Világgazdaság, 1973. szeptember (5. évfolyam, 168/1170-188/1190. szám)
1973-09-01 / 168. (1170.) szám
w k Híresztelések Shultz moszkvai útjáról Shultz amerikai pénzügyminiszter a Washington Post pénteki számának értesülése szerint rövidesen Moszkvába látogat. A lap tudni véli, hogy a pénzügyminisztert fogadja majd Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára is. Atárgyalásokon a szovjet—amerikai kereskedelem további fellendítésének kérdései kerülnének szőnyegre. Shultzot elkíséri útjára Casey gazdasági ügyekkel foglalkozó külügyminiszterhelyettes, Dent kereskedelmi miniszter és Bennet pénzügyminiszter-helyettes is — írja a Washington Post. Shultz korábbi jelentések szerint október 5-én nyugatnémet kollégájának meghívására Borinba látogat, majd Belgrádba utazik, ahol a gazdasági élet vezetőivel tárgyal. (AP-DJ) VILÁGGAZDASÁG 1973. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT V. ÉVFOLYAM, 168. (1170.) SZÁM A GATT-konferencia előkészületei A „TOKIÓI DEKLARÁCIÓ” ÉS AMI UTÁNA KÖVETKEZIK Alig két hét van hátra a világkereskedelmi konferencia megnyitásáig, és már nagyjában látható, hogy mi várható Tokióban, illetve utána az érdemi tárgyalásokon. Az előzetes elképzelések szerint a japán fővárosban a tárgyalások előkészítésére kereskedelmi bizottságot alakítanak, s ennek javaslatai alapján folynak majd a tényleges alkudozások. A közös nyilatkozattervezettel szemben egyes fejlődő országok fenntartásokat hangoztatnak, de ennél nyomosabb, hogy az amerikai kereskedelmi törvény jóváhagyása csigalassúsággal folyik, sőt még a Közös Piac sem alakította ki végleges álláspontját. A megfigyelők prognózisa szerint a tarifacsökkentések ezúttal kisebb mérvűek lesznek, mint a Kennedy-forduló során, viszont magasabb haladás remélhető a nem-tarifális akadályok lebontásában. De — hangoztatják — a legnagyobb kérdés változatlanul az, van-e esély a nemzetközi pénzügyek rendezésére, s ha nem, érdemes-e egyáltalán a kereskedelem reformjával foglalkozni. A GATT miniszteri tanácsa szeptember 12-én ül össze a japán fővárosban s a „tokiói deklaráció” ünnepélyes elfogadásával indítja útjára a multilaterális kereskedelmi megbeszéléseket, amelyek várhatólag 1975 végéig húzódnak el — írja a Reuterhírügynökség tokiói tudósítója. A japán külügyminisztérium gazdasági ügyosztályának vezetője e közléshez hozzáfűzte: a genfi előkészítő bizottság által kidolgozott nyilatkozattervezet nem tekinthető véglegesnek. A küldöttek egy része elégtelennek tartja a kereskedelmi reform és a nemzetközi pénzügyek rendezésének szükségessége közötti kölcsönhatásra vonatkozó szövegrész fogalmazását, emellett a közép-amerikai államok csoportja egészében véve hibásnak tartja a nyilatkozattervezetet. Mindazonáltal — folytatta — a 80 ország küldötteinek túlnyomó része úgy véli: a nyilatkozattervezet jó alapot nyújt a kereskedelmi köztárgyalásokhoz. Genfben úgy határoztak: amely országok elvetik a nyilatkozatot, eljátszszák a jogot arra, hogy részt vegyenek a megbeszéléseken, hacsak utóbb nem ismerik el a deklarációt. A japán politikus közölte: a nyilatkozat előirányozza „kereskedelmi tárgyalóbizottság” alakítását. Ez dolgozná ki a javaslatokat a vámcsökkentésre, a nem tarifális akadályok lebontására, az importbiztosítékok rendszerének kimunkálására, az agrárkereskedelem problémáira, a fejlődő országoknak nyújtandó kedvezményekre és az egyéb felmerülő kérdésekre. A bizottság valamikor november elején ülne össze, és nagyjában márciusra elvégezné a dolgát, ami után megkezdődhetnének az érdemi alkudozások. Valamennyi ország, amely elfogadta a „tokiói deklarációt”, közreműködhet a köztárgyalásokon, akkor is, ha nem tagja a GATT-nak, jóllehet, beleszólási joga korlátozottabb lesz. A tényleges alkudozások megkezdése nem várható a közeljövőben, minthogy az amerikai kongresszus halogatja a kereskedelmi törvényjavaslat elfogadását. A javaslatot, amely felhatalmazná az elnököt a vámcsökkentésekre, jelenleg a képviselőház gazdasági bizottsága tárgyalja, és a jelek szerint még hosszú ideig foglalkozik vele. Az amerikai huzavona nem állja útját a tokiói nyilatkozat elfogadásának, az alkudozások azonban nem kezdődhetnek meg, ha a törvényt legalábbis a jövő év elejéig nem fogadják el. A mezőgazdasági termékek kereskedelmére vonatkozóan — írja az AP tudósítása — a nyilatkozat elfogadható kompromisszumot tartalmaz, de ami az érdemi alkudozásokat illeti, a kilátások meglehetősen csüggesztőek. ■ Szeptember 11-én, tehát a GATT- konferencia előtti napon az EGK miniszterei utolsó kísérletet tesznek arra, hogy hiánytalanul összeegyeztessék tárgyalási pozícióikat. A japán kormány hétpontos programot dolgozott ki a tárgyalásokra. Japán — úgymond — teljes mérvű kölcsönösséget tart szükségesnek, továbbá az ipari tarifák maradéktalan felszámolását, igaz, hosszú távra, talán 20 vagy 30 esztendőre. Megjegyzendő: az EGK az ipari tarifák „harmonizálását” tartja kívánatosnak, az ipari országok közötti jelenleg érvényes vámok alsó szintjén.) A tokiói kormány mellett a nem tarifális akadályok felszámolására, de legalábbis mérséklésére törekszik; szükségesnek ítéli a multilatrális biztosítékok felülvizsgálását; kívánatosnak mondja az agrártermékek kereskedelmének folyamatos fejlesztését, figyelembe véve a piac stabilitását, ami egyként érdeke az exportáló és importáló országoknak. Túl a mondottakon, további kedvezményeket kíván biztosítani a fejlődő országoknak, szem előtt tartva fejlesztési szükségleteiket. Mértékadó brit források szerint a küszöbön álló köztárgyalásokon nem lehet olyan látványos vámleszállításokra számítani, mint az előző liberalizációs fordulóban, viszont nagyobb haladás remélhető a nem tarifális akadályok lebontásában. Londonban rámutatnak, hogy a Kennedy-forduló során nem sok eredményt értek el az importkontingensek felszámolásában, illetve az importált javak önkényesen megállapított technikai szabványainak összehangolásában. Sőt a Kennedy-forduló a vámfalak mérséklésével egyidejűleg ösztönözte a nem tarifális gátak továbbépítését. A svájci kormány a külgazdasági politikáról közzétett jelentésében kifejti: híve a világkereskedelem további liberalizálásának, de a nemzetközi monetáris rendszer újjászervezését a kereskedelmi rendszabályok egészséges működése előfeltételének tekinti. A Közös Piac ugyancsak mindenekelőtt a tőkés valutarendszer újjászervezésétől teszi függővé a kereskedelempolitikai döntések elfogadását — jelenti Brüsszelből az MTI tudósítója. Washington viszont minden bizonnyal ellenköveteléssel áll elő, a kilencek protekcionista agrárpolitikájának felülvizsgálatát követeli majd. (Reuter, AP, MTI) Az EGK visszaállítja a húsvámot A brüsszeli bizottság visszaállítja a teljes importvámot az EGK élő marha és borjú, valamint marha- és borjúhús importjára, és ezzel véget vet annak a mérsékelt importvámrendszernek, amelyet a közösségben kialakult marhahúshiány miatt vezettek be. Az európai országokból származó importra szeptember 10-től, a tengerentúli bevitelre pedig szeptember 17-től érvényesek a teljes importvámok. A brüsszeli bizottság illetékes szakemberei elmondták, hogy az élő marha nagykereskedelmi átlagára a közösségben ezen a héten száz kilogrammonként 88,658 elszámolási egységre esett a múlt heti 89,246-ról. Ezt megelőzően heteken keresztül csökkenő volt az irányzat. Ezen a héten az átlagár mindössze 2,85 százalékkal haladta meg az EGK által meghatározott irányárat. A közösség mezőgazdasági miniszterei korábbi találkozójukon megállapodtak abban, hogy a bizottság automatikusan visszaállíthatja a teljes importvámot, ha az átlagár az irányárat 3 százalékkal meghaladó szint alá esik. Jelenleg (és szeptember 10-ig) egyelőre még az a helyzet, hogy egyáltalán nincs importvám az élő borjúra, míg Anglia és Írország kivételével az élő marhára, a marhahúsra és borjúhúsra a teljes importvámnak felét számítják fel. (Reuter, AP) Munkásönkormányzat Peruban? A perui kormány részleteket tett közzé abból a törvénytervezetből, amely lehetővé tenné, hogy a vállalatok egy részének irányítása és tulajdonjoga munkások kezébe menne át. A munkások által irányított vállalatok a kormány szerint a gazdaság négy szektorának egyikét alkotnák. A törvénytervezet feltételként szabja meg, hogy a részvénytulajdonosok többsége jóváhagyja a tulajdonjog átruházását a munkásokra, továbbá, hogy az érintett vállalat anyagi helyzete szilárd legyen. A munkások akkor alapíthatnak új vállalatot, ha annak életképességét hivatalos vizsgálat bizonyítja. A dolgozók által irányított cégek megsegítésére a törvénytervezet szerint úgynevezett „társadalmi tulajdonalapot” hoznának létre. (Reuter) Szovjet—japán megállapodás a szibériai kooperációkról Gyorsítják a szibériai kőolaj és földgáz kiaknázására vonatkozó szovjet— japán közös tervek kidolgozását. Pénteken fejeződtek be a tárgyalások, amelyek megindulásáról lapunk hasábjain már hírt adtunk. A megbeszélésekről kiadott memorandum szerint, amelyet Szemicsasztnov szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes és Isemura, a Keidanren elnöke írt alá, a Szovjetunió és Japán a tervek mielőbbi végső formába való öntésére törekszik. Szemicsasztnov tegnap felkereste Aichi pénzügyminisztert, aki közölte, hogy minisztériuma támogatja a szibériai erőforrások közös kiaknázására vonatkozó terveket. A miniszterhelyettest fogadta Nakasone ipar- és kereskedelemügyi miniszter is, akivel a szibériai tervekre vonatkozó pénzügyi problémákat vitatta meg. Nakasone szerint Tokió kész hitelekkel támogatni a kooperációt. Utalt ezzel kapcsolatban a tokiói Eximbank elnökének moszkvai útjára. A miniszter azonban hangoztatta, hogy még néhány technikai jellegű kérdést tisztázni kell. A japán—szovjet tárgyalások eredményeként határozat született arról, hogy a jövő év elején megtartják a gazdasági vegyes bizottság elhalasztott hatodik ülésszakát. (Reuter, AP-DJ) Bíró József Szófiába utazott Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Ivan Nedev bolgár külkereskedelmi miniszter meghívására pénteken Szófiába utazott. A két miniszter áttekinti a magyar—bolgár árucsere-forgalom jelenlegi helyzetét, és megállapítja az 1974. évi árucsere-forgalmi tárgyalások célkitűzéseit. Dr. Bíró József ezután részt vesz a plovdivi nemzetközi vásár megnyitásán. (/ / NAPRÓL NAPRA ♦ LASSÚ HALADÁSRA LEHET CSAK SZÁMÍTANI A TOKIÓI GÁTTKONFERENCIÁN. Egyes fejlődő országok fenntartásokat hangoztattak a közös nyilatkozattervezettel szemben, az EGK még nem alakította ki végleges álláspontját, s húzódik az amerikai kereskedelmi törvény vitája is. Nagy probléma a nemzetközi valutahelyzet ziláltsága. ♦ A KÖZÖS PIAC VISSZAÁLLÍTOTTA A HÚSVÁMOT. A világpiaci árak az elmúlt hetekben süllyedő irányzatot mutattak, s már 3 százalékkal sem haladják meg az EGK-ban érvényes árat. Ezzel a vám automatikusan visszaáll. ♦ JAPÁN ÉS A SZOVJETUNIÓ MEGÁLLAPODOTT A KOOPERÁCIÓS TERVEK GYORSÍTÁSÁBAN. A most véget ért tárgyalásokon arra is határozat született, hogy a jövő év elején megtartják a vegyes vő bizottság elhalasztott hatodik ülésszakát. ♦ EGYRE TÖBB MAGYAR HANGSZÓRÓ KERÜL NYUGAT-EURÓPÁBA. Az Elektromodul főleg Franciaországba exportál a termékből, de most tárgyalások kezdődtek más tőkés országokkal is exportmegrendelésekről. Az éles verseny ellenére a tárgyalások sikerrel kecsegtetnek. ♦ RENDKÍVÜLI BÚZAKONFERENCIÁT HÍVOTT ÖSSZE A FAO. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szeptember 20-án kezdődő római kongresszusán a gabonahiány kérdései kerülnek szőnyegre. A FAO azt szeretné, ha nemzetközi megállapodással osztanák szét az exportra kerülő gabonát, hogyelkerülhető legyen az éhínség egyes országokban. ♦ CSÖKKENTIK A KÁVÉKIVITELT A TERMELŐ ORSZÁGOK. Londoni értekezletük határozott így, hogy a kivitel mintegy 10 százalékos visszafogásával sikerüljön stabilizálni a világpiaci árakat. PAN-üzem, lengyel kooperáció, olefinprogram Mint a lapok hírül adták, befejezte a próbaüzemet és megkezdte a termelést Nyergesújfalun a Viscosa új PAN-üzeme. Az olasz technológiával és licenc alapján dolgozó üzem a lengyel—magyar gyártmányszakosítási megállapodás keretébe illeszkedik be. További bővítése során az olefinprogramra támaszkodik. Így jó példája a legfejlettebb technológia felhasználásának s egyben a szocialista országok integrációja fokozatos kialakításának. A nyergesújfalui Magyar Viscosa Gyár új üzeme, a poliakrilnitril (PAN) gyár egy hónapja folyamatosan, üzemszerűen termel. Ez a tény több, mint egy új üzem indulásáról szóló egyszerű híradás. A PAN-üzem létrehozása, technológiája, felvevő piaca, s elképzelések a további bővítésről, egy sor olyan célkitűzést realizálnak, amelyektől egész iparunk, népgazdaságunk gyorsabb fejlődését várjuk. Nyilvánvalóan helyes az a meggondolás, hogy a tervszerű hazai kutatáson kívül iparunk fejlődésének egyik forrása a külföldön kidolgozott korszerű technológiák átvétele, megvásárlása. Ennek a több mint egymilliárd forintos költséggel épített új üzemnek licencét, technológiáját, gépi berendezését a milánói Sina Viscosa cégtől vásárolták. A felszerelést, a próbaüzemet, az első késztermékek vizsgálatát a szállító cég szakemberei irányították. Néhány továbbfeldolgozó gépet és kiegészítő berendezést más szállítóktól — a Szovjetunióból, Nyugat-Németországból, Franciaországból — vásároltak a beruházók mindenhonnan a célnak megfelelő, legkorszerűbb egységeket. Az új gyárból már a termelési próbák alatt is olyan szintetikus szál került ki, amelynek minőségével elégedettek voltak a gyár vezetői és a felhasználók. A „crumeron” néven forgalomba kerülő új szintetikus szál hasonló a nálunk őrlőn, chasmilon néven ismert termékekhez, megjelenési formájában a legközelebb áll a gyapjúhoz. Élénk színű, tartós, így egyaránt alkalmas a kötszövőipar és a lakástextilipar céljaira. A most üzembe helyezett gyáregység termelését évi 4600 tonnára tervezik, ezzel máris az ország legnagyobb szintetikusszál-gyára. A beruházás egyik fő célja annak a lengyel—magyar megállapodásnak a teljesítése volt, amelyről annak idején már hírt adtunk. Ennek értelmében a lengyel és a magyar ipar között gyártmányszakosítási megállapodás jött létre. A poliészter anyagok nagy tömegű gyártását és a magyar igények kielégítését vállalta a lengyel fél. Magyarországon viszont erőteljesen fejlesztik a poliakrilnitril gyártását, és ebből a termékből kielégítik a lengyel igényeket. Ez a gyártmányszakosítási megállapodás nyújtott módot arra, hogy a rendelkezésre álló pénzt, erőt a most üzembe helyezett PAN-üzemre összpontosíthassák, s azt a jövőben erőteljesen bővíthessék. Néhány esztendőn belül, a második lépcsőben az üzem termelését több mint megkétszerezik, elérik az évi 10 ezer tonnát, s 1980-ig, a harmadik ütemben ezt a teljesítményt ismét kétszerezve a magyar poliakrilnitril szál gyártás évi 20 ezer tonnára emelkedik. Ez a tervek szerint kielégíti majd az eddig folyamatosan növekvő magyar és lengyel igényeket is. Hasonló fejlesztési elképzelésekkel fokozza Lengyelország a poliészter szál gyártását, a termékcsere keretében fedezi a magyar poliészter szükségletet. Ugyancsak a szocialista országok integrációs programjának keretében oldják meg a rohamosan fejlődő üzem alapanyagellátását. A most termelő PAN-gyár osztrák akrilnitrilt dolgoz fel. Ezt a vágottszál termelés egy részével fizetik ki. A további bővítés nyersanyagbázisát már az olefinprogram adja. A tervezett bővítés következő ütemére, 1976-ra már megszülettek a megállapodások. Ezek értelmében a következő évi 5 tonnás lépcső alapanyagszükségletét, az akrilnitrilt a Szovjetunióból kapjuk az olefinprogram keretében. A mennyiségi fejlődésen túl a technológia további korszerűsítését célozzák azok a szerződési pontok, amelyek a milánói Sina Viscosa céget arra kötelezik, hogy átadja a megvásárolt gépeket és technológiát érintő, a következő években kidolgozandó műszaki változtatásokat, megoldásokat a nyergesújfalui gyárnak. Anélkül, hogy hallgatnánk azokról az ilyen nagy beruházásoknál nálunk megszokott — de el nem fogadható és kiküszöbölendő — problémákról, mint például az építészeti, szerelési késések stb., az új PAN-üzem mindenképpen például is szolgál. A technológia megvásárlása, a gyártmányszakosítás (lengyel szerződés), a nyersanyagellátás (olefinprogram), olyan sokoldalú, átgondolt és külkereskedelmileg szervezetten végrehajtott beruházás részei, amelyek túl a konkrét gazdasági hasznon, egy sor jövőbe mutató célkitűzést is megvalósítanak. Szigorítják az állami ellenőrzést a zambiai réziparban A zambiai rézbányászat szerkezetének és működésének módosítására hozott több intézkedést Kauada elnök. Ezek a termelés hatékonyabbá tétele mellett főként az állami ellenőrzés szigorítását célozzák. A közép-afrikai ország, a világ harmadik legjelentősebb réztermelője 1969-ben részlegesen államosította az ország réziparát, amelyben két jelentős vállalat, a Roan Consolidated Mines és a Ndanga Consolidated Copper Mines tevékenykedik. Ezeket fogta össze egy holding társaságban a zambiai bányaipari fejlesztési társaság, a Mindeco. A két zambiai bányaipari vállalat közül az egyikben 20 százalékos érdekeltsége van az amerikai AMAX cégnek, s a másikban 49 százalékos részesedése az Anglo-American vállalatnak. Kaunda elnök tegnapi bejelentése szerint az 1969. évi részleges államosítás továbbfejlesztéseként a két zambiai ipari vállalatot teljesen önállósítják a Mindeco-tól, s a vállalatvezetés, a műszaki fejlesztés és az értékesítés egyaránt a két vállalat zambiai érdekeltségének hatáskörébe kerül. Véget vetnek annak az időszaknak, fejtegette az elnök, amikor a kisebbségi külföldi érdekeltség megvétózhatta a zambiai többség terveit. Eltörlik azokat az adókedvezményeket, amelyben az AMAX és az Anglo-American eddig részesedett. Ezek a kedvezmények sértették a zambiai nemzetgazdaság érdekeit, mert lehetővé tették a profit akadálymentes repatriálását. Az a furcsa helyzet állt elő, hangsúlyozta az elnök,hogy a két zambiai rézbányászati vállalat fejlesztési programját külföldi hitelekből finanszírozták, mert a nyereséget kivitték az országból. A Kauada által bejelentett intézkedések egyébként előirányozzák egy teljesen állami tulajdonban levő zambiai rézértékesítő vállalat felállítását. Mulembát, az ország bányaügyi miniszterét nevezték ki a Roan Consolidated Mines és a Ndanga Consoli-,dated Copper Mines elnökévé, s e vállalatok irányító munkájában az állam képviselőjeként részt vesz a pénzügyminiszter is. A Mindeco tevékenységi köre változatlan formában fennmarad, csak a két rézvállalattól válik meg. Az elnök héttagú bizottságot állít fel az átszervezés gyakorlati lebonyolítására. (Reuter, AP-DJ)