Világgazdaság, 1978. november (10. évfolyam, 213/2467-232/2486. szám)
1978-11-01 / 213. (2467.) szám
1978. NOVEMBER 1. SZERDA X. ÉVFOLYAM, 213. (2467.) SZÁM A DOLLÁRVÁSSÁG ÁRNYÉKÁBAN: ÁRESÉS AZ AMERIKAI TŐZSDÉKEN A Patronat amerikai behatolásra biztatja a tőkét A dollár hanyatlása tegnap a legtöbb nyugati pénzközpontban megállt. A jegybankok beavatkozásán kívül ennek konkrét okát nem lehet megállapítani, inkább a piac bizonytalansága magyarázza: nehéz elképzelni, hogy ne történjék hamarosan valami. A dollárválság viszonylagos (és alighanem csak átmeneti) enyhülése azonban nem érinti a kísérőjelenségeket. A New York-i értéktőzsdéken már-már krachnak minősíthető bessz uralkodik, az aranyárat lázas vásárlási hullám hajtja fel. S érdekes mellékzöngéjeként a valutaviharnak a Patronat felszólítja a francia tőkét: a dollár gyengülését kihasználva, hatoljon be az Egyesült Államokba. A dollár átlagos leértékelődése tegnap — a lapunk 8. oldalán közölt Reuter-index tanúsága szerint — 52,11 százalék volt (az 1971. decemberi középárfolyamhoz képest) szemben az előző napi 51,70 százalékkal. Az átlag mögött azonban az amerikai valuta egyenetlen magatartása húzódik. Tokióban és a Benelux fővárosaiban tovább hanyatlott, újabb rekordokat döntve, Londonban, Zürichben és mindenekelőtt Frankfurtban viszont stabilizálódott, sőt kissé emelkedett is a reggeli mélypontról. A Bundesbank 30 millió dolláros támogató vásárlása és a Svájci Nemzeti Bank „agresszív” beavatkozása hozzájárulhatott ugyan a dollárjegyzések stabilizálásához, de meg nem magyarázza. Washington magatartásában sincs olyan változás, ami indokolná az irányzat megfordulását. Carter elnök újra hangoztatta, hogy ellenzi a kötelező érvényű ár- és béremelési korlátozások bevezetését mint infláció elleni fegyvert, s elzárkózik a tőkekiviteli korlátozások elől is. Az amerikai pénzügyminisztérium megerősítette, hogy nem gondol IMF-kölcsön felvételére, a Federal Reserve pedig jelezte, hogy ezután sem szándékszik nagyobb arányokban beavatkozni a devizapiacokon a dollár védelmében. Az egyre erélyesebb külföldi követelésekkel szemben Wallich, a FED egyik tagja tagadhatatlanul meggyőzően érvel: az USA legfeljebb 22 milliárd dollár értékű kölcsönt vehetne fel a központi bankokkal kötött valutacsere-megállapodások keretében, 4,4 milliárdot az IMF-től, aranykészlete pedig 11,7 milliárd dollárnak felel meg. Ezzel szemben külföldön legalább 500 milliárd dollár van forgalomban. „A piac mindenféle beavatkozással szemben érvényesíteni fogja akaratát, mert annyival több a pénze” — mondta Wallich. Minthogy az adottságok nem változtak, a dollár átmeneti stabilizálódását csak a piac hangulatának változásával lehet indokolni. „Történnie kell valaminek, mert így nem mehet tovább” — ez az érzés anynyira erős, hogy a spekuláció nem mer további összegeket dollárból erős valutákba átvinni, várva valamilyen fejleményt, amelyre azonban semmi kézzelfogható utalás nem látható. Azt az érzést, hogy az amerikai pénzügyi hatóságok előbb-utóbb kénytelenek lesznek tenni valamit, csak erősíti az amerikai értéktőzsdéket elöntő pánikszerű eladási hullám. Az ipari részvények átlagárfolyama — a Dow Jones-index szerint — október második felében több mint 10 százalékkal esett. Két hét alatt ekkora hanyatlás nem volt az 1929-es nagy krach óta. Az okok, amelyeket a kommentátorok a bessz hátterében látnak, mind az inflációs félelmekre vezethetők vissza és végeredményben összefüggenek a dollár gyengeségével. A tőzsde a dollár árfolyamában valósággal az amerikai kormány gazdaságpolitikájának eredményességét jelző mutatót kezd látni. Baljós jellemzője ennek a tőzsdei „mini-nániknak”, hogy a befektetők nem biztosabb vagy jövedelmezőbb papírokba fektetik a piacra dobott részvények árát, hanem a jelek szerint anyagi értékekbe, elsősorban aranyba. Ilyenformán természetes, hogy a londoni aranypiacról snló jelentésok főleg az Egyesült Államokból jelentkező keresletet teszik felelőssé az ár újabb rekordjáért. Ezzel a kereslettel szemben a kínálat szűkösebbé vált, mert a Szovjetunió hír szerint visszavonult a piacról. Az aranyár alakulása ilyenformán némileg függetlenné vált a devizaárfolyamokétól. A dollár alacsony árfolyama hátrányos az USA kereskedelmi konkurrenseinek, mert rontja versenyképességüket az amerikaiakkal szemben, de előnyökkel is jár – hívja fel tagjai figyelmét a Patronat, a francia munkáltatók szövetsége. Az egyik ilyen előny, hogy olcsón lehet behatolni az amerikai piacra. A Patronat körlevele felszólítja a francia cégeket, használják ki a 4 franknál olcsóbb dollárt amerikai vállalatok felvásárlására, mert éppen most fontos, hogy Franciaország „megerősítse ipari és kereskedelmi jelenlétét” minden jelentős piacon, elsősorban az Egyesült Államokban. A gyenge dollár másik előnye, az olcsó nyersanyagimport, a Patronat szerint csak átmeneti lesz, mert valószínű, hogy a Kőolajexportáló Országok Szervezete végül is erőteljes áremelést erőszakol ki. A nyersolaj pedig a legnagyobb tétele Franciaország nyersanyag-importjának. A gyenge dollár hátrányai a körlevél alapján nem is annyira az amerikai piacon érintik érzékenyen a francia külkereskedelmet (amely az USA viszonylatában amúgy is nagyon deficites), hiszen a francia exportnak mindössze 5 százaléka irányul az Egyesült Államokba. Fájdalmasabb a hatás azokon a piacokon, ahol a francia kivitel több, mint 40 százalékát alkotó tőkejavak, komplett üzemek és fogyasztási cikkek kerülnek szembe a hasonló amerikai cikkek növekvő árelőnyével. Megérzik a dollár esésének kedvezőtlen hatását azok a francia exportcégek is, amelyek dollárban számlázzák árujukat. Ilyen például az alumíniumot exportáló Péchiney- Ugine-Kuhlmann vagy a nikkelt szállító Société Métallurgique le Nickel. A francia—amerikai kereskedelemről a Patronat körlevele elmondja, hogy az árverseny éleződése az USA piacán elsősorban a francia fém- és nemesacélexportot érinti, másodsorban a szeszes italok és a sajt kivitelét. Az első csoport mintegy 50 százalékát adja az USA-ba irányuló francia kivitelnek, a második 10 százalékát. Franciaország évek óta deficites kereskedelmet folytat az Egyesült Államokkal. Az idei év első 5 hónapjában a kivitel ebben a viszonylatban 7,8 milliárd frank volt, az import 11,2 milliárd. (Reuter, VWD, AP—DJ) Találgatások az OPEC lépcsőzetes áremeléséről Irán felfüggesztette olajeladásait Irán a világ második legnagyobb olajexportőr országa kénytelen volt leállítani az olaj kivitelét, mert az országszerte elharapódzott sztrájkok megbénították a bányák, a finomítók működését. A politikai helyzet is bonyolultabbá vált: a bizalmi szavazáson a kormány többséget kapott, de két tagjának lemondása baljós előjel. Most gazdasági káosz is fenyeget, hiszen a már eddig kiharcolt rendkívüli fizetésemelések is növelik a költségvetési hiányt, gyorsítják az inflációt. Az iráni gazdaságvezetés arra kényszerülhet, hogy a decemberi OPEC-értekezleten az olajárak erőteljes emelése mellett szálljon síkra. Szaúd-Arábia még mindig csak 5 százalékos emelést akar az év elejétől, de a „szélsőségesek”, a 30 százalékos drágítást követelők leszerelésére állítólag kész belemenni a lépcsőzetes drágításba, ami a jövő év végéig több mint 10 százalékos áremelést jelentene. Az olajpiacokon megkezdődtek a spekulációs felvásárlások, a nagy olajvállalatok feltöltik készleteiket. Az iráni rádió tegnap bejelentette, hogy az olajbányászok és az olajfinomítók munkásainál sztrájkja következtében leállt e fontos energiahordozó kivitele, és minimálisra csökkent a földgáz exportja is. (Az ország olajipara tudvalevőleg az állami olajipari vállalat, a MOC kezében van.) Az állami szektor 1 millió dolgozójának ezzel már több, mint fele csatlakozott a munkabeszüntetési akcióhoz. Ezeknek kétségtelenül nemcsak gazdasági színezetük van, a sztrájkolók magasabb bérek mellett politikai követeléseket is hangoztatnak. Éleződik tehát a politikai küzdelem, a kormány sem egységes, két minisztere lemondott, s az egyik máris ellenzéki párt alapításába kezdett. Súlyosbíthatja a helyzetet, ha az olajexport tartósan leáll, illetve a hazai energiaellátás is megakad — jósolja a Reuter hírügynökség. Az olajexportból Irán évi 2 milliárd dollárhoz, a teljes évi devizabevétel 80 százalékához jut. Legnagyobb felvevőpiacuk az Egyesült Államok és Japán. Az iráni olaj értékesítésében résztvevő nyugati cégek már értesítettek egyes vevőket, hogy esetleg kénytelenek lesznek felfüggeszteni az olajszállításokat. A perzsa olaj különösen a japán gazdasági életben játszik nagy szerepet, a szállítások elmaradása kínosan érintené Tokiót. „Reza Pahlavi iráni uralkodónak fel kell adnia álmát, hogy Iránból az ezredfordulóra ipari és katonai nagyhatalmat hozzon létre” — írja az International Herald Tribüne, még az olajexport felfüggesztése előtt megjelent kommentárjában. Mindeddig hiábavalónak bizonyultak a megadott béremelések, csak az infláció veszélyét idézték fel. Ali Amini, korábbi miniszterelnök, a „pazarló” költségvetési politika bírálója kijelentette, hogy az ország hat hónapon belül csődbe megy, ha nem tudják megfékezni a jelenlegi költekezési hullámot. Előrejelzések szerint idén ismét 30 százalékkal gyorsul az infláció. De ami a kormány számára a legnyugtalanítóbb: hiába ígértek a most megadott átlagban 12,5 százalékos béremelésen felül újabb 12,5 százalékot 6 hónappal későbbre, továbbra is szünetel a postaszolgálat, zárva tartanak az iskolák, és most már az állami olajipar is megbénult. Irán már közölte Washingtonnal, hogy elhalasztja a jövő évre tervezett fegyvervásárlásokat. Ezenkívül lassítják a nukleáris erőművek építését, egyelőre lemondanak a petrol vegyészeti ipar ambiciózus fejlesztéséről. Egyre erősebb a gyanú, hogy Irán a decemberi OPEC-értekezleten — bár politikailag minden eddiginél jobban rászorul az USA támogatására —, „az olajhéják” táborához fog csatlakozni, mert az államháztartás megbomlott egyensúlyának helyreállítását csak az olajbevételek növeléséből remélheti. Úgy vélii,hirey már Szaúd-Arábia sem harcol olyan lelkesen a jelenlegi olajárak fenntartásáért, illetve enyhe emeléséért, mint tette ezt korábban. Közölte partnereivel, hogy az Abu Dhabiban december közetén összeülő olajértekezleten legföljebb 5 százalékos drágításba megy bele — ez a jelenlegi barrelenkénti 12,70 dolláros alapárat 13,35 dollárra növelné — majd a lépcsőzetes emelésbe. Ez év végéig, összhatásában több mint 10 százalékos áremelést eredményezhet az idei évhez képest — közölték magas rangú OPEC-források. Az OECD tegnap közzétett jelen- tése szerint a térség észak-amerikai, nyugat-európai országainak, Ausztráliának és Japánnak nyersolajimportja szeptember végétől erőteljesen emelkedik, főként az áremeléstől tartó, spekulációs vásárlások miatt. Az év első felében viszont a 24 tagország együttes behozatala 6 százalékkal csökken a múlt év azonos időszakáhozképest, az USA-é pedig 12,5 százalékkal. Mindez inkább csak a vontatott gazdasági növekedés következménye, nem pedig az összehangolt energiapolitikáé. Luxembourgban, a közös piaci energiaminiszterek értekezletén kitűnt, hogy még a kilencek sem tudnak egymás között megállapodni közös energiapolitikában. Mint Lambsdorff, nyugatnémet gazdasági miniszter hangsúlyozta, senki sem hajlandó a másik kedvéért engedményeket tenni. Még a brüsszeli bizottságnak azt a javaslatát sem fogadták el, hogy erőteljes hangú politikai nyilatkozatban szólítsák fel az OPEC-et az árak befagyasztására, az USA-t pedig az eddiginél hatékonyabb energiatakarékosságra. B. R. ANDREOTTI KOMPROMISSZUMOS JAVASLATA A KÓRHÁZI SZTRÁJK MEGSZÜNTETÉSÉRE Andreotti olasz miniszterelnök tegnapi parlamenti beszédében kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, hogy mielőbb befejeződjék a kórházi dolgozók sztrájkja. Andreotti a képviselőház gazdaságpolitikai vitáját nyitotta meg, és javasolta, hogy a kórházi alkalmazottak, valamint az összes állami alkalmazott kollektív szerződését ne 1979 nyarán, hanem már januárban újítsák meg. Az új kollektív szerződés három éves időtartamra szólna. A kórházi alkalmazottak 27 ezer lírás béremelést követelnek, a kormány előbb engedékenynek mutatkozott, majd kemény magatartást tanúsított, azzal érvelve, hogy a béremelést az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, annál kevésbé, mivel más ágazatok dolgozói is hasonló bérkövetelésekkel állhatnának elő. Most Andreotti közölte: kormánya megadná a kért bérjavítást, de csak azoknak, akik továbbképzéseken nagyobb szakértelemre tettek szert. A megfigyelők szerint Andreotti lépése arra utal, hogy a kormányfő igyekszik megőrizni a kényes politikai egyensúlyt. Az állami alkalmazottak három éves kollektív szerződésére vonatkozó javaslat összhangban van Lamának, a CGIL szakszervezeti szövetség főtitkárának tegnapelőtti indítványával. Lama szerint csakis a bérek korlátozásával lehet visszaszorítani az inflációt. Andreotti miniszterelnök hangoztatta, hogy az állami kiadásoknak nem lehet meghaladniuk a tervezettet. A többi politikai párt vezetői tegnap délután összeültek, hogy megvitassák a kormány nyilatkozatát. A miniszterelnök beszédének elhangzásakor több, mint 30 ezer calabriai tüntetett Rómában a nagy munkanélküliség miatt. Az egyik legelmaradottabb dél-olasz vidéken 250 ezer munkanélkülit tartanak nyilván. A tüntetést a CGIL szakszervezeti központ szervezte. (Reuter) Olaszország 1 milliárd dolláros áruhitelt ajánl Kínának Az olasz kormány 1 milliárd dolláros hitelt ajánlott Kínának olasz árucikkek importjának finanszírozására. Az ajánlatot a jelenleg Pekingijén tárgyaló Ossola kereskedelmi miniszter terjesztette a kínai vezetők elé. A megállapodás részleteiről decemberben tanácskoznak, amikor is olasz pénzügyi delegáció utazik Pekingbe. Az elképzelések szerint a kölcsönt négy év alatt egyenlő részletekben folyósítanák, visszafizetési ideje nyolc év lenne, kamata 7,5 százalék. Az Olaszország által javasolt hitel sokkal kisebb összegű azoknál a kölcsönöknél, amelyeket Japán, az NSZK és más, a kínai kereskedelmi megrendelésekért vetélkedő országok ajánlottak. Elsődleges célja, hogy segítse a FIAT cég traktor- és egyéb mezőgazdasági gépeladásait. Jelenleg kínai gépipari szakértőkből álló delegáció tárgyal a FIAT torinói üzemeiben. A cég képviselői szerint remény van rá, hogy az amerikai és a nyugatnémet vállalatok éles konkurrenciája ellenére 600 millió dolláros üzletet kötnek. Az ENI, az állami energetikai társaság, amelynek több mint 20 éve vannak kereskedelmi kapcsolatai Kínával, szintén reméli, hogy a hitel hozzásegíti őt szénbányászati gépek eladásához. Ossola Pekingben megállapodott a kínai vezetőkkel, hogy olasz cégek képviseleti irodát nyitnak Kínában. Az állami exportösztönzési hivatal is tervezi pekingi iroda nyitását. A kétoldalú kereskedelem értéke tavaly 350 millió dollár volt, az idén 400 millió dollár körül alakul. (AP—DJ) Japánba készül a lengyel miniszterelnök November 15-én ötnapos hivatalos látogatásra Japánba utazik a lengyel miniszterelnök. Jaroszewicz a tervek szerint két ízben találkozik Fukuda miniszterelnökkel megbeszélést folytat a japán üzleti élet vezetőivel, megtekint Tokióban egy elektronikai üzemet, majd vidéki utazásra indul. November 9-én Európába utazik Szonoda japán külügyminiszter, Nagy-Britanniát és több szocialista országot is felkeres. Londonban a szokásos évi miniszteri konzultáción vesz részt. (Reuter) NAPRÓL NAPRA BUDAPESTEN TÁRGYAL A LOMBARDIAI KERESKEDELMI KAMARA KÜLDÖTTSÉGE, a kis- és középvállalatok üzleti lehetőségei iránt tájékozódnak. (2. oldal) A ROMÁN EXPORTTERV MARADÉKTALAN TELJESÍTÉSÉNEK fontosságára hívja fel a figyelmet az Előre című bukaresti napilap. (2. oldal) PERU ADÓSSÁGAINAK ÁTÜTEMEZÉSÉRŐL KEZDŐDNEK TÁRGYALÁSOK PÁRIZSBAN, az évi törlesztést a devizabevételek egynegyedére akarják mérsékelni. (2. oldal) A NEMZETKÖZI VALUTAALAP HITELFORRÁSAIRÓL tartott vitát ismerteti cikkünk második része. (5. oldal) SVÁJC GAZDASÁGÁT A FRANK ERŐSÖDÉSE PRÓBÁRA TESZI, de az ország képes leküzdeni a nehézségeket. (4. oldal) A TŐKÉS NYERSANYAGPIACOKOn a legutóbbi értékelések szerint az alapvető fémek ára általában javul, ellentmondásosabb a helyzet a mezőgazdasági termékek szektorában. (8. oldal) Romániában módosították a turistaárfolyamokat Bukarestben tegnap közzétették a lej új turistaárfolyamait. Az 1978 március 6. óta érvényes jegyzéseket felváltó új árfolyamok a román valuta leértékelését jelentik a legtöbb tőkés valutához képest. A dollár turistaárfolyama változatlanul 12 lej marad, a nyugatnémet márka viszont 6,81 lejre emelkedik a korábbi 5,57-ről. A további jegyzések, zárójelben az előzővel: 1 francia frank 2,95 (2,45); 1 angol font 24,35 (22,79); 100 osztrák schilling 91,81 (79,22); 1 svájci frank 7,94 (5,91); 100 olasz líra 1,50 (1,37) lej. (APA)