Világgazdaság, 1974. március (6. évfolyam, 42/1292-63/1313. szám)
1974-03-27 / 60. (1310.) szám
2 1974. MÁRCIUS 27. CHILE ÉS A PÁRIZSI KLUB MEGÁLLAPODÁSA A chilei junta és a Párizsi Klub 12 országa megállapodott a latin-amerikai ország esedékes adósságainak törlesztési feltételeiről. Tavaly és az idén 750 millió dollárt kellett volna Chilének visszafizetnie. A megállapodás szerint ennek az összegnek 20 százalékát a következő három évben a következő megoszlásban törlesztheti: 1974-ben és 1975- ben 5,5 százalékot, 1976-ban pedig 10 százalékot. A fennmaradó 80 százalékot 1977 januárjától kezdődően 14 féléves részletben fizetheti vissza. Az 1975-ben esedékes 300 millió dollár törlesztésével kapcsolatban a Párizsi Klub tagjai nem hoztak határozatot, ennek kérdését a chilei gazdaság fejlődésétől teszik függővé. A Párizsi Klub tagjain kívül a Nemzetközi Valuta Alap és az Amerikaközi Fejlesztési Bank, valamint az OECD képviseltette magát a tanácskozáson. A hitelező országok közül Belgium, Hollandia, Svájc és Svédország — mint arról már korábban beszámoltunk —, a törlesztések átütemezését a chilei belpolitikai helyzet konszolidálódásától akarta függővé tenni, e négy ország kölcsönei azonban nem túl jelentősek a nagy hitelezőkéhez (például az Egyesült Államok) képest. A chilei kormány fokozatosan feloldja az import valamennyi korlátozását, illetve 10—20 százalékkal csökkenti az importvámokat — jelentette be tegnap Leniz, a junta gazdasági minisztere. Az intézkedések célja megelőzni az ellenőrizhetetlen áremelkedéseket. Az inflációs spirál (január—februárban) tovább emelkedett. A megélhetési költségek januárban 14,1 százalékkal, februárban 24,5 százalékkal mentek feljebb. A két hónap áremelkedésének kumulatív hatását Chilében 42,1 százalékra teszik. A tavalyi infláció mértékéről Santiagóban azt jelentik, hogy elérte az 508 százalékot, nemzetközi gazdasági szervezetek becslése szerint viszont túlhaladta a 700 százalékot is. (Reuter, AP—DJ) _______________ • A nyugatnémet kartellhivatal figyelmeztette a Volkswagen, a Ford és az Opel autógyárakat, ne használják ki uralkodó helyzetüket a piacon. A három cég nemrégiben emelte fel gépkocsijainak árait. A kartellhivatal tartózkodó árpolitikát ajánlott, s óvott a további áremelkedésektől. • Lengyelország és az NSZK képviselői Bonnban parafálták a két ország közötti légiközlekedési megállapodást. Elhatározták, hogy a Varsó—Köln— Bonn útvonalon új járatot létesítenek. • A japán közlekedési alkalmazottak 12—48 órás sztrájkot tartottak. Harmincszázalékos béremelést követelnek, s a szegény családoknak egyszeri, 30 000 jen összegű készpénzjuttatást, valamint az állami alkalmazottaknak sztrájkhoz való jogot követelve. A szakszervezeti vezetők 72 órás általános sztrájkot helyeztek kilátásba, ha kívánságaiknak nem tesznek eleget. 49 Jugoremedija néven jugoszláv-nyugatnémet közös vállalatot alapítanak — közölte a Hoechst AG. Ebben a Servo Mihalj jugoszláv ipari és mezőgazdasági kombinát 51 százalékkal, a belgrádi Jugodemija 11 százalékkal és a nyugatnémet Hoechst 38 százalékkal részesedik. Az új létesítményben Hoechst-eljárással gyártanak gyógyszereket. • A közös piaci bizottság felhívta kilenc tagállamát, támogassák a 12 mérföldes területi vizek tervét a júniusi caracasi tengerjogi konferencián. Ezen a határon belül a part menti ország teljes szuverenitással ellenőrizhetné a hajózást és a halászatot. Ehhez csatlakozna egy 200 mérföldes zóna, ahol a part menti ország bizonyos jogokkal rendelkezne, például megakadályozhatná a rablógazdálkodást. 49 A SNAM Progetti Dél-Amerika legnagyobb olajfinomítóját építi Brazíliában, Sao Paulo államban. A SNAM Progetti, az olasz állami olajvállalat (ENI) műszaki részlege, korábban már két finomítót létesített Brazíliában. Az új létesítmény kapacitása évi 10 millió tonna lesz. • Az NDK nagyvárosaiban lassanként (zömében Magyarországról importált) autóbuszokkal helyettesítik a trolibuszokat. Berlinben tavaly szüntették meg az utolsó trolibuszjáratot, Lipcsében pedig a tervek szerint 1975-ben követik e példát. A berlini trolik helyét Ikarusz-autóbuszok vették át. • Szadat egyiptomi elnök elfogadta az Európa Tanács meghívását, hogy részt vegyen annak szeptemberi közgyűlésén. Golda Meir izraeli miniszterelnök részvételét akarja a strasbourgi iroda ellensúlyozni így. Szadat lesz az első egyiptomi államfő, aki 1953 júniusa óta Franciaországba látogat. • A nyugatnémet Gutehoffnungshütte Sterkrade és az AEG Telefunken 23 bányagép szállítására kapott megrendelést a Kínai Népköztársaságtól. A 20 millió márka értékű berendezések mechanikai részeit a GHH, elektromos berendezéseit pedig az AEG szállítja. • Olaszországban februárban újabb 1,7 százalékkal növekedtek a létfenntartási költségek. A bérből és fizetésből élők átlagfogyasztását alapul vevő statisztikai kimutatás szerint ez az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest 13,2 százalékos áremelkedést jelent. A termelői árak az elmúlt évben 25,4 százalékkal emelkedtek. A pakisztáni kormány 10 dollárban rögzítette marndonként (80 libra) a legjobb minőségű nyersgyapot beszerzési árát, és egyben felkérte az állami kézben levő gyapotkülkereskedelmi vállalatot, hogy ennél kevesebbet ne fizessen a termelőknek. • Argentínában eltörölték a napraforgóolaj és az abból készült termékek 20 százalékos exportilletékét, mert a meglevő készletek fedezni képesek mind a belföldi, mind a külföldi keresletet. • Lengyelország az idén 40 millió tonna kőszenet szándékszik exportálni a tavalyi 35 millió tonnával szemben. A Slowo Powszechne című lap szerint a többletet tőkésországok piacaira szánják. Androsch az inflációellenes harcról Az osztrák kormány továbbra is elsőbbséget biztosít gazdaságpolitikájában az inflációellenes harcnak — hangsúlyozta Androsch pénzügyminiszter sajtókonferenciáján, amelyet abból az alkalomból tartott, hogy 900 millió schillinges államkölcsönt bocsátottak ki. A kabinet kiáll azok mellett az egyezmények mellett, amelyeket a szociális partnerekkel (szakszervezetek, vállalkozók) kötöttek az infláció megfékezése érdekében. Androsch hozzáfűzte, hogy a nyersolaj drágulása tetemes többletkiadással terheli meg az osztrák importszámlát, s ez a plusz összeg a bruttó nemzeti termék 0,25 százalékával egyenlő. A tavalyi 7 százalékos felértékelődés pozitív következményekkel járt — folytatta —, a fogyasztói árak emelkedése a schilling pozíciójának javulása nélkül 2 százalékkal nagyobb lett volna. (Reuter) Belgiumban emelik az olajtermékek árát A belga kormány hétfő esti ülésén engedélyezte az olajtermékek árának emelkedését, remélve, hogy ezzel véget vet az olajvállalatok bojkottmozgalmának. A Belgiumban működő olajcégek a közelmúltban leállították az importot és a piaci kiszállítást, mert az olajtermékek rögzített ára mellett tevékenységük nem volt nyereséges. Megfigyelők rámutatnak, hogy a kormány által engedélyezett emelés csak körülbelül 60 százaléka a vállalatok által követelt drágításnak, mégis valószínűnek tartják, hogy ezzel sikerült Belgiumban elejét venni egy súlyosabb energiaválságnak. (DPA, AP—DJ) Szaúdi felajánlás az ENSZ Világélelmezési Programjának Szaúd-Arábia 50 millió dollár készpénzt ajánlott fel az ENSZ Világélelmezési Programjának az 1975—76-os élelmiszersegélyezési tervekre. Fejszál király személyesen tájékoztatta a döntésről az ENSZ képviselőjét. A Közel- Kelet legnagyobb olajtermelője ezzel a legnagyobb készpénzösszeget ajánlotta fel a program számára, a legtöbbet az USA bocsátja a szervezet rendelkezésére, de 140 millió dolláros hozzájárulásából csak 3 millió a készpénz, a többi nyersanyag, és a szállítási költségekhez való hozzájárulás. Az ENSZ Világélelmezési Programja 1975—76-ban 440 millió dollárral akarja megsegíteni a leginkább arra szoruló országokat, részben nyersanyaggal, részben készpénzzel és részben szolgáltatással. Eddig 311 millió dollár felajánás érkezett 49 országból. Az USA és Szaúd-Arábia után a legnagyobb hozzájárulást az NSZK és Svédország (18—18 millió dollár) tette. (Reuter, AP—DJ) Román—ghanai kereskedelmi megállapodás Ghana és Románia képviselői aláírták a két ország új kereskedelmi jegyzőkönyvét. A nyugat-afrikai ország hírügynöksége szerint Ghana kakaóbabot, kávét, fát és faipari termékeket szállít Romániának mezőgazdasági gépekért, vegyszerekért, teherautókért és autógumikért, valamint papíripari termékekért cserébe. A két ország legutóbb 1966-ban kötött kereskedelmi egyezményt. (Reuter) Az Arab Liga külügyminisztereinek értekezlete Tuniszban megkezdődött az Arab Liga külügyminisztereinek értekezlete, amelyen megvitatják az arab országok által követendő politika kérdését, és meghatározzák a tervezett csúcsértekezlet időpontját. Mint ismeretes, az arab világon belül kialakult feszültségek — elsősorban Egyiptom és Líbia nézeteltérése — miatt az áprilisra tervezett csúcsértekezletet elhalasztották, valószínűleg koraősszel tartják meg. Tunézia külügyminisztere megnyitó beszédében elengedhetetlennek minősítette, hogy az arab és az európai államok között folytatódjék a dialógus, tekintettel a közel-keleti térség gazdasági fejlesztésével és biztonságával összefüggő érdekekre. (Reuter) IllllllllllllilllllMlilMllllllllllllllllllMlllllllllilwllilllilliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiBiiiiiiiiBiiMililli KELET—NYUGAT Irányelvek Bulgáriában a kooperációk kötésére Bulgáriában a tudományos, műszakifejlesztési és oktatási állami bizottság most dolgozza ki a tőkésországokkal kötendő kooperációs megállapodások új irányelveit. Ezek — írja az Eastern Europe Report — a különböző kooperációk bizonyos mértékű tartalmi és koncepcióbeli hasonlóságát hivatottak biztosítani. Fő céljuk továbbra is az olyan megállapodások számának növelése, amelyek révén fejlett technológia érkezik az országba. Ezt a törekvést szolgálták azok a közelmúltban hozott intézkedések, amelyek során számos gazdasági intézmény, így például a kereskedelmi és ipari kamara külön részleget állított fel a kooperációk elősegítésére. Valamennyi ilyen jellegű megállapodást az állami bizottság ellenőrzi, létrehozásukban is döntő szava van, a tárgyalásokat azonban az egyes vállalatok és az illetékes minisztérium képviselői folytatják. Az aláírás is a vállalat részéről történik, de a megállapodást előzőleg jóvá kell hagynia a külkereskedelmi minisztériumnak, amely e célból a közelmúltban ipari együttműködési osztályt állított fel. A bolgár hatóságok hosszú távra szóló kooperációk kötését szorgalmazzák, a megkívánt minimális időszak öt év. Természetesen rendkívüli esetben, ha sürgősen szükség van egy adott technológiára, eltekintenek ettől a követelésüktől, s két-három évre is kötnek megállapodást. A kooperációs egyezményért a teljes felelősséget a bolgár vállalat igazgatója, mint „természetes személy” viseli, s nem pedig a vállalat, mint „jogi személy”. A megkülönböztetés igen fontos, mert az utóbbi időben gyakran előfordult, hogy hiányosságok esetén egyes vállalatvezetőket felelősségre vontak. A nyugati fél garanciát kérhet a bolgár külkereskedelmi banktól az általa szállított berendezések és alapanyagok visszatérítésére. A pénzintézet ezt megadja, ha a bolgár, partner ehhez hozzájárul. Ami a döntőbíráskodást illeti, jellemző, hogy a vitáknak csak mindössze 15 százalékát utalják bolgár döntőbíróság elé. A lehetőség itt is hármas: a vitát a bolgár jogszabályok, a tőkés cég országainak jogszabályai, vagy egy harmadik állam rendelkezései alapján döntik el. Az állami bizottság által kidolgozás alatt levő irányelvek pótlólagos adó- és egyéb kedvezményeket helyeznek kilátásba azoknak a bolgár cégeknek, amelyek kooperációs megállapodást kötnek a külföldi vállalatokkal. Ezek száma egyébként tavaly 50 körül mozgott. Az utóbbi időben viszont egyre kevesebb új megállapodás született. Nyilvánvalóan ebből indult ki a Novo Vreme, a BKP folyóirata, amikor azt vizsgálta, miért születik egyre kevesebb új kooperáció. A lap bírálta a nyugati vállalatokat, mert ezek új és túlzott követelésekkel lépnek fel. Ezek között a tőkeérdekeltségre való törekvést, valamint a profitnak konvertibilis valutában történő átutalását emeli ki a cikk, mint „nyilvánvalóan elfogadhatatlan feltételeket, amelyek nem járulhatnak hozzá a hosszú lejáratú együttműködés kölcsönösen előnyös kialakításához”. A Bulgária szempontjából megfelelő megállapodás mintáját a folyóirat a következőképpen vázolta: a tőkés cég szállítja a gyárat, segít a bolgároknak a szükséges gyári berendezés 30 százalékának belföldi előállításához és az új gyár termékeinek egy részét visszavásárolja. További lépcsőként a tőkésország piacán és harmadik országokban közös értékesítési vállalatot állíthatnak fel. A létrejött 50 kooperáció nem szolgálta úgy a bolgár exportot, mint korábban remélték. A Novo Vreme kiemelte, hogy a kivitelnek mindössze 2,3 százaléka alapszik ezeken a megállapodásokon. Szovjet kiállítás A Kurszk melletti vas- és acélmű közös felépítéséről létrejött megállapodás után alig 24 órával az eddigi legjelentősebb szovjet kereskedelmi és ipari kiállítás nyitotta meg kapuit Düsseldorfban. A két hétig nyitvatartó kiállításon 8 ezernél több terméket mutatnak be a Szovjetunió külkereskedelmi vállalatai. A kiállítás — írja a Reuter-iroda — a nyugatnémet piacra irányuló szovjet export-offenzíva része, amely elősegítheti a két ország kereskedelmének kiegyenlítődését. Az NSZK jelenleg a Szovjetunió legnagyobb tőkés kereskedelmi partnere, tavaly 3,1 milliárd márka összegben exportált a szovjet piacra, ahonnan nem egészen 2 milliárd márkáért importált. A két ország árucsere-forgalma tavaly 40 százalékkal nőtt és, mint a megnyitó ünnepségen Novikov miniszterelnök-helyettes kijelentette, a gazdasági együttműködés jelenlegi szintje semmi esetre sem jelenti, hogy le kellene állni a további növelésével. A nyugatnémet televíziónak elmondotta, hogy a kurszki Düsseldorfban vas- és acélipari kombinát építésénél szükségtelenné vált nyugatnémet hitel felvétele. „Elhatároztuk, hogy leegyszerűsítjük a dolgokat és megállapodunk abban, hogy a megrendelt munkát készpénzben fizetjük.” A Kölner Stadt Anzeiger tudni véli, hogy a nyugatnémet konzorcium amerikai vállalatok orra előtt szerezte meg a 2,5 milliárd márkás üzletet. A lapnak adott interjújában Friderichs gazdaságügyi miniszter elmondta, hogy az NSZK szeretne egy másik megállapodást is kötni a Szovjetunióval, amelynek keretében szovjet közvetítéssel kaphatnának földgázt Iránból is. Az NSZK évente 36 milliárd köbméter fölgázt fogyaszt, és a nyersanyagellátást jelentősen megkönnyítené, ha Iránból 10 milliárd köbmétert kaphatna a jövőben. Ehhez vagy a szovjet területen át kellene építeni földgázvezetéket, vagy a Szovjetunió átvenné az iráni földgázt és nyugati területeiről — a már megépült vezetékeken keresztül — szovjet földgázt juttatna el az NSZK-ba. VILÁGGAZDASÁG Amerikai cégek versengése szovjet megrendelésekért A Szovjetunió az Occidental Petroleum Corp. helyett a Kellogg amerikai vállalattal tárgyal a nyolc műtrágyagyár felépítéséről– írja a Business Week legutóbbi száma. Mint ismeretes, közel egy éve, hogy Hammer, az Occidental elnöke kijelentette, cége hozzájárul az 1,5 milliárd dolláros műtrágyakombinát felállításához. A kombinát építésére tett eredeti javaslatban az Occidental mellett a Bechtel Corp. szerepelt építési vállalkozóként, és ez a cég a Business Week értesülése szerint szintén kiszorult az ammóniumüzemek ügyletéből. Igaz, az Occidental változatlanul fontos résztvevője a moszkvai kereskedelmi központ felállításáról és a szibériai földgázmezők feltárásáról folyó tárgyalásoknak, a Bechtel pedig változatlanul aspiránsa egy 100 millió dolláros csővezeték építői posztjának. Az Occidental az eredeti javaslatának látszólag csak igen kis részét tudja megvalósítani a szovjet partnerekkel: érvényben van az a húszéves árucsereforgalmi megállapodás, amely szerint az Occidental évi 150—200 millió dollárért szállít foszfátot a Szovjetuniónak és részesedik az ammóniaüzemek nyugati piacokra szánt termeléséből. Az amerikai Export—Import Bank előzetesen ígéretet tett arra, hogy 180 millió dollárral hozzájárul az ammóniakombinát létrehozásához, de ez — mint ismeretes —, jelenleg függőben van. Egy másik 180 millió dolláros kölcsön is, amelyet a Bank of America vezette bankkonzorcium nyújtana, az Eximbank hitelezésétől függ. Beil tárgyalásai Ausztriában Beil, az NDK külgazdasági államtitkára ma négynapos látogatásra Bécsbe érkezik. Ausztriában tárgyalásokat folytat Staribacher kereskedelemügyi miniszterrel, Weselsky államtitkárral és Iglerrel, az osztrák gyáriparosok szövetségének elnökével. A bécsi kereskedelmi minisztérium hivatalos bejelentése szerint Beil találkozik az osztrák acélipar képviselőivel is Bécsben és Linzben. Emellett az NDK államtitkára és Staribacher március 29-én közös sajtókonferenciát tart. (APA) FRANCIA-VENEZUELAI OLAJÜGYLET TERVE Párizsi tiltakozás a washingtoni híresztelések ellen A párizsi külgyminisztérium közlése szerint Robert külügyminiszter április 24-én hivatalos látogatásra Japánba érkezik. Mint ismeretes, eredetileg Pompidou elnök is azt tervezte, hogy eleget tesz a japán meghívásnak, de ezt megbetegedése miatt lemondotta. Egyes feltevések szerint — írja az MTI tokiói tudósítója — a látogatás elhalasztása mögött inkább protokolláris okok húzódnak meg; a franciák szívesebben vennék, ha az elnököt nem a kormányfő, hanem a császár látná vendégül. Az ellentmondó találgatásoknak további tápot ad az a közlés, hogy Pompidou — ha a tervezettnél néhány héttel későbben is — hivatalos látogatást tesz az NSZK-ban. A francia kormány egyébként tegnap Washingtonban hivatalosan tiltakozott a híresztelések ellen (lásd március 26-i számunkat), hogy a franciák Szíriát az USA elleni embargó folytatására akarták rábírni. Az ez idő szerint Caracasban tartózkodó francia külügyminiszter kifejezésre juttatta, hogy országa szívesen kötne hosszú lejáratú megállapodást Venezuelával az Orinoco menti olajlelőhelyek feltárásáról. Szakértők szerint ez egyike a világ legnagyobb olajtartalékainak, s lényegében még teljesen feltáratlan. E lelőhelyek kiaknázása lehetővé tenné Venezuelának, hogy hosszabb ideig fenntartsa az adott kibocsátási szintet, ami az országot a világ harmadik legnagyobb olajexportőrévé teszi. E tartalékok kiaknázásáért amerikai cégek is versengenek. (Reuter, MTI) A rotációs papír drágulása Gazdasági válságban a Fleet Street London egyik leghíresebb utcája, a Fleet Street, az angol sajtó fellegvára, az utóbbi évek legsúlyosabb gazdasági válságát éli át. A válság szót nem most ejtik ki először: a második világháború óta jó néhány lapot megszüntettek, s már négy nagy jelentés foglalkozott az „ágazat” struktúrájának, szakemberellátottságának és igazgatásának hiányosságaival. A mostani azonban sokkal súlyosabb az eddigieknél. Anglia nyolc napilapjának és hét vasárnapi újságjának túlnyomó többsége, a mintegy 37 milliós példányszám ellenére, óriási veszteséggel dolgozik. Az év első három hónapjában veszteségük, becslés szerint, több mint 5,5 millió font sterling. Kivételt talán csupán a nagyon nagy példányszámú (több mint 4 milliós) Daily Mirror és az erős anyagi háttérrel bíró Financial Times képez. A válság oka — a hirdetési bevételek csökkenése és munkaügyi problémák mellett — elsősorban a rotációs papír drágulása — írja a Reuter hírmagyarázója. A két évvel ezelőtti tonnánkénti 75 font sterling helyett ma már 110 fontba kerül a rotációs papír, s az év végéig várhatóan 150 fontra emelkedik. A valaha legnagyobbak közé számító Beaverbrook konszern közölte, megszűnteti skóciai működését. E döntés három skóciai újság felszámolását és közel 2 ezer alkalmazott elbocsátását jelenti. Indokolásul felhozzák, hogy ha nem tennék e kényszerű lépést, sajtóbirodalmuk hat hónapon belül egészen összeomlana. Néhány hónappal ezelőtt még egészen más volt a helyzet: a hirdetések példátlan özöne óriási jövedelmet biztosított a lapoknak. Mikor azonban kezdte felütni fejét a rotációs papír hiánya, a lapok csökkentették az oldalszámot, s mind több hirdetőt utasítottak vissza. A rosszabbodó gazdasági helyzet is a hirdetések visszaesését hozta magával. A helyzet tehát majdnem egyik hónapról a másikra megváltozott, a jövedelemből veszteség lett. Az angol sajtó problémáinak részbeni megoldását a kormánytámogatás jelenthetné, viszont az érdekelt lapok többsége jobbára a konzervatív párt befolyása alatt áll. Nem valószínű, hogy idővel olcsóbb lenne a rotációs papír. A kanadai és a skandináv erdők sem kimeríthetetlenek, s emellett a papírgyárak mindinkább a drágább, nagyobb nyereséget biztosító papírfajták előállítására törekednek — írja a Financial Times. Az Angliában felhasznált rotációs papír kétharmadát a napilapok fogyasztják el. A következő 12 hónapban 50 millió fonttal többet fordítanak ennek beszerzésére, mint az előző évben. A költségek emelkedésében nem kis szerepet játszik a papír előállítóinál az olaj, a szén és az elektromosság ára, a lapkészítésnél pedig a szerkesztői és nyomdai bérköltség elkerülhetetlen emelkedése is. Technológiai tervező vállalat számítástechnikai részlegének vezetésére e területen dolgozó, nagy gyakorlattal rendelkező VEGYÉSZMÉRNÖKÖT vagy ALKALMAZOTT MATEMATIKUST KERES „Városközpontban 2491 "jeligére, a Felszabadulás téri hirdetőbe.