Világgazdaság, 1976. március (8. évfolyam, 42/1786-63/1807. szám)
1976-03-02 / 42. (1786.) szám
VILÁGGAZDASÁG! 1976. MÁRCIUS 2., KEDD VII. ÉVFOLYAM, 42. (1786.) SZÁM A Szovjetunió tizedik ötéves tervének Alekszej Koszigin kongresszusi beszámolójából Hétfőn délelőtt folytatta munkáját az SZKP XXV. kongresszusa. Leonyid Brezsnyev zárszavával befejeződött a központi bizottság beszámolójának vitája, majd a küldöttek egyhangúlag jóváhagyták az SZKP KB politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. Ugyancsak egyhangúlag elfogadták a központi bizottság beszámolóját és a központi revíziós bizottság jelentését. Ezt követően Alekszej Koszigin elemezte a kilencedik ötéves terv eredményeit, majd részletesen ismertette a szovjet népgazdaság 1976—1980-as fejlesztésének fő irányait. „A tizedik ötéves terv fő feladata — mondta a miniszterelnök —, hogy következetesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és szellemi jóléte emelését célzó irányvonalát, a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztésével, hatékonyságának növelésével, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításával, a munkatermelékenység emelésével és — a népgazdaság valamennyi ágazatában — a munka minőségének minden eszközzel való javításával.” A tizedik ötéves terv — mondotta Alekszej Koszigin — a minőség és a hatékonyság magas fokra emelését szolgálja. Hozzátette: a döntő most az, hogy határozott fordulatot hajtsunk végre az országunkban létrehozott hatalmas termelési-technikai potenciál hatékonyabb kihasználására. Az intenzifikálás a gazdaság szerkezetét tekintve azt jelenti, hogy különösen szigorúan kell ügyelni a helyes népgazdasági és ágazati arányokra. Ezt a feladatot szolgálja annak az irányvonalnak a folytatása, amelynek célja a felhalmozás lényeges mértékű átcsoportosítása a mezőgazdaság javára. A népgazdasági beruházások teljes összegéből a mezőgazdaság részesedése 18 százalékról 23 százalékra nő. Intézkedéseket hoztunk a mezőgazdaság gépesítésének és kemizálásának meggyorsítására. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága a népgazdaságfejlesztés fő arányainak kidolgozása mellett fokozott figyelmet fordít a terv kiegyensúlyozottságára, a komplex programok összeállítására, a termelőerők gazdasági körzetesítésére, a társadalmi termelés hatékonyságának növeléséhez vezető utak meghatározására. A tizedik ötéves tervben folytatódik az irányítás szervezeti rendszerének fejlesztése. Befejeződik a termelői egyesülések létrehozása; ezek — állapította meg Koszigin — minőségileg új állomást jelentenek az ipari termelés irányításában. „Nem a vállalatok mechanikus egyesítéséről, hanem egységes gazdálkodási komplexumról van szó, amelyben szerves egységet alkot a tudomány és a termelés, a magas színvonalú, szakosodás és a kooperáció.” Az ötéves terv másik fontos célkitűzése — a minőség előtérbe állítása mellett — a fokozott, takarékosság. Ez megköveteli a munkaerő-tartalékok ésszerű felhasználását, a munka termelékenységének növelését. Az egész népgazdaságban a termelékenységet az 1971—1975-ös 23 százalékhoz képest mintegy 27 százalékkal növelik,ez 26 millió dolgozó munkájának megtakarításával egyenlő. Az előirányzatok szerint a társadalmi munka teljesítményének növekedéséből kell származnia a nemzetijövedelem-emelkedés 85—90 százalékának. Fontos feladat az állóalapok hozamának növelése, s a termelés anyagigényességének csökkentése. Mindez megköveteli a termelés sokoldalú intenzifikálását, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását. A hatékonyság növekedését segíti elő a premizálás rendszerének fejlesztése is. „Szélesebb körben fogjuk alkalmazni az anyagi ösztönzés progresszív formáit – mondotta a miniszterelnök. A szovjet gazdaság ötéves fejlesztésének legfontosabb mutatói a következők. A nemzeti jövedelem (1973-as árakon) 1975-höz viszonyítva 24—28 százalékkal nő 1980-ra, eléri a 449— 462 milliárd rubelt. Ebből a fogyasztási alap részesedése 337—344 milliárd rubel lesz, 27—29 százalékkal emelkedik. Felhalmozásra 112,118 milliárdot fordítanak 1980-ban, a növekedés itt 17—23 százalékos. Az ipari termelés (1967. július 1. árakon mérve) az előző tervidőszak záróesztendejéhez viszonyítva 35—39 százalékkal gyarapodik, az 1975-ös 523 milliárd rubelről 1980-ra 710—729 milliárdra emelkedik. Az ipar egészén belül az A szektor termelése — az előző tervidőszak utolsó évéhez képest — 38—42 százalékkal lesz nagyobb, és eléri az 525—540 milliárd rubelt. A B szektorban az emelkedés 30—32 százalékos, a tervezett 1980-as szint 186—189 milliárd rubel. Az tc?Trvelés öt frossitt 35—30 százalékkal növekszik, a nehézipar továbbra is meghatározó jelentőségű lesz, különösen a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításában. A nehézipar termelésnövekedési előirányzata 38—42 százalékos. Az egész anyagi termelés minőségi mutatóinak javításában elsődleges szerepet kap a gépgyártás, mindenekelőtt a munkaeszközök gyártása, ami a következő öt év alatt 1,6-szeresére nő. Ezen belül az átlagosnál gyorsabban fejlődik az atomenergetikai, a fémkohászati és a vegyigépgyártás, valamint az elektronikai, a rádióelektronikai ipar, a szerszámgépgyártás és a műszeripar. „A folyó ötéves tervben kezdjük megalapozni energetikai potenciálunk növekedését, főleg a vízenergiát, az atom- és az olcsó szénenergiát fejlesztjük” — mondotta a többi között a tüzelőanyagok és az energetika kérdéscsoportját elemezve Koszigin miniszterelnök. Ami a kőolajat és a földgázt illetia kőolajtermelés, beleértve a cseppfolyósított földgázt is, öt év alatt 26—30 százalékkal gyarapodik, és így 1980-ra 620—640 millió tonna lesz. Földgázból 38—50 százalékkal emelik a kitermelést, 1980-ra 400—435 milliárd köbméterre. Ezek termelésnövekedését mindinkább technológiai szükségletekre fordítják. Ennek megfelelően a 67—70 millió kilowatt elektromos áram termeléséhez szükséges új kapacitások üzembe helyezése mellett az atom- és vízerőművek aránya a kilencedik ötéves tervbeli 22 százalékról majdnem 40 százalékra emelkedik. A feladat a bányák komplett gépesítése és automatizálása, a kőolajfeldolgozás 25—30 százalékos emelése, új, hatalmas föld alatti földgáztartályok építése. Különösen jelentős a Szovjetunió európai része és az Ural-vidék tüzelő- és energetikai problémáinak minél hatékonyabb megoldása. Ezt egyrészt az atomerőművekkel, másrészt a szibériai hőerőművek és a kazahsztáni hőerőművek építésével lehet megoldani. A tervbe vett intézkedések biztosítják az ország energiájával való folyamatos ellátását és megteremtik a feltételeket az öszszes népgazdasági ágazat folyamatos fejlődéséhez. A könnyűipar termelése 1975-höz viszonyítva 26—28 százalékkal gyarapodik, 1980-ra az előirányzat szerint 99—100 milliárd rubellel nő, az élelmiszeriparnál 26—28 százalékos az emelkedés az 1980-as előirányzat 58— 59 milliárd rubel. (A hús- és tejipar 20—22 százalékkal emeli termelését, értéke 1980-ra 47—48 milliárd rubelra nő.) Az élelmiszeriparban a lakosság céljait szolgáló termelésnövekedést úgy kívánják előmozdítani, hogy csökkentik az értékes mezőgazdasági nyersanyagok ipari célokra történő felhasználását. A kulturális és közszükségleti, valamint háztartási cikkeket gyártó ipar termelése a tervidőszak végére 35 milliárd rubel lesz, 1975- höz viszonyítva 57 százalékkal emelkedik. A mezőgazdaság — mondotta Koszigin — ami új ötéves tervidőszakban megkülönböztetett figyelmet kap. „A cél az, hogy a mezőgazdaságot nagy hatékonyságú és magas termelékenységű ágazattá változtassuk, lényegesen növeljük az ország mezőgazdasági termékekkel való ellátottságának megbízhatóságát, javítsuk minőségét, csökkentsük a rendkívül fontos népgazdasági ágazat fejlődésének függőségét az időjárási viszonyoktól, és nagymértékben közelítsük egymáshoz a városi és falusi életviszonyokat.” Az előirányzatok szerint a mezőgazdaság bruttó termelése a tervidőszakban 14—17 százalékkal, a gabonatermesztés 18—21 százalékkal, a hústermelés pedig 7—11 százalékkal fog emelkedni. A mezőgazdasági gépgyártás az ötéves tevidőszakban 1,5-ször több gépet gyárt, mint a megelőzőben. A mezőgazdasági, termelés növekedését — szögezte le a szovjet miniszterelnök — mindenekelőtt valamennyi mezőgazdasági kultúra terméshozamának ■növelésével. ..r ... ''z.tc produktivitásának emelésével kell biztosítani. A tizedik ötéves terv beruházási előirányzata 630 milliárd rubel, ez azt jelenti, hogy a beruházások csak 25 százalékkal nőnek, szemben az előző tervidőszak 42 százalékával. Ezért előtérbe kerülnek a beruházások hatékonysága fokozásának kérdései. A terv szerint 1980-ra a befejezetlen beruházások állománya az állami beruházások évi volumenének 65 százalékára csökken, szemben az 1975 évi 76 százalékos aránnyal. Az új ötéves tervben a beruházások volumenének — hangsúlyozta Koszigin — szigorú összhangban kell lennie pénzügyi és anyagi erőforrásaiinkkal. A külgazdasági kapcsolatokról szólva Koszigin hangsúlyozta, hogy a tizedik ötéves tervben célul tűzik ki, hogy a szovjet népgazdaság az eddiginél mélyebben kapcsolódjék be a nemzetközi munkamegosztásba, s a külgazdasági kapcsolatok fokozottabban álljanak át hosszú távú alapokra. Az exportnak mind mennyiségét, mind piaci versenyképességét növelni akarjuk. Tervbe vették olyan üzemek létrehozását, amelyek speciálisan az exportra szakosodnának. Ezek elősegítenék, hogy a szovjet külkereskedelme jövedelmezőbb legyen és fokozódjék a népgazdaság egészére gyakorolt kedvező hatása. A behozatalnál elsőrendű szempont, hogy elősegítse a műszaki haladás meggyorsítását és a lakosság ellátását. A Szovjetunió első számú külkereskedelmi partnerei továbbra is a szocialista országok lesznek. Ezzel kapcsolatban Koszigin kiemelte a KGST-országok integrációs együttműködésének jelentőségét a komplex program továbbfejlesztésének fontosságát. A Szovjetunió tovább bővíti kapcsolatait a fejlődő és a fejlett tőkés országokkal is. A fejlett tőkés országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok formái közül Koszigin azokat az együttműködési megállapodásokat, amelyek a Szovjetunióban" felépítendő ipari létesítmények felszerelésére vonatkoznak. (MTI) fő irányai Egymillió javaslat az ötéves tervhez Moszkvai tudósítónktól Több mint egymillió észrevétel érkezett a lakosság köréből a tizedik ötéves terv programjához két hónap alatt — közölte Afanaszjev, a Kommunyiszt főszerkesztője, az SZKP XXV. kongreszszusának hétfői ülése után tartott sajtótájékoztatón. A Központi Bizottság külön munkacsoportot hozott létre, amely már meg is kezdte a javaslatok és kiegészítő indítványok tanulmányozását. A népgazdaság fejlődése szempontjából alapvető fontosságú gondolatokat figyelembe veszik a végleges tervtörvény kidolgozásánál. tISZTAK HO NAPRÓL NAPRA + ÖSSZESEN 650 MILLIÓ DOLLÁR SEGÉLYT SZERZETT SZADAT ELNÖK KÖZEL-KELETI KÖRÚTJÁN. A körút megszilárdította az arab politikai egységet — mondta az egyiptomi elnök. A Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság kikiáltása tovább élezte Marokkó és Algéria ellentétét. + MEGNYÍLTAK A HIVATALOS OLASZ DEVIZAPIACOK. A leapadt tartalékok miatt Rómának újabb külföldi kölcsönök után kell néznie, amelyek feltételei egyre szigorodnak. - KERESETT A MAGYAR SAJT A VILÁGBAN — de tőkés exportra nem jut elég. Az évek óta visszaeső sajtexporton csak a hazai tehéntej-, illetve juhtejtermelés növelése segíthet. A MAGYAR HÁZTARTÁSI ÜVEGÁRUK KANADAI SIKERÉT a finom kézi munkával magyarázzák. A FERMMION az idén több mint 2 millió kanadai dollárért szállít Kanada két legnagyobb áruházi konszernjének ólomkristályokat és más háztartási üvegárut. + JAVULTAK AZ NSZK KÜLKERESKEDELMI CSEREARÁNYAI. A nyersanyagok és féltermékek importja viszonylag olcsóbbá vált, a kivitel árszintje pedig emelkedett. + A FELHALMOZÓDOTT RÉZKÉSZLETEK VÁLTOZATLANUL NYOMJÁK AZ ÁRAKAT. A termelők legtöbbje veszteséggel dolgozik, nemzetközi rézár-kiegyenlítő alap létrehozása pedig jelenleg nem valósítható meg. A termelők szorgalmazzák a párbeszédet a fogyasztókkal helyzetük javítása érdekében. Of ÚJABB FRANCIA-AMERIKAI NÉZETELTÉRÉS Az Egyesült Államok és Franciaország között újabb mélyreható nézeteltérés került napvilágra , ezúttal a világkereskedelem liberalizálására irányuló sokoldalú tárgyalások ügyében. A vita Párizsban hétfőn kapott nyilvánosságot egy közös francia-amerikai sajtóértekezleten. Walker, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője az Általános Vámtechnika és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) égisze alatt folyó kereskedelmi körtárgyalásokon, megbeszélést folytatott a francia munkáltatók szervezetének küldöttségével, s azt követően tájékoztatta a sajtó képviselőit Ferry-vel, a Patronat alelnökével együtt. A sajtóértekezlet előtt közzétették annak a beszédnek a szövegét, amelyet Walker mondott a francia küldöttekkel zárt ajtók mögött tartott ülésen. Ebben azzal vádolta Franciaországot, hogy nem kívánja őszintén a világkereskedelem liberalizását. Ferry, a francia küldöttség vezetője ingerülten, elutasította ezt a vádat, viszont fokozódó protekcionizmussal vádolta az Egyesült Államokat. Franciaország és a Közös Piac — hangoztatta a francia küldött — igyekszik a világ gazdasági problémáira olyan megoldásokat találni, amelyek kizárják a korlátozó intézkedéseket. Az Egyesült Államokban azonban az 1974-ben megszavazott kereskedelmi törvény alapján több mint 50 dömpingellenesnek minősített eljárás, illetve vizsgálat folyik, ezeknek „protekcionista jellege nyilvánvaló”. Walker — mint röviden már közöltük — bejelentette, hogy az USA március 23-án átfogó tarifaleszállítási javaslatot szándékozik a GATT égisze alatt Genfben ülésező konferencia elé terjeszteni. Ezzel kapcsolatban hangot kapott a megbeszéléseken egy másik francia—amerikai ellentét, a valutarendszerrel kapcsolatos. Walker elítélte a francia álláspontot, hogy ,a genfi megbeszéléseken csak akkor lehet kölcsönös engedményekben megállapodni, ha a nemzetközi valutahelyzetben sikerül helyreállítani a stabilitást. Az USA megérti Franciaország régóta ismeretes valutapolitikai álláspontját — fejtette ki Walker —, de a rögzített árfolyamok rendszerére pillanatnyilag nem lehet visszatérni, tehát „bele kell nyugodni bizonyos mértékű valutáris kiegyensúlyozatlanságba, bármilyen rendszert is fogadunk el.” Ferry figyelmeztette Washingtont, hogy minden importkorlátozási intézkedés, például kontingensek megállapítása, veszélybe sodorná a genfi világkereskedelmi tárgyalásokat. (AP—DJ) A francia külügyminiszter lisszaboni tárgyalásai Franciaországnak, mint Portugália minden barátjának,hozzá kell járulnia a portugál gazdaság talpraállításához — mondotta Sauvagnargues francia külügyminiszter lisszaboni sajtóértekezletén. Nem részletezte, hogy Párizs milyen és mekkora segítségre gondol, csak annyit mondott: erről a két ország illetékes képviselői további tárgyalásokat folytatnak majd. Mindamellett sejtetni engedte, hogy Párizs esetleg köcsönt nyújt Lisszabonnak, ha Portugália elzálogosítja aranytartalékainak egy részét, mint ahogy korábbi nyugati kölcsönök esetén tette. A jövőben a két ország egyezteti Afrika-politikáját. Mindkét fél egyetért, hogy az afrikai országoknak függetlenségben kell fejlődniük, külső beavatkozás nélkül — mondta. (MTI, Reuter, AP—DJ) EGK miniszteri értekezletek Először vitatták meg a KGST-megállapodás tervezetét az EGK külügyminiszterei. Igaz, nem hivatalos formában, hanem a miniszteri tanácsülés előtt kötetlen eszmecserén. A tanácsülés tegnap kezdődött Brüsszelben, és ami a KGST—EGK viszonyt jelenti, nem valószínű, hogy hivatalos álláspont is napvilágot lát. A ma záródó ülésszak egyik fő kérdése az Európai Parlament 1978- ban esedékes közvetlen megválasztásának előkészítése. A fő vitatéma: miként osszák el a képviselői székeket. A kis államok ellenzik az arányos képviseleti rendszert, mert úgy vélik, hogy hangjuk így beolvadna a nagy tömegbe. A másik kérdés: Nagy-Britannia és Dánia korainak tartja az 1978-as időpontot, ezért a brit és dán választási feltételeket előreláthatóan külön jegyzőkönyvben rögzítik. Szőnyegre került még az úgynevezett Európa-útlevél témája. Mint ismeretes, az EGK a közeljövőben egységes útlevéllel látja el a kilenc ország 250 millió polgárát. A külügyminiszterek tegnap este külön eszmecserén találkoztak török kollégájukkal, Caglayangillel. Törökország és az EGK kapcsolatait egy sor gond árnyékolja be. A törökök sérelmezik, hogy az EGK méltánytalanul kezeli a török mezőgazdasági exportot, több kedvezményt kívánnak kivitelükre. Ankarát mélységesen aggasztja továbbá Görögország belépési igénye, amely a legutóbbi állásfoglalásokból ítélve belátható időn belül teljesülhet. A mezőgazdasági miniszterek is konferenciát kezdtek tegnap. Vitájuk hosszadalmasnak, bonyodalmasnak ígérkezik, mert a napirendi pont az örök viszályt jelentő árkérdés. Mintismeretes, a brüsszeli bizottság decemberben 7,5 százalékos termelői áremelést indítványozott, ezt azonban több oldalról is támadták. A mezőgazdasági importőr és exportőr államokat, mint a múltban, most is, szembeállítja az árvita. Emellett az NSZK külön sérelmezi a javaslatot a valutaárfolyamok hatását ellensúlyozó kiegyenlítő illeték megszüntetésére. A briteknek nem tetszik a szarvasmarha- tenyésztők közvetlen szubvencionálásának eltörléséről szóló indítvány. A franciák visszautasítják a bizottságnak azt az indítványát, hogy a tejporhegyre tekintettel a tejtermékek árát csak ősszel emeljék. Az olaszok a tervezettnél több segélyt szeretnének kicsikarni az olívaolaj-termelőknek, a francia és belga miniszterek pedig azt kívánják, hogy cukortermelési kvótájuk nagyobb legyen a brüsszeli előirányzatoknál. (Reuter) importkorlátozást követel a A munkahelyteremtő beruházások erőteljesebb ösztönzésére szólítják fel a brit szakszervezetek a kormányt. A szakszervezeti főtanács, a TUC gazdasági javaslataiban az importkorlátozás szigorítása, beruházási adókedvezmények és kötelező nagyvállalati tervezés szerepel a többi között. Béremelésről szó sincs, ami érthető, hiszen a kormány és a TUC már korábban megállapodott a 6 fontos heti béremelési plafonban. Az importot minden ágazatban az 1975-ös szinten kellene megállapítani. A legsürgősebb intézkedésekre a gépkocsik, motor- és elektronikus alkatrészek, a tv-képcsövek, evőeszközök, textíliák és ruházati cikkek behozatalánál van szükség. Devizaszabályozással kellene rászorítani a brit cégeket, hogy külföldi profitjuk növekvő részét belföldön fektessék be. A TUC indít brit szakszervezeti főtanács ványozza beruházási tartalékalap létrehozását, amelyből a kormány által jóváhagyott programokra lehetne hiteleket felvenni. A kereskedelmi bankoknak kamatmentes letéteket kellene elhelyezni a Bank of England-nál, amely ezt az ipari tevékenység fellendítésére fordítaná. A nem termelő ágazatok viszont magasabb kamatokat fizetnének a kereskedelmi bankok hiteleiért. A javaslat felszólítja a kormányt, hogy áprilistól hat hónapon át kedvezményes kölcsönökkel támogassa a készletfelhalmozást. Ennek költségét a munkanélkülisegély csökkenéséből megtakarított pénzből lehetne fedezni. A legnagyobb száz iparvállalattal a kormány 1978-ig kössön tervmegállapodást. A nagyvállalatok a beruházási tartalékalapból csak a tervben szereplő létesítményekre kapnának hitelt — javasolja a TUC. (Reuter)