Világgazdaság, 1975. február (7. évfolyam, 22/1519-41/1538. szám)
1975-02-01 / 22. (1519.) szám
Aláírták ... a magyar-szovjet külkereskedelmi egyezményt /Az 1975. évi forgalom meghaladja a 2,25 milliárd rubelt Moszkvai tudósítónktól. Moszkvában pénteken aláírták az 1975. évi magyar—szovjet árucsereforgalmimegállapodást, amelyet magyar részről dr. Bíró József, szovjet részről Ny. Sz. Patolicsev külkereskedelmi miniszterek látták el kézjegyükkel. Az előirányzatok szerint az idén 8,3 százalékkal emelkedik majd — volumenében — az árucsere-forgalom. A megállapodás több magyar exportot tesz lehetővé a szovjet piacra, s energia- valamint nyersanyagszükségletünk döntő részét kielégíti. Az árucsere-forgalom összetétele a korábbi évekhez képest gyakorlatilag változatlan. A két külkereskedelmi miniszter az aláírás után üdvözlő beszédekben méltatta az eredményeket a kölcsönös áruszállítások bővítésében, a gazdasági együttműködés és az ipari kooperációk szélesítésében. Ny. Sz. Patolicsev a többi között rámutatott, hogy az 1975-re szóló jegyzőkönyv nagy és fontos munka — az ötéves tervidőszak — befejező szakasza. Megállapította, hogy az eddig eltelt négy esztendőben a kölcsönös kereskedelem a tervezettnél gyorsabban nőtt. A két ország között az áruszállítások több mint 700 millió rubellel haladták meg eddig a hosszú lejáratú előirányzatokat. 1975-re további kölcsönös forgalomnövekedést irányoznak elő. A most aláírt jegyzőkönyv alapján a magyar—szovjet kereskedelem 8,3 százalékkal bővül majd — volumenében — és meghaladja a 2 milliárd 250 millió rubelt. Az elmúlt évek gyakorlata azt mutatta, hogy a külkereskedelmi vállalatok pótlólagos lehetőségeket találtak a forgalom tervezettnél gyorsabb bővítésére. Ezt a jó hagyományt figyelembe véve — hangsúlyozta a szovjet külkereskedelmi miniszter — minden remény megvan arra, hogy a lezáruló ötéves tervben tervezett kölcsönös szállításokat 1 milliárd rubellel is túlteljesítsük. Az 1975. évi árucsere-forgalmi megállapodás más szempontból is fontos. Az előirányzatok teljesítésével, illetve túlteljesítésével meghatározzuk a következő ötéves tervidőszak gazdasági kapcsolatainak perspektíváit. Közös tevékenységünk egyik legfontosabb területe most a népgazdasági tervek koordinálása, amit a két ország tervezési hatóságai végeznek a külkereskedelmi szervek bevonásával. Ebben a munkában aktívan részt kell vennünk — jelentette ki Patolicsev —, hogy az új középtávú megállapodás biztosítsa az árucsere-forgalomban a még meglevő tartalékok mind teljesebb kihasználását. Az idő nem enged megállást ebben a munkában, hiszen még ebben az esztendőben alá kell írnunk az 1976—80-ra szóló szerződéseket. Különös figyelmet kell fordítani a szakosításra és a kooperációra — mindenekelőtt a gépiparban. A nemzetközi munkamegosztás legújabb formáinak számtalan előnye van, amelyeket felhasználva a népgazdságok fejlődése, a két ország közötti kereskedelmi forgalom még megalapozottabb lesz. Válaszbeszédében dr. Bíró József elmondotta, hogy a magyar—szovjet forgalom 1971—75 között előreláthatólag 56 százalékkal növekszik majd a korábbi ötéves tervperiódushoz képest. De a milliárdok, százalékok mellett nagyon sokszor megfeledkezünk azokról a fontos létesítményekről, amelyek az árucsere-forgalom számszerű adatai mögött vannak, s megteremtik az alapot a két ország kapcsolatainak magasabb szintre emeléséhez. A most záruló ötéves szakaszban infrastrukturális beruházások egész sorát valósíthattuk meg a magyar—szovjet hosszú távú együttműködésre építve. Ennek a kapcsolatnak köszönhetjük, hogy a külső gazdasági hatások lényegesen letompítva éreztetik csak hatásukat a magyar népgazdaságban. A világgazdaság legutóbbi eseményei — válságok és sok válságjel — arra ösztönöznek, hogy még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat a Szovjetunióval. Dr. Bíró József nyilatkozata Az ünnepélyes aktust követően dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter tájékoztatta az újságírókat az idei árucsere-forgalom részleteiről. — A most lezárult tárgyalások ismét azt bizonyítják — mondotta dr. Bíró József —, hogy ki tudjuk használni gazdaságaink növekvő lehetőségeit, következésképp együttműködésünk tovább bővíthető. Hazánk ebben az évben az MSZMP XI. kongresszusával egy időben ünnepli felszabadulása 30. évfordulóját, ami lényegében egybeesik a magyar—szovjet kereskedelem három évtizedes jubileumával. Az a fejlődés, amely népgazdaságunk minden ágát jellemzi, nemcsak elválaszthatatlan a magyar—szovjet árucsere-forgalom lendületes növekedésétől, hanem a kapcsolatok bővítése alapja is előrehaladásunknak. Ennek tükrében értékelhetjük a most aláírt jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy iparunk és mezőgazdaságunk változatlanul hozzájuthasson a szükséges alapanyagokhoz, energiahordozókhoz és gépekhez, termékeink pedig továbbra is megfelelő piacot találhassanak a Szovjetunióban. Az előirányzott magyar behozatal — mutatott rá a miniszter —, ebben az évben is rendkívül változatos és gazdag. A Barátság-vezetéken 6 millió tonna kőolaj érkezik, és az idén megindul a földgáz szállítása is a magyar—szovjet együttműködésben megépülő Testvériség-gázvezetéken. Üzemeink 750 ezer tonna kohókokszra és 300 ezer tonna kőszénre, továbbá 400 ezer tonna gáz- és fűtőolajra számíthatnak a Szovjetunióból. Változatlanul Magyarország a Szovjetunió legnagyobb villamosenergia-vásárlója: az idén 4,2 milliárd kilowattóra elektromos áramot veszünk át. A magyar vasércszükségletnek több mint 90 százalékát, továbbá 240 ezer tonna nyersvasat és 44 ezer tonna különböző ferroötvözetet importálunk. Több mint félmillió tonna hengerelt áru is érkezik a Szovjetunióból, más feldolgozásra alkalmas kohászati termékek, így ónozott és horganyzott lemezek, csövek mellett. Ki kell emelnünk a magyar—szovjet timföld-alumíniumipari szerződés nagy jelentőségét. Ebben az évben a magyar timföldszállításokért cserébe 120 ezer tonna kiváló minőségű alumíniumtömböt kapunk. Megemlíthetjük még, hogy feldolgozóiparunknak 33 ezer tonna rezet is vásárolunk. Több szakosítási megállapodás alapján tovább emelkedik a vegyipari alapanyagok és félkész termékek behozatala. Az olefinprogram keretében többek között 4 ezer tonna akrilnitrilt, 17 ezer tonna poliszirolt, 30 ezer tonna polietilént kap népgazdaságunk. Egy másik kooperációs egyezmény alapján 20 ezer tonna különböző gumiipari alapanyag érkezik be az országba. A magyar mezőgazdaság terméshozamainak javítását számottevően elősegíti a szovjet műtrágya behozatala. Az előirányzatok szerint — hatóanyagban számolva — 250 ezer tonna foszfátot, 238 ezer tonna kálisót és 35 ezer tonna nitrogénműtrágyát vásárolunk ebben az esztendőben. Építőipari feladataink megvalósításához hozzájárul majd a Szovjetunióból érkező 500 ezer tonna cement, valamint kétmillió négyzetméter táblaüveg. Magyarország nem tartozik a fában gazdag országok közé, belföldi szükségletünk nagy részét importvásárlásokkal elégítjük ki. Egyik legnagyobb szállítónk a Szovjetunió — ebben az esztendőben 1,1 millió köbméter ipari fát és 850 ezer köbméter fenyőfűrészárut ad el a magyar népgazdaságnak. A hazai papírgyárak termelését 86 ezer tonna szovjet cellulóz segíti, ezenkívül 70 ezer tonna papírt és 70 ezer tonna kartont is vásárolunk a Szovjetuniótól. A textilipari alapanyaggyártás bővítéséhez hozzájárul 44 ezer tonna gyapot és 10 ezer tonna műszál behozatala. A fogyasztási cikkek importja tovább emelkedik: például 120 ezer darab kerékpárt, 20 ezer darab hűtőgépet, a lakosság színvonalasabb ellátására pedig jelentős összegben bútort vásárolunk. Ezen kívül rozsdamentes evőeszközök, televíziók és rádiókészülékek, órák, fényképezőgépek is megtalálhatók az importlistán. — Jelentősen bővül gépimportunk — mutatott rá a magyar külkereskedelmi miniszter. Elsősorban a szállítási és szállítmányozási feladatok megvalósításához szükséges eszközök beszerzésére fordítunk nagy gondot. Légi közlekedésünk fejlesztésére 1975-ben további három TU—154-es típusú korszerű repülőgépet vásárolunk. Beszerzőnk 35 ezer személygépkocsit — ebből több mint 30 ezer a hazánkban is közkedvelt Zsiguli lesz —, valamint 5 ezer teherautót. A mezőgazdasági gépigények kielégítésére 4500 darab MTZ—50-es típusú traktor, 1350 darab nagy teljesítményű gabonakombájn érkezik. A növénytermesztési munkák további gépesítésére 9 darab KA—26-os helikoptert importálunk. Növekszik a számítástechnikai eszközök, valamint univerzális és speciális szerszámgépek behozatala. Nem kevésbé gazdag a magyar szállítások 1975-ös listája. Kivitelünk megközelítően 50 százalékát a gépek és berendezések exportja adja. Kiemelt programunknak megfelelően most is fontos helyen szerepelnek az autóbuszok, szovjet megrendelésre az idén 5700 darab Ikarus készül. Ugyancsak a két ország között kialakult járműipari együttműködés keretében 24,5 ezer hátsóhidat szállítunk — cserébe 10 ezer mellső hidat kapunk, és növekszik a Zsiguli személygépkocsikhoz szállítandó részegységek volumene is. Az idén is folytatjuk a négyrészes motorvonatok szállítását. A 20 korszerű Diesel-szerelvény elsősorban a Szovjetunió déli köztársaságaiban közlekedik majd. A KGST-országok együttműködési programjának megfelelően jelentősen bővíthetjük az R-10-es számítógépek és a perifériák eladását. A Szovjetuniót át- és átszelő gáz- valamint olajvezetékekhez hazánk üzemei is szállítanak különböző automatikát, telemechanikai berendezéseket és mérőműszereket, örülünk annak, hogy szovjet partnereink megelégedetten nyilatkoztak konzervgyártó gépsorainkról, a lakk- és festékgyártó gépekről, továbbá vákuumtechnikai berendezéseinkről. Az idén tovább bővíthetjük e cikkek exportját is. Változatlanul nagy figyelmet fordítanak a Szovjetunióban a fogyasztási cikkek választékának bővítésére, a menynyiségi, minőségi igények jobb kielégítésére. E célok megvalósításában hazánk is lehetőségeihez mérten kiveszi részét. Könnyűipari termékeink, élelmiszergazdaságunk készítményei változatlanul keresettek a szovjet piacon. Az idén 14 millió pár cipőt, 37 millió méter szövet eladását tervezzük. Mintegy 20 százalékkal emelkedik majd a kötöttáru exportja. Számottevően bővül az élelmiszeripar kivitele. Friss gyümölcsöt összesen 230 ezer tonnát adunk el, ennek döntő hányada alma lesz. Feldolgozóiparunk exporttermékei közül a zöldségkonzervek szállítása bővül jelentősen, az idén 170 ezer tonnát értékesítünk. A Szovjetunióba irányuló magyar kivitel mintegy 7 százalékát gyógyszeriparunk termékei adják. Tovább folytatódnak a magyar szállítások a Szovjetunió területén a több KGST-ország közös együttműködése keretében épülő létesítmények építéséhez. Mint ismeretes, hazánk többek között részt vesz az uszty-ilimi papír- és cellulózipari, valamint a krembajevi azbesztdúsító kombinát létrehozásában. — Meggyőződésünk — mondotta végül dr. Bíró József —, hogy a most aláírt árucsere-forgalmi jegyzőkönyv végrehajtását vállalataink maradéktalanul biztosítják, és az előző évek gyakorlatához hasonlóan lehetőség nyílik a kölcsönös áruforgalom további bővítésére év közben is. Faragó András NAPRÓL NAPRA ♦ AZ OLAJTŐKÉK BEHATOLÁSA A FEJLETT TŐKÉS GAZDASÁGOKBA egyre inkább aggasztja a hazai tőkés köröket, akik kormányaikra gyakorolnak nyomást a külföldi vásárlások megakadályozása érdekében. Washingtonban, Bonnban és Londonban olyan törvénytervezetek várnak elfogadásra, amelyek lehetetlenné tennék a titkos felvásárlásokat, megkönnyítenék a kormányok beavatkozását kellő időben. A dolog iróniája, hogy az angol kormány például az olajtermelőktől felvett kölcsönökből nyújt állami támogatást, menti meg vállalatait attól, hogy az olajtőkések kezébe kerüljenek. ♦ A CSEHSZLOVÁK NÉPGAZDASÁG TAVALYI EREDMÉNYEIRŐL, idei terveiről közölt áttekintésünk beszámol északi szomszédunk sikeres harcáról a tőkés világpiaci árak növekedésének hazai begyűrűződése ellen. Az ipari termelés tavaly 6,2 százalékkal nőtt, idén még gyorsabban, 6,4 százalékkal emelkedik. A beruházások állami tervének teljesítésében 1,9 százalékos volt tavaly a lemaradás, idén ezt pótolni kell, hogy teljesíteni tudják az össztermelés 5,8 százalékos növekedési előirányzatát. ♦ ISMÉT MEGRENDÜLT A DOLLÁRBA VETETT BIZALOM. A Világsajtóból című rovatunkban idézett szemelvény szerint a dollár túlkínálata, az amerikai recesszió, s az alacsony amerikai kamatok folytonosan táplálják a dollármenekítő hullámokat. Az arany felértékelése csak fokozza a zűrzavart. Ennek ellenére az idézett cikk szerint még mindig reménytelennek tűnik, hogy a dollár helyett más pénzt állítsanak a nemzetközi pénzügyi rendszer központjába. ♦ KÍNA AUSZTRÁL BÚZÁT VÁSÁROL. Az eddig legnagyobb kétoldalú üzletkötés eredménye 1 millió tonna ausztrál búza szállítása Pekingnek. Az ügylet érdekessége, hogy Kína a közelmúltban lépett vissza nagyobb mennyiségű amerikai búza vételétől. ♦ KÉSIK AZ ÚJ KÁVÉEGYEZMÉNY. A termelők és fogyasztók egyhónapos eszmecserék után sem tudtak megállapodni az új nemzetközi kávéegyezmény alapelveiben. A termelő országok ennek ellenére február közepén értekezletet tartanak a kávé árának radikális emeléséről. Némi haladás az EGK és a fejlődő országok tárgyalásain A brüsszeli költségvetési javaslatok hideg fogadtatása Változatlanul a cukorprobléma megoldatlansága okozza a legtöbb bonyodalmat a Közös Piac és 46 fejlődő ország tárgyalásain. Mint ismeretes, a hosszú hónapok óta húzódó eszmecserék újabb fordulója kezdődött csütörtökön Brüsszelben. A Reuter jelentése szerint a cukorexportáló fejlődő országok változatlanul a Közös Piac által kínáltnál magasabb árat szeretnének kapni. Kamisese Mara, a Fidzsi-szigetek miniszterlnöke tegnap Londonba repült, hogy a cukorkérdésről megbeszélést folytasson brit illetékesekkel. A cukorexport nagy részét ugyanis Nagy- Britannia venné át. A többi kérdésben a megfigyelők szerint közeledtek az álláspontok. Az EGK a korábbinál nagyobb hajlandóságot mutat a segélyösszeg felemelésére. Korábban a kilencek öt év alatt legfeljebb mintegy 3,6 milliárd dollár segély nyújtására voltak hajlandók, a fejlődők azonban nyolc milliárdot kértek. Kisebb kérdésekben megegyezés született. Így állítólag rendezték az EGK- ba irányuló mezőgazdasági export piaci szabályozásával kapcsolatos kérdéseket, és közel áll a megoldáshoz a fejlődő országok exportbevételeinek stabilitását célzó tervezet. Készen állnak a fejlődő országokban végrehajtott közös piaci magánberuházásokkal foglalkozó szabályok is. Kompromisszum körvonalai bontakoznak ki egyes kereskedelmi problémákban, így a legnagyobb kedvezmény alkalmazásának terén és az úgynevezett eredetszabályok kidolgozásánál. A DPA azonban megjegyzi: a végleges társulási szövegminta kidolgozásáig még sok időre van szükség. Ortoli, a brüsszeli bizottság elnöke, Londonba utazott, hogy a közös piaci brit tagsággal kapcsolatos kérdéseket megvitassa. Elsősorban a brit hozzájárulásról van szó a közös alapokhoz. A bizottság, mint már jelentettük, kidolgozta és miniszteri tanács elé terjesztette a tervezetet a terheknek eddiginél igazságosabb elosztásáról. Párizsi és bonni források szerint a brüsszeli elképzeléseket hidegen fogadták a két fővárosban. Brüsszel egy sor feltételtől tenné függővé azt, hogy a közösségi alapokból kárpótolják a túl sokat fizető országokat. E feltételek között szerepel a folyó fizetési mérleg deficitje, a közös átlagtól erőteljesen elmaradó gazdasági növekedési ütem legalább 10 százalékos eltérés a költségvetési hozzájárulási hányad, illetve a kilenc ország összesített GNP-jéből való részesedés között. A javaslatokat a miniszteri tanács február elején vitatja majd meg, és a döntést — ha minden simán megy — a március 10-én kezdődő dublini csúcstalálkozón hozzák majd meg. (Reuter, AP—DJ, DPA) Világbank-kölcsön Romániának A Világbank 100 millió dollár öszszegben két kölcsönt nyújt Romániának mezőgazdasági létesítmények fejlesztésére. 83 millió dollár kölcsönt kap Egyiptom, Tunézia és Szenegál. Románia 70 millió dollárt fordíthat szivattyútelepek, csatornák és más olyan létesítmények finanszírozására, amelyek a Duna vizének a Giurgiu— Razmiresti öntözőrendszerhez való elvezetéséhez szükségesek. Az állatállomány fejlesztésére, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok mezőgazdasági beruházásaira 30 millió dollárt kapnak. A kölcsönvevő mindkét esetben Románia Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Bankja. A Világbank 40 millió dolláros kölcsönét Egyiptom a Tourah cementgyár bővítésére fordítja. Tunézia a városi csatornahálózat fejlesztésére, Szenegál pedig iskolák építésére kap kölcsönt. (AP-DJ) Varsó—Párizs: ötéves gazdasági együttműködési megállapodás Elvi megállapodás született Franciaország és Lengyelország ötéves gazdasági együttműködéséről Jagielskinek, a lengyel minisztertanács elnökhelyettesének, az állami tervbizottság elnökének párizsi tárgyalásai során — jelentette be Fourcade francia pénzügyminiszter. Közölte azt is, hogy sikerült közelebb hozni a hosszú lejáratú lengyel szénszállítási megállapodás megkötésének időpontját. A hírügynökségek értesülése szerint a hivatalos megbeszéléseken Franciaország jelentős áruhiteleket ajánlott a többi között a lengyel szénipar, olajvegyészet és távközlés számára. Szó esett arról is, hogy évi 4,6 millió tonnára akarják emelni a lengyel szén importját a tavalyi 3,3 millió tonnáról. A két ország vállalatai közötti termelési szerződések jelenleg évi 1 milliárd frank értéket képviselnek. Párizs az együttműködés e formáját legalább ezen a szinten akarja tartani, de emelésére is lát lehetőséget. (Reuter, AP—DJ, MTI) A rubel új árfolyamai A Szovjetunió Állami Bankja közzétette havonként megjelenő árfolyamkiigazításait. Februárban a dollár és a font árfolyamát minden eddiginél alacsonyabban állapítják meg a rubelhez képest, a dollár az eddigi 73 képek helyett 70,75 képeket, a font sterling 1,66 rubel helyett 1,60 rubelt ér. A legtöbb nyugat-európai valuta jegyzése némileg magasabb lesz az eddiginél. (Reuter) Jugoszláv terv: vendégmunkások az olajtermelő országokba Jugoszlávia az olajtermelő országokban próbál majd munkalehetőséget szerezni munkaerőfeleslegének, ha a nyugati országokba már nem küldhet több vendégmunkást — közölte egy belgrádi kormányszóvivő. Jelenleg 1,1 millió jugoszláv vendégmunkás tartózkodik külföldön, de tavaly már többen tértek haza, mint ahány új munkavállaló elhagyta az országot. A hazatérők száma 12 ezer volt, az új kiutazóké 10 ezer. (AP-DJ) Perzsa Interkontinental? Kiszivárgott hírek szerint befejeződés előtt állnak a PANAM légitársaság Iránnal folyó tárgyalásai. A csőd szélén álló PANAM több száz milliós kölcsönt kapna az iráni kormánytól, de ennek ára van: egyebek között Irán venné át a légitársaság virágzó nemzetközi szállodahálózatának, az Intercontinental szállodaláncnak részvénytöbbségét. A nemzetközi hotelhálózat vagyonát több mint százmillió dollárra becsülik, s Teherán a részvénypakettek 55 százalékára tart igényt, jóllehet a PANAM üzemeltetné továbbra is a szállodákat. A légitársaság szóvivője nem volt hajlandó kommentálni a hírt. (AP—DJ)