Világgazdaság, 1978. szeptember (10. évfolyam, 170/2424-191/2445. szám)

1978-09-02 / 171. (2425.) szám

a W(§ 1978. SZEPTEMBER 2. A francia repülőtársaságok nagy vesztesége a munkalassítás miatt Párizs légibuszok megvételére sarkallja Londont A francia repülésirányítók mun­kalassítási akciója egyre nagyobb veszteségeket okoz a légitársaságok­nak. A három francia állami légi­­társaság — becslések szerint — eddig több, mint 33 millió frankot vesztett. Az Air France közvetlen veszteségeit 20 millió frankra be­csülik. Az Air—Inter, amely első­sorban belföldi járatokat üzemeltet, 29 ezer utast, s ennek megfelelően legalább 10 millió frankot veszített. A legkisebb az IJTA vesztesége­ nem éri el a 3 millió frankot. Az újabb munkalassítási akció majdnem két hete tart. Ez immár az ötödik július eleje óta és vár­hatóan hétfőn fejeződik be. A francia közlekedési miniszté­rium nem hajlandó tárgyalni a jobb munkafeltételekért harcoló lé­giirányítókkal, ha „szabotálják a munkát”. Megérkezett Párizsból az első visszhang arra a brit bejelentésre, hogy London csatlakozni akar a légibusz-konzorciumhoz. Le Theule közlekedési miniszter elmondta: ne­hezen tudja elképzelni, hogy mi­ként vehetne részt London a légi­busz megépítésében, amikor nem kötelezi el magát annak megvásár­lására, hanem ehelyett a konkur­­rencia, a Boeing gyár új gépére je­lenti be vásárlási igényét. A mi­niszter, szavait enyhítendő, hozzá­fűzte: az általa mondottak nem azt jelentik, hogy becsapta volna Lon­don előtt az ajtót, de még több­hetes kemény tárgyalássorozatra" van szükség, hogy kialkudják a csatlakozás feltételeit. A nyugat­német gazdaságügyi minisztérium szóvivője üdvözölte a londoni csat­lakozási kérelmet és reményét fe­jezte ki, hogy a még fennálló prob­lémákat sikerül rövidesen megol­dani. (Reuter, AP—DJ) HOGYAN KELL GYENGÍTENI A DOLLÁRT? Azoknak, akik esetleg még nem tudják, elmagyarázza ezt David Edwards, a Citibank volt alkalma­zottja, több európai fiók vezető be­osztású tisztviselője. A Washington Postban közölt írás szerint a tipikus támadás így törté­nik: Az amerikai bank nyugat­európai fiókja fölvesz az eurodollár­­piacon 4 napra 50 millió dollárt és nyomban arra fordítja, hogy más valutákat vásároljon: 20 millióért nyugatnémet márkát, 10 millióért svájci frankot és 20 millióért font sterlinget. Az 50 millió dollár piac­ra dobása — ahogy elképzelték — a nap folyamán lenyomja az amerikai valuta kurzusát, annál is inkább, mert a bank a saját ügyfeleinek „diszkréten” azt tanácsolja: szaba­duljanak a dollártól. Mindez arra vezet, hogy az amerikai valuta né­hány óra alatt elveszíti értékének 2 százalékát. Ezért a Londonban szé­kelő amerikai bank úgy dönt, hogy az 50 millió dollárt még aznap, im­már 2 százalékkal olcsóbban vissza­vásárolja. Az 50 millió dolláros hitel költségeinek levonása után a bank 1,23 millió dollár tiszta hasznot könyvel el. A Citibank, az Egyesült Államok második legnagyobb bankja, alap­talannak minősítette a dollár tuda­tos gyengítésének vádját. Az ameri­kai pénzügyi hatóságok egyik veze­tője azonban kifejtette az újságban, hogy a beszámoló „száz százalékig megfelel a valóságnak”. V. J. Lengyelország és a Koreai NDK polgári légiforgalmi megállapodást kötött Phenjanban. • A nyugatnémet szövetségi kor­mány 900 millió márkás, hat évre szóló, 6 százalékos kamatú, vala­mint 500 millió márkányi, tíz évre szóló, évi 6,5 százalékos kamatú köt­vényt bocsát ki. Svédországban az átlagos órabér júniusban 28,03 korona (6,23 dollár) volt, 6,7 százalékkal több, mint ta­valy júniusban. A legmagasabb óra­bért a bányászok, a legalacsonyabbat a textil- és konfekcióipari dolgozók kapják. • India és a VSZK Új-Delhiben aláírt kereskedelmi jegyzőkönyve szerint az árucsere-forgalom 1979 végéig eléri a 10 millió dollárt. In­dia szövőgép-alkatrészeket, pamut­fonalat, vegyszereket ad és — egye­bek között — haszonfát és étolajat kap cserébe. A A svájci parlament Bukarestben tartózkodó küldöttsége megbeszélést folytatott a román külkereskedelmi bank vezetőivel. A JELENTI Az angol export földrajzi meg­oszlása alaposan megváltozott 1950 óta. A Nyugat-Európába irányuló kivitel aránya az export egészéből 31 százalékról 1977-re 53 százalékra emelkedett, a nemzetközösség orszá­gaiba pedig a kivitel 38 százalékról 14 százalékra csökkent. A0 Arab beruházók vizsgálják, ho­gyan lehetne Szudántól Nílus-vizet vásárolni és csővezetéken Port Szu­dánból a szaúd-arábiai Dzsiddába el­juttatni. A sivatag termővé tételére született elképzeléshez Egyiptom be­leegyezése is szükséges, hiszen ez­által kevesebb Nílus-vízhez jut. • Ballisz görög külügyminiszter tegnap kezdődött moszkvai tárgya­lásain várhatóan fontos helyet kap­nak a gazdasági kapcsolatok is. Er­re enged következtetni, hogy a tár­ca vezetőjét az athéni külügyminisz­térium vezető gazdasági szakértői is elkísérik. Japán arany- és devizatartaléka augusztusban 163 millió dollárral csökkent és a hét végén 29,2 mil­liárd dollár volt. ­ Az arab országok, amelyek egyre nagyobb búzabevitelre szorulnak, az ezredfordulóig évente 10 millió ton­nával akarják fokozni búzatermelé­süket Ha sikerül megvalósítani a kitűzött célt, 2000-re igényeik 70 százalékát saját forrásból tudják fedezni. A tervet az Arab Liga gaz­dasági és szociális tanácsának szak­értői dolgozták ki, s megvitatására a tanács szeptember 9-ére összehí­vott iraki megbeszélésén kerülhet sor. Abdul-Hasszán Zalzala, a liga gazdasági ügyekért felelős főtitkár­­helyettese elmondta, hogy az arab országok évente több mint 7 mil­liárd dollárt költenek gabonaim­portra, elsősorban búzabevitelre. Friss adatokat nem közölt, de is­mertette, hogy 1978-ban az arab or­szágok 8,5 millió tonna búzát im­portáltak. A gabonaimport 1970-ben még 1,7 milliárd dollárba, 1975-ben már 7 milliárdba, azóta még többe kerül. A főtitkár szerint ki kellene szé­lesíteni az arab búzaövezetet, amely ma döntően Egyiptomot, Szíriát, Ira­­kot, Algériát és Marokkót jelenti. Köztük Egyiptom évi 2 millió ton­na búzát termel, a többi nagyobb termelőről nem állnak rendelkezés­re adatok. A szakértők által kidol­gozott program arab tőkét, arab munkaerőt használna fel, s megvaló­sításához egységes árpolitikára és egy arab búzapiac kialakítására van szükség. Az utóbbi a világpiactól különállóan működne, és felügyele­tét az arab mezőgazdasági minisz­terekből álló közös bizottság látná el.­ Gaballah, korábbi egyiptomi ter­vezési miniszter, a liga egyik ta­nácsadója elmondta: a legnagyobb probléma az, hogy a 140 milliós lakossághoz viszonyítva a megmű­velt földterület — 47,4 millió hek­tár — igen kicsi az arab világban. Ráadásul a térség 78 százalékának öntözése kizárólag a csapadék ala­kulásától függ, így a termelésben igen nagyok az ingadozások. Kor­szerűtlen a művelés módja, és igen alacsony a gépesítettség. Ennek kö­vetkeztében az arab országokban egy hektár átlagosan 1,1 tonna ga­bonát hoz, szemben a hektáronkénti 1,9 tonnás világátlaggal A hektá­­ronkénti mintegy egy tonnás búza­termés jóval elmarad az 1,65 tonnás világátlagtól. Gaballah szerint gépe­sítésére, a műtrágya-felhasználás fo­kozására és az öntözés kiterjeszté­sére van szükség a gazdasági tanács tervének megvalósításához. (Reuter) Az Arab Liga tanácsülése elé ARAB TERV A BÚZAIMPORTTÓL VALÓ FÜGGŐSÉG CSÖKKENTÉSÉRE Peru bányászai dacolnak az ultimátummal A Peruban sztrájkoló mintegy 45 ezer bányász közölte a kormánnyal: nem vet véget a sztrájknak mindad­dig, amíg a tavaly jogtalanul elbo­csátott bányászokat vissza nem ve­szik. Mint ismeretes, a kormány azonnali munkafelvételre szólította fel a szakszervezeteket, ellenkező esetben tömeges elbocsátásokat he­lyezett kilátásba. Pozo, a bányászszakszervezet ve­zetője sajtókonferencián közölte, hogy a napokban őrizetbe vettek 20 helyi szakszervezeti vezetőt, s egyes bányaterületeken leállították az élelmiszer- és az áramszolgáltatást. A kormány 10 bányászkörzetben hir­detett ki rendkívüli állapotot és füg­gesztette fel az alkotmányos jogokat. Szeptemberre — a sztrájk ered­ményeként — Peru vis majort jelen­tett be a rézkatód-szállítmányokra. (Reuter) Pekingbe készül a japán külkereskedelmi miniszter Komoto japán külkereskedelmi és iparügyi miniszter szeptember 11-én ötnapos látogatásra Pekingbe uta­zik. A kínai vezetőkkel a két ország kereskedelmi forgalmának bővítésé­ről tárgyal. Komoto minisztériuma közölte: Pekingben arról lesz szó, hogy számottevően felemelik a nyolcéves kereskedelmi megállapo­dás előirányzatait. Tokió elsősorban a kínai nyersolajexport fokozását szorgalmazza. A 20 milliárd dolláros hosszú lejáratú szerződés szerint Ja­pán 1982-ig évente 15 millió tonna nyersolajat vásárol Kínától. Japán a múlt évben 1,94 milliárd dollár összegű árut vitt Kínába, s onnan 1,55 milliárd dollár értékű termé­ket vásárolt. (AP-DJ) Jugoszláv bank kölcsönfelvétele A jugoszláviai Investiciona Banka Titograd 30 millió dollár hitel felvé­teléről kötött megállapodást USA- beli és kanadai bankok konzorciu­mával. A csoportot vezető Bank­­america International szóvivője kö­zölte, hogy az összeget Crna Gora fejlesztésére fordítják, visszafizeté­sét 30 havi türelmi idő után két év alatt kell teljesíteni, kamata 1­4 százalékkal magasabb a mindenkori londoni bankközi kamatnál. (Reuter) Megalakult Izland új kormánya Csütörtökön véget ért a két hó­napja tartó kormányválság Izlan­­don. Johannesson, a centrista Haladó Párt vezetője hárompárti koalíciós kormányt alapított. A kilenc mi­niszterből álló kabinetben a haladó­kon kívül helyet kaptak a Szociál­demokrata Párt és a Népi Szövet­ség tagjai. Johannesson kivételével még egyikük sem vett eddig kor­mányban részt. (A Népi Szövetség­ben haladó erők vesznek részt, egyebek között a Kommunista Párt képviselői.) A NATO brüsszeli hivatalos sze­mélyiségei pénteken elégedettségük­nek adtak hangot az izlandi kor­mányválság megoldását illetően: a szervezet számára stratégiai fontos­ságú szigetország kormányában az „érzékeny” tárcák olyan politiku­sok kezében maradtak, akik támo­gatják Izland NATO-tornáját. A Ném­ Szövetség képviselői a köree-­­kedelmi, az ipar- és energiaügyi és a közoktatási minisztérium irányítá­sát vették át. (Reuter, MTI) A Chrysler újabb nagy üzlete a Peugeot-Citroennel A Chrysler megállapodott a Peu­­geot-Citroenne­l, hogy a francia cég öt éven át évi 400 ezer darab, az el­­sőkerékmeghajtású gépkocsikban fel­használandó fontos alkatrészt szál­lít. A szerződés, amint azt a cég képviselője Detroitban hangsúlyoz­ta, független a két autóipari kon­szern közelmúltban beharangozott üzletétől. A most bejelentett meg­állapodás értéke 200 millió dollár körül van. Az alkatrészeket a Chrys­ler eddig az angol Guest Keen and Nettlefordstól vásárolta, s most kö­zölték, hogy ezek a szállítmányok továbbra is folytatódnak, a francia cégtől való vásárlásokból a pótlóla­gos igényeket fedezik. A cég meg­bízottja nem nyilatkozott, hogy ter­­vezik-e az elsőkerékmeghajtású mo­dellek választékának bővítését. Mint ismeretes, több nagy amerikai cég, így a General Motors és a Ford is hamarosan beindítja ilyen típusok gyártását. (AP—DJ) VIL­AGG­AZD­AS­AG Az új portugál kormányra váró feladatok Portugália amúgy is gyenge gaz­dasági kilátásain nem sokat javí­tott, hogy létrejött az új, pártokon kívüli kormány Nobre da Costa vezetésével, aki Soares első kormá­nyának iparügyi minisztere volt. A miniszterelnök elsősorban üzletem­ber, és valószínűleg nem tehet sok­kal többet, mint elegendő támoga­tást keres kormánya számára ah­hoz, hogy kihúzzák az időt a kö­vetkező tavasszal esedékes válasz­tásokig — vélekedik a Business Europe. Az új választásokkal kap­csolatos találgatások máris meg­indultak. Általában azt tartják, hogy a szociáldemokraták többséget is szerezhetnek, de szoros verseny­ben maradnak a szocialistákkal. A demokrata centrum kissé előrenyo­mulhat, a kommunisták pedig való­színűleg megtartják előző, 16 száza­lékos szavazati arányukat. A gazdaság növekedése lassult ugyan az 1977-es viszonylagos fellen­düléshez képest, de azt remélik, hogy a jelenlegi szükségprogram megfelelő alapot teremt egy ké­sőbbi valóságos fellendülésnek. Az idén és jövőre is a bruttó hazai ter­mék (GDP) 2 százalékos emelkedé­sét várják a tavalyi 6 százalék után. Ez a lassúbb ütem azonban a szük­ségprogram közvetlen következmé­nyének tekinthető. A tavalyi 12 százalékos bővülés után az ipari termelés valószínűleg 4 százalékkal emelkedik. Az első negyedévben kiemelkedően jó for­galommal dicsekedhetnek a cement- és acélipari cégek, a legtöbb terü­leten azonban — így a cipő- és a textiliparban — a helyzet erősen a külföldi kereslettől függ, a nyomott hazai piactól nem lehet ösztönzést remélni. Kilátás van arra, hogy a mező­­gazdasági termelés a tavalyi igen súlyos, 19 százalékos visszaesés után az idén 5 százalékkal emelkedik. A legutóbbi adatok szerint a búza vetésterülete 35 százalékkal, a zabé és rozsé 15 százalékkal bővült. Por­tugália évente több mint 1 milliárd dollárnyi élelmiszer bevitelére szo­rul, ez az összeg megfelel az erre az évre előirányzott fizetésimérleg­­hiánynak. Hozzátéve még, hogy a mezőgazdaság hozza létre a portu­gál GDP 12 százalékát, és foglal­koztatja a munkaerő 28 százalékát, látható, hogy a mezőgazdasági ter­melés bővülése nagyban javítaná mind a bel- mind a külgazdasági helyzetet. A bruttó állótőke-beruházás a ta­valyi 12 százalék után az idén vár­hatóan 5 százalékkal nő. Az összes magán- és állami beruházást 178 milliárd escudóra becsülik, de az állami tőkebefektetések reálértékben nem fognak nőni. A magánberuhá­zásokat gyengíthetik a szigorú hitel­­feltételek, bár az autó- és vegy­iparban néhány nagyobb új kül­földi befektetés készül. A Renault 212 millió dolláros összeszerelő üze­méről folyó tárgyalások már a vég­ső szakaszba jutottak. A Quimigal és az Upjohn egyenként 10 millió dollárt fektet egy 45 millió dolláros közös vállalkozásba, a tőke hiányzó részét a nemzetközi pénzpiacról kölcsönzik. A magánfogyasztás az idén ismét esik, talán 4 százalékkal. Erre utal, hogy január és május között az idén 40 százalékkal kevesebb autót vásároltak, mint tavaly. Minden­esetre a 4 százalékos csökkenés is javulást jelentene a tavalyi 10 szá­zalékos visszaesés után. Várhatóan, az áprilisi költségvetésben jelzett 20 százalékkal visszaesnek az állami folyó kiadások is. Az infláció üteme legalább 25 százalékos lesz a várt 20 százalék helyett Ennek tarthatatlanságát jelzi, hogy már az első negyedév­ben, a nagy áremelések előtt a fo­gyasztói árak 23 százalékkal halad­ták meg a tavalyi megfelelő idő­szakét. A tavalyi 15 százalékos maximum után a bérek emelkedé­sét maximálisan 20 százalékban szabták meg. Nehezebb azonban új állásokat teremteni az IMF által megkövetelt szükségprogram mel­lett. A kormány csak annyit remél­het, hogy a jelenleg a munkaképes lakosság 15—18 százalékát kitevő munkanélküliség nem növekszik to­vább. Már ehhez is az állást te­remtő beruházások erős támogatá­sára lesz szükség. A kereskedelmi kilátások tovább­ra sem túl biztatóak. A felszínen az exporteredmények jónak tűnnek. Január és június között az export 40 szalékkal magasabb volt a ta­valyi első félévinél, ami 20 százalé­kos mennyiségi növekedést jelent, számításba véve a leértékelést. En­nél is magas ütemben, 24 száza­lékkal bővült azonban az import így a félévi kereskedelmi deficit 64,6 milliárd escudo volt a tavalyi azonos időszak 48 milliárd escudó­­jával szemben. Az eddiginél is szigorúbbak lesz­nek a hitelfeltételek, a központi bank fogja kijelölni a kölcsön pla­fonját minden egyes kereskedelmi bank számára. Az 1979 márciusá­ban végződő 15 hónapra a hitelek mindössze 23 százalékos bővülését engedélyezik, miután a bővülés ta­valy például 34,5 százalék volt. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a minimális kamatráták rendkívül magasak: a rövid lejáratú kölcsö­nöknél 18,25, a hosszú lejáratúak­nál 22,85 százalékot is elérnek. Az escudo az idén a tavalyinál valamivel gyorsabban, mintegy 23 százalékkal devalválódhat. Az al­kalmazott csúszó devalválás a ta­valyi 1 százalékos havi árfolyam­­esésről 1,25 százalékra nőtt. S. G. A kínai—jugoszláv tárgyalások gazdasági következményei # NACHRICHTENT FURAUSSENHANDEL Hua kínai pártelnöknek Jugoszlá­viában folytatott megbeszéléseivel összefüggésben általában két fontos egyezményt emelnek ki: a hosszú lejáratú gazdasági és tudományos­műszaki egyezményt, valamint ju­goszláv—kínai együttműködési ve­gyes bizottság létesítését. Ami a konkrét üzleteket illeti: Jugoszlávia 350 aratógépet, valamint rizsbetakarításhoz szükséges beren­dezéseket szállít. Mindamellett a kínai párt- és állami vezető látoga­tása a szkopjei „Október 11” gépko­csigyárban és a zágrábi Rade Koncar elektrotechnikai vállalatnál arra utal, hogy Kínát elsősorban a ju­goszláv szállítóeszközök és traktorok, valamint elektromos berendezések érdeklik. A kétoldalú áruforgalom 1978-ban 180 millió dollár körül alakul, szem­ben az 1977. évi, mintegy 89,3 mil­lió dollárral. Jugoszlávia az idén hajókon és motorokon kívül főleg vaskohászati termékeket, mezőgaz­dasági berendezéseket (arató-cséplő gépek, traktorok, öntözőberendezé­sek), szállítóeszközöket, dízelmo­torokat, villás targoncákat, telefon­­központokat, csapágyakat, vegyipari cikkeket és vetőmagvakat ad el Kí­nának. Az aleksinaci idom- és cső­gyár nemrég 30 ezer tonna hegesz­tett cső szállítására kapott megren­delést. Tárgyalások folynak ezenkí­vül további 80 ezer tonna cső szál­lításáról Kínába. Jugoszlávia főleg mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket, bőrt, vegy- és gyógyszeripari termékeket, különféle fémötvözeteket, textíliá­kat, valamint közszükségleti cik­keket szerez be a Kínai Népköztár­saságból. Arról is szó van, hogy a jövőben több kínai nyersolajat és kokszot vásárol. Tervbe vették, hogy Pekingben jugoszláv ipari kiállítást rendeznek 1979. április 12. és 25. között. Ez lesz az eddigi legnagyobb jugoszláv kiállítás külföldön. Az 5640 négyzet­­méteres csarnokban, valamint 1850 négyzetméteres szabad téren 180 ju­goszláv üzem mutatja be termékeit. Jugoszlávia azt várja hogy a kiál­lítás hozzájárul a kétoldalú keres­kedelmi kapcsolatok további meg­élénküléséhez. (1978. augusztus 28.) vmgmzmsig A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA ÉS A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET LAPJA­i-nak hetenként ötször INDEX 25 003 ISSN 0042-6148 Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. 6. IV. em. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534. Telefon: 184-055 Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Bp. 1035 Blaha Lujza tér 1—3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Előfizethető minden magyar postahivatalnál Előfizetési díj egy évre 2400 Ft 78.3102/9­9 — Szedte Zrínyi Nyomda, Bpest Terjeszti a Magyar Posta F. v. Bolgár Imre Nyomta Szikra Lapnyomda, Budapest F. v. Csöndes Zoltán

Next