Világgazdaság, 1974. február (6. évfolyam, 22/1272-41/1291. szám)

1974-02-01 / 22. (1272.) szám

MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG economics A mostani ötéves terv első három évében figyelemre méltóan emelkedett Románia gazdasága, tovább korszerű­södött az anyagi termelés struktúrája, jobban kihasználják a népgazdaság erőforrásait, nőtt a társadalmi terme­lés hatékonysága, szélesedett az ország részvétele a nemzetközi munkamegosz­tásban és a világ gazdasági vérkeringé­sében. A társadalmi termelés fejlődé­sének eredményeként javult az egész nép életszínvonala. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az ötéves terv első három évében a nemzeti jövedelem évi átla­gos növekedése (11,3 százalék) 47 szá­zalékkal haladja meg az előző tervidő­szak átlagos évi növekedési ütemét. Ha figyelembe vesszük az 1974. évre tervezett növekedést, akkor a különb­ség 60 százalék. Növekedés az előző év százalékában: Mindez Romániát a világ leggyorsab­ban fejlődő országok közé sorolja. Amíg 1971-ben sok kapitalista ország fejlő­dése csak lassú volt vagy stagnált, Románia nemzeti jövedelme és ipari termelése 1971—1972-ben több mint kétszer olyan gyorsan növekedett, mint a Nemzetköz Valuta Alaphoz tartozó iparosodott országok anyagi termelésé­nek évi átlagos növekedési üteme. Az iparosítás eredményeként meny­­ny­iségi változások történtek a társa­dalmi termelés összetételében is. Az ipar részvétele a nemzeti jövedelem megtermelésében 1974-ben az 1970. évi 58,4 százalékkal szemben 68 százalékot fog kitenni. Az ötéves terv első három A VILÁGSAJTÓBÓL Gyorsan fejlődik a román népgazdaság Az ipar fejlődött a leglendületeseb­ben. Ha az 1973. évi előzetes és az 1974. évre tervezett adatokból indulunk ki, az 1971—74. évek növekedési átlaga 13,7 százalék. Az ipart nagymértékben fellendíti a népgazdaság más ágazatait is. Hozzájárul a nemzeti jövedelem emelkedéséhez, a termelés és a fo­gyasztás szükségleteinek a kielégítésé­hez, a­­más országokkal történő koope­ráció és a kereskedelmi kapcsolatok szélesítéséhez. Ezt a tényt bizonyítja, hogy az 1973. évben létrehozott termék több az egész 1956—60-as ötéves terv időszakában termelt mennyiségnél, s egyebek között kétharmadával több gé­pet és berendezést állítottak elő. A gazdasági növekedés még szembe­tűnőbb, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az összehasonlítási alapul szolgáló 1970. év eredményei sokkal jobbak voltak, mint amilyeneket az előző években tapasztaltak. Például az ipari termelés 1 százalékos növekedé­sének az abszolút értéke az 1965. évi 1,7 milliárd lejről 1970-ben 3,0 milliárd lejre nőtt, míg 1973-ban 3,7 milliárd a megfelelő érték és a tervek szerint 1974-ben 4,3 milliárdot fog elérni. Az egyes termékek esetében az 1 száza­lékos növekedés abszolút értéke a következőképpen alakul: évében az iparban és más nem mező­­gazdasági területen dolgozók száma 645 ezerrel gyarapodott. Ezen a terüle­ten a dolgozók aránya az 1970. évi 50,9 százalékról 1973-ban 56,8 százalékra nőtt, és 1974-ben előreláthatólag 59 százalékra emelkedik. Az ipar egyre nagyobb mértékben járul hozzá a mezőgazdaság anyagi­technikai bázisának a korszerűsítéséhez. Ezt tükrözi az a tény, hogy a mező­­gazdasági termelés növekedési üteme közeledik az ipar fejlődési üteméhez. Nőtt a népgazdaság más ágazatainak, így az építőipar, a szállítás, a bel- és a külkereskedelem fejlődési üteme is. (1973. évi 52. szám.) 1971 1972 1973* A foglalkoztatottak száma 105,0 104,7 103,0 Nemzeti jövedelem 113,0 110,0 112,0 Ipari össztermelés 112,0 111,7 115,0 I­­ezőgazd. össztermelés 119,0 109,0— Beruházások 110,0 110,3— Külkereskedelem 110,0 114,0 121,0 Ipari termelékenység 105,0 107,1 109,6 * Előzetes adat 1965/1960 Elektromos energia 76,7 Szén 82,8 Acél 18,2 Műtrágya 710 Kötöttáru 132 1970/1965 1974/1970 180,0 351,0 millió kWh 125,0 236,0 ezer tonna 33,1 65,2 ezer tonna 3430 8949 tonna 776 1396 ezer db í The ■' , Economist A. Gazdasági Együttműködés és Fej­lesztés Szervezete, az OECD november­ben még átlagosan 4 százalékos gazda­sági növekedést jövendölt erre az évre tagjainak, a húsz legfontosabb iparoso­dott tőkésországnak. Nemrégiben mér­sékelte előrejelzését, éspedig 2,5 száza­lékra. A szervezet feltételezi, hogy az olajárak emelése 1,5 százalékot „le­metsz” a növekedési ütemből és 3,4 százalékkal előre lendíti az inflációt. Az­ inflációs pangás, az úm. stagfláció még komolyabb következményekkel járhat, ha az egyes országok külön-kü­­lön kísérelik megoltalmazni fizetési mérlegüket. A „semmibe” vezető ver­senyfutásban Franciaország jár az élen. Giscard d’Estaing még a frank lebeg­tetésének bejelentése előtt úgy nyilat­kozott, hogy jövő év végére ismét ak­tívummal zárulhat az ország kereske­delmi mérlege. A folyó tételek mér­lege így is évi 1 milliárd dollár hiányt mutathat fel 1975-ben, de 2,5 milliárd­­dal javulhat az idei szinthez képest. Ha Giscard jó jósnak bizonyul, a fej­leményeknek a többi OECD-ország lesz kárvallottja, és az 1974-re várt 18—21 milliárd dollárnyi együttes defi­citjük további 2,5 milliárddal növek­szik. Szerencsére előrejelzésében téved­het. A rugalmas francia gazdaság kü­lönben még mindig elérheti a 4—4,5 százalékos reálnövekedést. November­ben iparának termelése 8 százalékkal Becslések a tőkésországok gazdasági növekedéséről haladta meg a múlt évi szintet, és a nemzeti össztermék, változatlan áron számítva, 6 százalékkal növekedett. Amerika a másik ország, amelyik az OECD-átlagnál sokkal jobb teljesít­ményre képes. A termelés az év első felében valószínűleg hanyatlik, de a második félévben ismét visszanyerheti a korábbi évek lendületét. A jegybank szerepét betöltő Federal Reserve most hajlik a hitelpolitika lazítására, s eb­ben a költségvetés expanzív irányzata is segíteni fog. Az Egyesült Államokat ennek ellenére idén a munkanélküliség növekedése és 8,9 százalékos, ameri­kai mércével tekintve szokatlanul gyors ütemű infláció fenyegeti. Az OECD „sereghajtói” közé most már Japánt, Angliát és az NSZK-t le­het sorolni. Japánban kezdenek elbi­zonytalanodni, hogy a jen lefelé lebeg­tetése és a külföldi segélyek lefaragása valóban leapasztja-e a fizetési mérleg deficitjét. A nyugatnémetek korrigál­ták az 1974-re jelzett zéró növekedést, de a gazdaságügyi minisztérium mersze így is alig 1—2 százalékos fejlődési ütemre terjedt. Bonn minden reménye az expanzió „örök motorjában”, az ex­portban van, amelynek 4 százalékos emelkedésétől várják a fő lendítő erőt. A hazai fogyasztás csak lassan növek­szik. A munkanélküliség már 1973 vé­gén 2,2 százalékos volt, kétszerese az utóbbi évekének. (1974. január 25.) Repiilion a SWISSAIR DC-9 JET gépeivel A TRIPOLI NEMZETKÖZI VÁSÁRRA (1974. március 1-20.) KEDDEN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN KÖZVETLEN CSATLAKOZÁS ind. Budapest 09.15 ind. Tripoli 16.20 érk.Zürich 10.45 érk. Zürich 18.00 ind.Zürich 12.10 ind. Zürich 19.25 érk.Tripoli 15.45 érk. Budapest 20.50 SVÁJCI LÉGITÁRSASÁG 1052 Budapest, Kristóf tér 7—8. Telefon: 381-104, 381-540. A METRIMPEX 1974. évi tervei Az 1974. évi exportterv összeállításánál a METRIMPEX 4,5 százalékos forgalomemelkedéssel számol a szocialista relációban. Exportjuk a tőkésorszá­gokba növekedhet 20 százalékkal is. Az elmúlt évi 1,4 milliárd devizaforintos összforgalom a vállalat fennállása óta a legnagyobb, és 15 százalékkal szárnyalta túl az előző évit. A két alapvető célt sikerült megvalósítani: nö­velni a kivitelt a tőkés piacokra, és a lehetőségekhez mérten többet vásárolni a szocialista országokból. Az elképzelések valóra váltak, hiszen az eladások a tőkésországokba megduplázódtak, a szocialista államokból a behozatal pe­dig 33 százalékkal haladta meg az 1972. évit. A korábbi évek forgalomnövekedése azt mutatja, hogy ebben az évben is reális a szocialista export 4,5 száza­lékos növelése. A magyar műszeripar termékei keresettek a szocialista or­szágokban. A METRIMPEX 1973-ban 100 millió devizaforinttal növelte szál­lításait az előző évhez képest. Az olaj- és gázipari beruházások, illetve az ah­hoz szükséges automatikai, híradás­technikai berendezések és a kereslet a komplett laboratóriumok iránt nö­veli a forgalmat. Ezeket a termékeket szakosodási megállapodások keretében szállítja a külkereskedelmi vállalat. De ma már jelentős — 50 millió deviza­­forint értékű — a szervezéstechnikai berendezések és nukleáris műszerek exportja. A szakosodási megállapodá­sok szűk köre azonban nemcsak az 1976—80-as évekre szóló szerződések megkötését nehezíti. Az egyhelyben topogás egyik oka, hogy a külkereske­delem az importra nem tud garanciát vállalni, mert ez már kívül esik ha­táskörén. A magyar műszerpiac közis­merten nyitott, s a „szabad verseny” nem a szocialista országok szállítói­nak kedvez. Nem látok az sem, hogy a szocialista államok exportőrei nem törik magukat, hogy növeljék a forgal­mat, s a magyar felhasználók is szí­vesebben vásárolnak a tőkésországból, hiszen a kínálat ilyen esetben „házhoz jön”. Mindezek ellenére csaknem 33 százalékkal növelte szocialista orszá­gokból származó vásárlásait 1973-ban a METRIMPEX, s ebben az évben is 10—15 százalékos növekedést tervez. A korábbi években a METRIMPEX tőkés exportjának értéke 15—20 millió devizaforint volt. Ez a szám a múlt évben megközelítette a 60 millió de­vizaforintot. A tőkés piacokon évek óta 10—15 millió devizaforint értékű laboratóriumi üvegárut helyeznek el, de az értékesítés bázisát ma már az oktatási berendezések szállítása jelenti. Mint ismeretes, Peruval 28 millió dol­lár értékű szerződést kötött a MET­RIMPEX, és befejezés előtt áll egy 10 millió dolláros brazíliai szerződés spe­cifikálása is. Mivel az ilyen jellegű szerződések összetettségüknél fogva 3—4 éves átfutási idővel járnak, még ma meg kell kezdeni a tárgyalásokat, ha 1976-ban szerződni akarunk. Elkép­zelhető, hogy a már említett két or­szágban is létrejönnek újabb üzletek, de a piackutatás körét nem ártana tágítani. Az eddigi szállítások bizo­nyítják a vállalatok érdekeltségét, de az újabb üzletek létrehozásához össze­hangoltabb ajánlati munka szükséges. A METRIMPEX-nél már kialakult­ a stratégiai terv — India, Pakisztán, Algéria és Egyiptom jön számításba —, de az elképzelések valóra váltása még távolinak látszik. E. P. Aláírták a magyar—szovjet belkereskedelmi megállapodást Csütörtökön Budapesten aláírták a magyar—szovjet belkereskedelmi vá­lasztékcsere megállapodást E szerint 1974-ben a két ország belkereskedelmi forgalma eléri a 16 millió rubelt, ez csaknem 50 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A jegyzőkönyvek végösszege szerint 1974-ben 40—40 millió rubel értékű fo­gyasztási cikk szerepel a magyar ex­port, illetve import oldalon. Ez az érték a teljes magyar fogyasztásicikk-forga­­lomnak 12 százaléka, míg 88 százalék a klíringforgalom körébe tartozik. A hosszú lejáratú árucsere-forgalom vi­szonylag kötött, ugyanakkor egy-egy ország termelési struktúrája két-három év alatt jelentősen változik, s ez meg­határozza szállítási készségét is. Mivel a fogyasztásicikik-piacon az igények is gyorsan változnak, az évenként meg­újuló megállapodások lehetőséget ad­nak a piacra kerülő új áruk cseréjére is. A belkereskedelmi választékcsere elő is készíti a hosszú lejáratú kereskedel­mi szerződéseket, piackutató funkciót is betölt. A Szovjetunióból például elő­ször a választékcsere keretében vásá­roltunk optikai, fotócikkeket, órákat, s csak később kerültek ezek a termékek a hosszú lejáratú árulistákra. A magyar—szovjet választékcserében a legnagyobb tétel a húsáruk kölcsönös szállítása. Magyarország 5 millió rubel értékben sertéshúst vásárol, s helyette baromfit szállít hasonló értékben. A magyar import többi tétele között je­lentős az a 40 ezer négyzetméter gyap­­júszőnyeg, amit 280 ezer rubelért vá­sárolunk, a 32 ezer darab kerékpár, a 6000 darab moped, az 1600 tonna fa­gyasztott hal és a 100 ezer étkészlet gar­nitúra. Ezenkívül kötöttárut, ébresztő-, és karórát, halkonzervet és pezsgőt hozunk be a Szovjetunióból. A magyar exportoldalon 280 ezer rubelért cipő, 180 ezer rubelért selyemszövet, 600 ezer rubelért bor szerepel. De szállítunk a Szovjetunióba cigarettát és kozmeti­kai cikkeket is. Az árucsere-forgalom bővíthető, ha az Észt, Lett és Orosz Föderatív Köz­társaság mellett a többi köztársaság árukínálata is helyet kap a szovjet ex­portlistán. Magyar piackutató delegáció utazik az év tavaszán több köztársaság­ba. Elképzelhető, hogy ennek nyomán újabb árucikkekkel bővül a választék­­csere-megállapodás. Magyarország pél­dául fagylaltot szeretne vásárolni, (1972- ben 350 tonna érkezett). A magyar igény 600 tonna, de erről idén megálla­podás nem született. E. P. Magyar Kereskedelmi Kamara iiiVs^yniiiniiniiiiniiiiiiiuriiiiiiMiiliiiiiHiiuiiuimiitHiiiiiniiiiiiiuuiimiiiiimiiiiiiiimit A fuvarozási okmányról A VILÁGGAZDASÁG hasábjain már több alkalommal írtunk arról, hogy az árufuvarozás terén bevezetett korszerű eszközök — mint például a konténerek — szükségessé tesznek egy új, átfogó okmányt. A külkereskedelemben a for­galom állandó növekedése és a kapcso­latok földrajzi terjedése miatt, ha ha­gyományos fuvareszközökkel szállítják is az árut, gyakran előfordul, hogy több fuvarozási módot kell igénybe venni, míg az áru eljut az eladótól a vevőig. Ebben az esetben jelenleg annyi fuvar­okmányt kell kiállítani, ahány fuva­rozási módot (vonat, tehergépkocsi, hajó, repülő), alkalmaznak. Néhány év­vel ezelőtt a nemzetközi gazdasági szervezetekben olyan kezdeményezés történt, amelynek eredményeként el­készítették a szállítmányozói Bill of Loading tervezetét. A FIATA (Interna­tional Federation of Forwarding Agents Association) által 1971-ben javasolt új okmány lehetővé tette volna, hogy a szállítmányozó — kombinált fuvarozás esetén — átvállalja az egyes fuvarozók felelősségét­ az egész útvonalon, és az új okmány az árut megtestesítő ok­mány lett volna. Az új okmány az áru­­tulajdonosnak nagyobb biztonságot adott volna abban az esetben, ha nem lehet egyértelműen megállapítani, me­lyik fuvarozó felelős az árut ért kárért, vagy a késedelmes továbbításért. Az új okmány természetesen tükrözte volna a szállítmányozók egyre nagyobb sze­repét a „háztól-házig” történő ■ áru­­továbbítások megszervezésénél, továbbá jelentette volna a FOB és CIF pari­tások jelentőségének de facto tapasz­talható csökkenésének de jure való elismerését. Az új okmány létrehozásá­hoz, illetve nemzetközi elfogadásához egy új nemzetközi kereskedelmi egyez­ményre lett volna szükség. (A TCM — Transport Combiné des Marchandises — egyezményre.) Ez azonban mind a mai napig nem jött létre,­­annak ellenére, hogy a kér­déssel több nemzetközi gazdasági szer­vezet jelenleg is foglalkozik (például UNCTAD). A Kamara, amely a FIATA javas­latát kezdettől fogva támogatta, 1972- ben­­megbízta egyik munkabizottságát a kombinált fuvarozással kapcsolatos egységes nemzetközi előírások megfo­galmazásával. A munka egy év alatt elkészült, és 1973 decemberében a „Régies uniformes pour un document de Transport Combine (Uniform rules for a combined transport document”) címmel kétnyelvű kiadványban meg­jelent. A szabályozás tartalmazza azokat a szükséges minimális feltételeket, illetve előírásokat, amelyeket alkalmazni kell egy elfogadható kombinált fuvarozási okmány elkészítésénél. Jogi hatásuk az előírásoknak természetesen csak akkor van, ha a magánszerződésekben bele­foglalják azokat. A Kamara egységes előírásai szerint kötött kombinált fuvarozási szerződé­sek alapján tehát új kombinált fuvaro­zási okmányt bocsáthat ki a kombinált fuvarozási vállalkozó. Ez az okmány a kikötések szerint lehet árut mentesítő , okmány vagy nem. Az egységes előírások legnagyobb előnye, hogy utat szab olyan esetben, amikor az árut ért károsodással kap­csolatban egyik fuvarozó felelőssége sem állapítható meg egyértelműen. A MKK Kereskedelemtechnikai Osz­tálya gondoskodik az új egységes elő­írások sokszorosításáról, illetve lefor­dításáról és szétküldi azt a tagvállala­toknak. Dr. Kónya Balázs 1974. FEBRUÁR 1.3 Hatvanmillió dolláros baromfiexport A Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje a TERIMPEX útján mintegy 25—30 országba exportálta a múlt év­ben termékeit (szárnyas állatokat, házi­­nyulat, fiatal galambot, májat, tojást, tollat stb.). A tőkésországokba jutó szállítások értéke­­elérte a 60 millió dollárt, s a legnagyobb vevők közé az NSZK, Olaszország, Svájc, Francia­­ország és Japán tartozott. A tröszt ve­zetői alapos piackutatást kezdemé­nyeznek, mert véleményük szerint jó eladási lehetőség kínálkozik a skandi­náv országok piacain, a közel-keleti országokban, Singapore-ban, Hong­kongban és Angliában is. A szocialista országok közül a leg­nagyobb vevő a Szovjetunió, majd az NDK, Csehszlovákia és kisebb mérték­ben Albánia is. Ezekbe az államokba a múlt esztendőben 25 millió rubel ér­tékű árut küldtek. A tröszt vállalatai­nál gondot okoz, hogy hiányzik a meg­felelő csomagolóanyag. Hogy verseny­­képességüket megőrizzék, kénytelenek a csomagolóanyagok elég jelentős ré­szét importból beszerezni. Szellemi export Az utóbbi hetekben a TESCO két je­lentős üzletet készített elő, illetve írt alá. Nigériában vízkutatási tanulmányt készítenek. A VÍZITERV a francia Degremont céggel együtt olyan víz­rendszert épít ki, amelynek segítségé­vel Sokoto város napi 15 millió gallon vízhez juthat. (1 gallon = 4,5 liter). A munkát sürgőssé teszi, hogy Észak felől a sivatag egyre lejjebb húzódik. A ter­veket készítő VÍZITERV (francia cég a kivitelező) a tanulmány révén csak­nem 1 millió dollár bevételhez jut. Az elmúlt napokban a TESCO szer­ződést kötött a görög mezőgazdasági minisztériummal. Eszerint az ÉLTERV 1974—75 folyamán hat darab vágóhíd tervét készíti el a megrendelőnek. A szerződés értéke 200 ezer dollár. El­képzelhető, hogy a vágóhídi berendezé­seket is a magyar külkereskedelem fogja szállítani. Dán berendezés Pápán A Veszprém megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pápai üzemében a Titán elnevezésű dán zsírolvasztó berendezés segítségével új technológia szerint olvasztják már a zsírt. A be­rendezés a zsírszalonnát darálás után gőzzel keveri, és száz Celsius fok alatti hőmérsékleten olvad ki a zsír a meglazult szövetekből. Így a zsír jobb minőségű lesz, mint korábban, és elveszti a sütés utáni pörkölt ízt. Az olvasztás után visszamaradó húsma­radványok pedig mint értékes alap­anyagok felhasználhatók az üzem kü­lönböző húskészítményeihez. Olaj- és bányatömlők külföldre Tudósítónktól: A Taurus Gumigyár szegedi üzemé­ből a múlt évben 2 millió dollár értékű árut szállítottak külföldre, vagyis az előző évi kétszeresét. Egyre jelentősebb helyet kap az exportban speciális ter­mékük, az olaj­bányászati mélyfúró tömlő. Ezt acélhuzallal erősítve gyárt­ják, így több száz atmoszféra nyomást képes elviselni, s ellenáll az olaj gu­mioldó hatásának is. Ebben az évben hasonló műszaki megoldásokkal gyár­tanak már tengeri olajszállító tömlő­ket is, külföldi vevőknek. Ezek a töm­lők a víz felszínén lebegve egyformán elviselik a bennük vezetett olaj és a külső tengervíz roncsoló hatását. Jól alkalmazhatók a tengerparti fúrótor­nyoknál, tartályhajóknál, vagy a parti gyűjtőállomások között olajszállításra. Az idén exportjukban fontos helyet kap legújabb gyártmányuk, az eddig még nem alkalmazott szénbányászati tömlő. Rendeltetés szerint a robbantó­lyukba helyezve nagy nyomással, in­­jekciószerűen vizet sajtolnak vele a szénfalba és a szénrésekbe, repedések­be hatoló víz lényegesen kevesebb szén­por keletkezése mellett hatékonyabbá teszi a robbantást. ■■■■■■if HÖVI­DEN Kétmillió pár cipőt szállít az idén a Szovjetunióba a Szombathelyi Cipő­gyár. A Diósgyőri Gépgyár szovjet rende­lésre DSO—40,-es típusú összecsapó­gépet készít. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. am. Postacím: 1397 Budapest* Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1—3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 74-3102/3-01 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008 ...........-----.........................­ ... _________

Next