Világgazdaság, 1978. május (10. évfolyam, 83/2337-103/2357. szám)

1978-05-11 / 89. (2343.) szám

MAGYAR GAZDASÁG Az importenergia ésszerű felhasználása III. MEGSZÜNTETNI A JELENLEGI Energiatakarékossági cikksorozatunkban ma az energiagazdál­kodás szempontjából is jelentős iparágakat vizsgálunk meg. A figyel­met az úgynevezett valódi megtakarításra összpontosítjuk, mivel csak az ilyen célú beruházásokat finanszírozzák az energiaracionali­zálási keretből. Az építőanyagiparban tulajdonképpen már csak úgy­nevezett nem valódi megtakarításra van lehetőség, arra tehát, hogy elejét vegyük a jövőbeni pazarlásnak, nem úgy, mint a vaskohászat­ban vagy a könnyűiparban. Az úgynevezett valódi megtakarítások elérhető összege 1990-es népgazdasági szinten évente 35—40 millió dollár. (Számításaink során a világpiaci árakat tekintjük az alap­nak — 1 tonna kőolaj körülbelül 100 dollárba, 1 tonna gázolaj körülbelül 120 dollárba kerül.) Következésképp a racionálisan fel­használt energiahordozók mérséklik külkereskedelmi mérlegünk amúgy is krónikussá váló dollárdeficitjét, ÉS A JÖVŐBELI PAZARLÁST Az építőanyagipar Magyarország energiafelhasználási mérlegében kö­rülbelül 6 százalékkal részesedik. Az úgynevezett valódi megtakarításra, a jelenlegi energiapocsékolás meg­szüntetésére alig van lehetőség, hi­szen a számtalan szabályozatlan egyedi fogyasztó, apró és elavult üzem fejlesztési eszközeit sokkal in­kább a termelés jelenlegi szintjének és körülményeinek a fenntartására kell, hogy fordítsa. CEMENT- ÉS ÜVEGIPAR Jövőre leáll például a régi Bél­apátfalvi Cementgyár, de az új gyárban az új technológia a mű­szaki fejlődés jövőbeni igényeit is kielégítő energia­szolgáltató rend­szer létesítését kívánta meg, tehát már nem lehet majd villamos ener­giát is előállítani, mint ahogy tet­ték azt az 1925 óta működő régi üzemben. A cementipar termelésé­nek további bővítésével, az új technológiák és ezzel együtt az új tüzelőanyagok (elsősorban a szén­­hidrogének) bevezetésével 1990-ben a termelés a mainak a kétszerese lesz, és ezzel együtt évente 200—230 ezer tonna fűtőolajigény marad el. A korszerűtlen, elavult üzemek le­állításával, az esetleges rekonstruk­ciókkal ezt a folyamatot még gyor­sítani is lehetne, tehát a megtakarí­tást is növelni lehet. Az üvegiparban sem más a hely­zet. Itt az a cél, hogy a kemencék jobb hőszigetelésével, a korszerű égőkkel, az automatizálással, a vil­lamos pótfűtéssel, stb. csökkentsék az olvasztás energiaigényét. A ter­melést bővítő és rekonstrukciós be­ruházásokkal 1990-ben a termelés a mainak több mint a kétszeresére nő, miközben ehhez a fajlagos energia­igény-csökkenés miatt mintegy 200 ezer tonnával kevesebb olajra lesz szükség. Népgazdasági szinten vizsgálva te­hát nagy mennyiségű importolajat lehet majd megtakarítani az építő­anyagipar két igen energiaigényes ágában. Bár ezt a megtakarítást csak viszonylagosnak lehet tekinteni, és nem is egyszerre jelentkezik, ha­nem a beruházások üzembehelyezé­sével. Mégis jelezzük a megtakarí­tási lehetőséget, mert felmerül a kérdés, hogy az esetleges határidő­módosítások, a késések, a korszerű energiaszolgáltató rendszer kiépíté­sének esetleges elmaradása, a ma és a jövő követelményeinek megfelelő energiapolitikai alapelvek mellőzése mekkora többletkiadást kíván majd meg a központi energiagazdálkodó és tervező szervektől az ellátás za­­vartalan biztosításához. VASKOHÁSZAT A vaskohászat a népgazdaság jelen­tős egyedi energiafelhasználója, tehát viszonylag egyszerű eszközökkel — az egyszeri beruházás megfelelő támogatásával — szabályozható, már csak azért is, mert a megtakarítás volumene is számottevő lehet. (Igaz, ma még csak inkább népgazdasági szinten, de a gazdasági és az ener­getikai követelményekhez jobban igazodó árrendszer esetén már vál­lalati szinten is.) A különböző technológiai folyama­toknál (az érc dúsításakor, a nyers­vas gyártásakor) lehetséges raciona­lizálások révén több ezer tonna kohókoksz takarítható meg. További, évi 5 millió dollár értékű import­olajjal lehetne a bővülő termelés növekvő energiaigényének a kielé­gítéséhez hozzájárulni, ha kihasz­nálnák a hengerművek technológiai folyamataiban rejlő energetikai tar­talékokat. A legkevesebb évi 15 mil­lió dolláros nyereséget biztosító be­ruházások egyébként igen nagy összeget, összesen 2,7 milliárd forin­tot igényelnének. Tulajdonképpen csak néhány gyárról van szó, így az egyszeri te­temes beruházási költségekben való központi részvétel is közvetlenebb lehet. Az állami teherviselésre az energetikai beruházásoknál külön­ben az energiaracionalizálási pályá­zati rendszer is ad lehetőséget az esetleges 75 százalékos állami tá­mogatás megadásával. A népgazda­sági érdek ma­ így juthatna haté­konyan érvényre. További évi 15 millió dollárt le­hetne megtakarítani, ha például a Dunai Vasműben bevezetnék a szá­raz kokszolást, a Lenin Kohászati Művekben pedig kihasználnák a konverter hőhasznosítási lehetősé­geit. Az egyszeri beruházás teljes költsége körülbelül 600 millió fo­rint, a befektetés tehát maximum egy év alatt megtérülne. A termelést bővítő és a rekonst­rukciós beruházások a vaskohászat­ban is jelentős energiaigény-csökke­nést eredményeznek majd, ha már a tervezéskor kialakítják a megfele­lő energiaszolgáltató és -hasznosító rendszert. Az úgynevezett nem va­lódi megtakarítások értéke 1990-ben népgazdasági szinten mintegy 15 millió dollár. KÖNNYŰIPAR A papíriparban az utóbbi évek­ben nagyszabású rekonstrukciók kezdődtek, és ezekkel párhuzamo­san az energiahordozók ésszerű hasznosítására is törekedtek. Ener­getikai korszerűsítésekkel azonban további megtakarításokat lehet elér­ni, például az úgynevezett infrasu­­gárzós szőnyeg széles körű alkalma­zásával. (A Dunaújvárosban beveze­tendő eljárás egyaránt jó példa az energiahordozó-cserére, valamint a hulladékhő hasznosítására.) A ren­delkezésre álló energiaforrások sok­oldalú hasznosítására lesz majd jó példa, amikor a lábatlani Papír­gyárban üzembe állítják a gőzturbi­nát, amely igen olcsó villamos ener­giát termel. A papíripari lehetősége­ket nem soroljuk tovább, de min­dent egybevéve, annyit leszögezhe­tünk, hogy népgazdasági szinten évente folyamatosan másfél millió dollárt lehetne megtakarítani egy­szeri, körülbelül 200 millió forintos ráfordítással. A textilipar esetében is a hulla­dékhő intenzívebb hasznosításáról és a fűtőfelületek ésszerű bővítéséről van szó. Az évi 2,7 millió dolláros népgazdasági szintű megtakarítás összesen 94 millió forintos befek­tetést igényelne. Mindkét iparág esetében arra volna szükség, hogy a termelő vál­lalatok energetikai szempontból is kövessék a műszaki­ fejlődést. A vi­szonylag apró energetikai egységek lehetővé teszik a fokozatosságot az energiaracionalizálási beruházások kivitelezésében is, így azt is, hogy a vállalatok lassanként gazdaságilag is érdekeltté váljanak az energia takarékosabb felhasználásában. De azt is el kellene érni, hogy a terme­lést bővítő beruházások ne váljanak már megszületésük pillanatában energiaracionalizálási témává, tehát az amúgy is növekvő beruházási költségeket ne a korszerű energeti­kai létesítmények elhagyásával mér­sékeljék. Lk­avecz Mihály Félmillió dolláros lucernagranulátum-export Tudósítónktól: A­ vácszentlászlói Zöldmező Mező­­gazdasági TSz. az idén mintegy 500 ezer dollár értékű lucernagranulá­tumot exportál az AGRIMPEX út­ján Ausztriába, az NSZK-ba, Svájc­ba, Franciaországba és Jugoszlá­viába. Megkezdték a zöldrozsból készí­tett liszt exportját is, amelyből első ízben a múlt évben Ausztriába szál­lítottak 2 millió forint értékű árut. A szövetkezet szeretné növelni kivi­telét ebből a termékből, valamint a kukoricapelletből is, amelyből mint­egy 200 vagonnyit tudnak értékesí­teni. Fejlesztik kertészeti ágazatukat is, s e célból az idén a TECHNOIMPEX útján az NSZK-ból importáltak 4 darab L­adex-Combi típusú zöld­­borsó-betakarító gépsort. 1978. MÁJUS 11. W da VIDEOTON—SAAB közös üzletkötés Jugoszláviában Munkatársunktól. A napokban a VIDEOTON Rt. képviselői 500 ezer dolláros export­­szerződést kötöttek a jugoszláviai vinkovici banikkal. A magyar vál­lalat a SAAB céggel közösen tesz eleget a megbízásnak — tájékoztatta munkatársunkat Hargitai György főosztályvezető a VIDEOTON Rt­­nél. A VIDEOTON R.12-es számító­gépet és központi egységeket, a SAAB cég pedig speciális bank perifériákat szállít, a komplettírozás itthon történik és innen küldik ki a berendezéseket­ Jugoszláviába. A SAAB cég egyébként a software­­munka egy részét is vállalta, ezen­kívül biztosítja a rendszerek kiépí­tésével kapcsolatos műszaki tenni­valókat is. Az üzembe helyezésnél magyar szakemberek működnek majd közre, továbbá jugoszláv szak­értők itthoni képzését is vállalták. A vinkovici bank a fenti berende­zésekkel 15 fiókjában kívánja ra­cionalizálni a bankműveleteket. A VIDEOTON és a SAAB cégi között még 1974-ben született 5 évre vonatkozó kooperációs megál­lapodás, amely oldalanként 10 mil­lió dolláros forgalmat tervezett és különböző részegységek cseréjére vonatkozott. Az első időben a koo­peráció nehezen bontakozott ki — a VIDEOTON megítélése szerint a SAAB vásárlási készségének hiánya miatt, (így a magyar vállalat 1974— 1978 között csupán 300 ezer dol­lárért exportált partnerének számí­tógép részegységeket, míg tőlük ugyanebben az időszakban 1 millió dollárért vásárolt perifériákat. A SAAB cég legújabb fejlesztési eredményeivel egyébként a magyar szakemberek e héten Budapesten tartott kétnapos bemutatón ismer­kedhettek meg. Ez újabb lehetősé­get nyújtott, hogy a kooperációs szerződés előirányzatai közelebb jussanak a megvalósuláshoz. ■■■■■IBI RÖVIDEN­ ­»• A TAURUS váci gumigyára megkapta a Deutsche Landwirt­­schaftliche Gesellschaft minőségi jó­váhagyását és a DLG emblémát az általa gyártott mezőgazdasági padló­ra. Ez az első olyan magyar termék, amely DLG minőségi tanúsítvány­nyal rendelkezik. A A magyar külkereskedelmi forgalom földrajzi megoszlása származási-rendeltetési országok szerint 1977—78. I-III. hónapban BEHOZATAL­­ KIVITEL­­ EGYENLEG millió Ft-ban kereskedelmi árfolyamon 1977 1978 | 19­77 1978 | 1977 | 1978 EURÓPAI ORSZÁGOK 46 441,8 49 652,8 40 465,2 40 221,6 —5976,6 —9431,2 ebből: EURÓPAI EGST-ORSZÁGOK 27 666,0 28 750,4 25 852,1 26 233,1 —1813,9 —2517,3 ebből: Bulgária 554,8 577,4 503,0 529,5 —51,8 —47,9 Csehszlovákia 2 877,1 2 625,1 3 596,12 822,6 +719,0 +197,5 Lengyelország 1 757,1 2 676,7 2 194,9 2 065,7 +437,8 —611,0 NDK 4 361,1 4 429,6 3 729,8 3 721,9 —631,3 —707,7 Románia 1 300,3 1 109,1 1 513,7 1 304,0 +213,4 + 194,9 Szovjetunió 17 130,4 17 321,7 14 356,5 15 774,8 —2773,9 —1546,9 KÖZÖS PIAC TAGORSZÁGAI 12 428,4 13 269,5 8 157,4 7 668,8 —4271,0 —5600,7 Belgium—Luxemburg 602,5 861,1 209,4 257,9 —393,1 —603,2 Franciaország 1 177,2 1 476,1 754,7 695,3 —422,5 —780,8 Hollandia 934,7 1 110,2 442,4 587,4 —492,3 —522,8 NSZK 5 971,16 679,1 3 969,0 3 347,6—2002,1 —3331,5 Olaszország 2 144,5 1 804,5 1 941,6 2 079,9 —202,9 —275,4 Dánia 324,1 285,1 261,1 158,0 —63,0 —127,1 Nagy-Britannia 1143,7 988,0 564,1 531,4 —579,6 —456,6 Ír Köztársaság 130,4 64,6 15,2 10,7 —115,2 —53,9 EGYÉB EURÓPAI ORSZÁGOK 2 347,3 7 632,9 0 455,76 319,7 +108,4 —1313,2 ebből: Svájc (Liechtensteinnel) 1 104,5 2 413,4 601,8 726,9 —502,7 —1686,5 Ausztria 2 213,5 2 746,5 1 661,5 1 470,8 —552,0 —1275,7 Svédország 757,2 939,4 488,2 381,8 —269,0 —557,6 Norvégia 97,5 166,6 154,0 99,6 +56,5 —67,0 Portugália 29,2 125,5 10,1 4,7 —19,1—120,8 Finnország 370,0 450,3 173,2 240,1 —196,3—210,2 Görögország , 230,4 242,9 296,4 327,8+66,0 +84,9 Spanyolország 284,8 260,3 67,0 174,7 —217,8 —85,6 Jugoszlávia 734,5 717,1 1111,1 1 768,7 +376,8 +1051,6 Egyéb országok és +727,8 kikötők 60,0 199,4 1 636,9 927,2 +1626,9 ÁZSIAI ORSZÁGOK 2 923,0 3 991,2 2 872,5 2 699,1 —50,5 —1292,1 ebből: Irak 1175,5 1 728,1 704,2 610,2 —471,3 —1117,9 Libanon 9,2 3,6 108,1 538,7 +98,9 +535,1 Szíria 33,1 55,3 334,8 71,8 +301,7 + 16,5 India 213,­9 92,6 108,9 139,9 —105,0 +47,3 Irán 329,8 305,6 476,1 456,5 + 146,3 +150,9 Pakisztán 16,4 36,6 73,6 19,4 +57,2 —17,2 Kuvait— 252,7 269,8 56,5 +269,8 —196,2 BEHOZATAL KIVITEL EGYENLEG millió Ft-ban kereskedelmi árfolyamon 1977­­ 1978­­ 1977 1978 1977 1978 Sri Lanka 6,4 12,7 2,6 5,0 —3,8 —7,7 Banglades 5,9 1,9 12,3 8,1 +6,4+6,2 Mongólia 42,4 57,5 23,8 50,2—18,6 -7,3 Kínai Népköztársaság 365,7 406,1 179,1 182,1 —186,6 —224,0 Koreai Népi Dem Közt. 36,5 20,2 19,9 29,5 —16,6 +9,3 Vietnami Szoc. Közt 33,8 41,7 137,9 88,3 +104,1 +46,6 Japán 417,7 638,6 49,1 105,7 —368,6 —532,9 AFRIKAI OSZÁGOK 1123,2­­ 460,3 822,7 980,8 —300,5 —479,5 ebből: Algéria 66,1 74,5 304,8 244,8 +238,7 +170,3 Egyiptom 113,0 307,6 62,5 73,7 —50,5 —233,9 Líbia— — 163,0 295,7 +163,0 +295,7 Marokkó 9,0 85,4 21,7 20,2 +12,7 —65,2 Nigéria 35,6 380,4 44,1 98,3 +8,5 —282,1 Szudán 153,5 168,4 72,2 21,0 —81,3 —147,4 Tunézia 10,1 2,1 51,2 93,1 +41,1 +9,1 AMERIKAI ORSZÁGOK 5 033,8 3 576,9 966,6 930,7 —4076,2 —2646,2 ebből: USA 1 133,2 1 346,7 466,5 420,9 —666,7 —925,8 Kanada 119,0 116,5 124,8 111,1 +5,6 —5,4 Argentína 15,9 56,3 8,0 5,4 —7,9 —50,9 Brazília 2 162,5­­ 289,4 20,0 40,0 —2142,5 —1249,4 Ecuador 215,9 258,9 1,5 1,5 —214,4 —257,4 Kolumbia 65,1— 4,7 6,8 —60,4+6,8 Kuba 366,1 95,0 106,1 293,2 —260,0 + 198,2 Mexikó 54,3 258,9 19,7 9,1 —34,6 —249,8 Peru 325,6 208,8 31,4 6,8 —294,2—202,0 Uruguay 10,7 4,6 2,0 3,8 —8,7—0,8 Venezuela 1­5,0 0­ +5,0 AUSZTRÁLIA ÉS ÓCEÁNIA 283,0 422,1 31,0 67,4 —252,0 —354,7 ebből: Ausztrália 246,5 390,5 28,7 41,5 —217,8 —349,0 ÖSSZESEN 1 55 804,8 59 103,31 45 158,0 44 899,6 ^­10 646,8­­-14 203,7 A forgalom értékel ■ (i határparitáson 56 618,81 60 057,4 , 1 44 310,5 | 43 983,4­­-12 308,31­­16 074,0

Next