Világgazdaság, 1977. augusztus (9. évfolyam, 149/2148-169/2168. szám)
1977-08-02 / 149. (2148.) szám
VIZÁGGAZDASÁG 1977. AUGUSZTUS 2., KEDD IX. ÉVFOLYAM, 149. (2148.) SZÁM GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEK AZ IBÉRIAI FÉLSZIGET ORSZÁGAIBAN Portugáliában és Spanyolországban a dolgozók rovására kívánják szanálni a gazdaságot. Lisszabonban nagy nyugtalanságot váltott ki a Nemzetközi Valuta Alap bizalmas jelentése, amely további nadrádszíj-meghúzó intézkedéseket követel és szükségesnek tartja az escudo újabb leértékelését. Spanyolországban a bérbefagyasztási terv sokkhatását foglalkoztatási programmal akarják enyhíteni, de a nem kielégítő program csak a munkanélküliek 10 százalékán képes segíteni. Portugáliában a múlt heti izgalmak után, amelyeket a földreformtörvény reakciós színezetű módosítása és a kártalanítási törvény tető alá hozatala idézett elő, a hét végén újabb nyugtalanságot váltott ki a Nemzetközi Valuta Alap bizalmas jelentése. E jelentés a hírek szerint sürgeti a közületi kiadások további csökkentését, a hitel szűkítését, kivált a közületi szektorban, bizonyos cikkek árainak további emelését, a nem alapvető import további korlátozását, a kamatlábak fölemelését. Ez azt jelentené, hogy a februári 15 százalékos leértékelés kapcsán elhatározott takarékossági rendszabályok nem elegendők, további nadrágszíj-meghúzásra, mi több, az escudo újabb leértékelésére lenne szükség. A drasztikus terveket mindenekelőtt azzal indokolják, hogy az ország devizatartalékai jóformán teljesen kiapadtak, a fizetési mérleg deficitje 1,1 milliárd dollár, és a behozott árucikkeknek több, mint fele élelmiszer. Ez a jelentés, amely helyet kapott az összes lisszaboni újságokban, megdöbbenést váltott ki, mivel az év elején a Soares-kormány határozottan megígérte: nem folyamodik újabb leértékeléshez. Hétfőn aztán hivatalosan is cáfolták a sajtójelentéseket. Sousa Gomes tervezésügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány gazdasági csomagtervet készít ugyan elő, ám ez nincs összefüggésben a Nemzetközi Valuta Alap ténymegállapító küldöttségének észrevételeivel, és nem fog "különösebben szenzációs” dolgokat tartalmazni. A miniszter hozzáfűzte: az IMF megbízottai szeptemberben ismét Portugáliába látogatnak, hogy tárgyaljanak a 750 millió dolláros közepes lejáratú kölcsön második részletének folyósításáról. E kölcsönt — mint emlékezetes — 11 ország konzorciuma szavazta meg Portugáliának, hogy enyhítse fizetési mérleg problémáit. Ami a kártalanítási törvényt ,teti, ennek keretében 100 milliárd escudós összeget folyósítanak kötvények formájában a kisajátított bel-és külföldi részvényeseknek, földbirtokosoknak. A törvény arra ösztönöz, hogy a kötvényeket új beruházásokra fordítsák. A kormány azt reméli, hogy sok tőkés, akimost külföldön, főleg Brazíliában tartózkodik, élve a lehetőséggel, új üzemeket létesít. A törvényt fölötte csekély többség hagyta jóvá. A konzervatívok szembefordultak vele, mert a kártalanítást nem fizetik nyomban ki, a kommunisták elítélték mint kedvezményt a monopolistáknak és a nagytőkéseknek. Spanyolországban 30 milliárd pesetát irányoztak elő közmunkákra és lakásépítkezésre, szem előtt tartva a munkanélküliség csökkentését. Az új intézkedés arra van hivatva, hogy eloszlassa a nyugtalanságot, amit a minap hozott takarékossági intézkedések idéztek elő és reményt adjon a mintegy 800 ezer munkanélkülinek. Emellett annak is figyelmet szenteltek, hogy a közmunkákat azokban a tartományokban (Andalúzia, Estremadura, Kanári-szigetek) kezdeményezzék, ahol a munkanélküliség különösen súlyos. Ez azonban nem volt elegendő a kedélyek lecsillapítására. Tamames kommunista képviselő megállapította, hogy a kormány elképzelései,e!feg?'1,’r‘tattenok antiszociális jellegük miatt, s nem elegendők, mert nem mozgósítanak kellő erőforrásokat, amellett pedig kivihetetlenek, mert politikailag nem megalapozottak”. A szocialista párt sajtóorgánumai ugyancsak megállapítják, hogy az infláció elleni küzdelem terheit a dolgozókra hárítják át, a tervezett bérbefagyasztás ellenében semmit sem ígérnek a munkásoknak. De a kormányzat iránti bizalmatlanságot az értéktőzsde is viszszatükrözi. Madridban a hét végén a papírok hosszú idő óta a legalacsonyabb szinten voltak, 22 százalékkal alacsonyabban zártak az év eleji szintnél. Még súlyosabban esik a latba, hogy a szakszervezetek egyöntetűen bírálják a kormányzatot. A szocialista párthoz közelálló szakszervezet elégtelennek mondotta a minisztertanács által elhatározott intézkedéseket. Az UGT főtitkára kijelentette, hogy a tervezett intézkedések nem segítik a munkapiacra kerülő 150 ezer fiatalt. Camacho kommunista szakszervezeti vezető pedig rámutatott, hogy a kormány által előirányzott 30 milliárd peseta csupán arra elég, hogy két hónapra munkát biztosítson 100 ezer munkanélkülinek. Ezt megerősítette a kormány szóvivője is, aki beismerte, hogy e program csupán a munkanélküliek 10 százalékán segít. Konfrontációról mindamellett helytelen volna beszélni: a szakszervezetek készek tárgyalni a kormánnyal a dolgozókat érintő gazdasági intézkedésekről. v. j. JAPÁN IPARI KÜLDÖTTSÉGEK KÉSZÜLNEK PEKINGBE A japán olajfinomító cégek előreláthatóan augusztus vége táján küldöttséget menesztenek Pekingbe. A Keidanren tájékoztatása szerint a küldöttség kínai olaj vásárlásáról tárgyal és egyúttal konkrétabb formába önti azt a hosszú távú kereskedelmi megállapodást, amelyről a két ország képviselői a Keidanren elnökének tavaszi pekingi útja alkalmával elvben már megállapodtak. A tervbe vett egyezmény szerint Kína olajat és kokszolható szenet szállítana Japánnak szénbányászati berendezésekért, egyéb ipari felszerelésekért, az építésben nyújtott segítségért és műszaki dokumentációért cserébe. Japán források szerint a delegáció tárgyalást folytat a kínai olajszállítások mennyiségéről és fajtáiról, valamint az importárról is. Japán még 1974-ben jelezte, hogy a következő öt évben évi 50 millió tonnát vásárolna Kínától. Legutóbb Komoto, a Liberális Demokrata Párt politikai kutatótanácsának elnöke úgy nyilatkozott, hogy körülbelül 15 millió tonnát importálnának. A kínai—japán kereskedelmi kapcsolatok megélénkülésének újabb példája, hogy a következő hónapban első alkalommal látogat Pekingbe a japán autógyártók küldöttsége. A látogatás célja, hogy növelje a japán járművek és alkatrészgyártó üzemek kínai bevitelét. A delegációt a Mitsubishi cég elnöke vezeti. A küldöttség látogatását eredetileg áprilisra tervezték, de a kínai vezetők a megbeszélések elhalasztását kérték. (Reuter, Kyodo) Bizalmat kapott Demirel új kormánya A török parlament tegnap 229 szavazattal219 ellenszavazat mellett bizalmat szavazott Demirel új kormányának. A döntés nem keltett igazi meglepetést, hiszen a koalícióban részt vevő három pártnak (Demirel Igazság Pártjának, Erbakan Nemzeti Üdv Pártjának s a Türkesféle Nemzeti Akció Pártnak) összesen 230 képviselője ül a 450 tagú képviselőházban. Az üzleti körök kételkednek benne, hogy a gyakorlatilag a június előttivel azonos koalíció most képesebb lesz az ország súlyos gondjainak megoldására, mint előző kormányzása idején. Az előző kabinet figyelmen kívül hagyva a romló fizetésimérleg-helyzetet, nagyszabású iparosítási programba kezdett. A szakértők többsége elkerülhetetlennek tartja most a nadrágszíj meghúzását, többek között a hazai szubvencionált olajárak emelését, a török líra jelentős leértékelését. Demirelt egyébként még saját pártjának egyes tagjai is bírálták, hogy ismét szövetségre lépett régi koalíciós partnereivel, amikor egyszer már bebizonyosodott, hogy nézeteltéréseik túlságosan nagyok, semhogy egységesen lépjenek fel. (Reuter) Mi lesz a fejlődők tartozásaival? A jövő év elejére halasztották a harmadik világ adóssággondjainak megoldására összehívott világértekezletet. Több, mint 100 ország pénzügyminisztere szeptemberben találkozott volna, de a fejlett tőkés államok és a fejlődő országok nézeteltérései miatt az ülést el kellett halasztani. A fejlődő országok (1975-ben 175 milliárd dollárra rúgó) adósságuk átütemezését és részleges elengedését kérik egy, az UNCTAD által most közzétett jelentésben. A pénzügyminiszteri értekezlet időpontjául eredetileg márciust jelölték meg. Hogy az Észak—Dél dialógus eredményeinek ismeretében találkozhassanak, az ülést szeptemberre halasztották. A dialóguson ugyanis a napirend előkelő helyén szerepelt a harmadik világ egyre súlyosbodó adóssággondja, de ott sem sikerült jelentősen előrelépni. A Genfben múlt hét végén közzétett UNCTAD-jelentés értelmében a miniszterek helyett az egyes kormányok szakértői ülnek a tárgyalóasztalhoz szeptemberben. A jelentés készítői javasolják, hogy a fejlett országok engedjék el a legkevésbé fejlett, az olaj és a nyersanyagok áremelkedése miatt legtöbb hátrányt szenvedő országok adósságait. (Reuter, AP—DJ) NAPRÓL NAPRA + AZ IKARUS-BUSZOKBÓL TÖBB MINT 600 fut Venezuelában. Az újabb buszeladásokat nehezíti az éles verseny — ezt tapasztalta Venezuelában járt munkatársunk. (3. oldal) + KÖZZÉTETTÉK AZ ÚJ SZOVJET VALUTAÁRFOLYAMOKAT. A dollárt minden idők legalacsonyabb árfolyamán váltják át. (2. oldal) + IRÁN ALUMÍNIUMIPARÁNK FEJLESZTÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN szerződést kötött a Szovjetunióval egy timföldgyár felépítését célzó tanulmány"elkészítésére. (8. oldal) -" A VILÁGBANK ÚJABB KÖLCSÖNT NYÚJTOTT JUGOSZLÁVIÁNAK. A hitel nagyobb részét a mezőgazdasági magánszektor fejlesztésére fordítják. (2. oldal) - KILEHELTE LELKÉT A BRIT BÉRPAKTUM, a szakszervezetek és a munkáltatók visszatérnek a szabad béralku rendszeréhez. A kormány és a TUC szeretné, ha a béremelkedés ezután sem haladná meg az évi 10 százalékot. (2. oldal) + AZ OECD JELENTÉSE JAVULÓ FIZETÉSI HELYZETET, lassuló inflációt, de mérséklődő növekedési ütemet helyez kilátásba a szervezet tagországaiban. (6. oldal) + EGYSÉGES MINIMÁLIS ACÉLÁRAKAT VEZETTEK BE A KÖZÖS PIACON, a döntést a piaci irányzatok alakulásával indokolta a brüsszeli bizottság. (8. oldal) I + AZ ÚJ NEMZETKÖZI CUKOREGYEZMÉNY ÉLETBE LÉPHET MÁR AKÁR 1978. JANUÁR 1-ÉN, ha az exportőrök és az importőrök át tudják hidalni még meglevő ellentéteiket. (8. oldal) Witteveen beszéde A gazdaság ösztönzésének kockázatai Witteveen, a Nemzetközi Valuta Alap igazgatója szerint a fejlett tőkésországok reálértékben mért gazdasági növekedése átlagosan 5 százalék körül marad 1978 közepéig. A brazil bankszövetség ülésén tartott előadásában Witteveen kiemelte, hogy a fenti országcsoporton belül elég nagyok lesznek a különbségek. Az USA-ban megalapozottnak tűnik a megélénkülés, noha az első félévi, különösen pezsgő ütem valamelyest mérséklődik. Japánban 1977 első hónapjaiban a gyors növekedést elsősorban az erősen emelkedő export hozta, a második félévben ezt a szerepet részben az előirányzott nagy gazdaságösztönző költségvetési kiadások látják majd el. Lanyhult az üzleti tevékenység az NSZK-ban, de a nyugatnémet kormány már megígérte, hogy további ösztönző intézkedéseket hoz, ha a növekedési ütem elmarad a kívánatostól. Witteveen szerint nem szabad túlságosan sürgetni a fejlettebb országokat a gazdaság ösztönzésére. Az erős gazdaságú országok, amelyektől az ösztönző intézkedések kezdeményezését várják, érthetően félnek, hogy ismét elszabadul az infláció, ezért viszonylag óvatos pénzügyi politikát folytatnak. Gátolja a további stimulációt, hogy nehéz felmérni, mennyire elégséges a rendelkezésre álló termelőkapacitás. A költségek és az árak, különösen az energiaárak emelkedése, a különböző környezetvédelmi korlátozások és a tőkeberuházások lanyhasága arra enged következtetni, hogy sok országban visszaestek a termelési lehetőségek. Éppen ezért tartja szükségesnek Witteveen a termelő beruházásoknak az eddiginél erőteljesebb ösztönzését. Ezáltal nemcsak az élénkülést lehetne fenntartani, hanem létrehozni azt a kapacitást is, amelyre a növekvő kereslet mellett szükség lesz. A világkereskedelem alakulásáról szólva, az IMF igazgatója azt jósolta, hogy 1977-ben és 1978 első felében a fejlett tőkésországok importja 7,8 százalékkal emelkedik. Ez az ütem a tavalyi 16 százalékos reálnövekedésnek csak a fele ugyan, de Witteveen szerint még nagyjából kielégítő. A tavalyi kiemelkedően gyors növekedés főleg a hirtelen felszökő olajimportnak, tudható be. A fejlett tőkésországok az olaj erőteljes drágulásától tartva, a második félévben igen jelentős tételeket vásároltak. Az egyéb cikkek importja alig emelkedett tavaly, miután a fő ipari országokban a növekedés üteme jelentősen csökkent. (Reuter) Az IMF a protekcionizmusról A protekcionizmus térhódítására hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Valuta Alap legújabb kiadványa. Az IMF a devizakorlátozásokkal foglalkozó 28. évi jelentése szerint ma a fejlett ipari és a fejlődő országokban egyaránt több a beviteli korlátozás, mint 1974-ben, az általános dekonjunktúra kezdete előtt. „Az akkorinál nagyobb számú országban vannak érvényben, s a világkereskedelem nagyobb hányadát érintik a megszorító intézkedések, különösen a szelektív módon (tehát egyes árukategóriákra vagy egyes országokkal szemben — a szerk.) alkalmazott nem vámjellegű importkorlátozások” — mondja az IMF- jelentés. Az import gátlására szolgáló intézkedéseket egyre nagyobb mértékben támasztják alá az exportáló országokkal kötött, a kivitel visszafogását előíró megállapodásokkal. Korábban ilyen megállapodásokat szinte kizárólag fejlett ipari országok kötöttek olcsón exportáló fejlődő országokkal, újabban azonban egyre többször fordul elő, hogy fejlett országok között jönnek létre kereskedelmet korlátozó egyezmények. Ennek okát a jelentés abban látja, hogy a nagy munkanélküliség miatt erősödik a védelem követelése, elsősorban a fejlett ipari országok munkaintenzív iparágaiban. A konkrét példák között a jelentés megemlíti az EGK ,,több tagállamát”, amely, az EGK előírásaival összhangban, új kontingenseket vagy importengedélyezési eljárásokat vezetett be, miközben a korábbi beviteli korlátozásokon enyhített. Továbbra is érvényes néhány közös piaci országnak fejlődő országokkal kötött kivitel-korlátozási megállapodása. Az Egyesült Államokban korlátozták a speciális acélok bevitelét és kontingenseket szabtak meg a húsimportra, Japánban pedig bizonyos cikkek bevitelét előzetes bejelentés kötelezettségével nehezítették. A Közös Piachoz nem tartozó európai tőkésországok gyakorlatában elharapóztak a mennyiségi korlátozások. A nemzetközi kereskedelem mégis élénkült 1976-ban, nagyrészt annak eredményeként, hogy az ipari országokban javult a kereslet. A világkereskedelmi forgalom az IMF becslése szerint tavaly 11 százalékkal nőtt az előző évi 4,5 százalékos viszszaesés után. Az olajjal nem rendelkező fejlődő országok exportjának értéke ugrásszerűen emelkedett, s ezzel megfordult a kedvezőtlen irányzat a legszegényebb országok kereskedelmi cserearányaiban. Az importkereslet az ipari és az olajtermelő országokban egyaránt javult, de a fejlődő országokban vontatott maradt. A jelentés végül megállapítja, hogy az ipari országokban a nemzeti össztermék reálértékben 5,5 százalékkal haladta meg , tavaly az 1975. évi eredményt, az infláció lassult, de a munkanélküliség viszonylag nagy maradt. (Reuter) Alkudozás az IMF új segélyalapjáról A nyugati ipari országok elvben hajlandók összesen legalább 5,5 milliárd dollárt felajánlani a Witteveen-alap néven emlegetett hitelkerethez, amelyből a Nemzetközi Valuta Alap fizetési nehézségekbe került tagjait támogatnák. A Párizsban tartott megbeszélésről (VILÁGGAZDASÁG, július 30., 1. oldal) időközben kiszivárgott értesülések szerint ennek a hozzájárulásnak azonban változatlanul az a feltétele, hogy az OPEC tagállamai is ugyanannyival járuljanak hozzá a segélyalaphoz. Abból sem engedtek a nyugatiak, hogy a Witteveen-alapból csak ugyanolyan szigorú feltételekkel lehessen részesedni, mint az IMF egyéb hiteleiből. Az olajtermelő országok egyrészt még húzódoznak kötelezettségek vállalásától (eddig csak Szaúd-Arábia jelezte, hogy hajlandó fontolóra venni 2,5 milliárd dollár átutalását), másrészt enyhébb, a fejlődő országoknak jobban megfelelő feltételeket, az IMF-től viszont beadott pénzük után magasabb kamatot követelnek. Ahhoz sem sikerült még megkapnia az IMF-nek az érdekeltek beleegyezését, hogy hozzájárulásuk értékét — az árfolyamkockázat enyhítése végett — ne dollárban, hanem SDR-ben rögzítsék. A párizsi megbeszélésen részt vevő hét európai tőkésország pénzügyminisztereinek az augusztus 6-ra összehívott értekezleten tehát jó néhány vitás pontot kell tisztázniuk, hogy a Witteveen-alap, mint névadója szeretné, még augusztusban tető alá kerüljön. (Reuter)