Világgazdaság, 1980. április (12. évfolyam, 64/2818-82/2836. szám)
1980-04-01 / 64. (2818.) szám
BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VILÁGGAZDASÁG 1980. ÁPRILIS 1., KEDD XII. ÉVFOLYAM, 64. (2818.) SZÁM A szocialista országok növelték nyugatra irányuló szállításaikat EGB-jelentés Kelet-Európa 1979 -es teljesítményéről Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának jelentése a keleteurópai országok múlt évi eredményeiről megállapítja, hogy fordulat következett be az 1978-as trendhez képest: a kelet-európai szocialista országok nyugatra irányuló eladásai kétszer olyan gyorsan nőttek, mint az onnan származó vásárlások. A Genfben székelő testület jelentésében kitér a kelet-nyugati kooperációk helyzetére, szól a kelet-európai országok ipari és mezőgazdasági termeléséről, árpolitikájáról, és hitelfelvételeiről. Kelet-Európa többletté alakította át kereskedelmi deficitjét, és növelte áruszállításait a nyugati országokba, állapítja meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának jelentése a kelet-európai szocialista országok tavalyi eredményeiről. A kelet-európai országok eladásai a nyugat irányában kétszer olyan gyorsan nőttek tavaly, mint onnan származó vásárlásaik, ami „igen nagy fordulat az 1978-as trendhez képest”. A jelentés megállapítja, hogy egészében véve Kelet-Európa kereskedelmi mérlege —, amely 1978-ban 5 milliárd dolláros deficittel zárult — 1979-ben 290 millió dolláros többletté alakult át. A nyugatra irányuló eladások 23 százalékkal nőttek. Az EGB genfi központjának jelentése rámutat, hogy a kelet—nyugati kereskedelem a szocialista országok összes kereskedelmének mintegy 30 százalékát teszi ki, és ily módon „nagy a jelentősége” a térség összes országainak gazdasági növekedése szempontjából. Ugyanakkor az új kooperációkra irányuló kelet-nyugati tárgyalások üteme valamelyest lassult, és ez valószínűleg hatással lesz a közeljövőben a nyugat fejlett technikát hordozó exportjára. Az EGB szerint a kelet-európai országok az utóbbi időben újabb megfontolásokat érvényesítenek a technológiai vásárlásokkal kapcsolatban, mivel az utóbbi évtized jelentős technológiai vásárlásai csupán korlátozottan járultak hozzá gazdaságaik ösztönzéséhez. Az EGB megjegyzi, hogy az Egyesült Államok technológiai embargója valószínűleg ugyancsak oda hat, hogy Moszkva felülvizsgálja importpolitikáját. A szocialista országok 1980-as tervei azt irányozzák elő, hogy a térség országai rekordszintre emeljék mezőgazdasági termelésüket, miközben „a hangsúlyt elsősorban a növénytermesztésre és nem az állattenyésztésre teszik”. Az EGB közli, hogy az 1979-es előirányzatok az NDK-t kivéve valamennyi országban a mezőgazdasági termelés 3 százalékos növelését tűzték ki célul, de Bulgáriától és Romániától eltekintve a kelet-európai országok agrártermelése alacsonyabb volt az előző évinél, és a csökkenés java része a növénytermesztésben mutatkozott meg. „Kelet-Európa egészében a gabonatermelés több mint 7,5 millió tonnával alacsonyabb volt az 1978. évinél, vagyis nagyjából 10 százalékkal esett vissza. A Szovjetunió gabonatermelése majd 40 millió tonnával volt kevesebb az 1976—1978-as átlagnál.” Az EGB becslés szerint Kelet- Európa országainak átlagos gazdasági növekedése 2,4 százalék volt a múlt esztendőben. Az ipari termelés 3,7 százalékkal nőtt, de valamennyi országban elmaradt a tervezettől. A fogyasztói árak emelkedése a bulgáriai 2,5 százaléktól a magyarországi 9 százalékig terjedt, viszont az árindexek lényegében stabilak maradtak az NDK-ban és a Szovjetunióban. A múlt év első 9 hónapjának adatai és a nyugati kereskedelmi statisztikák alapján az EGB úgy véli, hogy Kelet-Európa eladósodása a nyugati viszonylatban 57 milliárd dollárt tett ki az év végén, vagyis 6 milliárd dollárral többet, mint egy évvel ezelőtt. Megjegyzendő, hogy 1978-ban 8 milliárd dollárral nőtt az adósságállomány. A jelentés szerint a kelet-európai térség országai restriktív eljárásaikat vezettek be a külső adósságállomány csökkentése érdekében. A kelet-európai országok kereskedelmi mérlege, amely mint a jelentés elöljárójában leszögezte, 1979- ben, többlettel zárult, lényeges javulást mutatott a nyugati országok viszonylatában is. A fejlett tőkésországokkal lebonyolított áruforgalom deficitje a legalacsonyabb szintre esett 1975 óta. Csaknem 30 százalékkal csökkent 1978-hoz képest, és —az EGB becslése szerint — 4 milliárd dollár volt. Viszont a szolgáltatások deficitje, amelyeknek java része adósságtörlesztés, majdnem háromszor akkora, mint az 1975-ös adat; ez rekordszintre emelkedett, s megközelíti a 3 milliárd dollárt. A többi szocialista országgal ellentétben a Szovjetunió aranyeladással, illetve hivatalos és félhivatalos kölcsönök felvételével finanszírozta deficitjét. Az EGB azt állítja, hogy a nyugati pénzintézetekkel szemben fennálló kelet-európai adósságokból 42 milliárd dollár esik a kereskedelmi bankokra, a fennmaradó 15 milliárd dollárt pedig hivatalos vagy félhivatalos hitelezők folyósították. Az EGB közlése szerint ez idő szerint 270 hosszú lejáratú keletnyugati , kooperációs egyezmény van érvényben, de ezek közül mindössze 13-at írtak alá 1978. szeptember és 1979. november között. Az Európai Gazdasági Bizottság jelentése hozzáfűzi: „a csökkenés nagyrészt a nyugati országok gazdasági tevékenységének lassúbbodása miatt következett be.” (Reuter) AZ AMERIKAI KÖLTSÉGVETÉS Közvetlenül az új költségvetés beterjesztése előtt a Corrter-kormány azt jósolja, hogy a recesszió enyhébb lesz, mint gondolták, ugyanakkor sok szakértő épp most kezdi azt gondolni, hogy a vártnál rosszabb lesz a visszaesés. A szapora ütemben emelkedő kamatlábak, a pénzpiacok labilitása, — amelyet a múlt hét végi ezüstválság szemléltetett — egy sor közgazdászt arra késztetett, hogy komoly recessziót jósoljon. A lapzártakor beérkező jelentések az új költségvetésről egyébként azt hangoztatják, hogy az infláció üteme 1980-ban 12,8 százalékos lesz, 1981-ben pedig 9 százalék. Az 1981-es pénzügyi évre előirányzott költségvetés — mint az AP— DJ hírügynökség gyorshírben jelenti — kiegyensúlyozott lesz, először 12 esztendő után. Az elnök kijelentette: a kiegyensúlyozott költségvetés alapvetően fontos az infláció elleni küzdelem „szavahihetősége” szempontjából. Januárban még 16 milliárd dolláros deficitet irányzott elő 1981- re a pénzügyminisztérium, de egyrészt az infláció növekedése, másrészt a gazdasági helyzetnek a vártnál kissé kedvezőbb alakulása a költségvetés felülvizsgálására késztette Cáriert. Az egyensúly megteremtéséhez arra volt szükség, hogy a kiadási tételeket 15 milliárd dollárral lefaragják. Katonai kiadásokra az elnök januárban 142 milliárd dollárt irányzott elő. A hírügynökségek tudni vélik, hogy az új irányelvek keretében az 1981-es pénzügyi évre előirányzott katonai kiadások sem lesznek teljesen azonosak a januárban tervezettel. (Reuter, AP— DJ) Tovább gyengül a márka Tegnap tovább emelkedett az amerikai valuta árfolyama a frankfurti tőzsdén, elsősorban arra a hírre, hogy több vezető amerikai bank pénteken újabb negyed ponttal, 19,5 százalékra emelte a legnagyobb ügyfeleknek felszámított kedvezményes kamatot, a prime rate-t. A Bundesbank 49 millió dollár piacra dobásával sem volt képes megakadályozni, hogy a dollár jegyzése ne emelkedjen 1,94 márka fölé. A dollár irányzatát azok az amerikai bankkörökből származó értesülések is erősítették, amelyek szerint a kamatemelési hullám még korántsem tetőzött, és a prime rate hamarosan eléri a 20 százalékot. Amerikai bankemberek nem tartják kizártnak, hogy a dollár árfolyama 2,20 márka körül fog stabilizálódni. A nap folyamán a nyitó árfolyamhoz képest Londonban átmenetileg emelkedett az arany ára, majd ismét hanyatlani kezdett, és délután 494,50 dollárral jegyezték. Az ezüst a pénteki összeomlás után még nem tért magához, hétfőn délután 13,49 dollárral jegyezték unciáját a londoni piacon. Az izlandi központi bank tegnap azonnali hatállyal 415,20-ról 429,70 koronára értékelte le az izlandi valutát a dollárhoz képest. A devalválásra az exportképesség növelése miatt volt szükség. A béremelkedés miatt veszteségessé vált az ország halfagyasztó üzemeinek kivitele. (Reuter, AP—DJ, DPA) Románia szenet vásárol az Oxy-tól Az amerikai Occidental Petroleum Islamid Creek Coal vállalata a román Mineralimportexportnak évi 300 ezer tonna erőművi szenet szállít április 1-vel kezdődően hat éven át, és a román vállalatnak ezen felül opciója van minden évben további 200 ezer tonna vásárlására — jelentette be Hammer, az Oxy elnöke, s egyben közölte, hogy cége és Románia elvi megállapodást kötött egy szénbánya közös feltárásáról és működtetéséről. A bányából Románia 30 éven át évi 2 millió tonna erőművi szenet kap. A Romániával kötött szénüzletek együttes értéke meghaladja a 2 milliárd dollárt"— mondta Hammer. (AP—DJ) . Rendelkezések a szovjet takarmánytermedés növelésére Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió minisztertanácsa határozatot hozott „a szálas- és lédústakarmányok idei termelésének növelésére és minőségük javítására teendő pótlólagos intézkedésekről”. A bevezető hangsúlyozza, hogy a szálas- és lédústakarmányok termelése az utóbbi években nem felelt meg a követelményeknek, s az ötéves terv eddig eltelt időszakában az Oroszországi Föderáció, Ukrajna, Belorusszia, Lettország és Litvánia — vagyis a fő állattenyésztő köztársaságok — a tervezettnél kevesebb takarmányt termeltek. Számos körzetben csökkent, vagy csupán jelentéktelen mértékben növekedett a takarmánybegyűjtés. A takarmánytermelés sok gazdaságban primitív módon folyik — mutat rá a dokumentum. Nem a kellő időben gyűjtik be a szálas- és lédústakarmányokat, megszegik a takarmánykészítés technológiai fegyelmét, nem fordítanak kellő figyelmet a takarmánytárolók építésére. Mindez azt eredményezi, hogy a betakarított takarmányok minősége gyenge. Az utóbbi időben ráadásul számottevően lassult a természetes takarmányföldek hasznosításának és a termelékeny öntözött kaszálók, legelők kialakításának folyamata. Az SZKP Központi Bizottsága 1978. évi júliusi plénuma konkrét programot dolgozott ugyan ki az állattenyésztés takarmánybázisának fejlesztésére, de az akkor megjelölt intézkedések megvalósítása a mostani határozat szerint nem megfelelő. Ezért a szovjet vezetés most újból felhívja a figyelmet, hogy a szálas- és lédústakarmányok hiánya az egyik fő oka az állattenyésztés alacsony termelékenységi színvonalának és közvetlen előidézője a túlzott takarmánygabona-felhasználásnak, ami a továbbiakban nem engedhető meg. Annak érdekében, hogy az állami, a szövetkezeti és a háztáji gazdaságok állatállománya tökéletesen el legyen látva szálas- és lédústakarmányokkal, illetve, hogy megvalósuljon a takarékos takarmánygabona-felhasználás,a központi bizottság és a kormány az egyik legfontosabb feladatnak tekinti, hogy az idén jelentősen növekedjen a széna, a silózásra szánt takarmányok, a takarmányozásra használt gumósnövények és más takarmányfélék termelése. A határozat nyilvánosságra hozatala előtt is világos volt, hogy idén rendkívül nagy feladatokkal kell megbirkózniuk a takarmánytermelésben a gazdaságoknak, különösen az utóbbi évek eredményeivel öszszevetve. A kolhozoknak és szovhozoknak a következő teleltetési időszak kezdetéig több mint 77 millió tonna szénát és 236 millió tonna silótakarmányt kell begyűjteniük a múlt évi 48 millió, illetve 176 millió tonnával szemben. Szalmából a tavalyi 70 millió tonna helyett 115 milliót, takarmányozásra szánt gumósokból, valamint kobakos növényekből pedig 20 millió helyett 58 millió tonnát kell betakarítaniuk. A feladatokat a határozat annyiban pontosítja, hogy megjelöli: köztársaságokra bontva az említett takarmányfélékből 1980-ban mennyit kell begyűjteni. Előírja, hogy a köztársaságokban idén biztonsági takarmánykészleteket is létre kell hozni. A határozat nagy figyelmet fordít a takarmányföldek öntözésének fejesztésével összefüggő feladatok ■neghatározására, s pótlólagos feladatokat ró az öntözőberendezéseket gyártó iparvállalatokra. Arról isntézkedik, hogy a kolhozok szükség esetén rendkívüli bankhiteleket vehessenek igénybe az öntözőberende- ■ zések megvételére. Hasonló értelmű ■ rendelkezéseket hoztak a takar- mánybegyűjtéshez, feldolgozáshoz és tároláshoz szükséges gépi berendezések előállításának növelése vé■ gett is. Hangsúlyozzák, hogy emellett fokozni kell a kézi betakarító - szerszámok, köztük a kézi motoros kaszák gyártását. Nagyobb figyelmet kell fordítani az élelmiszeripari hulladék tökéletesebb felhasználására. A határozat előírja, hogy az élelmiszer-, a tej- és húsiparban, a közétkeztetésben, a kereskedelemben és a köztisztasági hivataloknál pontos terv alapján kell fokozni a takarmányozásra használható hulladékok begyűjtését, az erdészeti vállalatok feladatul kapták a szénabetakarítás és az erdei takarmányliszt-készítés bővítését. A takarmánykészletek felhalmozása idején — idén ősztől jövő tavaszig — a takarmányt a vasút 50 százalékos fuvardíj-kedvezménnyel köteles szállítani. Részletesen foglalkozik a dokumentum a takarmány■ begyűjtő munkások anyagi ösztönzésének kérdéseivel is, s a többi között lehetővé teszi, hogy a széna, a szalma, a silónak szánt takarmányok begyűjtésével foglalkozó szevheztagok fizetéskiegészítés címen egyrészt ingyen kaphassanak szárított takarmányt, másrészt önköltségi áron megvásárolhassák a begyűjtött széna- és silótakarmány legfeljebb 10 és a szalma 20 százalékát. A gépi betakarításra alkalmatlan kaszálókon dolgozók a begyűjtött takarmány 50 százalékát tarthatják meg fizetéskiegészítés címén. Érdekes ösztönzőként lehetővé teszik, hogy a takarmánybegyűjtésben jeleskedő szovhoztagok soron kívül vásároljanak személyautót és motorkerékpárt. L. P. NAPRÓL NAPRA , AZ INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK HAZAI FELHASZNÁLÁSÁBAN is élenjár a számítástechnika. Az elektronikai ipar bizonyos területei viszont alig-alig részesülnek az IC-technika eladásaiból. (3. oldal) - SZOVJET—DÉL-JEMENI GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOKAT tartottak Adenben, s ezen a többi között szóba került a Jemeni NDK kőolaj- és földgázkincseinek közös felkutatása. (2. oldal) - ROMÁNIA ÉS AZ EGK IPARI-KERESKEDELMI EGYEZMÉNYT kötött, ami lehetővé teszi az EGK-ba irányuló román iparcikkexport bizonyos mérvű élénkítését. (2. oldal) - LESZÁLLÍTOTTA A FILMEK ÉS A FOTÓPAPÍROK ÁRÁT az amerikai Eastman Kodak, elsők között reagálva a tőzsdei ezüstár-összeomlásra. (8. oldal) - MEGSZŰNT A NEMZETKÖZI KAKAÓEGYEZMÉNY, miután az újratárgyalásra irányuló kísérletek sorozatosan kudarcot vallottak. A Nemzetközi Kakaószervezet is feloszlatja önmagát. (8. oldal) -f A BOLGÁR VEGYESVÁLLALATOK MŰKÖDÉSI RENDJÉT SZABÁLYOZÓ ÚJ TÖRVÉNY szerint a nem jogi személyként működő vegyesvállalatokban a külföldi részesedés meghaladhatja az 50 százalékot. (2. oldal) -f A LIBANONI GAZDASÁGI ÉLET TOVÁBBRA IS VIRÁGZIK, a belpolitikai helyzet csak kevéssé van hatással a libanoni font árfolyamára. (5. oldal) + A GENFI GYAPOTTÁRGYALÁSOKON a fejlődő országok és az Egyesült Államok koncepcionális ellentéte gátolta meg az előbbre jutást a nemzetközi gyapotegyezmény irányában. (8. oldal) Az amerikai cégek nem exportálhatnak az olimpiára Az amerikai hatóságok gyakorlatilag betiltották a moszkvai olimpiára menő exportot. A kereskedelmi minisztérium szerint 13,4 millió dollár értékű távközlési, televíziós felvevő és hírközlő számítógépes berendezések kivitelét tiltják be. Az újabb korlátozások közül ennek lesz a legnagyobb érezhető hatása az olimpiára. Meyer, a kereskedelmi minisztérium jogi tanácsadója elmondta, hogy minden, az olimpiára szállítandó számítógépes és közvetítő berendezésre vonatkozó exportkérelmet visszautasítanak. Ezután a korábban külön engedély nélkül is exportálható olimpiai cikkeket is engedélyeztetni kell, és ezek kivitelét is megakadályozzák. Ilyen cikkek például az atlétikai felszerelések, futócipők és a különböző atlétikai versenyekhez szükséges berendezések. Az új rendszabály, amely augusztus 3-ig, a versenyek utolsó napjáig érvényes, csak az orvosi cikkekre nem vonatkozik. (Reuter)