Világgazdaság, 1977. július (9. évfolyam, 127/2126-148/2147. szám)

1977-07-01 / 127. (2126.) szám

2 1977. JÚLIUS 1. SZOVJET—FINN ATOMENERGIA-IPARI TÁRGYALÁSOK Moszkvai tudósítónktól­ Finnország második, szovjet köz­reműködéssel épülő atomerőművét 1979-ben adják át rendeltetésének — jelentették be Moszkvában a szovjet Atomenergoexport és a finn Imartran Voima cég képviselőinek tárgyalása után. A Lovisa—2 erő­mű teljesítménye 440 megawatt lesz. A magánjogi szerződések szerint a Szovjetunió egyebek között a reak­tort, a gőzgenerátorokat és az erő­mű építéséhez szükséges fontosabb vezetékeket szállítja. A műszaki be­rendezések egy részét tőkés, finn, amerikai, nyugatnémet, angol cégek gyártják. (A Lovisa-1 erőművet az idén márciusban adták át, s azóta több, mint 1 millió kilowattóra vil­lamosenergiát termelt a szovjet köz­reműködéssel készült blokk.) A moszkvai tárgyalásokon arról is szó volt, hogy a Szovjetunió be­kapcsolódik egy évi 1 millió kilo­watt kapacitású atomerőmű beruhá­zásába is. Az előzetes tárgyalásokat előreláthatólag a jövő év végéig megtartják, ezeken a biztonsági elő­írásokat és a műszaki-gazdasági mu­tatókat dolgozzák ki. Ezután szov­jet és finn szakértők közösen ké­szítenék el az erőmű műszaki tervét, ez várhatóan további 15—16 hóna­pot­ vesz igénybe. A tervezés alap­jául a novovoronyezsi atomerőmű ötödik blokkja szolgál. A Szovjet­unió elvi belegyezését adta az alap­­berendezések szállításához, valamint szovjet szakemberek együttműködé­séhez a szerelési és az üzembe he­lyezési munkákban. I­A Az Egyesült Államok indiai uránszállításainak Az amerikai atomenergia-ügyi hatóság hozzájárult 12,3 tonna urán eladásához Indiának. Az üzemanya­got a Bombay melletti Tarapur atomerőművében használnak fel. Az engedély mindazonáltal feltéte­les: India nem hajthat végre to­vábbi atomrobbantást. Ebben az esetben — mondja a hatóság — az USA soha többé nem adna el uránt Indiának. Az indiai ■ kor­mány elvben hozzájárult, hogy a felhasznált uránt visszaadja az USA-nak. Az indiai—amerikai atomtárgyalások még nem fejeződ­tek ugyan be, de az átfogó meg­állapodás megkötése nem előfel­tétele a szállítás újrakezdésének. feltételes felújítása Az Egyesült Államok már koráb­ban is exportált uránt Indiába. Tavaly márciusban azonban le­állította a szállításokat azzal az indokkal, hogy az üzemanyagot katonai célokra is fel lehet hasz­nálni, s Új-Delhi atomrobbantást hajtott végre. India — mint isme­retes — a bombát békés kísérleti célokból robbantotta fel. Az ame­rikai külügyminisztérium a közel­múltban felszólította az atomener­gia bizottságot, ne habozzék az engedély megadásával, mert ezzel ronthatja a két ország kapcsolatait. (Reuter, AP) • A szovjet Szudoimport külkeres­kedelmi egyesülés 13 milliárd je­nért (47 millió dollárért) a világ eddigi legnagyobb úszódokkját ren­delte meg a japán Ishikawajima- Harima Heavy Industries cégtől. Az úszó hajójavító dokk 200 ezer ton­nás tartályhajókat tud befogadni. A szerződés szerint a jövő év szep­temberében veheti át a megrendelő szovjet vállalat.­­ Az argentin iparfejlesztési bank (BANADE) 200 millió dollár köl­csönt vett fel a Világbank, az an­gol Lloyds Bank, valamint a Bank of America konzorciumától. A há­rom bank kölcsönét hároméves tü­relmi időszak után 7 év alatt kell visszafizetni. • Az utóbbi 10 évben tavaly ment veszendőbe a legkevesebb munka­nap sztrájkok miatt Angliában. Mintegy 3,3 millió munkanapon sztrájkoltak, egy évvel korábban kétszer ennyi ideig tartottak a mun­kabeszüntetések. • Svájcnak is csatlakoznia kellene az ENSZ-hez, javasolja a berni kor­mány, de hozzáteszi, a svájciak többsége valószínűleg ellenezné a csatlakozást. A svájci alkotmány szerint a kérdésről népszavazással kellene dönteni, ennek időpontját azonban egyelőre nem jelölték ki. A referendum kimenetele nem egy­értelmű, s a negatív eredmény erő­sen rontaná Svájc nemzetközi presztízsét. • Portugáliában a munkanélküliek száma 432 ezer volt májusban, 70 ezerrel kevesebb, mint tavaly de­cemberben. A munkaképes korú la­kosság 12 százaléka állástalan, ta­valy év végén ez az arány 14 szá­zalék volt. • Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének széle­sítéséről, a termelési kooperáció és a szakosítás időszerű kérdéseiről ta­nácskozott Prágában Strougal cseh­szlovák miniszterelnök és Szkacs­­kov, a szovjet külgazdasági kapcso­latok állami bizottságának elnöke. 40 A világgazdaság recesszióját el­sősorban a fejlődő országok pénz­ügyi problémái idézték elő, s csak másodsorban az olaj erős drágulása — véli a Citibank elnöke. A KAC kuvaiti légitársaság há­rom Boeing 747-es repülőgépet vett. A KAC-nak jelenleg 7 Boeing 707-es gépből álló repülőgép­parkja van. • Szadat egyiptomi államfő a jövő héten nyugat-európai tárgyaló­­körútra indul. Látogatást tesz Ma­rokkóban is. 40 Norvégia a part menti olajme­zők kitermelésével az év első öt hónapjában 1,5 milliárd korona ál­lami jövedelemre tett szert, a múlt év hasonló időszakában ez még csak 380 millió korona volt — közölte az oslói pénzügyminisztérium. a WGB jelenti A Nyugat-európai pénzügyminisz­terekkel, vezető pénzemberekkel ta­lálkozik Horwood, dél-afrikai pénz­ügyminiszter. Tárgyalókörútját e hé­ten Londonban kezdte meg. 40 Csehszlovákia tavalyi költség­­vetéséről, csehszlovák—bolgár jog­segély-egyezmény módosításáról, Csehszlovákia és az NDK határ­együttműködéséről, valamint a tu­dományos munkaerők képzéséről volt szó a csehszlovák szövetségi gyűlés nyári ülésszakán. Chnoupek külügyminiszter szólt az USA által jogtalanul visszatartott 10,4 tonna aranyról, amelyet Csehszlovákiának előbb-utóbb vissza kell kapnia. 40 Hollandia áprilisi kereskedelmi deficitje 207 millió holland forint volt, szemben a márciusi 510 mil­liós, illetőleg a tavaly áprilisi 25 milliós deficittel. 40 Irán az olajat sohasem hasz­nálta és sohasem fogja politikai fegyverként használni — jelen­tette ki Anszari iráni gazdasági és pénzügyminiszter Mexikóváros­ban, ahol az iráni—mexikói gaz­dasági és pénzügyi vegyes bizottság ülésén vett részt. 40 Gierek, a LEMP első titkára szeptemberben Franciaországba utazik.­­ A nyugatnémet export-árindex áprilisról májusra 0,1 százalékkal csökkent, de 1,5 százalékkal ha­ladja meg az egy évvel korábbit. Az importárak 0,8 százalékkal ma­radtak el az áprilisitól, 3,6 száza­lékkal haladták meg az 1976. má­jusit. 40 Trudeau kanadai miniszter­­elnök világgazdasági kérdésekről is tárgyalni szándékszik Schmidt nyugatnémet kancellárral, aki jú­lius 7. és 12. között tartózkodik majd Kanadában. Megfigyelők bi­zonyosra veszik, hogy a tárgyaláso­kon a nukleáris témák is napi­rendre kerülnek. A jugoszláv gazdasági kamara küldöttsége megkezdte egyhetes látogatását­­ Japánban. A két or­szág együttműködésének előmozdí­tásáról tárgyal japán állami intéz­mények, gazdasági egyesületek és vállalatok vezetőivel. «» A Nemzetközi Energia Ügynök­ség (IEA) kormányzótanácsa sür­geti 19 tagállamát, csökkentse füg­gőségét az olajtól. A tanács ja­vaslatokat dolgozott ki az alterna­tív energiaforrások kiaknázására, s ezeket az októberi párizsi minisz­teri értekezlet elé terjeszti. 44* Szaúd-Arábia ezentúl közvetí­tők nélkül, közvetlenül szállít nyersolajat Finnországnak — erről állapodtak meg a két ország kép­viselői. A megállapodás értelmében ipari kooperációt építenek ki, finn szakértők segítik a szaúdi infra­strukturális beruházások végrehaj­tását, s esetleg közös hajózási vál­lalatot alakítanak. Módosított amerikai segélyprogram Az amerikai kongresszus egyez­tető bizottsága egyezségre jutott a jövő évi külföldi segélyprogramot illetően. A segély összege 1,6 mil­liárd dollár lenne, s a kongresszus megtilt mindenfajta segélyt Kubá­nak és fenntartja tilalmát Vietnam és Laosz megsegítésére is, figyel­men kívül hagyva Carter ellenve­téseit. A szenátus korábban rugal­masabb magatartást tanúsított és nem kívánta betiltani segély folyó­sítását Kubának, csak azt javasol­ta, hogy az USA „legyen kemény a szigetországgal folyó tárgyaláso­kon”. A javaslat most ismét a kép­viselőház elé kerül, de a segélyti­lalmi részt valószínűleg nem sike­rül kiiktatni belőle. Az 1,6 milliárd dolláros program egyébként október 1-től lép életbe. (AP—DJ) Japán kevesebb fejlesztési segélyt nyújt A fejlődő országoknak nyújtott hivatalos japán fejlesztési segélyek összege 1976-ban 1,1 milliárd dol­lár volt — 3,7 százalékkal keve­sebb, mint az előző évben — s ez a GNP-nek csupán 0,2 százalékát jelentette az előző évi 0,23 száza­lékkal szemben. A fejlődő orszá­goknak nyújtott általános gazda­sági segély azonban — elsősorban a magánberuházások tetemes növe­kedése révén — 38,5 százalékkal lett nagyobb 1976-ban és megha­ladta a 4 milliárd dollárt. A brut­tó nemzeti termékhez viszonyítva tehát 0,72 százalékra nőtt az előző évi 0,59 százalékról. A fejlődőknek nyújtott hivatalos exporthitelek értéke 1974-ben 8,3 millió, 1975-ben 339 és 1976-ban 471 millió dollár volt. A nem hiva­talos hitelek értéke az 1975. évi 82,7 millió dollárról tavaly 319 millióra ugrott fel. A közvetlen beruházások — beleértve a magán­vállalatok kötvényvásárlásait a fejlődő országokban — 1974-ben 874,8 millió, 1975-ben­­273,3 és 1976-ban 1 milliárd 184 millió dol­lárra rúgtak. A hivatalos segélyek összegének visszaesése ellenére Ja­pán a negyedik helyen áll — az USA, Franciaország és az NSZK után — az OECD segélyalapjához legtöbbet hozzájárulók között. A júliusi szovjet valutaárfolyamok Moszkvai tudósítónktól­ Tovább esett a dollár árfolyama a Szovjetunióban, a szovjet állami bank júliusi árfolyamtáblázata sze­rint 100 dollár 74,2 rubelt ér, szem­ben az előző 74,3 rubellel. Átlago­san 1 százalékkal javult a rubel a norvég, a dán, valamint a svéd koronához képest. Figyelemre mél­tóan felértékelték a rubelt a kana­dai dollárhoz viszonyítva, ezentúl 100 kanadai dollárt 69,85 rubellel számolnak el, a korábbi 71 rubel­lel szemben. Rekordszintre emelke­dett a nyugatnémet márka értéke, a júniusi árfolyam szerint 100 már­ka 31,52 rubelt ér. Leértékelték a rubelt a francia frankhoz, a jenhez és az osztrák schillinghez képest is. Az el nem kötelezettek pénzügyi tanácskozása Megkezdődött Belgrádban hat el nem kötelezett ország képviselőinek értekezlete pénzügyi és valutáris kérdésekről. A háromnapos tanács­kozás mintegy bevezeti a pénzügy­­miniszterek és a központi bankok vezetőinek, a tervek szerint egy éven belül sorra kerülő konferen­ciáját. A megvitatásra kerülő témák: egy olyan mechanizmus életre hívása, amely növeli és meggyorsítja a tő­keáramlást a fejlődő országok kö­zött, előmozdítja a központi bankok együttműködését, pénzügyi intézmé­nyek és közös valuta létrehozása a fejlődők közötti valutaügyletek le­bonyolítására. (AP—DJ) Spanyolország és az EFTA tárgyalásai A Spanyolország és az EFTA hét tagállama közötti kereskedelem kor­látozásainak megszüntetésére dolgoz­nak ki megállapodást az érdekelt or­szágok képviselői Genfben. A három­napos tárgyalás célja az iparcikk­­kereskedelem szabaddá tétele. Spanyolországnak a Közös Piac országaival már van megállapodása, ez az iparcikk-kereskedelmét gátló vámok csökkentését írja elő. A kö­zös piaci országok ipari termékei ked­vezőbb helyzetben vannak a spanyol piacon, mint az EFTA-országok gyártmányai. (Reuter, DPA) VILÁGGAZDASÁG Védekezés és ellentámadás APEL AZ AMERIKAI MÉRLEGHIÁNYRÓL Miközben a mutatók a nyugatnémet gazdaság növekedésének lassulásáról adnak hírt, az NSZK illetékesei összefüggő érvrendszert dolgoznak ki a márka fölértékelésére és a fizetési mérleg többleté­nek leapasztására irányuló amerikai követelésekkel szemben. Az el­lenérveket legutóbb Apel pénzügyminiszter fejtette ki egy bankár­­találkozón. A másik ütközőpontról, a nukleáris berendezések ex­portjáról Schmidt kancellár vitatkozik majd Carterral, a jövő hónap közepén esedékes washingtoni látogatásakor. A Bank für Gemeinwirtschaft ál­tal rendezett szimpóziumon — kül­földi bankok és a sajtó képviselői előtt — Apel kifejtette: nem sza­bad lebecsülni a nagymérvű ame­rikai folyószámla-deficitből adódó veszélyeket. Jóllehet a lebegő ár­folyamok jelenlegi rendszere útját állja a hirtelen érkező kellemetlen meglepetéseknek, mégis a dollár fo­lyamatos értékvesztése nemzetközi méretű komoly zavarokat idézhet elő az árfolyamok viszonyában. Igaz, az 1975-ös 12 milliárd dolláros szuf­ficittel szemben álló idei 11 milliárd dolláros várható deficit — miként azt Blumenthal pénzügymi­niszter többször is leszögezte — csupán átmeneti jelenségnek te­kinthető, ez a fejlemény mégsem kívánatos. Emellett az 1977-es de­ficit javarészt az olajexportáló or­szágok többletének és a japán fize­tési helyzet erősödésének folyomá­nya, tehát nem járul hozzá más or­szágok gazdasági talpra állásának finanszírozásához A deficitek nagy része egyébként rövid idő alatt visszájára fordítha­tó, mivel azok többnyire az inflá­ciós politika következményei. Az NSZK-nak azokkal az országokkal szemben áll fenn a legnagyobb több­­lete, amelyekben a legmagasabb az inflációs ráta. Az NSZK különben is eltűrte, hogy a márka értéke az utóbbi 18 hónapban több, mint 15 százalékkal emelkedjék: a dollár­hoz képest 12,2 százalékkal, a lírá­hoz 44,1 százalékkal, a font ster­linghez 31 százalékkal, a francia frankhoz képest 21,6 százalékkal. Ennek figyelembevételével várható, hogy az NSZK folyószámla-többlete 4 milliárd márkára süllyed az 1976-os 7,5 milliárdról, illetve az 1974. évi 25,1 milliárd márkáról. Az NSZK mindamellett kész rá, hogy állami segélyben részesítse a deficit sújtotta országokat, mert életbevágóan fontosnak tartja a nemzetközi kereskedelem fenntartá­sát a jelenlegi szinten. Ebben az összefüggésben Apel rámutatott, hogy az NSZK 10 milliárd dollár készenléti hitelt ajánlott föl — bi­laterálisan és multilaterálisan — 1974 óta, s ebből 5,7 milliárd dollárt már igénybe is vettek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az NSZK híve a hivatalos kölcsönök túlten­­gésének. Működjenek együtt a hi­vatalos és a magánkölcsönadók, kel­lő likviditást teremtve a fizetési mérlegek kiigazításához. Óvatosan kell azonban bánni az SDR-rend­­szer túlméretezett expanziójával, il­letve a feltétel nélkül folyósított hi­telekkel, nehogy az eredmény a mai problémák későbbre halasztása legyen. Az NSZK kormánya kitart amellett, hogy a hitelek folyósítá­sakor szabják feltételül az illető ország gazdaságpolitikájának korri­gálását. Viszont annyira szigorúak nem lehetnek e feltételek, hogy a hitelkérő ország képtelen legyen teljesítésükre vagy ne merjen az IMF-től segítséget kérni. Apel rámutatott, hogy a kisebb OECD-országok (Portugália, Spa­nyolország, Törökország) mintegy 20 milliárd dollárral, tehát kétharmad arányban részesednek az OECD összesített 1977-es deficitjéből, tehát ezek adnak okot a legnagyobb ag­godalomra. További gond, hogy hoz­závetőleg 12,5 milliárd dolláros de­ficitet könyvelhetnek el 1977-ben az olajat nem exportáló fejlődő orszá­gok, például Mexikó, Argentína, a Fülöp-szigetek és Dél-Korea. Figye­lembe véve a helyzetet, Apel síkra szállt azért, hogy az IMF akkor is kezdje meg a tervezett Wittereen­­alap működtetését, ha egyelőre csak 8 milliárd dollár jött össze a remélt 14 milliárd helyett. Az NSZK és az Egyesült Államok másik aktuális ellentétéről, a nyu­gatnémet nukleáris exportról Schmidt washingtoni látogatásán lesz szó. A megfigyelők rámutatnak, hogy az amerikai vezetőket koránt­sem elégítette ki a bejelentés, amely szerint az NSZK egyelőre nem já­rul hozzá további „érzékeny” eladá­sokhoz. Kivált minthogy a Schmidt­­kormány nem vonta vissza a brazi­lokkal kötött megállapodást, és arra sem volt hajlandó, hogy végképp le­mondjon a hasonló üzletekről. Ezt csupán arra az esetre helyezte kilá­tásba, ha a korlátozásokat vala­mennyi exportőr egy nemzetközi megállapodás keretében kötelezőnek ismeri el. Az NSZK gazdaságának helyzeté­ről érkező jelentések azt látszanak igazolni, hogy a tőkés világgazda­ságnak e tartóoszlopa, (amelyhez sokhelyütt olyan nagy reményeket fűznek), kevésbé szilárd, mint gon­dolják. A megélhetési költségek in­dexe júniusban 4 százalékkal emel­kedett, tehát valamivel gyorsabban, mivel a beruházási tevékenység vál­­szezonális cikkek árának emelkedése mellett a magasabb fűtőanyag- és kávéárak játszottak szerepet. A gazdasági minisztérium legutób­bi jelentése pedig megállapítja, hogy a talpraállás folyamata, amely 1975 derekán kezdődött, lassulóban van, mivel a beruházási tevékenység vál­tozatlanul korlátozott, és a fogyasz­tói vásárlások szintje csökkent az első negyedévhez képest. A jelentés (amelyet a koncentrált akció, a kor­mány, a munkáltatók és a szakszer­vezetek képviselőinek jövő heti ta­nácskozása számára készítettek) a továbbiakban kifejti: a külföldi ke­reslet ezúttal is támogatta a gazda­,­ság növekedését, az áruexport reál­­növekedése 5 százalék volt az idei év első öt hónapjában. A belföldi kereslet azonban nem éri el a ta­valy őszi szintet. A gazdasági minisztérium — össz­hangban a Bundesbankkal — azt ál­lítja, hogy a GNP (éves szinten) 4 százalékkal gyarapodott az első ne­­gyedévben, holott a múlt év negye­dik negyedévében 6 százalék volt a növekedés. V. J. Nyugatnémet—egyiptomi fejlesztési megállapodások Egyiptom és az NSZK két, ösz­­szesen 250 millió márka összegű fejlesztési megállapodást kötött. A két ország „egyiptomi újjáépítési és fejlesztési bizottsága” Bonnban tar­tott ülésén megállapodott, hogy az NSZK 180 millió márka fejlesztési segélyt nyújt, további 70 millió márkáért pedig árukat szállít Egyip­tomnak. A segélyről már Szadat áprilisi látogatása alkalmával meg­állapodás született, s most a bonni parlament a költségvetéssel együtt ezt is jóváhagyta. A két ország fo­kozza erőfeszítéseit a nagyszabású beruházások közös megvalósítására, elsősorban az egyiptomi mezőgazda­ság és infrastruktúra fejlesztésére. Az utóbbi másfél évben a Dél- Afrikába irányuló nyugatnémet ex­port finanszírozásához rekordösz­­szegű állami hitelgaranciát adtak — közölte a Pretoriai rezsimmel szem­benálló dél-afrikai információs köz­pont, az ISSA. A szervezet, bírálva a bonni kormányt megállapítja, hogy tavaly az állami exportga­ranciák megháromszorozódtak az előző évhez képest, elérték a 2,3 milliárd márkát. Az adatokat az ISSA az állami Hermes hitelbizto­sítási intézet bizalmas anyagaiból szerezte. A Hermes hamburgi köz­pontjában nem voltak hajlandók kommentálni a leleplezést. (Reuter) m­m VII4GGAZMS&G A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA Megjelenik hetenként MszSz INDEX: 25 008 ISSN 0042—6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal, Bp. 1085 Blaha Lujza tér 1—I. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft Terjeszti a Mecsyar Posta 77.3102/9-G6 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest F. v. Boleják Imre Nyomta Szikra Lapnyomda, Budapest F. v. Roder Imre

Next