Világgazdaság, 1973. március (5. évfolyam, 42/1044-64/1066. szám)

1973-03-23 / 58. (1060.) szám

MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG A gazdaság és a külkereskedelem továbbfejlesztésével kapcsolatban, kü­lönösen a KGST-országok gazdasági integrációja keretében felvetődik a ha­tékony irány megválasztása. Csehszlo­vákiában nincs elég munkaerő, s emiatt szükségszerű a nem hatékony termelés megszüntetése. Meg kell fontolni azt is, hogy a gazdaság továbbra is képes-e a világ áruválasztéka 15 százalékának termelésére, ami a termelőkapacitások jelentős mértékű szétforgácsolódásával jár. Számítások szerint a gazdaság nem kielégítő hatékonyságának következ­ményeképpen Csehszlovákiában a rá­fordítások 65 százalékkal nagyobbak, mint a világgazdasági szinten szükséges ráfordítások. Ennek oka a termelési tényezők nagyobb arányú felhasználása. Ha sikerülne csökkenteni az élőmunka, a nyersanyagok felhasználását, ez mil­liárdos nagyságrendű megtakarításokat eredményezne, és javulna a külkeres­kedelem hatékonysága. Erre többféle módon lehet ösztönzni, az egyik mód­szer az árak figyelembevétele. Az 1970-ben elrendelt ármoratórium kétségtelenül azzal az előnnyel­­ járt, hogy megszüntette az inflációs tenden­ciákat, de nem oldotta és nem oldja meg az értékviszonyok kifejezésének, a vállalati szféra orientálásának prob­lémáját. Arra kell törekedni, hogy az árak ne szubjektív döntések, hanem objektív körülmények hatásának ered­ményeképpen jöjjenek létre. A KGST- országokkal folytatandó termelési ko­operáció előmozdítása céljából a bel­földi árrendszert más szocialista orszá­gok árrendszerével kell összhangba hozni. A VILÁGSAJTÓBÓL A külkereskedelem hatékonysága Fontos kérdés a külkereskedelmi és a belföldi árak közötti kapcsolat is. Cseh­szlovákiában 1950 és 1966 között a költ­ségvetés automatikusan kiegyenlítette a kétféle ár közötti különbséget, a kül­földi áraknak semmiféle hatásuk sem volt a termelőre. Emiatt emelkedett a belföldi árszint, a devizakitermelési rá­fordítások szintén növekedtek. Amikor bevezették az árkiegyenlítés normatív rendszerét, stabilizálódtak a devizaki­termelés ráfordításai, mi több, tőkés viszonylatban 1967 és 1972 között 3 szá­zalékkal csökkentek annak ellenére, hogy 1967—1968-ban inflációs tenden­ciák jelentkeztek a belföldi nagykeres­kedelmi árak területén. Noha a nép­­gazdasági mérlegek növekvő feszült­ségei miatt számos esetben kellett kivé­telt alkalmazni a nomatív árkiegyenlí­tés alól, az új rendszer vitathatatlanul hatékonyabbnak bizonyult, mint a ko­rábbi automatikus árkiegyenlítés. A hatékony gazdasági fejlődéshez a külkereskedelemben hosszú távon bizto­sítani kell az egyensúlyt. A hatékony­ság kritériumául a nemzetközi méretek­ben társadalmilag szükséges ráfordítá­sokat kell elfogadni, és valóságos funk­ciót kell nekik biztosítani. Csehszlovákia viszonylag alacsony áron szerzi be a nyersanyagokat, ugyan­akkor más szocialista országoknak ha­sonló előnyei származnak a Csehszlo­vákiával folytatott külkereskedelemből. Az előnyös nyersanyagbeszerzési felté­teleknek azonban nem szabad elkényel­­mesíteni a vállalatokat. Olyan rendszere van szükség, amely nyersanyagtakaré­kosságra ösztönöz. (1973. évi 8. szám) Les Echos A monetáris válság végkifejletét il­lető bizonytalanság mellett korai volna akárcsak megközelítőleg is felmérni a francia termékek versenyképességének csökkenését a főbb külföldi piacokon. A téma azonban mindenképpen megéri a közelebbi vizsgálatot, annál is inkább, mivel a jelenlegi válság tisztán mone­táris vonatkozásai láthatóan háttérbe szorulnak annak kereskedelmi vonatko­zásai mögött. A francia gazdasági és pénzügymi­nisztérium szakértői pár hete valami­vel 3 százalék fölött jelölték meg a frank árfolyamának a dollár leértékelé­séből adódó súlyozott emelkedését (a súlyozást a francia külkereskedelmi forgalom összetétele alapján végezték). Hasonló értékelést készített nemrégiben az US Morgan Guaranty Trust is a frankról, csaknem azonos, plusz 3,29 százalékos eredménnyel. Ez az index azonban csak a főbb exportáló orszá­gok valutáinak hasonlóan súlyozott ér­tékváltozásával egybevetve nyer értel­met. A Morgan-bankház szerint az in­dex a jennél plusz 12,34 százalék, a márkánál plusz 4,99 százalék, a svájci franknál plusz 9,67 százalék, de a font sterlingnél mínusz 14,44 százalék, az olasz líránál mínusz 7,65 százalék, a dollárnál mínusz 7 százalék. A frank tehát a külkereskedelem sík­ján sikeresen állt ellen a­­csökkentő ér­tékű valuták nyomásának. Ezt az a kö­rülmény­­ magyarázza, hogy a francia árucsere-forgalomban meglehetősen csekély a dollárövezet részesedése.­­ A francia termékek külföldi versenyképessége március 10-én Brüsszelben hozott mo­netáris határozat nyomán pedig a 3 százalékkal felértékelt nyugatnémet márkához és négy másik valutához vi­szonyítva a frank helyzete még javult is. Egy adott szektort, például a textil­ipart vizsgálva a helyzet a következő: a kivitel több mint 40 százaléka olyan országba megy, melynek valutája a frankkal együtt lebeg, ebből 28 százalék az NSZK-ba, 18 százalék Belgiumba, 5 százalék pedig Hollandiába kerül. Ugyanakkor csekély a csökkenő értékű valutájú országokba irányuló textilki­vitel hányada, mindössze 11 százaléka irányul Olaszországba, 4 százaléka az USA-ba és 3 százaléka Angliába. A többi francia exportágazat meg­közelítően hasonló helyzetben van. A közeljövő tehát nem ad okot aggoda­lomra. Amennyiben a francia szociá­lis légkör kedvező marad, a francia ipar vezetői számíthatnak a termelés szabá­lyos növekedésére. Az önköltségi árak emelkedését már nehezebben úszhatják meg, főleg akkor, ha a következő hónapokban szociális feszültség keletkezik. A bérkövetelések­kel tetézett inflációs tényezők ez eset­ben súlyosbíthatják a monetáris válto­zások hatását. A francia export ver­senyképessége kérdésessé válhat, főként akkor, ha az amerikai, olasz és angol konkurrensek nagyobb agresszivitással jelentkeznek az EGK, főként pedig az NSZK piacán. (1973. március 13.) Handelsblatt DEUTSCHE WIRTSCHAFTSZEITUNG Industriekurier A német szövetségi kormány a brazil kormánnyal együtt egy speciális ex­portösztönző program végrehajtását ter­vezi. A program költségeit felerészben az NSZK, felerészben Brazília fogja vi­selni. A német szövetségi nagykereske­delmi és külkereskedelmi egyesüléshez tartozó, a fejlődő országokból származó importot ösztönző részlegétől a lap úgy értesült, hogy ez az első ilyen jellegű kétoldalú szerződés. Az egyesülés ezt a tervet kísérletnek tekinti. A nyugatnémet gazdaság szá­mára Brazília beruházások tekinteté­ben az egyik legérdekesebb ország. Eb­ben az esetben az újdonság az, hogy az együttműködésnek a bonni kormány által kidolgozott koncepció megvalósí­tását a gazdasági élet tényezőire bízták. Bonnban ugyanis az a vélemény ala­kult ki, hogy az új tervezetnek az eddigi exportösztönző tervekkel ellen­tétben a gazdaság közvetlen bekap­csolásával „piacközelivé” kell válnia. Arra törekszenek, hogy a költségek a lehető legkisebbek legyenek, ezzel is hozzá akarnak járulni a brazil fizetési mérleg struktúrájának mennyiségi és minőségi javulásához. Az ügyvitel és a koordinálás a nyugatnémet szerv fel­adata lesz. Bonnban a következő irányelvekből indulnak ki: Emelkedjék Brazíliának nemcsak az NSZK-ba, hanem az EGK egész területére irányuló kivitele. Von­ják be az összes, különösen a kevéssé iparosodott brazíliai területeket. Hatá­rozzák meg azokat az árukat, amelyek­nek az­ EGK vagy az NSZK piacain már esélyük van. Jelöljék ki azokat a termékeket, melyek technikai segítség- Exportösztönző program Brazíliában cél­­termékjavítás, a termelési folya­mat javítása, az európai normákhoz való igazítás) exportra alkalmassá te­hetők. Lássák el tanácsokkal a brazi gyártókat azzal kapcsolatosan, hogy mi­képpen lehet nagyobb esélyt biztosítani olyan áruknak, melyek eddig kevéssé voltak keresettek. Folytassanak vitát olyan termékekről, melyek csak nyu­gatnémet szakemberek segítségével vál­hatnak exportképessé. Határozzák meg ezzel kapcsolatban, hogy milyen szak­emberekre van szüksége Brazíliának. Az NSZK fontosnak tartja, hogy az eddig is jól funkcionáló brazil—német együttműködést kiterjesszék közös vál­lalkozások alapítására is. Brazil részről az exportösztönző program keretében a következő termékeket ajánlják figye­lemre: fonott­, szövött árukat, ruházati cikkeket, élelmiszereket, fát, bútort, szerszámgépeket és autóalkatrészeket. A brazil javaslattól függetlenül a nyu­­getnémet gazdaságnak is ki kell dol­goznia elképzeléseit arra vonatkozóan, hogy milyen brazil áruknak lehet el­helyezési lehetőségük az EGK-országok piacán. Az importot ösztönző nyugat­német részleg az érdekelt cégeknek kérdőíveket küldött e témával kapcso­latosan. Az egyesülés nagyon elégedett a kérdésekre adott válaszokkal. (1973. március 12.) Helyreigazítás Lapunk március 22-i számában a Világsajtóból c. rovat tömörítvényt kö­zölt a fejlődő országok valutáris prob­lémáiról. Az említett országok adósság­terhének összege helyesen: 77 milliárd dollár. FREISSLER OTIS LIFTEK A Magyar Kereskedelmi Kamara új épületében csütörtökön délelőtt adták át a Freissler­ Otis gyártmányú elektro­nikus vezérlésű felvonókat. A külföldi cég 1969 óta összesen 40 lift szállítására kötött szerződést a NIKEX-szel. Első felvonójukat a Duna Intercontinental Hotelben szerelték fel. Wolfram Diltes, a vállalat bécsi exportigazgatója a VILÁGGAZDASÁG munkatársának el­mondotta, hogy Magyarországot hagyo­mányos piacuknak tekintik, hiszen het­venegy évvel ezelőtt az ő cégük szerelte fel a Parlamentben is a lifteket. Ezek azóta is kifogástalanul működnek, s úgy érzi, hogy ennél jobb garanciát nem is adhatnának. Az újabb szállításokat a HUNGAR­HOTELS döntése tette lehetővé. Az el­múlt évek alatt ugyanis bebizonyoso­dott, hogy a magyar gyártmányú fel­vonók kevésbé viselik el az állandó szállodai üzemeltetést. Ezért került sor a Freissler—Otis céggel kötött szerző­désre, amelynek ajánlata valamennyi között a legkedvezőbbnek bizonyult. A budapesti nagy szállodákban már le is cserélték a felvonókat. A hévízi Heli­kon szállodában már ezt a gyártmányt alkalmazták, a balatonfüredi Mariná­ban pedig öt lift cseréjére kerül sor. Ebből kettőt még az idei szezon kez­dete előtt átadnak, hármat pedig jövő év hasonló időszakában. Wolfram Dittestől megtudtuk, hogy a bécsi vállalat forgalma évenként kö­rülbelül 250 millió schilling (az idén azonban már 300 milliós forgalomra számítanak), s ennek mintegy 30 szá­zalékát jelenti az export. Magyarország — a szocialista államok között —, mint vevő a második helyen áll. A múlt év­ben Lengyelország előzte meg 1 millió dolláros vásárlásával. Az osztrák cég szívesen venné, ha a magyarok elfog­lalnák az első helyet forgalmukba, s erre lehetőséget is látnak, ha a Várban épülő Hilton szállodához szükséges fel­vonók szállítására ők kapják a meg­bízatást. A tárgyalások már folynak. A maguk részéről igyekeznek mindent megtenni, hogy a magyar igényeket a legmesszebbmenően kielégítsék. Gyárt­mányaik minősége a konkurrenciával szemben is állja a versenyt, de ezen túl gondoskodnak a zökkenőmentes szer­vizszolgáltatásról, a magyar felhasz­nálók tökéletes kiszolgálásáról is. A cél érdekében szerződést kötöttek­ a HUNGAGENT útján a Gép- és Felvonó Vállalattal, amely cég megbízásából el­látja a Freissler—Otis liftek szervizét. Raktárán egy-egy lift értékének 5 szá­zalékát kitevő állandó alkatrészmennyi­séget tartanak, hogy ezzel is lehetővé tegyék az esetleg szükséges javítások azonnali elvégzését. Ezenkívül szerző­dést kötöttek még a múlt esztendőben a TESCO-n keresztül is a Gép- és Fel­vonó Vállalattal. A megállapodás ér­telmében 12 magyar szerelőt foglalkoz­tatnak Ausztriában folyamatosan (s ezért félévenként 1 millió schillinget fizetnek). A haszon kettős: segítenek a Freissler—Otis cég munkaerőgondjain, ugyanakkor ezek a szerelők hazatéré­sük után biztosítani tudják a tökéletes szervizellátást Magyarországon. A NIKEX szakemberei kiegészítésül még hozzátették, hogy elégedettek a Freissler—Otis cég működésével. Ked­vezőbb áron importálhatunk tőlük, mint más cégektől, liftjeik jók, gyorsa­ságuk 1,5 méter—2,5 méter/másodperc (a magyar felvonók maximális sebes­sége 1,3 méter/másodperc), és alkatrész­­hiány miatt valóban csak minimális időre kellett a már felszerelt liftek működését beszüntetni. Külön említésre méltó a cég rugalmassága. A magyar előírások ugyanis rendkívül szigorúak, de ehhez is kívánság szerint azonnal alkalmazkodnak. Végül szállítási határ­idejük is előnyös: általában tíz hónap alatt szerelnek fel egy-egy liftet. Leg­utóbb a miskolctapolcai Juno szállo­dához azonban hathónapos szállítási határidővel vállalták két felvonó át­adását. b. 1. Kedvező lehetőségek Venezuelában Venezuela kereskedelempolitikája erősen USA orientációjú. Importjá­nak mintegy 50 százaléka származik az Egyesült Államokból, ugyanakkor exportjának 45 százaléka is ide irányul. Ez a kivitel az USA olajimportjának mintegy 21 százalékát, vasérc behozatalának 33 százalékát jelenti. Venezue­lának a szocialista országokkal létesített kapcsolatai még igen új keletűek, az összforgalom nem éri el az egy százalékot. Magyarországgal kereskedelmi kapcsolata gyakorlatilag 1967-ig nem volt. 1967-ben járt magyar kereske­delmi küldöttség Caracasban, ahol közös nyilatkozatot írtak alá. 1968-ban a külügyminiszter-helyettes vezetésével venezuelai delegáció látogatott Ma­gyarországra, ekkor újabb közös nyilatkozat aláírására került sor a keres­kedelmi kapcsolatok továbbfejlesztéséről. A hatékony kereskedelmi munka a magyar kirendeltség 1970. évi létrehozá­sával kezdődött. Bár a Venezuelába irányuló szállítá­sok abszolút értékben nem számotte­vőek, a forgalom növekedésének lendü­lete kedvező távlatokat ígér. Míg 1971- ben a kivitel értéke 320 ezer dollár volt, 1972-ben már elérte a 670 ezret, tehát egy év alatt megduplázódott. Figye­lemreméltó az export növekedése 1968- hoz képest, mivel ez alatt az idő alatt háromszorosára nőtt. A forgalom áruszerkezete erősen di­verzifikált. Az árucikkek között szere­pel: kemence, autokláv, szerszámgép, gyógyszeralapanyag, geodéziai műszer, szemüveglencse, szemüvegkeret, kerék­pártömlő, kempingáru, fotócikk, heren­di porcelán, ezüst, téliszalámi, paprika, alma, rádiócső, halogén lámpa, könyv, hanglemez, pamutkendő, ponyva, zsi­neg, munkakesztyű, bor, játékfilm, alu­míniumedény stb. A legnagyobb for­galmat lebonyolító vállalatok között em­líthető a HUNGAROFRUCT, az Egye­sült Izzólámpa és Villamossági Rt, a HUNGAROTEX, a FERM­ION és táv­latilag ide sorolható a Kohászati Gyár­építő Vállalat, a MEDIMPEX és a MOGÜRT is. Venezuela 1972-ben elsősorban a me­zőgazdasági termékek és az ipari fo­gyasztási cikkek felvevő piaca volt. E két termékcsoport együttesen a ma­gyar export 89 százalékát jelentette. A mezőgazdasági kivitel 1971-ről 1972-re a kilencszeresére, a fogyasztásicikk-ki­­vitel valamivel több mint másfélszere­sére emelkedett. Az export szerkezete magyar szem­pontból nem a legkedvezőbben alakult, a gépszállítások részesedése az össz­­forgalmon belül nagymértékben csök­kent. Az 1971. évi 28 százalékról 1972- ben 8,1 százalékra esett vissza. Ugyan­akkor az anyagjellegű termékek kivi­tele is kisebb volt az előző évinél. A gépexport további ösztönzése ér­dekében 1973-ban a Kohászati Gyár­építő Vállalat szakmai nap rendezését tervezi Venezuelában. A TESCO kül­döttsége szintén ebben az évben kíván Caracasba látogatni. Az utazás célja a szakember-küldési lehetőségek felmé­rése, a venezuelai fejlesztési programok kidolgozásába való bekapcsolódás. Figyelembe véve Venezuela ötéves iparfejlesztési tervét, egészségügyi programját, számolhatunk mind a ma­gyar gépexport, mind a többi árucikk forgalmának a növekedésével. Gyors és látványos eredmények azonban nem várhatók. Egyrészt a piac a magyar szakemberek számára új és nagyrészt feltáratlan. Másrészt a Magyarországra irányuló venezuelai áruszállításoknak korlátot szab, hogy Venezuela hagyo­mányos exportcikkein, az olajon és vasércen kívül a szállítható félkész- és késztermékek a magyar külkereskede­lem előtt szinte ismeretlenek. Ezért Ve­nezuelában a kezdeti lépések megtéte­lénél alapos és összehangolt piacfeltá­rási és propagandamunkára van szük­ség. Ugyanakkor elő kell segíteni a ve­nezuelai üzletemberek, szakdelegációk magyarországi látogatását is. L. J. Szovjet és lengyel gépek a húsipar fejlesztéséhez Világszerte, így Magyarországon is növekszik az állati fehérjék fogyasz­tása. Az Állatforgalmi és a Húsipari Tröszt szakembereinek véleménye sze­rint a keresletet csak akkor lehet ki­elégíteni, ha a vágóállatok számának és hozamának növelése mellett a hús­ipar kevesebb veszteséggel dolgozza fel és jobban kihasználja a rendelke­zésre álló húsipari alapanyagot. A mel­léktermékek jelentős részéből ugyanis értékes élelmiszer, másik részéből pe­dig fontos takarmányokat lehet előállí­tani. De ehhez nagy teljesítményű, kor­szerű gépekre van szükség. Ezért szá­mos üzemben korszerű módszereket ve­zetnek be, így például a Budapesti Húsipari Vállalat 1. számú gyárában lengyel gépet helyeznek üzembe, több húsipari vállalat pedig szovjet szepa­rátorokat vásárol. Más melléktermékek tisztítására is a Szovjetunióból impor­tálnak modern gépeket. A bérfeldolgo­zást lengyel berendezésekkel korszerű­sítik. A felsoroltakon kívül további szovjet és lengyel gépek segítik majd a hazai húsfeldolgozó üzemek munká­ját. A Szovjetunióból nemrégen vásárolt húslisztgyártó berendezéssel az ipari melléktermékeket tárolás nélkül nyom­ban értékes takarmánnyá alakíthatják át. lllllllllllllllllin DEN A KOMPLEX 738 ezer dolláros szer­ződést írt alá az iráni mezőgazdasági minisztériummal a mezőgazdaság fej­lesztésével kapcsolatos kiviteli tervek készítéséről és a szerelések vezetéséről. A METALIMPEX chilei cégnek 100 ezer dollár értékű csapágyat adott el. A TECHNOIMPEX Teheránban szer­ződést írt alá 3,1 millió dollár értékű textilipari gépek és felszerelések idei és jövő évi szállítására. A PANNÓNIA Külkereskedelmi Vál­lalat iráni partnereivel szerződést kö­tött, amely szerint 7400 darab gyermek­kerékpárt szállít. A Szegedi Univerzál Ipari Szövetke­zettől a külkereskedelmen keresztül In­dia és az NDK 100—100, Csehszlovákia 25 tonna foszforészter alapanyagú nö­vényvédőszert rendelt az 1973-as évre. 1973. MÁRCIUS 23 Szellemi termékek bemutatója Moszkvai tudósítónktól­ A magyar szellemi termékek moszk­vai bemutatójával párhuzamosan a TESCO négynapos előadássorozatot tart. Az első napon a számítógépes autópályatervezés magyarországi ta­pasztalatait ismertették az UVATERV szakemberei a szovjet meghívottakkal. Ebben a témában csak néhány ország — Franciaország, NSZK, Svájc, Japán — intézete ért el figyelemre méltó eredményt. A jól szervezett tájékoz­tató — erre az alkalomra külön ismer­tetőt nyomtattak, az elmondott szöve­get vetített képekkel kísérték — sikert aratott a szovjet emberek körében. Az érdeklődés azzal is magyarázható, hogy éppen a napokban hozták nyilvános­ságra a Moszkvától Vlagyivosztokig húzódó autópálya tervét, ami a maga nemében egyedülálló vállalkozás. Hasonló érdeklődés várható a többi előadás iránt, ezeket az AGROTERV szakemberei tartják mezőgazdasági témáról. Szó lesz a nagyüzemi állat­tartásról, a mezőgazdasági termékek tárolásáról, a borászat és szőlészet ma­gyarországi tapasztalatairól. A jelen­legi előadássorozatot gondos piackuta­tás előzte meg. Az előadások a szovjet gazdaság időszerű kérdéseihez kapcso­lódnak, s a nehézségek megoldásához jelentenek komoly segítséget. Így vár­ható, hogy a TESCO első ilyen vállal­kozását a szovjet piacon siker koro­názza és sor kerül a közeljövőben ex-s­portmegállapodások aláírására is. Osztrák fogaskerekű szerelvény Csaknem száz évig működtek a fo­gaskerekű egyes szerelvényei, míg már­cius 15-én kivonták őket a forgalomból. Már így is 2, és fél hónappal meghosz­­szabbították működési idejüket, hiszen egy határozat szerint 1972. december 31-én le kellett volna állnia a kocsik­nak. A Budapesti Közlekedési Vállalat több mint 200 millió forintot fordít a fogaskerekű vasút rekonstrukciójára. Ennek nagy részét új szerelvények vá­sárlására költik, de jelentős összeget emészt fel a­­vasúti pálya felújítása, a járműtelep és az áramátalakító gépház rekonstrukciója, a magas peronok ki­alakítása is. A BKV versenytárgyalást írt ki 7 darab fogaskerekű szerelvény szállítására. Négy nyugati cég közül a Simmering-Graz-Pauker AG. több mint 1,5 millió dolláros ajánlatát fogadta el a NIKEX. Ez persze nem jelenti azt, hogy az osztrák cég nem építi be a többi konkurrens vállalat — így a Brown-Boveri és a Westinghouse — elektromos és egyéb berendezéseit Az első szerelvények április végén érkez­nek hazánkba, majd havonta újabb 2— 2 szerelvényt hoznak a HUNGARO­­CAMION kocsijai. A hét szerelvényhez csak 10 ezer dolláros alkatrészkészletet vásárolt a BKV, mert az osztrák cég vállalta, hogy bármilyen erre vonatko­zó igényt egy napon belül kielégít. Ma­gyar szakemberek már Ausztriában ta­nulják a szerelvények karbantartását, de az átvételi próba idején — amely minden szerelvénynél 7 ezer kilométer­t osztrák szakemberek felügyelnek majd Budapesten. Az indulás idejét még nem tűzték ki. Az új szerelvények a régiek 15 kilométeres sebességével szemben 20, illetve 30 kilométeres se­bességgel közlekednek, s egyszerre 316 utast fogadnak be. Tízmillió pár kesztyű A Győri Kötöttkesztyűgyárban a Könnyűipari Minisztérium támogatásá­val nagy teljesítményű japán gyártmá­nyú automatagépeket szerelnek fel. Az első két japán gép már a héten meg­kezdte az üzemszerű termelést. A terv szerint a következő években 65 japán automatagépet állítanak munkába, és így a gyár termelése évente tízmillió pár kesztyű lesz. Timföldszállítások Moszkvai tudósítónktól: A MINERALIMPEX és a Raznoim­­port a magyar—szovjet kormánymeg­állapodásnak megfelelően aláírta az 1973-ra szóló magánjogi szerződést a timföldszállításokról. A megállapodás szerint Magyarország az idén 330 ezer tonna timföldet exportál a Szovjetunió­ba. A szovjet igényeknek megfelelően a szállításokra negyedévenként egyenlő ütemezésben kerül sor. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAP.­A Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp., V. Dorottya u. 6. IV. em. Levélcím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 183-860 Kiadóhivatal: Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1­ Levélcím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta INDEX: 25 008 3

Next