Világgazdaság, 1980. április (12. évfolyam, 64/2818-82/2836. szám)

1980-04-01 / 64. (2818.) szám

BELSŐ HASZNÁLATRA A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA TAGVÁLLALATAINAK VILÁGGAZDASÁG 1980. ÁPRILIS 1., KEDD XII. ÉVFOLYAM, 64. (2818.) SZÁM A szocialista országok növelték nyugatra irányuló szállításaikat EGB-jelentés Kelet-Európa 1979 -es teljesítményéről Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának jelentése a kelet­­európai országok múlt évi eredményeiről megállapítja, hogy fordu­lat következett be az 1978-as trendhez képest: a kelet-európai szo­cialista országok nyugatra irányuló eladásai kétszer olyan gyorsan nőttek, mint az onnan származó vásárlások. A Genfben székelő tes­tület jelentésében kitér a kelet-nyugati kooperációk helyzetére, szól a kelet-európai országok ipari és mezőgazdasági termeléséről, árpolitikájáról, és hitelfelvételeiről. Kelet-Európa többletté alakította át kereskedelmi deficitjét, és növelte áruszállításait a nyugati országokba, állapítja meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának jelentése a kelet-európai szocialista országok ta­valyi eredményeiről. A kelet-európai országok eladásai a nyugat irányában kétszer olyan gyorsan nőttek tavaly, mint onnan származó vásárlásaik, ami „igen nagy fordulat az 1978-as trendhez képest”. A jelentés megállapítja, hogy egészében véve Kelet-Európa kereskedelmi mérlege —, amely 1978-ban 5 milliárd dolláros deficit­tel zárult — 1979-ben 290 millió dolláros többletté alakult át. A nyu­gatra irányuló eladások 23 százalék­kal nőttek. Az EGB genfi központjának jelen­tése rámutat, hogy a kelet—nyugati kereskedelem a szocialista országok összes kereskedelmének mintegy 30 százalékát teszi ki, és ily módon „nagy a jelentősége” a térség összes országainak gazdasági növekedése szempontjából. Ugyanakkor az új kooperációkra irányuló kelet-nyugati tárgyalások üteme valamelyest lassult, és ez va­lószínűleg hatással lesz a közel­jövőben a nyugat fejlett technikát hordozó exportjára. Az EGB szerint a kelet-európai országok az utóbbi időben újabb megfontolásokat érvé­nyesítenek a technológiai vásárlá­sokkal kapcsolatban, mivel az utób­bi évtized jelentős technológiai vá­sárlásai csupán korlátozottan járul­tak hozzá gazdaságaik ösztönzéséhez. Az EGB megjegyzi, hogy az Egye­sült Államok technológiai embargó­ja valószínűleg ugyancsak oda hat, hogy Moszkva felülvizsgálja import­politikáját. A szocialista országok 1980-as ter­vei azt irányozzák elő, hogy­­ a térség országai rekordszintre emeljék me­zőgazdasági termelésüket, miközben „a hangsúlyt elsősorban a növény­­termesztésre­ és nem az állattenyész­tésre teszik”. Az EGB közli, hogy az 1979-es előirányzatok az NDK-t kivéve valamennyi országban a me­zőgazdasági termelés 3 százalékos növelését tűzték ki célul, de Bulgá­riától és Romániától eltekintve a kelet-európai országok agrár­terme­lése alacsonyabb volt az előző évi­nél, és a csökkenés java része a nö­vénytermesztésben mutatkozott meg. „Kelet-Európa egészében a gabona­­termelés több mint 7,5 millió tonná­val alacsonyabb volt az 1978. évinél, vagyis nagyjából 10 százalékkal esett vissza. A Szovjetunió gabona­termelése majd 40 millió tonnával volt kevesebb az 1976—1978-as át­lagnál.” Az EGB becslés szerint­ Kelet- Európa országainak átlagos gazda­sági növekedése 2,4 százalék volt a múlt esztendőben. Az ipari terme­lés 3,7 százalékkal nőtt, de vala­mennyi országban elmaradt a ter­vezettől. A fogyasztói árak emelkedése a bulgáriai 2,5 százaléktól a magyar­­országi 9 százalékig terjedt, viszont az árindexek lényegében stabilak maradtak az NDK-ban és a Szovjet­unióban. A múlt év első 9 hónapjának adatai és a nyugati kereskedelmi statisztikák alapján az EGB úgy véli, hogy Kelet-Európa eladósodása a nyugati viszonylatban 57 milliárd dollárt tett ki az év végén, vagyis 6 milliárd dollárral többet, mint egy évvel ezelőtt. Megjegyzendő, hogy 1978-ban 8 milliárd dollárral nőtt az adósságállomány. A­ jelentés szerint a kelet-európai térség or­szágai restriktív eljárásaikat vezet­tek be a külső adósságállomány csökkentése érdekében. A kelet-európai országok kereske­delmi mérlege, amely mint a jelen­tés elöljárójában leszögezte, 1979- ben, többlettel zárult, lényeges javu­lást mutatott a nyugati országok vi­szonylatában is. A fejlett tőkésor­­szágokkal lebonyolított áruforga­lom deficitje a legalacsonyabb szint­­re esett 1975 óta. Csaknem 30 szá­zalékkal csökkent 1978-hoz képest, és —­­az EGB becslése szerint — 4 milliárd dollár volt. Viszont a szol­gáltatások deficitje, amelyeknek java része adósságtörlesztés, majd­nem háromszor akkora, mint az 1975-ös adat; ez rekordszintre emelkedett, s megközelíti a 3 mil­liárd dollárt. A többi szocialista országgal el­lentétben a Szovjetunió aranyel­adással, illetve hivatalos és félhiva­talos kölcsönök felvételével finan­szírozta deficitjét. Az EGB azt ál­lítja, hogy a nyugati pénzintézetek­kel szemben fennálló kelet-európai adósságokból 42 milliárd dollár esik a kereskedelmi bankokra, a fennma­radó 15 milliárd dollárt pedig hiva­talos vagy félhivatalos hitelezők folyósították. Az EGB közlése szerint ez idő szerint 270 hosszú lejáratú kelet­­nyugati ,­ kooperációs egyezmény van érvényben, de ezek közül mindössze 13-at írtak alá 1978. szeptember és 1979. november között. Az Európai Gazdasági­ Bizottság jelentése hoz­záfűzi: „a csökkenés nagyrészt a nyugati országok gazdasági tevé­kenységének lassúbbodása miatt kö­vetkezett be.” (Reuter) AZ AMERIKAI KÖLTSÉGVETÉS Közvetlenül az új költségvetés be­terjesztése előtt a Corrter-kormány azt jósolja, hogy a recesszió enyhébb lesz, mint­ gondolták, ugyanakkor sok szakértő épp most kezdi azt gondolni, hogy a vártnál rosszabb lesz a visszaesés. A szapora ütem­ben emelkedő kamatlábak, a pénz­piacok labilitása, — amelyet a­ múlt hét végi ezüstválság szemléltetett — egy sor közgazdászt arra késztetett, hogy komoly recessziót jósoljon. A lapzártakor beérkező jelentések az új költségvetésről egyébként azt hangoztatják, hogy az infláció üte­me 1980-ban 12,8 százalékos lesz, 1981-ben pedig 9 százalék. Az 1981-es pénzügyi évre előirány­zott költségvetés — mint az AP— DJ hírügynökség gyorshírben jelenti — kiegyensúlyozott lesz, először 12 esztendő után. Az elnök kijelentet­te: a kiegyensúlyozott költségvetés alapvetően fontos az infláció elleni küzdelem „szavahihetősége” szem­pontjából. Januárban még 16 milliárd dolláros deficitet irányzott elő 1981- re a pénzügyminisztérium, de egy­részt az infláció növekedése, más­részt a gazdasági helyzetnek a várt­nál kissé kedvezőbb alakulása a költségvetés felülvizsgálására kész­tette Cáriert. Az egyensúly megte­remtéséhez arra volt szükség, hogy a kiadási tételeket 15 milliárd dol­lárral lefaragják. Katonai kiadások­ra az elnök januárban 142 milliárd dollárt irányzott elő. A hírügynök­ségek tudni vélik, hogy az új irány­elvek keretében az 1981-es pénzügyi évre előirányzott katonai kiadások sem lesznek teljesen azonosak a ja­nuárban tervezettel. (Reuter, AP— DJ) Tovább gyengül a márka Tegnap tovább emelkedett az amerikai valuta árfolyama a frankfurti tőzsdén, elsősorban arra a hírre, hogy több vezető amerikai bank pénteken újabb negyed pont­tal, 19,5 százalékra emelte a legna­gyobb ügyfeleknek felszámított ked­vezményes kamatot, a prime rate-t. A Bundesbank 49 millió dollár piacra dobásával sem volt képes megakadályozni, hogy a dollár jegy­zése ne emelkedjen 1,94 márka fölé. A dollár irányzatát azok az amerikai bankkörökből származó ér­tesülések is erősítették, amelyek szerint a kamatemelési hullám még korántsem tetőzött, és a prime rate hamarosan eléri a 20 százalékot. Amerikai bankemberek nem tartják kizártnak, hogy a dollár árfolyama 2,20 márka körül fog stabilizálódni. A nap folyamán a nyitó árfolyam­hoz képest Londonban átmenetileg emelkedett az arany ára, majd is­mét hanyatlani kezdett, és délután 494,50 dollárral jegyezték. Az ezüst a pénteki összeomlás után még nem tért magához, hétfőn délután 13,49 dollárral jegyezték unciáját a lon­doni piacon. Az izlandi központi bank tegnap azonnali hatállyal 415,20-ról 429,70 koronára értékelte le az izlandi va­lutát a dollárhoz képest. A deval­válásra az exportképesség növelése miatt volt szükség. A béremelkedés miatt veszteségessé vált az ország halfagyasztó üzemeinek kivitele. (Reuter, AP—DJ, DPA) Románia szenet vásárol az Oxy-tól Az amerikai Occidental Petroleum Islamid Creek Coal vállalata a ro­mán Mineralimportexportnak évi 300 ezer tonna erőművi szenet szállít április 1-vel kezdődően hat éven át, és a román vállalatnak ezen felül opciója van minden évben további 200 ezer tonna vásárlására — jelen­tette be Hamm­er, az Oxy elnöke, s egyben közölte, hogy cége és Romá­nia elvi megállapodást kötött egy szénbánya közös feltárásáról és mű­ködtetéséről. A bányából Románia 30 éven át évi 2 millió tonna erő­művi szenet kap. A Romániával kö­tött szénüzletek együttes értéke meghaladja a 2 milliárd dollárt"— mondta Hammer. (AP—DJ) . Rendelkezések a szovjet takarmánytermedés növelésére Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió minisztertaná­csa határozatot hozott „a szálas- és lédústakarmányok idei termelé­sének növelésére és minőségük javítására teendő pótlólagos intéz­kedésekről”. A bevezető hangsúlyozza, hogy a szálas- és lédústa­karmányok termelése az utóbbi években nem felelt meg a köve­telményeknek, s az ötéves terv eddig eltelt időszakában az Orosz­­országi Föderáció, Ukrajna, Belorusszia, Lettország és Litvánia — vagyis a fő állattenyésztő köztársaságok — a tervezettnél kevesebb takarmányt termeltek. Számos körzetben csökkent, vagy csupán jelentéktelen mértékben növekedett a takarmánybegyűjtés. A takarmánytermelés sok gazda­ságban primitív módon folyik — mutat rá a dokumentum. Nem a kellő időben gyűjtik be a szálas- és lédústakarmányokat, megszegik a ta­karmánykészítés technológiai fe­gyelmét, nem fordítanak kellő fi­gyelmet a takarmánytárolók építé­sére. Mindez azt eredményezi, hogy a betakarított takarmányok minősé­ge gyenge. Az utóbbi időben rá­adásul számottevően lassult a ter­mészetes takarmányföldek hasznosí­tásának és a termelékeny öntözött kaszálók, legelők kialakításának fo­lyamata. Az SZKP Központi Bizottsága 1978. évi júliusi plénuma konkrét programot dolgozott ugyan ki az állattenyésztés takarmánybázisának fejlesztésére, de az akkor megjelölt intézkedések megvalósítása a mosta­ni határozat szerint nem megfelelő. Ezért a szovjet vezetés most újból felhívja a figyelmet, hogy a szálas- és lédústakarmányok hiánya az egyik fő oka az állattenyésztés ala­csony termelékenységi színvonalá­nak és közvetlen előidézője a túl­zott takarmánygabona-felhasználás­nak, ami a továbbiakban nem en­gedhető meg. Annak érdekében, hogy az álla­mi, a szövetkezeti és a háztáji gaz­daságok állatállománya tökéletesen el legyen látva szálas- és lédústa­­karmányokkal, illetve, hogy meg­valósuljon a takarékos takarmány­gabona-felhasználás,­­a központi bi­zottság és a kormány az egyik leg­fontosabb feladatnak tekinti, hogy az idén jelentősen növekedjen a széna, a silózásra szánt takarmá­nyok, a takarmányozásra használt gumósnövények és más takarmány­félék termelése. A határozat nyilvánosságra hoza­tala előtt is világos volt, hogy idén rendkívül nagy feladatokkal kell megbirkózniuk a takarmányterme­lésben a gazdaságoknak, különösen az utóbbi évek eredményeivel ösz­­szevetve. A kolhozoknak és szovho­­zoknak a következő teleltetési idő­szak kezdetéig több mint 77 millió tonna szénát és 236 millió tonna silótakarmányt kell begyűjteniük a múlt évi 48 millió, illetve 176 mil­lió tonnával szemben. Szalmából a tavalyi 70 millió tonna helyett 115 milliót, takarmányozásra szánt gu­mósokból, valamint kobakos növé­nyekből pedig 20 millió helyett 58 millió tonnát kell betakarítaniuk. A feladatokat a határozat annyiban pontosítja, hogy megjelöli: köztár­saságokra bontva az említett takar­mányfélékből 1980-ban mennyit kell begyűjteni. Előírja, hogy a köztár­saságokban idén biztonsági takar­mánykészleteket is létre kell hozni. A határozat nagy figyelmet fordít a takarmányföldek öntözésének fej­­esztésével összefüggő feladatok ■neghatározására, s pótlólagos fel­adatokat ró az öntözőberendezése­ket gyártó iparvállalatokra. Arról is­ntézkedik, hogy a kolhozok szükség esetén rendkívüli bankhiteleket ve­­hessenek igénybe az öntözőberende-­­ ■ zések megvételére. Hasonló értelmű ■ rendelkezéseket hoztak a takar-­­ mánybegyűjtéshez, feldolgozáshoz és­­ tároláshoz szükséges gépi berende­­­zések előállításának növelése vé­■ gett is. Hangsúlyozzák, hogy emel­­­lett fokozni kell a kézi betakarító - szerszámok, köztük a kézi motoros­­ kaszák gyártását. Nagyobb figyelmet kell fordítani az élelmiszeripari hulladék tökéle­­­tesebb felhasználására. A határozat­­ előírja, hogy az élelmiszer-, a tej­­- és húsiparban, a közétkeztetésben,­­ a kereskedelemben és a köztisztasá­gi hivataloknál pontos terv alapján­­ kell fokozni a takarmányozásra használható hulladékok begyűjtését,­­ az erdészeti vállalatok feladatul kap­­­­ták a szénabetakarítás és az erdei­­ takarmányliszt-készítés bővítését. A takarmánykészletek felhalmozá­sa idején — idén ősztől jövő tava­szig — a takarmányt a vasút 50 szá­zalékos fuvardíj-kedvezménnyel kö­­­teles szállítani. Részletesen foglal­kozik a dokumentum a takarmány­■ begyűjtő munkások anyagi ösztön­zésének kérdéseivel is, s a többi között lehetővé teszi, hogy a széna, a szalma, a silónak szánt takarmá­nyok begyűjtésével foglalkozó szev­­heztagok fizetéskiegészítés címen egyrészt ingyen kaphassanak szárí­tott takarmányt, másrészt önköltsé­gi áron megvásárolhassák a begyűj­tött széna- és silótakarmány legfel­jebb 10 és a szalma 20 százalékát. A gépi betakarításra alkalmatlan kaszálókon dolgozók a begyűjtött ta­karmány 50 százalékát tarthatják meg fizetéskiegészítés címén. Érde­kes ösztönzőként lehetővé teszik, hogy a takarmánybegyűjtésben je­leskedő szovhoztagok soron kívül vá­sároljanak személyautót és motor­kerékpárt. L. P. NAPRÓL NAPRA , AZ INTEGRÁLT ÁRAMKÖRÖK HAZAI FELHASZNÁLÁ­SÁBAN is élenjár a számítástechnika. Az elektronikai ipar bizonyos területei viszont alig-alig részesülnek az IC-technika eladásaiból. (3. oldal) -­ SZOVJET—DÉL-JEMENI GAZDASÁGI TÁRGYALÁSOKAT tartottak Adenben, s ezen a többi között szóba került a Je­meni NDK kőolaj- és földgázkincseinek közös felkutatása. (2. oldal) - ROMÁNIA ÉS AZ EGK IPARI-KERESKEDELMI EGYEZ­MÉNYT kötött, ami lehetővé teszi az EGK-ba irányuló román iparcikkexport bizonyos mérvű élénkítését. (2. oldal) -­ LESZÁLLÍTOTTA A FILMEK ÉS A FOTÓPAPÍROK ÁRÁT az amerikai Eastman Kodak, elsők között reagálva a tőzsdei ezüstár-összeomlásra. (8. oldal) -­ MEGSZŰNT A NEMZETKÖZI KAKAÓEGYEZMÉNY, miután az újratárgyalásra irányuló kísérletek sorozatosan kudarcot vallottak. A Nemzetközi Kakaószervezet is feloszlatja önma­gát. (8. oldal) -f A BOLGÁR VEGYESVÁLLALATOK MŰKÖDÉSI RENDJÉT SZABÁLYOZÓ ÚJ TÖRVÉNY szerint a nem jogi személyként működő vegyesvállalatokban a külföldi részesedés meghalad­hatja az 50 százalékot. (2. oldal) -f A LIBANONI GAZDASÁGI ÉLET TOVÁBBRA IS VIRÁG­ZIK, a belpolitikai helyzet csak kevéssé van hatással a liba­noni font árfolyamára. (5. oldal) + A GENFI GYAPOTTÁRGYALÁSOKON a fejlődő országok és az Egyesült Államok koncepcionális ellentéte gátolta­­ meg az előbbre jutást a nemzetközi gyapotegyezmény irányában. (8. oldal) Az amerikai cégek nem exportálhatnak az olimpiára Az amerikai hatóságok gyakorlati­lag betiltották a moszkvai olimpiá­ra menő exportot. A kereskedelmi minisztérium szerint 13,4 millió dol­lár értékű távközlési, televíziós fel­vevő és hírközlő számítógépes be­rendezések kivitelét tiltják be. Az újabb korlátozások közül ennek lesz a legnagyobb érezhető hatása az olimpiára. Meyer, a kereskedelmi miniszté­rium jogi tanácsadója elmondta, hogy minden, az olimpiára szállí­tandó számítógépes és közvetítő be­rendezésre vonatkozó exportkérelmet visszautasítanak. Ezután a korábban külön engedély nélkül is exportál­ható olimpiai cikkeket is engedé­lyeztetni kell, és ezek kivitelét is megakadályozzák. Ilyen cikkek pél­dául az atlétikai felszerelések, futó­­cipők és a különböző atlétikai ver­senyekhez szükséges berendezések. Az új rendszabály, amely augusztus 3-ig, a versenyek utolsó napjáig érvényes, csak az orvosi cikkekre nem vonatkozik. (Reuter)

Next