Világgazdaság, 1978. május (10. évfolyam, 83/2337-103/2357. szám)
1978-05-11 / 89. (2343.) szám
MAGYAR GAZDASÁG Az importenergia ésszerű felhasználása III. MEGSZÜNTETNI A JELENLEGI Energiatakarékossági cikksorozatunkban ma az energiagazdálkodás szempontjából is jelentős iparágakat vizsgálunk meg. A figyelmet az úgynevezett valódi megtakarításra összpontosítjuk, mivel csak az ilyen célú beruházásokat finanszírozzák az energiaracionalizálási keretből. Az építőanyagiparban tulajdonképpen már csak úgynevezett nem valódi megtakarításra van lehetőség, arra tehát, hogy elejét vegyük a jövőbeni pazarlásnak, nem úgy, mint a vaskohászatban vagy a könnyűiparban. Az úgynevezett valódi megtakarítások elérhető összege 1990-es népgazdasági szinten évente 35—40 millió dollár. (Számításaink során a világpiaci árakat tekintjük az alapnak — 1 tonna kőolaj körülbelül 100 dollárba, 1 tonna gázolaj körülbelül 120 dollárba kerül.) Következésképp a racionálisan felhasznált energiahordozók mérséklik külkereskedelmi mérlegünk amúgy is krónikussá váló dollárdeficitjét, ÉS A JÖVŐBELI PAZARLÁST Az építőanyagipar Magyarország energiafelhasználási mérlegében körülbelül 6 százalékkal részesedik. Az úgynevezett valódi megtakarításra, a jelenlegi energiapocsékolás megszüntetésére alig van lehetőség, hiszen a számtalan szabályozatlan egyedi fogyasztó, apró és elavult üzem fejlesztési eszközeit sokkal inkább a termelés jelenlegi szintjének és körülményeinek a fenntartására kell, hogy fordítsa. CEMENT- ÉS ÜVEGIPAR Jövőre leáll például a régi Bélapátfalvi Cementgyár, de az új gyárban az új technológia a műszaki fejlődés jövőbeni igényeit is kielégítő energiaszolgáltató rendszer létesítését kívánta meg, tehát már nem lehet majd villamos energiát is előállítani, mint ahogy tették azt az 1925 óta működő régi üzemben. A cementipar termelésének további bővítésével, az új technológiák és ezzel együtt az új tüzelőanyagok (elsősorban a szénhidrogének) bevezetésével 1990-ben a termelés a mainak a kétszerese lesz, és ezzel együtt évente 200—230 ezer tonna fűtőolajigény marad el. A korszerűtlen, elavult üzemek leállításával, az esetleges rekonstrukciókkal ezt a folyamatot még gyorsítani is lehetne, tehát a megtakarítást is növelni lehet. Az üvegiparban sem más a helyzet. Itt az a cél, hogy a kemencék jobb hőszigetelésével, a korszerű égőkkel, az automatizálással, a villamos pótfűtéssel, stb. csökkentsék az olvasztás energiaigényét. A termelést bővítő és rekonstrukciós beruházásokkal 1990-ben a termelés a mainak több mint a kétszeresére nő, miközben ehhez a fajlagos energiaigény-csökkenés miatt mintegy 200 ezer tonnával kevesebb olajra lesz szükség. Népgazdasági szinten vizsgálva tehát nagy mennyiségű importolajat lehet majd megtakarítani az építőanyagipar két igen energiaigényes ágában. Bár ezt a megtakarítást csak viszonylagosnak lehet tekinteni, és nem is egyszerre jelentkezik, hanem a beruházások üzembehelyezésével. Mégis jelezzük a megtakarítási lehetőséget, mert felmerül a kérdés, hogy az esetleges határidőmódosítások, a késések, a korszerű energiaszolgáltató rendszer kiépítésének esetleges elmaradása, a ma és a jövő követelményeinek megfelelő energiapolitikai alapelvek mellőzése mekkora többletkiadást kíván majd meg a központi energiagazdálkodó és tervező szervektől az ellátás zavartalan biztosításához. VASKOHÁSZAT A vaskohászat a népgazdaság jelentős egyedi energiafelhasználója, tehát viszonylag egyszerű eszközökkel — az egyszeri beruházás megfelelő támogatásával — szabályozható, már csak azért is, mert a megtakarítás volumene is számottevő lehet. (Igaz, ma még csak inkább népgazdasági szinten, de a gazdasági és az energetikai követelményekhez jobban igazodó árrendszer esetén már vállalati szinten is.) A különböző technológiai folyamatoknál (az érc dúsításakor, a nyersvas gyártásakor) lehetséges racionalizálások révén több ezer tonna kohókoksz takarítható meg. További, évi 5 millió dollár értékű importolajjal lehetne a bővülő termelés növekvő energiaigényének a kielégítéséhez hozzájárulni, ha kihasználnák a hengerművek technológiai folyamataiban rejlő energetikai tartalékokat. A legkevesebb évi 15 millió dolláros nyereséget biztosító beruházások egyébként igen nagy összeget, összesen 2,7 milliárd forintot igényelnének. Tulajdonképpen csak néhány gyárról van szó, így az egyszeri tetemes beruházási költségekben való központi részvétel is közvetlenebb lehet. Az állami teherviselésre az energetikai beruházásoknál különben az energiaracionalizálási pályázati rendszer is ad lehetőséget az esetleges 75 százalékos állami támogatás megadásával. A népgazdasági érdek ma így juthatna hatékonyan érvényre. További évi 15 millió dollárt lehetne megtakarítani, ha például a Dunai Vasműben bevezetnék a száraz kokszolást, a Lenin Kohászati Művekben pedig kihasználnák a konverter hőhasznosítási lehetőségeit. Az egyszeri beruházás teljes költsége körülbelül 600 millió forint, a befektetés tehát maximum egy év alatt megtérülne. A termelést bővítő és a rekonstrukciós beruházások a vaskohászatban is jelentős energiaigény-csökkenést eredményeznek majd, ha már a tervezéskor kialakítják a megfelelő energiaszolgáltató és -hasznosító rendszert. Az úgynevezett nem valódi megtakarítások értéke 1990-ben népgazdasági szinten mintegy 15 millió dollár. KÖNNYŰIPAR A papíriparban az utóbbi években nagyszabású rekonstrukciók kezdődtek, és ezekkel párhuzamosan az energiahordozók ésszerű hasznosítására is törekedtek. Energetikai korszerűsítésekkel azonban további megtakarításokat lehet elérni, például az úgynevezett infrasugárzós szőnyeg széles körű alkalmazásával. (A Dunaújvárosban bevezetendő eljárás egyaránt jó példa az energiahordozó-cserére, valamint a hulladékhő hasznosítására.) A rendelkezésre álló energiaforrások sokoldalú hasznosítására lesz majd jó példa, amikor a lábatlani Papírgyárban üzembe állítják a gőzturbinát, amely igen olcsó villamos energiát termel. A papíripari lehetőségeket nem soroljuk tovább, de mindent egybevéve, annyit leszögezhetünk, hogy népgazdasági szinten évente folyamatosan másfél millió dollárt lehetne megtakarítani egyszeri, körülbelül 200 millió forintos ráfordítással. A textilipar esetében is a hulladékhő intenzívebb hasznosításáról és a fűtőfelületek ésszerű bővítéséről van szó. Az évi 2,7 millió dolláros népgazdasági szintű megtakarítás összesen 94 millió forintos befektetést igényelne. Mindkét iparág esetében arra volna szükség, hogy a termelő vállalatok energetikai szempontból is kövessék a műszaki fejlődést. A viszonylag apró energetikai egységek lehetővé teszik a fokozatosságot az energiaracionalizálási beruházások kivitelezésében is, így azt is, hogy a vállalatok lassanként gazdaságilag is érdekeltté váljanak az energia takarékosabb felhasználásában. De azt is el kellene érni, hogy a termelést bővítő beruházások ne váljanak már megszületésük pillanatában energiaracionalizálási témává, tehát az amúgy is növekvő beruházási költségeket ne a korszerű energetikai létesítmények elhagyásával mérsékeljék. Lkavecz Mihály Félmillió dolláros lucernagranulátum-export Tudósítónktól: A vácszentlászlói Zöldmező Mezőgazdasági TSz. az idén mintegy 500 ezer dollár értékű lucernagranulátumot exportál az AGRIMPEX útján Ausztriába, az NSZK-ba, Svájcba, Franciaországba és Jugoszláviába. Megkezdték a zöldrozsból készített liszt exportját is, amelyből első ízben a múlt évben Ausztriába szállítottak 2 millió forint értékű árut. A szövetkezet szeretné növelni kivitelét ebből a termékből, valamint a kukoricapelletből is, amelyből mintegy 200 vagonnyit tudnak értékesíteni. Fejlesztik kertészeti ágazatukat is, s e célból az idén a TECHNOIMPEX útján az NSZK-ból importáltak 4 darab Ladex-Combi típusú zöldborsó-betakarító gépsort. 1978. MÁJUS 11. W da VIDEOTON—SAAB közös üzletkötés Jugoszláviában Munkatársunktól. A napokban a VIDEOTON Rt. képviselői 500 ezer dolláros exportszerződést kötöttek a jugoszláviai vinkovici banikkal. A magyar vállalat a SAAB céggel közösen tesz eleget a megbízásnak — tájékoztatta munkatársunkat Hargitai György főosztályvezető a VIDEOTON Rtnél. A VIDEOTON R.12-es számítógépet és központi egységeket, a SAAB cég pedig speciális bank perifériákat szállít, a komplettírozás itthon történik és innen küldik ki a berendezéseket Jugoszláviába. A SAAB cég egyébként a softwaremunka egy részét is vállalta, ezenkívül biztosítja a rendszerek kiépítésével kapcsolatos műszaki tennivalókat is. Az üzembe helyezésnél magyar szakemberek működnek majd közre, továbbá jugoszláv szakértők itthoni képzését is vállalták. A vinkovici bank a fenti berendezésekkel 15 fiókjában kívánja racionalizálni a bankműveleteket. A VIDEOTON és a SAAB cégi között még 1974-ben született 5 évre vonatkozó kooperációs megállapodás, amely oldalanként 10 millió dolláros forgalmat tervezett és különböző részegységek cseréjére vonatkozott. Az első időben a kooperáció nehezen bontakozott ki — a VIDEOTON megítélése szerint a SAAB vásárlási készségének hiánya miatt, (így a magyar vállalat 1974— 1978 között csupán 300 ezer dollárért exportált partnerének számítógép részegységeket, míg tőlük ugyanebben az időszakban 1 millió dollárért vásárolt perifériákat. A SAAB cég legújabb fejlesztési eredményeivel egyébként a magyar szakemberek e héten Budapesten tartott kétnapos bemutatón ismerkedhettek meg. Ez újabb lehetőséget nyújtott, hogy a kooperációs szerződés előirányzatai közelebb jussanak a megvalósuláshoz. ■■■■■IBI RÖVIDEN »• A TAURUS váci gumigyára megkapta a Deutsche Landwirtschaftliche Gesellschaft minőségi jóváhagyását és a DLG emblémát az általa gyártott mezőgazdasági padlóra. Ez az első olyan magyar termék, amely DLG minőségi tanúsítványnyal rendelkezik. A A magyar külkereskedelmi forgalom földrajzi megoszlása származási-rendeltetési országok szerint 1977—78. I-III. hónapban BEHOZATAL KIVITEL EGYENLEG millió Ft-ban kereskedelmi árfolyamon 1977 1978 | 1977 1978 | 1977 | 1978 EURÓPAI ORSZÁGOK 46 441,8 49 652,8 40 465,2 40 221,6 —5976,6 —9431,2 ebből: EURÓPAI EGST-ORSZÁGOK 27 666,0 28 750,4 25 852,1 26 233,1 —1813,9 —2517,3 ebből: Bulgária 554,8 577,4 503,0 529,5 —51,8 —47,9 Csehszlovákia 2 877,1 2 625,1 3 596,12 822,6 +719,0 +197,5 Lengyelország 1 757,1 2 676,7 2 194,9 2 065,7 +437,8 —611,0 NDK 4 361,1 4 429,6 3 729,8 3 721,9 —631,3 —707,7 Románia 1 300,3 1 109,1 1 513,7 1 304,0 +213,4 + 194,9 Szovjetunió 17 130,4 17 321,7 14 356,5 15 774,8 —2773,9 —1546,9 KÖZÖS PIAC TAGORSZÁGAI 12 428,4 13 269,5 8 157,4 7 668,8 —4271,0 —5600,7 Belgium—Luxemburg 602,5 861,1 209,4 257,9 —393,1 —603,2 Franciaország 1 177,2 1 476,1 754,7 695,3 —422,5 —780,8 Hollandia 934,7 1 110,2 442,4 587,4 —492,3 —522,8 NSZK 5 971,16 679,1 3 969,0 3 347,6—2002,1 —3331,5 Olaszország 2 144,5 1 804,5 1 941,6 2 079,9 —202,9 —275,4 Dánia 324,1 285,1 261,1 158,0 —63,0 —127,1 Nagy-Britannia 1143,7 988,0 564,1 531,4 —579,6 —456,6 Ír Köztársaság 130,4 64,6 15,2 10,7 —115,2 —53,9 EGYÉB EURÓPAI ORSZÁGOK 2 347,3 7 632,9 0 455,76 319,7 +108,4 —1313,2 ebből: Svájc (Liechtensteinnel) 1 104,5 2 413,4 601,8 726,9 —502,7 —1686,5 Ausztria 2 213,5 2 746,5 1 661,5 1 470,8 —552,0 —1275,7 Svédország 757,2 939,4 488,2 381,8 —269,0 —557,6 Norvégia 97,5 166,6 154,0 99,6 +56,5 —67,0 Portugália 29,2 125,5 10,1 4,7 —19,1—120,8 Finnország 370,0 450,3 173,2 240,1 —196,3—210,2 Görögország , 230,4 242,9 296,4 327,8+66,0 +84,9 Spanyolország 284,8 260,3 67,0 174,7 —217,8 —85,6 Jugoszlávia 734,5 717,1 1111,1 1 768,7 +376,8 +1051,6 Egyéb országok és +727,8 kikötők 60,0 199,4 1 636,9 927,2 +1626,9 ÁZSIAI ORSZÁGOK 2 923,0 3 991,2 2 872,5 2 699,1 —50,5 —1292,1 ebből: Irak 1175,5 1 728,1 704,2 610,2 —471,3 —1117,9 Libanon 9,2 3,6 108,1 538,7 +98,9 +535,1 Szíria 33,1 55,3 334,8 71,8 +301,7 + 16,5 India 213,9 92,6 108,9 139,9 —105,0 +47,3 Irán 329,8 305,6 476,1 456,5 + 146,3 +150,9 Pakisztán 16,4 36,6 73,6 19,4 +57,2 —17,2 Kuvait— 252,7 269,8 56,5 +269,8 —196,2 BEHOZATAL KIVITEL EGYENLEG millió Ft-ban kereskedelmi árfolyamon 1977 1978 1977 1978 1977 1978 Sri Lanka 6,4 12,7 2,6 5,0 —3,8 —7,7 Banglades 5,9 1,9 12,3 8,1 +6,4+6,2 Mongólia 42,4 57,5 23,8 50,2—18,6 -7,3 Kínai Népköztársaság 365,7 406,1 179,1 182,1 —186,6 —224,0 Koreai Népi Dem Közt. 36,5 20,2 19,9 29,5 —16,6 +9,3 Vietnami Szoc. Közt 33,8 41,7 137,9 88,3 +104,1 +46,6 Japán 417,7 638,6 49,1 105,7 —368,6 —532,9 AFRIKAI OSZÁGOK 1123,2 460,3 822,7 980,8 —300,5 —479,5 ebből: Algéria 66,1 74,5 304,8 244,8 +238,7 +170,3 Egyiptom 113,0 307,6 62,5 73,7 —50,5 —233,9 Líbia— — 163,0 295,7 +163,0 +295,7 Marokkó 9,0 85,4 21,7 20,2 +12,7 —65,2 Nigéria 35,6 380,4 44,1 98,3 +8,5 —282,1 Szudán 153,5 168,4 72,2 21,0 —81,3 —147,4 Tunézia 10,1 2,1 51,2 93,1 +41,1 +9,1 AMERIKAI ORSZÁGOK 5 033,8 3 576,9 966,6 930,7 —4076,2 —2646,2 ebből: USA 1 133,2 1 346,7 466,5 420,9 —666,7 —925,8 Kanada 119,0 116,5 124,8 111,1 +5,6 —5,4 Argentína 15,9 56,3 8,0 5,4 —7,9 —50,9 Brazília 2 162,5 289,4 20,0 40,0 —2142,5 —1249,4 Ecuador 215,9 258,9 1,5 1,5 —214,4 —257,4 Kolumbia 65,1— 4,7 6,8 —60,4+6,8 Kuba 366,1 95,0 106,1 293,2 —260,0 + 198,2 Mexikó 54,3 258,9 19,7 9,1 —34,6 —249,8 Peru 325,6 208,8 31,4 6,8 —294,2—202,0 Uruguay 10,7 4,6 2,0 3,8 —8,7—0,8 Venezuela 15,0 0 +5,0 AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA 283,0 422,1 31,0 67,4 —252,0 —354,7 ebből: Ausztrália 246,5 390,5 28,7 41,5 —217,8 —349,0 ÖSSZESEN 1 55 804,8 59 103,31 45 158,0 44 899,6 ^10 646,8-14 203,7 A forgalom értékel ■ (i határparitáson 56 618,81 60 057,4 , 1 44 310,5 | 43 983,4-12 308,3116 074,0