Világgazdaság, 1976. február (8. évfolyam, 22/1766-41/1785. szám)
1976-02-03 / 22. (1766.) szám
TILf BGMDAMG 1976. FEBRUÁR 3., KEDD VII. ÉVFOLYAM, 22. (1766.) SZÁM Görögország — EGK ATHÉNNAK NEM TETSZIK A FELTÉTELES „IGEN” Elképedéssel fogadták Athénban a brüsszeli bizottság nagyon is sok feltétellel körülbástyázott „igen”-jét Görögország tagfelvételi kérelmére. Karamanlisz miniszterelnök magához kérette az EGK-tagállamok nagyköveteit, „erkölcsileg és politikailag megengedhetetlennek” nevezve a bizottság állásfoglalását, mely szerint Görögország csak hosszú előkészítő és átmeneti időszak elteltével lehet a Közös Piac teljes jogú tagja. A brüsszeli dokumentum nemcsak a görög fővárosban okozott kisebbfajta vihart, hanem magán a bizottságon belül is. A szigorú feltételeket támasztó csoport éppen hogy összegyűjtötte a szükséges többségét, jellemző, hogy Ortoli bizottsági elnök el sem ment a szavazásra. A dokumentum persze még nem kötelező, hiszen a bizottság csak javasol, a végső döntést a miniszteri tanácsnak kell meghoznia. A 13 bizottsági tag által mérlegelt érvek és ellenérvek mellett azonban a miniszterek sem mehetnek el, így minden bizonnyal hosszú ideig tartó vitára és alkudozásra van kilátás, amelynek tétje nem kevesebb, mint az EGIK jövője. Brüsszel előkészítő és átmeneti időszakot javasol, ami akár 10 évig is elhúzódhat. Soames, a brüsszeli bizottság külügyekért felelős tagja a javaslat indoklásában „gazdasági és politikai nehézségekre” utalt, mondván, hogy a görög gazdaság szerkezeti gyengeségei miatt a jelenlegi feltételekkel Görögország évente több mint 360 milliárd dollárjába kerülne a közösségnek. „A görög kormány nem kíván mindenáron belépni a Közös Piacba, és soha nem fogadná el a csatlakozást olyan feltételekkel, amelyek sértik a görög nép nemzeti méltóságát'’"— mondotta többek között Karamanlisz miniszterelnök szombaton a közös piaci országok nagyköveteinek. A görög kormány közleményben is állást foglalt a brüsszeli feltételekkel szemben: a dokumentum több pontja „ellentétben van a tagállamok politikai akaratával, hogy Görögország mielőbb az EGK tagja legyen”. A kormányhoz közel álló Kathimerini utal arra, hogy Athén semmiképpen sem remélhet közeli tagságot, ha nem oldja meg vitáját Törökországgal. A lap szerint mindazonáltal korai lenne eltemetni a közeli csatlakozás reményét, mert „a bizottságon belül is teljes a konfúzió”. Valóban, a hírügynökségi jelentésekből kiderül, hogy a 13 bizottsági tag között korántsem volt teljes az egyetértés. Hét „igen” szavazat mellett négyen elfogadhatatlannak tartották a feltételeket, ketten pedig tartózkodtak. „Rossz hír Európának” — mondotta a bizottsági ülésről távozó Spinein, a bizottság iparpolitikáért felelős tagja. „Nyugat-Európa kötelessége kedvező választ adni Görögországnak és még a látszatát is kerülnie kell annak, mintha Hellaszt másodosztályú államnak tekintené.” Ortoli bizottsági elnök el sem ment az ülésre. A vita is tükrözi, hogy a görög kérés nem egyszerű formai ügy. Nagyon komoly gazdasági és politikai érveket kell a miniszteri tanácsnak mérlegelnie, hogy a végső feltételeket kidolgozza. A Közös Piac további kibővítése mindenekelőtt megköveteli az EGK belső rendtartásának megváltoztatását. Ami jó a kilenc tagállamra szabott közösségnek, mondják Brüsszelben, az nem jó egy nagyobb államalakulatnak. Athén után ugyanis Portugália, Törökország, sőt Spanyolország csatlakozási kérelmére is számítanak és az Athénnal kialkudott feltételek irányadók lesznek a későbbiekben is. És itt egy újabb kérdés: mekkora is legyen a Közös Piac? A római szerződés ugyan kifejezetten kimondja, hogy az EGK- ba felvételét kérheti „bármely európai állam”, a megfigyelők szerint a kilenceknek előbb-utóbb meg kell vonniuk az EGK végső határait. A kibővítés elnehezítené a döntéshozatali mechanizmust, nem is beszélve arról, hogy a vétőjog fenntartása esetén Görögország kirekeszthetné Törökországot az EGK-ból. Görögország nemcsak a ciprusi háború óta, hanem szinte sok évtizede megszakítás nélkül feszültségben él keleti szomszédjával. A kilencek azonban még a látszatát is el akarják kerülni annak, hogy a ciprusi vitában Athén mellé állnak, elvégre Törökország is NATO-szövetséges, és az EGK társult tagja. (Az EGK-n belül sajátos szereposztás alakult ki, Karamanlisz elsősorban Párizstól kap támogatást, Ankara pedig Bonntól. Leber nyugatnémet hadügyminiszter ezekben a napokban tárgyal a török fővárosban fegyverek, így Leopard tankok és Alpha vadászgépek szállításáról. Nyugatnémet licenc alapján már gyártanak Cobra rakétákat és az NSZK rövidesen 4 darab 1000 tonnás tengeralattjárót is szállít a törököknek. Az NSZK évi 25 millió dollár katonai segélyt nyújt Ankarának, de Törökország a segély növelésére szeretné rábírni Bonnt. Az igazság kedvéért tegyük még hozzá, hogy Leber nem nagyon lelkesedik a kérés teljesítéséért. Egyesek szerint Washington keze van a dologban, most folynak ugyanis az amerikai—török tárgyalások az USA törökországi támaszpontjainak jövőjéről.) Athén és Törökország között Erisz almája a kontinentális talapzat kiaknázásának a kérdése is. A görögök 1974-ben olajat találtak közel a török partokhoz és az értékes ásványt ki akarják bányászni. A törökök attól tartanak, hogy Athén a 3049 görög szigetre hivatkozva „ belső tóvá” teszi az Égeitengert. A tárgyalások, amelyek néhány nappal ezelőtt Bernben újrakezdődtek, eddig édeskevés eredményt hoztak. A görög csatlakozás gazdasági téren is bonyodalmakra vezethet. A görög mezőgazdaság integrálódása egy sor intézkedést követel, nem is beszélve arról, hogy a görög bor,paradicsom, körte és olívaolaj versenytársa lenne az olasz és francia termekőknek. Az ipar közvetlenül nem kerülne súlyos helyzetbe, mert már a társulási időszak alatt a legtöbb termék vámját megszüntették. Másként vetődik fel azonban a kérdés, ha az EGK külső szerződéseit nézzük. Hogy adhatja meg Görögország a kedvezményeket a fejlődő országoknak, hogyan szüntesse meg egyes iparágak (mindenekelőtt a textilipar) szubvencióját? Végül a tőkeszegény Athénnek részt kellene vállalnia az EGK költséges segélyprogramjaiban. Bonyolult kérdések ezek, persze végső soron nem megoldhatatlanok, minden attól függ, hogy a kilencek szerint a többletkiadások egyensúlyban vannak-e a politikai nyereséggel, sőt egyáltalán lehet-e politikai haszonról beszélni? Görögország mindenesetre több vasat tart a tűzben. Karamanlisz miniszterelnök a tavaly nyáron balkáni konferencia megtartására tett javaslatot, az értekezlet most folyik Athénben szakértői szinten. A szakértők hír szerint eddig nem sokra jutottak: a balkáni országok többsége fontosabbnak tartja a kétoldalú együttműködést, mint valamiféle regionális szervezet létrehozását. Persze a kétoldalú együttműködés a szomszéd országokkal „nem rossz üzlet” Athénnak, erre utal Görögország élénkülő kereskedelme a térség államaival. B. T. Megnyílt a 77-ek miniszteri értekezlete Új szervezet a GATT helyett? A harmadik világ gazdasági rendszerének megteremtésére szólította fel a fejlődő országokat Marcos Fülöp-szigeti elnök a 77-ek manilai miniszteri értekezletének megnyitó ülésén. A hétfőn kezdődött harmadik miniszteri konferencián 108 ázsiai, afrikai és latinamerikai ország miniszterei és parlamenti képviselői vesznek részt. Feladatuk többek között az, hogy közös álláspontot alakítsanak ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) májusi nairobi értekezletére. Marcos javasolta, hogy az UNCTAD-ot alakítsák át világkereskedelmi és fejlesztési szervezetté, amely hatékonyan képes hozzájárulni a fejlődő országok nehézségeinek megoldásához. Korea, az UNCTAD főtitkára a múlt héten véget ért szakértői megbeszélések után jelezte, ajánlást terjesztenek a miniszteri értekezlet elé, amelynek lényege: az UNCTAD ne csupán vitafórum, hanem valóban kereskedelmi tárgyalások színtere legyen. Az UNCTAD májusi konferenciájának új kereskedelmi világszervezet megalakítását fogják javasolni, olyanét, amely képes lesz az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) felváltására — mondta. A miniszteri konferenciát beárnyékolja, hogy a 77-ek csoportjában szakadás keletkezett a különböző nyersanyagkészletek finanszírozására létesítendő 1 milliárd dolláros alap miatt. (Lásd: VILÁGGAZDASÁG január 31. első oldal.) A nézeteltérések oka, hogy az afrikai országok nem akarnak lemondani azokról a kereskedelmi kedvezményekről, amelyeket a közös piaccal tavaly megkötött loméi egyezmény biztosít számukra. Ez szembeállítja őket a dél-amerikai és ázsiai országokkal, amelyek átfogó nyersanyagprogram mellett vannak. Valószínű, hogy a kompromisszum megkeresése lesz a miniszteri értekezlet fő témája. A másik probléma a fejlődő országok tartozásainak kérdése; mint ismeretes, a fejlődők el akarják érni, hogy a fejlett államok ne számítsanak kamatot a hitelek után. Megfigyelők szerint a megbeszélések általános koncepciója az lesz, hogy a 77-ek csoportját „militánsabb” szervezetté, a Világbankhoz és a Nemzetközi Valuta Alaphoz hasonló intézménnyé tegyék. Manilai hivatalos körökben egyébként jelezték, hogy az eredetileg 77 tagú csoport létszáma 108-ról valószínűleg 110-re bővül; a miniszteri értekezlet csaknem biztosan felveszi a tagok sorába a tavaly függetlenné vált Surinamot (a volt holland Guayanát) és a Palesztin Felszabadítási Szervezetet. (MTI, Reuter) Megindul az élet Bejrútban Tegnap három hónap óta először kinyitott Libanonban a részvénytőzsde és a pénzpiaci műveletek is megindultak, az üzleti tevékenység azonban nagyon csekély volt — jelenti az AP—DJ. Az élet lassú normalizálódását jelzi az is, hogy hétfőn az egész országban újra megnyitották az iskolákat is. Tegnap a bejrúti kormány jóváhagyta az idei költségvetést, amely 1,71 milliárd libanoni font (mintegy 620 millió dollár) kiadást irányoz elő,32 millió dollárral többet, mint tavaly. A legnagyobb tétel bejrúti lapok jelentése szerint a hadügyi tárca költségvetése, 130 millió dollár. Oktatásra 110 milliót, közmunkákra pedig majdnem 90 millió dollárt fordítanak. Megfigyelők szerint a polgárháború okozta hatalmas veszteségek miatt a költségvetés erősen deficites. Karami miniszterelnök közölte: a költségvetést kormányrendelet útján léptetik érvénybe, mert a parlament egyelőre még működésképtelen. Ettől függetlenül Bejrútban egyre nő a remény, hogya megbékélés tartós lesz, és a szembenálló politikai csoportok kibékülését elősegítik azok a reformok, amelyeket várhatóan Frangio elnök szíriai látogatása után tesznek közzé. E reformok nagyobb politikai és gazdasági befolyást fognak biztosítani a muzulmán lakosságnak. (Reuter, AP) . NAPRÓL NAPRA MEGHÁROMSZOROZÓDIK A LENGYEL__FRANCIA. ARIFPORGALOM a következő ötéves időszakban. A Varsóban folytatott kormányközi tárgyalásokkal egy időben nagy jelentőségű vállalati szerződés jött létre. Lengyelországként szállít francia vegyipari és textilipari cikkek fejében. -t- AUSZTRIÁNAK LÉTÉRDEKE AZ EXPORT fellendítése. A gazdaságkutató intézet igazgatója elemzi az ezzel kapcsolatos nehézségeket. -f A CSEPELI EGYEDI GÉPGYÁR IS KEDVEZMÉNYES HITELRE SZÁMÍT a Magyar Nemzeti Banktól, kérelmét előzetesen már jóvá is hagyták. A következő tíz évben a beruházások nyomán több mint 44 millió dollárt szállítanának termékeikből elsősorban a fejlődő országokba. ÚJABB 700 AUTÓBUSZT ADOTT EL A MOGÜRT a Szovjetunióba. A szerződés szerint 1976 első felében 250 darab IKARUS 255-ös típusú buszt bocsátanak az orenburgi gázvezeték építőinek rendelkezésére. - A RÉZÁRAK HÁTRÁNYOS ALAKULÁSA világszerte a termelés korlátozására ösztönöz. A szakértők szerint azonban az idén az irányzat kedvező fordulata várható. -- AZ ACÉLIMPORT KORLÁTOZÁSÁT TERVEZIK WASHINGTONBAN kontingensek megállapítása útján. Az Egyesült Államok acéltermelése tavaly 20 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. A TRAKTOR- ÉS MEZŐGÉPGYÁRTÁS FELADATAI a Szovjetunióban bonyolultabbak lesznek a következő ötéves tervidőszakban. Ez megköveteli a nemzetközi munkamegosztás további szélesítését, elsősorban a KGST országaival. A SZOVJETUNIÓ TAVALYI GAZDASÁGI EREDMÉNYEI Moszkvai tudósítónktól: Az ipari termelésnek a tervezettet meghaladó ütemű növekedése, a műszaki színvonal javulása, a mezőgazdaság mérsékelt eredményei s a befejezetlen beruházásállomány emelkedése jellemezte a múlt évben a szovjet népgazdaságot. Az eredményekhez tartozik továbbá a külkereskedelmi forgalomnak a tervezettet csaknem kétszeresen meghaladó bővülése. A múlt évben az ipari termelés 7,5 százalékkal nőtt, szemben a tervezett 6,7 százalékkal. A leggyorsabban a műszaki haladást meghatározó iparágak fejlődtek. A gépgyártás — ezen belül is a számítástechnika, az automatizálási eszközök, a mezőgazdasági gépgyártás, a vegyipari berendezések előállítása — valamint a vegyipar — elsősorban a műtrágyatermelés — egyaránt 11—11 százalékkal bővítette termelését. Teljesültek a tervek az energia és energiahordozók termelésében is. Elmaradt azonban a tervtől az olajberendezések, vasúti szállítási eszközök gyártása. Amint azt a leggyorsabban fejlődő iparágak is jelzik, a múlt éviben meggyorsult a műszaki fejlődés, a gazdálkodásban előtérbe kerültek az intenzív tényezők. Tavaly több mint 3 ezer új terméknek kezdődött meg a sorozatgyártása, 1700 elavultnak ítélt gép és berendezés termelését viszont megszüntették. A termelékenység javulása valamennyi ágazatban meghaladta a tervezettet, az iparban például 5,9 százalékot ért el az előirányzott 5,7 százalékkal szemben. Az iparcikkeket és a fogyasztási cikkeket gyártó szektor egyaránt túlteljesítette tervét, az előbbi 7,9 százalékkal növelte termelését, az utóbbi pedig 6,5 százalékkal. A fogyasztási cikkek előállítása főleg a tartós termékek körében bővült, lenszövetből és felső ruházati cikkekből viszont kevesebbet kapott a népgazdaság, mint egy évvel korábban. A nemzeti jövedelem 362 milliárd rubel volt tavaly, 14 milliárddal több, mint 1974-ben. A növekedést a szakemberek némileg keveslik, mert az előirányzatnak csak kétharmadát képviseli. Ezt döntően a mezőgazdasági termelés kedvezőtlen alakulása és a beruházások elhúzódása magyarázza. A mezőgazdasági termelés értéke mintegy 10 milliárd rubellel alatta marad a tervezettnek: a gyapot, a rizs és néhány más mezőgazdasági cikk termesztése, valamint az állattenyésztés programszerűen — egyes esetekben azt meghaladó mértékben — fejlődött ugyan, ez azonban csak részben pótolta a kedvezőtlen időjárás okozta kiesést a gabona, a zöldség és a gyümölcs termesztésében. Hivatalos adatok szerint tavaly 140 millió tonna szemesterményt takarítottak be. A beruházásokban minden intézkedés ellenére tavaly tovább nőtt a befejezetlen beruházások állománya. Invesztícióra 1975-ben összesen 114 milliárd rubelt fordítottak, üzembe azonban csak 106 milliárd rubel értékű létesítményt helyeztek. A Szovjetunió külkereskedelmi forgalma tavaly a tervezett 13 százalékkal szemben 25 százalékkal bővült, értéke meghaladta az 50 milliárd rubelt. F. A. Nemzetközi Energia Hivatal Megegyezés az együttműködési programban Hosszú lejáratú együttműködési programban állapodtak meg pénteken Párizsban a Nemzetközi Energia Hivatalhoz (IEA) tartozó 18 tagállam delegátusai. A megállapodás szerint az IEA tagállamai barrelenként 7 dolláros minimális árat (úgynevezett küszöbárat) állapítanak meg az importált olajra. (7,5—8 barrell 1 tonna az olaj minőségétől függően). A program további pontjai: energiatakarékosság, az alternatív energiafajták gyorsabb kifejlesztése, kutatási, fejlesztési együttműködés és a tagállamok egyenlő jogainak biztosítása egymás fosszilis energiahordozó-készleteinek kiaknázásában. Az utóbbi probléma számos nézeteltérésre adott okot Kanada és a többi tagállam között. A kompromisszumot jelzi a rendkívül általánosságokban mozgó fogalmazás is: „a tagállamok fokozatosan elhárítják az akadályokat, amelyek gátolják a belföldi energiaforrások gyorsított kiaknázását”. Kanada ellenezte, hogy más országok szabadon kutathassanak olaj után, és szállíthassanak ki olajat az országból, vagy más módon húzzanak előnyt a kanadai energiaforrásokból. A fő ok az, hogy az olajban gazdag kanadai tartományok — elsősorban Alberta — saját maguk ellenőrzik készleteiket, nem pedig az ottawai szövetségi kormány. Az IEA-hoz közel álló körök szerint a megállapodás fogalmazása azt jelzi, hogy Kanadának elvben joga lesz korlátozni a külföldi beruházásokat, de — noha Ottawa a szövetségi kormány ellenőrzési jogának hiánya miatt nem tudja megadni a legnagyobb kedvezmény elvét a többi tagállamoknak — igyekszik a megállapodás szellemében eljárni, azaz nem diszkriminálni a külföldi befektetéseket. Az IEA-nak Franciaországon kívül az összes jelentős nyugati ipari ország tagja. Párizsra így nem vonatkoznak a hivatal energiaprogramjának előírásai, de figyelemre méltó, hogy a brüszszeli bizottság által kidolgozott közös piaci energiaprogram lényegében azonos az IEA tervével, beleértve a 7 dolláros küszöbárat is. (MTI, Reuter) Washington taktikázik a diszkrimináció ügyében Kissinger amerikai külügyminiszter a szenátus pénzügyi bizottsága előtt kijelentette, hogy a Ford-kormányzat a közeljövőben nem fogja kérni a kongresszust a Szovjetunióval szemben alkalmazott kereskedelmi korlátozások felszámolására, „tekintettel az angolai helyzetre”. Ugyanakkor indokolta a kormány kiváló magatartását az Eximbank hitelmegszorításaival kapcsolatban is. Mint ismeretes, a kongresszus maximálisan évi 300 millió dollár államilag szubvencionált hitel folyósítását engedélyezi a Szovjetunióba irányuló amerikai export finanszírozásánál. A külügyminisztérium — tette hozzá Kissinger —megfontolja Ribkoff szenátor javaslatát, hogy a most folyó szovjet—amerikai olajtárgyalásokon létrejövő esetleges megállapodást terjesszék a kongresszus elé jóváhagyásra. Rámutatott arra, hogy a Szovjetuniótól vásárolni kívánt olaj mennyisége mindössze 3 százalékát fedezné az USA évi importjának. (AP-DJ, Reuter) Béremelési korlátozás Ausztráliában Bérkorlátozást jelentett be a gazdaság talpraállítását szolgáló program első lépéseként a liberális párti új ausztráliai kormány. A kormány nyilatkozata szerint az előirányzotthoz képest csupán felévelemelik a béreket. Az infláció nemcsak a gazdaság talpraállását hátráltatja, hanem fontos gazdasági reformok bevezetését is késlelteti — mondta a nyilatkozatot ismertető Lynch pénzügyminiszter. 6,4 százalékos béremelés növelné az inflációt, a munkanélküliséget és aláaknázná a gazdasági élénkülést, a kormány ezért csupán 3,2 százalékos béremelést hajlandó támogatni. (Reuter)