Világgazdaság, 1975. június (7. évfolyam, 103/1600-122/1619. szám)
1975-06-03 / 103. (1600.) szám
TILAGGAZDASÁG 1975. JÚNIUS 3., KEDD VII. ÉVFOLYAM, 103. (1600.) SZÁM Erőfeszítések Portugáliában a gazdaság megszilárdítására ÖSSZEÜLT AZ ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉS Hétfőn összeült Lisszabonban Portugália alkotmányozó nemzetgyűlése. Csak a jövő fogja eldönteni, hozzájárulhat-e a politikai stabilitás megteremtéséhez, amely a minden irányú, így a gazdasági továbblépésnek is előfeltétele. Az ország gazdasági helyzete változatlanul súlyos. A kormány a növekvő kereskedelmi deficit miatt számos iparcikkre importadót vetett ki, s a hírek szerint elzálogosítva az ország aranykészleteit, rövidesen nagyobb szabású kölcsönhöz folyamodik. A devizatartalékok már csak néhány hónapra elegendők, így a kölcsön felvétele elkerülhetetlennek látszik. Az ország nyugati partnerei azonban megpróbálják a segélyt politikai feltételekhez kötni. Fitzgerald ír külügyminiszter az EGK miniszteri tanácsának ez idő szerinti elnöke a hét elejét Portugáliában tölti „helyszíni szemlén”. A Közös Piac még habozik, sl Bonn állítólag egyelőre meg akar akadályozni mindenfajta segélynyújtást. A fő kérdés a megfigyelők szerint az, miként sikerül a kormánynak végrehajtani a strukturális reformokat, olyan keretet adva a gazdaságnak, amely folytatná a haladást, a demokrácia és a szocializmus útján gyorsíthatja a termelést, megteremtve az alapot ahhoz, hogy az ország külkereskedelme is helyrebillenjen. Beviteli pótadó A külkereskedelmi minisztérium közleménye szerint június 1-től több külföldről bevitt árucikkre maximálisan 30 százalékos pótadót vetettek ki. Elsősorban luxuscikkekről van szó, vagy pedig olyan termékekről, amelyeket Portugáliában is előállítanak, kellő mennyiségben. Az intézkedés az ollat- és élelmiszerimportra nem vonatkozik. Részletek még nem ismertek, a Reuter mindazonáltal úgy tudja, hogy például a motorkerékpárokra, a varrógépekre, a mosógépekre és a porszívóikra kivetett illeték 20 százalékos. Export esetén az illetéket visszatérítik. A külkereskedelmi minisztérium szerint az import megdrágítása elsősorban a gazdag rétegeket érinti, de egyes esetekben a dolgozó osztályok „széles rétegeit is sújtja”, akiknek a minisztérium szerint „időleges áldozatot kell hozni”. Korábban szóba került a mennyiségi korlátozás lehetősége is, sőt egyes esetekben a termékek adagolása, de mint Marteira tervezésügyi miniszter mondotta, ezt elvetették. Ilyesfajta korlátozások visszatetszést válthattak volna ki Portugália kereskedelmi partnerei között, és fellendítették volna a feketepiaci kereskedelmet. Apadó devizatartalékok A fizetési deficit tavaly elérte a 600 millió dollárt és 197,4 első négy hónapjában további 440 millió dollárral apadtak a portugál valutatartalékok. Murieira szerint a fejleményért mindenekelőtt a nyugati recesszió a felelős: a portugál gazdaság egyre kevesebb megrendelést kap külföldről. Kevesebb pénzt küldenek haza a vendégmunkások, lanyhul az idegenforgalom. A fegyveres erők mozgalmához közelálló O Jornal szerint az ország valutatartalékai valamivel meghaladják a 2 milliárd dollárt, és ez körülbelül a jövő tavaszig elegendő. Nagy hitelügylet terve A tervezési miniszter megerősítette azokat a híreszteléseket, hogy Portugália nagyobb készenléti hitel felvételére készül. A lisszaboni Expresso korábban jelentette: „nagyon valószínű”, hogy Portugália elzálogosítja Svájcban levő aranykészleteit 250 millió dolláros készenléti hitel fejében. A lap hangoztatja, hogy nincs szó az arany eladásáról. Tegnap Jesumo tájékoztatási miniszter közölte: kormánya gazdasági segítségért fordult az Egyesült Államokba. Egyelőre nem ismert, hogy a készenléti hitelről van-e szó. Antunes portugál külügyminiszter körutat tett több közös piaci országban és tolmácsolta a lisszaboni kormány kérését: az EGK is nyújtson segítséget a portugál gazdasági gondok megoldásához. A Kilencek külügyminiszterei május 26-án Dublinban találkoztak, és az értekezlet egyik fő pontja volt az EGK és Portugália viszonya. A miniszteri tanács ez idő szerinti elnöke, Fitzgerald külügyminiszter ennek nyomán vasárnap háromnapos látogatásra Lisszabonba érkezett, ahol a Reuter szerint elmondta: közelről kívánja megismerni az új rendszert és tanulmányozni a gazdasági helyzetet. Tájékozódik — mondotta a külügyminiszter —, miben segíthetne a Közös Piac Portugáliának, hogyan lehetne javítani az EGK és Portugália szabadkereskedelmi megállapodásának feltételeit. WASHINGTON ÚJABB ARANYÁRVERÉST HIRDET Zuhannak a jegyzések Valósággal felbolydultak hétfőre az aranypiacok. Az arany unciánkénti ára 7 dollárral esett azt követően, hogy Washingtonban nyilvánosságra hozták: e hónap végén 500 ezer uncia aranyat árvereznek el a kincstári készletekből a magánfelhasználók részére. Az amerikai kormány januárban már 750 ezer uncia aranyat elárverezett, s az újabb aukciót azzal indokolták, hogy az utóbbi hónapokban rohamosan gyarapodtak a hivatalos aranytartalékok. Johannesburgban nem sokáig késlekedtek a válasszal: a dél-afrikai pénzügyminiszter bejelentette, hogy országa, a világ legnagyobb aranyexportőre, fontolóra veszi az aranyeladások korlátozását, ha az amerikai bejelentés miatt túlságosan mélyre süllyedne az arany jegyzése. „Az újabb árverés Dél- Afrika egyheti termelésével azonos mennyiségű arannyal növeli csak a kínálatot, de lélektani hatása számottevő lehet” — hangoztatta a pénzügyminiszter. Megfigyelők azonban nem tartják valószínűnek, hogy a Dél-Afrika hosszú ideig nélkülözni tudná a fizetési mérlege szempontjából oly fontos devizabevételt jelentő arany exportját. Párizsi kormánykörök alig titkolják nemtetszésüket. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a washingtoni bejelentés 10 nappal a Valuta Alap vezető testületének összejövetele előtt történt. Szerintük a lépés része annak az amerikai stratégiának, amely egy közönséges ipari nyersanyag szerepére akarja kárhoztatni az aranyat. Aranypiaci szakértők is úgy vélekednek, hogy a következő hetekben 170 dollár fölé emelkedett volna az arany jegyzése, de most, a nagyfokú bizonytalanság közepette legalább 10 dollárral lejjebb megy az ár. Sok múlik a Szovjetunió aranyértékesítési politikáján — teszik hozzá e körökben —, mivel a szovjet eladások teljes leállítása stabilizálná az árat a nyugati aranypiacokon. (Reuter) Befejeződött a salzburgi csúcstalálkozó A várakozásoknak megfelelően anélkül zárult az. amerikai—egyiptomi csúcstalálkozó, hogy valamely konkrét elképzelést hoztak volna nyilvánosságra a közel-keleti rendezéssel kapcsolatban. Sőt Ford elnök még arra is nemleges választ adott, hogy döntöttek-e a rendezés útján teendő következő lépésről. A csúcstalálkozón részt vett amerikai delegáció tagjai kiszivárogtatták, hogy ismét felmerült Kissinger közvetítési kísérletének felújítása, s Szadat nem zárkózott el az elől, hogy a genfi békekonferencia sikerre vitele érdekében időleges megállapodást kössön Izraellel. Megfigyelők azt hangsúlyozzák, egyik elnök sem volt abban a helyzetben, hogy a végső döntést meghatározza. Az USA-ban még folyik a közel-keleti politika átértékelése, és nem hagyható figyelmen kívül Rabin izraeli miniszterelnök június 11-én kezdődő washingtoni látogatása sem. A Szovjetunió aktív részvétele a közel-keleti kérdés megoldásában ugyancsak alapvető feltétel. Ford mindazonáltal közölte Salzburgban, hogy egy hónapon beül átfogó tervet hoz nyilvánosságra a közel-keleti rendezésről. A salzburgi találkozóval egy időben Tel Avivban Rabin miniszterelnök közölte, hogy megritkítják a Szuezicsatorna mentén állomásozó izraeli csapatokat. Kairóban kedvezően fogadták a bejelentést, és utalnak Szadat szóvivőjének salzburgi kijelentésére: ha Izrael kézzelfogható jelét adja annak, hogy kész lépéseket tenni a béke felé, meg lehet vitatni a kérdést, áthaladhatnak-e izraeli árukat szállító hajók e nemzetközi vízi úton. A Szuezi-csatorna, illetőleg a körzetébe eső iparvidék kifejlesztése egy másik összefüggésben is szóba került: Svadat elnök Kreisky osztrák kancellárral vitatta meg még vasárnap az osztrák hozzájárulás lehetőségét Egyiptom újjáépítési programjához. Irán egymilliárd dollár hitelt ajánlott fel Egyiptomnak, s ebből lehetne finanszírozni osztrák cégek részvételét a Szuezi-csatorna vidékének fejlesztésében. (Reuter, AP-DJ, APA) Politikai feltételek A Közös Piac már említett dublini értekezletén semmilyen döntés nem született, a kilencek azonban nem csináltak titkot belőle, hogy bizonyos feltételekhez kívánják kötni a segélyt. Genscher nyugatnémet külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung jelentése szerint kifejtette: a segély „politikai kérdés, és hozzá kell járulnia a demokrácia megszilárdításához Portugáliában”. A május végi NATO- csúcsértekezleten elsősorban ugyancsak Bonn volt az, amely bizonyos feltételek teljesítését követelte Lisszabontól. A Reuter szerint hasonlóan Fordhoz, Schmidt kancellár sokkal merevebb álláspontot foglalt el a segély kérdésében, mint Dánia, Norvégia vagy Hollandia. Lisszabon egyszer és mindenkorra rendezni szeretné a külföldi beruházások kérdését, hogy ez a bizonytalansági tényező ne akadályozza az ország külföldi kapcsolatait. Antunes külügyminiszter szerint munkacsoport dolgozik az új beruházási kódex előkészítésén, amit a minisztertanács jóváhagyása után egy hónapon belül közzétesznek. Antunes május végi bonni látogatásakor kijelentette: „A szocializmushoz vezető portugál modell nem utasítja vissza a magánkezdeményezést, és szabad teret enged a külföldi beruházásoknak is, feltéve, hogy az állami előírásokkal összhangban valósulnak meg”. Portugália jelenlegi legfőbb problémája azonban nem a külkereskedelem helyzete, hanem a termelékenység javítása, a termelés gyors növelése. Főként ezen múlik a portugál gazdaság jövője. A termelés gyorsításában pedig nagy szerepük lehet a tömegek támogatását élvező politikai és gazdasági reformoknak. B. T. NAPRÓL NAPRA AZ OLASZ GAZDASÁGI HELYZET JAVULT AZ UTÓBBI IDŐBEN. Az alapvető problémákat azonban nem oldották meg, sőt az eredményeket a reformtervek befagyasztása árán érték el. A SZAÚD-ARÁBIA 250 MILLIÓ DOLLÁROS KÖLCSÖNT NYÚJT AUSZTRÁLIÁNAK. Rijád nagyszabású fejlesztési terveit a Világsajtóból című rovatunk ismerteti. + MEGKEZDTÉK MAGYARORSZÁGON IS AZ ÍRÓGÉPEK GYÁRTÁSÁT. A svájci Hermes cég adja a licencet, valamint egy sor berendezést, és az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalattól viszszavásárolja a gyártmányok döntő többségét. + VENEZUELAI GAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉG TÁRGYAL BUDAPESTEN. A piacfeltáró delegáció együttműködési lehetőségeket keres az iparban, a kereskedelemben és tudományos területeken. + TELJES EGÉSZÉBEN HASZNOSÍTANI KELL A BÁNYÁK ÁSVÁNYI KINCSEIT — írja a Pravda. A bányákból kitermelt ércnek jelenleg csak egy-két alkotóelemét használják fel, a többi kárba vész. LEGALÁBB AZ ÉV VÉGÉIG PANGANI FOG A RÉZ PIACA. Az esetleg javuló keresletet a felhalmozódott készletekből azonnal fedezni lehet, a konjunktúra felélénkülése így csak később befolyásolja a termelést. Tárgyalások Japánnal, üzletkötés a svédekkel Ötszörösére nő a bolgár—francia áruforgalom Hosszú távra szóló bolgár—francia gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egyezményt írtak alá Szófiában. Légard francia külkereskedelmi miniszter, aki három napot töltött a bolgár fővárosban, elutazása előtt sajtóértekezletén kijelentette: a két ország árucsere-forgalma az idei év első három hónapjában — a tavalyi esztendőhöz viszonyítva — 93 százalékkal nőtt. A tárgyalásokon áttekintették a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, az árucsere-forgalom bővítésének és változatosabbá tételének lehetőségeit. A forgalom, az előirányzat szerint, a következő három-négy évben a jelenleginek ötszörösére emelkedik. „Bulgária és Franciaország adottságai és igényei szerencsés módon egészítik ki egymást. Hitelkapcsolataink bővítésével technológiához, beruházási alapokhoz juttatjuk Bulgáriát, s ettől piacaink bővülését várjuk” — állapította meg a francia külkereskedelmi miniszter. Hozzátette, hogy Franciaország semmiképp sem törekszik Európa szétválasztására, sőt a kelet-európai szocialista államokkal is sokoldalú együttműködés a célja. A szófiai tárgyalásokon megállapodtak, hogy a bolgár—francia gazdasági együttműködési bizottságot kormányszintre emelik, s annak tagozatait miniszterek fogják vezetni. A tárgyalásokkal egyidőben adott tudósítást a BTA hírügynökség arról, hogy a Technoimport bolgár gazdasági egyesülés 200 millió frankos üzletet kötött a francia Technip céggel. A megállapodás szerint a francia cég etilént és etilénglikolt szállít, amit a bolgárok szállító-emelő,gépekkel, egyéb gépipari berendezésekkel és olajvegyészeti termékekkel egyenlítenek ki. A Technip "cég már három éve működik együtt bolgár vállalatokkal, köztük a bolgár— olasz érdekeltségű Sibicarral. Szófiában japán hitelből új szálló épül — egyebek között erről tárgyal Mladenov bolgár külügyminiszter Tokióban, ahová tegnap érkezett négynapos hivatalos látogatásra. A tizenhat millió dolláros összeg az első olyan kölcsön, amit Japán — tengeren túli gazdasági együttműködés alapjából — szocialista országnak nyújt. A két ország közötti kereskedelmi forgalom elérte a 100 millió dollárt, s a külügyminiszterek most a további bővítés lehetőségeiről tárgyalnak. A forgalom kiegyensúlyozottá tételére Japánnak fokoznia kell bulgáriai vásárlásait — az eszmecseréken ez a másik fontos napirendi pont. Bulgária és a Volvo autókonszern — mint már röviden jelentettük — öt évre szóló — 70—80 millió leva értékű — megállapodást kötött termelési, technikai és kereskedelmi együttműködésről. Ebben a bolgár autóipar és a gépkocsigyártással kapcsolatos más gépipari ágazatok vesznek részt. A szerződés lejárta után újabb öt évre meghosszabbítják. (Reuter, ETA, MTI) SVÉDORSZÁGBAN TÁRGYAL EDWARD GIEREK Gierek, a LEMP KB első titkára, Palme svéd miniszterelnök meghívására hétfőn délelőtt négynapos látogatásra Stockholmba utazott. Tárgyalásainak középpontjában a kétoldalú együttműködés további fejlesztésének kérdése és az európai helyzet áttekintése áll. Az utóbbi években a lengyel—svéd kereskedelmi kapcsolatok gyorsan fejlődtek, az áruforgalom a két ország között 1970 óta megötszöröződött. A kereskedelmi forgalom mérlege a svéd oldalon mutat aktívumot. Gierek mostani látogatása során hitelfelvételről, lengyel készáruk exportjáról, szolgáltatások cseréjéről fog tárgyalni. Várhatóan számos olyan egyezményt is aláírnak, amelyek kapcsolódnak a tavaly kötött 10 évre szóló együttműködési megállapodáshoz. A látogatás alkalmából a Zycie Warsawy hét végi számában Palme miniszterelnök nyilatkozott a lengyel—svéd csúcstalálkozó jelentőségéről. „A látogatás idején több fontos államközi egyezményt fogunk aláírni — mondta. A szocialista országok közül Lengyelország a legnagyobb vásárlónk, a svéd piac a jövőben a lengyel áruk eddiginél nagyobb fogyasztója lesz.” A svéd lapok nagy várakozással tekintenek a lengyel vezető látogatása elé. Optimizmusukra az ad okot, hogy Gierek látogatására a két ország kapcsolatát tekintve, kedvező időpontban kerül sor. (PAP, Reuter, MTI) Tovább esett a tőkésországok külkereskedelmi forgalma Tovább esett a nyugati ipari országok külkereskedelmi forgalma — tűnik ki a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) most közzétett adataiból. A nyugateurópai országok, Japán és az USA külkereskedelmének statisztikai adatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a fejlett tőkésországok külkereskedelmi mérlegének deficitje mérséklődött. 1975 első negyedében az ipari országok exportja 1974 utolsó három hónapjához viszonyítva 4,7 százalékkal 136,2 milliárd dollárraesett. A csökkenés elsősorban a nyugatnémet kivitel mérséklődésének tudható be, amely a tavalyi év utolsó negyedének 24,2 milliárd dollárjáról 22,5 milliárdra ment vissza. Ugyanebben az időszakban Japán exportja 16,5 milliárdról 13,3 milliárdra, Kanadáé pedig 9,1 milliárdról 7,9 milliárd dollárra csökkent. Kis mértékben emelkedett viszont Franciaország, Anglia és az USA kivitele. A nyugati ipari országok kereskedelmi mérlegének javulása az import visszaesésének következménye. A fenti időszakban a behozatal 7 százalékkal 143,9 milliárd dollárról 133,9 milliárdra esett. A legnagyobb csökkenés az USA bevitelében jelentkezett: 2,9 milliárd dollárral 26,3 milliárd dollárra csökkent. Japán importja 1,5 milliárd dollárral 14,5 milliárdra ment vissza. A nyugat-európai országok bevitele öszszesen 4,8 milliárd dollárral 84,5 milliárdra morzsolódott le. Ezzel szemben 1975 első három hónapjában a tavalyi év első negyedéhez viszonyítva a kivitel 20 százalékkal emelkedett. A nyugat-európai országok, az USA és Japán kereskedelmi mérlegének deficitje 1975 első negyedében 1,3 milliárd dollár volt, szemben a megelőző három hónap 4,9 milliárd dolláros passzívumával. (Reuter) Új-Zélandi húst vásárol a Szovjetunió A Szovjetunió 5 ezer tonna marhahúst vásárol Új-Zélandtól a vasárnap aláírt szerződés értelmében. A húst, amelynek ára 1,8—2 millió font sterling, három hónapon belül leszállítják. A Szovjetuniónak ez az első húsmegrendelése Új-Zélandtól 1970 óta. (Reuter) NDK és francia hitel Szíriának A Német Demokratikus Köztársaság 24 millió dolláros áruhitelt nyújt Szíriának NDK-beli elektromos berendezések vásárlására. Szíria 100 millió frank kölcsönt vesz fel Franciaországtól, amit távközlési hálózathoz szükséges elektromos berendezések vásárlására fordít. (AP—DJ) Az NDK és Argentína kereskedelmi megállapodása A Német Demokratikus Köztársaság •gépeket és vegyipari termékeket exportál Argentínába, ahonnan olajos magvakat, gyümölcsöt és más mezőgazdasági termékeket, valamint nyersbőrt kap. A két ország hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodását szombaton írta alá Solle, az NDK külkereskedelmi minisztere és Argentína berlini nagykövete. A megállapodás, amelyet már tavaly októberben Buenos Airesben parafáltak, a fentieken kívül a két állam árucsereforgalmának, valamint tudományosműszaki együttműködésének jelentős bővítését irányozza elő. (ADN)