Világgazdaság, 1977. február (9. évfolyam, 21/2020-40/2039. szám)
1977-02-01 / 21. (2020.) szám
. 11 KfifiA7 W JL JfiJURi^ji U Jhs§ JEi 1977. FEBRUÁR 1., KEDD IX. ÉVFOLYAM, 21. (2020.) SZÁM Lanyhulás, terjedő munkanélküliség BIZONYTALANNAK LÁTJA AZ EGK KILÁTÁSAIT A BRÜSSZELI BIZOTTSÁG adta a 10 százalékot. 1975-ben — jegyzi meg a bizottság — az EGK-ban 12,5 százalékos inflációt jegyeztek fel. A közös piaci országok összesített fizetési mérlegének egyenlege tavaly deficitbe fordult: az 1975-ös félmilliárd dollárnyi aktívum helyett 9,5 milliárd dollár passzívum mutatkozott. A bizottság még három hónappal ezelőtt is csak 7 milliárd dolláros deficitet jósolt 1976-ra. „Abszolút szükségszerűség” — mondja a dokumentum —, hogy a tagállamok mindent megtegyenek a gazdaság megszilárdítására, az infláció mérséklésére, a fizetési mérleg javítására és a beruházások élénkítésére. Ebben az esetben reális lehetőség van — az olaj drágulása ellenére — az infláció megfékezésére. A kilenc ország fizetési pozíciója is javulhat, noha a cserearányok várhatóan romlanak. A bizottság országonként is foglalkozik a tagállamok kilátásaival. A nyugatnémet gazdaság helyzetét erőteljesen befolyásolja az exportkereslet. A társadalmi össztermék várhatóan 4,5 százalékkal gyarapszik. .? « fizetési mérleg a tavalyihoz hasonlóan körülbelül 7,5 milliárd márka aktívumot mutat. Az infláció viszonylag szerény mérvű marad, de további lehűtése már kemény diónak bizonyulhat. Franciaország kénytelen lesz megelégedni 3 százalékos expanzióval a tavalyi 4,5 százalékos után. A munkanélküliség tovább fog terjedni, pedig már most is eléri az aktív lakosság 4,5 százalékát. A dokumentum szerint minden remény megvan arra, hogy az inflációt — a párizsi kormány reményének megfelelően — 9,9 százalékról 6,5 százalékra sikerül mérsékelni. Nagy-Britannia társadalmi össztermékének mindössze 2 százalékos gyarapodásával számolhat. Ennek mintegy fele a belépő északi-tengeri olajkutak növekvő teljesítményének köszönhető. A munkanélküliség még a kormány decemberben bejelentett intézkedéseinek ellenére sem szorul vissza. A fizetési mérleg passzívumát az első félévben mérsékelten, a második hat hónapban pedig kifejezettebben megcsappantja az olaj eladásából származó exportbevétel. Nagy-Britannia fő gondja továbbra is az infláció marad, ezért „életbevágó”, hogy a bérkorlátozások valamilyen formája fennmaradjon a jelenlegi bérpaktum júliusi lejárta után is. Olaszország alig-alig számíthat növekedésre: az expanzió üteme a tavalyi 5,5 százalékról 0,5 százalékra zuhan. A 17 százalék körüli infláció az év közepéig fennmarad, de utána „tetemes javulás” várható. Hollandiában, a kormány gazdaságösztönző intézkedéseinek következtében, lassan visszaszorul a munkanélküliség, az infláció veszít erejéből és fennmarad a tetemes fizetési aktívum. A Belga—Luxemburgi Gazdasági Unió, legalábbis rövid távon, aligha számíthat a fellendülésre. A munkanélküliség is fennmarad, reménysugár viszont, hogy lassul az infláció. A magánfogyasztás visszaesése miatt Dánia csak lassú fejlődést várhat, az export visszaesik, a fizetési mérleg passzívuma tetemes marad. Az ír gazdaság lassulása már 1976 közepén megkezdődött, és a folyamat tartósnak ígérkezik a gyér belföldi és exportkereslet miatt. A bizottság kitér a világgazdasági helyzetre is. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet országai kénytelenek szembenézni a társadalmi össztermék gyarapodásának lassulásával: az ütem a tavalyihoz képest 1 százalékkal 4 százalékra lassul. Az USA-ban az expanzió 5 százalékos lesz a tavalyi 6,5 százalék helyett, Japánban várhatóan fennmarad a 6 százalékos ütem, a többi fejlett országban pedig (az EGK-t leszámítva) az ütem 2,5 százalékról 3 százalékra gyorsul. Az USA helyzetét javítja, hogy a beruházások üteme növekszik és élénkül a fogyasztói kereslet is. (Reuter) Lassuló gazdasági növekedés, terjedő munkanélküliség. Ezt jósolja a brüsszeli bizottság a Közös Piac idei gazdasági kilátásairól. A jelentés meglehetősen pesszimista alaphangú, bár egyes megfigyelők megjegyzik: több gazdaságkutató intézet még ennél is rosszabbat, stagnálást vagy egyenesen recessziót jósol. Lassabban fejlődött a Közös Piac tavaly, mint várták — mondja a brüszszeli bizottság jelentése az EGK és a világgazdaság helyzetéről. A társadalmi össztermék az előzetes adatok szerint 4,5 százalékkal gyarapodott a bizottság által várt 5 százalékkal szemben, s az idén mindössze 3 százalékos lesz a növekedés üteme. (Megjegyzendő, hogy a bizottság októberben 1977- re még 4 százalékos emelkedést jósolt.) A fejlődés lassulása valószínűleg a munkanélküliség elmélyülésére vezet. A kilenc tagországban jelenleg több mint 5,9 millió munkanélkülit tartanak nyilván. Tavaly átlagban az aktív lakosság 4,5 százaléka volt állás nélkül, 0,5 százalékkal nagyobb része, mint 1975- ben. A kilenc tagország gazdasági kilátásai a bizottság szerint „jobbára bizonytalanok”. A fejlődés üteme a kilenc tagországban még inkább eltérő lesz, mint tavaly, ami az egyes területek közti különbségek növekedéséhez fog vezetni. A legtöbb tagállamban meglevő problémákat már, tavaly is egy sor negatív fejlemény súlyosbította: a csak lanyhán javuló exportkereslet, a világpiaci áremelkedés, a kedvezőtlen időjárás, továbbá a valutaárfolyamok eltérő alakulása. Az árak emelkedésének üteme a tavalyi év második felében gyorsult és közösségi átlagban mégha- OPEC: törekvések az olajár-kompromisszumra A kőolajexportálók az utóbbi napokban fokozták erőfeszítéseiket, megpróbálnak kompromisszumos megoldást találni az OPEC árvitájában. Indonézia szinte habozás nélkül elfogadta az OPEC soros elnökének, a katari olajminiszternek azt a javaslatát, hogy halasszák el a júliusra tervezett újabb 5 százalékos áremelést. A katari miniszter — aki két hete békítő misszióba kezdett, s a közel-keleti olajországokat járja — vasárnap óta Szaúd-Arábiában tárgyal. Előzőleg felszólította az olajárakat 10 százalékkal drágító 11 OPEC-tagállamot, halasszák el a júliusra tervezett további 5 százalékos áremelést. Szaúd-Arábiát és az Arab Emirátusok Államszövetségét pedig arra akarja rábírni, hogy az év közepén ugyanúgy, mint januárban, ismét 5 százalékkal drágítsanak. Az OPEC- ár így ismét egységes lenne. (VILÁGGAZDASÁG, 1977. január 29., első oldal). A kompromisszumot azonban másként képzelik el a szaúdiak: arra számítanak, hogy a magasabb árral kalkuláló „tizenegyek” értékesítési nehézségek miatt a szaúdi árszintne mérséklik áraikat, és azután júliusban egyhangú árhatározatot lehet majd hozni. Jamanimár jelezte, hogy kapcsolatba lépett az OPEC-kollégákkal. A New York Times-nek adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy e kétoldalú megbeszéléseknek kell megelőzniök a Kőolajexportáló Országok Szervezetének újabb, az egységet helyreállító konferenciáját. Az egységes olajár helyreállítása főként az iráni magatartástól függ — hangsúlyozta az olajminiszter, akit a teheráni sajtó az év eleje óta szinte megszakítás nélkül támad, neki tulajdonítva a renegát szaúdi olajárpolitikát. Legutóbb a hét végén az iráni külügyminiszter arra figyelmeztette Jamanit: agressziónak fogják tekintetni, ha Szaúd-Arábia számottevően fokozza az olaj kitermelését. (Reuter, AP—DJ) Kína emeli az olaj árát Tokiói értesülések szerint Kína hétfőn 6,8 százalékkal, barrelenként 13,15 USA dollárra emelte kőolajának exportárát január 1-ig visszamenő hatállyal. A Nihon Keizai gazdasági lap kereskedelmi forrásokra hivatkozva közölte, hogy Japán a tavalyi mintegy 6 millió tonnával szemben az idén 5,18 millió tonna olajat vásárol Kínától. (AP—DJ) CARTER ELSŐ ERŐPRÓBÁJA: AZ AMERIKAI TÉL Meggémberedett gazdaság A hét végén újabb sarki hideghullámok törtek be az Egyesült Államok középső és északkeleti területeire. Carter elnök katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította New York, Pennsylvania és Florida államokat. A rendkívüli időjárás, a hóviharok, a bénító hideg (Chicagóban napközben sem emelkedik mínusz 12 fok fölé a hőmérséklet) az akadozó energiaellátás az USA tizenkét államát érinti, mintegy négyezer gyár kényszerült eddig kapuinak bezárására. Másfél millióra teszik azoknak a számát, akik időlegesen munkanélkülivé váltak. Az egész országban energiahiány lépett fel, amelyet egyesek az arab olajembargó időszakával hasonlítanak össze. Főként a földgázellátás akadozik, Carter elnök felhatalmazást kért a kongresszustól a földgáz rendeleti úton való elosztásához, s fontolóra vette a négynapos munkahét bevezetését. Az amerikai gazdaságnak szinte valamennyi szektorát visszaveti az emberemlékezet óta legszigorúbb tél. A gyárak termelésének kiesése, az energiaszámlák felszökése már most is érezteti hatását, de később még komolyabb következményekkel kell számolni. Floridában a zöldségtermés 40, a narancstermés 20 százaléka veszett oda, a fagyhullám másutt is a mezőgazdasági termés jelentős részét semmisítette meg. Kormánykörökben attól tartanak, hogy az első negyedben a vártnál alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés, csak 5 százalékos (éves szinten) a remélt 6 helyett. Felgyorsulhat az infláció az élelmiszerek árát felhajtó fagykárok miatt, ráadásul emelkednek az állattartás költségei is a tartós hidegben. Rövidesen még tovább nőnek az energiaköltségek, a törvényhozás talán még ezen a héten jóváhagyja a földgázárak felszabadítását célzó javaslatot. A nyugati államokban ugyanis elegendő földgáz lenne a súlyos energiahiánnyal küszködő keleti államok kisegítésére, de mindeddig igyekeztek visszatartani, mert a viszonylag alacsonyan megállapított, s akitermeléstől távolabb érvényesülő központi ár kevés hasznot hozott volna. Lehet, hogy az intézkedés későn jön, szakértők nagyarányú földgázhiánnyal számolnak még a jó idő beállta után is. Könnyen lehet, hogy Carter 11,4 milliárd dolláros adóvisszatérítési programja csak a magasabb energiaszámlák kifizetésére lesz elegendő. A hideghullám elérte a dollár árfolyamát is: gyengült az amerikai valuta a nemzetközi pénzpiacokon, a valutakereskedők is az amerikai élelmiszertermelés visszaesésétől, a magasabb energiaáraktól, a munkanélküliség növekedésétől tartanak a következő hónapokban. (Reuter, AP—DJ) IVŐ NAPRÓL NAPRA -! ÚJABB JELENTŐS LENGYEL—FRANCIA ÜGYLETRŐL FOLYNAK TÁRGYALÁSOK. Franciaország a következő öt évben 300 millió frank értékű acélterméket szállítana Lengyelországnak 80 ezer tonna rézért cserébe. A KORONA LEÉRTÉKELÉSÉT SÜRGETIK SVÉD KÖZGAZDÁSZOK. Véleményük szerint csak a devalválással lehetne új lendületet adni a stagnáló exportnak. A kivitel elakadása ugrásszerűen növelheti a munkanélküliek táborát. A LEGSZEGÉNYEBB FEJLŐDŐ ORSZÁGOK MEGSEGÍTÉSÉRŐL TARTOTT SZAKÉRTŐI ÉRTEKEZLETET AZ OECD. Arról volt szó, hogy új nemzetközi segélyintézményeket lehetne életre hívni, amelyek a fölös olajdollárok segítségével gyorsítanák a fejlett műszaki eljárások átvételét. A TŐKÉSORSZÁGOK KOHÓ ALUMÍNIUM-TERMELÉSE tavaly 10,2 millió tonnára emelkedett s ezzel 11 millió tonnás elsődleges alumíniumfelhasználás állt szemben. Ennek ellenére a piac még óvatos, s további fejlesztéseket a nagy termelő országok még mindig nem hajtanak végre. Új beruházásokat elsősorban a fejlődő országokban határoznak el. A SZOVJETUNIÓ SZÁLLÍTJA NIGÉRIÁNAK az afrikai országban felépítendő kohászati kombinátot, amelynek kezdeti kapacitását évi 1,3 millió tonnára tervezik. Az export kiterjed többek között az alapvető technológiai berendezésekre, a kokszolóművekre, a konverterekre és a nagykohóra. SZOVJET-IRAKI TÁRGYALÁSOK MOSZKVÁBAN Együttműködés a tervezésben Moszkvai tudósítónktól: Tegnap hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba érkezett Szaddam Husszein iraki alelnök, az iraki Baath-párt főtitkárhelyettese. Husszeint az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány hívta meg hivatalos, baráti látogatásra. A kétoldalú tárgyalások jó alapra támaszkodnak: a két ország között sokoldalú, egyes területeken igen mély együttműködés bontakozott ki az elmúlt években. A megbeszéléseken az egyik központi kérdés a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok komplex elemzése lesz. Nagy figyelmet szentelnek a nemzetközi élet eseményeinek is. Irak a fejlődő országok között a Szovjetunió egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere. 1976-ban a kölcsönös szállítások 20—25 százalékkal növekedtek, több mint 700 millió rubelt értek el. A dinamikus forgalomemelkedés — ugyanúgy, mint 1973 óta minden esztendőben — , iraki aktívummal járt együtt. Az évente 50—80 millió rubeles iraki többlet nagyrészt az export, illetve az import szerkezetével függ össze. Irak szállítási listáján gyakorlatilag egyetlen tétel szerepel — a nyersolaj. Az áremelkedés ellenére a Szovjetunió ugyanis nem csökkentette vásárlását. A mérleghiány felszámolásának lehetőségét szovjet részről ezért az export fokozásában látják. A Szovjetunió eddig főleg olajipari berendezéseket,, geológiai eszközöket, járműveket, hengerelt árukat és fenyő-fűrészárut adott el Iraknak. Nemcsak az áruforgalmi adatok érzékeltetik, hogy a két ország a gazdasági kapcsolatok építésében túljutott a kezdeti szakaszon. Szovjet közreműködéssel eddig mintegy 50 létesítményt helyeztek üzembe Irakban, egyebek között az elektronikában,a gyógyszeriparban és a mezőgazdasági gépgyártásban, vagyis olyan ágazatokban, amelyek néhány éve még szinte hiányoztak az iraki gazdasági térképről. A kétoldalú megállapodások szerint további 50 létesítmény épül szovjet közreműködéssel. Kiemelkedő az iraki kőolajtermelés fokozását célzó egyezmény. Ennek keretében Észak-Rumáliában a korábbi 18-ról 42 millió tonnára emelik az évi termelést. A Szovjetunió közreműködik az 1986-ig szóló távlati olajipari tervek elkészítésében is. A feldolgozási gondok enyhítésére új finomítót építenek, a szállítási problémák megoldására pedig hét iraki tankhajó készül szovjet szakemberek részvételével. Most dolgozzák ki egy vízerőműkomplexum terveit is, a munkálatok befejezése után az iraki gazdaság egy évi 500 ezer kilowatt teljesítményű erőművel és egy 7 milliárd köbméteres víztárolóval gazdagodik az Eufrátesz partján, Haditha körzetében. A beruházásokhoz szükséges pénz egy részét, 120 millió rubelt a Szovjetunió biztosítja. A kölcsönt berendezések vásárlására és építési munkálatokra használhatja fel az iraki fél. Az együttműködésben új terület a tervezés. Iraki részről szovjet szakemberek közreműködését kértékaz ország hosszú távú, ötéves népgazdasági tervének összeállításához. Terv készül az egyes gazdasági régiók fejlesztéséről is. Az amerikai alelnök Tokióban Japán aktívum, gazdasági csúcs, Ázsia-politika Korai lenne még megvonni Mondale amerikai alelnök nemzetközi körútjának mérlegét, hiszen hátravan még tokiói útjának keddi napja, s ennek napirendje a kétoldalú kereskedelem alakulása. Tokiói, megbeszéléseit azonban jólértesült körök eleve zökkenőmentesnek ítélték. A tárgyalások első napja után valóban úgy látszik, hogy Mondale tokiói tartózkodásának legfőbb jelentősége maga a látogatás ténye. Ezzel az amerikai elnök azt kívánta hangsúlyozni — mondta egy amerikai szóvivő , hogy az USA Japánnak ugyanolyan fontosságot tulajdonít a nemzetközi problémák megoldásában, mint a nyugat-európai országoknak, és azt is, hogy az amerikai—japán jó kapcsolatoknak az USA Ázsia-politikájának alakításában is megkülönböztetett jelentősége van. Hétfőn délután került sor az amerikai alelnök és Fukuda miniszterelnök véleménycseréjére. Ezt megelőzően Fukuda megnyitó beszédet mondott a parlamentben, s ebben hangsúlyozta a kétoldalú kapcsolatok ápolásának fontosságát, illetve a kereskedelmi aktívum lefaragásának szükségességét. Mondale-lal a miniszterelnök a valószínűleg áprilisban megtartandó kétoldalú csúcs előkészítéséről, a GATT- tárgyalásokról " tanácskozott," s megvitatták azt is, milyen eszközökkel igyekszik a két kormány a gazdaságát fellendíteni. Felmerült az eszmecserén Ázsia ügye is. Mondale hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok változatlanul nagy fontosságot tulajdonít az ázsiai térség problémáinak, s érdekelt ezek megoldásában. Nem került szóba az amerikai hadsereg kivonása Dél-Koreából, Tokió ugyanis ezt már korábban a két ország belső ügyének nyilvánította. Nem azért, mert valóban közömbös számára az ügy (hiszen, mint Tokióban kifejtették, az amerikai katonaság kivonása megbontaná a jelenlegi egyensúlyt), hanem azért, mert így próbál kibújni a nagyobb katonai terhek vállalása alól. Ma kerül sor a megbeszéléseken a kétoldalú kérdésekre, a több mint 5 milliárd dolláros japán aktívumot mutató kétoldalú áruforgalom elemzésére, a japán exportőrökkel szemben hangoztatott amerikai dömpingvádak megtárgyalására. Mondale Tokiót megelőzően Párizsban járt. Giscard d’Estaing-nel és más francia vezetőkkel folytatott megbeszéléseit megfigyelők tárgyalásai legkényesebb szakaszának minősítették. A három legfontosabb kérdés, amiről tanácskoztak, az atomerőművek eladása, a fegyverexport, valamint a terrorizmus elleni harc. Washington ugyan egyetért a francia nukleáris exportpolitika nemrég kifejtett elveivel, hogy tudniillik Franciaország nem kíván hozzájárulni az atomfegyverek elterjesztéséhez, gyakorlatával azonban már kevésbé, újra kívánja tárgyalni a Pakisztánnak szánt urán újrafeldolgozó üzem eladási tervét. Franciaország, mint ismeretes, az USA után a második legnagyobb fegyverexportőr. Washington főleg a Közel-Keletre irányuló francia fegyverexportot szeretné korlátozni, az álláspontok ebben a kérdésben is eltérnek egymástól. A viták ellenére mindkét fél hasznosnak minősítette a tanácskozásokat. (MTI, AP— DJ, Reuter) Rekord külkereskedelmi deficit Ausztriában Rekordnagyságú, 54,1 milliárd schillinges deficitet mutatott tavaly az osztrák külkereskedelem. A passzívum 21,6 milliárd schillinggel haladta meg az 1975-öst. Az import 163 milliárd schillingről 206 milliárdra emelkedett, az export viszont 131 milliárdról 152 milliárdra. Staribacher kereskedelmi miniszter szerint a hatalmas importtöbblet elsősorban a nagy járműimport és az energiahordozók növekvő bevitelének az eredménye. Az olajszámla például tavaly 4 milliárd schillinggel volt több. Az óriásdeficit ellenére — mondta Staribacher — Ausztria nem tervez protekcionista intézkedéseket, sem a schilling devalválását. (Reuter)