Világgazdaság, 1974. április (6. évfolyam, 64/1314-81/1331. szám)

1974-04-20 / 75. (1325.) szám

Washington enged a Kubát visszahívják MEGNYÍLT AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTEREK ÉRTEKEZLETE Az amerikai országok tegnap megnyílt külügyminiszteri értekezleté­nek már az előzetes megbeszélései is jelentős eredményt hoztak. Kissinger, az amerikai diplomácia irányítója engedett a latin-amerikai államok nyo­másának (lehetséges, hogy nem is szájíze ellenére) s hozzájárult ahhoz, hogy a három amerikai autóóriás argentínai leányvállalatai megkössék kubai üzletüket. Beleegyezett — ami még nagyobb dolog —, hogy a latin­amerikai országok szavazással döntsék el, visszahívják-e a szocialista Kubát az Amerikai Államok Szervezetébe. A washingtoni hivatalos nyilatkozatok szerint e két engedmény nem jelenti az amerikai álláspont változását, de politikai megfigyelők úgy vélik, a tények önmagukért beszélnek. Utalnak arra is, hogy bár közvetlen összefüggés nem mutatható ki, de e jelentősnek ígérkező fejlemények igazodni látszanak a nemzetközi enyhülés folyama­tához. Washington nem folytathatja az eddigi merev politikát a KGST-hez tartozó Kubával szemben.­­ Az amerikai Atlantában tegnap meg­kezdődött az Amerikai Államok Szer­vezetének negyedik külügyminiszteri konferenciája, amelyet tulajdonképpen a washingtoni külügyminisztériumban folytatott kétnapos előkészítő tanácsko­zás nyitott meg. Ott az argentin kül­ügyminiszter követelte Washingtontól, adja jóváhagyását ahhoz, hogy a Gene­ral Motors, a Ford és a Chrysler auto­­monopóliumok argentínai leányvállala­tai bekapcsolódhassanak a Kubával megkötött 1,2 milliárd dolláros, hatéves áruhitelüzletbe. Az argentin külügymi­niszter javasolta továbbá, hogy hívják meg Kuba képviselőjét is a kontinens külügyminisztereinek jövő márciusban Buenos Airesban tartandó soron követ­kező találkozójára. Ezt a javaslatot Me­xikó, Peru és Venezuela képviselői is támogatták, a brazil külügyminiszter pedig kijelentette, nem ellenzi a meg­hívást, azaz a már 12 éves embargó megtörését. Kissinger külügyminiszter mindkét kérdésben engedményt téve jelent meg Atlantában, közölte, engedélyezik a ku­bai ügyletet, és elmondta, a meghívás kérdésében a döntést a latin-amerikai országoknak engedik át. Rabasa mexi­kói külügyminiszter, aki két hete Ha­vannában Fidel Castro miniszterelnök­kel tárgyalt, bejelentette: Kuba elvileg hajlandó 1975 márciusában részt venni a latin-amerikai külügyminiszterek ér­tekezletén. A kubai kormány — mondta Castro — hajlandó bármilyen konst­ruktív jellegű tanácskozáson képvisel­tetni magát, de változatlanul elutasítja az Amerikai Államok Szervezetébe való visszalépést. Az Amerikai Államok Szervezetének jelenlegi formája mindenképpen re­formra szorul, ezt nemcsak a latin­amerikai országok hangoztatják, de Washington is kénytelen elismerni. Csak ez magyarázhatja a kissingeri külpolitika jelszavait: az „új párbeszé­det”, a „magasabb szintű együttműkö­dést”, amelyeket maga Nixon elnök is többször ideleszőtt az előkészítő tanács­kozáson résztvevő külügyminiszterek előtt mondott beszédébe. Az „új pár­beszéd” — mondta az elnök — a bé­kén, a politikai szabadságon és a gaz­dasági növekedésen alapszik majd. Az Izvesztyija hírmagyarázója azonban megállapítja, hogy az Egyesült Álla­mok arra számít, hogy a latin-amerikai országoktól az „új párbeszéd” fejében az Amerikai Államok Szervezetének szilárdságáról, mint az új „pánameri­kai szolidaritás” biztonságáról szóló nyilatkozatot kap cserébe. E politikai megfogalmazás mögött azonban — írja a szovjet kommentátor — az amerikai monopóliumok számításai rejlenek, hi­szen az Egyesült Államok piacán egyre keresettebb a venezuelai és az ecuado­ri kőolaj, a chilei és a perui réz, a bo­líviai ón és valamennyi latin-amerikai országból származó nyersanyag. Az amerikai monopóliumok, a multi­nacionális társaságok különösen éles vádak célpontjai, ezért helyezte kilá­tásba Kissinger az úgynevezett „maga­tartási kódexet”, amellyel a latin-ame­rikai országokban tevékenykedő ame­rikai multinacionális vállalatok műkö­dését szabályoznák. Kissinger elítélte latin-amerikai kollegái előtt a befogadó országok belügyeibe beavatkozó nagy­vállalatokat, és bár nem nevezte ne­vükön őket, a jelenlevők teljes joggal gondolhattak a Népi Egység Chiléjének bukásához nagymértékben hozzájáruló ITT-re, a Kennecottra és más bánya­ipari konszernekre, banántársaságokra. A latin-amerikai országokban meg­figyelhető gazdasági szuverenitásra tö­rekvés elsősorban multinacionális tár­saságok tevékenysége ellen irányul. Nem véletlen, hogy mind több állam lép az államosításnak, a nemzeti kin­csek saját kézbe vételének útjára, ahogy ez a kőolaja révén politikailag megerősödött Venezuelában, vagy akár a szocialista országokkal fennálló kap­csolatait bővíteni kívánó Argentínában látható. A vezető venezuelai üzletemberek az atlantai értekezlet megnyitásával egyidőben javasolták kormányuknak: Kubát ideális piacként vegye figye­lembe. A szigetország minden szem­pontból kedvező terület napi 300 ezer barrel venezuelai kőolaj elhelyezésére, sőt kőolajfinomítók létesítésére is. Pérez, Venezuela új elnöke program­­nyilatkozataiban többször hangoztatta, hogy az ország váratlan olajgazdasá­gából a térség olajjal nem rendelkező államait akarja majd kisegíteni. Ehhez igen jól illeszkedik a tőkések érvelése „Venezuela konszolidálná gazdasági je­lenlétét a kontinensen, ha Kubában olajfinomítókat állítana fel”. Kuba és Venezuela kapcsolatai a jelenlegi el­nök belügyminisztersége idején sza­kadtak meg, mert Kubát okolták a venezuelai gerillatevékenység felélén­küléséért. Pérez most — állítólag — fontolóra veszi a diplomáciai kapcso­latok helyreállítását — s ezzel eleget tenne a belföldi tőke egyre erőtelje­sebben hangoztatott követeléseinek is. B. J. Brüsszel foglalkozik a sertéshúsimporttal A brüsszeli bizottság tanulmányozza azt a belga követelést, hogy korlátoz­zák az EGK sertéshúsimportját — je­lenti Brüsszelből a Reuter-iroda. A ki­lenc ország szakértői csütörtökön vizs­gálták meg először a belga indítványt, legközelebb jövő szerdán ülnek össze, s addig a bizottság kidolgozza javasla­tait. Megfigyelők szerint a szervezet kevésbé radikális intézkedéseket akar bevezetni, mint amit a belga mezőgaz­dasági minisztérium javasol: valószínű­leg exportvisszatérítést vagy import­vám kivetését. A közös piaci marhahúshelyzet új fejleménye az olasz mezőgazdasági mi­nisztériumnak az az elhatározása, hogy a marhahús-ártámogatást a nagykeres­kedelmi szektorra is kiterjeszti. Koráb­ban csak a termelők részesültek ártá­mogatásban. A nagykereskedelemnek kilátásba helyezett szubvenció ösztön­zőleg hat a termelésre és stabilizálhat­ja a kiskereskedelmi árakat. A minisz­térium az intervenciós hivatal révén felvásárolja a nagykereskedőktől a marhahúst, és elhelyezi három új, nagy befogadó képességű raktárában, ha az ár az EGK-ban érvényes átlag alá esik. Az olasz mezőgazdasági dolgozók egyébként az elmúlt napokban fokoz­ták tiltakozó megmozdulásaikat a kül­földi agrártermékek, elsősorban hús- és tejipari áruk tömeges behozatala miatt. A határátkelőhelyeken farön­kökkel és vasúti talpfákkal torlaszol­ták el az autó- és vasúti pályákat. A gazdálkodók hangoztatják, hogy az im­portáruk olcsóbbak az olasz agrárter­mékeknél, következésképpen leszorít­ják az olasz termelői árakat. A francia gabonatermelők szövetsé­ge felkérte Marcellin mezőgazdasági minisztert, hogy szorgalmazza a brüsz­­szeli bizottságnál a közösségen kívüli búza- és árpaexport jelenlegi rendsze­rének módosítását. A közös piaci mi­niszterek legközelebb április 29-én ül­nek össze. A szövetség azt nehezmé­nyezi, hogy a bizottság csak akkor en­gedélyezi a kivitelt, ha a Közös Piacon kívüli árak alacsonyak, és nem járul hozzá a kivitelhez, ha hasznot lehetne húzni a magas árszintből. (Reuter, MTI, AP—DJ) Nyugtalan valutapiac • gyengülő dollár A nyugati valutatőzsdéken alaposan megrendült a dollár a Washingtonban közzétett legújabb konjunktúrajelentést követően. (Az USA gazdaságának visz­­szaeséséről és az infláció gyorsulásáról szóló adatokat lapunk 2. oldalán is­mertetjük.) Az amerikai valután még az USA-ban végrehajtott kamatemelé­sek sem segítettek, holott normális körülmények között az USA javára je­lentkező kamatkülönbözet megszilár­dítja a dollárt a nyugat-európai valu­tákhoz képest. A piacok nyugtalansá­gát azzal is magyarázzák, hogy egyre fokozódó politikai nyomás nehezedik Nixon elnökre. Számos bankár tulaj­donképpen már üdvözölné az elnök lemondását — írja a Reuter, zürichi pénzügyi köröket idézve. Átmeneti szünet után ismét lábra­­kaptak a márka felértékelése körüli híresztelések, és ez ugyancsak hozzá­járult a dollár árfolyamának lenyomá­sához, a márka és a svájci frank ke­resletének felélénküléséhez. A leg­újabb kombináció szerint Bonn haj­landó a márka felértékelésére, de en­nek fejében az új francia elnöktől a frank visszatérését követeli a közös lebegtetésbe. (Reuter) „Kötetlen” megbeszélést tartanak az EGK külügyminiszterei A közös piaci országok külügy­miniszterei a hét végén nem hivatalos megbeszélést folytatnak a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Az NSZK külügyminisztériumának szóvivője elmondta, hogy feltehetően tárgyalni fognak a tervezett atlanti deklarációról, az európai biztonsági ér­tekezlettel összefüggő­­kérdésekről, a közel-keleti helyzetről és a kelet­­nyugati kapcsolatokról. Kötetlen for­mában eszmecserét folytatnak a Közös Piac további menetrendjének összeállí­tásáról, arról, hogy miképpen érhető el haladás a gazdasági integráció irá­nyába. A kilenc ország külügyminisz­tériumának politikai igazgatói, akik e héten tanácskozásokat folytattak, „jó előmunkálatokat végeztek” annak érde­kében, hogy az EGK-országok közös álláspontot foglalhassanak el a genfi biztonsági értekezlet soron következő szakaszában. A genfi értekezlet napirendjén sze­replő kérdéseken túl tárgyalni fognak Kissinger legutóbbi moszkvai látogatá­sáról, a szocialista országok vezetőinek varsói értekezletéről és a bécsi had­erőcsökkentési tárgyalásokkal kapcso­latos problémákról. (Reuter, DPA) NAPRÓL NAPRA ♦ AZ NSZK HAJLANDÓ ÁLDOZATOKAT HOZNI, ha ezzel enyhíthet, más, egyensúlyhiánnyal küszködő országok gondjain — jelentette ki a nyugatnémet jegybank alelnöke Tokióban, ahol az OECD monetáris bizottságának ülésén elnökölt. Nyilatkozatából egyes pénzügyi szakér­tők a márka felértékelésére tett célzást olvasták ki. A valutatőzsdéken erősödött a márka, gyengült a dollár, ezt azonban elsősorban a Wa­shingtonban közzétett legújabb konjunktúrajelentésnek tulajdonítják: az év első negyedében 5,8 százalékkal csökkent a GNP, viszont 10,8 százalékra szökött az inflációs ütem. ♦ A TŐKÉS CÉGEK SZOCIALISTA ORSZÁGOKBA IRÁNYULÓ GÉP­­­­SZÁLLÍTÁSAI az idén tovább növekszenek, jósolja a Moscow Narod­ny Bank jelentése. A szovjet érdekeltségű londoni bank külön kiemeli a repülőgépipari együttműködést. A jelentést Kelet-Nyugat rovatunk ismerteti. ♦ A MAGYAR ÉS JUGOSZLÁV KAMARA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT sza­bályozza a pénteken aláírt megállapodás. Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, a vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke kifejtette: a konvertibilis elszámolásra való áttérés után még jobban kell töreked­ni a hosszú lejáratú kooperációs megállapodások létrehozására. Rudi Kolák, a jugoszláv gazdasági kamara elnöke bejelentette: a mostani megállapodással egyidőben napirendre kerül a foszforműtrágya, a nö­vényvédőszer, a kábelgyártás kooperációs témája. Együttműködésre törekszik a két ország a numerikus vezérlésű esztergagépek, a számító­­gépes alkalmazási programok, a kerékpárgyártás terén. ♦ AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA VISSZAVONUL A MEZŐ­GAZDASÁGI TERMÉKEK PIACÁRÓL, ezentúl nem a kormányelő­írások, hanem a piaci ösztönzők befolyásolják a termelést és az érté­kesítést — figyelmeztette a japán vezetőket Butz amerikai földműve­lésügyi miniszter. Az USA-nak túlságosan sokba került az élelmiszer­fölöslegek felhalmozása, tette hozzá a dél-ázsiai körúton tartózkodó miniszter. Az USA-küldöttség látogatásának eredménye Befejezte kéthetes magyarországi látogatását a magas szintű amerikai kereskedelmi küldöttség, amelyet Frank G. Zark, a Fehér Ház költségvetési és államigazgatási hivatalának elnökhelyettese vezetett. A látogatást igen sikeresnek értékelte a delegáció vezetője és ugyanezt hangoztatta a VILÁG­­GAZDASÁG munkatársának adott interjújában M. W. Duncan, aki a kül­döttségben az Union Carbide Corporation-t képviselte. „Megbeszéléseink a magyar kormány és üzleti élet képviselőivel egy sor új lehetőséget tártak fel a két ország kö­zötti kereskedelemben és úgy értéke­lem, hogy küldöttségünk mindkét cél­ját elérte” — mondotta a VILÁGGAZ­DASÁG munkatársának Frank G. Zarb. — „Egyrészt sokkal tisztábban látjuk a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét és fejlesztési irányait, másrészt sikerült konkrét együttműködési kérdésekben lerakni az alapokat, amelyek ered­ménnyel kecsegtetnek.” „Igen sok elképzelés született a hosz­­szú távú együttműködésre, és ez az, amit különösen hangsúlyozni szeretnék: nem rövid lejáratúra szóló témákkal foglalkoztunk elsősorban. Ha múltkori beszélgetésünkkor (lásd VILÁGGAZ­DASÁG április 12-i száma) azt említet­tem látogatásunk mottójaként, hogy „a csárdást nem lehet egyedül járni”, most ehhez azt tenném hozzá, hogy szá­munkra a »jövő zenéje« a fontos, a jö­vőbeni eredményes munkát kell elő­készíteni. Erre a célra kiválóan alkal­masnak bizonyult ez a látogatás” — mondotta Frank G. Zarb. „Különösen a tudományos kutatás terén látok lehetőséget hosszú távon a közös munkára, így például a napener­gia felhasználásában, a rákkutatásban. Még tavasszal ellátogat Magyarország­ra több amerikai vállalat műszaki kép­viselője, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar terén felvetődött javas­latokat konkretizálják. Acéltermékek vásárlásáról is tárgyaltak üzletembe­reink, és úgy látszik, lehetőség lesz gázcsővezetékekhez használatos komp­resszorok eladására Magyarországra. Reméljük — mondotta végezetül Frank G. Zarb —, hogy rövidesen a mienké­hez hasonló magyar küldöttséget is vendégül láthatunk az Egyesült Álla­mokban”. A küldöttségben résztvevő üzleti képviselők közül az Union Carbide Corporation idén létesített kelet-euró­pai irodájának igazgatóját, M. W. Dun­­cant kereste fel lapunk munkatársa, hogy üzletemberként értékelje a láto­gatást. „Cégünk a világ hatodik legnagyobb vegyipari konszernje, évi eladásainak értéke megközelíti a 4 milliárd dollárt. Európában forgalmazzuk termelésünk 13—14 százalékát, a szocialista orszá­gokban évente mintegy 50 millió dollár értékben adunk el. Magyarországra évente átlagosan 1—1,5 millió dollár ér­tékben exportálunk vegyszereket, mű­anyagokat. De tudjuk, hogy a magyar piac felvevőképessége ennél lényegesen nagyobb. Azt is felismertük, hogy nem elég csak eladni, hanem együtt kell működni a kutatásban és a műszaki fej­lesztésben. Csak ennek révén használ­hatók ki igazán a lehetőségek, és csak ily módon lehet szó gyümölcsöző ipari együttműködésről akár közös vállalko­zás formájában” — mondotta M. W. Duncan. „Az is nyilvánvaló számunkra, hogy ott kell együttműködésre törekedni, ahol mindkét fél tud a másiknak érté­keset nyújtani. Így például az egész­ségügyi berendezések gyártásában és a gyógyszerkutatásban világszínvonalon álló magyar gazdaság nagyon jó part­nerünknek bizonyulhat. E két területen is tettünk konkrét javaslatokat. Így a METRIMPEX-nek felajánlottunk egy fejlett klinikai diagnosztizáló berende­zést hathónapos ingyenes kipróbálásra. Ehhez a klinikai véranalizáló készü­lékhez az összes szükséges vegyi anya­got rendelkezésre bocsátjuk, és kiké­pezzük a kezelő személyzetet is. Felajánlottuk, hogy a gyógyszerkuta­tásban jelentkező melléktermékeket mezőgazdasági vegyszerként történő felhasználás szempontjából megvizs­gáljuk az Egyesült Államokban, és ha sikerül értékes anyagot találni, annak felhasználásában együtt tudnánk mű­ködni. Szívesen rendelkezésre bocsátanánk a rozsdamentes acélok előállítására ki­dolgozott technológiánkat, amelyhez a szükséges beruházási összeg kisebb a hagyományosnál, és kevesebb ötvöző­anyag kell. Még említhetnék egy sor témát, amit tárgyalásaink során az ille­tékes magyar képviselőknek felvetet­tünk, de azt hiszem, mutatóba ennyi is elég” — mondotta a vegyipari konszern képviselője. Majd hozzátette: „harma­dik piaci együttműködésre is gondolunk több területen”. „A legnagyobb kedvezmény elvének meg nem adása jelenleg reális akadá­lya a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatoknak, és ha az amerikai üz­letembereket megkérdeznénk, igen nagy százalékuk szavazna ennek az akadálynak az eltörlésére. Remélem azonban, hogy rövidesen ez a gátló té­nyező is elhárul kapcsolataink fejlesz­tésének útjából” — mondotta befeje­zésül M. W. Duncan, V. M. Ismét nagy az angol külkereskedelmi deficit Anglia külkereskedelmi deficitje már­ciusban ismét rekordot döntött. Az im­port 1 milliárd 662 millió font sterling volt, az export pedig 1 milliárd 209 mil­lió, s így a passzívum 453 milliót tett ki, ami 24 millióval több mint a feb­ruári. A hivatalos bejelentés szerint a márciusi deficit java részéért az olaj­import a felelős. Az angol vállalatok a háromnapos munkahét miatti kiesés után igyekeztek raktáraikat maximáli­san feltölteni alapanyagokkal, s ez szintén hozzájárult az import nagy­mérvű gyarapodásához. A láthatatlan tételeket is bekapcsolva (ide tartozik a pénzügy, a fuvarozás és bizosítás) a márciusi deficit 371 millió font volt, 24 millió fonttal több mint februárban. (Reuter) Lengyel kormánydelegáció Párizsban Franciaország megduplázza és 4,5 milliárd frankra emeli a francia áruk importjának finanszírozására Lengyel­­országnak biztosított hitelkeretet, amely 1975 végéig érvényes. A döntésről Gis­­card d’Estaing pénzügyminiszter értesí­tette a Párizsban tartózkodó lengyel kormánydelegációt. A Jagielski miniszterelnök-helyettes vezette lengyel küldöttség abban is megállapodott a francia tárgyalópart­nerekkel, hogy Lengyelország milyen finanszírozási feltételek mellett vásá­rolja meg a katowicei acélmű mintegy 1 milliárd frank értékű francia beren­dezéseit. A delegáció jelezte, hogy már a közeljövőben 1,5 milliárd frank ösz­­szegben rendel francia cégektől kábel­gyári berendezéseket. (Reuter)

Next