Világgazdaság, 1977. április (9. évfolyam, 64/2063-83/2082. szám)
1977-04-01 / 64. (2063.) szám
1977. ÁPRILIS 1., PÉNTEK IX. ÉVFOLYAM, 64. (2063.) SZÁM A szenátus jóváhagyta az inflációellenes törvényjavaslatot Andreotti újabb kölcsönöket remél A római szenátus jóváhagyta az új bérszabályozási törvényt, amely a kormányzatnak a szakszervezetekkel, illetve a Nemzetközi Valuta Alappal folytatott tárgyalásai során öltött végleges formát. Egyidejűleg jelentést hallgatott meg az előző év gazdasági eredményeiről s ebből kitűnik, hogy 1976-ban a vártnál nagyobb mértékben növekedett a nemzeti össztermék, ugyanakkor a fizetési mérleg deficitje is több mint megkétszereződött. Jóllehet az IMF az eddigi engedményeket még nem tekinti kielégítőnek, Andreotti újabb kölcsönök fölvételének szükségességéről beszélt. Carli, a gyáripari szövetség elnöke élesen bírálta a belföldi hitelpolitikát, mondván, hogy az az állami vállalatoknak kedvez, a magánkézben levő kis- és középüzemeket mellőzi, azok versenyképességét veszélyezteti. Szerdán elfogadta a szenátus a bérkorlátozási törvényt, amelynek rövidesen jóváhagyást kell kapnia a képviselőházban is ahhoz, hogy április 7-én törvényerőre emelkedjék. Úgy fest, hogy a fordulatokban és látszólagos holtpontokban bővelkedő tárgyalássorozaton kimunkált kompromisszumot a törvényhozás másik háza is szentesíteni fogja. Nem egészen bizonyos még azonban a Nemzetközi Valuta Alap hozzáállása. Stammati kincstárügyi miniszter Washingtonban tárgyal, s információira tánaszkodva a kormányfő bejelentette, hogy a kölcsön ügye lényegében rendeződött. Az IMF szóvivője azonban (és ez Andreotti tapintatos megcáfolásának tekinthető) kijelentette: „még nincs meg a teljes megegyezés”. Szenátusi nyilatkozatában a miniszterelnök kifejtette: Olaszországnak további hitelekre van szüksége, s ezeknek megszerzése az IMF-fel kötött megállapodásután könnyebb lesz. Hozzáfűzte azonban, hogy a remélt kölcsönöket nem a folyó kiadásokra fogják fordítani, hanem az esedékessé vált törlesztések visszafizetésére. Olaszország teljes adósságállománya — közületi és magán — hivatalos becslés szerint 17 milliárd dollárra rúg. A kormányfő ezt az összeget „riasztónak” minősítette. Az IMF-fel kötendő megállapodást ismertetve emlékeztetett arra, hogy a bérkorlátozáson túl kötelezettséget vállalnak a közületi kiadások csökkentésére, a hitelexpanzió korlátozására is, mint olyan lépésekre, amelyek lehetővé teszik a jelenlegi 25 százalékos inflációs ráta évi 16 százalékra való leszállítását. A tanácskozáson Morlino költségvetésügyi miniszter jelentést tett a múlt esztendő gazdasági eredményeiről. Közölte, hogy a GNP reálnövekedése 1978-ban 5,6 százalékot tett ki, míg 1975-ben 3,7 százalékkal csökkent. A gazdasági növekedés azonban javarészt annak következménye, hogy feltöltötték a készleteket, amelyek megapadtak az előző esztendőkben. Hasonlóképpen növekedett a fogyasztás is, viszont a beruházások szintje nem emelkedett. A bérek gyorsabban nőttek mint az árak, a tényleges vásárlóerő 4,4 százalékkal gyarapodott. A líra a többi vezető valutához viszonyítva 17 százalékot vesztett értékéből, és ez egy sor korlátozást, protektív rendszabályt tett szükségessé. A foglalkoztatottsági helyzet ugyancsak tovább romlott az év folyamán. Ennek mértékéről azonban a kincstárügyi miniszter nem tudott, vagy nem akart konkrét adatokkal szolgálni. 1977-re a kormány 2 százalékos növekedéssel számol, sőt az 1978. márciusáig terjedő 12 hónapban egyáltalán nem számol növekedéssel. Morlino rámutatott: mivel a termelés növekedését túlszárnyalta a kereslet növekedése, a fizetési mérleg hiánya 2,38 trillió lírára emelkedett, az 1975. évi deficitnek jóval több mint kétszeresére. A központi bank hivatalos prognózisa szerint az 1977-es évet a mérleg folyó tételének csekély deficitjével fogják zárni. Az IMF prognózisa pedig azt jósolja, hogy Olaszország 1978-ban 1 trillió líra többletet érhet el, ha teljesíti a Nemzetközi Valuta Alap előírta összes feltételeket. Az olasz kormány, amely fölöttébb nehéz egyensúlyozásra kényszerül, figyelembe véve a külföldi hitelezők szigorú feltételeit, a kívülálló pártok igencsak feltételes és habozó támogatását, a szakszervezetek fogcsikorgatva adott és bármely fordulat, megrázkódtatás esetén örömest visszavont beleegyezését, súlyos bírálatot kapott, onnan is, ahonnan nem várta. Kedden megtartották a kis- és középipar képviselőinek értekezletét, és e teljesen magánkézben levő szektor szószólói hevesen elmarasztalták a fennálló hitelviszonyokat a robbanásszerűen növekvő költségeket, a vad sztrájkokat. Ez az ágazat, amely hozzávetőleg 70 ezer céget ölel fel, és az ország ipari termelésének nagyjában 70 százalékát szolgáltatja, állítólag mindinkább elveszti versenyképességét a külföldi piacokon, holott fejlett technikát alkalmaz és kevéssé van eladósodva. Carli, a központi bank volt vezetője, a gyáripari szövetség elnöke, a megbeszélésen azt állította, hogy az állami ipart privilegizálják a hitelfolyósítás tekintetében. A közületi szektornak nagymérvű részesedése a hitelből roppant hátrányos az új beruházásokra a kisiparban, amely így növekvő önfinanszírozási problémákkal küzd, tekintettel a költségek növekedésére, a profit csökkenésére. A megtakarítások, amelyeket a magánvállalkozás fölhalmoz, gyakorlatilag füstbe mennek, az állami deficit és a nagy infláció miatt. A líra gyengesége rövid távon segíti az exportot, de nem oldja meg a problémát. Más hozzászólók arra hívták föl a figyelmet, hogy a szakszervezetek eltérően állnak hozzá a kérdésekhez fönt és helyi szinten. A központok elfogadják a kormány takarékossági tervét, de az üzemi szakszervezeti vezetők továbbra is gyakran béremeléseket alkudnak ki. Ugyanakkor a felszólalók java része elismerte: aggályaik jobbára a jövőre vonatkoznak, ma tele vannak külföldi rendelésekkel. V. J. A MÁSODIK BARRE-KORMÁNY GAZDASÁGI PROGRAMJA Röviddel a francia kormány beiktatása után Barre miniszterelnök hivatala közölte: április 1-től 6,5 százalékkal emelik a közületi tarifákat. Drágul az elektromos áram, a gáz, a szén, a vasúti teherszállítás és emelkedik a telefon használati díja. A vasúti személyszállítás díjai április 18-tól ugyancsak 6,5 százalékkal mennek feljebb, a párizsi városi közlekedés pedig júliustól lesz drágább. A közületi tarifákat októberben fagyasztották be, Barre miniszterelnök inflációellenes tervének részeként. A program célja — mint ismeretes — az idei áremelkedések leszorítása 6,5 százalékra. Korábban még szó volt a mostani tarifaemelések elhalasztásáról, de ez az államháztartást havonta több mint félmilliárd frankkal terhelte volna meg. A megfigyelők nem várnak sok újítást a második Barre-kormánytól. A miniszterelnök várhatóan április közepén terjeszti elő a parlamentben a módosított költségvetési javaslatot, amely körülbelül 10 milliárd frankos deficittel számol. Barre mindazonáltal nem tervez adóemeléseket a hiány kiegyensúlyozására. Egyes pénzügyi körökben azonban attól tartanak, hogy a deficit a tervezettet jóval meghaladhatja, ha a kormány beváltja Gisard ígéretét, és emeli a családi pótlékokat, a nyugdíjakat, valamint a fiataloknak állást nyújtó vállalatok állami szubvencióját. E tervezett lépések célja a választók kegyeinek megnyerése a jövő tavaszi parlamenti választásokig. Az infláció visszaszorítása s a jóléti kiadások emelése mellett a kormány várhatóan az üzleti körök kegyeit is keresi. Barre miniszterelnök már utalt arra, hogy 4 milliárd frankot fordítanak a beruházások ösztönzésére, továbbá egyes gyengélkedő iparágak támogatására. A megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a központi bank a viszontleszámítolási kamatláb leszállításával hozzájárul a beruházások serkentéséhez. Szeptember 23-a óta a kamatláb 10,5 százalékos, a frank viszonylagos megszilárdulása azonban lehetőséget nyújt a hitel olcsóbbítására. A Barre-program sikerét illetően megoszlik a megfigyelők véleménye. Az infláció februárban 0,7 százalékos volt, több mint kétszer akkora, mint egy hónappal korábban, és a most bejelentett tarifaemelések gyorsítják az áremelkedések ütemét.. A kereskedelmi mérleg deficitje viszont a januári 2,38 milliárd frankról februárban 1,52 milliárd frankra esett vissza. Az exportmegrendelések állománya növekszik, és a belső kereslet is meglehetősen élénk. Negatív jelnek tartják viszont, hogy egyes ágazatokban felduzzadnak a készletek, ami sok vállalatnál finanszírozási problémákra vezethet. (Reuter, AP—DJ) Brüsszeli javaslat a dialógusra A brüsszeli bizottság új elgondolást dolgozott ki a legszegényebb fejlődő országok exportbevételének stabilizálására. A tervezetet, ha a tagállamok jóváhagyják, a fejlődő és tőkés ipari országok Észak—Dél dialógus néven emlegetett tanácskozása elé terjesztik, amely május 31-én Párizsban kezdődik újra. A tervet Cheysson, a brüsszeli bizottságnak a fejlesztési segélyek kérdésében illetékes tagja ismertette sajtóértekezleten. Nagy vonalakban hasonló a „Stabex”-rendszerhez, amelyet a Közös Piac léptetett életbe 52 afrikai karib-tengeri és csendes-óceáni országgal kötött loméi egyezményének keretében, de annál szélesebb körű lenne, több árucikkre terjedne ki. (Reuter) 057 Kedves Olvasó! Mától a VILÁGGAZDASÁG új nyomdai eljárással készül, az eddigi íves magasnyomás helyett rotációs gépen, így lehetővé válik, hogy feloldjuk a hosszú ideje tartó előfizetési zárlatot és tovább bővítsük olvasói táborunkat. .... .. Az új nyomdai eljárással bizonyos változtatások is járnak. Az egyik ezek közül — amit kedves Olvasónk a kezében tartott lapon is észrevehet — a lap oldalfelületének néhány centiméteres csökkenése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy-egy oldalon kevesebb híranyagot közlünk. Ellenkezőleg, a szerkesztőség munkatársai a tömörebb, a lényeget kevesebb szóval bemutató írások készítésére törekednek, hogy inkább több, mintsem egy sorral is kevesebb információt helyezhessünk el a lap oldalain. Olvasóink éppen ezt kérték tőlünk a néhány éve tartott közvélemény-kutatás során. Igyekszünk ennek eleget tenni. A további változás, amit a technika kívánt meg, a lap terjedelmét érinti. Megszüntetjük a pénteki mellékletet, de értékeit átmentjük az új formátumba. Mégpedig úgy, hogy az eddig megszokotthoz képest megváltoztatjuk a lap oldalszámát: kedden, szerdán és csütörtökön 8 oldalon jelenik meg lapunk, s ezeken a napokon a negyedik és az ötödik oldalon találja meg Olvasónk azokat a témákat, amelyeket a mellékletben megszokott — ugyanolyan rendben, mint eddig. Pénteken és szombaton viszont továbbra is négyoldalas lesz a VILÁGGAZDASÁG. A változások megtervezése során törekedtünk rá, hogy Olvasóink a megszokott oldalakon továbbra is ugyanazokat a rovatokat, híreket találják meg, mint eddig, így az első és a második oldalon a világgazdasági információkat, a harmadik oldalon a magyar gazdaság híreit, értékelő írásokat (itt jegyezzük meg, hogy gazdasági életünk eseményei az eddigi három hasáb helyett öt hasábnyi terjedelmet kapnak), az árupiaci eseményekről szóló tudósításokat mindig a lap utolsó oldalán helyezzük el. Az eddig önálló rovatban közölt nemzetközi sajtószemlét megszüntetjük, s a világsajtóból átvett cikkeket részben a hasonló témájú világgazdasági hírekhez csatoljuk, részben különböző oldalakon közöljük, egyértelműen megjelölve, hogy honnan származnak. A többi oldalon Olvasóink cikkeket, háttéranyagokat, értékeléseket, rendszeresen visszatérő alrovatokat, egyszóval igényesebb magyarázó írásokat találhatnak, vegyítve a gazdasági vezetők számára is érdekes, figyelemfelkeltő hirdetésekkel. Reméljük, hogy a megváltozott forma a régi, de gazdagabb tartalommal tovább erősíti kapcsolatunkat minden olvasónkkal. Szeretnék elérni, hogy mindenki megtalálja lapunkban az őt érdeklő speciális híreket és a világgazdasági környezet változásainak apró és nagyobb eseményeit, ezzel is erősíteni kívánjuk a nélkülözhetetlen nemzetközi áttekintést. S abban is bízunk, hogy a példányszámnak az új nyomdai eljárás adta növelési lehetőségét potenciális olvasóink kihasználják, lapunk még több helyre jut el és járul hozzá a szükséges tájékozottság megszerzéséhez. A szerkesztőség szívesen látja Olvasóink észrevételeit, amelyek segítségével lapunkat még gazdagabbá, munkánkat színvonalasabbá tehetjük. A szerkesztőség Magyar—jugoszláv földgázszállítási szerződés 62 millió dolláros hitel Kétszázmillió dolláros magyar— jugoszláv földgázszerződést írtak alá csütörtökön Budapesten a Külkereskedelmi Minisztériumban. A 20 évre szóló szerződés életbelépésétől kezdve, azaz ez év közepétől néhány évig Magyarország veszi át azt a földgázmennyiséget, amelyet Jugoszlávia importál a Szovjetunióból. Cserébe Magyarország a Szeged-környéki gázmezőkről exportál hasonló mennyiségű földgázt Jugoszláviába. A lecserélés évente milliárd köbméteres nagyságrendű, az éves magyar földgázkitermelés mintegy 20 százalékát érinti. A 80-as évek elején, valószínűleg 1981-ben a szovjet földgáz a magyar gázvezeték-rendszeren át juthat el Jugoszláviába. A szovjet és jugoszláv földgázvezeték hazánk területén történő összekapcsolásához Jugoszlávia 62 millió dollár összegű finánchitelt nyújt Magyarországnak 12 évre. Ebből az összegből 27 millió már közvetlenül a szerződés életbeléptetése után, további 35 millió később kerül folyósításra. Három évvel az Adria-szerződés aláírása után tehát újabb hosszú távú energiaszerződés született a két ország között. Az érdekelt magyar és jugoszláv vállalatok egyrészt a MINERALIMPEX és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, másrészt az újvidéki Naftagas és Naftagas-Gas hároméves előkészítő tárgyalás után írták alá a szerződést. A szovjet Szojuzgazexport már korábban szerződött az újvidéki partnervállalattal, hogy Jugoszlávia szerbiai és boszniai köztársaságainak földgázt szállít. A Naftagas ezután fordult azzal a kéréssel a magyar vállalatokhoz, hogy az általa megvett szovjet földgázt a magyarszovjet határtól juttassák el Jugoszláviáig, a vajdasági tartományig. Dr. Russay István, a MINERALIMPEX vezérigazgatója a mostani szerződésről elmondta: a mindkét fél részére gazdaságos megoldás nagy előnye, hogy már egy éven belül megkezdődhet a lecserélés. Nagyjelentőségű a szerződés húszéves időtartama, hiszen ez biztosíték jugoszláv partnereinknek, hogy a szovjet gázexportőrökkel újabb hosszú lejáratú megállapodásokat köthetnek. A magyar félnek pedig garantálja, hogy a gáz továbbításához szükséges beruházások hosszú távon ki lesznek használva. Ha csak a ma érvényes fuvardíjakkal és a szerződésekben előirányzott mennyiségekkel számolunk, a húszéves szerződés értéke meghaladja a 200 millió dollárt. H. R. Bolgár—osztrák vegyes bizottsági tárgyalás Bécsben Bulgária további erőfeszítéseket tesz Ausztriával szemben fennálló külkereskedelmi deficitjének csökkentésére — jelentette ki Bécsben a két ország gazdasági-, ipari- és műszaki együttműködési bizottságának tegnap kezdődött ülésszakán Krisztov bolgár külkereskedelmi miniszter. A miniszter, aki népes gazdasági delegáció élén érkezett az osztrák fővárosba, utalt arra, hogy tavaly 465 millió osztrák schillingre csökkent a bolgár importtöbblet az előző évi 732 millióról. Az Ausztriába irányuló bolgár gép- és berendezésszállítások a bolgár kivitelben mindössze 1,6 százalékos arányt képviselnek, holott az NSZK-ban, Franciaországban és Olaszországban a bolgár export géphányada eléri a 15—20 százalékot is. „Igyekezni fogunk értékesítési hálózatunkat tovább fejleszteni Ausztriában is” — hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: a nyugati partnerek viszontvásárlási készsége javítja esélyüket a bolgár megrendelések elnyerésénél. Jelenleg a VÖEST—Alpine állami nehézipari céggel és más osztrák vállalatokkal folynak tárgyalások nehézipari termékek vásárlásáról. Ezeket a beruházási javakat Bulgária, az osztrák Kontroll Bankkal kötött szerződés keretében, 2 milliárd schillinges értékhatárig hitelben vásárolhatja. A hitelkeretet eddig nem használták ki. Különleges érdeklődést tanúsít Bulgária a harmadik piaci együttműködés iránt. .Osztrák cégek bekapcsolódhatnának — alvállalkozókként — a Nigériától, Iraktól, Irántól és Líbiától kapott megbízások teljesítésébe, nagyszabású mezőgazdasági beruházások, vegyipari és fémfeldolgozó üzemek szállításába — mutatott rá a bolgár külkereskedelmi miniszter. (APA) * Az Északi Tanács ülése A finn fővárosban megkezdte munkáját az Északi Tanács ez évi ülésszaka. A skandináv országok közös tanácskozó testülete negyed százada alakult meg. Az idei jubileumi, 25. ülésszak fő témái a part menti vizek alatti olajlelőhelyek sorsa és a nukleáris szennyeződés kérdései. Dánia, Svédország, Izland, Finnország és Norvégia kormányfői megvitatják a skandináv államok gazdasági együttműködésének problémáit is. (Reuter)