Világgazdaság, 1975. április (7. évfolyam, 63/1560-81/1578. szám)
1975-04-02 / 63. (1560.) szám
VILÁGGAZDASÁG 1975. ÁPRILIS 2. SZERDA VII. ÉVFOLYAM, 63. (ISOO.) SZÁmlaforr A dollár szerepéről tárgyal az OPEC A CSATORNA MEGNYITÁSÁNAK GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI JELENTŐSÉGE Kissinger közvetítő missziójának kudarca után is folytatódik a politikai mozgás a Közel-Keleten — éspedig olyan ütemben, hogy egyes megfigyelők vonakodnak befejezettnek tekinteni Kissinger küldetését, de egyben persze utalnak arra is, hogy az amerikai diplomáciának e pillanatban a Távol-Kelet közvetlenebb és nagyobb gondja. Szadat szombati beszédében meghatározta az egyiptomi politikai aktivitás irányát. Egyiptom törekvéseiről szólva kifejtette: össze kell hívni a genfi konferenciát, meg kell valósítani Egyiptom, Szíria és a palesztinok teljes együttműködését. A legnagyobb figyelmet az a két bejelentés keltette, hogy Egyiptom hozzájárul a sínai fronton állomásozó ENSZ-erők mandátumának további három hónapra való meghosszabbításához, és 8 év után, június 5-én megnyitja a hajózás számára a Szuezi-csatornát. Bécsben tegnap megkezdődött az OPEC szakértői értekezlete, amelyen megvitatják a dollár jövőbeni szerepét az olajelszámolásban, és napirendre kerülnek a túltermeléssel kapcsolatos problémák is. Rijadi jelentések szerint Fejszál halála nem hoz lényeges változást Szaúd-Arábia olajpolitikájában. Szadat elnök beszédében külön szólt a szovjet—egyiptomi kapcsolatok fontosságáról, hangsúlyozva: a két ország viszonya az elveken és a stratégián nyugszik. Fontosnak nevezte az egyiptomi-amerikai dialógus folytatását is, mert az USA-nak módjában áll nyomást gyakorolni Izraelre. Az Al Ahram a Szadat-beszédet elemezve rámutat, a széles skálájú gazdasági és politikai együttműködés Kairó és a Szovjetunió között hozzásegítheti Egyiptomot, hogy az erő helyzetében mehessen el a genfi értekezletre. A Szuezi-csatorna megnyitásáról hozott egyiptomi döntést a nyugati hírügynökségek nagyrészt politikai jellegűnek minősítik. Az a tény, hogy Szadat az izraeli ágyúk lőtávolában is hajlandó felemelni a csatornát lezáró sorompókat, a korábbi egyiptomi állásponthoz képest — bár izraeli hajók a végleges közel-keleti rendezésig nem használhatják a vízi utat — engedményt jelent. Ugyanakkor — mutatnak rá politikai megfigyelők — Kairó ezzel a lépéssel megtagadta a kezdeményezést a közel-keleti politikai játszmában, és egyszersmind hitet tett békés szándékai mellett. A Reuter hírügynökség szoros összefüggést lát a csatorna megnyitása és a palesztin kérdés között. Kairó most engedményt vár Tel Avivtól a palesztinoknak a genfi konferencián való részvételével kapcsolatban. A brit hírügynökség Szadat két áthidaló javaslatát idézi: a genfi értekezleten egységes arab delegáció venne részt, így a palesztinok nem külön egységként lennének jelen. A másik lehetőség az, hogy a palesztin mozgalmat az Arab Liga képviselné. Szadat beszéde általában kedvező visszhangot váltott ki, bár ami a Szuezi-csatorna megnyitásának gazdasági és politikai jelentőségét illeti, a vélemények megoszlanak. Bejrúti lapok az egyiptomi békeakarat demonstrációjaként értékelik alépést, Giscard francia elnök pedig „bölcsnek és államférfiúi felelősségtől átitatottnak” nevezte a beszédet. Damaszkusz — a jelentések szerint — egyelőre hallgat. Nyugati megfigyelők az egyiptomi reményekkel ellentétben úgy vélik, hogy a csatorna megnyitása nem hoz lényeges változást Egyiptom gazdasági életében. Kairó 1975—76-ban 500 millió dollár bevételre számít a csatorna használati illetékekből, és további 2 milliárd dollárt remél, különböző szolgáltatásokból. Az AP—DJ hírügynökség a Szuezi-csatorna igazgatóságára hivatkozva jelenti, hogy 1967-hez képest mintegy 50 százalékkal fogják emelni az átkelési díjat, korábban a megrakott hajók tonnánként 1 dollár, az üresen áthaladók pedig 45 centet fizettek. A 120 millió egyiptomi font költséggel helyreállított csatorna gazdasági jelentőségét elemezve nyugati megfigyelők mindenekelőtt arra hívják fel a figyelmet, hogy a csatornán — amelyen csak 100 ezer tonna űrtartalmú hajók haladhatnak át — nem közlekedhetnek óriás tankhajók. 1967 előtt az áthaladó hajóknak csupán 30 százaléka volt személy- vagy teherszállító, a forgalom fennmaradó részét az olajszállító tankhajók adták. A hajóépítő ipar viszont rendkívül gyorsan reagált a csatorna kiesésére: óriási tankhajókat építettek, amelyek Afrikát megkerülve közlekednek. Ha a Szuezi-csatorna nem lesz is újból a világ kereskedelmi forgalmának fő ütőere, nem lehet figyelmen kívül hagyni egyebek közt stratégiai jelentőségét sem, hiszen rendkívül megkönnyíti hadihajók kijutását az Indiai-óceánra. Ismét mozgásban van a közel-keleti helyzetre ugyancsak kiható olajpolitika gépezete is. Tegnap a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) szakértői Bécsben megbeszéléseket kezdtek az olajszámla kiegyenlítésének módjáról, és a tanácskozás eredményeképp a dollár elvesztheti vezető szerepét. Az elszámolás új rendszerét illetően azonban a tagállamok eltérő nézeteket vallanak. Az egyik alternatíva, hogy az olajárat valutakosárban fejezik ki, egy másik elképzelés szerint az olajárat SDR-ben állapítanák meg, Irán pedig ellenzi a dollár leváltását. A Reuter értesülése szerint napirendre kerül az úgynevezett minőségi felár kérdése is. Mint ismeretes, a jó minőségű olajat termelő tagállamok eladási nehézségekkel küszködnek, és várhatóan további ármérséklésre tesznek javaslatot. A kőolaj iránti kereslet viszszaesése következtében továbbra is aktuális a termelés szintjének szabályozása, de az OPEC szakértői is utalnak arra, hogy nehéz lesz olyan termeléscsökkentési formulát találni, amely mind a 13 tagállam számára elfogadható. A mostani tanácskozás nem hoz döntéseket, csupán jelentést tesz az olajminisztereknek. Konkrét lépésekre a júniusban tartandó miniszteri konferencia előtt nem kerül sor, bár megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy ha a dollár értéke továbbra is csökken, rendkívüli miniszteri értekezletet hívnak össze ebben a hónapban vagy májusban. Az olajpolitikában döntő szerepet játszó Szaúd-Arábia vonalvezetésében rijadi politikusok nyilatkozataiból ítélve — legalábbis rövid távon — nem várható lényeges változás. Az új szaúdi politikai gárda vezető egyénisége, Fahd miniszterelnök-helyettes jelezte: országa továbbra is síkraszáll az olajárak csökkentése mellett, ha a magas árszánt összeomlással fenyegeti a világgazdaságot. Kitérően nyilatkozott viszont egy esetleges olajembargóról, és Szaúd- Arábia további árpolitikáját kapcsolatba hozta az Izraelnek nyújtott amerikai támogatás kérdésével. A Kissingerféle minimális olajárról szólva üdvözölte az olajár stabilizálásának gondolatát, de hangsúlyozta: az árat a főbb ipari termékek és élelmiszerek árához kell kapcsolni. A Middle East Economic Survey úgy véli, hogy a szaúdi olajpolitika továbbra is szorgalmazza majd a nyersolaj árának mérsékelt leszállítását, és a lényegesebb változások ellen szól az is, hogy korábbi híresztelésekkel szemben Jamani olajminiszter megtartotta tárcáját. D. A. NÉMI GAZDASÁGI JAVULÁS OLASZORSZÁGBAN A bruttó nemzeti termék enyhén emelkedett, az ipari termelés pedig meredeken visszaesett tavaly Olaszországban. A kormány most tette közzé az 1974-es év végleges adatait, eszerint a GNP ténylegesen 3,4, névlegesen pedig 20,6 százalékkal nőtt. Az ipari termelés viszont az említett időszakban reálértékben 14,8 százalékkal csökkent. A legnagyobb — 16 százalékos — visszaesés a gépiparban volt, a bányászat 7,7, az elektromos és földgázipar pedig 1,8 százalékkal termelt kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az import 29 029 milliárd lírára, az export pedig 23 113 milliárd lírára nőtt. A bruttó fix beruházások megközelítették a 23 ezer milliárd lírát. Az MTI jelentése szerint az adatokat kommentálva Andreotti költségvetési és tervezési miniszter elmondta: a tavalyi év nehéz volt a költségek és az árak ugrásszerű emelkedése miatt. A gondok, enyhébb formában, az idén is fennmaradtak. A külkereskedelmi mérleg megbomlása három tényezőre, a nyersanyagok (elsősorban a kőolaj) drágulására, az általános inflációs tendenciákra és a líra árfolyamának erőteljes és folyamatos hanyatlására vezethető vissza — hangoztatta Andreotti. A bruttó nemzeti terméke_ 1975-ben várhatóan nem növekszik, sőt esetleg — harminc év óta először — csökkenni fog, mondotta a miniszter, aki ennek ellenére úgy véli, a válság nehezén már túl vannak, bár még korai lenne annak befejeződéséről beszélni. A gazdasági válság, most már szinte bizonyos, nem roppantja össze az olasz gazdaságot — írja a londoni Economist. Az adóreform, az export tavalyi gyors fejlődése és a szakszervezetek mérséklete kedvező lehetőségeket teremt Róma számára. Olaszországnak az olajtól megszűrt külkereskedelme az idén több mint 2 milliárd dollár aktívumot mutat majd — jósolja Carli, a központi bank elnöke. Egy kairói konferencián elmondta, hogy a kereskedelmi aktívum januárban 35 milliárd, decemberben pedig 142 milliárd líra volt, szemben az 1974. januári közel 300 milliárdos deficittel. A fizetési mérleg „számottevően javul", az infláció mérséklődik — tette hozzá a bankelnök. A kereskedelmi passzívum már most sem éri el az olajimport költségeit, bár az IMF az olajforgalomtól megszűrt mérleg kiegyensúlyozódását csak az év végére várta. A kivitel az OPEC, a Kőolajexportáló Országok Szervezete államaiba tavaly több mint megkétszereződött, meghaladva a 2 milliárd 300 millió dollárt. (Reuter, AP—DJ) * Milánói tudósítónktól: Kamatcsökkentéseket jelentett be a Credito Italiano, a Banca Commerciale Italiana, a Banco di Roma, és a Banco di Santo Spirito. A mezőgazdaság fejlesztésére és az export támogatására nyújtott hitelek kamatlába 17,375 százalékról 16,5 százalékra mérséklődött. A Banco di Santo Spirito ezenfelül a kistőkésüknek adott hitelek kamatlábát is csökkentette 15,625 százalékra. Az olasz ipari köröknek régi panasza, hogy a magas kamatok drágítják a beruházásokat, s ezért a kormány különféle eszközökkel a kamatok fokozatos leszállítására ösztönzi a bankokat. Az importletétre lekötött összegek felszabadítása is növeli a bankok likviditását. Róma rendkívüli EGK miniszteri értekezletet sürget Az olasz kormány hivatalosan is kérte a Közös Piac rendkívüli mezőgazdasági miniszteri értekezletének összehívását — jelenti a Reuter. Róma azt szeretné, ha az értekezlet április 7-én kezdődnék. Napirendjén az olasz—francia borháború szerepelne, amelynek legújabb fejleményéről lapunk negyedik oldalán tudósítunk. NAPRÓL NAPRA ♦ CSÖKKEN OLASZORSZÁG TÁRSADALMI ÖSSZTERMÉKE az idén. A gazdaság vezetői mindazonáltal optimisták: „a válság nehezén túl vagyunk”, „a válság nem roppantja össze a gazdaságot” — mondják. A vártnál jobb a kereskedelmi mérleg, és a fellendülést jelzi a magánbankok hiteleinek olcsóbbodása. A JAPÁN KORMÁNY KÜZDELMÉT A GAZDASÁGBAN felbukkanó újabb és újabb problémákkal a hétfejű sárkánnyal vívott harchoz hasonlítja elemzésünk. Az inflációt sikerült némileg megfékezni, s most a recesszió megszüntetése áll a figyelem középpontjában. A munkanélküliséggel közmunkaprogramok szervezésével veszik fel a küzdelmet. NEM SOK OLAJDOLLÁR ÁRAMLOTT JAPÁNBA, noha az olajválság idején éppen a tokiói kormány volt a legaktívabb a Közel-Kelettel való kapcsolat kiépítésében. Több jel fordulatot ígér, de az olajmilliárdok beáramlása sem lenne egyértelműen kedvező Japánnak. A SZOVJETUNIÓ ELVÁLLALTA AZ ORENBURGI FÖLDGÁZVEZETÉK ÉPÍTÉSÉT a magyar szakaszon. A kint dolgozó magyaroknak — kevesebb munkásnak, mint ahogy tervezték —, négy kompresszorállomást, illetve a hozzá tartozó kommunális létesítményeket kell felépíteniük. ♦ KOMPLETT EGÉSZSÉGÜGYI KERÁMIAÜZEMET SZÁLLÍT AZ NDK-ba az ÉMEXPORT. Az új gyár zöldmezőn épül, a szállítás értéke 50 millió rubel. A szaniterkerámia-üzem 1978. január 1-én kezdi meg a próbatermelést és másfél éven belül eléri a nyolcezer, később pedig az évi 10—12 ezer tonnás kapacitást. A BORHÁBORÚ LETT A KÖVETKEZMÉNYE a tavalyi jó szüretnek Olaszországban és Franciaországban. A francia kormány egyhónapos borimport-korlátozást vezet be. Ez mindenekelőtt az olasz borexportot sújtja, nem véletlen tehát, hogy Róma azonnal retorziókat helyzett kilátásba, és kéri a miniszteri tanács azonnali összehívását. Tárgyalások és megállapodások Moszkvában A szovjet—portugál tárgyalásokon résztvevő Costa Martins munkaügyi miniszter hétfőn Lisszabonban nagyon elégedetten nyilatkozott útjáról. Az AP—DJ jelentése szerint elmondta: Koszigin miniszterelnökkel megvitatta annak lehetőségét, hogy a Szovjetunió további támogatást nyújt Portugáliának. „Moszkvai tartózkodásom alatt meggyőződtem, hogy a szovjet vezetők és a szovjet nép megértik azokat a nehézségeket, amelyekkel Portugáliának jelenleg szembe kell néznie.” A miniszter nyugati tudósítók kérdésére válaszolva „egészen természetesnek” nevezte, hogy a portugál vezetők, így Gomes államelnök és Goncalves miniszterelnök a Szovjetunióba látogassanak. * Portugália 500 tonna mandulát és 150 ezer hektoliter bort szállít a Szovjetuniónak, magasabban a világpiaci árnál — jelenti a Diario de Lisboa. A megegyezés egy portugál gazdasági delegáció és a Szojuzplodimport között jött létre Moszkvában. A következő hónapokban újabb megállapodásokra van kilátás — írja a lap. Moszkvában tegnap befejeződött a szovjet—jugoszláv gazdasági vegyes bizottság 12. ülése. Két jegyzőkönyvet írtak alá a bizottság munkájáról, illetve a műszaki-tudományos együttműködésről — jelenti a Tanjug. Az ülésszakon megvitatták a következő ötéves időszak gazdasági együttműködésével kapcsolatos kérdéseket. A TASZSZ hozzáfűzi: külön figyelmet szenteltek a gépipari kooperáció és szakosodás kérdéseinek. A szovjet és jugoszláv küldöttség megállapodott, élénkíti az együttműködést a mezőgazdaságban, az építőiparban, a közlekedés és az idegenforgalom terén. A megbeszélések befejezés után Novikov szovjet és Sefer jugoszláv miniszterelnök-helyettes elégedetten nyilatkozott az elért eredményeikről. * Gazdasági kérdésekről tárgyal Moszkvában Robinson amerikai külügyminiszter-helyettes szovjet vezetőkkel. Robinsont többek között fogadta Patolicsev külkereskedelmi miniszter, Kuzmin, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, valamint Alhimov, a pénzügyi és Oszipov, a nyersanyagkérdésekkel foglalkozó külkereskedelmi miniszerhelyettes is. A kiadott hivatalos közlemény szerint az eszmecserén a kölcsönös érdeklődésre számot tartó gazdasági kérdésekről volt szó. Amerikai források megemlítik, hogy főként élelmezési és energetikai problémák kerültek szóba — írja moszkvai tudósítónk.* A gazdasági, műszaki együttműködés erősítéséről írt alá megállapodást Moszkvában Szkacskov, a Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának elnöke és Nguoto kongói miniszterelnök-helyettes. Az egyik megállapodás alapján a Szovjetunió további segítséget nyújt az afrikai ország ásványkincseinek feltárásához. Elsősorban fémek felkutatásában, a kongói ércdúsító ipar kifejlesztésében működnek együtt a szovjet és kongói szakemberek. A Szovjetunió növeli gépszállításait a geológiai feltáró munkához. A Szovjetunió közreműködik az egészségügyi hálózat megszervezésében. Moszkvai gazdasági körökben arra számítanak, hogy a következő esztendőkben élénkül az árucsere s változik annak szerkezete — közli tudósítónk a szovjet fővárosból. A szovjet kivitel oroszlánrészét jelenleg a gépek és berendezések adják, a kongói szállítások listáját a faáruk vezetik. * Megállapodást írtak alá Moszkvában a Vnyestorg bank, valamint a francia Credit Lyonnais, a Société Générale és a francia külkereskedelmi bank képviselői szállodaépítkezések közös finanszírozásáról. A francia pénzintézetek 700 millió frank kölcsönt folyósítanak szállodaépítkezésekhez a Szovjetunió területén. Többek között Moszkvában épül 400 szobás, nemzetközi kategóriájú luxusszálloda, valamint több első- és másodosztályú szálloda. Szó van arról is, Leningrádban is építenek hoteleket francia közreműködéssel. A kivitelezési határidő a szerződés aláírásától számított 30 hónap. Újabb frankvédő intézkedések Svájcban A svájci kormány kedden további devizapiaci megszorításokat léptetett életbe a frankspekuláció megakadályozása, illetve a nemzeti valuta újabb értéknövekedésének elkerülésére. Azonnali hatállyal elrendelte, hogy a bankoknak naponta egyenlegbe kell hozniuk devizaszámláikat minden általuk forgalmazott pénznemben. Ez a rendelkezés a külföldi bankházak svájci fiókjaira is vonatkozik. A kormány korábban már hozott hasonló intézkedést, akkor azonban csak azt kötötte ki, hogy a bankok különböző devizákban levő együttes tartozásai és követelései legyenek egyenlegben. A mostani lépés hivatalos indokolásában ez áll: meg kell akadályozni, hogy a pénzintézetek a svájci frank további felértékelését eredményező spekulatív pénzpiaci műveleteket hajtsanak végre. Ugyancsak kedden jelentették be, a svájci jegybank megállapodásra jutott a hazai, valamint az országban tevékenykedő külföldi bankokkal és más, devizaügyletekkel foglalkozó vállalatokkal, hogy ezek tájékoztatják a központi bankot minden 5 millió svájci frankot meghaladó azonnali és termin devizatranzakcióikról. A jegybank így jobb áttekintést kaphat a devizapiaci helyzetről. A nemzeti bank — a megállapodás értelmében — jogot nyert arra is, hogy devizapiaci intervenciókat hajtson végre, devizát adjon el, és saját számlájára vegyen összegeket, ha úgy ítéli meg, hogy a tranzakciók volumene meghaladja a kívánt mértéket, azaz — hivatalos nyelven —, ha a svájci gazdaság érdekei ilyen lépést diktálnak. (Reuter, DPA, AP—DJ) USA: kevesebb adó — szigorúbb behajtás Az amerikai adófizetők rövidesen megkapják a csekket, amelyen befizethetik az idén esedékes adók első részletét. Ford elnök — mint ismeretes — aláírta az USA történelmének legnagyobb adóleszállítására vonatkozó rendeletet. Az elnök elmondta: az adó-csökkentés majdnem 23 milliárd dollárjába került az államnak, az adókat azonban az eddiginél szigorúbban kívánják behajtani. Az adóelengedések összege 24 milliárd 800 millió dollár, az olajvállalatoknak viszont egyes kedvezmények megvonása miatt 2 milliárd dollárral több adót kell fizetniük. Ford elnök korábban csak 16 milliárd dolláros adómérséklést kért a kongresszustól, és csak nagy vonakodva egyezett bele a megemelt összegbe. A törvény aláírásakor az elnök figyelmeztette a kongresszust, hogy a költségvetési deficit a következő költségvetési évben meghaladhatja a 60 milliárd dollárt. Szemrehányást tett a törvényhozóknak, hogy elutasították takarékossági javaslatainak nagy részét. Ez további 12 milliárd dollárral növelheti a deficitet, a kongresszusi bizottságok által tárgyalt programok pedig újabb 30 milliárd dollárral emelhetik, a kiadásokat. Ezzel a deficit meghaladná a 100 milliárd dollárt, ami már „veszélyes” — mondotta Ford. (Reuter)