Világgazdaság, 1978. március (10. évfolyam, 42/2296-63/2317. szám)

1978-03-01 / 42. (2296.) szám

MAGYAR GAZDASÁG" HUNGAROCOOP bemutató Tizenhárom millió rubeles gyermekruhaexport a Szovjetunióba Munkatársunktól. A már hagyományos gyermekru­­ha-bemutatóra az idén a Hilton szállóban került sor a HUNGARO­COOP szervezésében. A rendezvé­nyen elsősorban szovjet partnerük, a Raznoexport képviselői vettek részt, de jelen voltak a magyar konfekcionálást végző szövetkezetek képviselői is. Ebben­­az évben három részre tagolódik a bemutatósorozat: az el­sőre hétfőn került sor Berettyó­újfalun az ottani ruházati szövet­kezet rendezésében. Ez a szövetkezet ugyanis az egyik legnagyobb magyar gyermekruha szállító a Szovjetunióba. Kedden délelőtt a Hilton szállóban folyta­tódott a bemutatósorozat, délután pedig a Sztár Szövetkezetben te­kinthetik meg a szovjet partnerek a magyar fürdőruha-kínálatot Mint dr. Major Tamástól, a HUNGAROCOOP kereskedelmi igaz­gatójától megtudtuk, a vállalat gyermekruházati cikk exportja év­ről-évre növek­szik. (a tavalyi 11 millió rubellel szemben az idén el­éri a 13 millió rubelt.) A szov­jet partnerek elégedettek a szál­lítmányokkal, egyrészt mert a ha­táridőt folyamatosan és ütemesen betartják a szövetkezetek, másrészt mert a minőségi reklamáció a múlt évben még a 0,5 százalékot sem ér­te el. (Ez utóbbi azért jelentős, mert, mint ismeretes, a Szovjet­unió néhány éve úgynevezett mi­nőségi bázisokat hozott létre, ahol rendkívül szigorú ellenőrzésen men­nek keresztül az országba érkező magyar termékek.) A kereskedelmi igazgató azt is el­mondta, hogy az alapanyagok ellá­tásában kedvezőbb a helyzet, mint korábban, nem rendeződtek viszont a kellékekkel és a díszítőanyagokkal kapcsolatos problémák. A Hilton szállóban lezajlott be­mutató után a szovjet delegáció ve­zetője összegezte a látottakat. Elöljáróban rámutatott, hogy a kü­lönböző kollekciók általában elis­merést váltottak ki belőlük, akadt azonban néhány olyan probléma is, amire fel akarják hívni a figyelmet, így például a pamut anyagokból készült bébiruhák, illetve a kisebb gyermekek számára varrt ruhák kö­zött szeretnének több világos, tarka alapanyagot látni. Azt is kifogásol­ták, hogy több olyan modellel ta­lálkoztak, amelyet már a tavalyi moszkvai bemutatón is láttak. Ja­vasolták, hogy alkalmazzanak mo­dernebb szabásvonalat a gyermek­divatban is, illetve, hogy több dí­szítésre — elsősorban népművésze­ti — valamint fodrok, szalagok stb. díszítő elemek alkalmazására lenne szükség. A gyermekfehérnemű-kollekció elnyerte tetszésüket, és közölte, hogy nagy megrendelésre számíthatnak a termelők. Hasonló a helyzet a gyap­júszövetből készült leányka és fiú kabátoknál. Itt örömmel nyugtázta a szovjet partner, hogy a magyar szövetkezetek figyelembe vették múlt évi kérésüket és a kabátokat ellát­ták béléssel, valamint műszőrme dí­szítéssel. A fiúöltönyök közül vi­szont volt néhány olyan, amely sem anyaga miatt, sem szabása miatt nem aratott sikert, túlságosan utá­nozta ugyanis a felnőtt férfidivatot. A kislányok számára készített szoknyák közül inkább azok tetszet­tek, amelyekhez mellényt is készí­tettek vagy az úgynevezett kötény­ruha fazonok. A szoknyákat moder­nebb szabással szeretnék gyártatni, és ha több kötényruhát készítenek, szintén nagyobb megrendelésre szá­míthatnak a szövetkezetek. összegezve a Raznoexport képvi­selője megállapította, hogy a bemu­tató egészében véve jól sikerült. Mi­után a magyar gyermekruhák kere­settek a szovjet piacon, szívesen vá­sárolnak a jövőben is belőlük, s ter­mészetesen sokat segíthet a kapcso­latokon, ha a most elmondott észre­vételeket ismét figyelembe veszik a magyar szövetkezetek. LIPCSEI VÁSÁRI ELŐZETES Munkatársunktól: Március 12—19. között tartják Lipcsében az idei tavaszi vásárt, amelyen 60 ország 9000 kiállítója vesz részt. A kiállítók 53 százaléka külföldi. Az NDK-ból 4300 külkeres­kedelmi és ipari vállalat, a többi szo­cialista országból pedig 300 külke­reskedelmi vállalat képviselteti ma­gát a vásáron. Ismét részletesen de­monstrálják a KGST-integráció eredményeit; például az NDK és a Szovjetunió mérnökeinek közös munkáját a többi között 14 szer­számgépipari termék, köztük 5 megmunkáló központ szemlélteti. Magyar—NDK—csehszlovák együtt­működés eredménye (a villamosgép­ipar területén) az a C-típusú egyen­áramú gépsor, amelyet a gép- és szerszámgépiparban alkalmazhatnak számos helyen, s még sokáig sorol­hatnánk a példákat. Mint kedden, a vásár előzetes bu­dapesti sajtótájékoztatóján elmon­dották, az is jellemzője a lipcsei vásároknak, hogy ezekre egyre több fejlődő ország is elküldi cégeit. Az idén több, mint 20 fejlődő ország képviselteti magát az NDK vásár­városában. Ismét a kiállítók között található a Fülöp-szigetek, Indoné­zia, Pakisztán, Irán, Kolumbia, Ecuador, Peru, Mexikó. Afganisztán iparát első ízben reprezentálja Lip­csében egy kollektív kiállítás, ame­lyet az ázsiai állam kereskedelmi minisztériuma szervezett. A nyugat-európai és a tengeren­túli vállalatok is szívesen használ­ják fel Lipcsét az egymás közötti üzletkötésre, valamint, hogy újabb piacokat szerezhessenek a szocialista országokban. Így 26 fejlett tőkésor­szágból és Nyugat-Berlinből 2100 ki­állító vesz részt a tavaszi vásáron. Hivatalos kollektív kiállítással kép­viselteti magát első ízben Új-Zéland s Kanada is most először rendez hi­vatalos kiállítást. A lipcsei vásár számottevő része szakkiállítás jellegű. A vásár tudo­mányos-műszaki rendezvényprog­ramjából említést érdemel az IKM ’78, a nemzetközi fémmegmunkáló kongresszus, amelyet közvetlenül a vásár előtt, március 8—10. között tartanak. Március 13—15-ig a szarvasmarhatenyésztés-tejterme­­lés-feldolgozás berendezéseiről és felszereléseiről rendeznek szimpó­ziumot.­­ Hazánkat 40 külkereskedelmi, il­letve külkereskedelmi joggal felru­házott vállalat képviseli, nagyobb területen állítva ki, mint bármikor az előző években. Újdonságnak szá­mítanak a szakosított standok a ma­gyar alumíniumipar gyártmányaival, papíripari termékekkel, irodaszerek­kel, csomagolóanyagokkal. Említést érdemel: az Interflug is sűríti járatait a vásár idején: már­cius 11—19. között minden reggel 7 óra 50 perckor indul gép Lipcsé­be és 18 óra 5 perckor száll fel visszafelé. Ezenkívül március 9-én, 12-én, 16-án és 19-én is közlekedik Interflug-gép a két város között, Budapestről 10 óra 40 perckor, Lip­cséből 13 óra 55-kor indul. Nagy teherbírású görgők Angliából Munkatársunktól. A nálunk még sok fizikai mun­kát igénylő anyagmozgatás meg­könnyítésére kínál megoldást az angliai Flexello cég különböző ön­beálló görgőivel. A Duna Intercon­tinentalban tegnap a Magyar Hir­dető szervezésében megtartott szak­mai előadáson az angol cég képvi­selői hangsúlyozták, hogy különböző nagyságú görgőik a könnyű háztar­tási és irodai gépektől kezdve a leg­nagyobb megterhelést igénylő beren­dezésekig számos területen felhasz­nálhatók. A görgők teherbíróképes­ségének felső határa 20—25 tonna körül van, de amennyiben a fel­használók ennél nagyobb teljesít­ményt kérnek, egészen 40—45 ton­náig el tudnak menni. Munkatársunk érdeklődésére a cég kereskedelmi igazgatója elmondta, hogy vállalatuk jelenleg Anglia leg­nagyobb görgőgyára, s termelésük mintegy 40 százalékát a világ körül­belül 60 országába szállítják. A Fle­­xellónak viszont alig van kapcsolata a szocialista országokkal. Most egy intenzív kampánnyal kívánnak vál­toztatni a helyzeten. Prága, Varsó után most Budapesten tárgyalnak az érdeklődő vállalatokkal. Több ma­gyar vállalat — köztük a NIKEX a METRIMPEX, a FERM­ION, a Medicor és a Lenin Kohászati Mű­vek — már az előadás előtt jelezte, érdeklődését. A MÜÁRT kereskedelmi igazga­tója szerint van lehetőség érdemi tárgyalásokra. A vállalat a NIKEX- szel együtt a megbeszéléseken azt is meg kívánja vizsgálni, hogy le­het-e szó ellentételezéses ügyletről is. Tudniillik néhány magyar gyárt­mányú görgő minősége azonos az angol cég által gyártott termék mi­nőségével, ugyanakkor néhány, kü­lönösen nagyobb teljesítményű gör­gőből nálunk hiány van. 1978. MÁRCIUS 1.­­ (^3 Külkereskedelmünk 1977. évi eredményei (Folytatás az 1. oldalról) A fejlett tőkésországokkal folyta­tott áruforgalmunkban tavaly kivi­telünk növekedési üteme 12,2 száza­lék volt, azaz kisebb, mint a teljes magyar kivitel emelkedésének üte­me, a behozatalban pedig éppen fordított volt a helyzet: a 20,7 szá­zalékos növekedési ütem gyorsabb volt, mint a teljes magyar import növekedése. Feltétlenül rá kell mu­tatni, hogy a fejlett tőkésországok­ban 1977-ben újabb gazdasági vis­­­­szaesés következett be, romlott a ka-­­pacitás-kihasználás, tovább nőtt a munkanélküliek aránya, miközben a beruházási feltételek sem javul­tak, s több protekcionista gazdaság­­politikai döntés született, összevéve megállapítható, hogy romlottak ér­tékesítési lehetőségeink a fejlett tő­kés piacokon. A fejlődő országok piacán is élesebb lett a verseny, miközben ők maguk a világkereskedelmet meg­haladó ütemben fokozták export­jukat. Ilyen körülmények között hangsúlyozott jelentősége van, hogy hazánk hosszú távú megállapodá­sok alapján bővíti a kapcsolatokat e régió államaival. A fejlődő or­szágokkal gyorsabban nőtt a for­galmunk, mint külkereskedelmünk egésze, s így importunkban ez az országcsoport tavaly 7,1 százalék­kal részesedett az 1976. évi 5,6 szá­zalékkal szemben, exportunkban pe­dig részesedése 8,9 százalékra emel­kedett a tavalyelőtti 8,2 százalékról. A forgalomban némileg enyhült az erős koncentráció, és változatla­nul a közelebb fekvő, a fizetőképes, a gazdaságilag gyorsan fejlődő or­szágok jelentik legfőbb exportpia­cainkat. Külkereskedelmünk 1978. évi fel­adataira rátérve, a miniszter elmon­dotta, hogy a külgazdasági kapcso­latok dinamikus bővítését a rubel elszámolású viszonylatokban úgy kell megvalósítani, hogy a kivitel a behozatallal azonos ütemben nö­vekedjék. Gondoskodni kell róla, hogy a szocialista országokkal foly­tatott kereskedelemben maradékta­lanul érvényesüljenek az államkö­zi egyezmények előirányzatai. Emel­lett szorgalmazni kell a szocialista országokból történő minden olyan behozatalt, amely­ révén lehetőség nyílik az itthoni gazdaságtalan ter­melés megszüntetésére vagy a tő­kés import helyettesítésére. Nem rubel elszámolású kereske­delmünkben a fő feladat a kivitel dinamikus és az importot erőtelje­sen meghaladó ütemű növelése. Külkereskedelmi vállalataink fon­tos feladata többek között az ár­munka hatékonyabbá tétele. A vá­sárlások és az eladások megfelelő időzítésével ki kell használni a kon­junkturális helyzet adta lehetősége­ket. Javítani kell a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együtt­működését, az eddiginél szélesebb körben alkalmazva a közös érde­keltséget lehetővé tevő szervezeti és szerződéses formákat. Az 1978. évre prognosztizált vi­lággazdasági helyzet nem teszi könnyűvé külkereskedelmi céljaink­­ megvalósítását, hiszen a fejlett tő­késországokban nem várható fellen­dülés. A gazdasági növekedés visz­­szaesése a világkereskedelem bővü­lésének ütemét is jelentősen mér­sékli, miközben szaporodnak a pro­tekcionista intézkedések, az import­­korlátozások. Ebben az ingatag vi­lágpiaci helyzetben a szocialista or­szágok biztonságot, stabil beszerzé­si és elhelyezési piacot jelentenek számunkra. Szükséges, hogy a szo­cialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatott együtt­működés előnyeire támaszkodva, saját erőnkből is tegyünk meg mindent, hogy a tőkés világpiac kedvezőtlen hatásai bennünket ke­vésbé sújtsanak. Az utóbbi hónapok nagyobb ex­portteljesítményeiben már tükröző­dik, hogy vállalataink kezdik érzé­kelni a változást, de a hatékonyság és az exportnövekedés dinamikája — elsősorban a tőkés relációkban — még nem kielégítő. Miközben ha­zánkban az ipari termelés minden 1 százalékos növekedésére körülbe-­­­­l 1,5 százalékos tőkésimport-nö-­­­vekédés esik,­­ addig az exportnöve­kedés ezzel nem tart lépést. Mivel pedig az import korlátozása szá­munkra nem járható út, egyetlen lehetőségünk a versenyképes, gaz­daságos export erőteljes fokozása. Alapvető cél, hogy az export lé­nyegesen meghaladja a termelés bő­vítésének ütemét, ezért mind több fejlesztési program kialakításában meghatározóvá válnak a külgazdasá­gi szempontok, és így fokozott fele­lősség hárul a külkereskedelmi ága­zatra. A Központi Bizottság hatá­rozata alapján a külkereskedelmi tárcának a termelési szerkezet fej­lesztésére az eddiginél aktívabb be­folyást kell gyakorolnia. Ezért he­lyes a külkereskedelem fejlesztési alapjait fokozottabban e célokra felhasználni. Célszerű továbbá a jelenleginél szélesebb körben ex­portjogot adni a jelentős nagyság­­i rendben exportáló termelővállala­toknak. A piaci szervezet tovább­fejlesztése keretében a szocialista országokban szükségesnek látjuk a szerviz- és vevőszolgálat bővítését, a nem szocialista piacokon pedig a fő hangsúlyt a külföldi magyar ér­dekeltségű vállalatok számának nö­velésére és tevékenységi körük bő­vítésére kívánjuk helyezni. (A tájé­koztatón elhangzott kereskedelem­politikai kérdésekről lapunk holnapi számában még beszámolunk.) V. M. Az 1977. évi magyar külkereskedelmi forgalom* (származási-rendeltetési országok szerint) * A forgalom részletes adatait a szokásos formában néhány nap múlva közöljük. Érték: millió forintban (Szerződéses paritáson) Országcsoport BEHOZATAL KIVITEL Európai országok 225 162,4 213 920,5 ebből: Európai KGST-országok 136 805,8 144 752,2 ebből:­­ Bulgária 3 229,2 2 835,0 Csehszlovákia 14 747,7 17 365,6 Jugoszlávia 4 860,6 10 734,6 Lengyelország 11 315,7 11 616,0 NDK 21 642,8 22 354,0 Románia 6 998,9 7 140,0 Szovjetunió 73 567,6 72 530,7 Közös Piaci tagországok 58 937,5 43 926,3 ebből: Franciaország 6 220,5 4 097,0 NSZK 29 199,5 21 877,4 Olaszország 8 873,5 9 713,7 Egyéb európai országok 29 419,1 25 242,0 ebből: Ausztria 12 587,1 8 675,7 , Finnország 1 795,5 1 284,4 Ázsiai országok 12 741,8 16 224,4 ebből: Irak 2 797,1 3 305,8 India 1 269,9 1 062,1 Irán 1 182,6 2 665,1 Mongólia 122,4 191,6 Kína 1 570,7 1 319,9 Koreai NDK 182,9 358,2 Vietnam 197,7 650,3 Japán 2 836,9 393,9 Afrikai országok 4 488,7 7 236,4 Amerikai országok 20 333,4 6 188,5 ebből:­­ USA 5 565,8 2 304,0 Brazília 8 058,4 327,1 Kuba 1 123,4 1 194,6 Ausztrália és Óceánia 1 186,4 246,8 Összesen: 263 912,7 243,816,6 A forgalom értéke határparitáson 267 308,8 238 590,5 A Bábolnai IKR az angol Mic­­rorizing cégtől mintegy 5 millió fo­rint­ értékben rendelt kukoricafeldol­gozó berendezést, illetve megvásá­rolta a feldolgozás módszerét. A be­rendezések, amelyek óránként 1,1 tonna kukoricát tudnak feldolgoz­ni, már úton vannak. A Levi’s cég a Lenfonó és Szö­­­­vőipari Vállalat Trapper nevű anya­gát választotta ki farmeröltözékei­nek magyarországi próbagyártására. A Május 1. Ruhagyár marcali üze­mében már megkezdődött mintegy 140 ezer négyzetméternyi alapanyag­ból a nadrágok, a szoknyák és a ruhák varrása.­­»■ Az ócsai Vörös Október Tsz so­roksári telepén a tavaly importált csincsilla tenyészállatok szaporula­tából a tervek szerint 1983-tól kez­dődően évenként 2 millió 280 ezer dolláros exportra nyílik lehetőség. Egy bundához körülbelül száz kis állat prémét használják fel, s a bunda ára eléri a 30—35 ezer nyu­gatnémet márkát. ■+: A miskolci December 4. Drót­művekben az idén megkezdik a betonacél-fonat készítését. Évenként 5 ezer tonna ilyen terméket gyár­tanak majd és ezzel mintegy 1,5 millió dollár értékű, az­­autópályák építésénél használatos betonpászma importját teszik feleslegessé.­­%■ Szombathelyen befejezéséhez kö­zeledik a 200 millió forintos új szennyvíztisztító-mű építése. A tisz­títót svéd technológiával működte­tik majd. A technológia lényege, hogy a víztelenített iszapot elégetik és a megmaradó hamu szerves anyagát a mezőgazdaságban haszno­síthatják. A Szék- és Kárpitosipari Válla­lat debreceni hajlítottbútor-gyára a tervek szerint idén 257 millió forint értékben fog különféle ülő- és fekvőbútor-féleségeket gyártani. Ex­portra 131 millió forint értékű bú­tort készítenek. RÖVIDEN A debreceni Mezőgazdasági Gép­gyártó- és Szolgáltató Vállalat te­lepén elkészült az 1000. Mobitox szupercsávázógép. Az idén további ezret gyártanak még, nagy részük szovjet megrendelésre készül. A szekszárdi MEZŐGÉP Vállalat idén 48 millió forint értékű mező­­gazdasági gépet gyárt szocialista exportra. Ebből a bonyhádi gyár­egység közel 39 millió forint értékű munkát végez. ___________ Előadás digitális műszerekről Munkatársunktól­ A Solartron Instrumentation Groupnak körülbelül 20 éve vannak kapcsolatai Magyarországgal, a ked­den a Hotel Intercontinentalban megtartott szimpozion mégiscsak az első közvetlen találkozás volt a po­tenciális vevőkkel. Az angol cég ezentúl gyakrabban kívánja alkal­mazni ezt a bemutatkozási formát, hiszen termékei magas műszaki szín­vonala is a hozzáértő szakértők első kézből való tájékoztatását igényli. A Magyar Hirdető szervezte elő­adáson a jelenlevők működés köz­ben ismerkedhettek meg a cég digi­tális voltmérőivel, köztük a legújabb gyártmányokkal, a mikroprocesszo­ros feszültségmérőkkel. E műszerek nem teljesen isme­retlenek nálunk sem, hiszen tavaly az ARADIMPORT már vett egy Maestro típusú műszert az MTA szá­mára. Az angol cég vezetője el­mondta, hogy a szocialista országok közül Magyarország volt az első, amely vevőként jelentkezett a leg­modernebb műszerekre. A cégnek Magyarországon kívül a többi szo­cialista országgal is hagyományos kapcsolatai vannak. Ezt többek kö­zött termékeik áralakulásának kö­szönhetik: korábban például egy fe­szültségmérőt 4000 ezer fontért ad­tak el, tavaly e típus továbbfejlesz­tett változatát körülbelül 2000 fon­tért értékesítették.

Next