Világgazdaság, 1979. szeptember (11. évfolyam, 169/2675-188/2694. szám)
1979-09-04 / 169. (2675.) szám
Az olaj Mexikó fejlesztésének záloga Portillo elnök évi jelentése mollak, jelenleg már 45,8 milliárd barrellel, ami a legóvatosabb becslés szerint is legalább 60 évre biztosítja az ország ellátását, az exportigények kielégítését. „Szinte bizonyos azonban, hogy ez a periódus még hosszabb lesz, figyelembe véve a folyamatban levő kutatásokat.” A potenciális olajlelőhelyeknek ma még csupán egytizedét tárták fel, s e potenciális tartalékokat — amelyeknek kétharmada olaj, egyharmada földgáz — 200 milliárd barrelre becsülik. Egyúttal közölte: a napi olajtermelés ez idő szerint 1,6 millió barrel, és ezt a mennyiséget tovább növelik; a jövő év végére 2,2 millió barrel olajat és 2,32 millió köbláb földgázt hoznak felszínre. Most napi 500 000 barrelt exportálnak, a belföldi fogyasztás pedig 900 000 barrel. Az olajat jelenleg barrelenként 22,60 dolláros áron értékesítik. A kormány 15 milliárd dolláros programot dolgozott ki az infrastruktúra fejlesztésére, és ennek segítségével Mexikót ipari országgá alakítják az ezredfordulóra. Új autópályákat, új repülőtereket építenek és széleskörűen fejlesztik a mezőgazdaságot, nem utolsó sorban azért, hogy enyhítsenek a munkaerőállomány felét tétlenségre kárhoztató munkanélküliségen. Az infláció a múlt esztendőben valamivel alacsonyabb volt, mint az előző években, de még mindig 17 százalékot tett ki. Az idén várhatólag ugyanekkora lesz. Hatásainak ellensúlyozására mintegy 2,5 millió állami alkalmazott bérét azonnali hatállyal 13,5 százalékkal fölemelik, azok pedig, akiknek a fizetése havi 652 dollár fölött van, egységesen havi 88 dolláros emelést kapnak. 29 dolláros kiegészítésben részesül az, akinek nyugdíja nem haladja meg a havi 59 dollárt. A gazdaság fejlesztésének egyéb vonatkozásairól szólva az elnök elmondta, hogy évente 10 százalékkal növelik az acélgyártást, amely ilyenformán 11,7 millió tonnára nő 1982-ben és 26 millió tonnára 1990- ben. Nagyobb olaj- és földgázmennyiségeket különítenek el a petrol vegyészeti ipar továbbfejlesztésére. Mexikó hét éven belül önellátóvá válik sok petrolvegyészeti termékből, sőt exportálni is tud majd. A vegyi alapú műtrágyák egyik vezető exportőrévé fejlődik. Egyidejűleg fokozza a szénás urániumbányászást, évről évre növeli az áramtermelést. Portillo kétségkívül a józan, technokrata politikusok közé tartozik Mexikóban, de a jelentésének maradéktalanul hitelt adni még ennek ellenére sem tanácsos. A szavak és a tettek közötti eltérés hagyományosan nagy a latin-amerikai országban, s hogy a megoldandó feladatokhoz képest az eddig elvégzett munka nem teljesen meggyőző, arra az is utal, hogy az országban ismét erősödik a fiatal értelmiségiek, elsősorban az egyetemisták és a földmunkások nyugtalansága. A svájci hetilap, a Weltwoche egyik legutóbbi számában nem alaptalanul állapítja meg: „Mexikó hatalmi struktúrájában az 1911-es forradalom, a földet és szabadságot követelő Zapata óta névleg minden megváltozott. A valóságban azonban, alig valami változott. Amikor a földművelésügyi miniszter Zapata születésének századik évfordulója alkalmából emelkedett szavakkal méltatta a 68 évvel ezelőtt megkezdett, de még mindig nem végrehajtott földreformot, kifütyülték mit sem törődve a díszemelvényen helyet foglaló köztársasági elnökkel.” (TASZSZ, Reuter, AP—DJ) Olaj- és földgáztartalékait tekintve Mexikó a hatodik helyet foglalja el a világrangsorban, és ezt a hatalmas vagyont az ipar, a mezőgazdaság korszerűsítésére, a jóléti programok továbbfejlesztésére fogják felhasználni — mondotta José Lopez Portillo kongresszusi jelentésében. De ha a népesség szaporodása a jelenlegi ütemben folytatódik, ha az inflációt nem tudják megfékezni, veszélybe kerülnek a gazdasági növekedésre irányuló tervek. Beszámolójában az elnök utalt rá, hogy a tárgyalások az Egyesült Államoknak szállítandó földgáz régóta vajúdó kérdéséről ismét megszakadtak, viszont, emlékeztetett rá, hogy a hó végén, Carter meghívására Washingtonba látogat. A mexikói elnök előterjesztette szokásos évi jelentését a kongreszszusban, melynek munkájában először vesznek részt a július elsején megválasztott új parlamenti képviselők, köztük a Mexikói Kommunista Párt képviselői. „A jelenlegi körülmények közt Mexikó mind jelentősebb szerepet játszik a világban, s Mexikó kész széles körű és építő jellegű párbeszédre a föld valamennyi országával, szolidáris a gyarmatosítás felszámolásáért küzdő népekkel” — hangoztatta az államfő. A belső helyzetről szólva kifejtette, hogy az ország igazolt hydrocarbon-tartalékairól szóló adatokat fölfelé módosították: 1978. december 31-én 40,1 milliárd barrellel szá Az USA alelnöke hazautazott Tokióból Kínai-japán hiteltárgyalások Mondale amerikai alelnök hétfőn befejezte kelet-ázsiai utazását s Tokióból hazarepült. A japán fővárosban tájékoztatta Ohira miniszterelnököt és a kormány tagjait Pekingben folytatott megbeszéléseiről. Egyhetes kínai látogatásáról hír szerint nagyon elégedetten nyilatkozott. Mansfield, az USA tokiói nagykövete kijelentette, a washingtoni kormány reméli, hogy a kongreszszus még az év vége előtt kiterjeszti a Kínai Népköztársaság árucikkeire a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazását. Az USA és Japán képviselői megállapodtak, hogy állandó konzultációs kapcsolatban maradnak, nehogy konfliktusok keletkezzenek a kínai piacon versenyző amerikai és japán vállalatok között. Mondale — aki előzőleg Hongkongban megszemlélt egy menekülttábort — közvetve felszólította a japán kormányt, járuljon hozzá a Fülöp-szigeteken létesített hasonló tábor költségeinek fedezéséhez. Ohira miniszterelnök Mondale elutazása után félórás megbeszélésen fogadta Ku Mu kínai miniszterelnök-helyettest. Pekingnek arról a kéréséről tárgyaltak, hogy Japán több mint kétmilliárd dollár hitellel támogassa a kínai szállítási hálózat fejlesztését. A japánok „pozitívan mérlegelik” a kínai kérést. A választ Ohira személyesen fogja megadni november végére tervezett pekingi látogatásaikor. (Reuter, AFP ) ___________ Az USA és Irán olajvitája Teherán visszafordítja az amerikai kerozint és fűtőolajat vivő hajókat, ha az amerikai törvényhozás tovább bírálja az üzletet — jelentette ki Nazih, az iráni nemzeti olajvállalat, a NIOC elnöke. Ez azonban azzal jár, hogy Irán felülvizsgálja az USA-ba menő nyersolajexportját. (Irán szállítja az USA olajimportjának 5 százalékát, napi 850—900 ezer barrelt. Annyit, amennyit még a sah idején szállított, — azaz — amint az amerikai Petroleum Intelligence Weekly megjegyzi — Irán olajexportjában nőtt az USA részesedése.) Nazih kiemelte, hogy a szóban forgó 1,5 millió barreles szállítmány mindössze egyszázaléka annak a mennyiségnek, amennyit Irán az USA-ban értékesít. A NIOC elnöke cáfolta azt a Washington Post-ban megjelent hírt (VILÁGGAZDASÁG, 1979. szeptember 1. első oldal), miszerint kijelentette volna: Iránnak nincs szüksége az USA-tól vett termékekre, és haszonnal fogja a szállítmányt újraértékesíteni. A vételt az óvatosság diktálta, csakis a hazai ellátás zavartalanságának biztosítására szolgál — hangsúlyozta. (Reuter) Francia-brit külügyminiszteri találkozó A francia és az angol külügyminiszter tegnap megbeszélést tartott. Jean Francois Poncet és Lord Carrington tárgyalásaira a két ország közötti rendszeres konzultáció keretében került sor. Szóba kerültek a Közös Piac legfontosabb kérdései, mindenekelőtt az olaj- és energiaellátás nehézségei. Megfigyelők szerint azonban legtöbb szó az angol kormány által túlzottnak tartott hozzájárulásáról esett a Közös Piac költségvetéséhez. Ezt lord Garrington csökkenteni szeretné, de nem ismeretes, mennyivel. Hivatalos becslések szerint a következő évben az angol hozzájárulás értéke 1 milliárd font körül alakul (2,2 miliárd dollár) szemben az idei évre becsült 800 millió fonttal (1,8 milliárd dollár). (Reuter) Nagy olajlelet az USA-ban A Mexikói-öböl partjaitól mintegy 100 mérföldnyire egy zátony alatt számottevő mennyiségű olajat találtak — ez derül ki egy amerikai geológiai felmérésből. A lelőhelyen található olaj mennyisége ma még bizonytalan, meghatározásához próbafúrásokat kell végezni. A későbbi kitermelést megnehezíti a víz mélysége és a sziklás tengerfenék. A Mexikói-öblön keresztül húzódó és a Florida-félsziget keleti partvidékéig nyúló új olajmező becslések szerint 2—15 milliárd barrel olajat tartalmaz. Leggazdagabb pontjának a New Jersey partoktól 220 kilométerre levő területet tartják — itt az olaj mennyisége elérheti a 6 milliárd barrelt. Az Egyesült Államok igazolt olajtartalékai körülbelül 30 milliárd barrelre rúgnak, ami Szaúd-Arábia olajkészleteinek mintegy egyötöde. Az olajban gazdag zátony 100 millió éves és körülbelül 24 kilométer széles, felszínét viszont körülbelül 2000 méteres sziklaréteg takarja. Ez könnyen meghiúsíthatja az olaj kitermelését. (AP—DJ) r r BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁJLAL/MEANJÁK v uafimmramfi 1979. SZEPTEMBER 4., KEDD XI. ÉVFOLYAM, 169. (2675.) SZÁM NAPRÓL NAPRA A MAGYAR ENSZK KERESKEDELEMNEK VÁLTOZATLANUL A HAGYOMÁNYOS ÁRUFORGALOM és nem a kooperáció a döntő tényezője. A kialakult tetemes magyar passzívumban szerepet játszik a nem mindig a piacnak megfelelő magyar exportkínálat mellett az adminisztratív korlátozás és a kedvezőtlen vámelbírálás is. (3. oldal) - AZ EURODOLLÁR-PIAC GYORS NÖVEKEDÉSE egyre több gondot okoz a fejlett tőkésországoknak, mert kisiklik a kormányok ellenőrzése alól. (4. oldal) - EGYELŐRE MÉG KIHASZNÁLATLAN A GIGANTIKUS BÉCSI ENSZ-KÖZPONT és Bécs erőfeszítéseket tesz minél több nemzetközi szervezet becsalogatására. (5. oldal) + TILTAKOZÓ HETET TARTANAK FRANCIAORSZÁGBAN a kormány gazdaságpolitikája ellen, Barre miniszterelnök Soha nem volt olyan népszerűtlen, mint most. (2. oldal) - CSEHSZLOVÁKIA AZ ÜVEG- ÉS KERÁMIAIPAR termelésének megkétszerezését tűzte ki célul 1990-re. Fejlesztik az üvegipart a Szovjetunióban és Lengyelországban is. (6. oldal) -s OLAJOSMAGVAKBÓL 174,5 MILLIÓ TONNÁVAL REKORDTERMÉS VÁRHATÓ az 1979—80-as évben. Főként szójababból és napraforgóból ígérkezik a korábbinál jobb eredmény (8. oldal) + GÖRÖGORSZÁG A SECAM SZÍNES TELEVÍZIÓRENDSZERT VÁLASZTOTTA a nyugatnémet PAL-lal szemben, mert a franciák igen kedvező hitelfeltételeket ajánlottak. (2. oldal) A havannai konferencia és az olajkérdés A fejlődő országok egy csoportja elhatározta, hogy az el nem kötelezett országok havannai csúcskonferenciáján közös követelésekkel áll elő az olajexportáló országokkal szemben — jelenti a Reuter hírügynökség. A Jamaica kezdeményezésére megalakult csoportot többek között Jugoszlávia és India is támogatja. „A fejlődő világ egyre türelmetlenebbül szemléli az olajtermelő államok árpolitikáját, gazdaságukra egyre nagyobb teher nehezedik a szüntelenül emelkedő kőolajárak miatt. Az arabországok mind ez ideig nem válaszoltak a fejlődők segélykérelmére, ezért esett a választás a csúcskonferenciára, ahol a fejlődők hivatalosan is előterjeszthetik kívánságaikat” — mondotta a csoport egyik szóvivője. Az afrikai országok is egyre elégedetlenebbek az olajárak miatt — fűzte hozzá a diplomata , ezért is vétózták meg az arab államok javaslatát Egyiptom tagságának felfüggesztésére. (Mint ismeretes, az arab országok egy csoportja azt szorgalmazta, hogy függesszék fel Egyiptom tagságát a mozgalomban, megtorlásul az Izraellel megkötött különbéke-szerződés miatt.) Megfigyelők rámutatnak: egyelőre még nem lehet pontosan felmérni, hogy milyen mértékben éleződik ki a vita az olajtermelők és a fejlődők között, de valószínűnek látszik, hogy létrehoznak egy magas szintű bizottságot, amely az olajár-emelkedések okozta problémákat lesz hivatot megoldani. Az olajszegény fejlődői eddig két javaslatot dolgoztak ki. Az egyik szerint kétcsatornás árrendszert kellene bevezetni, hogy a fejlődők az iparosodott tőkésországokénál alacsonyabb áron juthassanak a kőolajhoz. A másik elgondolás értelmében az olajtermelőknek különleges alapot kellene felállítaniuk a szegényebb államok olajimportjának finanszírozására. Egyes fejlődő államok szóvivői azonban hangsúlyozzák, kormányaik szívesebben vennék, ha olcsóbban kapnák az olajat, mintha külön alapból részesítenék őket támogatásban, attól tartva, hogy az alap működtetésébe semmiképpen sem lenne beleszólási joguk. Az olajszegény fejlődő országok kormányai úgy vélik, hogy az olajár-emelkedések közvetlenül és közvetve is kedvezőtlen hatással vannak gazdaságukra. Közvetlenül, mert megemelkednek az olajimport-költségek, közvetve, mert a magasabb energiaköltségek megakadályozzák a fejlett tőkésországok gazdaságának további fellendülését, tehát rontják a fejlődők exportkilátásait. (Reuter) Aranyár: már 320 dollár fölött A devizapiac csendes Az arany piaci jegyzése hétfőn reggel áttörte a 320 dolláros „lélektani határt” és azután is folytatta lélegzetelállító emelkedését, a devizapiacok azonban csendesek maradtak és a valutaárfolyamok csak árnyalatnyilag ingadoztak. Ez megerősíti a véleményt, hogy az arany nagy keresettsége mögött nem valamilyen dollárválság viharának gyülekező felhői sejthetők, hanem az egyre mélyülő kiábrándulás a valutákból, s mindenféle befektetési eszközül szolgáló papírokból. Az aranyár már a múlt héten elkezdte ostromolni a 320 dolláros küszöböt (unciánként), de pénteken a londoni záráskor 315,10 dollárra, majd Amerikában és a távol-keleti központokban 315 dollár alá esett vissza, olyan hírek hatására, hogy az Egyesült Államokban nagyon sokat ígérő új olajlelőhelyre bukkantak. A kósza híreket nem cáfolták, de nem is erősítette meg senki, s ezen a héten, anélkül, hogy bármilyen új fejlemény hatását lehetne felfedezni, folytatódott az arany iránti kereslet erősödése, az eladók tartózkodása. A nyugat-európai központokban a jegyzés már 323 dollár körül volt tegnap este. Az arannyal párhuzamosan emelkedik az árszint az ezüst piacán , és némileg vissza is hat a sárga fém irányzatára, mert az irreálisan magas ezüstárak hatására a befektetési kereslet egy része átterelődik az aranypiacra. A londoni fémtőzsdén az ezüst három hónapos határidős jegyzése unciánként 50 USA-centtel, illetve 27 pennyvel szökött fel a pénteki záráshoz képest, 10,905 dollárra, illetve 498,25 pennyre. A szilárdulás a hivatalos zárás után is folytatódott, s délután már 500 penny fölötti áron kötöttek üzleteket. Az arany további drágulásának semmi észlelhető hatása sem volt a valutaárfolyamokra. A devizapiacok csendesek voltak, elsősorban azért, mert az Egyesült Államokban hétfőn nemzeti ünnep volt. A márka egy árnyalattal szilárdult a dollárhoz viszonyítva, nagyrészt a nyugatnémet kamatpolitika körüli vita hatására (lásd lapunk más helyén). A jen viszont Tokióban ismét a központi bank erőteljes támogatására szorult. A font körül átmenetileg némi idegesség mutatkozott, tekintettel a brit szakszervezetek évi kongresszusára, amely tegnap nyílt meg, de az angol valuta jegyzései végül is kissé emelkedtek. — IP — Megnyílt a brit szakszervezeti főtanács éves konferenciája A brit szakszervezetek nem szabnak határt bérköveteléseiknek, hiszen a kormány sem próbálta meg kordában tartani a drágulást és tudatosan fokozta a munkanéküliséget — ütötte meg az alaphangot a brit szakszervezeti szövetség, a TUC blackpooli konferenciáját megnyitó beszédében Jackson, a szakszervezeti kongresszus elnöke. Az elnök felhívta a konferenciát: kezdjen kampányt ez ellen a politikai ellen. Jackson kifejtette, hogy az állami kiadások megnyirbálása szigorú monetáris politikával párosulva egyszerre idéz elő munkanélküliséget és nyomja le az életszínvonalat Eddig a szakszervezetek az infláció leszorításáért cserébe korlátozták bérköveteléseiket, de ezúttal nem így tesznek. A blackpooli konferencia feladata, hogy eldöntse, hogyan viszonyulnak a szakszervezetek a konzervatív kormányhoz és irányvonalához a következő 12 hónapban. A két legkényesebb kérdés az állami kiadásoknak a kabinet által javasolt visszafogása és az új munkaügyi törvénytervezet. Mindkét kérdésben tárgyaltak a TUC vezetői a kormány képviselőivel, de az álláspontok mitsem közeledtek. Több szakszervezet javasolta, hogy vessék el a párbeszédet a kormánnyal, és foglaljanak határozottan állást a tervezett intézkedések ellen. (Reuter, AP—DJ)