Világgazdaság, 1977. január (9. évfolyam, 1/2000-20/2019. szám)

1977-01-04 / 1. (2000.) szám

YILAGGAZDASÁG 1977. JANUÁR 4., KEDD IX. ÉVFOLYAM, 1. (2000.) SZÁM A tőzsdék optimisták A tőkésországok újévi gondjai Az értéktőzsdék — amelyeknek értékelését megbízhatóna­­k inteni — mintha elhinnék a tekintélyes kutatóintézetek es hű­ményét: az Egyesült Államok és a Japán konjunktúrájának í­térheti a súlyos nehézségekkel küzdő Nyugat-Európa a gazd­áét. Az amerikai helyzet alakulásában döntő szerepe lesz Ca politikájának, de e körül még sok a bizonytalanság. Nyugat­i­sági vezetői nem sok biztatót tudnak mondani az új évi kilát­­onnban is aggódnak, mert az NSZK legnagyobb vevői rosszul állnak.­­ A nyugat-európai értéktőzsdén nyu­godt hangulatban zárult az , és kez­dődött az új év, az értékpapírok jegy­zéseiben nem történt számottevő vál­tozás. A tengeren túl azonban, New York-ban és Tokióban optimista volt a börze hangulata: a japán fővárosban a részvényárfolyamok indexe három és fél éve el nem ért csúcspontra emel­kedett, New York-ban pedig a legkapó­sabb ipari részvények átlagárfolyamát jelző Dow­ Jones-index a mágikus 1000 font fölé ugrott. Az eufóriás hangulat tükröződik a Wall Street Journal szilveszteri cikké­ben, amely szerint az 1977. évi kilátá­sok ígéretesebbek, mint emberemlé­kezet óta bármelyik év elején. A tőzs­dei irányzat alakulásán kívül a lap ezt azzal is alátámasztja, hogy az utoljára nyilvánosságra hozott gazdasági muta­tók, a novemberi összetett index ada­tai számottevő javulást mutattak az előző havihoz képest. Csak a munka­­nélküliek 8,1 milliós létszáma nem csökkent. A lap a novemberi javulás­ban Ford elnök gazdaságpolitikájának győzelmét látja, annak a felfogásnak az igazolását, hogy az infláció megfé­kezése végül is a termelés felélénkülé-­­ sére vezet. Carter helyesen tenné, ha tanulmányozná Ford módszerét és a pusztán az inflációs nyomást erősítő ,,ösztönzés” helyett általános adóle­szállítással igyekezne lendületet adni a már megindult élénkülésnek. New York­ ­r­a Jimmy Carter, aki még dolgozik gaz­­­­dasági programjának részletein, nehe­zen fogadhatja meg a tekintélyes New York-i lap tanácsát; a képviselőház de­mokrata párti csoportjának vezére már bejelentette, hogy törvényjavaslatot ter­jesztenek elő, amely megkétszerezi a közm­unkaprogramra tavaly előirány­zott összeget. A kongresszus 1976 őszén — mint ismeretes — Ford elnök vé­tója ellenében 2 milliárd dollárt sza­vazott meg „új munkahelyek teremté­sére”. A képviselőház költségvetési bi­zottságának elnöke viszont bejelentette, hogy bizottsága ellenzi az általános adóleszállítást, amelyet Carter gazda­sági tanácsadói javasolnak. Az új japán miniszterelnök újévi sajtónyilatkozatában gazdasági felépü­lést jósolt hazájának és az egész nyu­gati világnak az idei évre, de hang­súlyozta, hogy ennek megvalósulásához a tőkés ipari országok szorosabb együttműködése szükséges. Ennek konk­retizálására megismételte elődjének, Miki Tarceo-nak azt a javaslatát, hogy a vezető tőkés országok gazdasági csúcsértekezletet tartsanak az új ame­rikai elnök beiktatását követően. Fu­­kuda végül bejelentette, hogy a japán kormány a délkelet-ázsiai és óceániai övezetben igyekszik megjavítani kap­csolatait. Maga a 71 éves kormányfő májusban ennek a térségnek több or­szágába el akar látogatni, hogy szemé­lyesen járuljon hozzá a kapcsolatok ja­vításához. Bonn Az Atlanti-óceán innenső oldalán az NSZK az egyetlen tőkésország, amely­nek vezetői joggal tekinthetnek derű­látóan az új év elé. A legújabb fél­­hivatalos statisztikai adatok szerint exporttöbblete 1976-ban 34 milliárd márka volt (az előző évi 37,3 millárd­ében) valutájának értéke pedig százalékkal emelkedett az év fe­in, a Bundesbank tegnap közzé­­a külkereskedelmi viszonylatok­­ban­súlyozott árfolyamindexe .Gerichs gazdasági miniszter — a Nachrichten für Aussenhandel című félhivatalos külkereskedelmi lapban megjelent új évi nyilatkozata szerint — mégis kissé aggódik az NSZK leg­fontosabb kereskedelmi partnereinek kilátásai miatt. Az NSZK exportjának legnagyobb felvevői számottevő fizetési deficittel küzdenek és nem rendelkez­nek nagy valutatartalékokkal. Az olaj­árak várható emelkedése csak nehezíti a helyzetüket. Félő, hogy jövőre kény­telenek lesznek visszafogni az import­jukat. Párizs A bonni gazdasági miniszter nem nevezte meg nyilatkozatában az NSZK vezető kereskedelmi partnereit, de nyilván elsősorban Franciaországra gondolt. Párizsban még nem tették közzé a hivatalos­­adatokat, de nagy feltűnést keltett egy kiszivárogtatott jelentés, amely szerint 1976-ban Fran­ciaországnak volt a legnagyobb a kül­földi fizetési deficitje az OECD 24 tag­állama között: mintegy 6 milliárd dol­lár, szemben Anglia 3,25 milliárd és Olaszország 2,70 milliárd dollárra be­csült 1976. évi deficitjével. Ehhez járul a tőke menekülése, amelyet az elmúlt két év alatt 10 milliárd dollárra be­csülnek. Giscard d’Estaing elnök újévi nyilatkozatában nem mondott számo­kat, de a kiszivárgott jelentés megerő­sítésének tekintik azt a kijelentését, hogy 1976 gazdasági szempontból rosz­­szabb volt, mint a franciák többsége képzeli. A tőke — mint menekülésének fel­­gyorsulása mutatja, — Franciaorszá­got kezdi veszélyeztetett országnak tekinteni, hasonlóan Olaszországhoz és Angliához. Ebben a két országban kevés jót tudnak mondani a gazda­sági vezetők a kilátásokat tudakoló­dóknak. Donat Cattin olasz iparügyi miniszter egy nyilatkozatban azt jó­solta, hogy a munkanélküliek száma a mostani 1,6 millióról 2,1 millióra emelkedik és a bruttó nemzeti ter­mék 1,5 százalékkal visszaesik. (Igaz, hogy a kormány többsége túl borúlá­tónak minősíti az iparügyi miniszter véleményét.) London Healey brit pénzügyminiszter kerte­lés nélkül elismerte, hogy 1977-ben, legalábbis az év első felében az in­fláció nem lassul, a munkanélküliség pedig valószínűleg emelkedik. A rendkívül nehéz gazdasági évet az angol ipar mindazonáltal jó hangu­latban fejezte be, kerek tíznapos va­kációval. „Anglia képének ez nem használt, s külföldi üzletemberektől bíráló megjegyzéseket kaptunk” — mondta a Londoni Kereskedelmi és Iparkamara szóvivője a kormánynak arról a döntéséről, hogy — a naptár szeszélyeinek engedve — munkaszü­neti napnak nyilvánította az összes hétköznapot december 24. és január 3. között. A hosszú vakáció utolsó napján, január 3-án viszont a kama­rát megnyugtató jelentést tettek közzé: a gyáriparosok szövetsége és a szakszervezeti főtanács közösen in­dít exporttámogató akciót. A CDU és a TUC közleménye szerint a két szervezet közös erővel igyekszik tuda­tosítani minden ipari munkahelyen, hogy „a legjobb minőségű és verseny­­képes áru termékekre és szolgáltatá­sokra van szükség, hogy be kell tar­tani a szállítási határidőket, az el­adást pedig zökkenőmentes eladás utáni szolgáltatással (szervizzel) és al­katrészellátással kell kiegészíteni”. Az Anglia határain kívül is figyelmet érdemlő programhoz több mint 1000 brit ipari vállalat csatlakozott, köz­tük az ország exportja szempontjából döntő jelentőségű cégek. W ! -­sp - Trópusi termékek Vámkedvezmények a fejlődő országoknak Tizenöt fejlett iparú ország keres- s­kedelmi koncessziókat ígért egy sor a fejlődő országokból származó trópusi termékre, köztük teára, kávéra és kakaóra. (Lásd: VILÁGGAZDASÁG, december 28., második oldal). A szóban forgó termékek olyan tró­pusi árucikkek, amelyek szerepelnek a GATT-körtárgyalásokat legutóbb elin­dító 1973-as tokiói nyilatkozatban is. A tárgyalások során 44 fejlődő ország kérte 11 fejlett tárgyalópartnerét, ad­jon engedményeket 290 árucikk-faj­tá­já­ra. A kérésre válaszul a nyugati or­szágok képviselői kilátásba helyezték: felfüggesztik vagy csökkentik az im­portra kivetett vámokat és bizonyos, harmadik világból származó terméke­ket vámmentesen kezelnek. A GATT év végi összefoglalója emlékeztet rá, hogy a trópusi termékekkel foglalkozó 70 országot tömörítő tárgyalócsoport már jó néhányszor megmutatta, hogyan növelhetnék a koncessziók számát. A kérdés valószínűleg a továbbiakban is napirenden marad. Az EGK 1977. január 1-i hatállyal elengedte, illetve teljesen felszámolta 22 — fejlődő országokból származó — termék vámját. A vámmentessé váló cikkek között van a pörkölt kávé, amelynek vámját az eddigi 7 százalék­ról 5 százalékra szállították le; a kakaó, amelynek 4—5,4 százalékos be­viteli illetékét 3 százalékra csökken­tették. A bors bizonyos típusainak és a különböző egyéb fűszereknek a be­vitelét szintén kedvezményekkel segí­tik. Brüsszel megígérte azt is, hogy a fejlődő országok exportcikkeit (mint­egy 159 termékfajtát), illető preferen­ciák rendszerét kiterjeszti. Ebbe a rendszerbe tartozik egyébként a do­hány is. Néhány közös piaci ország, amely belső piacán forgalmi adókat vet ki bizonyos trópusi termékekre, vállalta, nem emeli ezeket a saját pia­con alkalmazott adókat. Finnország január 1-től csökkenti a nyers kávéra kivetett vámot, és egy sor terméket, köztük a rákot és bizo­nyos trópusi gyümölcsöket vámmente­sen enged be az országba. Új-Zéland mintegy 140 termékre vo­natkozóan növelte az általános pre­ferenciarendszerből származó kedvez­ményeket és az egyéb koncessziók nyújtását is tervbe vette. Norvégiában mentesítik a vámok alól a pörkölt és a neskávét a nyers és a finomított cukrot, a pamutból vagy egyéb növényi fonalakból készült szőnyegeket. Svédország csökkenteni, illetőleg be­fagyasztani készül a pörkölt és a nyers kávéra, a kakaóbabra, valamint az egyes gyümölcslevekre kivetett vá­mokat. Engedélyezi majd a kakaó, az édesített ananászlé és néhány tartósí­tott harmadik világbeli zöldség vám­mentes importját. Svájc még 145 termékre terjeszti ki az általános prefrenciarendszert, így a banánra, a kávéra, kakaóbabra, egyes kakaótermékekre, különböző feldolgo­zott gyümölcsökre és a még fel nem vágott dohányra. Az Egyesült Államok a legnagyobb kedvezmény elve alapján koncessziót ajánlott egy sor, a fejlődő világból származó termékre. Az ajánlatról egyelőre még folynak Washington és a harmadik világ országai között a tár­gyalások. Ausztria, Kanada és Japán ajánlatá­ról a GATT még nem tette közzé a részleteket. (Reuter) NAPRÓL NAPRA I­ S ELŐTÉRBE HELYEZIK A GÉPI BERUHÁZÁSOKAT A SZOVJET­UNIÓBAN. Az idén 121,5 milliárd rubelt költenek beruházásokra, 4,5 milliárddal többet mint tavaly, nagyobb hangsúlyt helyeznek azonban a felújításokra. Elsőbbséget élvez a beruházásoknál az energetika, a fémkohászat, a gépgyártás, a vegyipar és az olaj­feldolgozó ipar.­­ AZ EGK RENDKÍVÜLI ÉRTEKEZLETET TART A HALÁSZATI KÉRDÉS MEGOLDÁSÁRA. Hivatalosan még mindig nem hozták meg a döntést a halászati övezet kiterjesztéséről így csak Nagy-Britanniá­­nak van jogalapja a 200 tengeri mérföldes övezet védelmére, mert a brit parlament törvénybe iktatta a rendelkezést. + A KÖZEL-KELETI ORSZÁGOK EGYRE TÖBBET RUHÁZNAK BE PAKISZTÁNBAN. Az OPEC tagállamai összesen 400 millió dollárt he­lyeztek el az országban és a tőkebeáramlás várhatóan a jövőben sem mérséklődik. + AGGÓDNAK A DÉLKELET-ÁZSIAI ORSZÁGOK A JAPÁN EX­PORTOFFENZÍVA MIATT. A nagy japán exporttöbblet miatt az érintett államok konkrét lépéseket várnak Japántól a kereskedelem kiegyensúlyozására. + AZ AMERIKAI ACÉLIPAR FEJLŐDÖTT LEGGYORSABBAN A FEJ­LETT TŐKÉSORSZÁGOKBAN. Az USA tavaly 11 százalékkal 130 millió tonnára növelte termelését, holott a világtermelés emelkedése csak 6,2 százalékos volt. + ALÁÍRTÁK A MAGYARORSZÁG ÉS AZ NDK 1977. évre szóló áru­csere-forgalmi jegyzőkönyvét. Az 1977-es forgalmi előirányzat 1,1 mil­liárd rubel, ennek kétharmada gépek­ és berendezések kölcsönös szál­lításából adódik.­­ AZ ÓNTERMELŐK IGYEKEZNEK BOLÍVIÁT IS BEVONNI AZ ÖTÖDIK NEMZETKÖZI ÓNEGYEZMÉNYBE. Attól tartanak, hogy Bolívia távolmaradása meggyengítheti a termelő országok helyzetét. A KETTŐS OLAJÁR BIZONYTALAN PREMIERJE Indonézia csak 5,85 százalékkal emelt Az új év beköszöntével tovább folyik a vita az olajszakértők között, hogy át­ültethető lesz-e a gyakorlatba a kettős olajár, amiről az OPEC tavaly decem­beri katari értekezletén hoztak határo­zatot. Bonyolítja a helyzetet, hogy In­donézia, amely az OPEC-tagországok között a „10 százalékosok” között sze­repelt, az új évtől csak 5,85 százalékkal emelte olajárát, az eddig barrelenkénti 12,80 dollár helyett 13,55 dollárt számít fel. Nyugati olajszakértők azonban óvatosságra intik azokat, akik Indoné­zia döntéséből máris az olajkartell szét­­bomlási folyamatának tanújelét látják. A távol-keleti szigetország különleges helyzetére hívják fel a figyelmet: ola­ja , kivételesen alacsony kéntartalmú, a környezetvédelmi előírásokat különös szigorral alkalmazó Japán és az Egye­sült Államok a legfontosabb vevői. Ha azonban végrehajtotta volna a 10 szá­zalékos áremelést, nehezen adhatott volna túl az olaján, ismételhette volna meg a tavalyi 63 millió tonnás kiter­melést. Már­pedig Indonéziának ége­tően szüksége van az olajdollárokra, az 1 főre jutó olajbevételt tekintve ép­pen Indonézia a legszegényebb OPEC- tagország. Az indonéziai kőolajminiszter igyeke­zett országának döntését azzal is indo­kolni, hogy az év közepére szerinte amúgy is visszaáll az egységes olajár. Július 1-től — amikor a 10 százaléko­sok az újabb 5 százalékos áremelést is végre akarják hajtani, tiszta lesz a kép, a két táborra szakadt OPEC is­mét egységfrontot alkothat — fejezte ki reményét az indonéz olajminiszter. De rögtön figyelmeztette is a külön­­utas, olajának árát csak 5 százalékkal emelő Szaúd-Arábiát: az olajtermelők készek napi 2 millió barrellel vissza­fogni a termelést, ha Szaúd-Arábia va­lóban felfuttatná az olajbányászatot, hogy olcsó olajjal árassza el a piacot. Ez a törekvés azonban hamarosan meghiúsul, mondotta az indonéziai kő­olajminiszter, egyrészt Szaúd-Arábiá­­nak túltermeléssel kell szembenéznie, másrészt arra sem számíthat, hogy a hagyományos vevők barrelenkén­t 55 cent különbségért hajlandók legyenek új beszerzési források után nézni. Az új év első napjaiban keltezett je­lentések azonban ennek éppen az el­lenkezőjére utalnak: az Aramco, a szaúd-arábiai olaj kitermelését végző szaúdi—amerikai vegyes vállalat a ve­vőktől ajánlatok áradatát kapja, nem­csak olajtársaságoktól, hanem kor­mányszervektől is. Tokió már jelezte, hogy számottevően növelni akarja az importjában 33 százalékot képviselő szaúdi olaj hányadát, Párizsban pedig a Rijádba készülő Giscard d’Estaing francia elnök tudatta közvetve, hogy országának legfőbb olajbeszerzési for­rását látja Szaúd-Arábiában. Maguk a legfőbb illetékesek, a szaúdi olajipar vezetői mindeddig nem közöl­ték, sem a termelési terveket, sem az új évtől felszámított új árakat. A szaúdi fővárosban megjelenő angol nyelvű na­pilap legutóbb azt közölte, hogy az olajnagyhatalom fokozatosan napi 11,9 millió barrelre fogja növelni termelé­sét, hogy eleget tudjon tenni a külföl­di kereslet várható megélénkülésének. Ez a jelenlegi termelésnek 40 százalé­kos emelését jelentené s mint a lap szaúdi kormányköröket idéz: „ily mó­don kívánják letörni más OPEC-tag­­államok túlzott árait”. Ami az új ára­kat illeti, nem hivatalos értesülések szerint a szaúdi könnyűolaj barrelen­kénti ára 5 százalékkal, azaz 58 cent­tel 12,19 dollárra, az extrakönnyű­olaj ára ugyancsak 5 százalékkal 12,47 dol­lárra emelkedik, míg a kevésbé jó mi­nőségű olajfajták 3,6, illetve 3 száza­lékkal drágulnak csupán. (Reuter, AP ,DJ) Kakaó, kávé, ón Emelkedik a nyersanyagok árszintje A kakaó, a kávé és az ón hihetet­len drágulása következtében a Reuter nyersanyagárindexe a múlt év utolsó napján 1568,8 pontra ugrott fel, alig 18 ponttal maradva el a július hete­­diki csúcstól, az 1586,8 ponttól. A 17-féle nyersanyag súlyozott indexe (ezek közül 15­ fajtát font sterlingben jegyeznek) általános drágulásra vall, 1976. január 2-án 1180,9 ponton állt az idex. A júliusi csúcsot minden nyers­anyag majdnem egyforma drágulása eredményezte, s hozzájárult a font sterling gyengesége is. Július óta a kakaó, a kávé és az ón ára szökött rekordmagasságra, messze kiegyenlít­ve a réz, a cukor és a búza olcsób­bodását. Az USA-ban az ipari nyersanyagok drágulnak rohamosan. Az egyik gaz­dasági intézet felmérése szerint né­hány ipari nyersanyag decemberben 37 százalékkal volt drágább, mint egy hónappal korábban. Az áreme­lésben az acélgyárak járnak az élen, de a vásárlók némelyike kétli, hogy — a gyenge kereslet miatt — sikerül tartaniuk a magasabb árakat. Nem sokkal kevésbé ment feljebb az alu­mínium, a papír és az egyes vegyi anyagok ára sem. A látványos fel­lendüléssel kezdődött tavalyi év ugyancsak gyengén zárult — jelen­tette be rezignáltam az Allegheny Ludlum Industries alelnöke. A várt­nál gyengébb eredményt azonban nem mindenki tartja rossznak, egye­sek szerint az erők jobban kiegyen­lítődtek, a termelés kiegyensúlyozot­tabb lett, az új megrendelések száma valamennyire szaporodott. Kedvező képet lehet nyerni a készletek, a foglalkoztatottság és az előrerendelé­­sek adataiból is. Jónéhány vállalat kimerítette készleteit az elmúlt há­rom hónap során, s ez jót jelenthet 1977-re nézve — mondotta az alelnök. Jugoszláv—amerikai autóipari beruházás Tavasszal nagy jelentőségű ju­goszláv—amerikai autóipari megálla­podást írnak alá — jelenti a belgrádi Ekonomska Politika legújabb száma. A General Motors és a Sivnica Ze­­leza Tempera (SZT) 67 millió dollár összegű közös beruházással bővíti a jugoszláv vállalat Észak-Jugoszláviá­­ban működő autókarosszéria-gyártó üzemét. A 10 évre szóló szerződés keretében 1980-tól az LZT évenként 20 ezer tonna öntvényt és különleges saj­tolt lemezt exportál a General Motors gyáraiba, nagyobbrészt az NSZK- ban működő Opel üzemnek. A beru­házás 51 százalékát a jugoszláv, 49 százalékát az amerikai fél finan­szírozza, a hazai beruházó feladata az építési, szerelési munkálatok el­végzése, a GM adja a technológiát, szállítja a szükséges gyártó berende­zéseket. Az új üzem a világ egyik legtermékenyebb gyára lesz — mon­dotta a jugoszláv gyár vezérigazga­tója: egy munkásra 25—70 tonna elő­állított öntvény­ jut majd évente, szemben a jelenlegi 14—16 tonnás ju­goszláviai átlaggal. A tervek szerint 1980-ban az üzem exportbevétele el­éri a 35 millió dollárt. (AP—DJ)

Next