden fontos kérdése szerepel. Lassítják Jugoszláviában az idegenforgalmi beruházásokat Az idegenforgalom beruházási expanzióját lassítják a következő években — mondotta a jugoszláv gazdasági kamara szóvivője. 1968-tól 1972-ig 10 milliárd dinárt fordítottak idegenforgalmi létesítményekre, 80 ezerről 155 ezerre növelték a szállodai férőhelyek számát. Ezt az ütemet azonban nem lehet fenntartani. A fedezetlen idegenforgalmi beruházások állománya elérte az 1 milliárd dinárt, és a Jugobanka ennek ellensúlyozására 30 millió dollár hitelt kénytelen külföldön felvenni. A szóvivő szerint Jugoszlávia a továbbiakban olcsóbb idegenforgalmi létesítmények megépítésére összpontosítja erőfeszítéseit. (DPA) VILÁGGAZDASÁG Ausztria 1972. évi földgázfogyasztása Az osztrák ipar és háztartás földgázfogyasztása tavaly 6,7 százalékkal 3 milliárd köbméterre emelkedett. Importból származott a belföldi felhasználás 53,7 százaléka, ennek is döntő része a Szovjetunióból. A belföldi szállítók a földgáznak csak 46,3 százalékát adták, holott 1968-ban még a belföldi földgáztermelés fedezte a kereslet 80,1 százalékát. A legnagyobb földgázfogyasztó tartomány tavaly Alsó-Ausztria volt, ahol több mint egymilliárd köbmétert használtak fel. Ezután következik csak Bécs, ahol kismértékben visszaesett a fogyasztás. Felső-Ausztriában és Stájerországban 400—400 millió köbmétert használtak fel. Az osztrák földgázipar fejlesztésére fordított beruházások, előzetes számítások szerint, tavaly 500 millió schilling körül mozogtak. Az összeg nagy részét az elosztó hálózat kibővítésére és javítására vették igénybe. A háztartások folyamatosan átálltak a földgázfelhasználásra. (APA) Jóváhagyták a világ legnagyobb földgáz-szerződését Az algériai, a nyugatnémet, a francia és a belga kormány jóváhagyta a 13 milliárd köbméteres földgázszerződést. A világ legnagyobb földgázüzletének tartott szerződés előirányozza, hogy Algéria 1978-tól kezdve húsz esztendőn keresztül évente 13 milliárd köbméter gázt szállít az NSZK-ba, Franciaországba és Belgiumba. Az Algírban nyilvánosságra hozott hivatalos közlemény szerint lehetőség van rá, hogy az algériai szállításokat 15 milliárd köbméterre emeljék. (Reuter)