Világgazdaság, 1974. február (6. évfolyam, 22/1272-41/1291. szám)
1974-02-01 / 22. (1272.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASÁG economics A mostani ötéves terv első három évében figyelemre méltóan emelkedett Románia gazdasága, tovább korszerűsödött az anyagi termelés struktúrája, jobban kihasználják a népgazdaság erőforrásait, nőtt a társadalmi termelés hatékonysága, szélesedett az ország részvétele a nemzetközi munkamegosztásban és a világ gazdasági vérkeringésében. A társadalmi termelés fejlődésének eredményeként javult az egész nép életszínvonala. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy az ötéves terv első három évében a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedése (11,3 százalék) 47 százalékkal haladja meg az előző tervidőszak átlagos évi növekedési ütemét. Ha figyelembe vesszük az 1974. évre tervezett növekedést, akkor a különbség 60 százalék. Növekedés az előző év százalékában: Mindez Romániát a világ leggyorsabban fejlődő országok közé sorolja. Amíg 1971-ben sok kapitalista ország fejlődése csak lassú volt vagy stagnált, Románia nemzeti jövedelme és ipari termelése 1971—1972-ben több mint kétszer olyan gyorsan növekedett, mint a Nemzetköz Valuta Alaphoz tartozó iparosodott országok anyagi termelésének évi átlagos növekedési üteme. Az iparosítás eredményeként menynyiségi változások történtek a társadalmi termelés összetételében is. Az ipar részvétele a nemzeti jövedelem megtermelésében 1974-ben az 1970. évi 58,4 százalékkal szemben 68 százalékot fog kitenni. Az ötéves terv első három A VILÁGSAJTÓBÓL Gyorsan fejlődik a román népgazdaság Az ipar fejlődött a leglendületesebben. Ha az 1973. évi előzetes és az 1974. évre tervezett adatokból indulunk ki, az 1971—74. évek növekedési átlaga 13,7 százalék. Az ipart nagymértékben fellendíti a népgazdaság más ágazatait is. Hozzájárul a nemzeti jövedelem emelkedéséhez, a termelés és a fogyasztás szükségleteinek a kielégítéséhez, amás országokkal történő kooperáció és a kereskedelmi kapcsolatok szélesítéséhez. Ezt a tényt bizonyítja, hogy az 1973. évben létrehozott termék több az egész 1956—60-as ötéves terv időszakában termelt mennyiségnél, s egyebek között kétharmadával több gépet és berendezést állítottak elő. A gazdasági növekedés még szembetűnőbb, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az összehasonlítási alapul szolgáló 1970. év eredményei sokkal jobbak voltak, mint amilyeneket az előző években tapasztaltak. Például az ipari termelés 1 százalékos növekedésének az abszolút értéke az 1965. évi 1,7 milliárd lejről 1970-ben 3,0 milliárd lejre nőtt, míg 1973-ban 3,7 milliárd a megfelelő érték és a tervek szerint 1974-ben 4,3 milliárdot fog elérni. Az egyes termékek esetében az 1 százalékos növekedés abszolút értéke a következőképpen alakul: évében az iparban és más nem mezőgazdasági területen dolgozók száma 645 ezerrel gyarapodott. Ezen a területen a dolgozók aránya az 1970. évi 50,9 százalékról 1973-ban 56,8 százalékra nőtt, és 1974-ben előreláthatólag 59 százalékra emelkedik. Az ipar egyre nagyobb mértékben járul hozzá a mezőgazdaság anyagitechnikai bázisának a korszerűsítéséhez. Ezt tükrözi az a tény, hogy a mezőgazdasági termelés növekedési üteme közeledik az ipar fejlődési üteméhez. Nőtt a népgazdaság más ágazatainak, így az építőipar, a szállítás, a bel- és a külkereskedelem fejlődési üteme is. (1973. évi 52. szám.) 1971 1972 1973* A foglalkoztatottak száma 105,0 104,7 103,0 Nemzeti jövedelem 113,0 110,0 112,0 Ipari össztermelés 112,0 111,7 115,0 Iezőgazd. össztermelés 119,0 109,0— Beruházások 110,0 110,3— Külkereskedelem 110,0 114,0 121,0 Ipari termelékenység 105,0 107,1 109,6 * Előzetes adat 1965/1960 Elektromos energia 76,7 Szén 82,8 Acél 18,2 Műtrágya 710 Kötöttáru 132 1970/1965 1974/1970 180,0 351,0 millió kWh 125,0 236,0 ezer tonna 33,1 65,2 ezer tonna 3430 8949 tonna 776 1396 ezer db í The ■' , Economist A. Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete, az OECD novemberben még átlagosan 4 százalékos gazdasági növekedést jövendölt erre az évre tagjainak, a húsz legfontosabb iparosodott tőkésországnak. Nemrégiben mérsékelte előrejelzését, éspedig 2,5 százalékra. A szervezet feltételezi, hogy az olajárak emelése 1,5 százalékot „lemetsz” a növekedési ütemből és 3,4 százalékkal előre lendíti az inflációt. Az inflációs pangás, az úm. stagfláció még komolyabb következményekkel járhat, ha az egyes országok külön-külön kísérelik megoltalmazni fizetési mérlegüket. A „semmibe” vezető versenyfutásban Franciaország jár az élen. Giscard d’Estaing még a frank lebegtetésének bejelentése előtt úgy nyilatkozott, hogy jövő év végére ismét aktívummal zárulhat az ország kereskedelmi mérlege. A folyó tételek mérlege így is évi 1 milliárd dollár hiányt mutathat fel 1975-ben, de 2,5 milliárddal javulhat az idei szinthez képest. Ha Giscard jó jósnak bizonyul, a fejleményeknek a többi OECD-ország lesz kárvallottja, és az 1974-re várt 18—21 milliárd dollárnyi együttes deficitjük további 2,5 milliárddal növekszik. Szerencsére előrejelzésében tévedhet. A rugalmas francia gazdaság különben még mindig elérheti a 4—4,5 százalékos reálnövekedést. Novemberben iparának termelése 8 százalékkal Becslések a tőkésországok gazdasági növekedéséről haladta meg a múlt évi szintet, és a nemzeti össztermék, változatlan áron számítva, 6 százalékkal növekedett. Amerika a másik ország, amelyik az OECD-átlagnál sokkal jobb teljesítményre képes. A termelés az év első felében valószínűleg hanyatlik, de a második félévben ismét visszanyerheti a korábbi évek lendületét. A jegybank szerepét betöltő Federal Reserve most hajlik a hitelpolitika lazítására, s ebben a költségvetés expanzív irányzata is segíteni fog. Az Egyesült Államokat ennek ellenére idén a munkanélküliség növekedése és 8,9 százalékos, amerikai mércével tekintve szokatlanul gyors ütemű infláció fenyegeti. Az OECD „sereghajtói” közé most már Japánt, Angliát és az NSZK-t lehet sorolni. Japánban kezdenek elbizonytalanodni, hogy a jen lefelé lebegtetése és a külföldi segélyek lefaragása valóban leapasztja-e a fizetési mérleg deficitjét. A nyugatnémetek korrigálták az 1974-re jelzett zéró növekedést, de a gazdaságügyi minisztérium mersze így is alig 1—2 százalékos fejlődési ütemre terjedt. Bonn minden reménye az expanzió „örök motorjában”, az exportban van, amelynek 4 százalékos emelkedésétől várják a fő lendítő erőt. A hazai fogyasztás csak lassan növekszik. A munkanélküliség már 1973 végén 2,2 százalékos volt, kétszerese az utóbbi évekének. (1974. január 25.) Repiilion a SWISSAIR DC-9 JET gépeivel A TRIPOLI NEMZETKÖZI VÁSÁRRA (1974. március 1-20.) KEDDEN ÉS CSÜTÖRTÖKÖN KÖZVETLEN CSATLAKOZÁS ind. Budapest 09.15 ind. Tripoli 16.20 érk.Zürich 10.45 érk. Zürich 18.00 ind.Zürich 12.10 ind. Zürich 19.25 érk.Tripoli 15.45 érk. Budapest 20.50 SVÁJCI LÉGITÁRSASÁG 1052 Budapest, Kristóf tér 7—8. Telefon: 381-104, 381-540. A METRIMPEX 1974. évi tervei Az 1974. évi exportterv összeállításánál a METRIMPEX 4,5 százalékos forgalomemelkedéssel számol a szocialista relációban. Exportjuk a tőkésországokba növekedhet 20 százalékkal is. Az elmúlt évi 1,4 milliárd devizaforintos összforgalom a vállalat fennállása óta a legnagyobb, és 15 százalékkal szárnyalta túl az előző évit. A két alapvető célt sikerült megvalósítani: növelni a kivitelt a tőkés piacokra, és a lehetőségekhez mérten többet vásárolni a szocialista országokból. Az elképzelések valóra váltak, hiszen az eladások a tőkésországokba megduplázódtak, a szocialista államokból a behozatal pedig 33 százalékkal haladta meg az 1972. évit. A korábbi évek forgalomnövekedése azt mutatja, hogy ebben az évben is reális a szocialista export 4,5 százalékos növelése. A magyar műszeripar termékei keresettek a szocialista országokban. A METRIMPEX 1973-ban 100 millió devizaforinttal növelte szállításait az előző évhez képest. Az olaj- és gázipari beruházások, illetve az ahhoz szükséges automatikai, híradástechnikai berendezések és a kereslet a komplett laboratóriumok iránt növeli a forgalmat. Ezeket a termékeket szakosodási megállapodások keretében szállítja a külkereskedelmi vállalat. De ma már jelentős — 50 millió devizaforint értékű — a szervezéstechnikai berendezések és nukleáris műszerek exportja. A szakosodási megállapodások szűk köre azonban nemcsak az 1976—80-as évekre szóló szerződések megkötését nehezíti. Az egyhelyben topogás egyik oka, hogy a külkereskedelem az importra nem tud garanciát vállalni, mert ez már kívül esik hatáskörén. A magyar műszerpiac közismerten nyitott, s a „szabad verseny” nem a szocialista országok szállítóinak kedvez. Nem látok az sem, hogy a szocialista államok exportőrei nem törik magukat, hogy növeljék a forgalmat, s a magyar felhasználók is szívesebben vásárolnak a tőkésországból, hiszen a kínálat ilyen esetben „házhoz jön”. Mindezek ellenére csaknem 33 százalékkal növelte szocialista országokból származó vásárlásait 1973-ban a METRIMPEX, s ebben az évben is 10—15 százalékos növekedést tervez. A korábbi években a METRIMPEX tőkés exportjának értéke 15—20 millió devizaforint volt. Ez a szám a múlt évben megközelítette a 60 millió devizaforintot. A tőkés piacokon évek óta 10—15 millió devizaforint értékű laboratóriumi üvegárut helyeznek el, de az értékesítés bázisát ma már az oktatási berendezések szállítása jelenti. Mint ismeretes, Peruval 28 millió dollár értékű szerződést kötött a METRIMPEX, és befejezés előtt áll egy 10 millió dolláros brazíliai szerződés specifikálása is. Mivel az ilyen jellegű szerződések összetettségüknél fogva 3—4 éves átfutási idővel járnak, még ma meg kell kezdeni a tárgyalásokat, ha 1976-ban szerződni akarunk. Elképzelhető, hogy a már említett két országban is létrejönnek újabb üzletek, de a piackutatás körét nem ártana tágítani. Az eddigi szállítások bizonyítják a vállalatok érdekeltségét, de az újabb üzletek létrehozásához összehangoltabb ajánlati munka szükséges. A METRIMPEX-nél már kialakult a stratégiai terv — India, Pakisztán, Algéria és Egyiptom jön számításba —, de az elképzelések valóra váltása még távolinak látszik. E. P. Aláírták a magyar—szovjet belkereskedelmi megállapodást Csütörtökön Budapesten aláírták a magyar—szovjet belkereskedelmi választékcsere megállapodást E szerint 1974-ben a két ország belkereskedelmi forgalma eléri a 16 millió rubelt, ez csaknem 50 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. A jegyzőkönyvek végösszege szerint 1974-ben 40—40 millió rubel értékű fogyasztási cikk szerepel a magyar export, illetve import oldalon. Ez az érték a teljes magyar fogyasztásicikk-forgalomnak 12 százaléka, míg 88 százalék a klíringforgalom körébe tartozik. A hosszú lejáratú árucsere-forgalom viszonylag kötött, ugyanakkor egy-egy ország termelési struktúrája két-három év alatt jelentősen változik, s ez meghatározza szállítási készségét is. Mivel a fogyasztásicikik-piacon az igények is gyorsan változnak, az évenként megújuló megállapodások lehetőséget adnak a piacra kerülő új áruk cseréjére is. A belkereskedelmi választékcsere elő is készíti a hosszú lejáratú kereskedelmi szerződéseket, piackutató funkciót is betölt. A Szovjetunióból például először a választékcsere keretében vásároltunk optikai, fotócikkeket, órákat, s csak később kerültek ezek a termékek a hosszú lejáratú árulistákra. A magyar—szovjet választékcserében a legnagyobb tétel a húsáruk kölcsönös szállítása. Magyarország 5 millió rubel értékben sertéshúst vásárol, s helyette baromfit szállít hasonló értékben. A magyar import többi tétele között jelentős az a 40 ezer négyzetméter gyapjúszőnyeg, amit 280 ezer rubelért vásárolunk, a 32 ezer darab kerékpár, a 6000 darab moped, az 1600 tonna fagyasztott hal és a 100 ezer étkészlet garnitúra. Ezenkívül kötöttárut, ébresztő-, és karórát, halkonzervet és pezsgőt hozunk be a Szovjetunióból. A magyar exportoldalon 280 ezer rubelért cipő, 180 ezer rubelért selyemszövet, 600 ezer rubelért bor szerepel. De szállítunk a Szovjetunióba cigarettát és kozmetikai cikkeket is. Az árucsere-forgalom bővíthető, ha az Észt, Lett és Orosz Föderatív Köztársaság mellett a többi köztársaság árukínálata is helyet kap a szovjet exportlistán. Magyar piackutató delegáció utazik az év tavaszán több köztársaságba. Elképzelhető, hogy ennek nyomán újabb árucikkekkel bővül a választékcsere-megállapodás. Magyarország például fagylaltot szeretne vásárolni, (1972- ben 350 tonna érkezett). A magyar igény 600 tonna, de erről idén megállapodás nem született. E. P. Magyar Kereskedelmi Kamara iiiVs^yniiiniiniiiiniiiiiiiuriiiiiiMiiliiiiiHiiuiiuimiitHiiiiiniiiiiiiuuiimiiiiimiiiiiiiimit A fuvarozási okmányról A VILÁGGAZDASÁG hasábjain már több alkalommal írtunk arról, hogy az árufuvarozás terén bevezetett korszerű eszközök — mint például a konténerek — szükségessé tesznek egy új, átfogó okmányt. A külkereskedelemben a forgalom állandó növekedése és a kapcsolatok földrajzi terjedése miatt, ha hagyományos fuvareszközökkel szállítják is az árut, gyakran előfordul, hogy több fuvarozási módot kell igénybe venni, míg az áru eljut az eladótól a vevőig. Ebben az esetben jelenleg annyi fuvarokmányt kell kiállítani, ahány fuvarozási módot (vonat, tehergépkocsi, hajó, repülő), alkalmaznak. Néhány évvel ezelőtt a nemzetközi gazdasági szervezetekben olyan kezdeményezés történt, amelynek eredményeként elkészítették a szállítmányozói Bill of Loading tervezetét. A FIATA (International Federation of Forwarding Agents Association) által 1971-ben javasolt új okmány lehetővé tette volna, hogy a szállítmányozó — kombinált fuvarozás esetén — átvállalja az egyes fuvarozók felelősségét az egész útvonalon, és az új okmány az árut megtestesítő okmány lett volna. Az új okmány az árutulajdonosnak nagyobb biztonságot adott volna abban az esetben, ha nem lehet egyértelműen megállapítani, melyik fuvarozó felelős az árut ért kárért, vagy a késedelmes továbbításért. Az új okmány természetesen tükrözte volna a szállítmányozók egyre nagyobb szerepét a „háztól-házig” történő ■ árutovábbítások megszervezésénél, továbbá jelentette volna a FOB és CIF paritások jelentőségének de facto tapasztalható csökkenésének de jure való elismerését. Az új okmány létrehozásához, illetve nemzetközi elfogadásához egy új nemzetközi kereskedelmi egyezményre lett volna szükség. (A TCM — Transport Combiné des Marchandises — egyezményre.) Ez azonban mind a mai napig nem jött létre,annak ellenére, hogy a kérdéssel több nemzetközi gazdasági szervezet jelenleg is foglalkozik (például UNCTAD). A Kamara, amely a FIATA javaslatát kezdettől fogva támogatta, 1972- benmegbízta egyik munkabizottságát a kombinált fuvarozással kapcsolatos egységes nemzetközi előírások megfogalmazásával. A munka egy év alatt elkészült, és 1973 decemberében a „Régies uniformes pour un document de Transport Combine (Uniform rules for a combined transport document”) címmel kétnyelvű kiadványban megjelent. A szabályozás tartalmazza azokat a szükséges minimális feltételeket, illetve előírásokat, amelyeket alkalmazni kell egy elfogadható kombinált fuvarozási okmány elkészítésénél. Jogi hatásuk az előírásoknak természetesen csak akkor van, ha a magánszerződésekben belefoglalják azokat. A Kamara egységes előírásai szerint kötött kombinált fuvarozási szerződések alapján tehát új kombinált fuvarozási okmányt bocsáthat ki a kombinált fuvarozási vállalkozó. Ez az okmány a kikötések szerint lehet árut mentesítő , okmány vagy nem. Az egységes előírások legnagyobb előnye, hogy utat szab olyan esetben, amikor az árut ért károsodással kapcsolatban egyik fuvarozó felelőssége sem állapítható meg egyértelműen. A MKK Kereskedelemtechnikai Osztálya gondoskodik az új egységes előírások sokszorosításáról, illetve lefordításáról és szétküldi azt a tagvállalatoknak. Dr. Kónya Balázs 1974. FEBRUÁR 1.3 Hatvanmillió dolláros baromfiexport A Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztje a TERIMPEX útján mintegy 25—30 országba exportálta a múlt évben termékeit (szárnyas állatokat, házinyulat, fiatal galambot, májat, tojást, tollat stb.). A tőkésországokba jutó szállítások értékeelérte a 60 millió dollárt, s a legnagyobb vevők közé az NSZK, Olaszország, Svájc, Franciaország és Japán tartozott. A tröszt vezetői alapos piackutatást kezdeményeznek, mert véleményük szerint jó eladási lehetőség kínálkozik a skandináv országok piacain, a közel-keleti országokban, Singapore-ban, Hongkongban és Angliában is. A szocialista országok közül a legnagyobb vevő a Szovjetunió, majd az NDK, Csehszlovákia és kisebb mértékben Albánia is. Ezekbe az államokba a múlt esztendőben 25 millió rubel értékű árut küldtek. A tröszt vállalatainál gondot okoz, hogy hiányzik a megfelelő csomagolóanyag. Hogy versenyképességüket megőrizzék, kénytelenek a csomagolóanyagok elég jelentős részét importból beszerezni. Szellemi export Az utóbbi hetekben a TESCO két jelentős üzletet készített elő, illetve írt alá. Nigériában vízkutatási tanulmányt készítenek. A VÍZITERV a francia Degremont céggel együtt olyan vízrendszert épít ki, amelynek segítségével Sokoto város napi 15 millió gallon vízhez juthat. (1 gallon = 4,5 liter). A munkát sürgőssé teszi, hogy Észak felől a sivatag egyre lejjebb húzódik. A terveket készítő VÍZITERV (francia cég a kivitelező) a tanulmány révén csaknem 1 millió dollár bevételhez jut. Az elmúlt napokban a TESCO szerződést kötött a görög mezőgazdasági minisztériummal. Eszerint az ÉLTERV 1974—75 folyamán hat darab vágóhíd tervét készíti el a megrendelőnek. A szerződés értéke 200 ezer dollár. Elképzelhető, hogy a vágóhídi berendezéseket is a magyar külkereskedelem fogja szállítani. Dán berendezés Pápán A Veszprém megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pápai üzemében a Titán elnevezésű dán zsírolvasztó berendezés segítségével új technológia szerint olvasztják már a zsírt. A berendezés a zsírszalonnát darálás után gőzzel keveri, és száz Celsius fok alatti hőmérsékleten olvad ki a zsír a meglazult szövetekből. Így a zsír jobb minőségű lesz, mint korábban, és elveszti a sütés utáni pörkölt ízt. Az olvasztás után visszamaradó húsmaradványok pedig mint értékes alapanyagok felhasználhatók az üzem különböző húskészítményeihez. Olaj- és bányatömlők külföldre Tudósítónktól: A Taurus Gumigyár szegedi üzeméből a múlt évben 2 millió dollár értékű árut szállítottak külföldre, vagyis az előző évi kétszeresét. Egyre jelentősebb helyet kap az exportban speciális termékük, az olajbányászati mélyfúró tömlő. Ezt acélhuzallal erősítve gyártják, így több száz atmoszféra nyomást képes elviselni, s ellenáll az olaj gumioldó hatásának is. Ebben az évben hasonló műszaki megoldásokkal gyártanak már tengeri olajszállító tömlőket is, külföldi vevőknek. Ezek a tömlők a víz felszínén lebegve egyformán elviselik a bennük vezetett olaj és a külső tengervíz roncsoló hatását. Jól alkalmazhatók a tengerparti fúrótornyoknál, tartályhajóknál, vagy a parti gyűjtőállomások között olajszállításra. Az idén exportjukban fontos helyet kap legújabb gyártmányuk, az eddig még nem alkalmazott szénbányászati tömlő. Rendeltetés szerint a robbantólyukba helyezve nagy nyomással, injekciószerűen vizet sajtolnak vele a szénfalba és a szénrésekbe, repedésekbe hatoló víz lényegesen kevesebb szénpor keletkezése mellett hatékonyabbá teszi a robbantást. ■■■■■■if HÖVIDEN Kétmillió pár cipőt szállít az idén a Szovjetunióba a Szombathelyi Cipőgyár. A Diósgyőri Gépgyár szovjet rendelésre DSO—40,-es típusú összecsapógépet készít. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször 4 oldalon, pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság elnöke: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. am. Postacím: 1397 Budapest* Pf. 534. Telefon: 183-860 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1—3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Magyar Posta 74-3102/3-01 Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008 ...........-----......................... ... _________