Világgazdaság, 1974. április (6. évfolyam, 64/1314-81/1331. szám)
1974-04-17 / 72. (1322.) szám
1974. ÁPRILIS 17., SZERDA VI. ÉVFOLYAM, 72. (1322.) SZÁM BONN A KÖZÖS LEBEGTETÉS ... és Párizs véleménye A valutakígyó jelentősége ma már kisebb mind Bonn, mind a Közös Piac szempontjából — állapítja meg a nyugatnémet szövetségi bank jelentése. Ezzel együtt az EGK gazdasági és pénzügyi uniójának kilátásai még kedvezőtlenebbé váltak. A párizsi szakemberek álláspontja egyértelműbb és határozottabb: szerintük a valutakígyó „halálra van ítélve”. Az NSZK gazdaságáról szólva, a Bundesbank évi jelentése kifejti: arra törekszenek, hogy a restriktív hitelpolitika révén útját állják az infláció fokozódásának. A jelentés egyszersmind magyarázatot keres arra, miért sikerült az NSZK-nak a múlt évet rekord exporttöbblettel zárni. A Bundesbank tegnap közzétette évi jelentését, s ebben kijelenti, az idei év hátralevő részében arra lesz fő gondja, hogy az infláció továbbnövekedését megakadályozza. Erre a restriktív hitelpolitika szolgál majd. Miként 1973- ban, a forgalomban levő pénzmennyiség és hitel expanzióját összhangban kívánják tartani az alapvető céllal, a stabilitásra épülő gazdasági növekedéssel. A kereslet egészében véve tovább nő az idén, de lassúbb ütemben a tavalyinál. Az új és teljesítetlen rendelések arra engednek következtetni, hogy az NSZK exportja valószínűleg ismét növekszik, s ilyenformán a fizetési mérleg folyótétele az olajárak emelkedése ellenére sem lesz deficites. A magánfogyasztás csakúgy, mint az ipari beruházások, növekszenek, egyedül az építkezési szektor tevékenysége gyengül, mivel az utóbbi évek lázas tevékenységének eredményeként a kereslet megcsappant. Az ipari termelés egészében véve kis mértékben fokozódik, de komoly munkanélküliségtől nem kell tartani. Az árak emelkedése azonban folytatódik. A tőkepiacon a kamatlábak nem tartanak okvetlenül lépést a külföldi kamatlábemelkedésekkel, tekintettel a megtakarítások jelentős voltára, illetve arra, hogy egyes ipari szektorokban, így az építőiparban a hiteligény inkább csökken, mint nő. Visszatekintve a múlt esztendőre, amelyben a GNP növekedése 5,5 százalék volt, a jelentés kifejti: a hazai kereslet fokozatosan gyengült a nyár elején, de az exportkereslet lendülete nem tört meg, s az esztendő végén a kézben levő külföldi megrendelések — a volument tekintve — négy és fél hónapi tevékenységnek feleltek meg. A feltűnően élénk exportkeresletet magyarázva a Bundesbank megállapítja: a külföldi igények növekedését ösztönözte az általános infláció és egyes fontos konkurrensek — így Olaszország és Nagy-Britannia — részleges kiesése (sztrájkok stb.), továbbá a nyugatnémet iparnak az a képessége, hogy a külföldi piacokra viszonylag gyorsan szállítson. Ezekkel a tényezőkkel magyarázható — hangoztatja a jelentés —, hogy az NSZK a múlt évet rekordméretű exporttöbblettel (kereken 40 milliárd márkával) fejezte be. Holott nem téveszthető szem elől, hogy talán egy ipari ország sem emelte oly mértékben árait a külföldi vásárlók számára, mint Nyugat-Németország, amely az év folyamán kétszer is felértékelte valutáját. Ez arra kényszerítette a külföldi importőröket, hogy 1973 őszénmajd 30 százalékkal többet költsenek saját valutájukból ugyanazokért a német árukért, mint az előző esztendőben. Az a körülmény, hogy a külföldi vásárlók e drágításra nem reagáltak észreveve kILÁTÁSAIRÓL idén, jelzi — állítja a Bundesbank —, hogy számos beszerző országban „kielégíthetetlen áruéhség” uralkodik, ami arra vezet, hogy tekintet nélkül az árakra, onnan vásárolnak, ahonnan a szállítás a leginkább biztosítottnak tűnik. Az NSZK még a „leértékelő országok”, Nagy-Britannia és Olaszország viszonylatában is tetemesen javította kereskedelmi mérlegét. Kérdéses azonban, hogyan alakul a továbbiakban a nyugatnémet külkereskedelem, ha a legfontosabb európai konkurrensek exportlehetőségei normalizálódnak, ugyanakkor pedig — az importoldalon — a vásárlók megérzik az olaj drágulásának teljes hatását. A Bundesbank jelentése feltűnő óvatossággal nyilatkozik a valutakígyó jövőjéről, s ugyanakkor alacsonyabbra értékeli a „miniblokk” jelentőségét mind az NSZK, mind a Közös Piac szempontjából. A közös lebegtetés sokat vesztett fontosságából, januárban, amikor Franciaország kivált e kötelékből. Az a tény, hogy három jelentős közös piaci ország külön lebegteti valutáját, csökkenti a kilátásokat arra, hogy az előrelátható jövőben komoly haladás következhessék be a gazdasági unió irányába, amelynek az állandó árfolyamok és a kisebb ingadozási sávok elengedhetetlen tartozékai. A jelentés azt állítja, hogy a minikígyó a valutastabilitás „utolsó szigete”, de hozzáfűzi: e blokk jelentősége az NSZK szempontjából alaposan megcsappant, miután az ország külkereskedelmének mindössze 27 százalékára vonatkozik, míg a franciák kilépése előtt 40 százalékát ölelte fel. Jó esély van arra, hogy a kisebb csoportosuláson belül kevesebb feszültség lesz, mint a nagyobban, miután a résztvevő országok java része viszonylag erős fizetésimérleg-helyzetben van. Túl ezen sok függ attól, hogy az együttműködők képesek-e hitel- és költségvetési politikájuk szinkronizálására. De még ha jó összhang lesz is — folytatódik a jelentés — „nem zárható ki, hogy feszültségek állnak elő külső okokból, például külföldi pénzek ellenőrizhetetlen mozgásából”. Az esetleges fizetésimérleg és valu-táris bizonytalanságok nyilván fokozzák a most is észlelhető tendenciát, hogy az egyes közös piaci országok tisztára nemzeti szempontok alapján hozzanak döntéseket, és még inkább háttérbe szorítsák a gazdasági és pénzügyi unió megvalósításával összhangban levő intézkedéseket. A megtorpanás, sőt visszalépés az unió irányában részben ama tény következménye, hogy nem hoztak érdemleges intézkedéseket a gazdasági és pénzügyi politika összehangolására. A nyugatnémet kormány több ízben, utoljára a pénzügyminiszterek múlt heti koppenhágai megbeszélésén síkraszállt a valutakígyó fenntartása mellett — jegyzik meg a hírügynökségek — és ez valószínűleg érvényesnek tekinthető a Bundesbank óvatos helyzetmegítélése ellenére is. Francia pénzügyi körökben sokkal egyértelműbben ítélik meg a minikígyó jövőjét; úgy vélik, hogy ez a rendszer halálra van ítélve — írja párizsi tudósítónk. Véleményük szerint az árfolyamok változásának az adott 2,5 százalékos limit között tartása a kígyóban részt vevő országok — az NSZK, a Benelux-országok, Dánia és a Közös Piacon kívül álló Norvégia és Svédország — gazdasági fejlődésének legalábbis nagyjában azonos ütemét tételezi fel, de valójában egész más a helyzet. A márka és a holland forint megerősödött, a többi valuta azonban nem tartja a lépést, sőt, ahhoz, hogy a belga frankot a kígyón belül tartsák, kénytelenek folyamatosan devizatartalékaik egy részét feláldozni. Bonn politikai meggondolásokból ragaszkodik e rendszerhez, jóllehet a márka paritásának támogatását célzó devizavásárlások növelik a likviditást és ösztönzik az inflációt. De az is igaz, hogy a minikígyó az utolsó maradványa annak a kísérletnek, hogy létrehozzák az európai pénzügyi és gazdasági uniót. V. J. Széles körű szovjet—szíriai együttműködés Szovjet—egyiptomi műszaki-tudományos megállapodás Asszad szíriai államfő szovjetunióbeli hivatalos baráti látogatásának befejeződésével közös közleményt hoztak nyilvánosságra, amelynek a két ország gazdasági kapcsolataival foglalkozó fejezete kiemeli: A felek elégedetten állapítják meg, hogy a Szíriai Arab Köztársaság terveinek sikeres teljesítése szempontjából, a szíriai nép gazdasági függetlenségének fejlesztésében és erősítésében, valamint életszínvonalának emelésében nagy jelentősége van annak a széles körű szovjet—szíriai együttműködésnek, amely a nagy ipari vállalatok és ipari létesítmények építésében, különösen az energetika, a kőolaj bányászat, a vasúti szállítás és az öntözés területén jött létre. A két ország gazdasági együttműködésének legfontosabb létesítménye az eufráteszi hidroenergetikai komplexum. Ugyancsak tegnap hozták nyilvánosságra, hogy a Szovjetunió és Egyiptom műszaki-tudományos együttműködési megállapodást kötött. A megállapodás előirányozza közös vállalkozások létrehozását az elektronikai iparban, együttműködést szorgalmaz a mezőgazdaságban, az ásványi nyersanyagok feltárásában, a napenergia hasznosításában, és a mezőgazdasági övezetek gazdasági fejlesztésében. (MTI, Reuter) TOVÁBB NŐTT A JUGOSZLÁV FIZETÉSI MÉRLEG DEFICITJE Jugoszlávia kereskedelmi mérlegének deficitje ez év első három hónapjában 731,4 millió dollárt tett ki, és ez 92,9 százalékos emelkedésnek felel meg a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva — írja a belgrádi Ekonomska Politika jelentését idézve az AP-DJ hírügynökség. Az import márciusban 76 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva, és így 9 milliárd 466 millió dinárba (557 millió dollárba) került. Az export 5 milliárd 101 millió dinárt (300 millió dollárt) hozott, 55 százalékkal többet, mint 1973 márciusában. Az áruimport az év első negyedében 72 százalékkal bővült, míg az export 64 százalékkal. A fejlődő országokba irányuló jugoszláv export ez év első három hónapjában 158 százalékkal növekedett, az onnan származó import ugyanezen időszak alatt 117 százalékkal. A keleteurópai országokba szállított jugoszláv termékek mennyisége 80 százalékkal nőtt, a fejlett tőkésországok piacain eladott termékeké pedig 43 százalékkal. A kelet-európai piacokról importált termékek mennyiségét 63 százalékkal, a fejlett tőkésországokból bevitt termékekét 66 százalékkal növelték. Az ipari termelés márciusban 10,1 százalékkal volt nagyobb az 1973. évi márciusi eredménynél. A termelés márciusi emelkedése folytatása volt a januári és februári kedvező eredményeknek, az első három hónapban 9,1 százalékkal volt nagyobb az ipari termelés, mint a tavalyi év első negyedében. A hajógyártás, valamint a bőr- és cipőipar kivételével a jugoszláv népgazdaság valamennyi ipara hozzájárult a termelés emelkedéséhez. A Belgrádi Statisztikai Hivatal megállapítása szerint az ipari termelés növekedésének jelentős tényezői a nagy nyersanyag- és félkésztermék-készletek. A kőolajipar rekordnak számító 18 százalékos emelkedést ért el, a vaskohászat 15 százalékkal, a vegyipar szintén 15 százalékkal növelte termelését. __________________ Belgium a sertéshúsimport felfüggesztését javasolja Lavens belga mezőgazdasági miniszter arra szólította fel a Közös Piac bizottságát, hogy ideiglenesen szüntesse meg a sertéshús bevitelét a közösségen kívüli országokból. Erre azért van szükség — indokolta —, mert az EGK tagállamaiban az utóbbi időben gyors ütemben esett a sertéshús ára. (Reuter) NAPRÓL NAPRA A SZIBÉRIAI BERUHÁZÁSOKKAL KAPCSOLATOS BANKKÖLCSÖNÖK ügyében hamarosan létrejöhet a megállapodás a Szovjetunió és Japán között — jelentette be a japán kormánypárt parlamenti frakciójának egyik vezetője. Ugyanakkor eredménytelenül értek véget a két ország közötti kőolajügyletről folyó tárgyalások, mivel a japán importáló cég kifogásolja a Szovjetunió által kért árat. A KGST-SZABVÁNYOK JÓ RÉSZE közvetlenül alkalmazható a kooperációban, a szakosításban és az áruforgalomban, így változtatás nélkül bekerülhetnek az elfogadó tagországok nemzeti szabványaiba. Az újabb KGST-szabványok megalkotásánál már érvényesül a világszínvonal figyelembevétele, és ezzel szinte kényszerítik a hazai ipart a korszerű termékek gyártására. Eddig még csak 100 KGST-szabványt fogadtak el a tagállamok, de ebben az évben további 5—600 készül el. AZ USA TECHNOLÓGIAI SEGÍTSÉGET AJÁNLOTT FEL a kőolajtermelő országoknak műtrágyagyártó kapacitások kiépítéséhez. Kissingernek az ENSZ rendkívüli közgyűlésén tett javaslata lenne a válasza a műtrágyahiány miatt fenyegető élelmiszerválságra, egyszersmind lehetővé tenné az olajbevételek hasznosítását is. A negyedik oldalon közölt írásunkból kitűnik, hogy Szaúd-Arábia máris nagy lendülettel látott hozzá az ország iparosításához: elsősorban vegyiparát akarja kiépíteni. A MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA is szerepel az amerikai államok szervezetének Washingtonban megnyíló ülésén, s várható, hogy a dél-amerikai és karib-tengeri országok méltányosabb elbánást követelnek árucikkeiknek az Egyesült Államoktól. A chilei juntának biztosított adósságátütemezés, s újabb kölcsönfelvételek kilátásba helyezése, amelyről a párizsi klub döntött legutoljára, továbbra is általános felháborodással találkozik világszerte. A katonai rezsim rendszeresen kap újabb hiteleket az USA által támogatott különböző nemzetközi pénzügyi szervektől. Dent kelet-európai körútjának tapasztalatairól Dent amerikai kereskedelemügyi miniszter londoni sajtóértekezletén összegezte a Szovjetunióban, Romániában és Bulgáriában folytatott tanácskozásainak eredményeit. Az Egyesült Államoknak — hangoztatta — kitűnő lehetőségei vannak a szocialista országokkal kialakult kereskedelmi kapcsolatok fellendítésére. Ismét felszólította az amerikai kongresszust, biztosítsa a legnagyobb kedvezményt a szocialista árucikkekre. Nyomós érvvel támasztotta alá követelését; ha a törvényhozás gyorsan cselekszik, az amerikai cégeknek még módjuk lesz bekapcsolódni a szocialista országok nagyszabású beruházásaiba, amelyeket a jövőre kezdődő ötéves népgazdasági tervek keretében kívánnak megvalósítani. Ellenkező esetben félő, hogy az USA lemarad más nyugati versenytársaival szemben, s meg kell elégednie néhány jelentéktelenebb megrendeléssel — figyelmeztet. Előzőleg Dent Szófiában tett rövid látogatást, s Todor Zsivkovval is találkozott. Szó esett a két ország kereskedelmi kapcsolatairól is, több kétoldalú kérdés megvitatása alkalmával. Dent részt vett a két ország első konzuli megállapodásának aláírásán. Bukaresti tartózkodása alatt az amerikai miniszter Patan román külkereskedelmi miniszterrel együtt a román— amerikai vegyes bizottság első ülésén elnökölt. A két ország külkereskedelmi forgalma 1969 és 1973 között hétszeresére nőtt, s immár reális és kívánatos cél, hogy 1980-ra az árucsere elérje az 1 milliárd dolláros szintet. A megbeszélés után kiadott közös közleményből az is kitűnik, hogy a bizottság tanulmányozta az ipari együttműködés kérdéseit, beleértve a vegyes vállalatok létrehozásának lehetőségeit is. (Reuter, BTA, Agerpres) SZOVJET-JAPÁN OLAJIPARI TÁRGYALÁSOK A Szovjetunió és Japán hamarosan megállapodásra jut a szibériai fejlesztési programokkal összefüggő bankkölcsönök ügyében — mondta Ishida parlamenti képviselő, aki a hét végén Moszkvába utazott az újabban felmerült problémák megvitatására. A képviselő nem részletezte konkrétan, milyen programokra gondolt, amikor kilátásba helyezte a hitelmegállapodást. Megjegyezte, hogy — véleménye szerint — Japánban félreértik a Szovjetunió nemrégiben nyilvánosságra hozott tervét a második transz-szibériai vasútvonal felépítéséről. A szigetországban a tervet úgy értelmezték — mondta —, hogy ennek felépítésében is részt kell venni a japánoknak, holott nem arról van szó. A Szovjetunió nyilvánvalóan a tyumenyi nyersolaj vasúti elszállításához szükséges berendezésekhez és létesítményekhez kéri majd Japán közreműködését — tette hozzá Ishida. Az Idemitsu Kosan japán olajfinomító konszern képviselője bejelentette, hogy nem sikerült megállapodásra jutniuk a Szovjetunióval az idei kőolajimport ügyében. Az ütközőpont: az ár. A japán cég az idén 3 millió tonna olaj vételét tervezte, de a Szovjetunió által kért barrellenkénti foli ár 16 dollár. Az Idemitsu szóvivője szerint az országban érvényes belső árkorlátozások miatt a számukra elfogadható maximális vételár 10 dollár. A japán cég a a 60-as évek eleje óta vásárol kőolajat a Szovjetuniótól, tavalyi importja 2 millió tonna volt. Japánban az olajválság kirobbanása óta a kormány szigorú ellenőrzés alatt tartja az olajtermékek belföldi árát. A japán cégeknek általában a kőolaj 9—10 dolláros importára esetén sikerül a korábbi profitra szert tenniük. (Reuter, AP—DJ) Tudományos konferencia a KGST tevékenységéről és távlatairól Moszkvai tudósítónktól Moszkvában tudományos konferencia kezdődött a KGST eredményeiről, feladatairól és távlatairól. Az ülést a KGST titkársága és a szocialista világrendszer gazdasági kérdéseit vizsgáló nemzetközi intézet szervezte a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 25-ik évfordulója alkalmából. A vendéglátó Szovjetunió kormányának nevében Leszecsko miniszterelnök-helyettes üdvözölte a tanácskozást, méltatta az elmúlt negyedszázad gazdasági eredményeit és megállapította, hogy a KGST tagországai 1951 és 1974 között ipari termelésüket 8,4- szeresre emelték, nemzeti jövedelmüket pedig 5,7-szeresre bővítették. Az elmúlt 25 év sikerei lehetővé tették, hogy a KGST munkáját most magasabb szintre emeljék, ehhez kedvező keretet teremt a Komplex Program. E program végrehajtása során újabb és újabb feladatok várnak megoldásra. Így például tovább kell fejleszteni a valutáris pénzügyi kapcsolatokat, és a külgazdasági együttműködést. Előre kell lépni az árképzésben is, mert csak ily módon mélyíthető tovább az egyes ágazatok közötti szakosítás és kooperáció. A közös tervek készítéséhez a saját árbázis létrehozásához, valamint a nemrégiben életrehívott nemzetközi gazdálkodó szervezetek működéséhez új metodikákat kell kidolgozni. A közgazdaságtudománnyal foglalkozó szakemberek feladata, hogy előre jelezzék a gazdasági élet várható eseményeit, és minden változásról helyes értékeléssel segítsék a gyakorlati munkát. A távlati kérdések megítélésénél minden esetben a közös érdekből kell kiindulni. A tudományos munka hatékonyságával foglalkozott felszólalásában Faggyejev, a KGST főtitkára is. Kiemelte, hogy a szocialista világgazdaság elméleti kutatása még messze elmarad az egyéb területeken elért eredmények mögött. Szükség van arra — hangsúlyozta Faggyejev —, hogy a közgazdászok behatóbban foglalkozzanak a szocialista gazdaságok problémáival, és ajánlásokat dolgozzanak ki a kérdések megoldásához. Az ajánlásoknak, javaslatoknak, a közös érdekeket — az integráció gyorsabb, hatékonyabb megvalósítását — kell alapul venniük. Az ülésen felszólalt Friss István akadémikus, a magyar küldöttség vezetője is. Előadásában a gazdaságpolitika alapvető kérdéseit érintő közös konzultációk feladataival foglalkozott. Kifejtette, hogy az eszmecseréken a következő különösen fontos kérdéseket kell áttekinteni: a lényeges népgazdasági feladatok kölcsönhatását, a termelési viszonyok és a termelőerők fejlődésének kapcsolatát, valamint a szocialista gazdasági integráció társadalmi-gazdasági folyamatának hatását a KGST tagországainak határain túl.