Világgazdaság, 1976. augusztus (8. évfolyam, 150/1894-168/1912. szám)
1976-08-03 / 150. (1894.) szám
1976. AUGUSZTUS 3., KEDD VIII. ÉVFOLYAM, 150. (1894.) SZÁM Újabb japán gyárberendezések a Szovjetuniónak A francia miniszterelnök csak ígéreteket kapott Tokióban A Szovjetunióban elégedetten nyugtázzáka szovjet—japán gazdasági tárgyalások eredményeit, a megbeszélések, mint ismeretes, 450 millió dolláros hitelmegállapodásra vezettek. Rövidesen újabb megbeszélések lesznek Moszkvában, ezúttal japán atomerőművek eladásáról. Hírek szerint nem elképzelhetetlen akár 1 milliárd rubeles üzlet megkötése sem. Befejezte tokiói látogatását Chirac francia miniszterelnök, az út eredményeit a francia sajtó meglehetősen borúsan ítéli meg. Igaz, a francia és a japán kormányfő megígérte, hogy mindent megtesz a kereskedelem kiegyensúlyozására és növelésére, az ígéretek megvalósítására azonban a francia sajtó nem sok lehetőséget lát. Tokió makacsul körülbástyázza magát a bevitelt nehezítő intézkedésekkel, a francia termékek pedig nem elég versenyképesek. Chirac Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgépek eladásával szeretné egyensúlyba hozni a két ország kereskedelmét, Japán azonban kevés készséget mutat az ajánlat elfogadására. A szovjet—japán gazdasági kapcsolatok új fontos láncszemének nevezte a legújabb 450 millió dolláros hitelmeg- s állapodást Ashimov külkereskedelmi miniszterhelyettes, aki a szovjet kormányküldöttséget vezette a tokiói pénz- zügyi tárgyalásokon. Mint moszkvai tudósítónk írja, az idén immár negyedik nagyszabású hitelegyezmény további, nagyon jelentős kapukat nyitott a szovjet piacon komplett japán vegyipari gépek előtt. A tokiói Eximbank és további húsz kereskedelmi bank által jegyzett hosszú lejáratú kölcsönből a Szovjetunió három gázfeldolgozó üzemet vásárol, amelyeket Nyugat-Szibériában helyeznek üzembe. Az összeg egy másik részéből két ammóniaüzem épül Perm város körzetében. A két kombinátban évente 900 ezer tonna műtrágya-alapanyagot gyártanak majd. (Eddig egyébként a Szovjetunió összesen 20 komplett műtrágyagyárat vásárolt Japántól a X. ötéves terv előirányzatainak megvalósítására.) Japán közreműködésével Jerevánban műgumit előállító gyár létesül, ennek kapacitása évente 50 ezer tonna lesz. A hat komplett gyárat — amelyek szállításában több mint 800 japán ág vesz részt — a tervek szerint 1980-ig helyezik üzembe. Szovjet részről mindenekelőtt a tyumeni területen épülő gázbontókat emelik ki. Ezek átadásával évente 10 milliárd köbméter kísérő gázt tudnak hasznosítani. A kőolajjal együtt előforduló földgáz számottevő részét Nyugat- Szibériában eddig nemigen sikerült vegyipari célokra felhasználni. A beruházással körülbelül 10 millió tonna olajat takarítanak meg népgazdasági szinten. A mínusz 50 fok hidegben is működőképes berendezések szállítása a jövő esztendő közepén indul meg. A következő napokban további nagyszabású gazdasági megbeszéléseket tartanak — ezúttal Moszkvában. Ide várják a japán gazdasági szövetség delegációját. A nagy létszámú küldöttséggel mindenekelőtt atomerőművek szállításáról tárgyalnak. A japán cégek előzetesen 10 komplett atomerőmű szállítására dolgoztak ki ajánlatot, ezek összkapacitása eléri az 1 millió kilowattot. A 400 milliárd jenre, (több mint 1 milliárd rubelre) becsült üzlet nem látszik elképzelhetetlennek. A két ország forgalma az elmúlt fél évben kedvezően fejlődött. A szovjet eladások 6,3 százalékkal, a vásárlások pedig 16,9 százalékkal növekedtek. Az előrejelzések szerint a gyarapodás az év második felében még gyorsabb lesz, mert erre az időszakra vár sok nagy értékű megállapodás teljesítése. Az évvégén a szovjet-japán forgalom várhatóan megközelíti a 3,5 milliárd dollárt. A dinamikus előrelépés árnyoldala azonban, hogy a szovjet kivitel egyelőre fele az importnak — záródik moszkvai tudósítónk jelentése. Tokiónak a múlt héten francia vendégei is voltak: Chirac miniszterelnök vasárnap fejezte be Japánban tett látogatását. A tárgyalásokról kiadott közlemény szerint a két ország mindent megtesz kereskedelmi kapcsolatai élénkítésére. A megfigyelők megjegyzik: a japán, illetőleg a francia kivitelben még 1 százalékot sem ér el az egymás közti kereskedelem értéke. A franciák sérelmezik, hogy Japán különféle akadályokat emel a francia termékek bevitele előtt, Miki Takeo japán miniszterelnök viszont elégtelennek nevezte francia cégek piaci munkáját a fejlett technológiájú cikkek eladásában. Japán több francia beruházásra is számít: Miki Takeo szerint japán cégek eddig 150 millió dollár értékben ruháztak be Franciaországban, a francia beruházások értéke Japánban viszont még a 18 millió dollárt sem éri el. Chirac sajtóértekezleten elmondta: Franciaország 1985-ig a világ negyedik legnagyobb gazdasági hatalmává válhat, s ez javítja a francia iparcikkek exportjának lehetőségeit. A kereskedelem kiegyensúlyozása érdekében azt tanácsolta a japánoknak: vegyenek Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgépeket. Indítványozta továbbá a kooperációt francia és japán cégek között a helikopterek gyártásában. A miniszterelnök szerint a két ország között több kooperációs megállapodás is születhet az adatfeldolgozó rendszerek, elektronikus gépek, s az olajszállító tartályhajók gyártásában. A kétoldalú együttműködést a két ország ugyan konkrétabb tartalommal, kívánja megtölteni, az erre szolgáló módozatokat csak kölcsönös óhaj formájában fejtették ki — írja a párizsi Les Echos, amely Chirac látogatásának legfőbb érdemét Giscard elnök őszre tervezett útjának előkészítésében látja. A Le Figaro problematikusnak tartja a tavaly 2,5 milliárd frankos paszszívum leapasztását. Japánban egy kicsit még ma is úgy tekintik Franciaországot, mint parfüm-, ital- és konfekcióexportőrt, másfelől viszont egy bonyolult szabályozási rendszer nehezíti a külföldi ipari termékek exportját Japánba — írja a lap. Közzétették a japán—kínai kereskedelem első félévi adatait. Úgy tűnik, hogy Japán exportoffenzívája kevésbé volt sikeres Kínában, mint Nyugat- Európában, igaz ebben közrejátszott Peking romló külkereskedelmi helyzete. A forgalom az év első hat hónapjában 6,5 százalékkal 1,68 milliárd dollárra esett. Japán Kínával szemben megtartotta külkereskedelmi feleslegét, amely az év első felében 475,3 millió dollár volt. A Kínába irányuló japán export 4,5 százalékkal maradt alatta az előző év hasonló időszakában jelzett értéknek, a japán import pedig 9,7 százalékkal esett vissza. A kínai olajszállítások értékben 21,8 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, s Kína visszafogta a japán acél vásárlását. Tokióban vasárnap bejelentették, hogy Japán és Kambodzsa felvette a diplomáciai kapcsolatot. Tokió már tavaly áprilisban, két nappal a Lon Nol rendszer összeomlása után elismerte az új kambodzsai kormányt, de több tárgyalási menetre is szükség volt a diplomáciai viszony helyreállításához. A tengerjogi konferencia újabb ülésszaka Még sok a megoldatlan kérdés „A diplomácia történetének egyik legfontosabb tanácskozása” — jelentette ki Kissinger amerikai külügyminiszter az ENSZ tengerjogi konferenciájáról, amelynek újabb ülésszaka tegnap kezdődött New Yorkban 158 ország 2000 delegátusának részvételével. A két és fél év óta tartó konferenciának ez már az ötödik ülésszaka, előreláthatólag szeptember közepéig folytatja munkáját. ENSZ-körökben remélik, hogy jövőre Caracasban alá lehet írni a tengerkincsek kiaknázását szabályozó konvenciót. Az amerikai külügyminiszter döntőnek nevezte a jelenlegi ülésszakot, de a konferenciához közel álló körökben emlékeztetnek a megoldásra váró vitás kérdések tömkelegére. Továbbra sem dőlt el, hogyan történjék a nemzetközi vizek mélyén rejtőző 1500 milliárd tonna mangán, valamint kobalt, nikkel és és réz-előfordulások kiaknázása. Az ülésszak elé terjesztett tervezet tartalmazza ugyan nemzetközi tengerbányászati hatóság létesítését az ENSZ égisze alatt, amely fellenne hatalmazva az ásványi kincsek kiaknázására és szerződések kötésére bányászati társaságokkal, de továbbra sem dőlt el, mekkora szerepe legyen a magánvállalatoknak. A harmadik világ országai szeretnék őket kikapcsolni a bányászatból. Bár van bizonyos egyetértés, hogy a part menti országok 12 mérföldes tengeri körzetben területi fennhatóságot, 200 mérföldes körzetben pedig gazdasági ellenőrzést élvezhetnek, továbbra sem dőlt el, hogy a tengerparti országokhoz csatlakozó szárazföldi államok miképp részesülhetnének az utóbbiak gazdasági körzetéből kifogott halzsákmányból. Mivel a szárazföldi országokképviselőiből kerül ki a delegátusok fele, sikeresen tudják megakadályozni a kétharmados többséget megkövetelő határozati javaslatok elfogadását. Az ülésszak Sri Lanka-i elnöke ezen kívül még a következő fontosabb kérdésekre hívta fel a delegátusok figyelmét : a nemzetközi tengerbányászati hatóság státusa, kiadásainak fedezése, a fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele, a 200 mérföldes kizárólagos gazdasági övezet és a 12 mérföldes területi vizek koncepciója közötti jogi kapcsolat, a nemzetközi vizeken folytatott tudományos kutatás jogi kódexe, a felmerülő tengerjogi viták elsimítását célzó döntőbírósági eljárás kidolgozása. Legsürgősebbnek azonban a 200 mérföldes övezeten belüli szabad hajózás biztosítását tartják. Ennek megoldatlansága ugyanis súlyos nemzetközi konfliktusokkal fenyeget, hangsúlyozzák a konferenciához közel álló körökben. (Reuter) Az Arab Liga kedvezményes hitele Mozambiknak Az Arab Liga 20 millió dolláros hitelt nyújtott Mozambiknak. Mozambik a hitelt 30 év alatt 1 százalékos kamattal fizeti vissza. A kölcsönt az olajexportáló arab országok az afrikai fejlesztési alapból folyósították. A Comores-szigetek a múlt héten 10 millió dolláros, Gambia pedig 30,3 millió dolláros hasonlóan kedvező feltételű hitelt kapott az olaj drágulásából eredő veszteségeinek enyhítésére. (AP—DJ) Jugoszlávia és Spanyolország kereskedelmi megállapodása Jugoszlávia és Spanyolország a hét végén kereskedelmi megállapodást kötött. Ezt megfigyelők a diplomáciai kapcsolatok felvétele irányába tett újabb lépésként értékelik. A megállapodás a kereskedelem szabályozására a GATT előírásait tartja útmutatónak. A megállapodást a két ország tárgyaló delegációja négy napig tartó megbeszélés-sorozat eredményeként írta alá Belgrádban. (Reuter) NAPRÓL NAPRA VALAMENNYI FONTOSABB GAZDASÁGI ÁGAZAT TÚLTELJESÍTETTE TERVÉT BULGÁRIÁBAN. Az ipari termelés 9,1 százalékkal emelkedett, a munka termelékenysége pedig 7,4 százalékkal javult a múlt év hasonló időszakával összevetve. + OLASZORSZÁG HAJLANDÓ LENNE ELTÖRÖLNI AZ IMPORTLETÉTI RENDSZERT. Cserébe azt kéri az EGK-tól, engedélyezze a közös piaci hús bevitelének korlátozását. Olaszország külkereskedelmi mérlege tovább romlott az év első felében, de az ipar termelése 8,2 százalékkal emelkedett. A BÉCSI REICHSBRÜCKE ÖSSZEOMLÁSA AKADÁLYOZZA A DUNAI TEHERFORGALMAT. A forgalomnak csak egy részét lehet átterelni a vasútra vagy az országúti teherszállításra. KOMPLETT FÉNYFORRÁSGYÁRAT SZÁLLÍT AZ EGYESÜLT IZZÓ INDONÉZIÁNAK. Az üzem teljes kapacitása 30 millió normálizzó és 5 millió darab fénycső lesz évente. Ez a mennyiség nagyrészt fedezi majd az indonéz piac szükségleteit. A MAGYAR—FRANCIA KOOPERÁCIÓS SZERZŐDÉST ÍRTAK ALÁ baromfikeltető gépek közös gyártására. A magyar gyártó a tatabányai Delta Ipari Szövetkezet, a francia partner a Bekoto cég. A gyártásmegosztási programban évente állapodnak meg. + EGY CIPRUSI VÁLLALAT 5 EZER TONNA RÉZÉRCET SZÁLLÍT A SZOVJETUNIÓNAK. A Hellenic Mining Co. cserébe gépi berendezéseket és fűtőolajat vásárol. + VISSZAESETT A JUGOSZLÁV VASKOHÁSZAT TERMELÉSE. Egyes különleges acélfajtákból csak 42 százalékra teljesítették a gyártási tervet. -A MEXIKO VIS MAJORT JELENTETT BE AZ EZÜSTSZÁLLÍTÁSOKRA. A sztrájk miatt kifogytak a Monterry finomító készletei. Lázár György Varsóban Gyors növekedés a magyar—lengyel áruforgalomban Hétfőn kétnapos látogatásra Varsóba érkezett Lázár György, a magyar minisztertanács elnöke Piotr Jaroszewicznek, a lengyel minisztertanács elnökének meghívására. A lengyel PAP-hírügynökség a látogatást kommentálva megjegyzi, hogy várhatóan jelentős helyet foglalnak majd el a gazdasági kérdések a kormányfők, illetve a két delegáció tárgyalásain. Az alábbiakban a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlődéséről, az 1976— 80-as árucsere-forgalom előirányzatairól ad áttekintést varsói tudósítónk. A mostani ötéves tervidőszakban a magyar—lengyel árucsere-forgalmi jegyzőkönyv mintegy 2,6 milliárd rubeles forgalmat irányoz elő. Ez több mint másfélszerese a két ország között 1971—75. években lebonyolított árucserének, amely egyébként mintegy 20 százalékkal volt nagyobb az előirányzatoknál. Nem kelt majd meglepetést, ha a mostani tervidőszakban is nagyobb lesz a forgalom az előirányzottnál. A magyar export értéke, mint ismeretes, az elmúlt öt évben lényegesen meghaladta a Magyarországra irányuló lengyel kivitelt, és ennek következtében jelentős magyar áruforgalmi aktívum alakult ki. Az idén januárban kötött hosszú lejáratú árucsere-forgalmi és fizetési egyezmény célul tűzte ki a forgalom egyensúlyba hozását, és így a mostani ötéves tervidőszakban a lengyel export meghaladja majd a magyar kivitelt, amely terv szerint 1,2 milliárd rubelt ér el, míg az import 1,4 milliárd rubel. A kétoldalú áruforgalomban a gépek és a berendezések részaránya 1976—80 közt eléri az 50 százalékot és ez pozitív változás. A magyar gépexportban jelentős helyet foglalnak el a számjegyvezérlésű szerszámgépek, a híradástechnikai berendezések, az automata elemek, az anyagvizsgáló és orvosi műszerek. Lengyel részről többek között építő és útépítőgépeket, mezőgazdasági gépeket és híradástechnikai, valamint elektronikai berendezéseket szállítanak. . A lengyel exportból kiemelkedik egy, naponta 6000 tonna répát feldolgozó cukorgyár, amelyet Magyarországon építenek fel, és 1979-ben adnak át. (Lásd: VILÁGGAZDASÁG 1976. május 21. 1. oldal.) Emellett Lengyelország 1976—80 között öt darab tengeri áruszállító hajót készít Magyarország számára. Kooperációs és gyártásszakosítási egyezmények — szám szerint húsz — keretében bonyolódik le a jelenlegi öt év áruforgalmának mintegy egynegyede; az előző tervidőszakhoz képest ez közel 100 százalékos növekedés. A fejlődés különösen a vegyipar területén jelentős, ahol a szerződéses együttműködésen alapuló kölcsönös szállítások a vegyipar összes áruszállításában több mint 60 százalékkal vesznek részt. Öt év alatt a kölcsönös műszál-szállítások értéke meghaladja a 110 millió rubelt. Tovább folytatódnak a már hagyományos autóipari kooperációs és szakosítási szállítások. Magyarország többek között hátsó hidakat, autóbuszokat, speciális gépkocsikat, motorházöntvényeket, szervokormányokat, önindítókat, műszerfalat exportál, Lengyelországból személygépkocsik, szállítókocsik, Diesel-adagolók, csapágyak érkeznek. Mindkét ország népgazdasága számára rendkívül fontosak a nyersanyag és anyag-jellegű termékek kölcsönös szállításai. Ezen a téren hagyományosan jók a magyar—lengyel kapcsolatok. Lengyelország kokszot, kőszenet, ként és kohászati termékeket szállít Magyarországra, ahonnan hosszú évek óta érkeznek Lengyelországba bauxit- és timföldszállítmányok, kohászati és kőolajipari termékek. 1976—80 között külön egyezmény keretében hazánk 150 ezer tonna gabonát szállít 370 ezer tonna lengyel kén ellenében. Az ipari fogyasztási cikkek forgalma az előző ötéves egyezményhez viszonyítva mintegy 86 százalékkal nő. Az 1976. évi árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyv alapján a kölcsönös szállítások értéke az 1975. évi tényleges áruforgalomhoz viszonyítva 20 százalékkal emelkedik és eléri a 480 millió rubelt. Az egyes árucsoportok közül a "legnagyobb" ütemben a gépipari termékek kölcsönös szállításai növekszenek, de fokozódik a fogyasztási cikkek, az anyagjellegű és mezőgazdasági termékek kölcsönös forgalma is. Figyelmet érdemel, hogy a gépipari termékek és ipari fogyasztási cikkek között mindkét ország szállításaiban új, korszerű áruk jelennek meg. Rendkívül fontos ezért, hogy a két ország vállalatai megfelelő propagandával megismertessék az ipari szakemberekkel, a felhasználóikkal új cikkeiket. A két ország dinamikusan fejlődő ipara, egyre korszerűbb termékei még nagyon sok tartalékost rejtenek a kölcsönös előnyökkel folyó gazdasági együttműködés számára, s az eddiginél is nagyobb figyelmet kell szentelni a kooperációban és agyártásszakosításban rejlő lehetőségeknek. Fel kell figyelnünk egy eléggé gyakori, mindkét fél részéről előforduló jelenségre. A probléma: egy-egy magánjogi szerződés megkötését nem egyszer hosszú időn keresztül elhúzódó árvita akadályozza, és esetenként meg is hiúsítja. Kívánatos ezért, hogy egyegy új cikk árajánlatát vagy régebbi cikk indokolt áremelését az exportáló vállalat saját érdekében reálisan dolgozza ki, mivel az irreális árak akadályozzák a két ország árucseréjének fejlődését és nem felelnek meg egyik ország gazdasági érdekeinek sem. Magyarország és Lengyelország ipari termelésének dinamikája, a mind korszerűbb és jobb minőségű, egyre szélesedő áruválaszték árucserénk fejlődésének legfontosabb biztosítéka. Ez persze mindkét ország külkereskedelmi vállalataitól pontosabb tájékozódást,“ jobb áruismeretet és propagandatevékenységet követel. Az aktívabb piackutatás további lendítőerő lehet a gyorsan fejlődő magyar—lengyel gazdasági kapcsolatokban. L. F. A portugál miniszterelnök programnyilatkozata „Kemény munkával és rendezett körülmények között” talpraállítják a portugál gazdaságot — ígérte meg Soares miniszterelnök tegnapi programbeszédében, amelyet a parlamentben tartott. A kormány megvédi a forradalom „nagy vívmányait”, de garantálja a magántőke tevékenységét is. Soares kiemelte Portugália és Nyugat-Európa kapcsolatainak fontosságát, és közölte, hogy kormánya felvételét fogja kérni a Közös Piac szervezetébe. A kormány legkésőbb november 15-ig beterjeszti a költségvetési javaslatot, 1977 májusáig az ötéves, októberig pedig a tizenöt éves fejlesztési tervet. A kormány tiszteletben tartja az alkotmányt, amelynek forradalmi vívmányai között említette Soares az államosításokat, az agrárreformot és a munkások önigazgatása jogát. A gazdaság felélesztése a legfontosabb feladat — mondotta Soares, mivel a munkanélküliség 15 százalékos és az infláció eléri az 50 százalékot. A szakszervezeteket felszólította: csak végső esetben éljenek a sztrájk eszközével. (AP—DJ, AFP)