Világgazdaság, 1974. április (6. évfolyam, 64/1314-81/1331. szám)
1974-04-20 / 75. (1325.) szám
Washington enged a Kubát visszahívják MEGNYÍLT AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTEREK ÉRTEKEZLETE Az amerikai országok tegnap megnyílt külügyminiszteri értekezletének már az előzetes megbeszélései is jelentős eredményt hoztak. Kissinger, az amerikai diplomácia irányítója engedett a latin-amerikai államok nyomásának (lehetséges, hogy nem is szájíze ellenére) s hozzájárult ahhoz, hogy a három amerikai autóóriás argentínai leányvállalatai megkössék kubai üzletüket. Beleegyezett — ami még nagyobb dolog —, hogy a latinamerikai országok szavazással döntsék el, visszahívják-e a szocialista Kubát az Amerikai Államok Szervezetébe. A washingtoni hivatalos nyilatkozatok szerint e két engedmény nem jelenti az amerikai álláspont változását, de politikai megfigyelők úgy vélik, a tények önmagukért beszélnek. Utalnak arra is, hogy bár közvetlen összefüggés nem mutatható ki, de e jelentősnek ígérkező fejlemények igazodni látszanak a nemzetközi enyhülés folyamatához. Washington nem folytathatja az eddigi merev politikát a KGST-hez tartozó Kubával szemben. Az amerikai Atlantában tegnap megkezdődött az Amerikai Államok Szervezetének negyedik külügyminiszteri konferenciája, amelyet tulajdonképpen a washingtoni külügyminisztériumban folytatott kétnapos előkészítő tanácskozás nyitott meg. Ott az argentin külügyminiszter követelte Washingtontól, adja jóváhagyását ahhoz, hogy a General Motors, a Ford és a Chrysler automonopóliumok argentínai leányvállalatai bekapcsolódhassanak a Kubával megkötött 1,2 milliárd dolláros, hatéves áruhitelüzletbe. Az argentin külügyminiszter javasolta továbbá, hogy hívják meg Kuba képviselőjét is a kontinens külügyminisztereinek jövő márciusban Buenos Airesban tartandó soron következő találkozójára. Ezt a javaslatot Mexikó, Peru és Venezuela képviselői is támogatták, a brazil külügyminiszter pedig kijelentette, nem ellenzi a meghívást, azaz a már 12 éves embargó megtörését. Kissinger külügyminiszter mindkét kérdésben engedményt téve jelent meg Atlantában, közölte, engedélyezik a kubai ügyletet, és elmondta, a meghívás kérdésében a döntést a latin-amerikai országoknak engedik át. Rabasa mexikói külügyminiszter, aki két hete Havannában Fidel Castro miniszterelnökkel tárgyalt, bejelentette: Kuba elvileg hajlandó 1975 márciusában részt venni a latin-amerikai külügyminiszterek értekezletén. A kubai kormány — mondta Castro — hajlandó bármilyen konstruktív jellegű tanácskozáson képviseltetni magát, de változatlanul elutasítja az Amerikai Államok Szervezetébe való visszalépést. Az Amerikai Államok Szervezetének jelenlegi formája mindenképpen reformra szorul, ezt nemcsak a latinamerikai országok hangoztatják, de Washington is kénytelen elismerni. Csak ez magyarázhatja a kissingeri külpolitika jelszavait: az „új párbeszédet”, a „magasabb szintű együttműködést”, amelyeket maga Nixon elnök is többször ideleszőtt az előkészítő tanácskozáson résztvevő külügyminiszterek előtt mondott beszédébe. Az „új párbeszéd” — mondta az elnök — a békén, a politikai szabadságon és a gazdasági növekedésen alapszik majd. Az Izvesztyija hírmagyarázója azonban megállapítja, hogy az Egyesült Államok arra számít, hogy a latin-amerikai országoktól az „új párbeszéd” fejében az Amerikai Államok Szervezetének szilárdságáról, mint az új „pánamerikai szolidaritás” biztonságáról szóló nyilatkozatot kap cserébe. E politikai megfogalmazás mögött azonban — írja a szovjet kommentátor — az amerikai monopóliumok számításai rejlenek, hiszen az Egyesült Államok piacán egyre keresettebb a venezuelai és az ecuadori kőolaj, a chilei és a perui réz, a bolíviai ón és valamennyi latin-amerikai országból származó nyersanyag. Az amerikai monopóliumok, a multinacionális társaságok különösen éles vádak célpontjai, ezért helyezte kilátásba Kissinger az úgynevezett „magatartási kódexet”, amellyel a latin-amerikai országokban tevékenykedő amerikai multinacionális vállalatok működését szabályoznák. Kissinger elítélte latin-amerikai kollegái előtt a befogadó országok belügyeibe beavatkozó nagyvállalatokat, és bár nem nevezte nevükön őket, a jelenlevők teljes joggal gondolhattak a Népi Egység Chiléjének bukásához nagymértékben hozzájáruló ITT-re, a Kennecottra és más bányaipari konszernekre, banántársaságokra. A latin-amerikai országokban megfigyelhető gazdasági szuverenitásra törekvés elsősorban multinacionális társaságok tevékenysége ellen irányul. Nem véletlen, hogy mind több állam lép az államosításnak, a nemzeti kincsek saját kézbe vételének útjára, ahogy ez a kőolaja révén politikailag megerősödött Venezuelában, vagy akár a szocialista országokkal fennálló kapcsolatait bővíteni kívánó Argentínában látható. A vezető venezuelai üzletemberek az atlantai értekezlet megnyitásával egyidőben javasolták kormányuknak: Kubát ideális piacként vegye figyelembe. A szigetország minden szempontból kedvező terület napi 300 ezer barrel venezuelai kőolaj elhelyezésére, sőt kőolajfinomítók létesítésére is. Pérez, Venezuela új elnöke programnyilatkozataiban többször hangoztatta, hogy az ország váratlan olajgazdaságából a térség olajjal nem rendelkező államait akarja majd kisegíteni. Ehhez igen jól illeszkedik a tőkések érvelése „Venezuela konszolidálná gazdasági jelenlétét a kontinensen, ha Kubában olajfinomítókat állítana fel”. Kuba és Venezuela kapcsolatai a jelenlegi elnök belügyminisztersége idején szakadtak meg, mert Kubát okolták a venezuelai gerillatevékenység felélénküléséért. Pérez most — állítólag — fontolóra veszi a diplomáciai kapcsolatok helyreállítását — s ezzel eleget tenne a belföldi tőke egyre erőteljesebben hangoztatott követeléseinek is. B. J. Brüsszel foglalkozik a sertéshúsimporttal A brüsszeli bizottság tanulmányozza azt a belga követelést, hogy korlátozzák az EGK sertéshúsimportját — jelenti Brüsszelből a Reuter-iroda. A kilenc ország szakértői csütörtökön vizsgálták meg először a belga indítványt, legközelebb jövő szerdán ülnek össze, s addig a bizottság kidolgozza javaslatait. Megfigyelők szerint a szervezet kevésbé radikális intézkedéseket akar bevezetni, mint amit a belga mezőgazdasági minisztérium javasol: valószínűleg exportvisszatérítést vagy importvám kivetését. A közös piaci marhahúshelyzet új fejleménye az olasz mezőgazdasági minisztériumnak az az elhatározása, hogy a marhahús-ártámogatást a nagykereskedelmi szektorra is kiterjeszti. Korábban csak a termelők részesültek ártámogatásban. A nagykereskedelemnek kilátásba helyezett szubvenció ösztönzőleg hat a termelésre és stabilizálhatja a kiskereskedelmi árakat. A minisztérium az intervenciós hivatal révén felvásárolja a nagykereskedőktől a marhahúst, és elhelyezi három új, nagy befogadó képességű raktárában, ha az ár az EGK-ban érvényes átlag alá esik. Az olasz mezőgazdasági dolgozók egyébként az elmúlt napokban fokozták tiltakozó megmozdulásaikat a külföldi agrártermékek, elsősorban hús- és tejipari áruk tömeges behozatala miatt. A határátkelőhelyeken farönkökkel és vasúti talpfákkal torlaszolták el az autó- és vasúti pályákat. A gazdálkodók hangoztatják, hogy az importáruk olcsóbbak az olasz agrártermékeknél, következésképpen leszorítják az olasz termelői árakat. A francia gabonatermelők szövetsége felkérte Marcellin mezőgazdasági minisztert, hogy szorgalmazza a brüszszeli bizottságnál a közösségen kívüli búza- és árpaexport jelenlegi rendszerének módosítását. A közös piaci miniszterek legközelebb április 29-én ülnek össze. A szövetség azt nehezményezi, hogy a bizottság csak akkor engedélyezi a kivitelt, ha a Közös Piacon kívüli árak alacsonyak, és nem járul hozzá a kivitelhez, ha hasznot lehetne húzni a magas árszintből. (Reuter, MTI, AP—DJ) Nyugtalan valutapiac • gyengülő dollár A nyugati valutatőzsdéken alaposan megrendült a dollár a Washingtonban közzétett legújabb konjunktúrajelentést követően. (Az USA gazdaságának viszszaeséséről és az infláció gyorsulásáról szóló adatokat lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Az amerikai valután még az USA-ban végrehajtott kamatemelések sem segítettek, holott normális körülmények között az USA javára jelentkező kamatkülönbözet megszilárdítja a dollárt a nyugat-európai valutákhoz képest. A piacok nyugtalanságát azzal is magyarázzák, hogy egyre fokozódó politikai nyomás nehezedik Nixon elnökre. Számos bankár tulajdonképpen már üdvözölné az elnök lemondását — írja a Reuter, zürichi pénzügyi köröket idézve. Átmeneti szünet után ismét lábrakaptak a márka felértékelése körüli híresztelések, és ez ugyancsak hozzájárult a dollár árfolyamának lenyomásához, a márka és a svájci frank keresletének felélénküléséhez. A legújabb kombináció szerint Bonn hajlandó a márka felértékelésére, de ennek fejében az új francia elnöktől a frank visszatérését követeli a közös lebegtetésbe. (Reuter) „Kötetlen” megbeszélést tartanak az EGK külügyminiszterei A közös piaci országok külügyminiszterei a hét végén nem hivatalos megbeszélést folytatnak a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Az NSZK külügyminisztériumának szóvivője elmondta, hogy feltehetően tárgyalni fognak a tervezett atlanti deklarációról, az európai biztonsági értekezlettel összefüggőkérdésekről, a közel-keleti helyzetről és a keletnyugati kapcsolatokról. Kötetlen formában eszmecserét folytatnak a Közös Piac további menetrendjének összeállításáról, arról, hogy miképpen érhető el haladás a gazdasági integráció irányába. A kilenc ország külügyminisztériumának politikai igazgatói, akik e héten tanácskozásokat folytattak, „jó előmunkálatokat végeztek” annak érdekében, hogy az EGK-országok közös álláspontot foglalhassanak el a genfi biztonsági értekezlet soron következő szakaszában. A genfi értekezlet napirendjén szereplő kérdéseken túl tárgyalni fognak Kissinger legutóbbi moszkvai látogatásáról, a szocialista országok vezetőinek varsói értekezletéről és a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokkal kapcsolatos problémákról. (Reuter, DPA) NAPRÓL NAPRA ♦ AZ NSZK HAJLANDÓ ÁLDOZATOKAT HOZNI, ha ezzel enyhíthet, más, egyensúlyhiánnyal küszködő országok gondjain — jelentette ki a nyugatnémet jegybank alelnöke Tokióban, ahol az OECD monetáris bizottságának ülésén elnökölt. Nyilatkozatából egyes pénzügyi szakértők a márka felértékelésére tett célzást olvasták ki. A valutatőzsdéken erősödött a márka, gyengült a dollár, ezt azonban elsősorban a Washingtonban közzétett legújabb konjunktúrajelentésnek tulajdonítják: az év első negyedében 5,8 százalékkal csökkent a GNP, viszont 10,8 százalékra szökött az inflációs ütem. ♦ A TŐKÉS CÉGEK SZOCIALISTA ORSZÁGOKBA IRÁNYULÓ GÉPSZÁLLÍTÁSAI az idén tovább növekszenek, jósolja a Moscow Narodny Bank jelentése. A szovjet érdekeltségű londoni bank külön kiemeli a repülőgépipari együttműködést. A jelentést Kelet-Nyugat rovatunk ismerteti. ♦ A MAGYAR ÉS JUGOSZLÁV KAMARA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT szabályozza a pénteken aláírt megállapodás. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke kifejtette: a konvertibilis elszámolásra való áttérés után még jobban kell törekedni a hosszú lejáratú kooperációs megállapodások létrehozására. Rudi Kolák, a jugoszláv gazdasági kamara elnöke bejelentette: a mostani megállapodással egyidőben napirendre kerül a foszforműtrágya, a növényvédőszer, a kábelgyártás kooperációs témája. Együttműködésre törekszik a két ország a numerikus vezérlésű esztergagépek, a számítógépes alkalmazási programok, a kerékpárgyártás terén. ♦ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA VISSZAVONUL A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK PIACÁRÓL, ezentúl nem a kormányelőírások, hanem a piaci ösztönzők befolyásolják a termelést és az értékesítést — figyelmeztette a japán vezetőket Butz amerikai földművelésügyi miniszter. Az USA-nak túlságosan sokba került az élelmiszerfölöslegek felhalmozása, tette hozzá a dél-ázsiai körúton tartózkodó miniszter. Az USA-küldöttség látogatásának eredménye Befejezte kéthetes magyarországi látogatását a magas szintű amerikai kereskedelmi küldöttség, amelyet Frank G. Zark, a Fehér Ház költségvetési és államigazgatási hivatalának elnökhelyettese vezetett. A látogatást igen sikeresnek értékelte a delegáció vezetője és ugyanezt hangoztatta a VILÁGGAZDASÁG munkatársának adott interjújában M. W. Duncan, aki a küldöttségben az Union Carbide Corporation-t képviselte. „Megbeszéléseink a magyar kormány és üzleti élet képviselőivel egy sor új lehetőséget tártak fel a két ország közötti kereskedelemben és úgy értékelem, hogy küldöttségünk mindkét célját elérte” — mondotta a VILÁGGAZDASÁG munkatársának Frank G. Zarb. — „Egyrészt sokkal tisztábban látjuk a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és fejlesztési irányait, másrészt sikerült konkrét együttműködési kérdésekben lerakni az alapokat, amelyek eredménnyel kecsegtetnek.” „Igen sok elképzelés született a hoszszú távú együttműködésre, és ez az, amit különösen hangsúlyozni szeretnék: nem rövid lejáratúra szóló témákkal foglalkoztunk elsősorban. Ha múltkori beszélgetésünkkor (lásd VILÁGGAZDASÁG április 12-i száma) azt említettem látogatásunk mottójaként, hogy „a csárdást nem lehet egyedül járni”, most ehhez azt tenném hozzá, hogy számunkra a »jövő zenéje« a fontos, a jövőbeni eredményes munkát kell előkészíteni. Erre a célra kiválóan alkalmasnak bizonyult ez a látogatás” — mondotta Frank G. Zarb. „Különösen a tudományos kutatás terén látok lehetőséget hosszú távon a közös munkára, így például a napenergia felhasználásában, a rákkutatásban. Még tavasszal ellátogat Magyarországra több amerikai vállalat műszaki képviselője, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar terén felvetődött javaslatokat konkretizálják. Acéltermékek vásárlásáról is tárgyaltak üzletembereink, és úgy látszik, lehetőség lesz gázcsővezetékekhez használatos kompresszorok eladására Magyarországra. Reméljük — mondotta végezetül Frank G. Zarb —, hogy rövidesen a mienkéhez hasonló magyar küldöttséget is vendégül láthatunk az Egyesült Államokban”. A küldöttségben résztvevő üzleti képviselők közül az Union Carbide Corporation idén létesített kelet-európai irodájának igazgatóját, M. W. Duncant kereste fel lapunk munkatársa, hogy üzletemberként értékelje a látogatást. „Cégünk a világ hatodik legnagyobb vegyipari konszernje, évi eladásainak értéke megközelíti a 4 milliárd dollárt. Európában forgalmazzuk termelésünk 13—14 százalékát, a szocialista országokban évente mintegy 50 millió dollár értékben adunk el. Magyarországra évente átlagosan 1—1,5 millió dollár értékben exportálunk vegyszereket, műanyagokat. De tudjuk, hogy a magyar piac felvevőképessége ennél lényegesen nagyobb. Azt is felismertük, hogy nem elég csak eladni, hanem együtt kell működni a kutatásban és a műszaki fejlesztésben. Csak ennek révén használhatók ki igazán a lehetőségek, és csak ily módon lehet szó gyümölcsöző ipari együttműködésről akár közös vállalkozás formájában” — mondotta M. W. Duncan. „Az is nyilvánvaló számunkra, hogy ott kell együttműködésre törekedni, ahol mindkét fél tud a másiknak értékeset nyújtani. Így például az egészségügyi berendezések gyártásában és a gyógyszerkutatásban világszínvonalon álló magyar gazdaság nagyon jó partnerünknek bizonyulhat. E két területen is tettünk konkrét javaslatokat. Így a METRIMPEX-nek felajánlottunk egy fejlett klinikai diagnosztizáló berendezést hathónapos ingyenes kipróbálásra. Ehhez a klinikai véranalizáló készülékhez az összes szükséges vegyi anyagot rendelkezésre bocsátjuk, és kiképezzük a kezelő személyzetet is. Felajánlottuk, hogy a gyógyszerkutatásban jelentkező melléktermékeket mezőgazdasági vegyszerként történő felhasználás szempontjából megvizsgáljuk az Egyesült Államokban, és ha sikerül értékes anyagot találni, annak felhasználásában együtt tudnánk működni. Szívesen rendelkezésre bocsátanánk a rozsdamentes acélok előállítására kidolgozott technológiánkat, amelyhez a szükséges beruházási összeg kisebb a hagyományosnál, és kevesebb ötvözőanyag kell. Még említhetnék egy sor témát, amit tárgyalásaink során az illetékes magyar képviselőknek felvetettünk, de azt hiszem, mutatóba ennyi is elég” — mondotta a vegyipari konszern képviselője. Majd hozzátette: „harmadik piaci együttműködésre is gondolunk több területen”. „A legnagyobb kedvezmény elvének meg nem adása jelenleg reális akadálya a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatoknak, és ha az amerikai üzletembereket megkérdeznénk, igen nagy százalékuk szavazna ennek az akadálynak az eltörlésére. Remélem azonban, hogy rövidesen ez a gátló tényező is elhárul kapcsolataink fejlesztésének útjából” — mondotta befejezésül M. W. Duncan, V. M. Ismét nagy az angol külkereskedelmi deficit Anglia külkereskedelmi deficitje márciusban ismét rekordot döntött. Az import 1 milliárd 662 millió font sterling volt, az export pedig 1 milliárd 209 millió, s így a passzívum 453 milliót tett ki, ami 24 millióval több mint a februári. A hivatalos bejelentés szerint a márciusi deficit java részéért az olajimport a felelős. Az angol vállalatok a háromnapos munkahét miatti kiesés után igyekeztek raktáraikat maximálisan feltölteni alapanyagokkal, s ez szintén hozzájárult az import nagymérvű gyarapodásához. A láthatatlan tételeket is bekapcsolva (ide tartozik a pénzügy, a fuvarozás és bizosítás) a márciusi deficit 371 millió font volt, 24 millió fonttal több mint februárban. (Reuter) Lengyel kormánydelegáció Párizsban Franciaország megduplázza és 4,5 milliárd frankra emeli a francia áruk importjának finanszírozására Lengyelországnak biztosított hitelkeretet, amely 1975 végéig érvényes. A döntésről Giscard d’Estaing pénzügyminiszter értesítette a Párizsban tartózkodó lengyel kormánydelegációt. A Jagielski miniszterelnök-helyettes vezette lengyel küldöttség abban is megállapodott a francia tárgyalópartnerekkel, hogy Lengyelország milyen finanszírozási feltételek mellett vásárolja meg a katowicei acélmű mintegy 1 milliárd frank értékű francia berendezéseit. A delegáció jelezte, hogy már a közeljövőben 1,5 milliárd frank öszszegben rendel francia cégektől kábelgyári berendezéseket. (Reuter)