Világgazdaság, 1974. március (6. évfolyam, 42/1292-63/1313. szám)

1974-03-28 / 61. (1311.) szám

2 1974. MÁRCIUS 28. Nyugatnémet hengermű Vuhanban Kína üzletei nyugati országokkal Kína tegnap megállapodást kötött egy nyugatnémet konzorciummal — melyben részt vesz a Demag, a Schloe­­mann—Siemag, az AEG és mások — egy hideghengermű vásárlásáról. A be­rendezés értéke mintegy 200 millió dol­lár. Vuhanban, Közép-Kína ipari cent­rumában fogják felszerelni. A gyár a tervek szerint 1977-ben készül el és évi kapacitása egymillió tonna szalag­acél lesz. A nyugatnémet—kínai megállapodás a két ország közötti gazdasági kapcso­latokban eddig a legnagyobb értékű. Az üzlet terve először 1965-ben me­rült fel, s a mostani szerződést szintén hosszú — nyolc hónapos — alkudozás előzte meg. A utóbbi időben erőteljesen megélén­kültek Kína gazdasági kapcsolatai a nyugat-európai országokkal. Az elmúlt évben összesen 20 szerződést kötöttek 850 millió dollár értékben. Ebből Ang­lia 220 millióval (főleg bányagépekre és felszerelésekre), Franciaország 460, Hollandia 110 és Svédország 15 millió dollárral részesedik. Feltűnő, hogy a szerződések zöme az olajkitermeléssel és a vegyiparral kapcsolatos. Egyes hí­rek szerint Kína nyersolaj-kitermelése ugrásszerűen növekszik. Az AP—DJ je­lentése szerint 1973-ban 40 millió ton­nát termeltek, ami 29 százalékkal több, mint az azt megelőző évben. Christopher H. Phillips, az Ameri­kai—Kínai Kereskedelem Nemzeti Ta­nácsának elnöke, aki nemrégiben Kí­nában járt, kifejtette, hogy Kína ten­gerpart menti területein 20—25 milliárd tonnás olajtartalékok vannak. Kiter­melésükre az országnak szüksége van. Feltehetően ezzel magyarázható Kína érdeklődése és üzletkötései olajkiter­melő berendezések iránt. Ami viszont az amerikai—kínai ke­reskedelmet illeti, látványos fejlődés nem várható. Ugyan az elmúlt két és fél év során 5 millióról 750 millió dol­lárra nőtt a forgalom, de idén csak je­lentéktelen emelkedés várható. Ennek több oka van. Az egyik, hogy az ame­rikai export tizenegyszer több Kíná­ban, mint az onnan származó import, s ez hitelezési problémákat vet föl. To­vábbra is rendezetlen a — még a ko­reai háború idején — befagyasztott kí­nai követelések ügye, amit Kína erősen sérelmez. Ezzel együtt a legnagyobb kedvezmény elvét — akárcsak a szo­cialista országok — nem kapta meg. Japán irányába is tesz Kína kezde­ményező lépéseket. Jelentések szerint fel szeretné kelteni a kínai nyersanyag­­források iránt Tokió érdeklődését, illet­ve Japán ázsiai nyersanyagbeszerzési — a többi között olaj és földgáz — tö­rekvéseit kívánná átterelni. Szerdai jelentések szerint megfenek­lettek a japán—kínai légügyi megálla­podásról folyó tárgyalások, mivel Kína továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Japán előbb rendezze a Tajvannal fenntartott légiforgalmának kérdését. (AP—DJ, Reuter) 43* Faggyejev, a KGST főtitkára a bol­gár minisztertanács első elnökhelyette­sének meghívására Szófiába érkezett. A KGST 67. tanácsülése elé terjeszten­dő­ kérdésekről tárgyal a bolgár gazda­ság vezetőivel. • A latin-amerikai országok államfői és Nixon amerikai elnök tanácskozásá­nak előkészítésén munkálkodtak Me­xikóvárosban a térség kormányainak képviselői. Az államfői találkozó szín­helyéül Argentína, Mexikó vagy Vene­zuela egy városát választják majd. Ez ügyben a végső döntést az április 17— 18-án az egyesült államokbeli Atlan­tában összeülő külügyminiszteri érte­kezlet hozza majd meg. • Bulgária és Svájc gazdasági szak­emberei Szófiában az 1974. évi árucse­­reforgalmi jegyzőkönyv összeállításáról tárgyalnak. Tavaly a két ország hosszú lejáratú megállapodást írt alá, amely­ben biztosították egymásnak a legna­gyobb kedvezményes elbánást. Bulgá­ria vegyi, gyógyszeripari és elektromos ipari termékeket szállíthat Svájcba gépipari termékekért. 4. Kanadában tavaly 712 alkalommal összesen 350 ezer dolgozó sztrájkolt. Ez évben már eddig is számos tömegmeg­mozdulás zajlott le és Quebec tarto­mány három szakszervezeti szövetségé­nek mintegy 400 ezer dolgozója elhatá­rozta, hogy sztrájkot kezd az érvényben levő munkaszerződések felülvizsgálá­sáért, amt jelenti­ ­m A lengyel kormány küldöttségei az elmúlt napokban Hanoiban, Párizsban és Buenos Airesben tárgyaltak. A Tejchma miniszterelnök-helyettes ve­zette delegáció a lengyel—vietnami együttműködési vegyes bizottság ülé­sén vett részt, a Jerzy Olszewski vegy­ipari miniszter vezette küldöttség a len­gyel—francia vegyipari együttműködés bővítéséről tárgyalt, végül Kazimierz Olszewski miniszterelnök-helyettes ve­zetésével egy csoport Argentínában folytatott megbeszéléseket a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A A Világbank 40 milliárd 800 millió jen kölcsönt vesz fel a japán központi banktól. Evvel 540 milliárd 800 millió jenre emelkedett a Világbank Japánnal szembeni tartozása. A most felvett köl­csön hat és fél év alatt fizetendő visz­­sza, a kamatot pedig aszerint állapít­ják meg, hogy 1975 februárjáig meny­nyit használnak fel a kölcsönből. 4. Az International Finance Corp. (IFC), a Világbank egyik fiókintézete 900 ezer dollárt ad kölcsön az ameri­kai Monsanto vállalat indonéziai vál­lalkozásának finanszírozásához. Az amerikai cég P. T. Monsanto Pan Electronics néven indonéz—amerikai közös vállalatot hív életre, amely szá­mítógépekhez elektronikai termékeket gyárt majd. A kölcsön a költségek 30 százalékát képviseli és Indonézia a be­ruházás eredményeként évi 2 millió dollárral növelheti devizabevételeit. VILÁGGAZDASÁG MINDEN AZ EMBERTŐL FÜGG Vállalatuk, intézményük, szövetkezetük feladatai növekszenek, mind bonyolultabbak és igényesebbek. KVALIFIKÁLT SZAKEMBERT KERESNEK.­ Szükségük van az adott terület kiváló ismerőjére. Jól felkészült, idegen nyelveket is beszélő, önálló, tárgyalóképes, vezetésre ter­mett szakemberre. Esetleg speciális képzettségű szakmérnökre, közgazdászra, elsőrangú üzletkötőre. HOGYAN TALÁLNAK RÁ? Az újsághirdetés alkalmas és célszerű mód, egy feltétellel. A szakemberek különböző rétegeinek körében más-más sajtó­termékek forognak közkézen. Tudniuk kell tehát, hogy az imént jellemzett, kvalifikált szakemberek elsősorban milyen szakmai lapokat néznek át. Nos, sokuknak állandó olvasmánya a VILÁGGAZDASÁG Ezért tanácsoljuk: az élvonalbeli minősítésű szakembereknek szánt ajánlatuk célba talál, ha leközli a VILÁGGAZDASÁG A felvevő kiadóhivatal címe: HÍRLAPKIADÓ vállalat Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 142-654 valamint a MAGYAR HIRDETŐ kirendeltségei Lengyel-amerikai gazdasági megbeszélések Wysznewski lengyel külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével kereske­delmi küldöttség tartózkodik Washing­tonban, az amerikai kormány képvise­lőivel a gazdasági együttműködés és a kereskedelmi forgalom bővítéséről tár­gyal. A küldöttség találkozott Dent amerikai kereskedelmi miniszterrel, a mezőgazdasági minisztérium és az Ex­port-Import Bank képviselőivel. A tár­gyalásokon elégedetten állapították meg, hogy a gazdasági kapcsolatok jól fejlődnek, de ahhoz, hogy a lengyel külkereskedelmi vállalatok több beru­házási cikket vásároljanak az Egyesült Államokban, megfelelő hitelfeltételekre van szükség. A lengyel küldöttség találkozott né­hány nagyobb amerikai ipari konszern vezetőjével, akik érdekeltek a már meglevő együttműködés fejlesztésében, illetve újak létrehozásában. A lengyel— amerikai kereskedelmi vegyes bizott­ság negyedik ülése a közeljövőben lesz Washingtonban. (PAP) Törökország: a külföldi tőkeberuházások stopja Egy sor külföldi beruházás összeom­lással fenyeget Törökországban a koa­líciós kormány politikája következté­ben — állítják ankarai üzleti körökben. A többi között három nagyszabású lé­tesítményt említenek, amelyekhez nem adta jóváhagyását Aduk kereskedelmi miniszter. Az első az amerikai Ford Motor 31,67 százalékos, illetve a török állami mezőgazdasági ellátó hivatal 33,33 százalékos és a magánkézben levő török Haci Omer holding vállalat és az Arkbank csoport 35 százalékos tőkeré­szesedésével építendő, évi 40 ezer trak­tort előállító gyár. A miniszter kije­lentette: Törökországnak nincs szüksé­ge külföldi tőkére a traktorgyártás fej­lesztéséhez. A második példa a 8 mil­lió dolláros mezőgazdasági gépgyár, amelyet a nyugatnémet Agria Werke és a török Motortrak a kormány múlt év végi engedélye alapján tervezett. Adak ez ügyben is azzal érvelt, hogy Török­ország mezőgazdasági gépeket belföldi tőkével és technológiával is tud gyár­tani. A harmadik megtorpedózott közös vállalkozás az 59 millió dolláros ja­pán—török jármű­üzem. (AP—DJ) Szovjet kaprolaktám Dél-Koreának A Szovjetunió 850 tonna kaprolaktá­­mot szállított a szöuli Korea Nylon cégnek. A Szovjetunió és Dél-Korea sem diplomáciai, sem konzuli kapcso­latokat nem tart fenn egymással, és az AP-DJ hírügynökség szerint ez volt az első külkereskedelmi üzletük. Az üzle­tet a japán Mitsui Co. bonyolította le. A Korea Nylon Co. további 1000 tonna kaprolaktámra adott fel megrendelést a Szovjetuniónak. (AP-DJ) Tovább gyűrűzik az olasz infláció Lombardi, az olasz gyáriparosok be­folyásos szövetségének elnöke kijelen­tette, hogy az olasz gazdaság helyzete meglehetősen súlyos és a kilátásai sem biztatóak ebben az évben. Az infláció — szerinte — eléri a 20 százalékot, a fizetési mérleg deficitje pedig az 5000 milliárd lírát. A nagykereskedelmi árak, az élelmi­szerek és a fűtőanyagok erős drágulása miatt tavaly 25,4 százalékkal mentek feljebb. A megélhetési költségek 1973 és 1974 februárja között 13,2 százalék­kal lettek magasabbak és ebben az emelkedésben is a benzin és­ az élelmi­szerek drágulása tükröződik. Mariano Rumor miniszterelnök új középbal kormányának a múlt hét vé­gén bizalmat szavaztak, elsősorban inf­lációellenes programjának köszönhe­tően. A kormány ígérete ellenére azon­ban, egyesek szerint, valószínűtlen, hogy megállíthatják az árak emelkedé­sét, hiszen a nyers- és alapanyagok ára állandóan feljebb megy. A kormány­­program véghez vitele tehát legnagyobb részt a vállalatok önmérsékletén múlik. (AP-DJ) Pénzszerző úton az EGK bankjának küldöttsége Az Európai Beruházási Bank küldött­sége pénzszerző körúton a közel-keleti olajtermelő országokban tárgyal. A bank a Közös Piacon belüli tevékeny­ségének finanszírozására akar tőkét szerezni, Libanonban, Kuvaitban és az arab emirátusokban, hasonlóan egy sor nemzetközi pénzintézethez, köztük a Világbankhoz, amelyek a közelmúltban az olajexportáló országok tőkéjét igény­be véve tudták feltölteni a pénzalapju­kat. Az Európai Beruházási Bank három, egyenként 50 millió dolláros kölcsönről is tárgyal a Közel-Keleten. Az elsőt a zürichi bankok konzorciuma, a másodi­kat pedig egy olasz vezetésű nemzetkö­zi bankszindikátus eurokötvényekben bocsátja ki. A harmadik kölcsönt az Egyesült Államokban akarja az Euró­pai Beruházási Bank felvenni, mert Brüsszelben úgy vélik, hogy az ame­rikai tőkepiacra ma könnyebb bejut­ni, mint a nyugat-európai országokéba. (Reuter) SHULTZ AMERIKA-KÖZI Shultz amerikai pénzügyminiszter vezeti az Egyesült Államok delegáció­ját az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IADB) Santiago de Chilében tartandó évi közgyűlésén. Indulása előtt Shultz jelezte, nemzetközi pénzügyi kérdé­sekről és konkrét kereskedelmi prob­lémákról tárgyal majd a latin-ameri­kai országok képviselőivel. A jövő héten kezdődő közgyűlés előtt Schultz még megszakítja útját a venezuelai és a brazíliai fővárosban, hogy találkoz­zék Latin-Amerika két legnagyobb or­szágának új vezetőivel. A latin-amerikai országok és az Egyesült Államok képviselőinek talál­kozóján a napirend fontosabb kérdé­sei között mind gyakrabban szerepel a Kuba elleni gazdasági blokád kér­dése. Schultz evvel kapcsolatban nem volt hajlandó részletekbe menően nyi­latkozni, sőt kijelentette, a Kubával folytatandó kereskedelem korlátainak, megkötöttségeinek enyhítése nem a pénzügyminisztérium feladata. Ez — folytatta — olyan politikai jelentőségű kérdés, amit a Fehér Háznak alapos mérlegelés után kell eldöntenie. Mint ismeretes, még mindig függőben van az Argentínában tevékenykedő ameri­kai nagyvállalatok kérése, hogy részt vehessenek a nagyszabású kubai jár­műeladási üzletben. Kanada Washing- TALÁLKOZÓRA INDULT ton embargóját figyelmen kívül hagy­va megkötötte exportszerződését a havannai kormánnyal, ezzel kapcso­latban Schultz úgy nyilatkozott, hogy az üzlet még nincsen teljesen tető alatt. Brazíliában Schultz a brazil cipők importjáról akar tárgyalni. Washing­ton ugyanis kiegyenlítő vámot vethet ki, ha rájön, hogy Brazíliában szub­vencionálják a cipőipar Amerikába irányuló exportját. Konkrét döntés még nem született a cipőimporttal kapcsolatban­­– jelentette ki Schultz és hozzátette, hogy a minisztérium igyekszik mind több információt sze­rezni a brazil kormány export-szub­­vencionáló tevékenységéről. Elmondta továbbá, hogy a washingtoni pénzügy­minisztérium a kiegyenlítő vámok al­kalmazását követelő leveleket kapott az amerikai termelőktől az Argentíná­ból és Spanyolországból importált cipők miatt is. Az Amerika-közi Fejlesztési Bank közgyűlésével kapcsolatban Schultz mindössze annyit mondott, hogy nem tudja, vajon felkészültek-e a nyugat­európai országok és Japán arra, hogy megfelelő pénzfelajánlásokkal régión kívüli tagjaivá válhassanak az IADB- nek. (AP—DJ) VILÁGGAZDASÁG Az NDK és Ausztria kereskedelmi kapcsolatairól Ausztria KGST-partnerei sorában az NDK jelenleg mind az exportot, mind az importot tekintve az ötödik helyet foglalja el— mondta a bécsi szövet­ségi kamara alelnöke abból az alka­lomból, hogy megbeszéléseket folyta­tott a Beil külgazdasági államtitkár vezette NDK-beli kereskedelmi kül­döttséggel. A kölcsönös áruforgalom 1973-ban osztrák adatok szerint 25, német adatok szerint 59 százalékkal bővült. Az NDK kereskedelme tőkés viszonylatban a legdinamikusabban Ausztriával fejlődik. Osztrák statiszti­ka szerint az NDK-ból érkező szállít­mányok értéke 1973-ban elérte az 1 milliárd 30 millió schillinget, 15,3 szá­zalékkal haladta meg az 1972. évit, az osztrák export pedig 37 százalékkal növekedve 1 milliárd 392 millió schil­ling lett. A dinamizmus mellett Ausztriában különösen örvendetesnek tartják, hogy kedvezően alakult az NDK-ba irá­nyuló gépexport, a beruházási javak és a fogyasztási cikkek (például cipők és textíliák) kivitele. A hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény újabb erőteljes ösztönzőket tartalmaz e fejlődés továbbvitelére. Az egyezmény többek között előirá­nyozza, hogy 1975-ben Ausztria eltörli a még meglevő mennyiségi import­­korlátozásokat és a legmesszebb­menőkig megnyitja piacát az NDK termékei előtt. (APA) A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ NDK ÚJ EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSAI Tudósítónktól: Számos, újabb területeket felölelő együttműködési megállapodás aláírásá­val fejezte be munkáját Moszkvában a Szovjetunió és az NDK együttműkö­dési kormánybizottságának 15. üléssza­ka. A megállapodások túlnyomó rész­ben hosszabb időszakot ölelnek fel és egyes fontos ágazatok összehangolt fej­lesztését irányozzák elő. Például a vegyipar és a kohászat egyes részterü­leteire vonatkozó kooperációs szerződé­sek nemcsak a jelenlegi ötéves tervidő­szak optimális realizálását segítik elő, hanem részben 1985-ig, esetenként 1990-ig meghatározzák a közös teendő­ket, az összehangolt fejlesztési célkitű­zéseket. A szerszámgépgyártásban 1976-tól az együttműködés már az egyes gyártan­dó típusok kiválasztásával kezdődik, s ezzel a profiltisztítással kívánják az optimális szériaszám, illetve részegye z­ség- és félkésztermék-gyártás folyama­tosságát biztosítani.­­ Az elektrotechnikai iparban — Len­gyelország részvételével — aláírták a­­ háromoldalú együttműködési megálla­podást, amelynek alapján a Szovjet-­­­unióban közösen építenek elektrotech­nikai gyárat. (Lásd a VILÁGGAZDA­SÁG március 26-i számának 2. olda­lát.) Együttműködési megállapodást írtak alá a hűtőszekrények gyártására és újabb típusok közös fejlesztésére is. Az NDK küldöttsége Rigában eredményes tanácskozásokat folytatott a rádiógyár-­­­tásban kialakítható kooperációról és­­ cipőipari együttműködési megállapodást­­ írt alá. A Benelux kelet-európai egyezményei Tudósítónktól: Az előbbiektől eltérő típusú a szov-Belgium, Hollandia és Luxemburg­­eiű Benelux-egyezmény. A Szovjetunió 1958- ban, a Benelux Gazdasági Unió létrejötte után kezdte meg közös keres­kedelempolitikai alkalmazását a kelet­­európai országok irányában. Azóta a Benelux Unió valamennyi kelet-euró­pai országgal — az NDK-t és Albániát kivéve — kereskedelmi egyezményt kö­tött.­­ Elsőnek 1958-ban Jugoszláviával, majd 1959- ben Lengyelországgal, Magyaror­szággal, Csehszlovákiával, Romániával és Bulgáriával kötöttek kereskedelmi egyezményt. Ezek a szigorúan kontin­­gált egyezmények csak egy évre szóltak. Importliberalizációról akkor még szó sem volt, de a Benelux meglehetősen liberális importpolitikát folytatott, mi­után a gyakorlatban engedélyezte a kon­tingensek nagymértékű és széles körű túllépését. Az első több évre szóló egyezményt 1962-ben kötötték, azóta a szerződések általában három évig érvé­nyesek. A termékeket azonban tovább­ra is évenként kontingentálják. Miután a hatvanas évek közepén Franciaország és Anglia a szocialista or­szágokkal szemben jelentős importlibe­ralizációt hajtott végre, 1966 és 1967- ben a Benelux Unió is új kereskedelmi egyezményeket kötött. Ezekben a libe­ralizáció a kereskedelmi forgalomban szereplő termékek 75 százalékára ter­jedt ki, tehát túltett bármely más kö­zös piaci tagállamon. Igaz, hogy fenn­tartotta magának a jogot piacproblé­mák esetén a kontingensek visszaállítá­sára. A jelenlegi szerződések 1974 de­cember 31-ig érvényesek. (Kivéve Jugo­szláviát, amely a Közös Piaccal kötött szerződést.) Időközben Belgium—Lu­xemburg a kelet-európai országokkal gazdasági-, ipari- és műszaki együttmű­ködési egyezményeket is kötött. 1965 februárjában Lengyelországgal kötötték az első ilyen típusú egyezményt Kelet- és Nyugat-Európa között, a Benelux Unió legfontosabb kereske­delmi partnere Kelet-Európában, de az első kereskedelmi egyezmény életbe lé­pésére 1971 közepéig kellett várni. (A szerződést 1970 végén írták alá.) Addig a szovjet—Benelux kereskedelem még az 1948-ban külön Hollandiával és kü­lön a belga—luxemburgi gazdasági unió­val megkötött egyezmény alapján folyt. Az 1970 végén aláírt kereskedelmi és fizetési egyezmény tulajdonképpen ke­retegyezmény, az export- és importáruk listáján külön, úgynevezett liberalizá­ciós lista tartalmazza. Az e listán sze­replő termékek köre jóval szélesebb (legalább is az aláírás idején jóval szé­lesebb volt), mint bármely más közös piaci ország liberalizációs listája. Az NDK—Benelux kereskedelmi egyezmény ugyancsak eltér a többi szo­cialista országgal megkötött egyezmény­től. Belgium ugyanis csak 1972 decem­berében, Hollandia pedig csak 1973 ja­nuárjában ismerte el az NDK-t, illetve vette fel a diplomáciai kapcsolatot. Az NDK,a Benelux kereskedelem 1971-ig magánegyezmények alapján bonyoló­dott. (Az NDK kereskedelmi kamarája különböző holland és belga szervekkel kötött egyezményt.) 1971 óta az árufor­galom egyezményes alap nélkül folyik. Most, a diplomáciai kapcsolatok felvé­tele után mindkét fél keresi a kereske­delmi és gazdasági kapcsolatok lebonyo­lítására szolgáló legkedvezőbb utat. Azáltal, hogy a kelet-európai orszá­gok egy része a GATT tagja lett, a Be­nelux Unióval megkötött egyezmények elvesztették egykori értéküket. A gaz­dasági együttműködés további útja most a kereskedelmi kapcsolatokat meg­haladó különböző együttműködési meg­állapodások. Ezeket azonban már nem a Benelux Gazdasági Unió, hanem Bel­gium és Hollandia külön köti meg az egyes szocialista országokkal.

Next