Világgazdaság, 1977. március (9. évfolyam, 41/2040-63/2062. szám)
1977-03-01 / 41. (2040.) szám
TILAGGAZDASÁG 1977. MÁRCIUS 1. KEDD IX. ÉVFOLYAM, 41. (2040.) SZÁM Bizonytalanság Lisszabonban a leértékelés után Szükségterv a gazdaság stabilizálására Pánikszerű felvásárlást és bizonytalanságot okozott Portugáliában az escudo 15 százalékos leértékelése. A közgazdászok szerint szinte elkerülhetetlen volt a lépés, mert Portugália külgazdasági helyzete állandóan romlott, az ország lassan a tartalékait is felélte. A devalválást több más szükségintézkedés is követte: így 60 százalékos importadót vezettek be a nem létfontosságú javakra, és 6,5 százalékról 8 százalékra növelték a kamatlábat. Emelték a postai és a telefondíjakat. Az exportot ugyanakkor adókedvezményekkel ösztönzik és egy évre befagyasztották az alapvető fontosságú közszükségleti cikkek árát. Ennek ellenére majdnem bizonyos, hogy megugranak az árak, és ez tovább feszíti a közhangulatot, amit már amúgy is felborzolt a munkáselbocsátásokról hozott törvény. A devizatőzsdén uralkodó zűrzavar miatt tegnap felfüggesztették a jegyzést — jelenti az AP—DJ Lisszabonból. A portugál bankárok tanácstalanok, a központi bank hivatalosan egyáltalán nem jelentette be a pénzügyi műveletek felfüggesztését, sőt indoklást sem adott, hanem egész egyszerűen nem volt hajlandó közölni az új escadó-árfolyamokat a kereskedelmi bankokkal. Egyes megfigyelők azt rebesgetik, hogy a szombati 15 százalékos leértékelést újabb devalválás követi. A hét végén a devalválás hatására pánikszerű vásárlás lett úrrá az embereken, a háziasszonyok attól tartanak, hogy drasztikus áremelések lesznek a magasabb importárak miatt. Egyes cikkek eltűntek a piacról. A devalválásról szóló hírt Carriera pénzügyminiszter jelentette be a liszszaboni televízióban. Az intézkedést azzal indokolta, hogy Portugália fizetési mérlege évek óta deficites, a devizatartalékok kimerültek, az aranytartalékok egy részét elzálogosították és a portugál valuta még a leértékelése előtt vesztett értékéből a dollárhoz képest. A miniszter felszólította a portugálokat : dolgozzanak többet, legyenek takarékosak, korlátozzák a fogyasztást. „Le kell küzdenünk a válságot, még mielőtt a válság tönkretenne minket” — hangzott a miniszter figyelmeztetése. Lisszaboni pénzügyi körökben a leértékelést kapcsolatba hozzák Portugália csatlakozási kérelmével a Közös Piachoz. Soares miniszterelnök — mint ismeretes — a közelmúltban négy nyugat-európai fővárosban járt támogatást kérve és kapva a belépéshez a Kilencek szervezetébe. Tárgyalópartnerei azonban világosan megmondták: addig szó sem lehet Portugália befogadásáról, amíg a kormány nem szervezi át a gazdaságot. Az escudo leértékelése egyébként csak része a szombaton bejelentett szükségintézkedéseknek. A nem alapvető fontosságú cikkek importját 60 százalékos különilletékkel terhelik. Drágítják a hiteleket: a bank kamatlábakat 6,5 százalékról 8 százalékra emelik. Növekszik a postai és a telefondíjszabás, az exportőröket viszont adókedvezményekben részesítik. Túl korai lenne, még teljes körképei rajzolra a szükségterv fogadtatásáról, az első jelentések azonban vegyesreakcióról számolnak be. A kommunista párthoz közel álló O Diario szerint az országnak „fizetnie kell az USA-tól és az európai monopóliumoktól való függésért”. A szocialistáktól jobbra álló pártok általában pártolják a szükségprogramot. A szociáldemokraták szóvivője szerint ugyan a szükségprogram „túl kevés és túl későn jött, a terv azonban több pozitív elemet is tartalmaz”. A jobboldali CDS szerint a 15 százalékos leértékelés „várható és elkerülhetetlen” lépés volt, de hatása csak akkor lesz pozitív, ha hatékonyak lesznek a leértékelést kísérő intézkedések. Még egyáltalán nem bizonyos, hogy a portugál lakosság nyugalommal fogadja a szükségintézkedéseket. Nyugati sajtójelentések szerint sztrájkhullám várható, annak ellenére, hogy a szükségprogramba, megnyugtatásként, felvették az alapvető fontosságú cikkek árának befagyasztását is. A CGTP szakszervezeti központ az intézkedések bejelentése nyomán még szombaton összeült, de tegnap estig hivatalos állásfoglalást nem tett közzé. Liszszabonban egyébként azt rebesgetik, hogya fontos gazdasági bejelentéseket politikai intézkedések is követik, és Soares miniszterelnök rövidesen átalakítja kormányát. Ennek az lenne a célja, hogy a kabinetet gazdaságilag képzett szakemberekkel egészítse ki. Soares egyébként masszív támogatást kap a nyugati országoktól, mindenekelőtt Washingtontól. A Fehér Ház szóvivője bejelentette: Carter elnök személyes levelet küldött a vezető nyugati országok kormányfőinek, támogatásukat kérve ahhoz, hogy mielőbb megadják Portugáliának az 1,5 milliárd dolláros nemzetközi hitelt. A szóvivő szerint Carter „erőteljesen és aktívan támogatja a portugál demokráciát”. B. T. Az OECD prognózisa a gazdasági kilátásokról Próbálkozások az „Észak—Dél dialógus” felújítására Tanácskozássorozat kezdődött ezen a héten a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) párizsi központjában. Tegnap a hármas számú munkacsoport az egyes társországok fizetésimérleg-trendjeiről folytatott eszmecserét, ma és holnap a testület gazdaságpolitikai bizottsága hallgatja meg Carter tanácsadó bizottságának elnökét, aki az Egyesült Államok gazdasági ösztönzési csomagtervéről ad tájékoztatást. Csütörtökön a fejlett és a fejlődő országok dialógusának „északi csoportja”, nyolc ipari ország vitatja meg, miként lehet a megszakadt párbeszédet újból megindítani. Hétfőn a vezető országok ipari szakértői megvitatták a fizetési mérlegek várható trendjével összefüggő problémákat. Idáig — mutatnak rá a hírügynökségek — az OECD hármas számú munkacsoportjának figyelmét mindenekelőtt a brit hitelkérelmek kötötték le. Ez azonban rendeződött, úgyhogy rátérnek a következő témakörre, amely a fizetési mérlegek alakulásával függ össze. A kilátás az, hogy 1979-ben az NSZK tetemes többletet halmoz majd föl fizetési mérlegének folyótételein. Ugyanabban az évben az Egyesült Államok mérlege deficites lesz, Japán és Anglia mérsékelt többlettel rendelkezhet, viszont a kis OECD-országok többségükben jelentős deficittel küszködnek majd. A kisebb ipari országok tehát rákényszerülnek arra, hogy gazdaságaikat „hozzáigazítsák” a folyó tételeknél mutatkozó deficithez, ami általában azt tükrözi, hogy valamely ország exportja elmarad az importtól. Ezzel kapcsolatban a gond az, (amire idejekorán igyekeznek fölkészülni), hogy a kiigazítás vagy deflációt ígér, másszóval a foglalkoztatási helyzet további romlását, vagy restrikciókat a külkereskedelemben, másszóval a protekcionizmus új hullámát. Decemberben az olajárak újabb emelése előtt Párizsban azt jósolták, hogy az OECD-országok együttes fizetési mérlegének deficitje idén 18 milliárd dollár lesz szemben az 1976. évi 22,5 milliárd, illetve az 1975. 6,5 milliárd dollárral. Ezen belül az amerikai hiányt az idei évre 3 milliárd dollárban adják meg, (1976-ban 1,3 milliárd dollár) az NSZK többletét pedig 5 milliárd dollárban (1976-ban 4 milliárd dollár). A gazdaságpolitikai bizottság keddi és szerdai ülésén (ezen Schnitze, az elnök gazdasági tanácsadó bizottságának elnöke is részt vesz az előzetes hírek szerint) a megjelentek ismertetést hallgatnak meg a Carter kormányzat gazdasági csomagtervéről, illetve a japánok expanzívnak mondott költségvetéséről. A csütörtökön kezdődő megbeszélés eredményeként a nyugati ipari országok minden bizonnyal felszólítják a fejlődő országok 19 államból álló csoportját, hogy április második felében térjen vissza a tárgyalóasztalhoz. Az észak-déli dialógus, mint ismeretes, novemberben megfeneklett. A 19 fejlődő ország ekkor kijelentette: a tervezett miniszteri konferencia kudarcra van ítélve, ha az ipari országokban nincs nagyobb politikai eltökéltség a megállapodásra. Ez a probléma az OECD végrehajtó bizottságának napirendjén is szerepel majd, ahol az Egyesült Államokat Cooper, a külügyminisztérium gazdasági ügyekkel foglalkozó államtitkára képviseli. A fő célja eme ülésszaknak a kereskedelmi protekcionizmus további elburjánzásának megakadályozása, illetve annak tisztázása, működésbe léptethető-e az OECD 25 milliárd dolláros támogatási alapja. A 24 OECD-országból 16 már ratifikálta az alap létesítésére vonatkozó megállapodást, amelyet eredetileg 1975 áprilisában határoztak el abból a célból, hogy segítsenek az olaj drágulása miatt fizetési mérleg problémákkal küszködő társországokon. A megfeneklett Észak—Dél dialógust, ha újrakezdik, egy további probléma komplikálja majd — mutatnak rá a szakértők. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országai valósággal fuldokolnak az adósságokban. Ezeknek mértéke eléri a 250 milliárd dollárt és némelyik adós ország kamatterhe akkorára gyűlt már föl, hogy megközelíti magának a kölcsönnek az összegét. A fejlődő országok ennek okát keresve az iparcikkek árának szüntelen emelésére mutatnak rá , megjegyezve, hogy a nyersanyagárak ugyanakkor ingadoznak, de emelkedésük mindenesetre elmarad az iparcikkek árának emelkedésétől. Az olajárak ugrásszerű emelkedése különösen megnyomorítja a legszegényebb fejlődő országokat. A nyugati ipari országok azt vetik szembe evvel, hogy a harmadik világ általában a lehetőségein fölül költekezik, és sok olyan beruházásba fog bele, amely túl drága, sőt gazdaságtalan. Mint ismeretes, ez a háttere azoknak a követeléseknek, amelyeket a fejlődő országok 1976 elején előterjesztettek, a legszegényebb országok állami adósságainak törlése, vagy legalábbis átalakítása „puha” IDA-kölcsönné. Túl ezen kérték, hogy a nemzetközi segélyintézmények növeljék hiteleiket. A nyugati országok az adósságok általános törlésének megtárgyalásába nem mentek bele, de azt ígérték, hogy a dialógus keretében hajlandók eljárást kidolgozni az akut pénzügyi problémák elhárítására, a fejlődő országok esetleges államcsődjének megakadályozására. Emellett hajlandók tárgyalni az úgynevezett „strukturális válságok” elhárításának módozatairól Havasi Ferenc Olaszországban Római tudósítónktól: „ Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese Antonio Bisaglia állami részesedésügyi miniszter meghívására Rómába érkezett. Vendéglátóján kívül találkozni fog Ossola külkereskedelmi miniszterrel, Marcora mezőgazdaságügyi miniszterrel, valamint az iparügyi minisztérium vezetőivel, ezenkívül fogadja őt Andreotti miniszterelnök és Forlani külügyminiszter. Rómában tárgyalni fog a négy nagy állami konszern — IRJ, ENI, EGAM, EFIM — vezetőivel, Torinóban meglátogatja a FIAT műveket, Milánóban az ENI egyik kőolajfinomító üzemébe, illetve az Innocenti kohászati berendezéseket gyártó üzembe látogat, s találkozik a Montedison, valamint a Sina Viscosa konszernek vezetőivel. -Si*«■ v.'EfdiKi NAPRÓL NAPRA -| A SZOVJETUNIÓ ÉS JAPÁN KORMÁNYKÖZI TÁRGYALÁSOKAT KEZDETT HALÁSZATI KÉRDÉSEKRŐL. Moszkvai tudósítónk beszámol a két ország kereskedelmi, gazdasági kapcsolatainak jelenlegi és várható alakulásáról is. A VSZK MÁRCIUS KÖZEPÉN AMERIKAI KÜLDÖTTSÉGET FOGAK, amely a két ország kapcsolatainak normalizálásáról tárgyal Az amerikai vállalatok Washington kereskedelmi embargója miatt kedvező értékesítési lehetőségektől esnek el. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK NAGY ÖSSZEGŰ DEFICITTEL ZÁRTA JANUÁRI KERESKEDELMI MÉRLEGÉT. A kereskedelmi minisztérium a hiányt azzal magyarázta, hogy a kedvezőtlen időjárás akadályozta az exportáruk kiszállítását. A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA KERETÉBEN MŰKÖDŐ KOLLEKTÍV EXPORTÖSZTÖNZÉSI TITKÁRSÁG idei terveiről, programjáról közlünk cikket lapunk harmadik oldalán. Az idén a tavalyi exportösztönzési keret megduplázódik. A FEJLŐDŐ VILÁG ACÉLFELHASZNÁLÁSÁNAK jelenleg alig 50 százalékát állítja elő saját maga. Az UNIDO konzultációján a közelmúltban azt vizsgálták, hogyan növelhető az évezred végéig az acélipari termelés a fejlődő országokban a mostani 50 millióról 400 millió tonnára, amivel a saját szükségleteknek már mintegy 80—85 százalékát tudják fedezni. MST A Magas szintű magyar—brit eszmecsere Londonban Kerekasztal-beszélgetés a Magyar Kereskedelmi Kamarában Csupán véletlen, a kapcsolatok fejlődésére rávilágító véletlen, hogy miközben külügyminiszterünk, Puja Frigyes Londonban tárgyal, Budapesten magyar—brit gazdasági kerekasztal-beszélgetést tartottak a Magyar Kereskedelmi Kamara székházában. Itt bemutatkozott M. J. Sellars, a londoni kereskedelmi kamara magyar tagozatának tavaly év végén kinevezett új elnöke, egyben a Shell-konszern kelet-európai igazgatója. Még egy magyar —brit vonatkozású fejlemény: Londonban parafálták a kettős adózást kizáró megállapodást, amely közvetve elősegítheti a vállalatközi együttműködést, vegyes vállalatok létrehozását, licenc- és know-how-megállapodások kötését. Paja Figyes külügyminiszter hétfőn megkezdte tárgyalásait Londonban Owennel, brit kollegájával, aki alig egy hete vette át az angol diplomácia vezetését. Azóta ez második magasszintű megbeszélése, a hét végén, Párizsban a francia külügyminiszter vendége volt. Puja Frigyest háromnapos londoni tartózkodása alatt fogadja Callaghan miniszterelnök és Dell kereskedelmi miniszter is. A vezető angol lapok részletesen beszámoltak a magyar külügyminiszter látogatásáról. A Reuter hírügynökség kiemeli: Nagy-Britannia jelenleg a Közös Piac miniszteri tanácsának soros elnöke, s ez önmagában is komoly jelentőséget kölcsönöz a Londonban folyó tárgyalásoknak. „A két ország között nincs nagyobb jelentőségű vitás ügy, a kapcsolatok jók és korrektek” — idéz a Reuter hivatalos londoni forrásokat. A gazdasági kapcsolatok fejlesztésében természetesen még sok a tennivaló. A brit statisztikák szerint tavaly a Nagy-Britanniába irányuló magyar export 30,7 millió font (előző évben 26,1 millió), a magyar import 49,5 millió font (1975-ben 44,5 millió) volt. Figyelembe véve a font tavalyi értékcsökkenését a legjobb akarattal is csak stagnálásról lehet beszélni. — A jelenlegi brit gazdasági helyzet nem ad okot túlságos derűlátásra, de az adott lehetőségek között még bőven van tere a kétoldalú áruforgalom, a kooperációs kapcsolatok fejlesztésének — fejtette ki Budapesten ,a Kamara brittagozatának hétfői elnökségi ülésén M. J. Sellars. Mint a londoni kereskedelmi kamara magyar tagozatának elnöke először látogatott hazánkba, de mint üzletember — a Shell kelet-európai igazgatója — már 15 éve tart fenn üzleti kapcsolatokat a magyar vállalatokkal. Részletesen szólt a brit gazdaság jelenlegi gondjairól. Az utolsó másfél évben elcsitultak a sztrájkharcok, a kormány és a szakszervezetek közötti úgynevezett társadalmi szerződés a legutóbbi időkig támogatásra talált. Közben azonban rendkívüli béraránytalanságok keletkeztek: a legalacsonyabban és a legjobban fizetett munkás-, illetve alkalmazotti rétegek reálbére erőteljesen visszaesett. A munkásság körében most általános az elégedetlenség, az eddiginél erőteljesebb ipari megmozdulások várhatók. A Leyland konszernt megbénító sztrájk már ízelítőt ad az elkövetkező nehéz időszakból. Rendkívül időszerű az infláció miatt az adórendszer reformja. Paradox helyzet, hogy egy négy gyermekes ipari munkás heti 70 font állami támogatást vehet föl munka nélkül, többet mint amennyi bért adólevonás után hazavihet. Az adóreformmal persze csínján kell bánnia a kormánynak, hiszen tekintettel kell lennie a költségvetés egyensúlyára is, annál is inkább, mert az angol gazdasági élet irányítása ma már nem kis részben a Nemzetközi Valuta Alap kezében van. (Hétfő délután jelentette az MTI tudósítója Londonból: az angol szakszervezeti főtanács felszólította a kormányt, az 1977—78-as költségvetésben 2,4 milliárd fontot szivattyúzzon a gazdaságba, csökkentse a jövedelemadókat, emelje fel a nyugdíjakat, költsön állami beruházásokra. Amíg követeléseit nem teljesítik, nem hajlandó a kormánnyal tárgyalni, a jövő évi bérpolitikáról, a július végén lejáró társadalmi szerződés megújításáról.) A VILÁGGAZDASÁG munkatársának kérdésére a brit kamarai vezető kifejtette: a magyar exportcikkek ellen eddig felhozott dömping-, illetve piaczavarás panaszok ügyében a brit kereskedelmi minisztérium még nem foglalt állást. A londoni kereskedelmi kamara még tavaly ősszel levélben bírálta a brit exportérdekeket is sértő angliai kampányt, s magyar részről sokra értékelték ezt a lépést. Nem ártana azonban, ha a brit sajtóban több cikk jelenne meg, akár presztízshirdetések formájában, a magyar gazdasági eredményekről úgy is mint potenciális exportáló országról és importpiacról. A londoni magyar kereskedelmi kirendeltség vezetőivel és a kamara londoni megbízottjával rendszeres megbeszélések kezdődtek a kapcsolatok fejlesztése érdekében. Idén, ha reálisan nézzük a kilátásokat, az eddigi eredmények tartására kell törekednünk. Fel kell készülni azonban arra, hogy kedvezőbb gazdasági helyzetben ismét felfelé ível az áruforgalom. Ennek jegyében szervez Budapesten a két kamara marketingszemináriumot, amelyen brit szakemberek egy-egy iparág, így az élelmiszerfeldolgozás, a fogyasztási cikkeket gyártó szektorok terén ismertetik az értékesítési munka sajátosságait — hangsúlyozta a brit kamarai vezető. Hirschler Richárd VÉGET ÉRTEK A MAGYAR-VIETNAMI GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOK Hétfőn Hanoiban véget ért a magyar -vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság hatodik ülésszaka. Az egy hétig tartó megbeszéléssorozaton főként azoknak a megállapodásoknak teljesítése került szóba, amelyeket a legutóbbi, 1975. októberi ülésszak óta írtak alá. Közülük a legfontosabb a két ország 1976— 1980-as népgazdasági terveinek egyeztetéséről készült jegyzőkönyv és az erre az időszakra vonatkozó áruforgalmi megállapodás. A mostani értekezleten megállapodás született arról, hogy meggyorsítják azoknak a beruházásoknak az előkészítését, amelyekben hazánk is részt vesz (fonoda, fényforrásgyár, hűtőszekrénygyár). Elhatározták, hogy ezeknek a létesítményeknek a kivitelezését is gyorsítják. Magyarország emellett részt vesz a közreműködésünkkel korábban megvalósult üzemek műszaki állapotának felmérésében, a háborús károk során tönkrement berendezések pótlásában. A bizottság megállapította, hogy az idén a két ország közti áruforgalom 33 százalékkal bővül és meghaladja az 1,2 millárd forintot. A kapcsolatok gazdagodásához már az idén is hozzájárul hogy az újraegyesítés nyomán belül az ipari együttműködés lehetősége (főleg a textil, a bőr és a gépipar területén). A két ország közötti tudományos együttműködés fejlesztése érdekében a)'z°iság albizottságot hozott létre. (Főként a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban és a geológiában kedvezőek a lehetőségek.) A bizottság feladatul tűzte ki, hogy a két ország illetékes szervei már most lássanak hozzá az ez utáni együttműködési tervek előkészítéséhez, s ezzel kapcsolatban keressenek olyan lehetőségeket is, amelyek még a jelenlegi tervidőszakban is segíthetik a gazdasági kapcsolatok bővítését. A tárgyalások végeztével a küldöttségek vezetői, Borbándi János magyar és Do Muoi vietnami miniszterelnök-helyettes jegyzőkönyvet írtak alá. (MTI)