Világgazdaság, 1979. augusztus (11. évfolyam, 146/2652-167/2673. szám)
1979-08-01 / 146. (2652.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA .TAGVÁLLALATAINAK világgazdaság 1979. AUGUSZTUS 1., SZERDA XI. ÉVFOLYAM, 146. (2652.) SZÁM Figueiredo elnök energiatakarodót fúj Veszélyben a „brazil gazdasági csoda” „Az OPEC áremelései a hadigazdálkodás szélére sodorták Brazíliát. A helyzet válságos, hazugság lenne az ellenkezőjét állítani” — mondta tegnapi beszédében Figueiredo brazil elnök. A kormány kényszertakarékossági intézkedéseket fontolgat és programot indít az alternatív energiaforrások kiaknázására. Az energiaválság romba döntheti azokat az államokat, hogy Brazília hamarosan a vezető nagyhatalmak sorába lép. A hatvanas évek elején kidolgozott fejlesztési modell szinte kizárólag a nyersolajra épít az energiaellátásban s ezért az ország képtelen gyorsan alkalmazkodni az új helyzethez. A gazdasági növekedés üteméből azonban nem akarnak engedni — ezt már a gyors népszaporulat miatt sem engedheti meg magának a kormány. Rischbieter pénzügyminiszter tegnap így beszélt: „inkább tízmilliárdos hiteleket veszünk fel, de mindenáron megakadályozzuk, hogy gazdaságunk a recesszióba süllyedjen.” Az OPEC olajár-emelései alááshatják a „brazil gazdasági csodát”, ha csak Figueiredo kormánya nem áll elő olyan gazdaságpolitikával, amely rövid távon ad megoldást az energiaellátási problémákra. De nehéz lesz ilyet találni, mert a hatvanas években kidolgozott fejlesztési modell, a nehézipar felfuttatása túlnyomó részben a kőolaj felhasználására épült. Minthogy az olajárak akkor még meglehetősen alacsonyak voltak, és Brazília az ipar kiépítéséhez szükséges szinte valamennyi nyersanyaggal rendelkezett, e fejlesztési program látványos sikereket hozott. Most az erősnek és dinamikusnak tartott brazil gazdaság jövőjét a kőolaj hiánya teheti kétségessé. A brazil kormány azonban láthatóan nem akar beletörődni az olajimport megnövekedett költségeivel együttjáró mérsékeltebb gazdasági növekedésbe és még a külföldi adósságok felszökése árán is ragaszkodik a fejlődés eddig elért ütemének megtartásához. Rischbieter pénzügyminiszter egyik sajtótájékoztatóján kijelentette: „inkább újabb hiteleket veszünk fel, de megakadályozzuk, hogy a gazdaság recesszióba süllyedjen”. „Teljes viszszaesésről nem beszélhetünk — mondotta —, egyes ipari ágazatok növekedése mérséklődött csupán, elsősorban az autóipar növekedésének lelassulása miatt.” A pénzügyminiszter nyilatkozata figyelemre méltó, mert az ország külföldi tartozásai már most megközelítik a 45 milliárd dollárt és egyes becslések szerint az idén további 11 milliárdot kellene felvenni, hogy folytatódhasson a 6—7 százalékos növekedési ütem. Számba véve, hogy Brazília idei exportbevételei épphogy csak megközelíthetik a 15 milliárd dollárt —, ez még az olajbevitel költségeit és az adósságszolgálatot sem fedezik — a Rischbieter által meghirdetett politika nagyon bizonytalan alapokra építené Brazília gazdaságát. A válság góca az energiaellátás. Egyes területeken egyáltalán nincs benzin, az üzemanyag-ínség lehetetlenné tette a nagyvárosok folyamatos élelmiszer-ellátását, megbénította a tehergépkocsikat. Az ország déli vidékein éppen az aratás alatt álltak le a kombájnok. A kormány az olajellátást nem az import fokozásával, hanem megszorító intézkedésekkel igyekszik biztosítani. Brazília — amely olajszükségletének 85 százalékát behozatalból fedezi — tavaly napi 850 ezer barrel nyersolajat vásárolt összesen 4,5 milliárd dollárért. 1979-ben az olajimport költségei valószínűleg 7 milliárd fölé ugranak. Ezért a kormány úgy döntött, hogy a jelenlegi, napi 960 ezer barreles szinten befagyasztja az olajbevitelt. Július elején létrehozták az országos energiabizottságot, amelynek legfontosabb feladata, hogy hatékony programokat dolgozzon ki az ellátási gondok enyhítésére. Tervbe vették a városi közlekedés korlátozását és kilátásba helyezték, hogy a vállalatok számára olajimport-kvótákat írnak elő. A bizottság főként a hazai termelés felfuttatásában és az alternatív energiahordozók kitermelésében látja a megoldást. Kilátásba helyezte, hogy az olajkutatási engedélyeket megvonják a magánvállalatoktól és állami felügyelet alatt folytatják a feltárásokat. A tervek szerint a belföldi termelést a jelenlegi napi 140 ezer barrelről 1985-ig 500 ezer barrelra kell emelni. Ezen felül a kormány fontolóra vette az ország olajimportjának diverzifikálását is, inkább latinamerikai országoktól, elsősorban Venezuelától és Mexikótól szeretne vásárolni az arab országok helyett. (Az import 50 százaléka Irakból származik.) Az energiatermelés felfuttatását elsősorban a vízre, a szénre és a napenergiára lehet alapozni. A nagy mennyiségben rendelkezésre álló vízenergia viszonylag alacsony költséggel kiaknázható, mégis az ország energiaellátásában nagyon csekély a részaránya. A Paraná folyón épülő 12 ezer megawattos Itaipu erőművet csak 1983-ban helyezik üzembe, szénkészleteik nagyok ugyan, de gyenge minőségük miatt alkalmatlanok hőerőművek üzemeltetésére. Ezzel szemben mintegy három évszázadra elegendő gáz nyerhető belőlük. Az alternatív energiaforrások kiaknázása azonban még hosszú éveket vehet igénybe, ráadásul egyelőre meglehetősen költségesek. Rövid távon nem alkalmasak az energia-ellátási nehézségek áthidalására. A brazil kormánynak tehát sürgősen ki kell rukkolnia új gazdaságpolitikájával. Választási lehetősége azonban korlátozott. Vagy hatalmas külföldi adósságokba veri magát és mesterségesen táplálja a „brazil csodát”, vállalva a még nagyobb inflációt , amelynek üteme éves szinten megközelíti az 50 százalékot, vagy a lassabb növekedést választja az összes politikai következményével együtt. B. R. ERŐSÖDIK A DOLLÁR, LANYHUL AZ ARANY ÉS A FONT A hét második napja fordulatot hozott a nyugati devizapiacok irányzatában. Az árfolyamoknak az előző hetekben tapasztalt alakulásától eltérően erőteljesen emelkedett a dollár jegyzése, visszaesett az angol fonté. Az aranyár újra az unciánként 300 dolláros szint alá bukott — magával rántva az ezüst jegyzéseit is. A tegnap délután bekövetkezett „piaci reakció” nagyjából kijelölte az új határokat, amelyek egyes piaci szakértők szerint esetleg tartósak lesznek. Frankfurtban a dollár csak átmenetileg tudott 1,84 márka fölé emelkedni, ezen az árfolyamon már újra a kínálat került előtérbe és visszanyomta a jegyzést. Zürichben az arany az unciánként 294,50 dolláros jegyzésnél már ismét kapóssá vált és hamarosan 295 dollár fölé emelkedett. A londoni ezüstpiacon 25 centtel unciánként 908,30 centre esett az azonnali ár, mielőtt megszilárdult. A dollár hirtelen megszilárdulásának és az aranyár lanyhulásának hátterében az a nyilatkozat látható, amelyet Volcker, az amerikai központi bankhálózat új elnöke tett a szenátus pénzügyi bizottságában. Ügyesen kitérve a szenátorok konkrét kérdései elől, csak általánosságban beszélt követendő politikájáról. Fő céljának azt jelölte meg, hogy a pénzellátás bővülésének fokozatos lassításával fékezze meg az inflációt. Elismerte, hogy a magas kamatok is hozzájárulnak az inflációs tendenciához, de kijelentette, hogy egyelőre nem lát lehetőséget a kamatok leszállítására. A devizakereskedők ebből azt a következtetést vonják le, hogy a külföldreirányuló dolláráradat a jövőben szűkösebben fog csordogálni, az amerikai kamatszint pedig magas marad, tehát jövedelmező lesz dollárba fektetni a pénzt. Egyes piaci megfigyelők a hangulat általános változását is észlelni vélik: a pénzvilág — mondják — kezd arra a véleményre jutni, hogy az új Carter-kormány határozottabban szándékszik fellépni a dollár értékének kül- és belföldi leromlása ellen. Ami az angol fontot illeti, a dollár erősödése által kiváltott, de ahhoz viszonyítva aránytalanul nagy visszaesése nem magyarázható semmiféle új fejleménnyel. A piaci kommentárok szerint csak arról van szó, hogy az utóbbi hetekben az északi-tengeri olajjal kapcsolatos megfontolások és a rendkívül magas angliai kamatszint túlságosan felvették a font jegyzéseit, olyan mesterségesen magas szintre, amelyen nem tarthatta magát. — IP — NAPRÓL NAPRA + MEXIKÓ EDDIG NEM HASZNÁLTA KI a Magyar Nemzeti Bank által magyar gépipari berendezések szállítására nyújtott 15 millió dolláros hitelt. (3. oldal) + CSAK KONVERTIBILIS FIZETŐESZKÖZÖKÉRT ADNAK ROMÁNIÁBAN ÜZEMANYAGOT mindazoknak, akik augusztus 1-től gépjárművel az országban tartózkodnak. (3. oldal) + A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK EXPORT NYERSANYAGAI júniusban erősebben drágultak, mint az utóbbi két évben bármikor. (2. oldal) + A FRANCIA FEGYVEREXPORT ÉVRŐL ÉVRE EMELKEDIK, legnagyobb vásárlói az NSZK és a közel-keleti arab országok. Az USA is növeli szaúdi fegyvereladásait. (2. oldal) + JUGOSZLÁVIÁBAN A CSOMAGOLÓIPAR KORSZERŰSÍTÉSÉRE fejlesztési terveket dolgoztak ki. Az előtérben az élelmiszeripar csomagolási igényeinek kielégítése áll. (6. oldal) + AZ IDEGENFORGALMI NOMINÁLBEVÉTELEK becslések szerint világviszonylatban tavaly 15 százalékkal emelkedtek és elérték a 325 milliárd dollárt. Ebből 65 milliárd származott a nemzetközi idegenforgalomból, így az idegenforgalom valószínűleg megelőzött olyan iparágakat, mint az acél- és hadiipar. (7. oldal) + A JÖVŐ ÉVI BELGA KÖLTSÉGVETÉS számos takarékossági intézkedést tartalmaz. (2. oldal) -1 KENYÁBAN IS ÉPÜL ALKOHOLÜZEM benzinadalék gyártására. Az alapanyag a cukornád mellékterméke lesz. A vállalkozást osztrák—svájci—svéd konzorcium vezeti. (8. oldal) Rendkívüli OPEC-konferencia várható szeptemberre Az OPEC szeptemberben valószínűleg rendkívüli értekezletet tart az olajárakról, ha tovább esik a dollár árfolyama — jelenti a kuvaiti Al- Szijasszah című napilap. A lap szerint az OPEC tagjai a napokban arról tárgyaltak, hogy szükség van-e a soron kívüli ülésre, de végleges elhatározás egyelőre nem született. A napilap úgy értesült, hogy a szervezet tagjai megállapodtak: augusztus 24-ig, a Ramadán-ünnep végéig várnak a döntéssel. Mint ismeretes, az olajminiszterek júniusban abban állapodtak meg, hogy szeptemberben újra napirendre tűzik az olajár ügyét, ha addig a dollár árfolyamvesztesége meghaladja az 5 százalékot. Egymásnak ellentmondó hírek érkeztek a kuvaiti termelés esetleges csökkentéséről. Hétfőn az egyik államminiszter tagadta, hogy Kuvaitnak ilyen tervei lennének (VILÁGGAZDASÁG, július 31., 1. oldal), tegnap két kuvaiti lap is megerősítette a termeléscsökkentés hírét. Ezek szerint Kuvait jövő áprilistól napi 500 ezer barrellal, azaz 25 százalékkal vissza akarja fogni a bányászatot. Műszaki problémák miatt az utóbbi napokban erősen csökkent a termelés Algéria legnagyobb olajlelőhelyén, a bányászat várhatóan augusztusban már nem éri el a szokásos szintet — jelentették Algírból nyugati diplomáciai körökből. Cáfolták azonban, hogy Algéria 20 százalékkal vissza akarná fogni exportját, a híresztelést túlzásnak minősítették. Egy Managuában járt venezuelai küldöttség azt ígérte, hogy nemzetközi újjáépítési alapot hoznak létre Nicaragua megsegítésére, és az OPEC-től kamatmentes kölcsönt szereznek az országnak. Venezuela emellett kedvezményes feltételeket helyezett kilátásba a két ország olajügyleteinél, és az új kormánynak akarja folyósíttatni azt a 21 millió dolláros kölcsönt, amelyet az Amerikaközi Fejlesztési Bank eredetileg a Soinoza-rezsimnek szánt — közölte ESpinoza, a nicaraguai kormány tagja. (AP—DJ, Reuter) Az NSZK leállítja az atomerőmű-programot Iránban Nazih, az iráni állami olajvállalat (NIOC) vezetője válaszul az amerikai hadügyminiszter nyilatkozatára óva intette a nagyhatalmakat, hogy kezüket rátegyék az iráni olajmezőkre. Egy ilyen lépés igen súlyos következményekkel járna, különösen az olajfogyasztókra nézve — hangsúlyozta. Mint ismeretes, Brown egy nyilatkozatában kijelentette, az Egyesült Államok felkészült rá, hogy érdekeit katonai erővel is megvédje a Perzsaöböl vidékén. „Az olajmezőknek az amerikai érdekek nevében való elfoglalását nyilvánvalóan csak agressziónak lehetne tekinteni, mi azonban a politikai megoldás hívei vagyunk” — hangsúlyozta a NIOC elnöke. Az öböl menti feszült helyzetre hivatkozva, a londoni Lloyds figyelmeztette ügyfeleit, hogy a Perzsaöbölt veszélyeztetett övezetnek nyilvánítja és beszünteti az öbölbe tartó szállítmányok háborús kockázat elleni biztosítását. A figyelmeztető levél kézhezvétele után 30 napon túl a cég biztosítása nem terjed ki a háborús kockázatra, erre vonatkozóan külön megállapodást lehet a társasággal kötni — közölte a cég szóvivője Londonban. A nyugatnémet Kraftwerk Union (KWU) tegnap hivatalosan is felbontotta szerződését Iránnal két atomerőmű építéséről a Perzsa-öböl-menti Busherben. Irán már 5,5 milliárd márkát költött a két reaktor építésére, s noha ezek majdnem teljesen készek, ha elhanyagolják őket, hat hónap alatt végképp tönkremehetnek — közölte a KWU szóvivője. A februári forradalom óta a KWU az első nagy nyugati cég, amely felbontotta szerződését Iránnal. Eddig az új iráni rendszer volt az, amely sorra felmondta a sahhal kötött megállapodásokat. A KWU készül a számla benyújtására: legalább 1 milliárd márkát követel veszteségei fedezésére. Utoljára tavaly nyáron láttak pénzt Irántól, s Teherán tartozása már meghaladja az 1 milliárd márkát. A munkálatokat idén januárban hagyták abba, ekkor 6 ezer iráni és 2 ezer nyugati szakértő dolgozott a helyszínen. A nyugatnémet cég a szerződés felbontása ellenére hagyott kibúvót: a hírrel egyidejűleg azt közölte: szívesen folytatja a két atomerőmű építését, ha az iráni kormány úgy dönt, hogy be akarja fejezni a beruházást. (Reuter) Ankara ismét megkezdi az importfizetéseket Törökország csütörtöktől ismét megkezdi az importfizetéseket, miután, néhány kivételtől eltekintve, 1977 óta gyakorlatilag semmilyen devizatranzakciót sem hajtott végre importfizetésre. A török központi bank kormányzója tegnap közölte, hogy a következő két hónapban mintegy 195 millió dollár áll rendelkezésre vas- és acéláruk, vegyipari termékek és gépalkatrészek vásárlására. A kormányzó egyben kifejezte reményét, hogy az importfizetések újrafelvétele hamarosan jelentkezik az ipari termelés élénkülésében és a török export növekedésében is. Berket, a nagyhatalmú török gyáriparos szövetség, a Tusiad elnöke kételyeit hangoztatta, megjegyezvén, hogy óriási a szakadék a 3 milliárd dolláros tényleges importszükséglet és a központi bank által rendelkezésre bocsátott 195 milliós keret között. „Egymagában semmi jelentősége sincs a devizatranzakciók újrafelvételének, ha folytatás nélkül marad” — mondta. Berker sérelmezte, hogy a magánipar nem kapott felhatalmazást importja élénkítésére. Az importfizetések megkezdésének előzménye, hogy Ankara a napokban egyezségre jutott a Nemzetközi Valuta Alappal egy gazdasági szükségprogram részleteiben, és ezt követően az IMF 300 millió dolláros készenléti hitelkeretet nyitott Törökországnak. Ez egyszersmind azt jelentette, hogy megkezdődött a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) május végén Párizsban jóváhagyott 1,47 milliárd dolláros segélyének a folyósítása. Ismeretes, hogy az OECD attól tette függővé a segélyprogram beindítását, hogy Ankara megállapodik-e az IMF-fel. A török fővárosban arra számítanak, hogy a nemzetközi hitelek és a gazdasági szükségprogram életbe léptetése ismét hitelképessé teszi Törökországot a nemzetközi pénzpiacokon. (AP—DJ) Csúcsárak a gyapjúpiacon Az 1950—51-es gyapjúboom óta nem volt olyan drága az aukciókon értékesített ausztrál gyapjú, mint az 1978—79-es idény második felében — közölte a Nemzetközi Gyapjútitkárság. Az átlagár a koreai háború óta először haladta meg a kilónkénti 200 centet (zsírosgyapjú egyenértéken). A június 28-ával végződő szezonban 3,25 millió bála gyapjút értékesítettek aukciókon, ez 10 év óta a legkisebb mennyiség, amit az állatállomány csökkenésének tulajdonítanak. Az ebből származó bevétel (1,05 milliárd ausztrál dollár) azonban 11,5 százalékkal múlta felül az előző idényét, s egyben a legmagasabb volt 1950—51 óta. Az előzetes adatok szerint Ausztrália gyapjúexportból származó összes bevétele 1978—79-ben (a kivitelnek csak egy része az árveréseken eladott mennyiség) eléri az 1,6 milliárd dollárt. (AP—DJ)