Világgazdaság, 1973. március (5. évfolyam, 42/1044-64/1066. szám)
1973-03-23 / 58. (1060.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG A gazdaság és a külkereskedelem továbbfejlesztésével kapcsolatban, különösen a KGST-országok gazdasági integrációja keretében felvetődik a hatékony irány megválasztása. Csehszlovákiában nincs elég munkaerő, s emiatt szükségszerű a nem hatékony termelés megszüntetése. Meg kell fontolni azt is, hogy a gazdaság továbbra is képes-e a világ áruválasztéka 15 százalékának termelésére, ami a termelőkapacitások jelentős mértékű szétforgácsolódásával jár. Számítások szerint a gazdaság nem kielégítő hatékonyságának következményeképpen Csehszlovákiában a ráfordítások 65 százalékkal nagyobbak, mint a világgazdasági szinten szükséges ráfordítások. Ennek oka a termelési tényezők nagyobb arányú felhasználása. Ha sikerülne csökkenteni az élőmunka, a nyersanyagok felhasználását, ez milliárdos nagyságrendű megtakarításokat eredményezne, és javulna a külkereskedelem hatékonysága. Erre többféle módon lehet ösztönzni, az egyik módszer az árak figyelembevétele. Az 1970-ben elrendelt ármoratórium kétségtelenül azzal az előnnyel járt, hogy megszüntette az inflációs tendenciákat, de nem oldotta és nem oldja meg az értékviszonyok kifejezésének, a vállalati szféra orientálásának problémáját. Arra kell törekedni, hogy az árak ne szubjektív döntések, hanem objektív körülmények hatásának eredményeképpen jöjjenek létre. A KGST- országokkal folytatandó termelési kooperáció előmozdítása céljából a belföldi árrendszert más szocialista országok árrendszerével kell összhangba hozni. A VILÁGSAJTÓBÓL A külkereskedelem hatékonysága Fontos kérdés a külkereskedelmi és a belföldi árak közötti kapcsolat is. Csehszlovákiában 1950 és 1966 között a költségvetés automatikusan kiegyenlítette a kétféle ár közötti különbséget, a külföldi áraknak semmiféle hatásuk sem volt a termelőre. Emiatt emelkedett a belföldi árszint, a devizakitermelési ráfordítások szintén növekedtek. Amikor bevezették az árkiegyenlítés normatív rendszerét, stabilizálódtak a devizakitermelés ráfordításai, mi több, tőkés viszonylatban 1967 és 1972 között 3 százalékkal csökkentek annak ellenére, hogy 1967—1968-ban inflációs tendenciák jelentkeztek a belföldi nagykereskedelmi árak területén. Noha a népgazdasági mérlegek növekvő feszültségei miatt számos esetben kellett kivételt alkalmazni a nomatív árkiegyenlítés alól, az új rendszer vitathatatlanul hatékonyabbnak bizonyult, mint a korábbi automatikus árkiegyenlítés. A hatékony gazdasági fejlődéshez a külkereskedelemben hosszú távon biztosítani kell az egyensúlyt. A hatékonyság kritériumául a nemzetközi méretekben társadalmilag szükséges ráfordításokat kell elfogadni, és valóságos funkciót kell nekik biztosítani. Csehszlovákia viszonylag alacsony áron szerzi be a nyersanyagokat, ugyanakkor más szocialista országoknak hasonló előnyei származnak a Csehszlovákiával folytatott külkereskedelemből. Az előnyös nyersanyagbeszerzési feltételeknek azonban nem szabad elkényelmesíteni a vállalatokat. Olyan rendszere van szükség, amely nyersanyagtakarékosságra ösztönöz. (1973. évi 8. szám) Les Echos A monetáris válság végkifejletét illető bizonytalanság mellett korai volna akárcsak megközelítőleg is felmérni a francia termékek versenyképességének csökkenését a főbb külföldi piacokon. A téma azonban mindenképpen megéri a közelebbi vizsgálatot, annál is inkább, mivel a jelenlegi válság tisztán monetáris vonatkozásai láthatóan háttérbe szorulnak annak kereskedelmi vonatkozásai mögött. A francia gazdasági és pénzügyminisztérium szakértői pár hete valamivel 3 százalék fölött jelölték meg a frank árfolyamának a dollár leértékeléséből adódó súlyozott emelkedését (a súlyozást a francia külkereskedelmi forgalom összetétele alapján végezték). Hasonló értékelést készített nemrégiben az US Morgan Guaranty Trust is a frankról, csaknem azonos, plusz 3,29 százalékos eredménnyel. Ez az index azonban csak a főbb exportáló országok valutáinak hasonlóan súlyozott értékváltozásával egybevetve nyer értelmet. A Morgan-bankház szerint az index a jennél plusz 12,34 százalék, a márkánál plusz 4,99 százalék, a svájci franknál plusz 9,67 százalék, de a font sterlingnél mínusz 14,44 százalék, az olasz líránál mínusz 7,65 százalék, a dollárnál mínusz 7 százalék. A frank tehát a külkereskedelem síkján sikeresen állt ellen acsökkentő értékű valuták nyomásának. Ezt az a körülmény magyarázza, hogy a francia árucsere-forgalomban meglehetősen csekély a dollárövezet részesedése. A francia termékek külföldi versenyképessége március 10-én Brüsszelben hozott monetáris határozat nyomán pedig a 3 százalékkal felértékelt nyugatnémet márkához és négy másik valutához viszonyítva a frank helyzete még javult is. Egy adott szektort, például a textilipart vizsgálva a helyzet a következő: a kivitel több mint 40 százaléka olyan országba megy, melynek valutája a frankkal együtt lebeg, ebből 28 százalék az NSZK-ba, 18 százalék Belgiumba, 5 százalék pedig Hollandiába kerül. Ugyanakkor csekély a csökkenő értékű valutájú országokba irányuló textilkivitel hányada, mindössze 11 százaléka irányul Olaszországba, 4 százaléka az USA-ba és 3 százaléka Angliába. A többi francia exportágazat megközelítően hasonló helyzetben van. A közeljövő tehát nem ad okot aggodalomra. Amennyiben a francia szociális légkör kedvező marad, a francia ipar vezetői számíthatnak a termelés szabályos növekedésére. Az önköltségi árak emelkedését már nehezebben úszhatják meg, főleg akkor, ha a következő hónapokban szociális feszültség keletkezik. A bérkövetelésekkel tetézett inflációs tényezők ez esetben súlyosbíthatják a monetáris változások hatását. A francia export versenyképessége kérdésessé válhat, főként akkor, ha az amerikai, olasz és angol konkurrensek nagyobb agresszivitással jelentkeznek az EGK, főként pedig az NSZK piacán. (1973. március 13.) Handelsblatt DEUTSCHE WIRTSCHAFTSZEITUNG Industriekurier A német szövetségi kormány a brazil kormánnyal együtt egy speciális exportösztönző program végrehajtását tervezi. A program költségeit felerészben az NSZK, felerészben Brazília fogja viselni. A német szövetségi nagykereskedelmi és külkereskedelmi egyesüléshez tartozó, a fejlődő országokból származó importot ösztönző részlegétől a lap úgy értesült, hogy ez az első ilyen jellegű kétoldalú szerződés. Az egyesülés ezt a tervet kísérletnek tekinti. A nyugatnémet gazdaság számára Brazília beruházások tekintetében az egyik legérdekesebb ország. Ebben az esetben az újdonság az, hogy az együttműködésnek a bonni kormány által kidolgozott koncepció megvalósítását a gazdasági élet tényezőire bízták. Bonnban ugyanis az a vélemény alakult ki, hogy az új tervezetnek az eddigi exportösztönző tervekkel ellentétben a gazdaság közvetlen bekapcsolásával „piacközelivé” kell válnia. Arra törekszenek, hogy a költségek a lehető legkisebbek legyenek, ezzel is hozzá akarnak járulni a brazil fizetési mérleg struktúrájának mennyiségi és minőségi javulásához. Az ügyvitel és a koordinálás a nyugatnémet szerv feladata lesz. Bonnban a következő irányelvekből indulnak ki: Emelkedjék Brazíliának nemcsak az NSZK-ba, hanem az EGK egész területére irányuló kivitele. Vonják be az összes, különösen a kevéssé iparosodott brazíliai területeket. Határozzák meg azokat az árukat, amelyeknek az EGK vagy az NSZK piacain már esélyük van. Jelöljék ki azokat a termékeket, melyek technikai segítség- Exportösztönző program Brazíliában céltermékjavítás, a termelési folyamat javítása, az európai normákhoz való igazítás) exportra alkalmassá tehetők. Lássák el tanácsokkal a brazi gyártókat azzal kapcsolatosan, hogy miképpen lehet nagyobb esélyt biztosítani olyan áruknak, melyek eddig kevéssé voltak keresettek. Folytassanak vitát olyan termékekről, melyek csak nyugatnémet szakemberek segítségével válhatnak exportképessé. Határozzák meg ezzel kapcsolatban, hogy milyen szakemberekre van szüksége Brazíliának. Az NSZK fontosnak tartja, hogy az eddig is jól funkcionáló brazil—német együttműködést kiterjesszék közös vállalkozások alapítására is. Brazil részről az exportösztönző program keretében a következő termékeket ajánlják figyelemre: fonott, szövött árukat, ruházati cikkeket, élelmiszereket, fát, bútort, szerszámgépeket és autóalkatrészeket. A brazil javaslattól függetlenül a nyugetnémet gazdaságnak is ki kell dolgoznia elképzeléseit arra vonatkozóan, hogy milyen brazil áruknak lehet elhelyezési lehetőségük az EGK-országok piacán. Az importot ösztönző nyugatnémet részleg az érdekelt cégeknek kérdőíveket küldött e témával kapcsolatosan. Az egyesülés nagyon elégedett a kérdésekre adott válaszokkal. (1973. március 12.) Helyreigazítás Lapunk március 22-i számában a Világsajtóból c. rovat tömörítvényt közölt a fejlődő országok valutáris problémáiról. Az említett országok adósságterhének összege helyesen: 77 milliárd dollár. FREISSLER OTIS LIFTEK A Magyar Kereskedelmi Kamara új épületében csütörtökön délelőtt adták át a Freissler Otis gyártmányú elektronikus vezérlésű felvonókat. A külföldi cég 1969 óta összesen 40 lift szállítására kötött szerződést a NIKEX-szel. Első felvonójukat a Duna Intercontinental Hotelben szerelték fel. Wolfram Diltes, a vállalat bécsi exportigazgatója a VILÁGGAZDASÁG munkatársának elmondotta, hogy Magyarországot hagyományos piacuknak tekintik, hiszen hetvenegy évvel ezelőtt az ő cégük szerelte fel a Parlamentben is a lifteket. Ezek azóta is kifogástalanul működnek, s úgy érzi, hogy ennél jobb garanciát nem is adhatnának. Az újabb szállításokat a HUNGARHOTELS döntése tette lehetővé. Az elmúlt évek alatt ugyanis bebizonyosodott, hogy a magyar gyártmányú felvonók kevésbé viselik el az állandó szállodai üzemeltetést. Ezért került sor a Freissler—Otis céggel kötött szerződésre, amelynek ajánlata valamennyi között a legkedvezőbbnek bizonyult. A budapesti nagy szállodákban már le is cserélték a felvonókat. A hévízi Helikon szállodában már ezt a gyártmányt alkalmazták, a balatonfüredi Marinában pedig öt lift cseréjére kerül sor. Ebből kettőt még az idei szezon kezdete előtt átadnak, hármat pedig jövő év hasonló időszakában. Wolfram Dittestől megtudtuk, hogy a bécsi vállalat forgalma évenként körülbelül 250 millió schilling (az idén azonban már 300 milliós forgalomra számítanak), s ennek mintegy 30 százalékát jelenti az export. Magyarország — a szocialista államok között —, mint vevő a második helyen áll. A múlt évben Lengyelország előzte meg 1 millió dolláros vásárlásával. Az osztrák cég szívesen venné, ha a magyarok elfoglalnák az első helyet forgalmukba, s erre lehetőséget is látnak, ha a Várban épülő Hilton szállodához szükséges felvonók szállítására ők kapják a megbízatást. A tárgyalások már folynak. A maguk részéről igyekeznek mindent megtenni, hogy a magyar igényeket a legmesszebbmenően kielégítsék. Gyártmányaik minősége a konkurrenciával szemben is állja a versenyt, de ezen túl gondoskodnak a zökkenőmentes szervizszolgáltatásról, a magyar felhasználók tökéletes kiszolgálásáról is. A cél érdekében szerződést kötöttek a HUNGAGENT útján a Gép- és Felvonó Vállalattal, amely cég megbízásából ellátja a Freissler—Otis liftek szervizét. Raktárán egy-egy lift értékének 5 százalékát kitevő állandó alkatrészmennyiséget tartanak, hogy ezzel is lehetővé tegyék az esetleg szükséges javítások azonnali elvégzését. Ezenkívül szerződést kötöttek még a múlt esztendőben a TESCO-n keresztül is a Gép- és Felvonó Vállalattal. A megállapodás értelmében 12 magyar szerelőt foglalkoztatnak Ausztriában folyamatosan (s ezért félévenként 1 millió schillinget fizetnek). A haszon kettős: segítenek a Freissler—Otis cég munkaerőgondjain, ugyanakkor ezek a szerelők hazatérésük után biztosítani tudják a tökéletes szervizellátást Magyarországon. A NIKEX szakemberei kiegészítésül még hozzátették, hogy elégedettek a Freissler—Otis cég működésével. Kedvezőbb áron importálhatunk tőlük, mint más cégektől, liftjeik jók, gyorsaságuk 1,5 méter—2,5 méter/másodperc (a magyar felvonók maximális sebessége 1,3 méter/másodperc), és alkatrészhiány miatt valóban csak minimális időre kellett a már felszerelt liftek működését beszüntetni. Külön említésre méltó a cég rugalmassága. A magyar előírások ugyanis rendkívül szigorúak, de ehhez is kívánság szerint azonnal alkalmazkodnak. Végül szállítási határidejük is előnyös: általában tíz hónap alatt szerelnek fel egy-egy liftet. Legutóbb a miskolctapolcai Juno szállodához azonban hathónapos szállítási határidővel vállalták két felvonó átadását. b. 1. Kedvező lehetőségek Venezuelában Venezuela kereskedelempolitikája erősen USA orientációjú. Importjának mintegy 50 százaléka származik az Egyesült Államokból, ugyanakkor exportjának 45 százaléka is ide irányul. Ez a kivitel az USA olajimportjának mintegy 21 százalékát, vasérc behozatalának 33 százalékát jelenti. Venezuelának a szocialista országokkal létesített kapcsolatai még igen új keletűek, az összforgalom nem éri el az egy százalékot. Magyarországgal kereskedelmi kapcsolata gyakorlatilag 1967-ig nem volt. 1967-ben járt magyar kereskedelmi küldöttség Caracasban, ahol közös nyilatkozatot írtak alá. 1968-ban a külügyminiszter-helyettes vezetésével venezuelai delegáció látogatott Magyarországra, ekkor újabb közös nyilatkozat aláírására került sor a kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztéséről. A hatékony kereskedelmi munka a magyar kirendeltség 1970. évi létrehozásával kezdődött. Bár a Venezuelába irányuló szállítások abszolút értékben nem számottevőek, a forgalom növekedésének lendülete kedvező távlatokat ígér. Míg 1971- ben a kivitel értéke 320 ezer dollár volt, 1972-ben már elérte a 670 ezret, tehát egy év alatt megduplázódott. Figyelemreméltó az export növekedése 1968- hoz képest, mivel ez alatt az idő alatt háromszorosára nőtt. A forgalom áruszerkezete erősen diverzifikált. Az árucikkek között szerepel: kemence, autokláv, szerszámgép, gyógyszeralapanyag, geodéziai műszer, szemüveglencse, szemüvegkeret, kerékpártömlő, kempingáru, fotócikk, herendi porcelán, ezüst, téliszalámi, paprika, alma, rádiócső, halogén lámpa, könyv, hanglemez, pamutkendő, ponyva, zsineg, munkakesztyű, bor, játékfilm, alumíniumedény stb. A legnagyobb forgalmat lebonyolító vállalatok között említhető a HUNGAROFRUCT, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt, a HUNGAROTEX, a FERMION és távlatilag ide sorolható a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a MEDIMPEX és a MOGÜRT is. Venezuela 1972-ben elsősorban a mezőgazdasági termékek és az ipari fogyasztási cikkek felvevő piaca volt. E két termékcsoport együttesen a magyar export 89 százalékát jelentette. A mezőgazdasági kivitel 1971-ről 1972-re a kilencszeresére, a fogyasztásicikk-kivitel valamivel több mint másfélszeresére emelkedett. Az export szerkezete magyar szempontból nem a legkedvezőbben alakult, a gépszállítások részesedése az összforgalmon belül nagymértékben csökkent. Az 1971. évi 28 százalékról 1972- ben 8,1 százalékra esett vissza. Ugyanakkor az anyagjellegű termékek kivitele is kisebb volt az előző évinél. A gépexport további ösztönzése érdekében 1973-ban a Kohászati Gyárépítő Vállalat szakmai nap rendezését tervezi Venezuelában. A TESCO küldöttsége szintén ebben az évben kíván Caracasba látogatni. Az utazás célja a szakember-küldési lehetőségek felmérése, a venezuelai fejlesztési programok kidolgozásába való bekapcsolódás. Figyelembe véve Venezuela ötéves iparfejlesztési tervét, egészségügyi programját, számolhatunk mind a magyar gépexport, mind a többi árucikk forgalmának a növekedésével. Gyors és látványos eredmények azonban nem várhatók. Egyrészt a piac a magyar szakemberek számára új és nagyrészt feltáratlan. Másrészt a Magyarországra irányuló venezuelai áruszállításoknak korlátot szab, hogy Venezuela hagyományos exportcikkein, az olajon és vasércen kívül a szállítható félkész- és késztermékek a magyar külkereskedelem előtt szinte ismeretlenek. Ezért Venezuelában a kezdeti lépések megtételénél alapos és összehangolt piacfeltárási és propagandamunkára van szükség. Ugyanakkor elő kell segíteni a venezuelai üzletemberek, szakdelegációk magyarországi látogatását is. L. J. Szovjet és lengyel gépek a húsipar fejlesztéséhez Világszerte, így Magyarországon is növekszik az állati fehérjék fogyasztása. Az Állatforgalmi és a Húsipari Tröszt szakembereinek véleménye szerint a keresletet csak akkor lehet kielégíteni, ha a vágóállatok számának és hozamának növelése mellett a húsipar kevesebb veszteséggel dolgozza fel és jobban kihasználja a rendelkezésre álló húsipari alapanyagot. A melléktermékek jelentős részéből ugyanis értékes élelmiszer, másik részéből pedig fontos takarmányokat lehet előállítani. De ehhez nagy teljesítményű, korszerű gépekre van szükség. Ezért számos üzemben korszerű módszereket vezetnek be, így például a Budapesti Húsipari Vállalat 1. számú gyárában lengyel gépet helyeznek üzembe, több húsipari vállalat pedig szovjet szeparátorokat vásárol. Más melléktermékek tisztítására is a Szovjetunióból importálnak modern gépeket. A bérfeldolgozást lengyel berendezésekkel korszerűsítik. A felsoroltakon kívül további szovjet és lengyel gépek segítik majd a hazai húsfeldolgozó üzemek munkáját. A Szovjetunióból nemrégen vásárolt húslisztgyártó berendezéssel az ipari melléktermékeket tárolás nélkül nyomban értékes takarmánnyá alakíthatják át. lllllllllllllllllin DEN A KOMPLEX 738 ezer dolláros szerződést írt alá az iráni mezőgazdasági minisztériummal a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos kiviteli tervek készítéséről és a szerelések vezetéséről. A METALIMPEX chilei cégnek 100 ezer dollár értékű csapágyat adott el. A TECHNOIMPEX Teheránban szerződést írt alá 3,1 millió dollár értékű textilipari gépek és felszerelések idei és jövő évi szállítására. A PANNÓNIA Külkereskedelmi Vállalat iráni partnereivel szerződést kötött, amely szerint 7400 darab gyermekkerékpárt szállít. A Szegedi Univerzál Ipari Szövetkezettől a külkereskedelmen keresztül India és az NDK 100—100, Csehszlovákia 25 tonna foszforészter alapanyagú növényvédőszert rendelt az 1973-as évre. 1973. MÁRCIUS 23 Szellemi termékek bemutatója Moszkvai tudósítónktól A magyar szellemi termékek moszkvai bemutatójával párhuzamosan a TESCO négynapos előadássorozatot tart. Az első napon a számítógépes autópályatervezés magyarországi tapasztalatait ismertették az UVATERV szakemberei a szovjet meghívottakkal. Ebben a témában csak néhány ország — Franciaország, NSZK, Svájc, Japán — intézete ért el figyelemre méltó eredményt. A jól szervezett tájékoztató — erre az alkalomra külön ismertetőt nyomtattak, az elmondott szöveget vetített képekkel kísérték — sikert aratott a szovjet emberek körében. Az érdeklődés azzal is magyarázható, hogy éppen a napokban hozták nyilvánosságra a Moszkvától Vlagyivosztokig húzódó autópálya tervét, ami a maga nemében egyedülálló vállalkozás. Hasonló érdeklődés várható a többi előadás iránt, ezeket az AGROTERV szakemberei tartják mezőgazdasági témáról. Szó lesz a nagyüzemi állattartásról, a mezőgazdasági termékek tárolásáról, a borászat és szőlészet magyarországi tapasztalatairól. A jelenlegi előadássorozatot gondos piackutatás előzte meg. Az előadások a szovjet gazdaság időszerű kérdéseihez kapcsolódnak, s a nehézségek megoldásához jelentenek komoly segítséget. Így várható, hogy a TESCO első ilyen vállalkozását a szovjet piacon siker koronázza és sor kerül a közeljövőben ex-sportmegállapodások aláírására is. Osztrák fogaskerekű szerelvény Csaknem száz évig működtek a fogaskerekű egyes szerelvényei, míg március 15-én kivonták őket a forgalomból. Már így is 2, és fél hónappal meghoszszabbították működési idejüket, hiszen egy határozat szerint 1972. december 31-én le kellett volna állnia a kocsiknak. A Budapesti Közlekedési Vállalat több mint 200 millió forintot fordít a fogaskerekű vasút rekonstrukciójára. Ennek nagy részét új szerelvények vásárlására költik, de jelentős összeget emészt fel avasúti pálya felújítása, a járműtelep és az áramátalakító gépház rekonstrukciója, a magas peronok kialakítása is. A BKV versenytárgyalást írt ki 7 darab fogaskerekű szerelvény szállítására. Négy nyugati cég közül a Simmering-Graz-Pauker AG. több mint 1,5 millió dolláros ajánlatát fogadta el a NIKEX. Ez persze nem jelenti azt, hogy az osztrák cég nem építi be a többi konkurrens vállalat — így a Brown-Boveri és a Westinghouse — elektromos és egyéb berendezéseit Az első szerelvények április végén érkeznek hazánkba, majd havonta újabb 2— 2 szerelvényt hoznak a HUNGAROCAMION kocsijai. A hét szerelvényhez csak 10 ezer dolláros alkatrészkészletet vásárolt a BKV, mert az osztrák cég vállalta, hogy bármilyen erre vonatkozó igényt egy napon belül kielégít. Magyar szakemberek már Ausztriában tanulják a szerelvények karbantartását, de az átvételi próba idején — amely minden szerelvénynél 7 ezer kilométert osztrák szakemberek felügyelnek majd Budapesten. Az indulás idejét még nem tűzték ki. Az új szerelvények a régiek 15 kilométeres sebességével szemben 20, illetve 30 kilométeres sebességgel közlekednek, s egyszerre 316 utast fogadnak be. Tízmillió pár kesztyű A Győri Kötöttkesztyűgyárban a Könnyűipari Minisztérium támogatásával nagy teljesítményű japán gyártmányú automatagépeket szerelnek fel. Az első két japán gép már a héten megkezdte az üzemszerű termelést. A terv szerint a következő években 65 japán automatagépet állítanak munkába, és így a gyár termelése évente tízmillió pár kesztyű lesz. Timföldszállítások Moszkvai tudósítónktól: A MINERALIMPEX és a Raznoimport a magyar—szovjet kormánymegállapodásnak megfelelően aláírta az 1973-ra szóló magánjogi szerződést a timföldszállításokról. A megállapodás szerint Magyarország az idén 330 ezer tonna timföldet exportál a Szovjetunióba. A szovjet igényeknek megfelelően a szállításokra negyedévenként egyenlő ütemezésben kerül sor. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAP.A Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp., V. Dorottya u. 6. IV. em. Levélcím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 183-860 Kiadóhivatal: Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1 Levélcím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta INDEX: 25 008 3